6. HÉT: A SZÉL, A JÉG ÉS A FOLYÓVÍZ, VALAMINT FELSZÍNFORMÁLÓ FOLYAMATAIK
Sárfalvi-Tóth: Földrajz I. 152-160.o. 165-178.o.
Nemerkényi Antal: Általános természetföldrajz 130-132.o. 148-156.o. 160-171.o.
A szél, a jég és a folyóvíz egyaránt végez pusztító és építő tevékenységet.
Pusztító tevékenységük során bizonyos helyekről anyagot szállítanak el más helyekre,
ahol lerakják, felhalmozzák.
I. A szél felszínformáló munkája
A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak
nevezzük (a görög Aiolosz szélisten nevéről). A szél felszínformáló tevékenységének
feltételei:
- száraz (arid) vagy félszáraz (szemiarid) klíma (kevés csapadék, szelek)
- gyér növényzet vagy növényzettelen felszín
- inomszemcsés törmelék (általában homok szemcseméretű)
A szél csak kis méretű (0,1-3mm átmérőjű) szemcsék szállítására képes, a 3
mm-nél nagyobb átmérőjű szemcsék szállítására már igen nagy, 20-50 m/s sebességű
szélre van szükség. A szemcsemérettől függ, hogy mekkora az a legkisebb szélsebesség,
amely mozgásba lendíti őket. Ez a kritikus nyírási sebesség (V*).
Számítása:

5,75 = empírikus érték
S1 = a felszín felett 1 cm magasságban mért szélsebesség
S2 = a felszín felett 10 cm magasságban mért szélsebesség
A nagyobb szemcsék általában görgetve, a kisebbek ugráltatva, a legkisebbek
pedig lebegtetve szállítódnak. A szélcsatorna-kísérletek eredményeként az derült
ki, hogy az ugráltatva szállítás a legjelentősebb.

A szél erózióbázisa (pusztító munkájának határszintje) a talajvíz. (Ha a szél
pusztító tevékenysége pl. kifúvás eléri a talajvíz szintjét, a pusztítás leáll.)
1. A szél pusztító tevékenysége
a) növényzettelen területeken
- kifúvás (defláció): a szél a felszínen lévő kőzetszemcséket, homokot,
port az eredeti helyéről eltávolítja. Eredménye: deflációs medencék, deflációs
mélyedések, bennük a keményebb kőzetből visszamaradt tanúhegyek.
Ha a deflációs medencében a kifúvás eléri a talajvíz szintjét, a deflációs
medence alján forrás vagy tó jelenik meg, ez az oázis.
- szélmarás (korrázió): a szél az általa szállított kőzet- illetve
homokszemcsékkel a felszínt koptatja, csiszolja. (Közben a csiszoló anyag
is kopik, aprózódik.) Eredménye: kőgombák, ingókövek, kőpiramisok, szfinx
sziklák.
b) félig kötött homokterületeken (nincs zárt növénytakaró)
- szélbarázdák, közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc.
1. A szél építő tevékenysége (eolikus akkumuláció)
Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba
felhalmozza:
a) növényzettelen területeken: szabadon mozgó futóhomokformák
- homoklepel: a csökkent energiájú szél a homok egy részét a felszínen
lepelszerűen szétteríti
- homokfodrok: a szél és a homokfelszín közötti súrlódás következtében
keletkezett hullámmozgás eredményei
- bálnahátbuckák: a szél irányában elhelyezkedő pajzs alakú buckák
- barkánok: 100-200 méter hosszú, 3-15 méter magas homokformák, amelyek
a legkisebb alakellenállást nyújtják a szélnek
- hosszanti dűnék: a leggyakoribb futóhomokformák, amelyek az uralkodó
széliránnyal párhuzamosan alakultak ki (több száz métertől 100-200km hosszúságig
terjedhetnek, 50-100 méter körüli a magasságuk)
- keresztirányú dűnék: az uralkodó szélirányra merőleges formák, a
barkánok oldalirányú összekapcsolódásával jönnek létre.
