Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya

(Walter Goetz: Propylaen Weltgeschichte (Berlin 1931) tartalmazza az angol szöveget. Közli: Jánosi Ferenc Alkotmányok gyűjteménye. II. k.)

Mi az Egyesült Államok népe, abból a célból, hogy tökéletesebb egyesülést alkossunk, igazságosságot létesítsünk, biztosítsuk az általános jólétet és megóvjuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, rendeljük és megállapítjuk ezt az alkotmányt az Amerikai Egyesült Államok részére.


I. cikk

1. szakasz. Minden itt megadott törvényhozó hatalom az Egyesült államok Kongresszusát illeti, mely szenátusból és képviselőházból áll.

2. szakasz. A képviselőház az egyes államok népe által minden a második évben kiválasztott tagokból tevődik össze; és a választóknak minden államban oly minősítéssel kell rendelkezniük, amilyet az egyes állami törvényhozás legnagyobb létszámú ágának választóitól követelnek meg.
Képviselő nem lehet senki, aki el nem érte a huszonötéves kort és nem hét éve polgára az Egyesült Államoknak, és aki, mikor megválasztják, nem lakosa annak az államnak, amelyben választják.
(Képviselők és egyenes adók az ezen egyesülésbe foglalható egyes államok között oszlanak el viszonyszámaiknak megfeleléen, melyet úgy állapítanak meg, hogy a szabad személyek teljes számához, ennél beleértve azokat, akik bizonyos évig szolgálatra vannak kötelezve és kizárva a meg nem adóztatott indiánokat, az összes többi személyek számának háromötödét adják.) A tényleges számlálás az Egyesült Államok Kongreszszusának első ülése utáni három éven belül fog megtörténni, és minden egymásra következő tízéves időszakon belül oly módon, ahogyan a Kongresszus törvény által szabályozza. A képviselők száma nem múlhatja felül az egyet minden harmincezer személy után, de minden államnak legalább egy képviselőjének kell lennie ...
Midőn üresedések történnek a képviseletben bármely államból, annak kormánya választási parancsot bocsát ki az ilyen üresedések betöltésére.
A képviselőhöz maga választja elnökét (speaker) és többi tisztviselőjét; és egyedül rendelkezik a vád alá helyezés hatalmával.

3. szakasz. Az Egyesült Államok szenátusa minden állam részéről., ezek törvényhozása által hat évre kiválasztott két szenátorból tevődik össze; és mindegyik szenátornak egy szavazata van.

Ezeket rögtön, miután összegyűlnek, az első választás után három osztályba osztják oly egyenlően, amint lehetséges. Az első osztály szenátorainak helyei megüresednek a második év leteltével, a második osztályéi a negyedik év leteltével és a harmadik osztályéi a hatodik év leteltével úgy, hogy egyharmadot lehessen minden második évben választani (és ha üresedések történnek lemondás következtében, vagy másképpen, a törvényhozási szünetében valamely államnak, ennek kormánya ideiglenes kinevezést tehet a törvényhozás legközelebbi üléseig, mely akkor betölti az ilyen üresedéseket.)
Szenátor nem lehet senki, aki el nem érte a harmincéves kort és nem kilenc éve polgára az Egyesült Államoknak, és aki mikor megválasztják, nem lakosa annak az államnak, amelyben választják.
Az Egyesült Államok alelnöke a szenátus elnöke, de nincs szavazati joga, hacsak azok nem egyenlően oszlanak meg.
A szenátus maga választja többi tisztviselőjét, valamint egy ideiglenes elnököt az alelnök távollétére, vagy amikor ez az Egyesült Államok elnökének a hivatalát tölti be.
A szenátus egyedül rendelkezik a vád ala helyezés esetében való ítélkezés hatalmával. Mikor ebból a célböl üléseznek, esküt vagy ünnepélyes fogadalmat tesznek. Mikor az Egyesült Államok elnöke felett ítélkeznek, a főbíró (Chief Justice) elnököl; és senkit sem lehet elítélni a jelenlevő tagok kétharmadának hozzájárulása nélkül.
A vád alá helyezés eseteiben az ítélet nem terjedhet túl a hivatalból való kimozdításon; de az Egyesült Államokban bármilyen tisztséggel járó, bizalmi vagy jövedelmező hivatal birtoklására és élvezésére való képtelenség kimondásán; de az elítélt fél mindazonáltal a vádemelés, tárgyalás, ítélet és büntetés számára a törvény szerint kötelezett és alávetett marad.

