ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA

Előző fejezet

II. Tapasztalat és emlékezet

1. Gondolatok a tapasztalatról
   A tapasztalatnak változó emlékezeti formái lehetnek, és minden megismerési folyamat hátterében megtalálható (pl. gondolkodás, perceptuális tanulás stb.).
   
   
2. Az emlékezés szándéka és az emlék fogalma
   Schacter: explicit (a szándékosan kidolgozott emlék megnyilvánulása) és implicit (áttételesen megnyilvánuló emlékezés) emlékezetre bontja a tapasztalat emlékezeti formáit.
   
   
3. A perceptuális és az élményszerű emlék
   Az implicit (perceptuális) emlék természetét az ismétlési előfeszítéssel vizsgálhatjuk (az ismétlési hatás a jelentés feldolgozásától független, kép-, vagy szókiegészítési feladatban a vizsgálati személyek hajlamosak a nemrég látott tételek felidézésére, igen érzékeny a fizikai sajátosságokra is).
   Implicit emlékként fogjuk fel a készséggé összeállt emlékeket (pl. biciklizés, teniszezés, autóvezetés. De mindenki emlékszik a készség elsajátításának folyamatára: eleinte nem automatikus a mozgássor, hanem nagyon is tudatosan végig kell gondolni az egymás után következő lépéseket - pl. a sebességváltás sorrendje.) - tehát jellemzi a szándék mellőzése és az automatizálódott kognitív műveletek.
   Az élményszerű emlék (alapegysége az epizód) tudatilag összetett emléket jelent, mely magában foglalja külső és belső (gondolati, érzelmi) környezetét is.

III. Az emlékezés konstruktivitása: torzítás és értelemre törekvés

Mivel az emlékezés az emlékképek tudatban való újbóli megjelenítése, ezért szükségképpen szubjektív, az emlékezet rekonstruktív természetű.
Bartlett szerint a történetekre vaéó emlékezés lépései a következőek:

1. A megfigyelhető és leírható jelenségek (racionalizáció (az általános értelemadás) és konvencionalizáció (az adott kultúrának megfelelő értelemadás))
   
2. Ezek általánosítása (az emlékezet konstruktivitása)
   
3. Az értelmező fogalom bevezetése (séma (a tapasztalatok összegzése)).

Séma, fogalom, történet
Rumelhart: a séma olyan, mint egy színjáték, behelyettesíthető értékekkel és értelmezésekkel.
Schank: forgatókönyv - olyan sztereotip eseményláncolat, amely fogalommá vált (a fogalmak a sémákra épülnek és segítik a történet/helyzet értelmezését, felidézését).
A történetek bonyolultabbak a forgatókönyveknél, a bonyodalom irányítja őket, az elbeszélés a bemutatásra, megoldásra és értelmezésre törekszik (pl. különböző tanulságok, meggyőződések).

- feladatok -

- versenyfeladatok -

- vissza a tematikához -