Előző fejezet Következő fejezet

A Tisza Volán Zrt. 60 éve

(1950-2010.)

 

1950

 

Október 1-jén megalakult a Tisza Volán Rt. jogelődje, a Szegedi Teherfuvarozási Vállalat. Tevékenysége: közúti fuvaroztatás. Előzmények: a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat az ország legnagyobb városaiban kiépítette a vidéki főnökségek hálózatát. A Szegedi Főnökség 1949 májusában jött létre, központja a Lenin (ma Tisza Lajos) körút 58. szám alatt volt.

A 24 dolgozóból 16 sofőrt, 3 műszaki karbantartó-szerelőt, s 4 fős adminisztrációt tartottak számon – főnökséget Och Nándor vezette. (Csongrád megyében még Hódmezővásárhelyen és Makón hoztak létre főnökséget,a többi településen, Szentesen, Csongrádon és Kisteleken postaképviselet működött.) Amikor pedig a főnökségeket önálló vállalatokká szervezték, megalakult Szegedi Teherfuvarozási Vállalat. Első kinevezett igazgatója Scheiber Zoltán volt.

 

A szegedi vállalati székhelyen 28 darab teherautó dolgozott: közülük 24 Opel Blitz típusú volt, a többi MAN diesel, DKV és Bedford.



 

1951

Február 1-jén a Szegedi Teherfuvarozási Vállalat felügyelete alá került a békéscsabai, az orosházi, a szarvasi és a gyomai főnökség, vagyis Békés megye teherfuvarozása is – 54 darab gépkocsival együtt. Ebben az időszakban volt a legnagyobb méretű a Tisza Volán Rt. jogelődje. A sofőrök havonta 360–400 órát vezettek, de előfordult 500 órás havi munkaidő is.

A gépjárműpark 101 tehergépkocsiból, 6 pótkocsiból és 2 belszolgálati teherautóból állt.

 

1953

A vállalat mintegy 200 gépjárművel rendelkezett, míg a dolgozók létszáma megközelítette a 300 főt.

Október 1.: Átszervezték a közúti gépjármű fuvarozás rendszerét: Békés megye különvált. A Tisza Volán jogelődje a 82. sz. Autóközlekedési Vállalat – AKÖV – nevet vette fel, de szervezetileg a békéscsabai Autóközlekedési Igazgatósághoz tartozott. Békéscsabán megalakult a Körös Volán jogelődje 81. számú Autóközlekedési Vállalat néven.

Már nemcsak teherfuvarozással, hanem autóbuszok közlekedtetésével és taxizással is foglalkozott, vagyis vegyes profilúvá vált. (A Vidéki Taxi Egyesülés november 1-jétől, a MÁVAUT szegedi kirendeltsége pedig, amely a közúti személyszállítást látta el, december 1-jétől olvadt be a Tisza Volán jogelőd vállalatába.) A járműpark: 96 tehergépkocsi, 22 pótkocsi, 22 darab Opel személygépkocsi, 7 autóbusz, 3 bódés és 4 ponyvás tehergépkocsi. A ponyvás tehergépkocsik voltak az első vonatpótló „autóbuszok” Szeged és Újszeged között.

 

1954

Békéscsabáról Szegedre költözött az Autóközlekedési Igazgatóság, az alá tartozó szegedi AKÖV pedig számot váltott, 42. sz. Autóközlekedési Vállalatként látta el feladatait a továbbiakban. Az átszervezés azért történt, mert a MÁV mintájára határozták meg a székhelyeket és az igazgatóságok területi határait.

 

December 15-én újabb tevékenységi körrel ismerkedhettek meg az áruszállításban dolgozók. Szeged–Csongrád–Szentes között megindult az első darabárus járat, vagyis a 42. sz. AKÖV immár szállítmányozással is foglalkozott.

 

Ez az esztendő a műszaki fejlesztésé: eltűntek az induláskori gépjárművek, a teherautók 75 százaléka már Csepel márkájú. A többi: Fiat Balilla, Granit Phenome, Citroen, GMC, Sauer Diesel típusú. A vállalat dolgozói és teherautói az árvízvédelemnél is segédkeztek.