4. szakasz. A szenátorok és képviselők választásainak idejét, helyét és módját minden államban annak törvényhozása írja elő; de a Kongresszus törvénnyel bármikor szabályozhatja vagy megváltoztathatja ezeket az előírásokat, kivéve a szenátorok kiválasztásának helyére vonatkozóan.
A kongresszus minden évben legalább egyszer összeül és az ilyen összejövetel december első hétfőjén van, hacsak törvény nem jelöl ki más napot.

5. szakasz. Mindegyik ház saját tagjai választásának, megbízatásuk tartamának és minősítésének bírája és mindegyiknek meghatározott többsége kell a működéshez; de egy kisebb létszám elnapolhat, felhatalmazást kaphat, hogy a távollévő tagok jelenlétét kikényszerítse oly módon és olyan büntetések terhe alatt, ahogyan mindegyik ház határozza.
Mindegyik ház meghatározhatja házszabályait, megbűntetheti tagjait szabályellenes viselkedéséért és kétharmad. többséggel kirekeszthet tagot.
Mindegyik ház tanácskozásairól naplót vezet és azt időről-időre közzéteszi, kivéve az olyan részeket, amelyek megítélésük szerint titkosságot kívánnak meg és akármelyik ház tagjainak bármely kérdésre vonatkozó igen és nem szavazatát, a jelenlévők egyötödének kívánságára bevezetik a naplóba.
A Kongresszus ülésezése alatt egyik ház sem napolhatja el magát a másik beleegyezése nélkül többre, mint három napra, sem bármilyen más helyre, mint amelyen a két ház ülésezik.

6. szakasz. A szenátorok és képviselők szolgálataikért megtérítést kapnak, melyet törvény állapít meg és az Egyesült Államok kincstára (Treasury) fizet ki. Házuk ülésein való részvételük és oda- és visszamenetelük alkalmaval mentesek a letartoztatas alól minden esetben, kivéve a hazaárulást, főbenjáró bűnt és a közrend zavarását; és bármelyik házban tartott, bármily beszédért vagy vitáért más helyen nem vonhatók felelősségre.
Azalatt az idő alatt, melyre megválasztották, egy szenátor vagy képviselő sem nevezhető ki bármely, az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó polgári hivatalra, amelyet azalatt az idő alatt létesítettek, vagy melynek javadalmazasát felemelték és senki, akinek az Egyesült Államok alá tartozó tisztsége van, nem lehet egyik háznak sem tagja tisztségének tartama alatt.

