Előző fejezet Következő fejezet

"Levente - cserkészek"

 

Az 1921.évi Lili . törvénycikk,az un. "testnevelési-törvény" létrehozta a leventemozgalmat és a leventeegyesületeket.Minden 12.évit betöltött fiú - míg a katonaköteles kort el nem érte - köteles volt leventekiképzésen részt venni.Ezért a szülők és a munkáltatók egyaránt felelősek voltak, a mulasztás büntetésüket vonta maga után. Az iskolák levente-köteles tanulói iskolai keretben részesültek ilyen kiképzésben. Aki az iskolai tanulmányait befejezte,annak iskolán kívüli ipventefoalalkozásokon kellett megjelennie.

A Magyar Cserkészszövetség egy időben elérte,hogy a cserkeszeket kivonhassa e kiképzések alól azzal a fe]tétellel,hagy = cserkészcsapatokban leventekiképzést is ad. A csapatok kérhették ci önálló levente­keretek felállítását. Ez a lehetőség 1939 szeptember 1-ig állott fenn.

A leventekiképzés és a leventemozgalom a katonai kiegészítőparancsnokságok felügyelete, irányítása alá ás szervezésébe tartozott. A kiképzés és az ezt szolgáló foglalkozások katonai jellegűek valtak.A leventék szakaszokba és századokba voltak osztva születési évfolyamuk szerinti korcsoportokban. Makón a foglalkozások jó időjárás esetén az állatvásártéren, később a Maros-parti sportpálya körüli réten is folytak. A kiképzést leventeoktatók hajtották végre, akik ezirányú tanfolyamokat végeztek. Voltak közöttük tanítók,tanárok, városi- és megyei tisztviselők, de akadt kisiparos és kiskereskedő is. Munkájukért díjazásban részesültek, ami kiegészítő jövedelem volt a számukra.

Alaki kiképzés, fapuskás gyakorlatok,tornázás voltak napirenden. Katonadalokat énekeltek,főleg menetelés közben.Hetenkint 3-4 órás volt a kiképzés, a Horthy hadseregre jellemző regulák szerint,sokszor az ott ismertegrecéroztatásokkal, sőt kitolásokkal is tarkítva. Ennek előfordulása az oktatók egyéniségétől,jellemétől függött. Voltak kegyetlenül kemény kiképzők,akiket nem szerettek a leventék, de voltak,akik igen emberségesen bántak a fiúkkal, ezeket kedvelték és a "jó oktatók" közé sorolták.Előzőekből következik, hogy miért vállalkoztak egyes cserkészcsapatok a leventekiképzésre is. A cserkészek is akarták ezt,mert saját megszokott közösségükben maradhattak a leventeképzés során is. Az is igaz, hogy több polgárista diák éppen ezért lett cserkész, főleg a III.-IV.osztályból,hogy az iskola elvégzése után itt leventézhessenek (35). A cserkész leventekeretről az egyház lalpja is tudósított:"egy éves a leventekeret 42 fővel. A fiúknak leventemunkát is végezniök kell. A létszámot bővíteni nem lehet. A leventekeret hetenkint két összejövetelt tart. Nagyszámú jelentkezőt el kellett utasítani..."(36). A nagy érdeklődés okára a fentebb leírtakból következtetni tudunk.

A Magyar Cserkészszövetség a "Turul" csapat számára a leventekeret fel­állítását. 50 főre 1936 februárban engedélyezte és az márciusban 30-as létszámmal meg is alakult és megkezdte tevékenységét. "Az elmúlt néhány hónap alatt örvendetes lelkesedéssel vették ki részüket leventéink a cserkész-és leventemunkából egyaránt.Első szereplésük a nyilvánosság előtt "Hősök-napján" a "Hősök-szebra" előtti elvonulás volt,majd ezt követte a cserkésznap. Mindkettővel teljes elismerést arattak,és bebizonyították, hogy a cserkészet a maga önkéntesen vállalt fegyelmével,nagy hatásképességével a legjobb és legértékesebb ifjúsági nevelő eszköz. Leventecserkészeink 80%-a iskolánk volt tanulói közül került ki és tekintettel arra,hogy a leventekeret jelenleg korlátozott,nem is veszünk fel mást,csak iskolánk volt tanulóit,azok közül is elsősorban azokat,akik már cserkészek voltak..." A leventekeret munkája eredményes volt. 1937-ben az őszi leventeszemlén a sikeres szereplésért 50 pengő pénzjutalom­ban részesült. Résztvettek a cserkész - céllövőversenyen, a leventesport ünnepélyén tréfás számokkal szerepltek..." (37).

