Az Egyetem rövid története

Korabeli feljegyzések szerint Veszprémben volt az ország első főiskolája, ahol a XIII. században a „hét szabad művészet” mellett jogot is oktattak. Szerénytelenség lenne az 1949-ben alapított egyetemet a tatárjárás után megszűnt főiskola közvetlen jogutódjának tekinteni, de az említett tények is jól igazolják az oktatás és kutatás történelmi nagyságát. A másik jogelőd intézmény a keszthelyi Georgikon, 1797-ben alakult a haladó gondolkodású gróf Festetics György elképzelései alapján. A két nagyhírű egyetem egyesülésével jött létre a mai Veszprémi Egyetem.

A Veszprémi Egyetemre mindig jellemző volt a folyamatos megújulás képessége. A ’80-as évek végéig alig 600 hallgatója volt az akkori Veszprémi Vegyipari Egyetemnek, 2005-ben pedig már közel 10 000 diák tanul a képzési kínálatában és nevében is megújult Veszprémi Egyetem öt karán Veszprémben, Keszthelyen és Nagykanizsán, valamint kihelyezett képzés keretében Pápán, Székesfehérváron, Szombathelyen és más városokban.

A szervezeti átalakulást követően kiszélesedett a képzési kínálat, s mára a Veszprémi Egyetem négy képzési szinten több, mint hatvan szakon nyújt továbbtanulási lehetőséget az érdeklődőknek. A színvonalas oktatást világhírű kutatás támogatja. Az egyetem a regionális, országos és nemzetközi kutatási programokban irányító szerepet játszik. A nemzetközi elismertség jele, hogy több oktatónk külföldön vendégprofesszor, tiszteletbeli doktoraink között több Nobel-díjas tudós van. A Veszprémi Egyetem pezsgő kulturális életet, igényes kikapcsolódási lehetőségeket, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét biztosítja polgárai és látogatói számára az év minden napján.

A Veszprémi Egyetem az ország egyik legdinamikusabban fejlődő egyeteme, amely magában hordozza a magas szintű felsőfokú képzés minden ismérvét. Múltunk, jelenünk és jövőnk ugyanaz: a régió szellemi központjaként kimagasló tudományos, szakmai és kulturális teret építeni és továbbadni az utánunk jövőknek.

A Veszprémi Egyetemen az elmúlt tíz évben olyan jelentős változások történtek, amelyek az egyetem fejlődését visszafordíthatatlanná tették. Többszöri FEFA- és PHARE-támogatással olyan fejlődés indult meg az intézményben, amellyel kevés felsőoktatási intézmény büszkélkedhet: jelenleg huszonnégy szakon ad ki az intézményünk diplomát, ebből tizennyolc szak egyetemi.

A nagy múltú Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karral történő integráció, valamint két új kar létrejötte tovább növelte fejlesztési lehetőségeinket. A két kampusz jól kiegészíti egymás oktatási és kutatási profilját.

A Veszprémi Egyetem küldetése…

A valódi kihívást számunkra az a tény jelenti, hogy a közép- és észak-dunántúli régióban korábban nem alakult ki olyan nagy tudományegyetem, mint amilyen a szegedi, a debreceni vagy a pécsi egyetem. Meggyőződésünk, hogy minden lehetőség együtt van arra, hogy ezt a hiányt pótoljuk.

A Veszprémi Egyetem felvállalja azt a szerepet, amelyet a többi régió nagyvárosaiban működő egyetemek játszanak a magyar felsőoktatásban. Ezzel az ország egyetemi hálózata is teljessé válik.

...és jövőképe

A régió meghatározó felsőoktatási intézménye és kiemelkedő kulturális központja, más intézményekkel együttműködve részt vesz a régió szellemi arculatának kialakulásában.

Öt egyetemi karral rendelkezik, amelyeken a képzés nemzetközileg elismert szinten folyik, oktatói a legtöbb tudományterületen magas szintű tudományos kutatást folytatnak és elismert doktori iskolákat működtetnek.

Az európai értékek letéteményese. Ezeket nemcsak tiszteletben tartja, és működése során érvényesíti, de törekszik arra is, hogy hallgatóinak és polgárainak is minél nagyobb mértékben átadja.

Tudományos élet

A tudományos és kulturális élet központja a Veszprémi Egyetem, amely a nagy múltú, több, mint kétszáz éves keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karral együtt 2000. január 1-től háromkarú, 2003-tól a Gazdaságtudományi Karral és a Műszaki Informatikai Kar megalakulása óta ötkarú intézmény. Az Egyetemet 1949-ben alapították, a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karaként, amely 1951 őszén kivált a műszaki egyetemből és önálló intézmény lett. Kezdetben négy kémiai technológiai ágazaton, majd a 60-as évek közepétől további két szakon képeztek okleveles vegyészmérnököket. A végzett szakemberekkel szemben támasztott igények változása és a növekvő követelmények arra ösztönözték az akkori Veszprémi Vegyipari Egyetemet, hogy a képzést folyamatosan megújítsa, és az igényekhez igazítsa.

Ennek jegyében megkezdődött az agrárkémikusok képzése. Emelt szintű idegen nyelvű képzés, szervező vegyészmérnöki, majd műszer- és méréstechnika szak indult. A képzés tartalmilag megújult, az oktatási profil folyamatosan bővült, az egysíkú képzés sokszínűvé vált. Az egyetemen meglévő szellemi bázis felhasználása révén kialakult a műszaki informatika és az automatizálás oktatásának infrastruktúrája. 1990-ben intézményünk neve Veszprémi Egyetemre változott, létrejött a Mérnöki és a Tanárképző Kar. Az elmúlt több, mint tíz évben, a Tanárképző Kar megalakulása óta a fejlődés felgyorsult, megjelentek a bölcsész szakok: magyar, angol, német, francia nyelv és irodalom, színháztörténet, alkalmazott nyelvészet, teológia stb., amelyek műszaki és természettudományi szakokkal is párosíthatók. A hallgatók hamarosan közgazdasági, mérnöki és művészeti szakok közül is választhattak. Az immár hét éve bevezetett kredit-rendszer lehetővé teszi a szakok közötti áthallgatást, átjárást, pályakorrekciót, több diploma egyidejű megszerzését.

A graduális képzésen túl doktori iskolák (PhD), különböző posztgraduális és post secondary kurzusok, az Egyetemi Nyelviskola, a Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet által szervezett tanfolyamok színesítik az alapfeladatot jelentő nappali és levelező képzés mellett az oktatói tevékenységet.

A Veszprémi Egyetem évente több hazai és nemzetközi tudományos konferencia házigazdája, rendezvényei öregbítik hírnevét, nemzetközi ismertségét és elismertségét. Az intézmény vezetői arra törekszenek, hogy az egyetem a dunántúli régió egyik kutatási-oktatási, szellemi központjává váljon és Európában is megállja a helyét.

A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (MTA VEAB) a közép- és észak-dunántúli régió tudományos kutatással foglalkozó szakembereit fogja össze és tevékenységével bizonyítja, hogy a humán és a természettudományos műveltség között nincs szakadék, sőt egymást kiegészítve jelentősebb tudományos eredményeket lehet elérni.