A PSZICHOLÓGIA PARTNERTUDOMÁNYAI, ALKALMAZÁSA

25. hét: ALKALMAZOTT GYERMEKLÉLEKTAN
    
    1. A klinikai gyermekpszichológus tevékenysége az általános gyermekgyógyászati osztályokon
       
    2. A klinikai gyermekpszichológia főbb vizsgáló eljárásai
       
    3. A gyermekpszichoterápia néhány sajátossága
       
    4. A szülő szerepe a gyermek terápiájában
       
    5. Prevenció a klinikai gyermekpszichológiában
       
26. hét:
    
    6. A pszichológus feladatai és tevékenységköre az iskolában
       
    7. A pszichológus tevékenysége a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben

6. A pszichológus feladatai és tevékenységköre az iskolában
   A különböző beilleszkedési- és teljesítményzavarok, vagy neurotikus tünetek kialakulása gátolja az iskolai követelményeknek való megfelelést, megzavarja a nevelési folyamat alakulását. Ezzel párhuzamosan fokozatosan nő az iskola követelményrendszere, így a nevelési és oktatási feladatok sora, amely új eljárások, eszközök bevezetését igényli.
   Az iskolapszichológusok és a tanárok célkitűzése közös, azonos munkahelyi közegben és és közösségben, egy tantestületben, együtt dolgoznak.
   
   1. Pszichológiai tárgyú felmérések, vizsgálatok az iskolában
      Olyan vizsgálatokat alkalmaznak a pszichológusok, melyek segítik a pedagógus oktató-nevelő munkáját, hozzájárulnak ahhoz, hogy azonos jelenségeket más megközelítésben nézzenek, így többletinformációhoz juthassanak. A vizsgálatok eredményeinek ismeretében nevelési célkitűzések és módok határozhatók meg.
      A vizsgálatok például a következők lehetnek: intelligenciavizsgálatok, különböző viselkedési skálák alkalmazása, projektív eljárások, illetve szociometriai vizsgálatok.
      
   2. Óralátogatások
      Számos információt szolgáltatnak a nevelési folyamat alakulásáról, a tanár-tanuló, tanuló-tanuló kapcsolatokról, valamint az osztályközösségről, szituációelemzésre, helyzetelemzésre nyújtanak lehetőséget.
      
   3. A tanulókkal történő közvetlen foglalkozás
      
      1. Egyéni esetek ellátása
         Az iskolapszichológus elsősorban preventív munkát végez, így fontos feladata a szakszerű pszichológiai szűrővizsgálat, mellyek kiszűrhetők a valamilyen szempontból veszélyeztetett, beilleszkedési zavarokkal, pszichés rendellenességekkel, teljesítményzavarral küszködő gyerekek..
         Fontos feladata továbbá a krízishelyzetek kezelése (öngyilkossági kísérletek például), illetve a pályaválasztási döntés segítése.
         
      2. Közösségekkel való foglalkozás
         Az iskolai munka elsődleges kerete az osztályközösség, ahol kiemelt szerep jut a szociometriai vizsgálatoknak. Különböző csoporthelyzeteknek a létrehozásával a pszichológusnak lehetősége nyílik a csoportdinamika tudatos alkalmazására, a csoportban levő tanulók önismeretének, kommunikációs képességeinek, szociális érzékenységének fejlesztésére.
         
   4. Tehetséggondozás
      Az iskolapszichológus differenciált eszközrendszerrel rendelkezik a tehetségek kiválasztásához, szűréséhez, és segítséget nyújthat az egyéni bánásmód és munkaprogram megtervezésében.
      
   5. Pedagógusokkal való munkakapcsolat alapvető kérdései
      Az iskolapszichológus munkája csak akkor lehet hatékony, ha a pedagógusokkal való együttműködésre is koncentrál, de figyelmet kell fordítania az iskola pszichológiai kultúrájának folyamatos fejlesztésére is. Ilyenek például a nevelőtestületi, továbbképzési témakörök pszichológiai vonatkozásainak kidolgozása, esetleg előadások tartása a releváns témakörökből. Munkája csak akkor lehet elfogadott, ha a szemléletformálás (ilyen lehet például a pedagógusokkal szervezett esetmegbeszélő csoport) mellett visszajelzést nyújt a pedagógiai munkához is, vagyis folyamatos konzultációra teremt alkalmat.
      
   6. A szülőkkel való együttműködés formái
      Elsődleges színtere a szülői értekezlet, ahol kezdetben a pszichológusnak célszerű előadásokat tartania, valamint konzultációs lehetőséget biztosítani. Hasznos lehet a szülők számára konkrét fogadónapot kialakítani, ahol személyes kapcsolat kialakítása is megvalósulhat.
      
      
7. A pszichológus tevékenysége a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben
   A gyermekotthonok munkája rendkívül összetett, mivel az iskolán és a napközi feladatokon kívül az otthont is hivatott pótolni. A közösség nevelésének tartalmaznia kell a családi nevelés atmoszféráját és eszközeit, vagyis fontos, hogy az egyes gyerekeket erős érzelmi kapcsolat fűzze nevelőjéhez. Emellett az így kialakult kisközösségeket be kell kapcsolni a nevelőotthon teljes közösségének életébe.
   A nevelőnek nagyon sok nehézséggel kell szembenéznie, mivel az állami gondozás jelenlegi keretein belül a gyermekek számára általános tapasztalattá válik minden érzelmi kapcsolat időlegessége. Ez többnyire két formában jelenik meg: csökkent kötődésképesség és érzelmi redukáltság, viszonylag enyhe konfliktus hatására is már partnerváltással reagál, míg a másik esetben nagy intenzitású kompenzáció figyelhető meg, a mindenáron való családszerzésre törekvés, partnereikkel szembeni követelménynélküliség, kiszolgáltatottság.
   Ezekben az intézetekben a konformista gyerekek mindig kedvezőbb körülmények között vannak, mint nehezebben kezelhető társaik, akiknek problematikusabb, a többiekétől eltérő viselkedését nem, vagy nehezen tolerálják.

- vissza a tematikához -