Metakommunkáció

A kommunikációnak két alfaja van: verbális (tehát szavakkal való kommunikáció) és non-verbális kommunikáció (azaz a testbeszéd, pl. gesztusok, mimika, stb.) A metanyelvet lényegesen nagyobb arányban (65-70%) használjuk, mint a verbális jeleket.

Miért használunk metakommunikációs eszközöket?

Ha a metanyelv minden elemét száműznénk a hétköznapi beszélgetésekből, akkor a mondókánk rövid, metsző és lényegre törő lenne és úgy tűnne, mintha gorombák és durvák lennénk és mit sem tudnánk egymásról. (Allan Pease: Szó-beszéd)

Szakirodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei: A metakommunikáció jelensége és szerepe. 134-141.

A nem-verbális alapmagatartásunkat jórészt elsajátítottuk, számos mozdulatunk, gesztusunk kulturálisan meghatározott. A jelbeszéd alapvető gesztusai jórészt azonosak világszerte.


Metakommunikáció (nem verbális jelek)


A nem-verbális csatornák:

A nem-verbális közlési csatornák léte megváltoztatja a pszichológiai emberképet. A biológiai organizmus helyett sokkal inkább a szociális lény tűnik elő, amely az emberi környezettel igen sokrétű kapcsolatban van és az összekötő szálak egy része szükségszerű, akaratlagosan nem is vágható el.

A főbb csatornák a következők:

Mimika: Ekman szerint összesen hét érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor és érdeklődés. Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére. Ezek a szem pontja, a szemöldök és a száj vonalai.

Ekman és Friesen szerint a nem-verbáis kommunikáció ötféle lehet:

  1. Érzelemnyilvánítások
  2. Illusztratív gesztusok
  3. Szabályozók (pl. felszólítás a megismétlésre, nyomatékosító jelzés)
  4. Emblémák: egyértelmű híreket szállító konvencionális jelek
  5. Adaptáló jelzések: a személyiség viszonyulását fejezik ki az adott kommunikációs helyzethez

Tekintet: A tekintet mint kommunikációs csatorna magasabb rendű állatoknál is megfigyelhető. A tekintet az, amelyből észlelni lehet, hogy a másik lény percepciós (észlelhető) terében vagyunk-e. A tekintet arról kelt képet, hogy a másik mit észlel, mit vesz észre és ezáltal könnyíti a kontrollt a helyzet felett. A tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés értéke van. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan. A tekintetnek szabályozó szerepe van, befolyásoló jelzéseket tartalmazhat.

Vokális kommunikáció:

Ide tartoznak az ún. paralingvisztikai tényezők (azaz a nyelven túli), például hangnem, hanghordozás, hanglejtés, hangsúly. A hangból megállapíthatjuk a közlő nemét, korát, karakterét, természetét, illetve a használt dialektust.

Mozgásos kommunikáció

A mozgásos kommunikációs csatornák, (négyféle ilyen csatornát különböztetünk meg): gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kinezika.

A gesztusok közé a fej, kezek és a karok mozgását soroljuk. E testrészek a közvetlen kommunikációban általában mozgásban vannak. E mozgásoknak jelentésük van, egy részük tudatos, másik felük öntudatlan. A gesztusok szabályozó funkciót töltenek be, a kommunikáció folytatását, gyorsítását, megszakítását, magyarázatát kérve. A gesztusok nagyon sok zavarjelet közvetítenek, például a feszültség jelét. A gesztusokban gyakran tükröződnek a szimbólumok, például a karikagyűrűjével játszó nő a házasságának gondjaival küzd.

Testtartás: viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki. Különböző szociális viszonylatokban, szerephelyzetekben meghatározó testtartás kívánatos. Az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul is átvesszük egymás testtartását.

Térközszabályozás

Zónatávolságok:

  1. Intim zóna: 15-45 cm. Csupán a hozzá érzelmileg közelállóknak szabad érzelmileg az intim zónába behatolni. Ide tartoznak a szülők, házastárs, közeli barátok. Létezik egy belső zóna is, amely legfeljebb 15 cm-re terjed a testtől és csupán fizikai érintkezés során érhető el, ez a szoros intim zóna.
  2. Személyes zóna: 46cm - 1,2 m. Ekkora távolságra állunk másoktól koktélpartikon, hivatalos és társas összejöveteleken és társas találkozókon.
  3. Társadalmi zóna: 1,2 m - 3,6 m. Ekkora távolságra állunk idegenektől, mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé.
  4. Nyilvános zóna: 3,6 m- . Ez a megfelelő távolság, ha nagy létszámú csoporthoz intézzük szavainkat.

Kinezika

A kinezika magában foglalja a mimika és a gesztusmozgások, valamint a testtartások jelenségeit is és még sokkal több, más finom megnyilvánulásokat. A kinezikus mozgások értelmezése öntudatlan, spontán a mindennapi életben.

- feladatok 1. -

- feladatok 2. -

- versenyfeladatok -

- vissza a tematikához -