November hónapot a népi hagyományban Szent András havának, Nyilas havának, vagy Őszutó hónak nevezik. Azt mondják róla, hogy e hónap az ősz utolja. Ilyenkor nem kell már sokat várni a tél beálltára. "November, december, lábon áll a hóember." Márton madara, a holló is bejön már az erdőből, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva.
E nap estéjének
halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki.
Manapság is a halottakra emlékezünk ilyenkor. Szokás a sírok megtisztítása,
rendbe hozása. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat, virágokat visznek, gyertyát
gyújtanak az elhunytak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak
a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót,
vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok körében szokás volt, hogy ilyenkor
sütöttek, főztek, az ennivalót kivitték a temetőbe, vagy pedig osztogatták.
Aki ezen a napon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán
mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották,
hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
Ez a nap is a halottaké. Az élőknek viszont tilos a munka. Szlavóniában például ilyenkor semmiféle földmunkát nem lehet végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Ehhez a szokáshoz kapcsolódik az az elképzelés is, hogy ha ezen a napon valaki mégis megszegné a munkatilalmat, akkor keléses lesz (bőrkiütései lesznek). E nap időjárás-jóslatai sem a szokványosak, ilyenkor ezek az elképzelések is a halottakkal kapcsolatosak. Egyes helyeken például azt mondják, ha e napon esik az eső, akkor sok felnőtt halott lesz a következő évben.
Ez a nap régen a
gazdasági év fontos őszi zárónapja volt. Baranyában például ilyenkor hajtották
be a gulyát telelőre. Mártont gonoszjáró, időjósló, rámutató és tiltó napnak
is tartották. Baranyában azt tartották, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint
a Márton-napi. Más elképzelések szerint a nap időjárása a következő 40 nap időjárását
határozza meg. A naphoz kapcsolódva emlegetik Márton lúdját, ugyanis ez a lúd
hízlalásának az ideje. Egyébként ezen a napon ludat illik enni. Aki ugyanis
nem eszik ezen a napon libát, az egész évben éhezni fog. A liba-lakomához ilyenkor
az új bort is megkóstolják, ezért mondják azt, hogy "a bornak Márton a bírája."
Ez a nap is időjárási "rámutató nap". (Megmutatja, hogy milyen lesz egy következő időszak időjárása.) Erzsébet napján, ha esik, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a nagy fagyoktól. Azt is mondják, olyan lesz az idő karácsonykor, mint amilyen Erzsébet napján. Népi megfigyelések szerint Erzsébetkor általában leesik az első hó, erre szokták mondani: "Erzsébet megrázza a pendelyét" (alsó szoknyáját).
A holdban látható foltokat magyarázták Cecília, más néven Cicelle alakjával, aki a hagyomány szerint táncol a holdban, Dávid király pedig hegedül. Szent Cecília egyébként Versec városának védelmezője. Gondoskodik a szőlősgazdákról, ott lebeg a levegőben, és fonalat húz Versec körül, hogy városát semmi baj ne érje.
Ez a nap szintén rámutató nap, megmutatja, hogy milyen lesz január időjárása. Az pedig még ennél is elterjedtebb, még ma is közszájon forgó, a naphoz kapcsolódó időjárásjóslás, hogy: "Ha Katalin kopog, karácsony locsog." Katalin női dologtiltó nap is, a Szerémségben azt tartották, hogy ilyenkor nem szabad kenyeret sütni. Más helyeken viszont a férfiaknak nem szabad ilyenkor dolgozni. Csantavéren ilyenkor a fiúk böjtöltek, mert azt tartották, hogy akkor megláthatják jövendőbelijüket.
A téli évnegyed kezdőnapja, s mint ilyen, férjjóslásra, párjóslásra kiválóan alkalmas. Ilyenkor készítették a lányok az András-pogácsát, melyek közepébe férfi neveket sütöttek. Ezeket kitették a küszöbre, s amelyiket legkésőbb vitte el a kutya, a benne lévő cédulán olvasható név volt a jövendőbeli neve. A leendő férj foglalkozására pedig az ólomöntéssel következtettek. Egy rossz kanálban ólmot melegítettek, majd egy bögre hideg vízbe öntötték. A változatos alakúra dermedt ólomba próbáltak foglalkozást idéző figurákat belelátni. A későbbi Luca nap hagyományaihoz hasonlóan ezen a napon is készítettek hagyma-kalendáriumot. Egy nagy fej hagymáról lehámoznak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe sót szórnak. Egy-egy hagymalevél egy-egy hónapot jelöl. A hagymákat feltették a kemence tetejére, s amelyikben újévre elolvadt a só, arról a hónapról tudni vélték, hogy esős lesz. Bánátban ilyenkor már megkezdődtek a disznóölések, mert elég hideg volt már ehhez. Andrással befejeződik a zajos mulatozás időszaka, mert elkezdődik az advent.