20. HÉT: AZ EU ORSZÁGOK REGIONÁLIS FÖLDRAJZA


Probáld: Földrajz II.: 74 - 86. o.
Probáld: Regionális földrajz: 25 - 56. o. és 63 - 72. o.


NÉMETORSZÁG

Területe: 357 ezer km2
Lakossága: 82 millió fő

I. Történelmi háttér

843-ban a verduni szerződéssel a Frank Birodalom három részre szakadt és a mai Németország területén létrejött a Keleti Frank Királyság. I. Ottó 962-ben Rómában császárrá koronáztatta magát, így megalakult a Német-római Császárság ("Első Birodalom"), amelynek fénykora a XI. században volt, III. Henrik császár uralkodása alatt. A császárság a pápasággal folytatott hosszú küzdelmei során meggyengült és Németország a XIII. - XIV. században feudális anarchiába hullott, önálló tartományokra esett szét. Az egységes Németország csak évszázadok múlva jött létre, megteremtése Otto von Bismarck nevéhez fűződik, aki kiváló politikával és több háborúval (osztrákok, franciák ellen) döntően hozzájárult az 1871-ben kikiáltott Német Császárság ("Második Birodalom") megalakulásához. Ekkorra azonban Európában már erős nemzetállamok sora létezett, akik az ipari forradalomban is az élen jártak és hatalmas gyarmatbirodalmat szereztek, amely egyszerre garantálta a nyersanyagokat és a piacot is. A későn egyesülő és későn iparosodó Németország jórészt kimaradt a világ ilyetén felosztásából és a XX. század fordulóján szövetségi rendszereket hozott létre, háborús politikát folytatott a világ újrafelosztásáért. Az első világháborúban elszenvedett vereség után, 1918-ban Németország államformája köztársaság lett. 1933-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt) került hatalomra Adolf Hitler vezetésével, akik egyértelműen a revansra (visszavágás) készültek. Hitler álma volt a "Harmadik Birodalom" létrehozása. A második világháborúban elszenvedett vereség után Németország területét a győztes hatalmak négy megszállási övezetre osztották: Az USA, Anglia, a Szovjetunió és Franciaország kaptak belőle egy-egy részt. A három nyugati hatalom megszállási övezeteiből 1949 májusában hozták létre a Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK), válaszul hamarosan, 1949 októberében a szovjetek is megalakították saját övezetükből a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK). A fővárost, amely a szovjet zónában feküdt, szintén kettéosztották: Nyugat- és Kelet-Berlinre. Nyugat-Berlin egy külön politikai-földrajzi egységet alkotott az NDK területén belül, Kelet-Berlin pedig az NDK fővárosa lett. Az Egyesült Államok külügyminisztere, George Marshall készítette el a később róla elnevezett segélytervet a világháborúban elpusztult európai gazdaság talpraállítására. A Marshall-segély jelentős szerepet játszott az NSZK gyors gazdasági fejlődésében. Az NDK-ban szovjet típusú tervgazdálkodást folytattak, a gazdasági lemaradás egyre szembetűnőbbé vált, az elszigetelődést szögesdrótok és az 1961-ben építeni kezdett Berlini Fal jelezte. A két Németország története néhány évtizedig kettévált. 1989-ben Magyarország megnyitotta határait nyugat felé, aminek következtében az NDK-ból menekültek áradata indult meg az NSZK-ba. 1989 novemberében leomlott a Berlini Fal, a diktatúra és az elszigetelődés jelképe, majd 1990. október 3-án megalakult az egységes Németország. Jelenleg Németország 13 szövetségi tartományra és 3 tartományi jogú városra tagolódik: Schleswig-Holstein, Alsó-Szászország (Niedersachsen), Észak-Rajna-Vesztfália (Nordrhein-Westfalen), Hessen, Rajna-vidék-Pfalz (Rheinland-Pfalz), Saar-vidék (Saarland), Baden-Württemberg, Bajorország (Bayern), Thüringia (Thüringen), Szászország (Sachsen), Szász-Anhalt (Sachsen-Anhalt), Brandenburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia (Mecklenburg-Vorpommern); Berlin, Bréma (Bremen), Hamburg.

