SZEMÉLYISÉG III. (13. fejezet)

III. Fenomenológiai megközelítés

Az egyén szubjektív élményeire összpontosít, ahogy a világot látják az emberek (miképpen értelmezik és értékelik életük történéseit).

1. Humanisztikus pszichológia

A humanisztikus pszichológiát mint "harmadik erőt" hirdették, mely a másik két megközelítés előfeltevéseihez és kérdéseihez képest alternatívát kínál.
Négy alapelve:

1. Az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll (saját szubjektív világlátásuk, énészlelésük és önértékelésük) "Ki vagyok én?"
   
2. A vizsgálódás elsődleges témái: az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás. (az emberek alapvető szükséglete, hogy lehetőségeiket és képességeiket kifejlesszék. A pszichológiai egészség kritériuma a fejlődés és az önmegvalósítás).
   
3. A kutatási problémák kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást. (nem a rendelkezésre álló módszerekhez tervezni a vizsgálatot)
   
4. A személy méltósága a legfőbb érték. (az emberek alapvetően jók, a pszichológia célja pedig az emberek megértése és nem viselkedésük előrejelzése vagy kontrollálása).

1. Carl Rogers
   Az ember veleszületett tendenciával rendelkezik a személyes fejlődésre, az éretté válásra és a pozitív változásra. Alapvető motiváló erő az önmegvalósítás (késztetés a szervezet minden potenciális képességének kiteljesítésére).
   
   Kliensközpontú terápia: mindenki megfelelő motivációval és képességgel bír a változásra. A terapeuta szerepe tükörként viselkedni.
   
   Személyiségelméletének központi fogalma az énfogalom (self-concept). ("Mi vagyok én", "Mit tehetek"). Az énfogalom a világ észlelését és a viselkedést is befolyásolja, azonban nem feltétlenül a valóságot tükrözi. Az énfogalommal nem konzisztens élmények és érzések tudatba kerülése gátlódik. Az énfogalom és a valóság közti szakadék alkalmazkodási zavarokhoz vezet (az elhárítás összeomlik, szorongás, emócionális zavarok).
   
   Elméletének másik fontos tényezője az énideál ("Milyenek szeretnénk lenni") Boldogság = az énideál és a reális énkép egymáshoz közel van.
   
   Rogers szerint az emberek akkor egészségesebbek, ha feltétel nélküli pozitív elfogadásban részesülnek.
   
   A valódi és az ideális én összeillésének mérése Q-rendezéses eljárással történik (a módszer részletes ismertetését l. a könyvben).
   
   
2. Abraham Maslow
   Elégedetlen volt a pszichoanalízis motivációs elméletével, ezért kidolgozta sajátját: a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (szükséglethierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől komplex pszichológiai motivációkig terjed (l. az ábrát a könyvben). Az egyik szinten levő szükségleteket ki kell elégíteni ahhoz, hogy a magasabb szintre léphessünk. A legmagasabb szintű motívum az önmegvalósítás (csak azt követően valósítható meg, miután minden más szükséglet kielégülést nyert).
   
   Célként tűzte maga elé az önmegvalósító emberek vizsgálatát (Thomas Jefferson, Abraham Lincoln, Albert Einstein, Eleanor Roosevelt)
   
   Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait csúcsélménynek nevezi (jellemzője a boldogság és kielégültség), mely változó intenzitással és különböző kontextusokban jelenhet meg.
   

2. A személyes konstruktumok elmélete

• George Kelly a személyiség működésében a kognitív folyamatokat központi szerepbe helyezte. A személyes konstruktumok elmélete kognitívabb szemszögből közelít az egyén fenomenológiájához. A pszichológus célja azon dimenziók felfedezése, melyeket az emberek önmaguk és társas világuk értelmezésére használnak, ezek az egyének személyes konstruktumai. Az egyének, mint intuitív tudósok, hipotéziseket alakítanak ki és ellenőriznek, kategorizálják, értelmezik önmagukat és világukat.
  
• Terápiáiban a szerepjátszás technikáját alkalmazta és az egyének személyes konstruktumainak feltárására kidolgozta a Kelly-féle szereprepertoár-tesztet (példát l. a könyvben, fontos: a kosntruktum-kontraszt pároknak nem kell logikailag ellentétesnek lenniük!)

3. A személyiség fenomenológiai ábrázolása

• Az egyén saját szerepét emelik ki sorsának meghatározásában és alakításában (determinizmus jelentősége csökken).
  
• Az emberek alapvetően jók, fejlődésre és önmegvalósításra törekszenek, változásra képesek, aktívak.
  
• A pszichológiai egészségfolyamat, nem pedig végállapot.
  
• A humanisztikus megközelítés a radikális politikának nyújt támogatást (egyenlő jogokért harcoló mozgalmak pl. nők és homoszexuálisok).

4. A fenomenológiai megközelítés értékelése

• + visszahozza az egyéni élményt a személyiségkutatásba; az emberi természet pozitív, optimista szemléletét hangsúlyozza; eredeti módszereket hoznak a pszichológiai vizsgálatok körébe (az énfogalom és a személyes konstruktumok vizsgálatára)
• - a humanisztikus állítások mellett felhozott bizonyítékok minősége megkérdőjelezhető; Rogers és Kelly is egészséges emberek, egyetemisták megfigyelésére alapozták elméleteiket (fiatal, jól működő emberek); az a pszichológia, mely az egyéni önmegvalósítást az értékhierarchia csúcsára emeli, túlságosan is egybevág az amerikai ideológiával, néhány kritikus az "önzés szentesítésének" véli (az önzetlenség, altruizmus hiányzik a szükséglethierarchiából)

- feladatok -