Sárfalvi-Tóth: Földrajz I. 152-160.o. 165-178.o.
Nemerkényi Antal: Általános természetföldrajz 130-132.o. 148-156.o. 160-171.o.

A szél, a jég és a folyóvíz egyaránt végez pusztító és építő tevékenységet. Pusztító tevékenységük során bizonyos helyekről anyagot szállítanak el más helyekre, ahol lerakják, felhalmozzák.

I. A szél felszínformáló munkája

A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak nevezzük (a görög Aiolosz szélisten nevéről). A szél felszínformáló tevékenységének feltételei:

• száraz (arid) vagy félszáraz (szemiarid) klíma (kevés csapadék, szelek)
  
• gyér növényzet vagy növényzettelen felszín
  
• inomszemcsés törmelék (általában homok szemcseméretű)

A szél csak kis méretű (0,1-3mm átmérőjű) szemcsék szállítására képes, a 3 mm-nél nagyobb átmérőjű szemcsék szállítására már igen nagy, 20-50 m/s sebességű szélre van szükség. A szemcsemérettől függ, hogy mekkora az a legkisebb szélsebesség, amely mozgásba lendíti őket. Ez a kritikus nyírási sebesség (V*).

Számítása:

5,75 = empírikus érték
S₁ = a felszín felett 1 cm magasságban mért szélsebesség
S2 = a felszín felett 10 cm magasságban mért szélsebesség

A nagyobb szemcsék általában görgetve, a kisebbek ugráltatva, a legkisebbek pedig lebegtetve szállítódnak. A szélcsatorna-kísérletek eredményeként az derült ki, hogy az ugráltatva szállítás a legjelentősebb.

A szél erózióbázisa (pusztító munkájának határszintje) a talajvíz. (Ha a szél pusztító tevékenysége pl. kifúvás eléri a talajvíz szintjét, a pusztítás leáll.)

1. A szél pusztító tevékenysége

a) növényzettelen területeken

• kifúvás (defláció): a szél a felszínen lévő kőzetszemcséket, homokot, port az eredeti helyéről eltávolítja. Eredménye: deflációs medencék, deflációs mélyedések, bennük a keményebb kőzetből visszamaradt tanúhegyek.
  
  
  
  Ha a deflációs medencében a kifúvás eléri a talajvíz szintjét, a deflációs medence alján forrás vagy tó jelenik meg, ez az oázis.
  
  
• szélmarás (korrázió): a szél az általa szállított kőzet- illetve homokszemcsékkel a felszínt koptatja, csiszolja. (Közben a csiszoló anyag is kopik, aprózódik.) Eredménye: kőgombák, ingókövek, kőpiramisok, szfinx sziklák.
  
  

b) félig kötött homokterületeken (nincs zárt növénytakaró)

• szélbarázdák, közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc.

1. A szél építő tevékenysége (eolikus akkumuláció)

Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba felhalmozza:

a) növényzettelen területeken: szabadon mozgó futóhomokformák

• homoklepel: a csökkent energiájú szél a homok egy részét a felszínen lepelszerűen szétteríti
  
• homokfodrok: a szél és a homokfelszín közötti súrlódás következtében keletkezett hullámmozgás eredményei
  
• bálnahátbuckák: a szél irányában elhelyezkedő pajzs alakú buckák
  
• barkánok: 100-200 méter hosszú, 3-15 méter magas homokformák, amelyek a legkisebb alakellenállást nyújtják a szélnek
  
• hosszanti dűnék: a leggyakoribb futóhomokformák, amelyek az uralkodó széliránnyal párhuzamosan alakultak ki (több száz métertől 100-200km hosszúságig terjedhetnek, 50-100 méter körüli a magasságuk)
  
• keresztirányú dűnék: az uralkodó szélirányra merőleges formák, a barkánok oldalirányú összekapcsolódásával jönnek létre.
  
  

b) növényzettel félig kötött homokterületek formái

• parabolabuckák: gyakran aszimmetrikus formák, száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak)
  
• garmadák: a szélbarázdából kifújt homok felhalmozódási formái
  
• parti dűnék: lapos, homokos tengerparton a parttal párhuzamos, a szélirányra merőleges, szél építette homokvonulatok
  
  

II. A jég felszínformáló munkája (glaciális erózió és akkumuláció)

A Földön ma kb. 15 millió km2-t borít jég (a jégkorszakban ez 47 millió km2 volt). A jég legnagyobb része az Antarktiszon és Grönlandon található, ezek átlagos vastagsága 1,5-2 km.

Fogalmak:

• hóhatár: Az a magassági szint, amely felett nyáron kevesebb hó olvad el, mint amennyi télen esik, tehát egész éven át megmarad a hó.
  
• hó: Változatos formájú, szilárd halmazállapotú, kristályos csapadék. Általában több kristály összetapadásával jön létre egy hópehely. Minél hidegebb van, annál kisebbek a hókristályok. A friss hó sűrűsége 0,1-0,2 g/cm³.
  
• csonthó: A lehullott hó a napsütés hatására megolvad, majd újra megfagy. Az olvadás-újrafagyás ismétlődésével először szemcsés hó (sűrűsége 0,3 g/cm³),majd a levegő kiszorulásával csonthó (firn) képződik belőle. A csonthó sűrűsége 0,5g/cm³.
  
• jég: Ha ez a folyamat tovább folytatódik, és a csonthóból eltűnnek a pórusok, tovább tömörödik, akkor kialakul a jég, sűrűsége: 0,8g/cm³.
  
• gleccser (jégár): A magashegységekben keletkező és ott a völgyeket kitöltő, lassan lefelé mozgó jég.
  
• jégtakaró: A síkvidékeket borító jég. Ma két jelentős jégtakaró van Földünkön, az antarktiszi és a grönlandi.
  
• moréna: A mozgó jég által szállított hordalék, törmelék összefoglaló neve.

1. Gleccser

1. Keletkezése: A völgyfőkben felhalmozódó jég lassan a völgyekben lefelé mozog.
   
   
2. Pusztító munkája: A völgyfőben felhalmozódó jég a firngyűjtő oldalát és fenekét csiszolva medenceformájúvá alakítja azt. Ez a kárfülke (az ausztriai Karwendel-hegységről kapta a nevét). A nagyméretű, amfiteátrumra emlékeztető kárfülke a cirkuszvölgy. A kárfülkék közötti éles, meredek falú csúcsok a kártornyok vagy kárpiramisok, az ezeket összekötő gerincek a kárgerincek. A firngyűjtő medencéből a völgyekbe nyomuló jég (gleccsernyelv) az eredetileg V-alakú völgyet U-alakúvá szélesíti, ez a teknővölgy. Ha ezekbe a teknővölgyekbe a gleccser elolvadása után benyomul a tenger (pl. a jégkorszak végén az elolvadó jég miatt megemelkedett a tengerek szintje), akkor fjord alakul ki. Ide jön foci 66A.jpg és foci 66B.jpg
   
   
   
   
3. Építő munkája: A gleccsernyelv alatt szállított moréna a fenékmoréna. A gleccsernyelv elvégződésénél végmoréna halmozódik fel. A gleccserek elolvadásával ezek a morénák szabaddá válnak, a végmoréna-sáncok mögött akár tavak is felduzzadhatnak.

2. Jégtakaró

1. Pusztító munkája: A nagyon lassan mozgó jégtakaró hatalmas súlya és nyomása hatására szelektíven pusztítja le a felszínt. A jégkorszaki jégtakaró a puhább kőzeteket jobban lepusztította, kimélyítette, így sziklamedencéket hozott létre. (Bennük sokszor tavak találhatók, pl. Finn-, Kanadai-tóhátság.) A keményebb kőzeteket kevésbé pusztította le, így vásott sziklák keletkeztek. Ahol nagyon nagy a kőzetek közötti különbség (pl. ősmasszívum - üledékes kőzetek határán), meredek falú lépcső alakul ki: glintlépcső.
   
