Cikk a témáról a "Jegyző és Közigazgatás" című szaklapban - 2007. március-április

(Word változatban elérhető itt)

 

Cikk a témáról a "Jegyző és Közigazgatás" című szaklapban - 2007. július-augusztus

(Word változatban elérhető itt)

 

Cikk a témáról a "Jegyző és Közigazgatás" című szaklapban - 2008. május-június

„Jegyző és Közigazgatás”

Igazgatásszervezési és informatikai szaklap

X. évfolyam, 3. szám 2008. május - június

Oktatási struktúraváltástól a területfejlesztésig

 

E lap hasábjain folyamatosan jelennek meg írások a területfejlesztésről és az e-Közigazgatásról.

Tudjuk, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a minősége és egyáltalán az igénybevétele nagy mértékben függ az emberi tényezőtől.

„Az emberbe történő beruházás növelésére, motivációs programokra és az oktatásra kell fókuszálnunk és költenünk” áll egy ezév január 8-i sajtóközleményben. Az ötpárti megállapodás szerint a digitális esélyegyenlőség és az e-befogadás stratégiai kérdés. A pártok közösen kívánnak tenni azért, hogy Magyarország állampolgárainak életminőségét a digitális kultúra és az információs társadalom eszközrendszerével emeljék.

A terület fontos része a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők és idősek megsegítése, de elgondolkodtató a magyar gazdaság évi közel 300 milliárd forintos vesztesége amit az aktív dolgozók informatikai képzetlensége miatt elvesztegetett munkaidő okoz.

Mintegy válaszul a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület bejelentette az „Intelligens Iskola” programot, a célja: informatikai eszközök beszerzése, tanárok képzése, kompetencia alapú oktatás, a szülők hozzáférése az iskola eszközeihez stb.

A program „lelke” az IKT (infokommunikációs technológia) alapú tananyagfejlesztés foglalkozásgyűjteményekkel, kereshető tartalmú digitális kötetekkel, amelyek erősítik a tanulási motivációt, felébresztik a kíváncsiságot ismeretlen témák iránt.

A fentiekkel szinte egyidejűleg szerezhettünk tudomást a legújabb PISA 2006 felmérés folyamatában gyenge magyar eredményéről, amelynek kapcsán Csapó Benő egyetemi tanár a PISA i.t. tagja nyilatkozza: „Oktatási rendszerünk nem látja el a feladatát, a tanárképzés újra gondolása és a tanítás kultúrájának alapvető megváltoztatása szükséges”. A tanulók a képzés végén kevéssé tudnak megfelelni a mindennapi élet és a modern munkaerőpiac kihívásainak, az iskola nem képes kiegyenlíteni a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Erről a nemzedékről „a magára hagyott ifjúságról” (Gönczöl jelentés 2006.) hangzott el, hogy „kevés kulturális és társadalmi ismerethez jutnak, szocializálásuk aggodalomra ad okot, nincs jövőképük saját sorsukat illetően”.

Érinti őket a – szakértők szerint tömegeket fenyegető – kulturális szegénység, amelynek oka lehet a stabil kulturális értékek és minták hiánya, a felbomló közösségek, hagyományok helyett az individualizmust előtérbe helyező társadalom.

A szociológus szerint juttassunk több hiteles érzelmet, érzelmi hatású információt, empátiát az oktatásba! Tanítsuk a kisközösségi és a nemzettudatot!

Kulcsfontosságú az érzelmi, erkölcsi azonosulást megfelelő eszközökkel kiváltó, szolidaritást fejlesztő tanulási-oktatási környezet kialakítása intézményen kívül és belül.

Szükséges a racionális felkészítés, de elengedhetetlen az emocionális feltöltés is (a tanítható, fejleszthető érzelmi intelligencia EQ); az egyéniséget romboló frusztráció elkerülésében segíthet, ha egyenrangúnak érezhetjük magunkat más kultúrák képviselőivel.

A különböző (terület)fejlesztési programok természetesen kitérnek a fiatalok kívánatos helybentartására a kulturális és természeti értékek megőrzésére, megújítására, a legkülönfélébb örökségekre, de néha elsikkad az, hogy csak az átélhető tradíciók teremtethetnek kapcsolatot ezek között. Nem érzékelhető a fiatalok valódi bevonása a programok tervezésébe, megvalósításába.

Az iskola és a település vezetése egyaránt tehet azért, hogy már a tizenéves korosztály aktivizálhassa magát a közösségéért ezen keresztül a saját identitásáért, önértékelése javításáért. Adjunk a kezükbe településtörténeteket, aztán fényképezőgépet, videókamerát, diktafont, hogy az általuk értékesnek tartottak összegyűjtése révén önmagukat is fontosnak, felelősnek, valahova tartozónak érezhessék.

A Sulinet oktatási portál „Örökségtár” Szerkesztősége készséggel vállalja, hogy az értékelhető anyagaikat tananyagsegédletként kezeli, folyamatosan közzéteszi, elősegítve ezzel a közösségek és generációk önfejlődését, találkozását.

Lényegét tekintve minden struktúraváltás, fejlesztés erről is kell, hogy szóljon.

 

Barna Gábor  felelős szerkesztő

"Örökség-Kultúra" Oktatási E-Könyvtár Szerk.

A Sulinet és az MTA Szakreferens Irodája