Mitológia és vallástörténet

Vallás az őskorban

• a mai természeti népekhez hasonlóan a mágia jellemző hitvilágukra, létezik egy láthatatlan erő, amely mindenütt jelen van, ennek megismerésére és uralására törekszenek, ehhez szükséges szertartás a varázslat (élelemszerzés, embervarázslat, képvarázslat)
  
  
• totemizmus: az állatok tiszttelté jelenti, mivel hittek abban, hogy bizonyos vadakkal rokonságban állnak, ezt az állatot ősként tisztelték, ünnepségeket rendeztek a totemállat tiszteletére
  
  
• tabu: bizonyos szokásokra, cselekvésekre vonatkozó tilalom, amely az egész közösségre kötelező (pl. totemállat megölése, fogyasztása, vérrokonok közötti szexuális kapcsolat tilalma)
  
  
• fetisizmus: tárgyak vallásos tisztelete
  
  

Az ókori civilizációk vallásai

Mezopotámia

• politeista (többistenhivő) vallás, istenek száma, rangsora nem állandó
  
• fő istenhármasság: An (ég istene, fő szentélye Urukban), Enlil (levegő ura, istenek és emberek királya, Nippurban van a fő szentélye, vízözön előidézője), Enki (föld ura, bölcsesség istene, fő szentélye Eriduban)
  
• mély tiszteletnek örvend még: Ninhurszag az istenek és minden gyermek anyja, Nanna /Szín holdisten és Innin /Istar az ég úrnője, a szerelem istennője (jelképe a Vénusz bolygó volt)

Egyiptom

• bonyolult istenvilág, legtöbbször állat képében ábrázolják, ami totemisztikus eredetre vall
  
• minden egyiptomi isten rendelkezett három elemmel
  
• valamilyen hatalom megtestesítője, így befolyással van az élet egy adott területére
  
• a hatalom valamilyen valóságos létezőhöz tapad, amelynek alakját az adott isten viseli
  
• mindegyik kultusz egy városhoz vagy területhez kapcsolódik, ahol a legnagyobb temploma van
  
• Ptah: memphiszi napisten, múmiaalakú, minden alkotás megszemélyesítője, a világot
  
• fazekasmesterhez hasonlóan formálta meg
  
• Ré: Héliopolisz sólyomfejű napistene, napkoronggal a fején ábrázolják
  
• Hold vallási fontossága kisebb: Thot a bölcsesség íbiszfejű istene
  
• a legismertebb mítosz szereplői: Ozirisz (termékenység, halál, újjáéledés istene, alvilág királya, holtak bírája), a felesége Ízisz (hitvesi hűség, varázslás istennője), Hórusz a gyermekük, a királyi hatalom megtestesítője, Széth a sivatag pusztító, félelmetes istene
  
• Basztet: macska formájú istennő, a vidámság, zene, szerelem jelképe
  
• Amon: Théba istene volt, a város fővárossá válásával néha azonosították Rével és Ptahhal is
  
• Ápisz-bika: Nílus termékenyítő erejének jelképe
  
• Anubisz-sakál: halottak eltakarítása
  
• egyiptomi gondolkodásnak meghatározó elem volt a halottkultusz, a lélek halál utáni élete (piramis építés, masztabák, mumifikálás)

Görög-római istenvilág

A görög vallás

• politeista (sokistenhivő), isteneit emberi alakba (antropomorf) képzelte el, minden istennek egyedi funkciót tulajdonított
  
• az istenek a görög összetartozás-tudatot erősítették
  
• az istenek cselekedeteit leíró történetek összessége a mitológia
  
• a görög istenek életéről Homérosz eposzaiból és Hésziodosz Istenek születése (Theogonia) című művéből értesülhetünk
  
• a vallási szertartásokban nagy szerepe volt az úgy nevezett misztériumoknak (titkos beavatási szertartások) pl. Eleuszisz Démétér-misztériumok
  
• jóshelyek: Delphoi, Dodoné
  
• ünnepi játékok (ld. színház kialakulása), sportversenyek (pl. olümpiai játékok Zeusz tiszteletére)
  
  