 

II. Természetföldrajz

 

III. Ipar

1. Bányászat

2. Energiagazdaság

A villamosenergia-termelésben a hőerőművek játszanak döntő szerepet, a Ruhr-vidéken feketeszénnel, a keleti országrészben barnaszénnel, a kikötőkben import kőolajjal fűtik őket. Az atomerőművek szerepe is jelentős, döntő többségük a nyugati országrészben található, a villamosenergia-termelés kb. 25%-át adják. Vízerőművek a Rajnán, a Dunán és az Inn folyón épültek, szerepük nem túl jelentős, csak 5 %-kal részesednek az áramtermelésből.

3. Feldolgozóipar

IV. Mezőgazdaság

 

NAGY-BRITANNIA

Területe: 244 ezer km2
Lakossága: 59 millió fő

 

I. Történelmi háttér

Az ókorban a sziget a Római Birodalom Britannia provinciája volt, periférikus helyzete miatt nem volt különösebb jelentősége. Az egységes angol állam a IX. században jött létre, fejlődése igen gyors volt, sok tekintetben megelőzte a kontinens országaiét. 1265-ben Simon de Monfort gróf kezdeményezésére itt alakult meg a világ első két házas (Lordok háza és Közösségek háza) parlamentje. A XIV - XV. században hosszú háborút folytatott Franciaországgal (Száz éves háború - 1339-1453), a XVI. század elején VIII. Henrik elszakadt a katolikus egyháztól és megalapította az anglikán egyházat (1534), aminek a feje a mindenkori angol király. I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása alatt bontakozott ki az abszolút monarchia Angliában, hatalmas hajóhada még a spanyol armadát is legyőzte (1588). A XVI. század végére Anglia lett a világ legnagyobb tengeri hatalma és Európa gazdaságilag legfejlettebb állama, hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki. A tengeri kereskedelem, a gyarmatok kirablása és az ezek nyomán fellendülő ipar megindította az elsődleges tőkefelhalmozódást, ami a társadalom átrétegződéséhez vezetett. A társadalom gazdaságilag legerősebb rétegei a polgárság és az árutermelésbe bekapcsolódó újnemesség lettek. Az 1640-ben kitört polgári forradalom eredményeként - rövid köztársasági epizód után - létrejött az alkotmányos monarchia. A XVIII - XIX. század fordulóján elsőként Angliában bontakozott ki az ipari forradalom. Sok műszaki találmány (fonó- és szövőgép, gőzgép, esztergapad, vasút, gőzhajó stb.) mellett a bányászat és vaskohászat is fellendült, Anglia a "világ műhelyévé" vált, a világ vezető gazdasági, pénzügyi és katonai hatalma lett. Az ipari forradalom következményeként a foglalkoztatási szerkezet is megváltozott, a XVIII. század végére a világon elsőként az iparban foglalkoztatottak aránya meghaladta a mezőgazdasági dolgozók arányát. Anglia gazdasága azonban jelentős mértékben a gyarmatoktól (ÉK- és Dél-Afrika, India, Ausztrália) függött, a tőkekivitellel a gyarmatok iparát fejlesztették, a hazai ipar drágábban termelt. Ez a megcsontosodott iparszerkezet és gyarmatainak elvesztése vezetett oda, hogy Anglia a XX. században, bár mindkét világháborúból győztesként került ki, elvesztette gazdasági és kereskedelmi vezető szerepét. A II. világháború után nagyarányú fejlesztési program indult meg, de ennek ellenére Anglia nem tudta visszaszerezni vezető pozícióját.
Nagy-Britannia, vagy hivatalos nevén Egyesült Királyság (United Kingdom) 1800-ban jött létre, ma Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország tartozik hozzá.

