Előző fejezet Következő fejezet

Előszó

 

A katolikus egyház a sajtóapostolkodást mindig fontosnak tartotta. Így tudott tanításával eljutni olyan emberekhez is, akikkel szóban nem volt alkalma kapcsolatba kerülni. Az íráson keresztül viszont meg tudta ismertetni tanítását. Makón ebben a szellemben a belvárosi katolikus egyház 47 kiadványt jelentetett meg, így tudott feladatának megfelelni. Földeákra kerülve, itt is folytatom ezt a munkát. Örülök annak, hogy vannak szakemberek, akik vállalkoznak a népi szokások felkutatására és ajánlják meghonosításukat, felújításukat.

Húsz évvel ezelőtt hazánkban járt szovjet íróküldöttségtől az Élet és Irodalom riportere megkérdezte, hogy az újraéledő keresztény szokások jobbá formálják-e a szovjet népet? A válasz az volt, csak akkor, ha hittel csinálják. Ez is meggyőzött arról, hogy valóban nem elég csak külsőségekben utánozni őseink szép keresztény szokásait. Úgy kell hozzá igazítani ezeket a mai körülményekhez, hogy gondolkodásra és magatartásváltozásra késztesse az embereket.

A mai korban azért is fontos a népi szokások felelevenítése, mert a gépek annyira kiszolgálják az embert, hogy kikapcsolják másik emberrel való személyes érintkezést, és elmagányosodik az ember.

Lelkipásztorként öregeknél, betegeknél, de gyerekeknél is tapasztalom, hogy szívesen részt vesznek olyan szertartásokba, ahol aktív szerepet kapnak. A közelmúltban Csanádpalotán meghonosítandó rózsalakodalmon vettem részt. Tapasztaltam, ha a lelkipásztor ezen szokások kialakításában nem vesz részt, akkor beigazolódik az idézett szovjet íróküldöttség vezetőjének megállapítása, hogy – mivel nem hittel csinálják – nem lesz jobbító hatással az emberekre.

Örülök, hogy annak idején Bálint Sándor professzor úrral, most pedig az ő tanszékét vezető Barna Gáborral kerültem kapcsolatba. A kiadványok gondozásában – miként Makón, úgy itt is – Tóth Ferenc helytörténeti kutató támogatását élvezem; így teljesíthetem feladatom a sajtóapostolkodás területén. Egyházközségi elnökünk, Sipos József főiskolai hallgató is szívén viseli a régi keresztény szokások felújítását. Közös a célunk: általuk erkölcseiben jobbá legyen az ember.

 

Földeák, 2007.                                                              K a t o n a   P á l                     

plébános     

 

  
Előző fejezet Következő fejezet