ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA

A fejezet címszavakban:

8. hét:
   I. A nyelv
   
9. hét:
   II. A kommunikáció

II. A kommunikáció

1. Az emberi kommunikáció sajátosságai
   Kommunikálni nyelvhasználat nélkül is hatékonyan lehet, de van olyan nyelvhasználat is, ami nem nevezhető kommunikációnak.
   Az emberi és állati kommunikációt összehasonlítva 2 fontos különbség állapítható meg:
   
   1. Az emberi kommunikációt kölcsönösség jellemzi, figyelembe vesszük partnerünk belső, mentális állapotát, míg az állati kommunikáció zömében ez nem valósul meg.
      
   2. A tartalomkifejezés eszközeiben az emberi kommunikáció egyedülállóan rugalmas (pl. irónia, célozgatás, "virágnyelv") a szándékolt jelentés kifejezésére, az állati kommunikációban a jeleket mindig szó szerint kell érteni.
      
      
2. Kommunikáció nyelv nélkül és nyelv kommunikáció nélkül
   A kommunikáció el tud válni a nyelvhasználattól, pl. fejlődési diszfáziában, vagy specifikus nyelvi zavarban: itt a nyelv elsajátítása erősen késik, de az e betegségekben szenvedő gyerekek nem mutatják a kommunikációs képességek zavarát, viselkedésükben ezt a nyelvhasználati zavart nem nyelvi eszközökkel aktívan igyekeznek kompenzálni. Autizmusban pedig annak ellenére, hogy a nyelvet sokszor tökéletesen elsajátították, a nyelvhasználat gyakran furcsa és bizarr, nem értik a rugalmas tartalomkifejezés eszközeit, nem tudják azokat alkalmazni, hajlamosak mindent szó szerint értelmezni (humorérzék hiánya). Esetükben az emberi kommunikáció legfontosabb sajátossága sérült, a kölcsönösség. Napjainkban az autizmust mint a kommunikációs képesség fejlődési zavarát tekintjük, ahol a nyelvi képességek épek maradtak.
   
   
3. Nyelvi kommunikációs folyamatok az embereknél
   A nyelv pragmatikája: a beszélők által tudatosan, vagy tudattalanul alkalmazott szabályok, melyek a beszélgetés menetét irányítják.
   A nyelv segítségével elsősorban információt tudunk közölni egymással, amely az idő és a tér bármely pillanatára vonatkozhat, elvont gondolatokat is közölhetünk, valótlan kijelentéseket is tehetünk.
   Cselekvésértékű szavak: az igéknek az a csoportja, melyeket ha kimondunk, akkor egyben valami cselekvést is végrehajtottunk (pl. esküszöm, ígérem, stb.)
   A nyelv segítségével kifejezhetjük továbbá érzelmeinket, játszhatunk a szavakkal.
   A társalgás rejtett szabályai (Griece 4 társadalmi maximája, szerinte a társalgás az együttműködés elvére épül):
   
   1. A mennyiség elve:
      csak annyit mondunk, amennyi a megértéshez szükséges, ha több, vagy kevesebb, az már akadályozza a társalgás normális menetét.
      
   2. A minőség elve:
      feltételezzük és elvárjuk egymástól az igazmondást.
      
   3. A relevancia elve:
      megjegyzéseinket az épp elhangzottakhoz fűzzük.
      
   4. A világos fogalmazás elve:
      elvárjuk a világos és érthető fogalmazást, ez is gazdaságossá teszi a beszélgetést. A beszélő szándékait is mindig értelmezzük.
      
      
4. Nem nyelvi és metakommunikáció
   Kommunikációs csatornák például a tesztbeszéd, ruha- és hajviselet, a beszéd hangmagassága, tempója, hangszíne (a beszélő érzelmi állapotát mutatja).
   Metakommunikáció: a szavakat kísérő nem szóbeli jelzések összessége (általában megbízhatóbbnak tartjuk, mint a szóbeli megnyilvánulásokat, mivel kevésbé manipulálhatók).
   Nem nyelvi jelzésekkel mutatjuk ki, hogy milyennek akarjuk láttatni magunkat a többiek szemében, mutatják érzelmi állapotunkat, a hallgatóhoz és a szituációhoz való viszonyunkat. Segítségükkel szabályozzuk a beszélgetés menetét, a beszédjog átadását, a beszéd lezárását. Hangsúlyozással és az arckifejezéssel mondandónkhoz többletinformációt adhatunk.

- feladatok -

- versenyfeladat -

- vissza a tematikához -