 

II. Természetföldrajz

III. Ipar

1. Bányászat

2. Energiagazdaság

A villamosenergia 3/4 részét széntüzelésű hőerőművekben állítják elő, amelyek a szénmedencék környékén találhatók. Kisebb részben kőolaj alapú hőerőművek és atomerőművek biztosítják az energiaellátást.

3. Feldolgozóipar

 

IV. Mezőgazdaság

A népesség kb. 2 %-a dolgozik a mezőgazdaságban.

 

FRANCIAORSZÁG

Területe: 547 ezer km2
Lakossága: 59 millió fő

I. Történelmi háttér

843-ban a verduni szerződéssel a mai Franciaország területén megalakult a Nyugati Frank Királyság, a későbbi Franciaország. A Karoling dinasztia kihalása után a Capetingek (X - XIV. század) uralkodtak és hosszú harcok árán megszilárdították a királyi hatalmat. A Capeting dinasztia kihalása (1328) után kezdődött meg a száz éves háború Angliával (1339-1453). A XVII. századra Franciaországban kialakult az abszolút monarchia, amely fénypontját XIV. Lajos uralkodása idején érte el (1643-1715), utódai azonban gyengének bizonyultak. A XVIII. századi nagy társadalmi és gazdasági változások (demográfiai robbanás, a bányászat és ipar fejlődése, a bankhálózat kialakulása, a tőkefelhalmozás és a tőkés kereskedelem és ipar kialakulása) a polgárság gazdasági megerősödéséhez vezettek. Az 1789-ben kirobbant francia forradalom eredményeként kialakult első köztársaságot Napóleon császársága váltotta fel, majd Napóleon bukása után restaurálták a királyságot, de 1870-től ismét köztársaság az államforma. A XIX. században Franciaország is jelentős gyarmatbirodalmat alakított ki, Nyugat-Afrikában (Francia-Afrika) és az Indokínai-félszigeten, ami a tőkefelhalmozást, a gazdaság és a kereskedelem fejlődését segítette. A XX. század világháborúiból győztesként került ki, és bár az '50-es, '60-as években elvesztette gyarmatait, jelenleg Európa legfejlettebb országai közé tartozik, gazdasági fejlettség tekintetében Németország után a második helyen áll.
Jelenleg Franciaországban köztársaság az államforma és területe 22 körzetre (région) tagolódik.

 

II. Természetföldrajz

A röghegységek a Variszkuszi-hegységrendszerhez tartoznak.

III. Ipar

1. Bányászat

2. Energiagazdaság

Az elektromosáram-termelés 3-ét az atomerőművek biztosítják, de az Alpokból és a Pireneusokból érkező folyókon számos vízerőmű is épült. Franciaországban a Rance folyó torkolatában, St. Malonál építették meg a világ első árapályerőművét 1966-ban.

3. Feldolgozóipar

IV. Mezőgazdaság

 