 

 

 

1955

Április 1-jén a cég átvette a Csongrád Megyei Földműves Szövetkezetek Szállítási Vállalata által üzemeltetett gépjárműveket. Így egész Csongrád megyében a 42. sz. AKÖV-é lett a szállítmányozás. 1954-ben és 1955-ben, 2 esztendő alatt az autóbuszokra több mint 2 millió utas szállt fel, míg a taxi szolgáltatást 150 ezren vették igénybe.

1956

A 42. sz. AKÖV járműveivel és embereivel újra részt vett az árvízvédelemben.

1957

Újabb gyarapodás következett be a járműállományban. 132-re nőtt a tehergépkocsik száma, 26 pótkocsi, 15 autóbusz, illetve bódés tehergépkocsi, 1autóbusz pótkocsi, 21taxi, 8 belszolgálati gépkocsi állt a vállalat rendelkezésre.

1958–1959

A két esztendő során továbbgyarapodottajárműállomány.1959.ápri-lis 1-jén a 42. sz. AKÖV-höz került 22 darab olyan autóbusz, amely addig a Csongrád Megyei Tanács Gépjármű közlekedési Vállalaté volt. Ebben az évben beolvadt a 42. sz. AKÖV-be a szegedi Belsped Vállalat, valamint annak hódmezővásárhelyi, szentesi és csongrádi főnöksége. A Belsped főleg vasúton érkezett áruk szállítmányozásával foglalkozott, valamint a Tüzép telepekről szállította a háztartásokba a téli tüzelőt.

Az 1960-as évek kezdetére a tehergépkocsik száma megduplázódott, a taxi járműpark a háromszorosára nőtt (a kiöregedett Opeleket Moszkvicsok és Pobedák váltották fel). A régi buszokat is leselejtezték. Megérkeztek az első Ikarus30és55típusú buszok. Már négyszer annyi autóbusz futott Csongrád megye útjain, mint 1957-ben. Míg1957-ben15autóbusszal1millió198ezer utas közlekedett, addig 1960-ban 54 autóbuszra 6,5 millióan szálltak fel.

1960

Helyi autóbusz közlekedés indult el Szegeden.

1961

Újabb szervezeti változás következett be a magyarországi közúti közlekedésben és fuvarozásban. Megszűntek az Autóközlekedési Igazgatóságok, létrejött az Autóközlekedési Tröszt. Átszervezték az AKÖV-öket is – a Szegedi Autóközlekedési Vállalat 1961. december 19-étől 10. sz. Autóbusz Közlekedési Vállalat (AKÖV) néven működött tovább.

1962

Az év végével fordulóponthoz érkezett a 10-es AKÖV eddigi története: december 30-án a szegedi Széchenyi téren 7 új Ikarus 620-as autóbusz sorakozott fel. Bejelentették, hogy január 1-jétől a vállalat átveszi a helyi autóbuszforgalmat. A közlekedési vállalat kis kocsija működött tovább.

1963

Január 1-jével a 10-es ténylegesen a 10. sz. AKÖV-höz került a szegedi helyi autóbusz közlekedés működtetése. Az SZKV-tól 18 „kék buszt” vett át a cég, ezek9 vonalon közlekedtek. A helyi járatok autóbusz állomását az Anna-kúthoz, a MÁV Igazgatóság elé helyezték.

 

 

Innen a Csongrádi sugárútra, Tápéra, Petőfitelepre, Béketelepre, Gyálarétre, Hattyastelepre, Mihálytelekre, Szőregre és a repülőtérre lehetett utazni. Strandjárat indult a Partfürdőre, különjáratok álltak a szabadtéri játékok ideje alatt, előadások után a vendégek rendelkezésére.

 

Augusztus 1.: Elindultak az első kalauz nélküli autóbuszjáratok a helyi tömegközlekedésben. Az 1 forintos viteldíjat egy perselybe dobták be az utasok.

 

1964

Autóbuszjárat kötötte össze Szegedet Kiskundorozsmával.

 

1965

November 13-án új buszpályaudvart avattak a Marx (mai Mars) téren. A MÁV Igazgatóság mellettihelyi járatos centrumot és a Takaréktár utcai állomást kinőtte a hatalmas forgalom: ekkor már 200 helyi és helyközi járat indult és érkezett meg Szeged belvárosába. Az akkori csúcstechnikával, ipari televízióval, forgatható képernyőkkel, az utas-tájékoztatást szolgáló fényújsággal szerelték fel. Az azonos útvonalon közlekedő távolsági és helyi járatok azonos kocsi állásokról indulhattak, míg a helyi közlekedés számára a Marx tér északi részén jelöltek ki területet.

