1996/1997. BIOLÓGIA II. Forduló

FELADATOK

Növényismeret
/1-10. feladat/

Egy ismeretlen növényt vizsgálunk. Virágjának diagramját az alábbi ábra szemlélteti:

1. ábra

Többszörös választás

1. Melyik megállapítás igaz a vizsgált növény virágjára nézve?

1. a virág négy lepellevelet tartalmaz
2. a virág magháza két termőlevélből nőtt össze
3. a virágtakaró levelek száma négy
4. a virág felépítésében összesen tizennégy módosult levél vesz részt

Relációanalízis

2. A vizsgált növény zárvatermő, mert csak zárvatermő növényeknek van kettős virágtakarójuk.

3. A virág sok ősi jelleget mutat, mert az ivarlevelei szabadon állnak.

4. A virág kétoldalian részarányos, mert csak egyetlen olyan szimmetriasík fektethető a virágon keresztül, amely két egyenlő félre osztja.

Csak a virágdiagram elemzése és az abból levonható következtetések sok információt szolgáltatnak a növény rendszertani besorolását illetően.

Többszörös választás

5. Mely alaktani és szervezettani jellemzők igazak a növényünkre nézve?

1. a növénynek főgyökér rendszere van
2. a növénynek a levéllemeze levélhüvellyel kapcsolódik a szárhoz
3. a növénynek termése van
4. a növény levélerezete biztosan párhuzamos

Egyszerű választás

6. Melyik növényalosztályba tartozik a vizsgált növény?

A/ fészkesek alosztálya
B/ burgonyafélék alosztálya
C/ liliomfélék alosztálya
D/ pázsitfűfélék alosztálya
E/ mályvafélék alosztálya

Relációanalízis

7. A növény a torzsavirágzatúak alosztályába is tartozhatna a virág- szerkezete alapján, mert a sziromleveleinek számából ez következik.

Eqyszerű választás

8. Melyik növénycsaládba tartozik a vizsgált növény?

A/ a boglárkák családja
B/ a rózsafélék családja
C/ a pillangósvirágúak családja
D/ a szegfüvek családja
E/ a keresztesvirágúak családja

9. Melyik faj lehetett a vizsgált növény virága alapján?

A/ réti boglárka
B/ vadalma
C/ fehér akác
D/ konkoly
E/ káposzta

Relációanalízis

10. Az előbbi feladatban meghatározott növény az évelő növényekhez tartozik, mert első évben csak leveles hajtása fejlődik.

Etológiai kísérlet barna varanggyal
/11-22. feladat/ A kétéltűek a látóterükbe kerülő tárgyak mérete szerint táplálékszerző vagy menekülő viselkedést produkálnak.

Relációanalízis

11. A barna varangy táplálékszerző viselkedése öröklött magatartás- forma, mert nem tapasztalatokon alapul.

Egyszerű választás

12. Melyik egyszerű magatartásformával kezdődik a barna varangy zsákmányoló viselkedése?

A/ tropizmus
B/ feltételes reflex
C/ feltétlen reflex
D/ taxis
E/ öröklött mozgáskombináció

13. Mely magatartásformának tekinthető a zsákmányoló viselkedés teljes cselekvéssorozata?

A/ ösztön
B/ önfenntartási viselkedés
C/ taxis
D/ feltételes reflex
E/ öröklött mozgáskombináció

Egy etológiai kísérletben két befogott barna varangyot ismételten különböző méretű, fehér alapon feketére festett négyzetekkel "kínálták" meg. A négyzetek mérete 1x 1mm-től 60 x 60 mm-ig terjedt. Az első béka viselkedésében a teljes kísérlet során négy elemet lehetett elkülöníteni, amelyekből kettő-kettő meghatározott sorrendben követte egymást. Egy adott méretű négyzetre reagáló béka viselkedése viszont mindig csak ugyanabból a két viselkedési elemből állt.

Egyszerű választás

14. Melyik sorrendben követhették egymást a magatartási elemek a teljes kísérlet során?

A/ odafordulás, nyelvkicsapás, majd összehúzódás, elfordulás
B/ odafordulás, összehúzódás, majd elfordulás, nyelvkicsapás
C/ odafordulás, elfordulás, majd nyelvkicsapás, összehúzódás
D/ odafordulás, nyelvkicsapás, majd elfordulás, összehúzódás
E/ odafordulás, elfordulás, majd nyelvkicsapás, összehúzódás

Az első békával folytatott kísérlet eredményeit az alábbi grafikon mutatja:

Ábrafelismerés

2. ábra

15. a mozgáselemekben megnyilvánuló válaszok percenként
16. a fehér alapon fekete négyzetek mérete
17. odafordulás, nyelvkicsapás görbéje
18. elfordulás, összehúzódás görbéje

Többszörös hibakutatás

19.
1. Bizonyos nagyságú fekete négyzetekre a béka nem reagált.
2. A béka csak azokra a négyzetekre nem reagált, amelyeket a méretüknél fogva nem látott meg.
3. Bizonyos mérettartomány feletti fekete négyzetekre, a béka más magatartási elemekkel reagált, mint a kisebb fekete négyzetekre.
4. A béka valamilyen formában mindegyik fekete négyzetre reagált.

A másik befogott barna varanggyal is - az előző békával egy- időben - ugyanazt a kísérletet végezték el. A kapott grafikon:

3. ábra

Többszörös választás

20. Melyik magatartási elemet nem mutatta a második kísérleti állat?

1. elfordulás
2. odafordulás
3. összehúzódás
4. nyelvkicsapás

Relációanalízis

21. A második béka nem mutatott zsákmányoló viselkedést, mert hiányzott a motiváció.

22. A második béka viselkedése teljes mértékben különbözött az első békáétól, mert a két kísérlet magatartási elemei teljesen véletlenszerűen jelentkeztek.

Ismeretlen biológiai anyagok azonosítása
/23-32. feladat/

Négy számozott kémcsövünk van. Közülünk egyben-egyben a vérplazma, a szűrlet, a vizelet több fontos anyagát /fehérje, szőlőcukor, karbamid, nátrium-, kálium-, kálcium-, klorid- és hidrogén-foszfát- ion/ tartalmazó oldat van. A negyedik kémcsőbe desztillált vizet tettek. Azt azonban nem tudjuk, hogy melyik kémcső melyik anyagot tartalmazza. Az a feladatunk, hogy azonosítsuk a kémcsövek tartalmát. Az egyértelmű munka érdekében az elkészített oldatok a fontos összetevőket a természetben előfordulóhoz képest sokszorosan tartalmazzák.
Első lépésként a kémcsövekből kivett kevés mintákhoz másik kém- csövekbe Na2SO4 desztillált vizes oldatát öntjük.

Egyszerű választás

23. Mit tapasztalunk a reagens hozzáadása után?

A/ egy kémcsőben az oldat megzavarosodik, a másik háromban nem
B/ két kémcsőben az oldat megzavarosodik, a másik kettőben nem
C/ három kémcsőben az oldat megzavarosodik, egy kémcsőben nem
D/ mind a négy kémcsőben az oldat megzavarosodik
E/ egyik kémcsőben sem történik szemmel látható változás

24. Hány kémcső tartalmát tudtuk egyértelműen azonosítani az első vizsgálattal?

A/ egy kémcső tartalmát
B/ két kémcső tartalmát
C/ három kémcső tartalmát
D/ négy kémcső tartalmát
E/ egyikét sem

Relációanalízis

25. A vizsgálattal a vérplazmának megfelelő oldat egyértelműen azonosítható volt, mert a négy anyag közül csak a vérplazma tartalmaz oldott fehérjét.

26. A vizsgálathoz nátrium-szulfát helyett amrnónium-oxalát /(NH4)2(COO)2 desztillált vizes oldatát is használhattuk volna, mert az ammónium- oxalát is jól oldódik vízben. Ezután a még ismeretlen anyagokat tartalmazó kémcsövekből másik mintát veszünk és lúgos Fehling I. oldatot adunk hozzájuk 1-1 arányban.

Többszörös választás

27. Mit észlelünk a Fehling I. oldat hozzáadását követően?

1. egy kémcső tartalma lila színű lett
2. két kémcső tartalma megszínesedett
3. két kémcső tartalma kék színű lett
4. három kémcső tartalma kék színű lett

Ezután a két még ismeretlen tartalmú kémcsőbe Fehling II. oldatot öntöttünk.

Relációanalízis

28. A Fehling II. oldat hozzáöntését követően az egyik kémcsőben piros csapadék keletkezett, mert az egyik kémcsőben szőlőcukor volt.

A kémcsövek tartalmát enyhén melegítjük.

29. Az egyik kémcsőben vörös csapadék keletkezik, mert melegítés hatására a fehérjék kicsapódnak.

Többszörös választás

30. Mely kémcső-tartalmakat sikerült egyértelműen azonosítani az eddigi vizsgálati eljárásokkal?

1. a vizeletnek megfelelő oldatot
2. a vérplazmának megfelelő oldatot
3. a szűrletnek megfelelő oldatot
4. a desztillált vizet

Relációanalízis

31. A négy kémcső tartalmának egyértelmű azonosításához még egy lépésre volt szükség, mert a desztillált vizet tartalmazó kémcső anyagát bepárlással igazolni kell.

32. Az egyes kémcsövekben lévő anyagok azonosítása a fentebb felhasznált anyagokkal és eszközökkel teljesen más sorrend szerint is megvalósítható lett volna, mert melegítéssel a szőlőcukor, a Fehling - reagensekkel pedig a fehérje kimutatható.

A gázcserenyílások működése
/33-40. feladat/

A növényi gázcserenyílások működését modellezzük. Két hosszúkás, vékonyfalú gumitömlőt levegővel felfújunk és alul is és felül is szorosan rögzítjük úgy, hogy egymás mellé simuljanak. A mesterséges "gázcserenyílás" így zárt állapotban van. A gumitömlők egy meghatározott felületére ragtapasz szalagot /"leukoplaszt"/ ragasztunk. Ha a gumitömlőkbe óvatosan további, azonos mennyiségű levegőt fújunk, a "gázcserenyílás" működésbe lép.

Egyszerű választás

33. Hová ragasszuk a két ragtapasz csíkot?

A/ a két gumitömlő csúcsi részeire, külön-külön egyet-egyet
B/ a két gumitömlő alsó csúcsára, külön-külön egyet-egyet
C/ a két gumitömlő egymással érintkező belső oldalára
D/ az egyiket a gumitömlők csúcsára, hogy összefogja őket, a másikat a gumitömlők aljára, úgy, hogy összefogja őket
E/ a két gumitömlő külső oldalára

Többszörös hibakutatás

34.
1. A kísérletben a gumitömlők között keletkező nyílás a légudvarnak felel meg.
2. A kísérlet során a gumitömlőkbe befújt levegő a sejtek víz- felvételének felel meg.
3. A kísérletben csak a ragtapasz csíkokkal megerősített gumi- tömlőrész felel meg a sejtfalnak.
4. A kísérletben a gumitömlők a zárósejteknek felelnek meg.

Relációanalízis

35. A két gumitömlő egymáshoz simuló falai eltávolodnak egymástól, ha levegőt fújunk a gumitömlőkbe, mert a két tömlő egymással nem érintkező felületei a belsőknél kevésbé nyúlnak meg.

Korrelációs vizsgálat

36.
a/ a levegő befújásának mértéke
b/ a gumitömlők külső falainak eltávolodása egymástól

Relációanalízis

37. A modellben a gumitömlők külső, egymástól távoli falai nem mozognak a levegőbefújás hatására, mert a külső, egymástól távoli fa- lak mozgását a ragtapasz csíkok megakadályozzák.