b) növényzettel félig kötött homokterületek formái
- parabolabuckák: gyakran aszimmetrikus formák, száraik a széliránnyal
szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak)
- garmadák: a szélbarázdából kifújt homok felhalmozódási formái
- parti dűnék: lapos, homokos tengerparton a parttal párhuzamos, a
szélirányra merőleges, szél építette homokvonulatok
II. A jég felszínformáló munkája (glaciális erózió és akkumuláció)
A Földön ma kb. 15 millió km2-t borít jég (a jégkorszakban ez 47 millió km2
volt). A jég legnagyobb része az Antarktiszon és Grönlandon található, ezek
átlagos vastagsága 1,5-2 km.
Fogalmak:
- hóhatár: Az a magassági szint, amely felett nyáron kevesebb hó olvad
el, mint amennyi télen esik, tehát egész éven át megmarad a hó.
- hó: Változatos formájú, szilárd halmazállapotú, kristályos csapadék.
Általában több kristály összetapadásával jön létre egy hópehely. Minél hidegebb
van, annál kisebbek a hókristályok. A friss hó sűrűsége 0,1-0,2 g/cm3.
- csonthó: A lehullott hó a napsütés hatására megolvad, majd újra
megfagy. Az olvadás-újrafagyás ismétlődésével először szemcsés hó (sűrűsége
0,3 g/cm3),majd a levegő kiszorulásával csonthó (firn) képződik
belőle. A csonthó sűrűsége 0,5g/cm3.
- jég: Ha ez a folyamat tovább folytatódik, és a csonthóból eltűnnek
a pórusok, tovább tömörödik, akkor kialakul a jég, sűrűsége: 0,8g/cm3.
- gleccser (jégár): A magashegységekben keletkező és ott a völgyeket
kitöltő, lassan lefelé mozgó jég.
- jégtakaró: A síkvidékeket borító jég. Ma két jelentős jégtakaró
van Földünkön, az antarktiszi és a grönlandi.
- moréna: A mozgó jég által szállított hordalék, törmelék összefoglaló
neve.
1. Gleccser
- Keletkezése: A völgyfőkben felhalmozódó jég lassan a völgyekben
lefelé mozog.
- Pusztító munkája: A völgyfőben felhalmozódó jég a firngyűjtő oldalát
és fenekét csiszolva medenceformájúvá alakítja azt. Ez a kárfülke (az ausztriai
Karwendel-hegységről kapta a nevét). A nagyméretű, amfiteátrumra emlékeztető
kárfülke a cirkuszvölgy. A kárfülkék közötti éles, meredek falú csúcsok a
kártornyok vagy kárpiramisok, az ezeket összekötő gerincek a kárgerincek.
A firngyűjtő medencéből a völgyekbe nyomuló jég (gleccsernyelv) az eredetileg
V-alakú völgyet U-alakúvá szélesíti, ez a teknővölgy. Ha ezekbe a teknővölgyekbe
a gleccser elolvadása után benyomul a tenger (pl. a jégkorszak végén az elolvadó
jég miatt megemelkedett a tengerek szintje), akkor fjord alakul ki. Ide jön
foci 66A.jpg és foci 66B.jpg
- Építő munkája: A gleccsernyelv alatt szállított moréna a fenékmoréna.
A gleccsernyelv elvégződésénél végmoréna halmozódik fel. A gleccserek elolvadásával
ezek a morénák szabaddá válnak, a végmoréna-sáncok mögött akár tavak is felduzzadhatnak.
2. Jégtakaró
- Pusztító munkája: A nagyon lassan mozgó jégtakaró hatalmas súlya
és nyomása hatására szelektíven pusztítja le a felszínt. A jégkorszaki jégtakaró
a puhább kőzeteket jobban lepusztította, kimélyítette, így sziklamedencéket
hozott létre. (Bennük sokszor tavak találhatók, pl. Finn-, Kanadai-tóhátság.)