OLASZORSZÁG

Területe: 301 ezer km2
Lakossága: 58 millió fő

I. Történelmi háttér

Italia területén egy városállamból jött létre néhány évszázad alatt az ókor leghatalmasabb birodalma, a Római Birodalom, melynek provinciái Hispániáig, Britanniáig, Pannoniáig, Asiáig és Africáig terjedtek. A Birodalom válsága a IV. században kezdődött és 395-ben végleg kettészakadt, így jött létre a Nyugatrómai és a Keletrómai Birodalom. A nyugati részt 476-ban a germánok döntötték meg, majd a későbbiekben többen is kísérletet tettek a Birodalom egységének helyreállítására: Justinianus a VI. században, Nagy Károly a IX. században és I. Ottó a X. században, de tartós eredménnyel egyik sem járt. I. Ottó kísérlete, a Német-római Császárság a pápasággal folytatott évszázados küzdelmekben porladt szét. A XIII. század közepétől Itália elszakadt a Német-római Császárságtól, de a harcokban maga is szétdarabolódott. Észak-Itáliában városállamok alakultak (Velence, Firenze, Genova stb.), Közép-Itália nagy része a pápai állam befolyása alá került, Dél-Itália pedig a hódító arabok, spanyolok, franciák célpontjává vált. Észak-Itáliában a feudális rend már a XIII-XIV. században bomlásnak indult, manufaktúrák alakultak és a tengeri kereskedelemből (levantei kereskedelem) hatalmas vagyonok halmozódtak fel a városállamokban, amelyek sokszor egymás ellen is harcoltak. A gazdaság fejlődésével a polgárság gazdagodott és a művészetek is virágzottak (itáliai reneszánsz). A fejlett északi városállamokhoz képest a déli területek sokkal elmaradottabbak, szegényebbek voltak, a feudális rendszer hosszú időre konzerválódott. Az egységes Itália megteremtésének a gondolata a XIX. században került előtérbe, az 1850-es években Giuseppe Garibaldi harcai és Cavour piemonti miniszterelnök ügyes politikája révén körvonalazódni kezdtek az egységes olasz állam határai. Végül 1861-ben megalakult az Olasz Királyság, amely még egy évtizedig harcolt az egységes területért. A későn egyesülő Olaszország - Németországhoz hasonlóan - kimaradt a nagy gyarmatosításból, csak néhány kisebb területet sikerült szereznie Afrikában, így a két világháborúban Németország felé közeledett és a vesztes államok közé került. A II. világháborúban az amerikai csapatok szabadították fel Olaszországot a fasisztáktól, ami további fejlődését a nyugati világhoz kötötte. A II. világháború után az elmaradott déli területeken állami irányítással próbálják fejleszteni a gazdaságot.
Olaszország államformája az 1946-os népszavazással köztársaság lett, területe 20 körzetre (regione) tagolódik.

 

II. Természetföldrajz

III. Ipar

1. Bányászat

Olaszország területe szegény ásványkincsekben.
- kőolaj, földgáz: a Pó-alföld déli részén

2. Energiagazdaság

Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják a villamosenergia-termelést.

3. Feldolgozóipar

IV. Mezőgazdaság

 

SPANYOLORSZÁG

Területe: 505 ezer km2
Lakossága: 39 millió fő

I. Történelmi háttér

Az ókorban az ország területe a Római Birodalom Hispania nevű provinciája volt. A félszigetet 711-ben az arabok foglalták el és hosszú évszázadokra meghatározták a fejlődését. Eközben a romanizált őslakosokból és a bevándorló germán népekből kialakult a spanyol nép, akinek fő célja a reconquista (a terület visszahódítása az araboktól) volt. A reconquista észak felől indult ki és fokozatosan szorították dél felé az arabokat, így először Aragónia, majd Ó-Kasztília és Új-Kasztília vált szabaddá. 1479-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával jött létre Spanyolország, amely 1492-re teljesen felszabadítja a félszigetet az arab uralom alól. A XVI. században kihasználva kedvező fekvését, a távolsági hajózás és kereskedelem vezető országává válik és a felfedezésekben is élen jár. A felfedezéseket hódítások követték elsősorban Közép- és Dél-Amerika területén. Spanyol hajókon indult Kolumbusz, Magellán, Cortez, Alvarado és Pizzarro. A XVI. században a meghódított területek kirablása nyomán hatalmas mennyiségű kincs és vagyon áramlott Spanyolországba, amelyből az uralkodók - V. Károly (1516-1556) és II. Fülöp (1556-1598) - fényűző udvart hoztak létre és megteremtették az abszolút monarchiát. A XVI. századi Spanyolország volt Európa vezető állama, azonban az uralkodók állandó háborúi és az arisztokrácia fényűzése fölemésztették az országba áramló vagyont és mivel a gazdaság nem fejlődött, a fényűzéshez és a mindennapi élethez szükséges cikkeket jórészt külföldről vásárolták, a XVII. században Spanyolország elveszti vezető szerepét, majd rohamos hanyatlásnak indul. Spanyolország elsőként vesztette el gyarmatait a XIX. század elején megindult latin-amerikai függetlenségi mozgalmak eredményeként. A XX. századra kialakult válság nyomán 1936-ban polgárháború robbant ki, amiből a jobboldali Franco tábornok került ki győztesen és konzervatív katonai diktatúrát alakított ki. Spanyolország kimaradt a világháborúkból, de a gazdasági fellendülés csak lassan, a '60-as - '70-es évektől gyorsult fel.
Spanyolország területén több nemzetiség is él: katalánok (18%), gallegok (6%), baszkok (1,5 %), államformája alkotmányos monarchia, területe 14+3 autonóm körzetre tagolódik.