Gál Sándor öregcserkésztől tudjuk, hogy alevemecserkész foglalkozásokon nemcsak leventekiképzés volt. Foglalkoztak a magyarság és a társadalom kérdéseivel is. Itt hallottak először a népi írókról és műveikről, amelyekről iskolai tanulmányaik során még nem esett szo. Kezdték olvasni ezeket a könyveket (pl,"A néma forradalom". "A tardí helyzet").Tudnunk kell, hogy a leventekiképzési terv ezt nem írta elő.

Ez a kedvező "leventézés" a cserkészek számára csak néhány évig állott fenn. 1939 szeptember 1-től általánossá és egységessé vált; leventekötu-lezettség.

A helyi lapokban megjelent Dávid József alezredes,megyei katonai parancsnok hirdetménye a leventekötelezettsépről. A hirdetmény közölte, hogy az 1939.évi II.törvénycikk alapján a makói leventekiképzés korcsoportok (évfolyamok) szerint mely napokon történik. Felhívja a leventeköteleseket, hogy a jelzett napokon az állatvásártéren jelenjenek meg. A hirdetmény hangsúlyozottan kiemeli, hogy " a leventecserkész keretek 1939 szeptember 1-vel megszűnnek, a foglalkozásokon ők is jelenjenek meg. A tanintézetek ifjúsága az iskolánkivüli ifjúsággal együtt vesz részt a leventekiképzésen" (38).

Ez a változás nagy próbatétel volt a magyar cserkészet számára. Felvetődött a lét vagy nemlét kérdése.Vállalják-e a fiúk a levente mellett a cserkésikedést is? Az országos "levente-vezérkar"-ban,de a honvédtisztek Között is sokan: voltak akik a cserkésztet teljesen fel akarták számolni. Ezt akarták egyes politikai pártok is. Palló Imre nyilas képviselő az Országházban 1940 november 15-én sűrű közbekiáltásokkal tarkított felszólalásában ezt mondta: "Ennek a megszületendő új magyar mozgalomnak érdekében a cserkészetet, mint világmozgalmat - ismétlem, mint viiágmozgalmat - kritikával kívánom illetni, mert az épülő nemzeti szocialista Európában - akár akarják az urak, akár nem - meg kell születnie a nemzeti szocialista Magyarországnak is és ebben az országban nincs szükség olyan ifjúsági mozgalomra,amely a nemzetközi testvériséget, a jópolgárságot, és a pacifizmust írja a zászlajára...", majd beszéde végén kijelentette: "minden angol kapcsolatot meg kell szüntetni" (39).

Ez a támadás csak egy volt a sok ilyen jellegű között. Leventekeretét a "Turul" csapat is felszámolta. Nemsokára a csapat is megszűnt , de nem ez okból.

 

Forrásmunkák, jegyzetek:

  1. Kulcsár Sándor ismeretei és emlékei alapján
  2. "Harangzúgás" 1937. márciusi és novemberi számaiból.
  3. 1935/36 és 1936/37. évi Értesítők.
  4. "Makói Újság" és "Délvidéki Független Hírlap" c. helyi lapok 1939.évi augusztus 30-i száma.
  5. Gergely Ferenc: Horthy leventéi /Kossuth Kiadó, 1976, 212. oldal/

 

  
Előző fejezet Következő fejezet