7. szakasz. Minden adóemelésre iranyuló törvényjavaslatot a képviselőházban kell kezdeményezni, de a szenátus indítványozhat vagy megállapíthat módosítasokat, mint más törvényjavaslatok esetében.
Minden törvényjavaslatot, mely keresztülment a képviselöházon és a szenátuson, be kell mutatni, mielőtt törvénnyé válik, az Egyesült Államok elnökének; ha ő helyesli, aláírja, ha nem visszaküldi ellenvetéseivel együtt annak a háznak, amelyben kezdeményezték, mely az ellenvetéseket naplójaba teljességükben bejegyzi és újratárgyalas alá veszi azt. Ha ilyen újratárgyalás után annak a háznak kétharmada elfogadja a törvényjavaslatot, azt elküldi az ellenvetésekkel együtt a másik háznak, amely hasonlóképpen újratárgyalja és ha ennek a háznak kétharmada is helyesli, törvénnyé lesz. De minden esetben mindkét ház szavazatait igenekkel és nemekkel állapítják meg és a törvényjavaslat mellett és ellen szavazó személyek nevét bejegyzik az illetó ház naplójába. Ha bármilyen törvényjavaslatot az elnök nem küld vissza tíz napon belül (vasárnapok kivételével) miután neki bemutatták, az törvénnyé válik, éppúgy, mintha aláírta volna, kivéve ha visszaküldését az akadályozza meg, hogy a kongresszus magát elnapolta, amely esetben nem válik törvénnyé.
Minden rendeletet, határozatot, vagy szavazást, melyhez a szenátus és a képviselőház megegyezése lehet szükséges (az elnapolás kérdését kivéve), be kell mutatni az Egyesült Államok elnökének és azt neki mielőtt hatályba lépne, el kell fogadnia, vagy ha nem fogadja el, a szenátusnak és képviselőháznak kétharmad többséggel fenn kell tartania, a törvényjavaslatok esetére előírt szabályoknak es korlátozásoknak megfelelően.

8. szakasz. A Kongresszusnak hatalma van arra, hogy kivessen és beszedjen egyenes adókat, behozatali vámokat, illetéket és fogyasztási adókat, az adósságok fizetése és az Egyesült Államok közös védelméről és általános jólétéről való gondoskodás végett: de minden behozatali vám, illeték es fogyasztási adó legyen egyforma mindenütt az Egyesült Államokban.
Hogy kölcsön vegyen pénzt az Egyesült Államok hitelére;
Hogy szabályozza a kereskedelmet idegen nemzetekkel, és az egyes államok között és az indián törzsekkel;
Hogy létesítsen egységes szabályozást a honosításra és egységes törvényeket a csődre vonatkozóan mindenütt az Egyesült Államokban;
Hogy verjen pénzt, szabályozza ennek és idegen érméknek az értékét és állandósítson egységes súlyokat és mértékeket;
Hogy gondoskodjék az Egyesült Államok törvényei és törvényes pénze hamisításának megbüntetéséről;
Hogy létesítsen postahivatalokat és postautakat; hogy elomozdítsa a tudomány és hasznos művészetek haladását, szerzők és feltalálók számára az illető írásművükhöz es találmányukhoz való kizárólagos jognak korlátolt időre való biztosítása által;
Hogy alkosson a Legfőbb Bíróságnál alacsonyabbrendű bíróságokat;
Hogy meghatározza és megbüntesse a nyílt tengeren elkövetett kalózkodásokat és főbenjáró bűnöket és a nemzetek jogának megsértését;
Hogy hadat üzenjen, adjon ilyenkor zsákmányolási és megtorlási engedélyeket, és szabályokat alkosson a szárazföldi és tengeri foglyokra vonatkozóan;
Hogy felállítson és ellásson hadseregeket, de az erre a célra szolgáló pénzügyi felhatalmazás ne szóljon két évnél hosszabb időszakra;
Hogy gondoskodjék hadihajóhadról és azt fenntartsa;
Hogy szabályokat állapítson meg a szárazföldi és tengeri erők kormányzására és szabályozására;
Hogy gondoskodjék a népfelkelés (milita) behívásáról, a Szövetség törvényeinek végrehajtására, felkelések elfojtására és betörések visszaverésére;
Hogy gondoskodjék a népfelkelés szervezéséről; felfegyverzéséről, és fegyelmezéséről, és oly részének kormányzásáról, mely az Egyesült Államok szolgálatában lehet, fenntartva az egyes államokat illetően a tisztek kinevezését és a hatóságot a népfelkelés kiképzésére, a Kongresszus által előírt fegyelem szerint;
Hogy megalkossa mindazokat a törvényeket, amelyek szükségesek és alkalmasak az elábbi felhatalmazásoknak és minden más, ezen alkotmány által az Egyesült Államok kormányára vagy bármelyik minisztériumra (department) vagy tisztviselőre ruházott hatalmaknak a végrehajtására.