 

II. Természetföldrajz

 

III. Ipar

1. Bányászat

2. Energiagazdaság

A villamosenergia-termelés legjelentősebb része víz- és atomerőművekben folyik.

3. Feldolgozóipar

IV. Mezőgazdaság


BENELUX ÁLLAMOK

Belgium

Hollandia

Luxemburg

Területe: 31 ezer km2
Területe: 41 ezer km2 Területe: 2600 km2
Lakossága: 10 millió fő Lakossága: 16 millió fő Lakossága: 430 ezer fő

I. Történelmi háttér

A három ország területe az ókorban a Római Birodalom Belgica és Germania, tartományát képezte. A területet később a frankok hódították meg, és hosszú időre a Frank Birodalom részévé vált. A középkorban a területet Németalföld néven foglalják össze, amely számos tartományra tagolódik: a mai Hollandia területén Friesland, Geldern, Holland és Zeeland, a mai Belgium területén Flandria, Hainaut, Brabant és Liege, valamint Luxemburg grófság a mai Luxemburg területén. Németalföld a XVI. században Európa legfejlettebb területei közé tartozott, a feudális keretek bomlásnak indultak, terjedtek a tőkés manufaktúrák, a bérmunkások a mezőgazdaságban is megjelentek, a flamand posztó, a vallon vasáruk, a brüsszeli csipke Európa-szerte híresek voltak, a holland hajósok mind a kereskedelemben, mind a gyarmatosításban az élen jártak.
A fejlett holland városokban bontakozott ki a XVI. század végén - Európában elsőként - a polgári forradalom, ami összekapcsolódott a spanyol uralom elleni szabadságharccal, aminek eredményeként 1581-ben létrejött Hollandia. A függetlenség kivívása után gyorsan fejlődött Hollandia gazdasága: hajóépítés, posztógyártás, selyemgyártás, nyomdászat, gyémánt- és üvegcsiszolás, de a gazdagságot a tengeri kereskedelem és a gyarmatbirodalom (Indonézia, Fokváros, Új Amszterdam) biztosította. A mezőgazdaságban megjelent a vetésforgó és az istállózó állattartás, Hollandiában találták fel 1636-ban a cséplőgépet. Az országot behálózó csatornarendszer az öntözést és a hajózást egyaránt szolgálta, a szélkerekek pedig a tengerrel folytatott küzdelemben, az elkerített területekről a víz kiszivattyúzásában játszottak fontos szerepet.
A déli tartományokban (Flandria, Brabant, Hainaut, Luxemburg) még sokáig megmaradt az egymást váltó spanyol, francia és osztrák fennhatóság és csak 1815-ben alakult meg a független Luxemburg, majd 1830-ban Belgium is kivívta függetlenségét. Jelenleg Hollandia és Belgium királyság, Luxemburg pedig nagyhercegség. Belgium területe 9, Hollandia területe 12 tartományra (province), Luxemburg pedig 3 kerületre (district) tagolódik.

 

II. Természetföldrajz

III. Ipar

1. Bányászat

2. Feldolgozóipar

IV. Mezőgazdaság

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -