A 10-15. századi Európa politikatörténete, kitekintés az Európán kívüli világra


Nyugat-Európa

Német-római Császárság


KeresztesháborúKeresztes háborúk

Okok

Hadjáratok

1095. cermont-i zsinaton II. Orbán pápa meghírdeti a fegyveres zarándoklatot a Szentföldre.

  1. Háború (1096-99): Boullion Gottfried vezette lovagi sereg (bizánci segítséggel áthajóznak Kis-Ázsiába Nikaia, Edessza, Antiochia elfoglalása, 1099. Jeruzsálem elfoglalása, edesszai grófság, jeruzsálemi királyság és antiochiai fejedelemség létrehozása, amelyek állandó politikai instabilitásban élnek) és Remete Péter vezette népi sereg kel útra (németországi zsidó diszpóra lemészárlása, I. Kálmán magyar király a szétzüllött had egy részét megsemmisíti, bizánci császár segítségével átkelnek Kis-Ázsiába, ahol vereséget szenvednek a töröktől).

  2. Háború (1146-48): a pápa a keresztes államok megsegítésére szervezi, de a német lovagok a keleti terjeszkedésre használják, a normannok pedig a görög városokat rabolják végig.

  3. Háború (1189-92): Szaladdin kalifa egyesíti a moszlim államokat és visszafoglalja Jeruzsálemet (1187), Barbarossa Frigyes, II. Fülöp Ágost, II. Henrik (angol) és Oroszlánszívű Richárd vesz részt benne, nem sikerül Jeruzsálem megszerzése, 1192. békét kötnek Szaladinnal, aki engedélyezi a szent helyek látogatását.

  4. Háború (1202-04): célja már a nyílt területszerzés Bizáncban és Egyiptomban, Dandolo velencei dózse zsoldosként toborozza a lovagokat, Zára (magyar királytól), Bizánc elfoglalása (Latin Császárság létrehozása, velencei kereskedőtelep létrehozása).
    1209 dél-franciaországi eretnekmozgalmak ellen irányuló támadás, lovagi kultúra bölcsőjét, Provence-t elpusztították, II. Fülöp Ágost növeli országon belüli hatalmát, 1212. misztikus rajongók által feltüzelt gyerekek indulnak útnak.

  5. Háború (1217-21): II. András magyar király vezeti, ereklyék megszerzése csak a cél.

  6. Háború (1228): II. Frigyes császár (kiátkozott) vezeti, végül békét köt az egyiptomi szultánnal.

  7. Háború (1248): IX. Lajos francia király vezeti vallási rajongásból, ám sikertelen:

  8. Háború (1270): IX. Lajos és Anjou Károly vezeti, mivel Bajbarsz egyiptomi szultán offenzívát indított a keresztény államok ellen, valamint Palailogosz Mihály visszafoglalta a bizánci császárságot genovai segítséggel, sikertelen keresztény próbálkozás:
    1291-ben utolsó erőd Akkon is elesik

 

Következmények

 

Pápaság

 

Császárság

 

Itália

 

Anglia


Franciaország

Spanyolország


Kelet- és Közép-Európa, Bizánc

Lengyelország


Csehország


Orosz területek

 

Bizánc

 

Szerbia

Románia

Bulgária


Európán kívül

Arab világ

Államszervezet: szakosodott állami bürokrácia; fejlett adórendszer (földadó, fejadó a nem moszlimoktól és szociális adó a moszlimoktól, forgalmi adó, vámilleték); minden vallás a maga törvénye szerint bíráskodhatott.
Kultúra: 10. sz. aranykor, fejlett iskolarendszer, köz- és magánkönyvtárak létrehozása (átmentik az antik világ görög, kínai, szanszkrit örökségét); Andalúzia és Bagdad (perzsa irodalom felvirágzása: Firdaiszi Királyok könyve) a két fő kulturális központ, az arab filozófiára Arisztotelész van nagy hatással (Ibn Szína = Avicenna, orvosi kézikönyvéről is híres), Európába az arabok közvetítik az indiai számjegyeket, bevezetik a zérus fogalmát (algebra szavunk Al-Hvárizmi egy művéből való), az alkímia tudománya is virágzott.
Gazdaság: városi civilizáció virágzása, árutőzsdén fogadták a karavánok áruit, a bazár a kereskedők és iparosok birodalma, falu és város nem fonódik össze gazdaságilag (falu önellátó iparcikkekből), vízhiány miatt meghatározó a nomád állattartás (teve, juh, ló, kecske).


ArabokPolitikatörténet


MongolokMongol birodalom


Érdekességek

 

Ajánlott irodalom

(az előzőleckében ajánlottakon kívül)

- feladatok -

- vissza a tematikához -