9. szakasz. Olyan személyeknek beköltözését, vagy beszállítását, akiket a most létező államok bármelyike alkalmasnak tart a bebocsátásra, a Kongresszus nem tilthatja meg az egyezernyolcszáznyolcadik esztendő előtt, de az ilyen behozatalra adó vagy vám szabható ki, mely nem haladhatja meg személyenként a tíz dollárt.
A Habeas Corpus parancs előjoga nem függeszthető fel, kivéve, ha a lázadás vagy betörés eseteiben a közbiztonsága kívánná. Semmiféle Bill of attainder (fej- és jószágvesztést kimondó ítélet - szerk.) vagy visszaható erejű büntetőtörvény nem hozható.
Semmiféle fej-, vagy más egyenes adó nem vethető ki, hacsak nem, a fentebb megtartani rendelt népszámlálás, vagy összeírás arányában.
Semmiféle adó, vagy vám nem vethető ki valamely államból kivitt cikkekre.
Semmiféle elsőbbség nem adható a kereskedelem vagy közterhek bármilyen szabályozása által az egyik állam kikötőinek a másiké felett; sem az egyik államba tartozó, vagy onnan jövő hajók nem kötelezhetők, hogy egy másik kikötőjét felkeressék, kikerüljék, vagy abban vámot fizessenek.
Semmiféle nemesi címet nem adományozhatnak az Egyesült Államok; és aki azokban bármilyen jövedelmező vagy bizalmi tisztséget betölt, a Kongresszus beleegyezése nélkül nem fogadhat el semmiféle ajándékot, javadalmazást, tisztséget, vagy bármilyen fajtájú címet egy királytól, hercegtól vagy idegen államtól.

10. szakasz. Egyik állam sem léphet be semmiféle nemzetközi szerződésbe, szövetségbe vagy kötelékbe; nem adományozhat zsákmányolási és megtorlási engedélyeket; nem verhet pénzt; nem bocsáthat ki hitelleveleket; nem tehet törvenyes pénzzé az adósságok fizetésére mást, mint arany- és ezüstérmét; nem hozhat bill of attaindert, visszaható erejű büntetőtörvényt, vagy a szerződések kötelező erejét csorbító törvényt, és nem adományozhat semmiféle nemesi címet.
Egyik állam sem vethet ki, a Kongresszus beleegyezése nélkül, bármilyen illetéket, vagy vámot a behozatalokra vagy kivitelekre kivéve, ami teljesen nélkülözhetetlen az ő törvényes felügyeletenek a végrehajtásához; és a bármely állam által a behozatalokra és kivitelekre kivetett összes vámok és illetékek tiszta hozadéka az Egyesült Államok kincstárásnak a használatára szolgál; és az összes ilyen törvények alá vannak vetve a Kongresszus felülvizsgálatának és ellenőrzésének.
Egy állam sem vethet ki, a Kongresszus beleegyezése nélkül vámot a tonnatartalomra, nem tarthat csapatokat vagy hadihajókat béke idején, nem léphet semmiféle egyezményre vagy szerződésre más állammal vagy idegen hatalommal és nem bocsátkozhatik háborúba, hacsak nem támadták meg, vagy nincs oly fenyegető veszélyben, amely nem enged halasztást.


II. cikk

1. szakasz. A végrehajtó hatalom az Egyesült Államok elnökét illeti. A tisztségét négy év időtartamára viseli és az ugyanarra az időtartamra választott alelnökkel együtt, a következőképpen választják:
Mindegyik állam kijelöl oly módon, ahogyan törvényhozása utasítja, ugyanannyi elektort, mint a Kongresszusban az államot megillető szenátorok és képviselők száma együttvéve; de szenátor vagy képviselő, vagy az Egyesült Államokban bármilyen bizalmi vagy jövedelmező tisztséget betöltő személy nem jelölhető ki elektornak.
A Kongresszus határozza meg az elektorok választásának az idejét és a napot, melyen ezek leadják szavazatukat; amely napnak ugyanannak kell lennie az Egyesült Államokban.
Senki, csak aki született honpolgár, vagy ezen alkotmány elfogadásának idejében az Egyesült Államok honpolgára, nem választható az elnöki tisztségre; erre a tisztségre nem választható az a személy sem, ki nem érte el harmincöt éves korát, és nem lakott tizennégy évig az Egyesült Államokban.
Az elnöknek tisztségéből való elmozdítása, vagy halála, lemondása, vagy az említett tisztség hatáskörének és kötelességeinek teljesítésére való képtelensége esetén, ez a tisztség az alelnökre háramlik, és a Kongresszus törvény által gondoskodjék mind az elnök, mind az alelnök elmosdításának, halálának, lemodásának, vagy képtelenségének esetére; kinyilatkdztatva, melyik tisztviselő jár el akkor, mint elnök és ez a tisztviselő eszerint fog működni, míg a képtelenség elhárul, vagy új elnököt választanak.
Az elnök, meghatározott időközökben, szolgálataiért fizetést kap, mely nem emelhető és nem csökkenthető azalatt az időszak alatt, amelyre őt választották, és ő nem fogadhat el ez alatt az időszak alatt semmiféle más javadalmazást az Egyesült Államoktól, vagy ezek bármelyikétől.
Mielőtt ő tisztségének betöltését megkezdené, a következő esküt vagy ünnepélyes fogadalmat teszi le (as eskü szövegének leírása).

2. szakasz. Az elnök a főparancsnoka az Egyesült Államok hadseregének, hadihajóhadának és a tagállamok népfelkelésének, mikor ezt az Egyesült Államok tényleges szolgálatába hívják; bekívánhatja az egyes szakmisztériumok legfőbb tisztviselőjének a véleményét, írásban bármilyen, tisztjük kötelességeihez tartozó tárgyról, és hatalma van kegyelem és bocsánat adására az Egyesült Államok ellen elkövetett vétkekért, kivéve a parlamenti vádaláhelyezés eseteit.
Hatalma van, a szenátus meghallgatásával és beleegyezésével szerződések kötésére, azzal a feltétellel, hogy azokat a jelenlévő szenátorok kétharmada elfogadja; és a szenátus meghallgatásával és beleegyezésével kinevezi a nagyköveteket, más követeket és konzulokat, a legfőbb biróság bíráit, és az Egyesült Államok összes többi tisztviselőit, kiknek kinevezése itt nincs másképpen kikötve, és akiknek az állását törvény szervezi; de a Kongresszus azoknak az alacsonyrendű tisztviselőknek a kinevezését, akikét alkalmasnak gondolja, törvénnyel egyedül az elnökre, a bíróságokra, vagy a minisztériumok fejeire ruházhatja.
Az elnöknek hatalma van arra, hogy minden üresedést, amely a szenátus szünetében áll be, ideiglenes megbízás útján betöltsön, amely megbízás a szenátus legközelebbi ülésszakának végével lejár.

3. szakasz. Időről-időre a Kongresszusnak felvilágosítást ad a Szövetség állapotáról és megfontolásába ajánl olyan intézkedéseket, amilyeneket szükségesnek és kivánatosnak ítél; különleges alkalmakkor összehívhatja mindkét házat, vagy azok egyikét, és ha a kettő közt az elnapolás ideje tekintetében nézeteltérés van, azokat elnapolhatja annyi időre, amint alkalmasnak tartja; fogad nagyköveteket és más követeket; gondja van arra, hogy a törvények hűsigesen legyenek végrehajtva és kinevezi az Egyesült Államok összes vezető tisztviselőit.

4. szakasz. Az Egyesült Államok elnökét, alelnökét és összes polgári tisztviselőit megfosztják tisztjüktől árulásért, megvesztegetésért, vagy más súlyos büntényekért és vétségekért való vádaláhelyezés és elítélés esetében.


III. cikk

1. szakasz. Az Egyesült Államok bírói hatalma egy Legfőbb Bíróságot, és olyan alacsonyabbrendűi bíróságokat illet, amilyeneket a Kongresszus időről-időre rendel és létesít. Mind a legfőbb, mint az alacsonyabb bíróságok bírái megtartják tisztségüket Jó viselkedésük alatt, és szolgálataikért, meghatározott időközökben fizetést kapnak, mely nem csökkenthető tisztségükben való maradásuk alatt.

2. szakasz. A bírói hatalom kiterjed a jog és méltányosság (law and equity) terére tartozó minden esetre, melyek ezen alkotmányból, az Egyesült Államok törvényeiből és hatóságuk alatt kötött és kötendő szerződésekből erednek; - az összes esetekre, melyek nagyköveteket, más követeket és konzulokat érintenek; - a tengerek és hajózható vizek jogának hataskörébe tartozó összes esetekre; - oly viszálykodásra két vagy több állam között; - egy állam és egy másik állam polgárai között, akik különböző államok adományozása alapján követelnek egy bizonyos füldterületet, és egy állam, vagy ennek polgárai, és külföldi államok, polgárok vagy alattvalók között.
A nagyköveteket, más követeket és konzulokat érintő összes ügyekben és azokban, melyekben egy állam szerepel félként, az elsőfokú hatáskör a Legfőbb Bíróságot illeti. Az összes többi előbb említett esetekben a Legfőbb Bíróságnak fellebbviteli hatásköre van, mint a jog-, mint a ténykérdések tekintetében olyan kivételek, és olyan szabályok szerint, aminőket a Kongresszus tesz.
Az összes bűncselekményeket, a parlamenti vádaláhelyezés eseteit kivéve, esküdtszék tárgyalja; és az ilyen tárgyalast abban az államban tartják, melyben a mondott bűncselekményeket elkövették; de ha egyik államon belül sem követték el, a tárgyalás olyan helyen vagy helyeken megy végbe, ahogyan a Kongresszus törvénnyel rendelkezett.

3. szakasz. Az Egyesült Államok elleni árulást csak az ellenük való háborúindítás alkot, vagy az ellenségeikben való pártolás, nekik segítséget és támogatást nyújtva. Árulásért senki nem ítélhető el, csak két tanúnak ugyanazon nyilvánvaló tényre vonatkozó vallomása, vagy nyílt bírósági tárgyaláson tett beismerés alapján.
A Kongresszusra tartozik az árulás bűntetésének megállapitása, de árulásért semmiféle elítélés nem eredményezhet megbecstelenítést, vagy jószágelkobzást, kivéve az elítélt személy élete tartamára.


IV. cikk

1. szakasz. Teljes hitel és bizalom adandó mindenegyes államban a többi állam aktusai, okmányai és bírói eljárásai számára. És a Kongresszus általános törvényekkel előírhatja azt a módot, amellyel ezeket az aktusokat, okmányokat és eljárásokat hitelesítik és ennek hatását.

2. szakasz. Minden állam polgárai bírnak a többi államok polgárainak összes előjogaival és kiváltságaival.
Egy bármelyik államban árulással, főbenjáró bűnnel, vagy más bűncselekménnyel vádolt személyt, aki elmenekül az igazságszolgáltatás elől, és akit más államban találnak meg, azon állam kormányhatóságának a megkeresésére, amelyből elmenekült, ki kell szolgáltatni és átadni a bűncselekmény szerint hatáskörrel bíró államnak.
Az egyik államban, ennek törvényei alapján, szolgálat vagy munka céljára birtokolt semmiféle egyént, ha egy másikl szökik, ennek bármilyen törvénye vagy rendelkezése következ tében sem lehet az ilyen szolgálat vagy munka alól felszabadítani, hanem ki kell szolgáltatni annak a félnek az igénylésére, melynek az a szolgálat vagy munka jár.

