A társas világ kognitív és érzelmi vonatkozásai

I. - intuitív elméletek, attitűdök
(17. fejezet)

szociálpszichológia - miként gondolkodnak és hogyan éreznek az emberek körülöttünk lévő társas világgal kapcsolatban, hogyan lépnek interakcióba, hogyan befolyásolják egymást
az emberek nem a helyzetek objektív jellemzőire reagálnak, hanem annak szubjektív értelmezésére

I. A társas viselkedés intuitív elméletei

1. Adatgyűjtés és -tárolás: sémák
nem reprezentatív minta, fő adatforrásunk a környezetünk, tömegkommunikáció: nem megbízható minta, szelektív felidézés

  1. Élénkség
    becsléseinkre, ítéleteinkre nagyobb befolyása van, mint a kevésbé élénk de megbízhatóbb információnak
    Borgida és Nisbett; K: egyetemi kurzusválasztás személyes vélemények alapján a hitelesebb statisztikai adatok ellenében, amiről a tévé beszámol az az élénk, azt hisszük a köz véleményének
  2. Sémák
    előzetes elvárások, leegyszerűsített rekonstrukciók, emberek, tárgyak, események vagy helyzetek osztályainak mentális reprezentációi, megfelelő séma előkeresése: sémás feldolgozás, nagy mennyiség - hatékony szervezés, feldolgozás: csak a legkiemelkedőbb jegyek kódolása
    általános személysémák: sztereotípiák, egyedi személyek sémái, énséma
    K: információ megjegyzése egy személyről, vagy benyomás kialakítása (Hamilton)
    K: több szót tudnak felidézni, ha el kell dönteni, hogy a szó illik-e rá (Ganellen), énvonatkoztatási hatás (Klein és Loftus)
  3. A sémák és az észlelés
    hatékonyságért az ár - észlelésünk torzulása
    Luchins: K: benyomásunk Jóskáról, a történet melyik részét olvassuk előszőr?, elsőbbségi hatás
    Jones és mtsai: K: diák képességeinek megítélése - tehetségesebb, ha a sorozat kezdete OK, érzéketlenség az új adatokra
  4. A sémák és az emlékezet
    Cohen: K: születésnapját ünneplő nő - könyvtáros / pincér, jobb felidézés ha tipikus, sztereotipikus becslés, ha egészen másképp viselkedik: jobban emlékszünk
  5. A sémák szívóssága
    ellentmondó adatok ellenében is fennmaradnak
    K: vita a halálbüntetésről, a bemutatott adatok a saját állaspontot erősítik, a viták tovább polarizálják a közvéleményt
  6. Az énséma szívóssága
    K: igazi / hamis búcsúlevél, szívóssági hatás - a ksz-ek továbbra is úgy gondolják hogy helyesen döntöttek volna (vagy helytelenül), teljesítményünk megmagyarázása magunknak
    K: neurotikus nő élettörténetének magyarázata

2. Az együttjárások felismerése: sztereotípiák
milyen tulajdonságok és viselkedések milyen más tulajdonságokkal és viselkedésekkel járnak együtt, van elvárás: illuzórikus korrelációk, nincs elvárás: együttjárás alulbecslése
Chapman és Chapman: V: klinikai pszichológusok, valótlan együttjárás homoszexuálisok és a Rorschach-kártyákban látott képek között
K: diákok kártyákat és tüneteket vizsgáltak - sztereotipikus képzetek a homoszexualitáshoz, nem sztereotipikus nem (pedig van közte)

  1. A sztereotípiák szívóssága
    K: a homoszexuális férfiak feminin mozgásúak
    1100 férfi arányai: 100-ból 10 homoszexuális / feminin mozgású, 1000-ből 100 hetero/feminin, vagyis mindkettő 10%, de homoszexuális kisebbség, túlbecslés, ha feminin - homo, kovariációs tábla
    az élénk információkat jobban észrevesszük, a sajtó is segíti a sztereotípiákat, pl: homoszexuális gyilkos - máskor a heteroszexualitást nem említi
  2. Önbeteljesítő sztereotípiák
    sztereotipizált emberekkel szembeni viselkedés: elvárásaink beteljesítésére
    K: barátságos / barátságtalan kikérdezők - pályázók értékelése a kikérdezők stílusa szerint
    Dion, Berscheid és Walster K: egymást nem ismerő egyetemista férfiak és nők telefonbeszélgetése - akik azt hitték vonzó lánnyal beszélnek: nyíltság, barátság

3. Oksági következtetés: attribúciók
tulajdonítás, viselkedés oka, attribúció problémája

  1. Alapvető attribúciós hiba
    Heider, diszpozicionális attribúció (belső, személy), szituációs attribúció (külső, helyzet)
    Ross: nagy súly a személyre, túl kevés a helyzetre, alapvető attribúciós hiba
    K: faji elkülönítés mellett / ellen beszéd - mindenképp a beszélő saját attitűdjének tulajdonítják (Jones és Harris)
  2. Önattribúciók
    Bem, kognitív kiértékelés, külső jelzőingerek, önészlelési elmélet: magunkról alkotott ítéleteink ugyanazokat a következtetési folyamatokat használják (és ugyanazokat a hibákat követik el), saját viselkedés és annak körülményeinek megfigyelése és következtetés
    Festinger és Carlsmith: K: kiváltott engedelmességi kísérlet, 1/ 20 dolláros, élvezetes feladat, diszpozícionális attribúció: élvezte a feladatot, szituációs attribúció: pénzt kapott
  3. Alapvető attribúciós hiba az önészlelésben
    a kérést azért teljesítették, mert 1 dollárt kaptak, nem azért mert a feladat élvezetes volt - alapvető attribúciós hiba
    K: kérdezz-felelek játék, 10 nehéz kérdés, okosabb kérdezők és butább válaszolók, pedig kérdező szituációs előnye (Ross), témaválasztók értelmesebbnek látszanak, férfiak többet beszélnek a nőknél - nők alulbecsülik magukat
  4. Énelméletek
    Hilgard: neodisszociációs hipnóziselmélet, "rejtett megfigyelő"
    Gazzaniga: bal féltekei értelmező egység, kísérletek hasított agyú személyeknél
    K: csirkeláb / havas kép, csirke / lapát = tyúkól
    K: nevess, menj
    K: jobb féltekének félelmetes film - fél, de nem tudja miért, elfogadható, ésszerűnek tűnő okok keresése
    K: hangulat és az azt befolyásoló tényezők feljegyzése

II. Attitűdök

1. Az attitűdök konzisztenciája
Abelson: pszichologika, kognitív konzisztencia, mindannyian arra törekszünk, hogy vélekedéseinkben és viselkedésünkben következetesek legyünk - koherens "csomag" felé
globális/specifikus attitűdök inkonzisztenciája, egyes liberális és konzervatív attitűdök közötti inkonzisztencia: halálbüntetés ellen/abortusz ellen, logikai koherencia: az élet védelme
az emberekre inkább az attitűd-attitűd inkonzisztencia jellemző
Abelson: inkább véleménymolekulák vannak:
a) tény
b) érzés
c) igazodás, fontos szociális funkció, csoportjelvény

2. Az attitűdök funkciói
milyen a funkciója: mennyire konzisztens más attitűdökkel, megváltoztathatóság

  1. Instrumentális funkció
    praktikus vagy hasznossági okból
    megváltoztatás: egyén számára hasznosabb alternatíva
  2. Ismereti funkció
    sémák, információ szervezése a részletek nélkül, túlságosan egyszerűsítik a valóságot, torzítanak
  3. Értékkifejező funkció
    értékeinket és énképünket kifejező attitűdök, konzisztensek, nem könnyen változnak: egy alternatív attitűd jobban megfelelne mögöttes alapvető értékeinek
  4. Énvédő funkció
    szorongástól, önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek, Freud: projekció, elfojtott negatív impulzusok kivetítése másokra
    bűnbakelmélet: kisebbségi csoportok elleni negatív attitűdök is énvédő funkciót szolgálnak (az egyén társadalmi és személyes problémái)
    Adorno: autoritariánus személyiség - mereven erkölcsös szülői fegyelem, hierarchikus családi szerkezet, a család társadalmi státusa miatti aggódás
    alázatosak, engedelmesek a felettük állókkal, de lenézik akiket alsóbbrendűnek tartanak (agresszió is) - nem kívánatos tulajdonságok elfojtása, kivetítése alsóbbrendű csoportok tagjaira
    Altmeyer: szokásos tanulás révén is elsajátíthatók az autoritariánus attitűdök, politikai tartalom társadalomfüggő
  5. Szociális igazodás funkció
    segítenek, hogy egy társadalmi közösség részének érezhessük magunkat, megváltoztatás: szociális normák változásával
    Pettigrew: déliek attitűdjei a feketékkel szemben (szegregáció eltörlésekor) - szociális normák iránti konformitás
    V: a déliek nem autoritariánusabbak, mint az északiak, sőt a veteránok kevésbé előítéletesek, de autoritariánusabbak
    a deszegeráció előrehaladtával az attitűdök kedvezővé váltak, szociális normáknak megfeleltek

3. Attitűdök és viselkedés
viselkedés bejósolhatósága
LaPiere K: 200 hotelben gond nélkül egy kínai párral - később levélben más attitűdök, inkonzisztencia
V: marihuána fogyasztás és attitűdök enyhén, de marihuána fogyasztó barátok jól
az attitűdök jó bejóslók, ha:

  1. erősek és konzisztensek (választók ambivalenciája, keresztnyomás, kognitív és affektív komponensek nem konzisztensek - viselkedéshez szorosabban tartozó komponens a jó)
  2. specifikusak (jobban, mint globális, pl. születésszabályozás nem, de fogamzásgátló igen)
  3. közvetlen tapasztalatokon alapulnak (mint hallomás révén, diákok zsúfolt helyen, önészlelési elméletből: saját attitűdökre saját viselkedésből, attitűdök hozzáférhetősége)

K: Reagennel kapcsolatos állítások
saját attitűdöknek inkább tudatában levők, saját gondolataikkal többet foglalkozók, tudatosságot növelő szituációk (pl. tükör), indokaikat mérlegelő
K: kevésbé, magyarázatnál inkább logikai levezetés

4. A kognitív disszonancia elmélete
Festinger: a viselkedés eredményez attitűdöket, két egymással inkonzisztens viselkedés vagy vélekedés kényelmetlen helyzetet hoz létre
K: Kiváltott engedelmességi kísérlet, 1 dollárosok disszonanciája, minimális mértékű nyomás
K: szelíd kérés gyerekeknek, hogy ne játsszanak egy vonzó játékszerrel

- 2. rész -