Addigra 4–5 nemzetközi járatot is közlekedtetett a 10. sz. AKÖV. Évente néhányszor különjárat ment Jugoszláviába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Ausztriába.

A magyar–jugoszláv kishatár egyezmény aláírása után sokan utaztak a Szeged–Szabadka,Szeged–Zombor és Szeged–Újvidék vonalakon közlekedő menetrend szerinti járatokon. Gyarapodott a teherszállítás és a rakodás gépjárműparkja is.

 

 

 

1966–1967

Több mint 600 járművet üzemeltetett a jogelőd vállalat. Az autóbuszok száma 117-re emelkedett. Megérkeztek az NDK-ból az első IFA W 50-es teherautók, fokozatosan leváltották a Csepeleket. A cég nagy megrendeléseket kapott az olajipartól, hosszú stagnálás után lendületet vett a lakásépítés és megerősítették az árvízvédelmi töltéseket.

1967

Július 1.: A MÁV-tól a társaság átvette a teljes MÁV–Transz szolgáltatást és a raktárak egy részét.

1968

Augusztus 31-én elkészült a 10.sz. AKÖV újközponti telepe a Bakay Nándor utcában. A komplex autóközlekedési forgalmi telep építése 1965-ben kezdődött el, több mint 100 millió forintba került. Udvarát 12 ezer 900 négyzetméteren szilárd burkolat fedte, a javítóműhely alapterülete 2400 négyzetméter. Akkoriban a legmodernebb központnak számított. A telephelyen üzemanyagtöltő állomás, nagy nyomású vízsugárral működő kocsi mosó, irodaház, öltözők, mosdóhelyiségek, üzemi konyha és ebédlő épült.

1969

Március 15-én felavatták Csongrád új buszpályaudvarát. A megye minden települése bekapcsolódott a közúti tömegközlekedés vérkeringésébe és nőtt a helyi autóbusz közlekedés kapacitása.

 

A helyi tömegközlekedés 7 új csuklós busszal gazdagodott (ezek a megszűnt újszegedi villamost pótolták). Új Csepelek léptek szolgálatba, a D 350-420 típusok. Május 15.: „Gebinbe” adták a taxikat, a gépkocsivezetők önelszámolók lettek.

 

A Tisza Volán jogelődjének legnagyobb megrendelői ekkor: az EMERGÉ Gumigyár, a Szegedi Kábelgyár, a Paksi Atomerőmű, a Szentesi Téglagyár, a tatabányai és a mecseki bányavidék, a bútorgyárak.

 

A feladathoz 800 tehergépkocsi és 300 pótkocsi állt a vállalat rendelkezésére. A 70-es évek rajtjánál pontos statisztika készült a vállalat fejlődéséről: a 10-es AKÖV-nek 3 ezer dolgozót alkalmazott.

 

A gépkocsipark 759 darab járműből állt, a szállítási teljesítmény 19 millió 879 ezer kilométer, az autóbuszok száma 192, a megtett kilométerek hossza 11 millió 2 ezer volt. Az utasok száma 209 millió300 ezer.

 

 

 

 

1970

Szeptember 1-jén névváltozással a Volán 10. sz. Vállalat nevet vette fel a társaság. Szeged és Budapest között gyorsjáratok indultak el, a vonalhálózat Szegedről sugárszerűen hálózta be az ország felét.

A DÉLÉP valamennyi szállítási igényét a Volán teljesítette a Csongrád megyei építkezéseken, erről szocialista szerződést írtak alá.

A nagy tiszai árvíz idején közel 1 millió köbméternyi földet mozgattak meg a vállalat gépei a gátak megerősítése során. Megalakult a Volán Tröszt utazási irodája – már Szegeden is a turisták rendelkezésére álltak.

 

 

1971

November 7-én a szegedi helyi tömegközlekedésben megszűnt a korábbi egyközpontúság, s 6 decentrum – Tarján, Petőfi telep, Szent György tér, Széchenyi tér, Bartók Béla tér, Marx tér – kezdte meg működését. Az új közlekedési rendre a város fejlődése, terjeszkedése miatt volt szükség. Átszámozták az egyes járatokat, attól függően, melyik alközpontban volt a végállomásuk. Tarjánból a 10-esek, Petőfitelepről a 20-asok, a Szent György térről a 30-asok, a Széchenyi térről a 40-esek, a Bartók térről a 60-asok, a Marx térről a 70-esek indultak. Ettől kezdve éveken át változatlanul, 30 vonalon, 2180 járat, 66 autóbusszal szállította az utasokat.

 

 

A vállalathoz Rába–MAN kamionok érkeztek.

 

1972

A konténeres szállítás térhódítása miatt több mint 5 ezer kis konténer és 10 ezernél is több rakodólap szolgálta a jobb minőségű fuvarozást.

 

A Bajcsy-Zsilinszky (mai Fekete sas) utcába költözött a taxi központ.

 

1973

Üzembe helyezték Algyőn a PB-gáztöltő állomást. Havonta 200-400 ezer PB-gázpalackot szállított a vállalat a megye városaiba, valamint Bács-Kiskunba és Békésbe.

1974

Valamennyi Csongrád megyei település elérhetővé vált Volánbuszokkal. Ebben az esztendőben indították el a Szeged–Makó– Apárfalva–Magyarcsanád–Nagylak járatot – a helyközi közlekedésben lefedték tehát az egész megyét.

1975

Mivel számos kisvasutat megszüntettek–köztük a Szegedről Mórahalmon át Ásotthalomra, valamint a Zákányszéken és Rúzsán át Pusztamérgesre közlekedőt –, a MÁV szolgáltatásának helyébe a Volán 10. sz. Vállalat lépett. Az igényektől függően 7-10 autóbusz szállította az utasokat a szegedi járás körzeteibe. Tanyai megállókat építettek Sándorfalva, Sövényháza, Kiskundorozzma és Üllés térségében. Ebben az évben központi rendelkezéssel megtiltották, hogy a munkásokat bódés autón szállítsák. A 10-es Volán már csak autóbuszokkal teljesítette a szolgáltatást, 4 formában: szerződéses autóközlekedés, menetrendszerű környékbeli és elővárosi hivatásforgalom, munkásszállító különjárat és autóbuszok bérbeadása. A Volán 10. sz. Vállalat az épülő szegedi új Tisza-híd építkezésébe is bekapcsolódott.

 

 

1976

A nemzetközi fuvarozás fellendülésének induló éve: exportmunka keretében, a Hungarocamion alvállalkozójaként a vállalat a csehszlovák főváros autóbusz pályaudvarának és Prága úthálózatának építésében vett részt.

 

URH-készülékeket szereltek a Volán-taxikba.

 

1977

A nemzetközi fuvarozásban már nemcsak a környező országokba, hanem Nyugat- és Dél-Európába, sőt a Közel-Keletre is szállított a Volán. Bagdadba a csatornázáshoz vitt gumit a váci gyárból. Ott volt az ohrenburgi gázvezeték építésénél is.

1978

Augusztusban átadták Makó új buszpályaudvarát.

 

 

1979

Májusban Hódmezővásárhelyen avattak új buszpályaudvart.

1980

Az intenzív fejlesztési szakasz első esztendeje – szűkült a fuvarpiac, mivel befejeződtek az országos nagyberuházások. A személyszállításban viszont rekordok születtek: a helyi forgalomban 1 millió 221 ezer 551 járatot indította Volán, a helyköziben 441 ezer 818, a szerződéses forgalomban 62 ezer 445, a különjárati forgalomban 6ezer 342 járat szállított utasokat.

1981

A Volán 10. számú Vállalat Kiváló Vállalat címet kapott – ez akkor egy gazdálkodó egység életében a legmagasabb elismerésnek számított. Szegeden bontó műhely épült, Hódmezővásárhelyen a javító műhelyt bővítették.

1982

A Volán 10. sz. Vállalat a Volán Tröszt elismerő oklevelét vette át. A DÉGÁZ–Volán szerződés értelmében tovább folytatódott a gázszállítás. Novemberben Szentesen adtak át új autóbusz pályaudvart. Szegeden, a központi telepen új orvosi rendelőt avattak.

1983

A cég másodszorra kapta meg a Kiváló Vállalat címet. Már 4562-en álltak alkalmazásban a társaságnál. Szegeden, a központi telepen megvalósult a gépjármű karbantartás zárt technológiai rendszere. December 31-ével megszűnt a Volán Tröszt, országszerte önálló Volán vállalatok alakultak.