3. szakasz. Új államokat a Kongresszus vehet fel ebbe a Szövetségbe; de egy új állam sem alkotható vagy alapítható bármilyen más állam fennhatóságán belül; sem bármilyen állam nem alkotható két vagy több állam, vagy ilyenek részenek egyesítése által, az érdekelt államok törvényhozásainak, valamint a Kongresszusnak a hozzájárulása nélkül.
A Kongresszus hatáskörébe tartozik, hogy rendelkezzék az Egyesült Államokhoz tartozó területekkel és más vagyontárgyakkal és hogy ezek részére kibocsássa az összes szükséges szabályokat és rendeleteket; és semmi sincs ebben az alkotmányban úgy megalkotva, hogy elébe vágjon az Egyesült Államok vagy bármelyik tagállam bármilyen igénylésének.

4 szakasz. Az Egyesült Államok őrködik a köztársasági államformának a Szövetséghez tartozó minden államban való fenntartása fölött és mindegyiküket megvédi betörés ellen; és a törvényhozásnak, vagy a kormánynak (mikor a törvényhozás nem hívható össze) felhívására, belső erőszak ellen.


V. cikk

A Korigresszus bármikor, amikor mindkét ház kétharmada szükségesnek ítéli, módosításokat javasolhat ehhez az alkotmányhoz vagy az összes államok kétharmada törvényhozásainak a folyamodására gyülekezetet (convention) hív össze, hogy javasoljon módositásokat, amelyek mindkét esetben összes szándékuk és céljuk tekintetében érvényesek, mint ennek az alkotmánynak a részei, amikor azokat a különböző államok háromnegyedének törvényhozása, vagy gyülekezetek azon háromnegyed részében jóváhagyták, aszerint, hogy a Kongresszus a jóváhagyás egyik vagy másik módját javasolja; kikötve, hogy semmiféle módositás, mely az ezernyolcsziznyolcadik esztendő előtt készült, nem változtathatja meg semmiféle módon az első cikk kilencedik szakaszának első és negyedik bekezdését és, hogy egy állam sem fosztható meg, beleegyezése nélkül, a szenátusban való egyenlő szavazati jogától.


VI. cikk

Az összes, ezen alkotmány elfogadása előttről származó szerződésbeli adósságok és elvállalt kötelezettségek ezen alkotmány alatt is éppúgy érvényesek az Egyesült Államokkal szemben, mint a Confederatio alatt.
Ez az alkotmány és az Egyesült Államoknak eszerint meghozott törvényei; és az Egyesült Államok fennhatalma alatt kötött, vagy kötendő szerződések, a haza legfőbb törvényei; és minden egyes állam bírái ehhez kötve vannak, valamely állam alkotmányában vagy törvényeiben foglalt bármilyen ellentétre való tekintet nélkül.
Az előbb említett szenátorok és képviselők, és a tagállamok törvényhozásának tagjai, és az összes közigazgatási és bírói tisztet viselők, mint az Egyesült Államokban, mind a tagállamokban, esküt vagy ünnepélyes fogadalmat tesznek az alkotmánynak a megtartására; de soha se kívánjanak meg az Egyesült Államokban valamely valláshoz tartozó minősítést bármilyen tisztséghez vagy köz általi megbízáshoz.


VII. cikk

A kilenc állam gyülekezete (convention) általi jóváhagyás elegendő ezen alkotmánynak a jóváhagyó államokban való életbelépéséhez.
A Gyülekezetben megalkotva a jelenlévő államok egyhangú beleegyezésével a mi Urunk ezerhétszáznyolcvanhetedik és az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének tizenkettedik esztendejében, szeptember tizenhetedik napján.
Melynek tanulságául aláírtuk itt nevünket
Go Washington
elnök, és Virginia kiküldötte

2. Az alkotmány módosításai

1. módosítás

(1791.)