A keményebb kőzeteket kevésbé pusztította le, így vásott sziklák keletkeztek.
Ahol nagyon nagy a kőzetek közötti különbség (pl. ősmasszívum - üledékes kőzetek
határán), meredek falú lépcső alakul ki: glintlépcső.
- Építő munkája: az elolvadt jégtakaró főleg agyagból, homokból, kavicsból
álló elegyengetett hordaléka a fenékmorénatakaró. Néhol hatalmas sziklák,
ún. vándorkövek találhatók bennük, amelyek jégbe fagyva utaztak akár több
száz kilométert. Az egykori jégtakaró peremén kialakuló, több száz kilométer
hosszú dombvonulatok a végmorénasáncok.
III. A folyóvíz felszínformáló munkája (fluviális erózió és akkumuláció)
A meghatározott pályán (mederben), lineárisan mozgó vizeket vízfolyásoknak
nevezzük.
Fogalmak:
- vízrendszer (folyórendszer): Az egy folyóvá egyesülő (összeszedődő)
folyóvizek együttese. (A leghosszabb vagy legbővizűbb folyóról nevezik el,
ez a főfolyó.)
- torkolat: Az a hely, ahol a folyó egy másik folyóba vagy állóvízbe
ömlik.
- vízgyűjtő terület: Az a terület, ahonnan a vízfolyás összegyűjti
és levezeti az összes lefolyó vizet.
- vízválasztó: A vízgyűjtő területek határa. (Általában a terep legmagasabb
pontjain jelölik ki. A vízválasztóvonal merőleges a szintvonalakra.)
- meder: A folyóvíz által kitöltött hosszanti mélyedés.
- folyópart: A folyóvíz és a szárazföld érintkezési vonala.
- ártér: A folyómederhez csatlakozó, időszakosan, általában csak áradáskor
elöntött terület.
- vízhozam: A meder keresztmetszetén időegység alatt átfolyó vízmennyiség.
(mértékegysége: m3/s)
- vízállás: A víz szintjének a vízmérce 0 pontjához viszonyított,
cm-ben kifejezett magassága. A 0 pontot a vízmérce létesítésekor önkényesen
jelölik ki, de igyekeznek a valaha mért legalacsonyabb vízállás alá elhelyezni,
mégis előfordulhat kisvízkor negatív vízállás is.
- mederteltség: A mederben eddig észlelt legnagyobb (100%) és legkisebb
(0%) vízálláshoz viszonyított érték %-ban kifejezve.
- vízjárás: A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályos, évszakos
váltakozása. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)
- esés: A forrás és a torkolat közötti szintkülönbség (esésgörbével
ábrázolják).

- hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja
a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel.
A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása
történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva.
A folyóvíz felszínformáló munkája függ:
- a víz áramlási sebességétől
- a vízhozamtól
- a meder anyagától
- a meder esésétől
- a hordalék mennyiségétől és minőségétől
1. A folyóvíz pusztító munkája
A folyó mélyítő munkája (bevágódása) során általában V-alakú folyóvölgy keletkezik.
Ha a völgy fala meredekebb, akkor szurdokról vagy hasadékvölgyről beszélünk.
Száraz területeken ezeket kanyonnak hívják. Ha a folyó kemény kőzetekről puhább
kőzetekre folyik át, akkor vízesés keletkezik.
2. A folyóvíz építő munkája
A hegyekből kilépő, lelassuló folyó a hegyek lábánál hordalékkúpot, kisebb
vízfolyás törmelékkúpot épít. A mederben kavicsból és durva homokból a folyás
irányába vándorló zátonyok épülnek. A növekvő és szélesedő zátonyok a folyót
ágakra osztják, később mederváltoztatásra is kényszeríthetik. A gyakran változtatott
medrek folyamatos feltöltése során jönnek létre a feltöltött folyami síkságok.
Kiegészítés
- feladatok -
- feladatok 2. -
- archívum -
- versenyfeladatok -
- 5. heti
versenyfeladatok megoldása -
- vissza a tematikához -