38. A levegőbefújás a zárósejtek szívóerejének növekedését modellezi, mert a levegőbefújás a sejtek vízfelvételének felel meg.

Többszörös választás

39. Melyik megállapítás igaz a növényi gázcserenyílások zárósejtjeinek működésére?

1. a gázcserenyílások zárósejtjeinek a nyílástól távolabb eső sejtfalrészletei általában vékonyabbak, mint a közelebbi sejtfalrészletek
2. ha a zárósejtekben növekszik a víztartalom, akkor a gázcserenyílást közvetlenül körülvevő sejtfalrészletek kissé eltávolodnak egymástól
3. a zárósejtek nyíláskor egymással ellentétes irányba kifelé görbülnek
4. a zárósejtek légréstől távoli falainak görbülését bizonyos mértékig a légrés felőli sejtfalak görbülése is követi.

Relációanalízis

40. A természetben erős megvilágítás hatására a zárósejtek mindig bezáródnak, mert erős megvilágítás hatására növekedik a zárósejtek szívóereje.

Az érfal hatása a véráramlás intenzitásának változásakor
/41-48. feladat/

Az ábra egyik görbéje azt ábrázolja, hogy merev falú és végig azonos keresztmetszetű csőben hogyan változna a folyadékáramlás intenzitása, ha növelnénk a nyomást. 1-1 másik görbe azt ábrázolja, hogyan változik az áramlás intenzitása, ha merev falú cső helyett ugyan- nyomás csak végig azonos keresztmetszetű nagyartériában, illetve nagyvénában növelnénk a nyomást.

4. ábra

Eqyszerű választás

41. Melyik görbe ábrázolja az áramlásintenzitás változását merev falú csőben?

A/ az 1. görbe
B/ a 2. görbe
C/ a 3. görbe
D/ a 4. görbe

42. Melyik görbe ábrázolja az áramlásintenzitás változását nagyartériában?

A/ az 1. görbe
B/ a 2. görbe
C/ a 3. görbe
D/ a 4. görbe

43. Melyik görbe ábrázolja az áramlásintenzitás változását nagyartériában?

A/ az 1. görbe
B/ a 2. görbe
C/ a 3. görbe
D/ a 4. görbe

44. Mit ábrázolhat az a görbe, amelyik egyik eddigi feladatban sem volt helyes megoldás?

A/ áramlásintenzitás változást a kisartériában
B/ áramlásintenzitás változást a kisvénában
C/ áramlásintenzitás változást a valódi kapillárisokban
D/ áramlásintenzitás változást az artéria-véna kapillárisokban
E/ ez a görbe értelmetlen, szemben áll a fizikai törvényekkel

45. Hogyan változott a nagyartériában az áramlásintenzitás a merev falú csőhöz viszonyítva?

A/ nagyobb mértékben növekedett annál
B/ eleinte jobban növekedett annál, majd csökkent hozzá képest
C/ végig nagyobb mértékben csökkent annál
D/ eleinte csökkent a merev falú csőhöz képest, majd jobban fokozódott annál
E/ ugyanúgy változott, mint a merev falú csőben

46. Hogyan változott a nagyvénában az áramlásintenzitás a merev falú csőhöz viszonyítva?

A/ nagyobb mértékben növekedett annál
B/ eleinte jobban növekedett annál, majd csökkent hozzá képest
C/ végig nagyobb mértékben csökkent annál
D/ eleinte csökkent a merev falú csőhöz képest, majd jobban fokozódott annál
E/ ugyanúgy változott, mint merev falú csőben

47. Miért így változik az áramlásintenzitás a nagyartériában?

A/ a növekvő nyomás tágítja az eret, ezért csökken az ellenállás az áramlással szemben
B/ a növekvő nyomás tágítja az eret, ezért növekedett az ellen- állás az áramlással szemben
C/ a növekvő nyomás hatására szűkült az ér, ez növelte az ellenállást az áramlással szemben
D/ a növekvő nyomás hatására szűkül az ér és így csökken az ellen- állás az áramlással szemben
E/ azért, mert az érfal nem merev

48. Miért így változik az áramlásintenzitás a nagyvénákban?

A/ a növekvő nyomás tágítja az eret, ezért csökken az ellenállás az áramlással szemben
B/ a növekvő nyomás tágítja az eret, ezért növekedett az ellen- állás az áramlással szemben
C/ a növekvő nyomás hatására szűkült az ér, ez növelte az ellen- állást az áramlással szemben
D/ a növekvő nyomás hatására tágult az ér és így nőtt az ellen- állás az áramlással szemben
E/ azért, mert az érfal nem merev

A paradicsom három tulajdonságának öröklődése
/49-58. feladat/

A paradicsom következő három tulajdonsága domináns - recesszív módon egymástól függetlenül öröklődik. Domináns a piros termés, a magas termet és a sima bárú termés. Recesszív viszont a sárga termés, a törpe növés és a pihés bárú termés. Mindháromra nézve domináns tulajdonságú egyedeket mindháromra nézve recesszív tulajdonságú egyedekkel kereszteznek. Az utódok:

piros, magas, sima 29
piros, magas, pihés 31
sárga, magas, sima 32
sárga, magas, pihés 28

Eqyszerű választás

49. Melyik genotípusú volt a domináns tulajdonságú szülő a termés színére nézve?

A/ homozigóta domináns
B/ homozigóta recesszív
C/ heterozigóta domináns
D/ heterozigóta recesszív
E/ nem lehet megállapítani

50. Melyik genotípusú volt a domináns tulajdonságú szülő a termetre nézve?

A/ homozigóta domináns
B/ homozigóta recesszív
C/ heterozigóta domináns
D/ heterozígóta recesszív
E/ nem lehet megállapítani

51. Melyik genotípusú volt a domináns tulajdonságú szülő a termés bőrére nézve?

A/ homozigóta domináns
B/ homozigóta recesszív
C/ heterozigóta domínáns
D/ heterozigóta recesszív
E/ nem lehet megállapítani

A következő feladatokban a paradicsom termésének színét Aa betűkkel, a növények termetét Bb betűkkel, a termés bőrének jellegét Cc betűkkel jelöljük.

Egyszerű választás

52. Melyik volt a domináns szülő genotípusa?

A/ AABBCC
B/ AaBBCC
C/ AaBbCC
D/ AaBBCc
E/ AaBbCc

53. Mi volt a genotípusa a piros, magas, sima tulajdonságú utódparadicsomnak?

A/ AaBbcc
B/ AABbCc
C/ AaBbCC
D/ AaBbCc
E/ AABBCC

54. Mi volt a genotípusa a piros, magas, pihés tulajdonságú utódparadicsomnak?

A/ AaBbCc
B/ AaBBcc
C/ AABbcc
D/ AABbCc
E/ AaBbcc

55. Mi volt a genotípusa a sárga, magas, sima tulajdonságú utódparadicsomnak?

A/ AaBbCc
B/ aaBBCC
C/ aaBbCc
D/ aaBBCc
E/ aabbCc

56. Mi volt a genotípusa a sárga, magas, pihés tulajdonságú utódparadicsomnak?

A/ aaBBcc
B/ aabbCc
C/ aaBbCc
D/ aaBbCc
E/ aaBbcc

57. Mi a genotípusa egy sárga, törpe és pihés tulajdonságú paradicsomnak?

A/ AaBbCc
B/ aaBbCc
C/ aaBbcc
D/ aabbcc
E/ Aabbcc

Többszörös választás

58. Melyik lehet a genotípusa egy piros, magas és sima tulajdonságú paradicsomnak?

1. AaBbCc
2. AABBCC
3. AABBCc
4. AaBBCC

A juhok gyapjúszínének öröklődése
/59-68. feladat/

A juhok fehér gyapjúszíne domináns jelleg a feketével szemben. A tulajdonság egy génes öröklődésű. Tételezzük fel, hogy heterozigóta fehér kost és jerkét kereszteznek és a született bárány fehér.

Egyszerű választás

59. Mi a valószínűsége annak, hogy a bárány fehér hím legyen?

A/ 1/8
B/ 2/8
C/ 3/8
D/ 4/8
E/ 6/8

60. Mi a valószínűsége annak, hogy a bárány fehér nőstény lesz?

A/ 1/8
B/ 2/8
C/ 3/8
D/ 4/8
E/ 6/8

61. Mi a valószínűsége a fekete bárány kialakulásának?

A/ 1/8
B/ 2/8
C/ 3/8
D/ 4/8
E/ 6/8

62. Mekkora az A allél gyakorisága a fehér utódokban?

A/ 1/3
B/ 2/3
C/ 1/4
D/ 2/4
E/ 3/4

63. Mekkora az a allél gyakorisága a fehér utódokban?

A/ 1/3
B/ 2/3
C/ 1/4
D/ 2/4
E/ 3/4

64. Mi a gyakorisága a szülőkben az A allélnek?

A/ 1/3
B/ 2/3
C/ 1/4
D/ 2/4
E/ 3/4

65. Mi a gyakorisága a szülőkben az a allélnak?

A/ 1/3
B/ 2/3
C/ 1/4
D/ 2/4
E/ 3/4

66. Az F1 hím bárányt visszakeresztezik a nőstényszülővel. Mi lesz a valószínűsége ekkor a fekete szőrű utód születésének?

A/ nem lehet ilyen utód
B/ 1/6
C/ 2/6
D/ 3/6
E/ 4/6

67. Mi a valószínűsége annak, hogy az utód fekete jerke?

A/ nincs ilyen utód
B/ 1/8
C/ 4/8
D/ 1/16
E/ 3/1

68. Mi a valószínűsége annak, hogy az utód fekete kos lesz?

A/ nincs ilyen utód
B/ 1/8
C/ 4 /8
D/ 1/16
E/ 3/16

X kromoszómában öröklött emberi betegség
/69-80. feladat/

Tegyük fel, hogy egy adott betegség X kromoszómához kapcsolt recesszív öröklődésű. Tételezzük fel azt is, hogy a betegek szaporodóképesek. Erre az esetre vonatkoznak a következő kérdések. A betegség jele: a.

Egyszerű választás

69. Mi a beteg férfiak genotípusa?

A/ XaYa
B/ aXY
C/ XYa
D/ XYaa
E/ XaY

70. Mi a beteg nők genotípusa?

A/ XXaa
B/ XXa
C/ XaX
D/ XaXa
E/ XX

71. Mi az egészséges férfiak genotípusa?

A/ XAYAvagy XAYa
B/ XYAa
C/ XYAA
D/ XAY
E/ XAYA vagy XaYA

72. Mi az egészséges nők genotípusa?

A/ XAXa
B/ XAXa vagy XAXA
C/ XaXa
D/ XAXA
E/ XAXAvagy XaXa

73. Lehet-e egészséges lánynak beteg apja?

A/ nem, mert tőle hibás X kromoszómát örököl
B/ csak ha az anyja is beteg
C/ csak ha az anyja mindkét allélje hibátlan
D/ csak ha az anyja egészséges
E/ csak ha az anyja mindkét allélje hibás

74. Lehet-e beteg apának egészséges fia?

A/ nem, mert a beteg apa mindenképpen hibás X kromoszómát örökít
B/ nem, mert a beteg apa mindenképpen hibás Y kromoszómát örökít
C/ csak ha az anya egészséges
D/ csak ha az anya egyik allélje sem hibás
E/ csak ha az anya mindkét allélje hibás

75. Lehet-e két egészséges szülőnek beteg fia?

A/ igen, ha az apjától hibás X kromoszómát örököl
B/ igen, ha az anyjától hibás X kromoszómát örököl
C/ nem, mert a szülőkben itt biztosan nincs hibás allél
D/ igen, mert a szülőkben itt biztosan van hibás allél
E/ igen, ha mindkét szülőtől hibás X kromoszómát örököl

76. Lehet-e két egészséges szülőnek beteg lánya?

A/ nem, mert szülei egészségesek
B/ nem, mert anyjától mindenképpen hibátlan X kromoszómát örököl
C/ nem, mert apjától mindenképpen hibás X kromoszómát örököl
D/ nem, mert az apjától mindenképpen hibátlan X kromoszómát örököl
E/ igen, mert az anyjától örökölhet hibás X kromoszómát is

77. Lehet-e beteg szülőknek egészséges gyermekük?

A/ fiúk igen, lányuk nem
B/ fiúk nem lányuk igen
C/ fiúk és lányuk is lehet egészséges
D/ egyik sem lehet egészséges
E/ ezt nem lehet tudni

78. Egy fivér és nővér egyaránt betegek. Születhet-e egészséges testvérük?

A/ csak fiútestvérük
B/ csak leánytestvérük
C/ fiútestvérük igen, leánytestvérük nem
D/ fiútestvérük nem, leánytestvérük igen
E/ fiú- és leánytestvérük is születhet egészségesen

Többszörös választás

79. Egy fivér és nővér egyaránt egészséges. Születhet-e beteg testvérük?

1. ha mindkét szülő egészséges, nem
2. ha az anya heterozigóta egészséges, az apa egészséges, igen
3. ha az anya beteg, az apa egészséges, nem
4. ha az anya homozigóta egészséges, az apa egészséges, nem

Egyszerű választás

80. Mi lehet a beteg utód neme heterozigóta egészséges anya és egészséges apa esetén?

A/ ezt nem lehet tudni
B/ fiú
C/ leány
D/ fiú és leány is lehet
E/ nem lehet beteg utód

 

A feleletelválasztásos feladatok rövidített megoldási sémája

Ábrafelismerés is struktúra- funkció

Egy megnevezés, ill. jellemzés csak az egyik ábrarészlethez választható.

Relációanalízis

A) + + +
B) + + -
C) + -
D) - +
E) - -

+ igaz
-hamis

Egyszerű hibakutatás

A lehető leghibásabb, egyetlen választ kell kikeresni.

Egyszerű választás

A lehető leghelyesebb, egyetlen választ kell kikeresni.

Többszörös asszociáció

A) az ítélet az. a), b). c) fogalomhoz tartozik
B) az ítélet az a), c) fogalomhoz tartozik
C) az ítélet a b), d) fogalomhoz tartozik
D) az ítélet a d) fogalomhoz tartozik
E) az ítélet mindegyik fogalomhoz tartozik

Kizárásos asszociáció

Az öt ítélet közül négy egy-egy felsorolt fogalomhoz tartozik. Az ötödik "felesleges" ezt kell E betűvel jelölni.

Korrelációs vizsgálat

A) egyenes arányosság
B) fordított arányosság
C) nincs összefüggés

Többszörös hibakutatás

A) az 1., a 2., és a 3. hibás
B) az 1. és a 3. hibás
C) a 2. és a 4. hibás
D) a 4 hibás
E) mind hibás

Mennyisegi összehasonlítás

A a) nagyobb, mint b)
B) b) nagyobb, mint a)
C) a) egyenlő b)

Négyféle és ötféle asszociáció

Minden ítélet csak az egyikféle választási lehetőséghez tartozik.

Többszörös választás

A) az 1, a 2, és a 3 igaz
B) az 1 és a 3 igaz
C) a 2 és a 4 igaz
D) a 4 igaz
E) mind igaz