A Kongresszus nem alkothat semmiféie törvényt valamely vallás bevezetésére, vagy szabad gyakorlásának eltiltására; vagy a szólás, vagy a sajtó szabadságának korlátozására, vagy a népnek a békés gyülekezésére és a kormányzathoz intézett, sérelmek orvoslását célzó kérelmezésére irányuló jogának a korlátozására.


2. módosítás

(1791.)

Mivel egy jól szervezett népfelkelés szükséges egy szabad állam biztonságáház, a népnek fegyverek tartására és viselésére való joga nem csorbítható.


3. módosítás

(1791.)

Katona nem szállásolható be béke idején egy házba sem a tulajdonos beleegyezése nélkül, és háború idején sem, csak törvény által előírt módon.


4. módosítás

(1791.)

A népnek az a joga, hogy személye, háza, iratai és ingóságai tekintetében indokolatlan kutatások és letartóztatások ellen védve legyen, nem sérthető meg és elfogató parancsok nem adhatók ki, csak valószínű, eskü vagy ünnepélyes fogadalom által támogatott esetekben és részletesen leírva a kutatandó helyet és a letartóztatandó személyt vagy lefoglalandó tárgyat.


5. módosítás

(1791.)

Senki nem vonható felelősségre főbenjáró, vagy más tekintetben súlyos bűncselekményért, egy nagy esküdtszék általi vádemelés és döntés nélkül, kivéve a szárazföldi és tengeri haderőknél vagy a népfölkelésnél felmerült eseteket, amikor háború vagy közveszély idején tényleges szolgálatban áll; sem valamely személy nem tehető ki kétszeresen ugyanazért a bűncselekményért élete vagy tagjai veszélyének, sem nem kényszeríthető bármilyen bűnügyben, hogy önmaga ellen tanúskodjék, sem életétől, szabadságától, vagy vagyonától nem fosztható meg a kellő törvényes eljárás (due process of law) nélkül; sem magánvagyon nem vehető el közhasználatra igazságos ellenszolgáltatás nélkül.

6. módosítás

(1791.)

Minden bűnvádi eljárásnál a vádlottnak joga van gyors és nyilvános tárgyaláshoz, melyet annak az államnak és kerületnek pártatlan esküdtszéke tart, melyben a bűncselekmény történt és mely kerületet megelőzően törvény állapítja meg és joga van, hogy a vád természetéről és okáról felvilágosítást kapjon, hogy szembesítsék az ellene valló tanúkkal, hogy a javára szóló tanúk megszerzésére kényszereljárást és saját védelmére ügyvédi segítséget vehessen igénybe.


7. módosítás

(1791.)

A közönséges jognak (common law) olyan pereiben, melyekben a perérték meghaladja a húsz dollárt, fenn kell tartani az esküdtszék általi tárgyaláshoz való jogot és esküdtszék által kivizsgált semmi tény nem vizsgálható újból az Egyesült Államok bármilyen törvényszéke által másképpen, mint a közönséges jog szabályai szerint.


8. módosítás

(1791.)

Túlzott mértékű biztosíték nem követelhető, sem túlzott mértékű pénzbírságok nem szabhatók ki, sem kegyetlen és a szokástól eltérő büntetések nem alkalmazhatók.


9. módosítás

(1791.)

Bizonyos jogoknak az alkotmányban való elősorolása nem magyarázható más, a nép által elismert jogok megtagadására vagy lealázására.


10. módosítás

Azok a hatalmak, melyeket az alkotmány nem adott meg az Egyesült Államoknak, sem nem tiltott meg az államoknak, az illető államoknak vagy a népnek vannak fenntartva.

- vissza -