Előző fejezet  

TÓTH FERENC

A makói Szentháromság szobor

 

Állíttatta 1888-ban Fodor Péter Árpád u. 3. alatti lakos, a szükséges 16–20 négyzetméter helyet a polgármesteri hivatal adományozta. Kijelölését a városi mérnökre, a városgazdára és az apátplébánosra bízták. Fölállításakor a Szentháromság szobornak már pestis elleni bajelhárító szerepe nem élt, minden bizonnyal hálaadásból emelték. Mesterséges dombocskával körülvett téglatalpon helyezték el a több lépcsős, lábazatos és oszlopfejes oszlopot. A törzs konzoljaira állították a három szentet. A Szentháromság szoborról ismert legrégibb, hiteles fényképet Szabók Zsolt fotóművész 1980-ban készítette.1 Ekkor még jól kivehető volt a kard, kulcs és kereszt attribútum, így a három személy Szent Pál, Szent Péter és Nepomuki Szent János alakjával azonosítható. Az emlékmű fölállítását követő évből fönnmaradt Schvób Antal városi mérnök rajzán a harmadik szent – a kereszt attribútum és a karing alapján – Nepomuki Szent Jánossal azonosítható.2 A három férfialak fölötti sima felületet egy-egy szárnyas angyalfej-relief teszi változatosabbá. A felhőkön Atya és a Fiú között földgömb, fölötte a Szentlélek galambja. Közülük a férfialakként ábrázolt Atya a legfontosabb, kezében kormánypálca van, érzékeltetve, hogy ő irányítja a világot.

Az emlékmű jó összhatású. A kor ízlésének megfelelően ekkor már nyoma sincs a pompázó díszítésű és mozgalmas kivitelű barokk megformálásnak, egyszerűség és hivalkodásnélküliség jellemzi. Alakjait eredetileg színesre festették. A szoborcsoportot 1940-ben Bácskai Karle István szegedi szobrászművész restaurálta: a foltokban meglévő festékréteget levéste, a hiányzó részeket pótolta, nedvesség és fagy ellen preparálta, az időjárás viszontagságaival szemben ellenállóvá tette. A második világháború után többször megrongálták, Gajdos Dezső kőfaragómester állította helyre.

A Szentháromság-oszlop durva mészkő anyaga a kalcium-karbonát átalakulása miatt sóval telítődött, fokozatosan nedvszívóvá vált. A három szent közül Nepomuki Szent János alakját különösen szétmállasztotta a fagy. A kőgalamb egy része épp úgy megsemmisült, mint a rézből vagy kovácsoltvasból készült, aranyozott glóriák, valamint a Szentlélek galambja mögötti dicsfény. Sok kárt tettek benne a rongálásos csonkítások is.

Az emlékművet 2002-ben Makó Város Önkormányzatának megbízásából hárommillió forint összegért Szigeti Márton kőrestaurátor állította helyre Paszt György és Zahora András kőszobrász-restaurátorok társszerzői közreműködésével. A szétbontott oszlop új betontömb alapot és szigetelést kapott. Az emléket tisztítás, sótalanítás, valamint esztétikai kiegészítés céljából műterembe szállították. Ásványi kötő-, illetve adalékanyagot tartalmazó műemléki habarccsal és terzithtel egészítették ki. A felismerhetetlenségig elpusztult Nepomuki Szent Jánosnak tartott alakot Szilárdffy Zoltán művészettörténész tanácsai alapján, az ikonográfiai egység jegyében János evangélistaként – könyv attribútummal a kezében – faragták újra.

A szigetelt alapra történt visszahelyezéskor az egész műemléket hidrofób védelemmel látták el. Így a víz lepereg róla, ám az anyag lélegezhet. A kiváló szakértelemmel helyreállított alkotást 2002. május 26-án, Szentháromság vasárnapján dr. Buzás Péter polgármester méltatását követően Gyulay Endre szeged–csanádi püspök áldotta meg.

A makói Szentháromság szobor

 

Lábjegyzetek:

1. Szabóki Zsolt 1985. Részletfölvételei a múzeum állandó kiállításának frízén.

2. Tóth Ferenc 2000. 249.

 

 

  
Előző fejezet