  Görög elnevezés	Római elnevezés	Funkció
  Zeusz	Jupiter	főisten, villámmal ábrázolják
  Héra	Juno	hitvesi hűség
  Apollón	Apolló	vadászat és művészet istene
  Kronosz	Saturnus	idő, termékenység, bőség
  Athéné	Minerva	bölcsesség
  Hermész	Mercurius	kereskedők, tolvajok, isteni hírnök, szárnyas saruval ábrázolják
  Aphrodité	Venus	szépség, szerelem
  Poszeidon	Neptunus	tenger, szigonnyal ábrázolják
  Artemisz	Diana	vadászat szűzi istennője
  Héphaisztosz	Vulcanus	tűz, kovácsmesterség
  Dionüszosz	Liber	mámor
  Árész	Mars	háború
  Hádész	Pluto	alvilág
  Démétér	Ceres	föld, termékenység

Róma vallásának egyedisége

• kezdetben totemisztikus elképzelések (pl. város eredete a farkas által táplált Romulus és Remus történetével)
  
• istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus
  
• etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása valamint a jóslás elterjedése, majd a görög istenek átvétele
  
• a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest
  
• pl. Janus megtartotta eredeti római voltát (kezdet és a vég kétarcú istene, templomának kinyitás-bezárása jelezte a háború kezdetét-végét)
  
• papi tisztségek: pontifex maximus (főpap), rex sacrorum (áldozó király), augur (madárjós), flamen (ősi főistenek papjai), lupercus (farkaspapok), Vesta szüzek; ezeket a tisztségeket mindig világi vezetők töltötték be és egész életre szóló megbízatást jelentettek
  
• a császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz-Ozirisz, Kübelé, Attisz, Prosperina, Mithrasz beavatási szertartásokkal együtt járó kultusza
  
• vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve

Zsidóság vallása

• a nép történetében kitüntető szerepet kapott a vallás
  
• monoteizmus, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten, tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu), Jahve és a zsidóság közötti kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, nép istene Jahve ezért a nép isten választott népe
  
• a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Izsák, Jákob, Mózes) ennek jele a körülmetélkedés
  
• az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait, vallás szertartásait
  
• a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt)
  
• Talmud: Kr. e. 5- Kr. u. 5. sz-ig tartó korszak vitáinak, bölcsességeinek, szónoklatainak gyűjteménye, a hagyomány foglalata
  
• Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített templomba tette, itt helyezték el a frigyládát, a szövetségkötés jelképét
  
• a zsidóság ókori történetéről a Biblia ószövetségi része tudósít, ám mivel a szövegek jóval az adott eseményeknél később keletkeztek nem tekinthető teljesen hiteles történeti forrásnak

Perzsia

• a klasszikus perzsa vallást Zarathustra (legendás hírű pap) alapította Kr. e 7. sz-ban ebben a jó és rossz örök harcát tekinti a világ mozgatójának a jó megtestesítője: Ahuramazda a rosszé Angramainuj, az embernek van lehetősége a két erő közötti választásra
  
• emellett más isteneket is tiszteltek pl. Mithrát (Mithrasz) az igazság és a nap istenét, akinek kultusza a római korban Európában is ismertté vált valamint Varuna, Indra, Váju, Anáhita tisztelete is elterjedt volt

Kínai univerzizmus

• kínaiak számos istennel népesítették be a világot, mellettük létezett még rengeteg démon, gonosz szellem is
  
• ebből három nagy alak magasodott a többi fölé
  
• magasságos Úr =Sang-ti) az ég ura, a holtak királya
  
• Föld fejedelme (Hou-tu) az őt segítő föld istenek hierarchikus rendben helyezkednek el
  
• királyok őse, ám minden előkelő családnak megvolt a maga védelmezője
  
• a kínaiak szerint az ég, a föld és az ember egységes mindenséget alkot, kölcsönhatással állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza működésüket
  
• öt elem összefüggéseit és kölcsönös kapcsolatát kutatták, amelyből az emberi életre, a világ működésére vonatkozó következtetések állapíthatók meg: föld, víz, tűz, fa, fém
  
• szemléletük másik eleme a fény és árnyék (jang: pozitív erő, a férfi, az aktív a teremtő; jin: s negatív erő, a passzív, a nő, a befogadó), a két erő azonban nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő, együtt hozzák létre a világmindenség jelenségeit
  
  

Jelentős gondolkodók Kínában

• Konfuciusz (kb. Kr. e. 551- 479.)
  - erkölcstan kidolgozása, ami szerint az ember alapvetően jó és minden rosszasága a belőle hiányzó belátás következménye, ez a tanítás egy az egész - emberiségre kiterjedt humanitárius eszmévé bővült
  - a helyes magatartást a méltóság, a nagylelkűség, az őszinteség, a szorgalom és a jóság megtartásában látta
  - a tanulás főleg a múlt tanulmányozása is a rossz legyőzésének eszköze
  
  
• Lao-ce egyes kutatók szerint a Kr. e. 6. sz-ban élt, mások teljességgel mondabeli alaknak tartják
  - eszméit a Tao te king (Az Út és az Erény könyve) tartalmazza (A tao a világnak az ős oka, minden ellentét ebből fakad, amely kiegészíti egymást.
  - Az emberi szenvedést az okozza, hogy az ember letért az örök világrend útjáról és önző célokat követ. A megoldás: lemondani az élvezetekről és gyermekként feloldódni a taoban.)
  - A két iskola közti legnagyobb különbség, hogy Konfuciusz az aktív életre serkent, míg Lao ce a szemlélődő elmélyülésre.

Brahmanizmus / hinduizmus

• vallást nem egy személy alapította, hanem az évszázadok folyamán önmagától alakult ki, ezért nincsenek dogmái (alaptanok), az életmódra vonatkozó általános szabályai, nem követeli meg a hívektől, hogy egy istenben higgyenek
  
• nézete szerint a világegyetem rendezett egész, amin a dharma a világtörvény uralkodik, az élőlények és az emberek is származás és képesség szerint kasztokra oszlanak
  
• vallja lélekvándorlás tanát, mely szerint az ember életvitelének megfelelő (karma) kasztban születik majd újjá (ha méltatlanul élt kutya, vagy sertés alakjában) ez az újjászületés elkerülhetetlen
  
• a sok istenből kiemelkedik Brahma a világ teremtője, a lelke vándorlásának irányítója, Visnu a világok körforgásának fenntartója, Siva a megsemmisítő és újrateremtő erő (e három isten egységet alkot a világ körforgását biztosítja)
  
• dzsainizmus
  
• brahmanizmus válságából fakadó vallási irányzat, alapítója: Mahavir vagy Dzsina (Kr.e 540-468.)
  
• a lélekvándorlás örök körforgásából való kivezető utat kereste, szerinte az ember akkor jut el az örök felszabadulás (moksa) állapotba, ha tartózkodik minden lény bántalmazásától
  
• mivel így semmiféle növényt és állatot nem lehet még táplálékként sem elfogyasztani a vallás tanainak pontos követője addig böjtöl egy helyben míg ebbe belepusztul, az erre képes embereket szentként tisztelik
  
  

Buddhizmus

• Buddha jelentése felébredt, megvilágosodott
  
• a tanító Sziddharta a kb. Kr. e. 560-480 között élt, előkelő indiai családból származott, születését és fiatalságát számos legenda övezi
  
• a megvilágosodást nem szent iratok tanulmányozásával, hanem a saját bensőjében lejátszódó megismerési folyamat eredményeként érte el
  
• a tanítók nem váltják meg az embereket csak a helyes utat mutatják meg számukra és az utat neki kell végigjárni
  
• a négy nemes igazságról szóló tanítás összefoglalója Buddha nézeteinek: e szerint az élet csupa szenvedés, mert folyamatos vágyakozások között élünk, ha a cél a végy megszüntetése, amely elvezet a nirvána (vágynélküliség) állapotába, ehhez ad segítséget a nyolcas ösvény: igaz hit, igaz szándék, igaz szó, igaz tett, igaz élet, igaz törekvés, igaz emlékezés, igaz elmélyedés
  
• a szeretet gyakorlását is követendőnek tartja
  
• a buddhizmus alaptételei A Tan ösvénye című munkában találhatóak
  
• Buddha nem szervezett egyházat, nem hagyott maga után iratokat, ezért az egyházszervezést követői végezték el, kb. Kr. e 3. sz-ra létrejött a buddhista egyház és megszerkesztették szent iratai (Tipitaka)
  
• a buddhista építészet legjellegzetesebb alkotása a sztúpa, amelyben ereklyéket őriznek

Iszlám

• a vallás alapítója: Mohamed (570-632) Mekkában született, ahol az Arab-félsziget legszentebb fétisét a Kába kövét őrizték, 40 évesen látomásai támadtak amelyek üzenete szerint őt Isten prófétájának szemelte ki, ekkor kezdi meg térítő útját
  
• kezdetben nem arat osztatlan sikert, az ummát (vallási közösség) sokan elutasítják a szellemi és vagyoni egyenlőség hirdetése miatt
  
• 622-ben Medinába költözött (hidzsra)
  
• 630-ban visszatér Mekkába, megegyezik a helyi előkelőkkel: Kába kő kultuszát megtartja, Mekka kiemelt zarándokhely marad, helyi istent Allahot (Il) helyezett monoteista elképzelései központjába
  
• Mohamed a perzsa, a zsidó és a keresztény vallás tanaiból is merített saját eszméinek felépítéséhez
  
• az iszlám szó engedelmességet, odaadást jelent, mindazok akik megnyugszanak isten akaratában és elfogadják a tanítását a mozlimok
  
• legfontosabb könyve: Korán (Oszmán kalifa idején állították össze a 7. sz. végén)
  
• a mozlimok számára csak Allah létezik, hinni kell az ő angyalaiban, tisztelni kell a prófétákat (Ábrahámot és Jézust is), de legfőképpen Mohamedet, hinniük kell a halál utáni életben és Allah ítélkezésében
  
• a próféta előírta a napi ötszöri imát és ehhez kapcsolódva a rituális tisztálkodást, a Ramadan (havi böjt, amikor reggeltő estig tilos az evés) megtartását, a kötelező alamizsnaosztást, a mekkai zarándoklatot; dzsihád (iszlám általános védelme a hitetlenek ellen), ami a Korán szerint nem erőszakos úton, fegyverrel történik, a későbbiekben azonban az iszlámtól nem lett idegen a hit erőszakos terjesztése
  
• Irányzatok:
  
  szunniták: az Omajjád-kalifák uralmát és az ezek irányításával összeállított szunnát (hagyomány) ismerik el, valamint kötelező érvényű az a hagyomány is , amit a hívők közmegegyezéssel fogadtak el
  
  síiták: nem ismerik el az Omajjádok uralmát és az általuk létrehozott hagyományt, csak azt, ami a próféta közvetlen leszármazottaira vonatkozik, törvényes vezetőjüknek Alit (Mohamed vejét) és annak leszármazottait tartják; legfontosabb tanításuk a Mahdi, az utolsó próféta eljöveteléről szóló tan
  (a síiták és szunniták közötti vallási ellentét máig megosztja az arab világot)
  a síitizmus egyik irányzata az izmaelita, mely térítései és kereskedelmi kapcsolatai révén leginkább elterjedt Európában, s gyakorta ezen a néven emlegetik a mozlimokat
  
  

Kereszténység

• gyökerei a zsidó hitbe nyúlnak vissza: megváltáshit (Messiás eljövetele); 1947-56 között került elő a Holt tengeri lelet a qumráni barlangból, amely egy esszénus (szigorú szabályok között élő, az Írást tanulmányozó közösség) szekta feljegyzéseit őrzi, ez nagyon hasonlít a kereszténység alaptanaihoz, valószínű köztük élt Keresztelő Szent János
  
• a kereszténység szent könyve az Újszövetség
  
• a keresztények szerint Jézus krisztus, Isten fia, aki szenvedése és halála által megváltotta az emberiséget (azokat, akik hisznek benne), lehetővé tette a feltámadást és az örök életet
  
• a tanítások közül a legfontosabb az egyetemes szeret parancsa: mivel az emberek mindnyájan Isten gyermekei, így semmilyen különbség nincs köztük, és mivel Isten mindannyiukat egyformán szereti nekik is kötelességük ezt tenni
  
• a mások feletti ítélkezés isten feladata
  
• megbocsátás tana
  
• tevékeny szeretet: segítőkészség és adakozás a rászorulóknak
  
• tartózkodás a földi javak utáni vágyakozástól
  
• a cél a menny, Isten országának elérése, amely az örök életet is jelenti
  
• belső, lelki tisztaság hirdetése
  
  

Egyház szervezés:

• Máté evangéliuma szerint Jézus az apostoloknak parancsot adott a hit terjesztésére (Pál térítő útjai Kis-Ázsiában sok hívet szereznek)
  
• létbizonytalanság az üldözések miatt
  
• közösségek életét az episzkoposz (felügyelő, püspök) irányítja, a diakonosz / diakonissza (szolga) segíti ebben, és mellet működik a presbiterek (idősebbek) tanácsa
  
• 2-3. sz-ra kialakul a liturgia (szertartások rendje)
  
• Constantinus 313. milánói ediktum: vallásszabadság kinyilvánítása, ettől kezdve támogatja a keresztény gyülekezeteket, egységes dogmákkal, szervezettel és szertartásrenddel rendelkező egyházzá (eklézsia) alakítja
  
• niceai zsinat (325): Szentháromság tan elfogadása, Constantinus a hit védelmezője címet veszi fel
  
• 394. kereszténység államvallássá lesz (Theodosius)
  
• 6. sz. Nagy Szent Gergely létrehozz a pápai hivatalt, a Kúriát és birtokokat szerez a város körüli földekből, liturgia megreformálása
  
• 8. sz Pippin frank uralkodó kialakítja a Pápai Államot
  
  
  
• bizánci egyház más fejlődési utat jár: vallási és világi hatalom összefonódik, szerintük az egyház fölött Krisztus király módjára uralkodik, udvarát apostolok és szentek népesítik be, akik felett korlátlan a hatalma
  
• legfőbb egyházi méltóság a pátriárcha, egyházi tartomány a metropolita, a császár vallási ás világi vezető is
  
• eltérő lett a szertatás nyelve: görög / latin; bizánci pap nősülhet, más ruházkodás, bizánci templomban a hívőt és a papot az ikonosztáz (szentek képeivel díszített fal) választja el; évszázadok folyamán más liturgia alakul ki, teológiai eltérés: a latin egyház szerint a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, míg a keleti szerint csak az Atyától
  
• Bizánc bukása után a moszkvai metropolita szerezte meg a vezető egyházi méltóságot ("harmadik Róma")
  e merev rend miatt a keleti egyház ellenállt minden reformkísérletnek
  
• 1054. szkizma. végleges szakítás a kelti és nyugati egyház között

Egyházszervezet felépítése

• pápa: a szervezet élén, övé a legfőbb törvénykezési jog, püspökök kinevezése, szentté és boldoggá avathat, jelvényei: hármas süveg (tiara) és Szent Péter kulcsai
  
• bíboros: pápaválasztó joggal bíró püspök
  
• érsek: saját főegyházmegyével (joghatósága alá több püspök tartozik) rendelkező egyházi méltóság
  
• püspök: egyházmegyét irányító méltóság jelvénye a pásztorbot és a gyűrű
  
• kanonokok: a püspök mellett rész vesznek az egyházmegye ügyeinek intézésében (fontos szerepük lesz az írásbeliség fenntartásában: oklevélkiadás)
  
• plébános: vidéki közösségek vezetője

Szerzetesrendek

szabályok (regula) szerint kolostorban élő közösség, vezetője az apát az ima és a munkálkodás a feladatuk (nagy szerepük van a mezőgazdasági technika fejlesztésében és a kódexmásolásban)

• bencések első rend 529-ben Nursiai Szent Benedek Monte Cassinoban alapította meg
• ferencesek (Assisi Szent Ferenc),
• klarissza (Favorioni Chiara, a ferencesek női rendje),
• minoriták (ferencesek világi rendje)
• domonkosok Domenique Guzman),
• ciszterci (Szent Róbert),
• premontreiek (Xanteni Norbert),
• piaristák, pálosok (Remete Szent Pál, egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend),
• bazilita (egyetlen rend a keleti kereszténységben),
• karthauzi (Kölni Szent Brúnó),
• jezsuiták

Eretnekek (kiváltak)

• arianus: 4. sz. Arius alexandriai pártiárka követői, akik tagadják Krisztusnak az Atyával azonos istenségét, azaz a Szenthármasságot
  
• donatisták: 4. sz. Donatus karthágói püspök követői, akik ellenezték a Konstantinápolyból irányított centrális egyházat, helyette független egyházközösségeket alkottak
  
• képrombolók: a szentképek imádását bálványimádásnak bélyegezték és ezért elpusztították 8. sz. Bizánc
  
• patarénus: 11. sz. milánói mozgalom a pápa hatalmának letörésére és az őskeresztényi elvekhez való visszatérés híve
  
