29. HÉT: LATIN-AMERIKA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA


Probáld: Földrajz II.: 116 - 127. o.
Probáld: Regionális földrajz: 173 - 181. o.

LATIN-AMERIKA

Az USA-tól délre fekvő, általában újlatin nyelveket (spanyol, portugál, francia) beszélő országok gyűjtőneve Közép- és Dél-Amerikában. Az elnevezést megkülönböztetésül használják Angolszász-Amerikával (USA, Kanada) szemben.

Területe: több mint 20 millió km2
Lakossága: több mint 500 millió fő


ORSZÁG FŐVÁROS TERÜLET (ezer km2)
Mexikó Mexikóváros 1 958,2
Guatemala Guatemalaváros 108,9
Belize Belmopan 22,9
Salvador San Salvador 21
Honduras Tegucigalpa 112,1
Nicaragua Managua 120,3
Costa Rica San José 51,1
Panama Panamá 75,5
Kuba Havanna 110,9
Jamaica Kingston 10,9
Haiti Port-Au-Prince 27,7
Dominikai Köztársaság Santo Domingo 48,4
Kolumbia Bogotá 1 141,7
Venezuela Caracas 912,1
Brazília Brazíliaváros 8 512
Guyana Georgetown 215
Suriname Paramaribo 163,3
Ecuador Quito 272
Peru Lima 1 285,2
Bolívia La Paz 1 098,6
Chile Santiago 756,6
Argentína Buenos Aires 2 766,9
Paraguay Asunción 406,8
Uruguay Montevideo 176,2

 

1. táblázat: Latin-Amerika országai

I. Történelmi háttér

Az első emberek észak felől érkeztek Kr.e. 20000 körül Közép-Amerikába, majd Kr.e. 15000 körül Dél-Amerikába. Kezdetben vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, majd Kr.e. 5000-től fokozatosan elterjedt néhány területen a földművelés. Az első civilizációk és városok Kr.e. 1500-tól alakultak ki. Közép-Amerikában a legjelentősebbek az Olmék (a Mexikói-öböl parti síkságán), a Maja (a Yucatán-félszigeten), a Tolték és az Azték (a Mexikói-fennsíkon) civilizációk, Dél-Amerikában elsősorban Peru területén jöttek létre nagyobb birodalmak: A Huari, a Chimu és az Inka Birodalom. Ezek közül a legkésőbbiek, az Azték és az Inka Birodalom a XV-XVI. században élte a fénykorát, az előbbit Cortez 1521-ben, az utóbbit Pizarro 1532-ben igázta le. Latin-Amerikát elsőként a spanyolok és a portugálok hódították meg, akik 1494-ben megkötötték a Tordesillasi szerződést, amely a nyugati félteke felosztásáról rendelkezett, így Latin-Amerika nyugati részét a spanyolok, keleti részét a portugálok gyarmatosították, a határ a ny.h. 46o volt. (Ennek a következménye, hogy ma Brazíliában a portugál, a többi dél-amerikai országban a spanyol a hivatalos nyelv.) Latin-Amerika gyarmatosítása véres és kegyetlen háborút jelentett az indián őslakosság ellen, akiket nagyrészt kiirtottak, városaikat lerombolták, kultúrájukat elpusztították, kincseiket pedig (főleg aranyat és ezüstöt) Európába szállították. A legtöbb nemesfém Spanyolországba került, mely ekkor, a XVI. században élte fénykorát. A közvetlen kirablás után a gyarmatosítók ültetvényeket hoztak létre, amelyeken az indián őslakosságot és már a XVI. századtól az Afrikából behurcolt néger rabszolgákat dolgoztatták. Az ültetvényeken termelt mezőgazdasági terményeket Európába, főként Spanyolországba és Portugáliába szállították. A XVII. századtól megkezdődött Spanyolország hanyatlása, mely végül a XIX. században a dél-amerikai függetlenségi háborúhoz vezetett. Az 1810-es és 1820-as években csaknem valamennyi latin-amerikai ország kivívta függetlenségét és a XIX. század második felére kialakult Latin-Amerika mai politikai képe. A XIX. század második felében nagyarányú bevándorlási hullám indult meg Latin-Amerika országaiba, és megkezdődött a gazdaság fellendülése.

II. Természetföldrajz

III. Ipar

1. Bányászat

Latin-Amerika országai gazdagok ásványkincsekben.

2. Energiagazdaság

Brazília villamosáram-termelésének a 4/5-e vízerőművekben történik. A Parana folyón és mellékfolyóin számos vízerőmű épült, a legnagyobb az Itaipu (12600 MW).

3. Feldolgozóipar

Latin-Amerika feldolgozóiparának 1/3-a három nagyvárosban összpontosul: Sao Paulo, Buenos Aires, Mexikóváros. A feldolgozóipar vezető ága a textil- és élelmiszeripar, de néhány országban (Mexikó, Brazília, Argentína) a nehézipar is kibontakozott.

IV. Mezőgazdaság

Latin-Amerika területének csak 7%-a áll művelés alatt. Erős a földbirtok-koncentráció, a földterület legnagyobb részét több ezer hektáros latifundiumok alkotják, mellettük közép- és kisparaszti gazdaságok is találhatók.

- feladatok -

- archívum -

- vissza a tematikához -