1984

Január 1-jén önállóvá vált a Volán 10. számú Vállalat, vegyes profilú közlekedési cégként. Az év végén felvette a Tisza Volán nevet. Ebben az évben miniszteri dicséretben részesítették a vállalatot. Új szemléletet hozott a szállítmányozási önálló üzemegység létrejötte, a piac rugalmasabb kiszolgálása érdekében. Szegeden, a Bakay Nándor utcában új diagnosztikai csarnokot adtak át. A dolgozók száma 4325 fő, a vállalat A kategóriás nagyvállalati minősítést kapott.

1985

Az árufuvarozás legsikeresebb területe a nemzetközi fuvarozás volt. Megérkeztek az első Volvók,acég2darabot vásárolt. A magyar gazdaság egyik kulcsfeladatának a devizabevételek növelését tartották, ezért a nemzetközi fuvarpiac bővítésének köszönhetően jelentősen nőtt a cég dollár árbevétele.

Felújították az ipari üzemegység akkumulátor műhelyét, elkészült a Marx téri pályaudvar fűtésrekonstrukciója, új tanműhely kialakítását kezdték el, hozzáfogtak a műszaki üzemegység gépjárműmosó üzemegységének felújításához. A Tisza Volán harmadszorra is elnyerte a Kiváló Vállalat címet.

 

   
   

 

1986

Január 1-jével üzemi jelleggel bevezették az új számítástechnikai rendszert, segítségével aktuális információkat nyerhettek a vállalat bevételeiről, a gépjárművek mozgásáról és a fuvarozási partnerek megbízásairól. 4 darab Volvót is vásárolt a vállalat.

 

1987

Újabb 12 Volvót lízingelt a vállalat, így összesen 18 darabbal rendelkezett. Nagy hangsúlyt kapott az utas kiszolgálás színvonalának emelése: változtak a menetrendek, az utas tájékoztatás, és sokat fordítottak a buszok esztétikai megjelenésére. A Tisza Volán munkatársai megalkották az EMKE fantázianevű, több funkciós, programozott jegykiadó és elszámoló készüléket. Ebben az évben már 131 millió 900 ezer utast számoltak a Tisza Volánnál.

A helyközi közlekedésben 7 új járatpár indult, a helyi közlekedés 18 gyorsjárat-párral bővült.

 

   

 

 

1988

A Tisza Volán két utazási irodája– a szegedi központtal működő Alföld Tours, valamint a makói Vakáció Utazási Iroda – már több ezer turistát szállított.

1989

A Tisza Volán szocialista tervgazdálkodásban befutott sikertörténete a végéhez közeledett, a magyar gazdaság teljesítménye ugyan is visszaesett. A cég olyan túlfejlesztett vállalatnak bizonyult, amely 3500 alkalmazottal 47 tevékenységi kört látott el. Ezen változtatni kellett.

 

 

1990

Gazdaságilag a mélypontra jutott a Tisza Volán. Adóssága elérte a 600 millió forintot és a 300 milliós számviteli veszteséget. A helyzeten az sem segített, hogy a vállalat mintegy 500 millió forintos követelésállománnyal rendelkezett, ugyanis behajtására kevés esély volt. Egyetlen megoldás kínálkozott a cég helyzetének gyors stabilizálására: olyan stratégiát kellett kidolgozni, amelynek eredményeként a Tisza Volán a piaci igényeknek megfelelő szintre csökkentett létszámmal és járműparkkal dolgozhat tovább.

 

 

 

A második félévben 800 főt elbocsátottak. A Tisza Volán különböző egységeit önálló társaságokba, kft.-kbe szervezték ki. Létrejött a Direkt Rt., az Unió sped Kft., a Start Kft., a H-Trans Kft. (A folyamat előzményeként már 1989-ben megalakult a TiszaVolán Taxi Kft., a Volán Sport Szolgáltató Kft. és a Tiszatrans GmbH.)

1991

Megalapították a Maros Sped Kft.-t, a Tisza Depó Raktározó Bt.-t.

1992

Létrejött a Tisza Volán Eurasia Spedition Szállítmányozási Kft. és a Tisza Volán I. T. F. Rt.

A vállalat alaptevékenysége a közúti személyszállítás, a járműjavítás, a karbantartás és ipari tevékenység, az idegenforgalom és a kereskedelem maradt az átszervezések után. Megvásárolták az első nem Ikarus gyártmányú buszt, a Csepel Uniont (Cummings amerikai motorral felszerelve).

 

 

1993

Január 1-jével Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytársaság (röviden Tisza Volán Rt.) néven új társaság jött létre. A 100 százalékban állami tulajdonban lévő rt. mintegy 1400 dolgozóval és 350 autóbusszal kezdte meg munkáját. Alaptőkéje 650 millió forint, ezen felüli vagyona 639 millió 697 ezer forint. Fő stratégiája a közúti személyszállítás technikai feltételeinek javítása, a nyugat-európai normáknak megfelelő minőség elérése, a dolgozók jövedelme reálértékének növelése volt. Korszerű Ikarus 244-es autóbuszokkal gyarapodott a flotta.

1994

Megjelentek az Ikarus 400-as család autóbuszai és megvették az első Neoplan különjáratos luxusbuszt. Ikarus 415-ös és Ikarus 435-ös csuklós buszokat is vásároltak. Szentesen műszaki telep épült.

1995

Komfortos belföldi távolsági E95-ös típusú autóbuszokat szereztek be.

1996

Szegedre érkeztek az első Scaniák.

1997

A Tisza Volán Rt. a magyarországi közlekedési szakmában elsőként szerzett minőségbiztosítási tanúsítványt: a cég Járműjavító és Ipari Igazgatósága kapta meg az ISO 9002-es minősítést. A forgalmi szakterület munkáját meghatározó ISO 9001-es minőségbiztosítási, valamint az ISO 14001-es környezet központú irányítási rendszert ugyancsak sikerrel auditálták.

Megvásárolták az első E 14 típusú midibuszokat és az első elektronikusan vezérelt E 95-ösöket.

1998

Az Ikarus 200-as család korszerűsített járművei érkeztek meg. 1993 óta a járműpark 60 százaléka kicserélődött, a buszflottában már megtalálhatók a legkiválóbb nyugat-európai márkák, míg az autóbuszok 85 százalékát környezetkímélő motorok hajtották. Október 2.: Új nemzetközi autóbuszjárat indult a Szeged–Solt–Veszprém–Kőszeg–Bécs autóbuszvonalon. (Szeged-Wien.jpg)

1999

27 darab földgázüzemű autóbusz gazdagodott a társaság, Magyarországon egyedülálló járműfejlesztési program keretében. A Magyar Innovációs Alapítvány által meghirdetett VIII. Magyar Innovációs Nagydíjra beküldött pályázatot az 1999-ben megvalósult jelentős innovációk közé sorolta a bíráló bizottság és oklevéllel jutalmazta.

 

 

2000

A szegedi helyi forgalomban munkába állt az első 2 darab alacsonypadlós városi csuklós autóbusz.

Kiemelkedő minőség fejlesztési tevékenysége elismeréseként a Tisza Volán Rt. elnyerte az II ASA–SHIBA Alapítvány oklevelét, amelyet június 16-án vett át a társaság képviselője a Gazdasági Minisztériumban rendezett ünnepségen. Az autóbuszok száma 397, a járművekre 111 millió utas szállt fel.

 

2001

A 402 autóbuszból álló flottát 10 darab úgynevezett „hosszúbusz” gazdagította: a csuklósokat felváltó 15 méteres buszok– 5 Ikarus gyártmányú, Volvo alvázas és 5 Rába Contact– a helyközi és a távolsági közlekedésben szállították az utasokat. A Bakay Nándor utcai telephelyen környezetvédelmi beruházások zajlottak. Korszerű javítóbázist avattak fel Makón.

Mint az átfogó Minőségvezetési Rendszer bevezetésében kitűnt vállalatok, a társaság tevékenységének elismeréséül II ASA-SHIBA Alapítvány Díjat vehetett át. A Tisza Volán egyben a Nemzeti Minőségi Klub tagja lett.

 

2002

A mozgásukban korlátozottak utazásának megkönnyítése érdekében újabb alacsony padlós autóbuszokat vásárolt a társaság, melyek ünnepélyes átadására december 5-én került sor. Számuk ezzel 7-re emelkedett. A gázüzemű buszok száma ebben az évben elérte a 35-öt. Az év végén Minőség Háza kitüntetést kapott az EMKE Kft. és a Tisza Volán Rt. a jegykiadó és a mozgásukban korlátozottak utazásának megkönnyítése érdekében újabb alacsony padlós autóbuszokat vásárolt a társaság, melyek ünnepélyes átadására december 5-én került sor. Számuk ezzel 7-re emelkedett. A gázüzemű buszok száma ebben az évben elérte a 35-öt. Az év végén Minőség Háza kitüntetést kapott az EMKE Kft. és a Tisza Volán Rt. a jegykiadó és elszámoló rendszerért. A Mars téri buszpályaudvar felújításáról és bővítéséről lemondott a társaság, mivel nem sikerült megegyezni az önkormányzattal a piac sorsáról. Az új tervek szerint a Bakay Nándor és a Vásárhelyi Pál utca sarkán lévő telken épülne meg a korszerű, XXI. századi igényeket kielégítő buszport.

 

2003

Június 2-án a pályaudvar-rekonstrukciós program első lépéseként átadták Csongrád megszépült buszállomását.

 

Az irodaházban új oktatási központot avattak. A Tisza Volán Rt. vezette be az országban elsőként, november 14-én az elektronikus pénztárcát, a chipes diákigazolványt: a diákok ezzel egyenlíthették ki a buszjegyek árát.

   

2004

Az Európai Unióhoz való csatlakozás évében a Tisza Volán Rt. megfelelt mindazon elvárásoknak, amelyeket az Unió támasztott a közlekedési társaság felé. Január 1. óta új szervezeti és működési rendet vezettek be (2003 szeptemberében tanúsították). Az ISO 9001, 9002 és 14001-es minőségbiztosítási rendszereket integrált rendszerként tanúsították. Szeptember 1-jétől az országot behálózó távolsági járatok indítása kezdődött el. A Bakay Nándor utcában új üzemanyagkút épült.

 

2005

A társaság flottája 17 darab Volvo B1OBLE Carrus Vega, 3 tengelyes, alacsonypadlós, Finnországból érkezett busszal gyarapodott. Ezek a járművek voltak az első alacsonypadlósak a helyközi közlekedésben, amelyekre építve a Tisza Volán kialakította az esélyegyenlőségi menetrendet. Ebben az évben indultak útjukra Tisza Volán-színekben az első tiszta gázüzemű Mercedes Citarók, amelyek az Euro EEV normának feleltek meg. 8 évre szóló közszolgáltatási szerződést írt alá a társaság Makó, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely önkormányzatával. A szegedi önkormányzat azonban csak átmenetileg, 2 évre, 2006. december 31-ig bízta meg Tisza Volán Zrt.-t a szolgáltatás ellátásával.

A Tisza Volán Rt. bekapcsolódott az IVECO és az ISUZU márkahálózatába. Szegeden bővítették a Volvo-műhelyt, felújították a diagnosztikai műhelyt, a mosó szennyvíztisztítóját, Szentesen fényező műhelyt adtak át.

December 8-án felavatták a felújított szentesi buszpályaudvart – ez volt a rekonstrukciós program második állomása.

December 14-étől a társaság új neve: Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített neve: Tisza Volán Zrt. A cégnév megváltozására a törvényi kötelezettség teljesítése érdekében került sor.

 

 

2006

A Tisza Volán Zrt. május elején8évre elnyerte Szeged helyi tömegközlekedésének ellátását, közszolgáltatási szerződés keretében. A társaság vállalta, hogy 2009 végére 10 év alatt lesz a Szegeden közlekedő buszok átlagéletkora,az alacsonypadlós buszok száma pedig 16-ról 45-re emelkedik a megyeszékhelyen. A szerződés 2007. január 1-jén lép életbe. Mórahalmon júniusban az önkormányzattal közösen új buszállomást adtak át.

Július 1-jétől a Tisza Volán üzemeltette a Szeged–Hódmezővásárhely között közlekedő gyorsjáratokat. Az addigi 18 helyett 81 járatpár közlekedett a két város között. Hódmezővásárhelyen elkészült az új buszpályaudvar: Csongrád megye harmadik nagy forgalmú pályaudvara született újjá. Makón új kocsi mosót adtak át.

A makói iskolákba szeptembertől a térség falvaiból iskolabuszok szállították a gyerekeket.

Az alacsony padlós buszok száma az évvégén 24 darab, Szegeden minden órában, minden vonalon közlekedtek immár. A gázbuszok száma 39-re nőtt.

 

2007

Január 1-jétől életbe lépett közszolgáltatási szerződés értelmében látta el a Szeged helyi tömegközlekedését a Tisza Volán Zrt. Ellenőrzését független szervezet vette át: a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. közlekedés-szervezési divíziója. Újabb 3 darab alacsony padlós busz érkezett, számuk 27-re emelkedett a flottán belül. A 2007-es esztendő a hódmezővásárhelyi tender éve volt: Szegedés Vásárhely között Volvo B12 BLE Alfa Regio típusú,Euro 4-es motorral felszerelt korszerű járművek jelentek meg a helyközi forgalomban.

Májustól mobilhálózattal összekapcsolt műholdas helyzet meghatározó GPS-GPRS-rendszert építettek ki a szegedi helyi tömegközlekedésben. Szeptembertől már 10 vonalon közlekedtek iskolabuszok a megyében: Makó, Szentes és Szeged körzetében. Felújították a szegedi kocsi mosót.

 

 

2008

A Tisza Volán Zrt. 14 darab alacsonypadlós Mercedes-Benz autóbuszt vásárolt.

Júliustól bevezették, hogy az utasok interneten foglalhassák le helyüket és vásárolhassanak menetjegyet. Az iskolabuszok már 15 vonalon vitték iskolába a gyerekeket: a hálózata hódmezővásárhelyi kistérséggel egészült ki. Kísérleti jelleggel a helyközi és a távolsági közlekedésben is alkalmazták a GPS-GPRS alapú rendszer járműkövetési funkcióit. A makói önkormányzat szeptember elején uniós forrásból 288 millió 105 ezer forintot nyert új buszpályaudvar építésére, ezt a megállapodás szerint a Tisza Volán Zrt. 33 millió forinttal egészíti ki. Makovecz Imre építész irodája hozzáfogott a tervek elkészítéséhez.

 

 

2009

Újabb 11 darab Mercedes-Benz típusú szóló és csuklós alacsonypadlós autóbusz érkezett a társasághoz, 3 év alatt összesen 25. Teljesültek azok a feltételek, amelyeket a Tisza Volán Zrt. a szegedi önkormányzattal aláírt közszolgáltatási szerződésben vállalt: a megye-székhelyen az autóbuszok átlagéletkora 10 év alá csökkent. Az alacsonypadlós autóbuszok száma immáron 52 darab a társaságnál. Február 14-énaTisza Volán Zrt.-nek ítélte oda a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Csongrád Megye Gazdaságáért Díjat. Létrejött a DAKK, a Dél-alföldi Közlekedés-fejlesztési Klaszter 22 millió forintos uniós támogatásból.

Az a regionális együttműködés, amely a régió személyszállítási ágazatában érdekelt vállalkozások és szervezetek összefogásával valósítja meg céljait. Befejeződött a szociális blokk építése a szegedi központi telephelyen. December 13-tól, az új menetrend életbe lépésétől – a közúti közlekedés átalakítása miatt – Hódmezővásárhely és Budapest között kétóránként közlekedtek a buszok. Jelenleg naponta 9, munkanapokon további 1 járatpár szállította immáron az utasokat.

 

 

2010

Január 14-én megalakult a Dél-alföldi Regionális Közösségi Közlekedési Konzorcium: a régió 4 Volán társasága együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében a résztvevők vállalják, hogy a régió közszolgáltatási feladatait egymással összehangoltan látják el. Sándorfalván és Kisteleken az év első felében új buszállomásokat avattak, amelyeket az önkormányzatok uniós forrásból építettek fel. Elkészült Makó új autóbusz pályaudvara.

A Tisza Volán Zrt. járműflottája az új évezred első évtizedének végén, megalakulása 60. évfordulóján megközelítőleg 400 korszerű autóbuszból áll, átlagéletkoruk 10 év alatt van. Ezekkel a mutatókkal az ország 24 Volán vállalata közül az első háromban foglal helyet. A járművek mintegy kétharmada a helyközi, távolsági közlekedésben telje-    A saját műhelyben 24 autóbuszt újítanak fel. A teljes munkaidős létszám 1274 fő. A tervezett összes bevétel meghaladja a 10 milliárd forintot. A jubileumi évben új járművek beszerzését nem tervezik, az elképzelések között szerepel viszont, hogy 16 korábban bérelt buszt megvásárolnak. Az autóbuszok az év végéig várhatóan több mint 26 millió kilométert tesznek meg és közel 99 millió utast szállítanak.

 

 

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet