A társas világ kognitív és érzelmi vonatkozásai

II. - személyközi vonzalom
(17. fejezet)

III. Személyközi vonzalom

1. Rokonszenv
közelség, ismerősség, hasonlóság

  1. Fizikai vonzóság
    a fizikai vonzerőt az emberek nem tartják nagyon fontosnak, a vizsgálatok szerint mégis meghatározó választásainkban
    Walster és mtsai: K: számítógépes párosítás táncos összejövetelen - a fizikai vonzerő döntő, IQ, készségek, személyiség nem
    Dion K: nők úgy gondolták, hogy a vonzó gyerek kevésbé lesz agresszív a jövőben, vonzó emberekre vonatkozó sztereotípia
    magasabb értékelés, ha vonzó partnerrel mutatkozik, de: kevésbé vonzó ha jobb megjelenésű idegennel
    K: gyönyörű nő tv-főszereplése után alacsonyra értékeltek egy átlagos vonzerejűt (Kenrick)
  2. Közelség
    Rubin: 5000 házasság, párok 1/3-a ötháznyi távolságra lakott
    Festinger, Sachter, Back: V: bérlakások barátkozási mintája - 41% közvetlen, 22% 2 ajtónyira, 10% folyosó végén
    Priest és mtsai: V: kollégiumi hálószobák, szobatársak 2x > egy emeleten 2x > többi lakó valószínűsége
    Segal: V: Marylandi Állami Rendőrség Kiképzőakadémiája, ábécésorrendben szállás, barátok átlagosan 4,5 betűre voltak egymástól
    Schiffenbauer: K: várakozás laboratóriumban egy nővel, közelebb ül: ha szimpatikus jobban kevelik, ha udvariatlan kevésbé
  3. Ismerősség
    Zajonc: pusztán az, hogy már láttunk korábban valakit, növeli a vonzalmat
    Azt kedveljük, amelyet többet láttuk, vagy hallottuk: Bornstein és mtsai: K: patkányok Mozartot, vagy Schönberget hallgattak
    gyakran látott értelmetlen szótagok, vagy kínai jelek
    (ha nem tudják, hogy már korábban találkoztak az ingerrel, akkor is hat)
    Zajonc: K: arcképek bemutatása - minél többször látták, annál jobban tetszik nekik és kedvelnék
    Mita és mtsai: K: kollégista nők fényképe (eredeti és tükörkép) - maguk a nők a tükörképet jobban kedvelték, a barátok, szeretők viszont a rendeset
  4. Hasonlóság
    a házaspárok nagy része azonos bőrszínű, azonos vallású, de hasonlítanak pszichológiai és fizikai jellegzetességeikben is
    Hill, Rubin, Peplau: szexuális viselkedésre és a nemi szerepekre vonatkozó hajlamuk hasonló, leginkább hasonlítók nagyobb valószínűséggel maradtak együtt
    V: fényképek alapján valódi/véletlenül párosított emberek fizikai vonzerejének osztályozása
    kevésbé vonzó emberek kevésbé vonzó embereket keresnek - mivel a náluk vonzóbbak talán visszautasítanák
    V: videós társkeresőben fizikai vonzóság szempontjából hasonlóakat keresnek
    párok egymáshoz hasonló személyiségekből: tevékenységek kedvelésében is hasonlók, pl. barátok látogatása, ezeknél a pároknál kevesebb konfliktus, szorosabb kapcsolat, elégedettség
    Newcomb: K: diákszállón nagyon hasonló/eltérő párok kijelölve szobatársnak, másik évben az ismerősség alapján voltak vonzóak egymásnak
    önbecsülés emelése: saját vélemények, preferenciák magasra értékelése, hasonló emberek általi megerősítése
    közelség + ismerősség -> szociális normáink, körülményeink hasonló emberekkel hoznak össze, kulturális normák, helyzetünkből adódó körülmények (egyetem, teniszpálya, tüntetések)
    Levinger és mtsai: komplementaritási hipotézis, kevés adattal bizonyított

2. Szerelem
Rubin: szeretetskála (rokonszenv, tisztelet, csodálat, jó és érett ítéletek), szerelemskála (kötődés érzése, gondoskodás érzése, bizalom érzése)

  1. Szerelem és házasság
    V: 1967-ben csak a nők 1/3-a menne hozzá olyanhoz, akit nem szeret, 1984-ben 85%-a
  2. Szenvedélyszerelem és társszerelem
    Berscheid és Walster: szenvedélyszerelem: erőteljes érzelmi állapot
    Hatfield: társszerelem: ragaszkodás, tolerancia
    társszerelem a legsikeresebb hosszútávon, szenvedély nem sokáig marad fenn
    Blood: V: amerikai és japán házasságok összehasonlítása - amerikaiaknál hevesebben kezdődik
    hosszú házasságban jellemző: kommunkáció, munkamegosztás, egyenlőség a döntéshozásban
  3. Ismerősség, hasonlóság és szexuális vonzalom
    paradoxon: ismeretlenekkel házasodnak és nem a saját nem tagjaival (a túlzottan ismerős és közeli már inkább szinte testvér)
    Bem: szexuális vonzalom fejlődési elmélete - nemi szerepek miatt egymást nagyon különbözőnek látják, kellemetlen érzések ellenkező neműek között, felnőttkorra ez az izgalom válik szexuális vonzalommá, "egzotikusból lesz az erotikus"
    homoszexuálisok is az ellenkező nem tevékenységeit kedvelték kiskorukban
  4. Szenvedélykeltés külső gerjesztéssel
    Ovidius tanácsa: vidd el a nőt egy gladiátorviadalra
    White és mtsai: K: futással, vígjátékkal, gyilkosságot mutató videóval arousal fokozása - vonzó nő jobban, nem vonzó kevésbé tetszett utána
    Hoon: K: szorongáskeltő felvétel után erotikus jelenet - férfiaknál jelentősebb pénisznagyobbodás, mint a semleges felvétel után
    attribúciós magyarázat, izgalomátvitel, válaszfacilitáció
  5. A szerelem háromszögelmélete
    Sterngberg: intimitás (affektív), szenvedély (motivációs), elkötelezettség (kognitív) összetevők kombinációi
    nincs szerelem / szeretet / fellobbanó / romantikus / üres / társ- / vak / beteljesült szerelem
  6. Kötődési stílusok
    ugyanaz, mint amit csecsemőkorban mutatott
    Hazan és Shaver: biztonságos, elkerülő, ambivalens (+ elkerülő két típusa - önállóság / megsebzéstől való félelem)

3. Házastársi kötelékek és párválasztási stratégiák
Wilson: Szociobiológia, evolúciós elvek társas viselkedésre való alkalmazása
Buss: a párosodás érdekében az egyéneknek több problémát is meg kell oldaniuk:

  1. nyertes helyzet a termékeny tagokért folyó versenyben
  2. lehető legnagyobb szaporodási képességű társ
  3. fogamzáshoz megfelelő viselkedés gyakorlása
  4. partner elszökésének megakadályozása
  5. utódok gondozása, szaporodási sikerük biztosítása

férfiak: legtermékenyebb, legfiatalabb nőket
nők: magas társadalmi helyzetű, biztos anyagi forrásokkal rendelkező férfiakat

kritika:

 

- felatadok -