   
   
   
2. Építő munkája: az elolvadt jégtakaró főleg agyagból, homokból, kavicsból álló elegyengetett hordaléka a fenékmorénatakaró. Néhol hatalmas sziklák, ún. vándorkövek találhatók bennük, amelyek jégbe fagyva utaztak akár több száz kilométert. Az egykori jégtakaró peremén kialakuló, több száz kilométer hosszú dombvonulatok a végmorénasáncok.

III. A folyóvíz felszínformáló munkája (fluviális erózió és akkumuláció)

A meghatározott pályán (mederben), lineárisan mozgó vizeket vízfolyásoknak nevezzük.

Fogalmak:

• vízrendszer (folyórendszer): Az egy folyóvá egyesülő (összeszedődő) folyóvizek együttese. (A leghosszabb vagy legbővizűbb folyóról nevezik el, ez a főfolyó.)
  
• torkolat: Az a hely, ahol a folyó egy másik folyóba vagy állóvízbe ömlik.
  
• vízgyűjtő terület: Az a terület, ahonnan a vízfolyás összegyűjti és levezeti az összes lefolyó vizet.
  
• vízválasztó: A vízgyűjtő területek határa. (Általában a terep legmagasabb pontjain jelölik ki. A vízválasztóvonal merőleges a szintvonalakra.)
  
• meder: A folyóvíz által kitöltött hosszanti mélyedés.
  
• folyópart: A folyóvíz és a szárazföld érintkezési vonala.
  
• ártér: A folyómederhez csatlakozó, időszakosan, általában csak áradáskor elöntött terület.
  
• vízhozam: A meder keresztmetszetén időegység alatt átfolyó vízmennyiség. (mértékegysége: m³/s)
  
• vízállás: A víz szintjének a vízmérce 0 pontjához viszonyított, cm-ben kifejezett magassága. A 0 pontot a vízmérce létesítésekor önkényesen jelölik ki, de igyekeznek a valaha mért legalacsonyabb vízállás alá elhelyezni, mégis előfordulhat kisvízkor negatív vízállás is.
  
• mederteltség: A mederben eddig észlelt legnagyobb (100%) és legkisebb (0%) vízálláshoz viszonyított érték %-ban kifejezve.
  
• vízjárás: A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályos, évszakos váltakozása. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)
  
• esés: A forrás és a torkolat közötti szintkülönbség (esésgörbével ábrázolják).
  
  
  
  
• hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva.

A folyóvíz felszínformáló munkája függ:

• a víz áramlási sebességétől
  
• a vízhozamtól
  
• a meder anyagától
  
• a meder esésétől
  
• a hordalék mennyiségétől és minőségétől

1. A folyóvíz pusztító munkája

A folyó mélyítő munkája (bevágódása) során általában V-alakú folyóvölgy keletkezik. Ha a völgy fala meredekebb, akkor szurdokról vagy hasadékvölgyről beszélünk. Száraz területeken ezeket kanyonnak hívják. Ha a folyó kemény kőzetekről puhább kőzetekre folyik át, akkor vízesés keletkezik.

2. A folyóvíz építő munkája

A hegyekből kilépő, lelassuló folyó a hegyek lábánál hordalékkúpot, kisebb vízfolyás törmelékkúpot épít. A mederben kavicsból és durva homokból a folyás irányába vándorló zátonyok épülnek. A növekvő és szélesedő zátonyok a folyót ágakra osztják, később mederváltoztatásra is kényszeríthetik. A gyakran változtatott medrek folyamatos feltöltése során jönnek létre a feltöltött folyami síkságok.

Kiegészítés

• Az általános természeti földrajz iránt érdeklődők nagyon sokféle információt találhatnak az angol nyelvű
  
  www.geog.ouc.bc.ca/physgeog/contents/table.html oldalon.
  
  
• A folyóvíz felszínformáló hatásának modellezéséről érdekes és hasznos tudnivalók olvashatók a
  
  http://maps.unomaha.edu/Maher/goe101/tablea.html angol nyelvű oldalon.

- feladatok -

- feladatok 2. -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 5. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -