1. HÉT: A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER. A FÖLD ÉS A HOLD MOZGÁSAI ÉS EZEK KÖVETKEZMÉNYEI


Nemerkényi: Általános természetföldrajz 11 - 27. oldal


Mértékegységek:

 

A Föld környezete

  1. A Világegyetem (Univerzum) kiterjedésére, határaira vonatkozó kérdések a tudomány mai állása szerint nyitottak, nem tudjuk, hogy a Világmindenség véges-e vagy végtelen.

  2. Jelenlegi műszereinkkel a Világegyetemből egy kb. 10 milliárd fényév (3 milliárd parsec) sugarú tartományt látunk be, melynek középpontja természetesen a Föld. Ezt a tartományt Metagalaxisnak hívjuk, ami természetesen kisebb, mint az Univerzum.

  3. A Metagalaxisban több mint 1 milliárd galaxis található. Az egyes galaxisokban elhelyezkedő csillagok száma átlagosan 1010 - 1011. A galaxisokat alakjuk szerint három nagy csoportba oszthatjuk:

    - elliptikus (forgási ellipszoid alakúak)
    - spirális (középponti részükből általában két, kissé feltekeredett kar indul ki)
    - irreguláris (szabálytalan alakúak)





  1. Azt a galaxist, amelyben a Nap és Földünk is elhelyezkedik Tejútrendszernek vagy más néven a Galaxisnak nevezzük. (Az összes többi galaxis összefoglaló neve: extragalaxis. A hozzánk legközelebb lévő extragalaxis az Androméda-köd.) A Tejútrendszer egy 100 ezer fényév (30 ezer parsec) átmérőjű spirális galaxis, melyben kb. százmilliárd (1011) csillag található. A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap a Tejútrendszer egyik karjában helyezkedik el, a középponttól mintegy 30 ezer fényév távolságban.

 

A Naprendszer

A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 2 fényév sugarú gömb, melyben a Nap, a 9 nagybolygó és azok több mint 60 holdja, a kb. 100 ezer kisbolygó, az üstökösök, meteorok és a bolygóközi anyag helyezkedik el.

 


A Föld mozgásai

1. A Föld tengely körüli forgása


2. A Föld Nap körüli keringése

3. A Föld kisebb mozgásai

 

A Hold és mozgásai


Fogyatkozások

A Nap, a Hold és a Föld olyan kölcsönös helyzetét nevezzük fogyatkozásnak, amikor vagy a Hold takarja el a Napot (napfogyatkozás), vagy a Föld árnyéka takarja el a Holdat (holdfogyatkozás). Mindkét jelenség kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a Nap és a Hold szinte ugyanolyan átmérőjűnek látszik az égen. A nap- és holdfogyatkozás magyarázatát az alábbi ábrák adják:

Időszámítás

A csillagászat iránt érdeklődők további hasznos információkat, szakirodalom-listát és linkeket találnak:

- feladatok -

- archívum feladatok -

- versenyfeladatok -

- vissza a tematikához -