• katharok /albigensek: 12. sz. Dél-Franciaország, magukat tisztáknak, tökéletesnek tartják, világról dualisztikus felfogás (fény-árnyék), minden anyagi létezőt elítéltek, elvetették a megváltás tanát
  
• bogumilok: bolgár eredetű mozgalom a 10. sz-ban, nézeteik sokban hasonlítanak a katharokéhoz, az anyagi világot ördögi eredetűnek tartják, elevetik az egyházi szentségeket és az egyház tekintélyét
  
• valdensek: Pierre Valdo lyoni kereskedő alapította, evangéliumi szegénységet hirdet, szembeszáll az elvilágiasodott papsággal
  
  

A nyugati egyházszakadás

• előfutárok: Wyclif (1320-84) nemzeti jellegű egyház megteremtésével próbál úrrá lenni a pápaság zűrzavarán, szerinte az egyház kiválasztottak gyülekezte, ez a kiválasztás isten akaratából történik, a királyi hatalom pápától való függetlenségét és az őskeresztény egyház egyszerűségét hirdette, Biblia angol fordítását kezdeményezte, s csak egyedül a Szentírásba foglaltakat fogadta el kötelező érvényűnek, követői lollardoknak nevezték és üldözték
  
  Jan Hus (Husz János) 1369-1415, prágai egyetem tanára volt, a wyclifi tanokat átvéve hirdette a nemzeti és demokratikus egyház megteremtését, legfontosabb követelései: kétszín alatti áldozás, cseh nyelvű istentisztelet, egyházi javak felosztása, nemzeti egyházi vezetés; a konstanzi zsinat eretneknek nyilvánította és máglyahalálra ítélte, követői a husziták: kelyhesek (mérsékelt irányzat), táboriták (radikális irányzat)
  
  
  
• lutheránus: Martin Luther Ágoston-rendi szerzetes 1517. okt. 31-én függesztette ki 95 pontból álló értekezését a wittenbergi vártemplomra, ami főleg a búcsúcédulák osztogatása ellen ágált, a teológiai alapelvek a következők: a bűnt egyedül isten bocsáthatja meg, az ember csupán hite alapján üdvözülhet, ezért nincs szükség se szakrális (angyalok, Szűz Mária) sem világi (pápaság) közvetítőre, a szentségek közül csak a keresztséget és az úrvacsorát ismeri el, a hit megszerzéséhez egyedüli forrás a Biblia
  Luthert 1521-ben V. Károly birodalmi átokkal sújtott a a wormsi gyűlésen, a szász válaszfejedelem fogadta be Wartburg várába, ahol németre fordította a Bibliát
  
  
• anabaptisták: újrakeresztelők (a keresztséget felnőtt korban kell felvenni, amikor az ember már érdemi döntést tud hozni), vezetőjük Thomas Münzer, vagyoni egyenlőtlenség megszüntetését követelik valamint az egyházi hierarchia eltörlését
  kálvinizmus: Ulrich Zwingli Luther nézeteivel szembekerülő tanait Jean Calvin fejlesztette tovább, az egyik eltérés az úrvacsora kérdésében van (Jézus Krisztus valóságosan vagy csak szimbolikusan testesül-e meg a kenyérben és a borban), a kálvinizmus egyéb gondolatai közül kiemelendő a predesztináció (eleve elrendelés), ami szerint isten az emberről már születése pillanatában tudja, hogy üdvözül-e vagy nem, az egyház irányításában a helyi közösség is részt vesz (presbiterek), az antik zsarnokölési tant is felelevenítették, Kálvin ideálja az egyszerű, tiszta, szigorú erkölcsű egyház volt
  antitrinitárius (unitárius): alapítója Miguel Serveto (vérkeringés felfedezője), megkérdőjelezték Krisztus istenségét és a szentlélek létezését, Kálvin máglyára küldte
  
  

Egyéb keresztény egyházak

• görög-katolikusok: a görög-keleti egyházból kivált, a katolikus egyházzal egyesült egyházak közössége, az 1595-ös bresztlitovszki uniókor az ukránok és a
• ruténok (Kárpátalja) egy része. 1698-1700-ban a románok egy része csatlakozott a katolikus egyházhoz, liturgiájukban és hagyományaikban hasonlítanak a keleti egyházhoz
  
• monofiziták (jakobiták): Szíriában alakult ki a 1. sz-ban, Krisztusnak kizárólag isteni természetet tulajdonít, az ókorban eretnekségnek nyilvánították, ám ma is tovább él pl. a kopt egyházban
  
• kopt: Egyiptomban elterjedt keresztény tanítás, amely alapítójának Szent Márkot tartja, ellentétbe kerül a katolikus egyházzal monofizita nézetei miatt, három nyelvű istentisztelet (görög, kopt, arab), sok böjtnap
  
• örmények: a hagyomány szerint ez volt az első ország, ahol államvallássá lett a kereszténység, a 6. sz-ban Meszrop megalkotta az örmény írást és lefordította a Bibliát, erős monofizita nézetek érvényesülnek a tanokban
  
• nesztoriánusok: Nesztoriosz konstantinápolyi pátriárka (5. sz.) tanai alapján jött létre, aki élesen szembeállította Krisztus isteni és emberi mivoltát (azt állította, hogy nem szabad Máriát az isten szülőanyjának nevezni, mert isten nem született és szenvedett, legfeljebb Krisztus az, akiről ez állítható), egykor Szíriában terjedt el, de eljutott Indiába, Kínába is a tan, ma már csak a Kurd hegyvidéken vannak híveik, egyházi nyelvük az ószír, elvetik a képek tiszteletét, nem esznek disznóhúst, sok böjtöt tartanak, papi házasságkötés megengedett
  
  Angolszász egyházak
  
  
• anglikán: VIII. Henrik 1534-ben világi okok miatt szakított Rómával, ezért szerkezetét tekintve közel áll a katolikushoz, eltérés, hogy bevezették a két szín alatti áldozást, eltörölték a cölibátust és változtattak a miserenden
  
• presbiteriánus (puritán): kálvinizmus tanait tisztelik, az egyházi hiererchia demokratikus átalakítását követelik
  
• indipendens: radikális puritán irányzat, szerintük minden egyes gyülekezet önálló egyház, a gyülekezet tagjai mindenről szótöbbséggel döntenek
  
• baptisták: indipendensekből alakultak ki, keresztelés csak felnőtt korban és akkor is nem meghintéssel, hanem alámerítkezéssel
  
• metodisták: alapító Wesley (1703-91), minden egyes hívő kötelessége a tiszta élet és mások üdvösségre vezetése, szellemiségét a komolyság és a módszeres kegyesség jellemzi
  
• kvékerek: hitvallás, liturgia, szentségek nélkül egyenesen a belső világosságra koncentrálnak és hagyatkoznak
  
• sékerek: a kvékerekből elágazó szenvedélyes őskeresztényi szektákat alkotnak (18. sz. Amerikában keletkezett)
  
• mormonok: 1830- ban alapította J. Smith víziói alapján, megalkotta a szent iratokat, Utah államban fáradtságos munkával teokratikus államot alakítottak ki, protestáns szertartás, de hierarchikus egyházi felépítés, szerintük Krisztus Amerikában fog újra eljönni
  
  

A kereszténységgel kapcsolatos egyéb, eddig fel nem merült fogalmak

• kanonikus: olyan művek, amelyeket a keresztény egyház sugalmazottnak tekint és így bekerültek a Bibliába
  
• simónia: egyházi méltóság pénzen való megszerzése
  
• nepotizmus: egyházi méltóság családon belüli örökítése
  
• inkvizíció: egyházi bíróság az eretnekek felkutatására és elítélésére
  
• zsinat: az egyházat, dogmákat érintő kérdésekről rendezett vita
  
• agapé: szeretetlakoma, közösség által közösen elfogyasztott lakoma
  
• dékán: egyházi iskola élén álló személy
  
• cölibátus: papi nőtlenség követelménye
  
• Treuga Dei: Isten békéje, bizonyos napokon tilos a hadakozás
  
• zarándoklat: középkori vallásosság tartozéka valamilyen csodatévő hely felkeresése
  
• ereklye:
  
• konciliarizmus: zsinati mozgalom

Ajánlott irodalom

• Eliade: Vallási eszmék és hiedelmek története 1-3. Bp. 1995.
  
• Glasenapp: Az öt világvallás Bp. 1987.
  
• Graves: A görög mitológia Bp. é.n.
  
• Hahn István: Istene és népek Bp. 1980.
  
• Kerényi Károly: A görög mitológia Bp. 1977.

- teszt -

- vissza a tematikához -