The Bill of Rights. (A Jogok Törvénye) (1689)

(Günther Franz: Staatsvertassungen (Urtext und Übersetzungen) München, Oldenburg, 1964. 512. old.)

Az Egyházi és Világi Lordok és az Alsóház, akik Westminsterben törvény szerint teljes számban, képviselve ezen ország népét és annak minden osztályát, összegyülekeztek az Úr 1689. évében, február 13-án, Királyi Felségeik, Orániai Vilmos és Orániai Maria herceg, illetve hercegnő jelenlétében, és az említett lordok és az Alsóház a következő írásbeli határozatokat nyilatkoztatták ki:

A néhai II. Jakab király tanácsadói, bírái és tisztviselői gonosz tanácsaival és támogatásával arra törekedett, hogy felforgassa és kiirtassa a protestáns vallást és hogy e királyság törvényeinek és szabadságjogainak érvényesülését megakadályozza.

Mindez kifejezetten és közvetlenül ellenkezik a birodalom ismert törvényeivel, statutumaival és szabadságjogaival.

II. Jakab királyt lemondatták és így a trón megüresedett, őfelsége Orániai Vilmos (aki a Mindenható Atyaistennek tetsző cselekedetet gyakorolt megszabadítván a királyságot a pápistaságtól és az önkényuralomtól) meghívta (az egyházi és világi lordok, valamint az alsóház néhány vezetője tanácsára) a protestáns világi és egyházi lordokat, valamint számos grófság, város, egyetem, kerület és az öt kikötő által választandó képviselőket - akiket így a Parlamentbe küldenek -, hogy találkozzanak és ülésezzenek Westminsterben 1689. január 22-én a célból, hogy többé ne következhessen be a jogok és szabadságjogok elnyomása.

Ekkor az említett egyházi és világi lordok és az alsóház, a megválasztottak, összegyűltek a nemzet egészét szabadon képviselve, megfontolás és vita tárgyává tették az említett cél elérése érdekében a legcélszerűbbnek látszó módokat és lehetőségeket (ahogy hasonló esetekben ezt őseik tették), és azért, hogy megvédjék és megerősítsék ősi jogaikat és szabadságukat, kijelentették, hogy:

  1. A törvények felfüggesztése és végrehajtása királyi autoritással, de a Parlament jóváhagyása nélkül törvényellenes.

  2. Hogy a kizárólagos királyi autoritással történő törvényfelfüggesztés, vagy végrehajtás, ahogy ezt a múltban gyakorolták, törvényellenes.

  3. Azok a bizottságok, amelyek korábban az Egyházi Ügyek Bíróságát állították össze, valamint az ehhez hasonló bizottságok és bíróságok törvényellenesek és károsak.

  4. A korona részére adót beszedni azon a címen, hogy erre a királynak előjoga van a Parlament jóváhagyása nélkül, úgyszintén a Parlament akaratától eltérő módon és hosszabb ideig történő adószedés törvényellenes.

  5. Az alattvalóknak jogában áll, hogy a királyhoz petícióval forduljanak, és az emiatt történő vádemelés, illetve letartóztatás törvényellenes.

  6. Békeidőben a királyság területén állandó hadsereg létesítése vagy tartása a Parlament hozzájárulása nélkül törvényellenes.

  7. A protestáns alattvalóknak védelmi célból, rangjuknak megfelelően és ahogy a törvény megengedi jogukban áll fegyvert viselni.

  8. A Parlament tagjainak megválasztása szabadon kell, hogy történjék.

  9. Hogy a Parlamenti szólásszabadság és az elhangzott viták tárgyában semmiféle Parlamenten kívüli bíróság nem kezdeményezhet felelősségrevonást, vagy vizsgálatot.

  10. Túlzott összegű óvadékot tilos megkívánni, vagy túlzott mértékű bírságot kiszabni, sem kegyetlen, vagy ismeretlen büntetést alkalmazni.

  11. Az esküdteket lajstromozni és rendszeresen cserélni kell, hogy azoknak az esküdteknek, akik treason ügyekben járnak el és vesznek részt az ítélethozatalban, freeholdereknek kell lenniük.

  12. Büntetést, vagy elkobzást ígérni olyan személyeknek, akit még nem ítéltek el jogellenes és érvénytelen.

  13. A panaszok orvoslása és törvények megerősítése és megtartása érdekében állandóan Parlamentet kellene tartani.

    Jogaik szerint követelik és ragaszkodnak ahhoz, hogy az említett pontokban foglaltak megtartassanak egészében és részletekben is, és hogy ezután semmiféle határozat, ítélet vagy eljárás, amely e pont szerint a népre sérelmes, ne szolgálhasson precedensként, példaként.

Jogaik követelésekor buzdítólag hatott Orániai Vilmos Őfelsége deklarációja, amely a jogtalanságok orvoslásának fő eszköze.

Minden bizalmukat Őfelsége Orániai Vilmos herceg élvezi és meg fogja akadályozni a jogsértéseket és a vallás, a jog és a szabadság veszélyeztetését.

II. … kijelentik, hogy Vilmos, Oránia hercege és Maria, Oránia hercegnője Anglia, Franciaország, Írország és a hozzájuk tartozó területek királya és királynője legyen ezentúl.

… folytatják ülésüket és Őfelsége királyi segítségével hatásos rendelkezéseket hoznak, hogy e királyság vallása, törvényei és szabadságjogai a jövőben figyelembe vétessenek, illetve megtartassanak, mely az Egyházi és Világi Lordok tetszésével találkozik és amelyeknek megfelelően fognak cselekedni.

E határozatok véghezvitele érdekében az említett deklaráció cikkeinek, klauzuláinak és pontjainak ratifikálása és megerősítése céljából - amelyeket megfelelő módon, a Parlament autoritásával hoztak - a jelenlegi Parlament egyházi és világi lordjai kérik, hogy azok legyenek törvénybeiktatva. A határozatban foglalt jogok és szabadságjogok egyenként és összességükben e királyság lakóinak igazi régi és elvitathatatlan jogait testesítik meg és ennek megfelelően kell megbecsülni, alkalmazni azokat, annak minden részletét szigorúan és pontosan be kell tartani, amint azt a határozat is kifejezi, és minden tisztviselőnek és miniszternek őfelségeiket és utódaikat ennek megfelelően kell szolgálni.

XI. Mindaz, amivel Őfelségeik egyetértenek és ami tetszésüket elnyeri, törvénybe lesz iktatva a jelenlegi Parlament autoritásával és így örökké a birodalom jogának részévé fog válni.

XII. Legyen ez ezentúl az említettek autoritásával törvénybe iktatva, a Parlament ülésétől számítva, hogy semmiféle statutumot nem lehet “non obstante” diszpenzálni (parlament nélkül engedélyezni — szerk.), illetve érvénytelennek és hatálytalannak tekinteni, kivéve, ha ezt a statutum maga megengedi, vagy a jelenlegi Parlamentben hozandó törvény lehetővé teszi.

XIII. Semmiféle szabadalomlevél (Charter), engedély, vagy kegyelem, amelyet 1689. okt. 23. előtt hoztak, nem érvényteleníthető jelen törvény által, hanem azok hatályban és érvényben maradnak úgy, mintha ezen törvényt soha meg nem hozták volna.

- vissza -