Előző fejezet Következő fejezet

Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, tendenciák

 

A nyelvhatáron belül és a nyelvszigeteken, több mint 130 községben és városban, valamint a FÁK tagországainak területén a hivatalos statisztikai adatok szerint 1959-ben 154,7 ezren; 1969ben 166 ezren; 1979-ben 170,6 ezren; 1989-ben 171,4 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

A helyi tapasztalatok szerint Kárpátalja 1 288 200 lakosából minden negyedik-ötödik ember magyarul is beszél. így számuk több mint 220 000-re tehető.

A magyarság száma 1910-1989 között

Év A magyar lakosság száma A magyarok aránya
1910 173 915 29,2%
1930 115 805 16,0%
1969 166 000 14,3%
1989 171 400 12,5%

A kárpátaljai magyarság számának csökkenése 1930-ban érte el a mélypontot. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a zsidókat külön nemzetiségnek vették. 1959-től a magyarság száma (146 247) fokozatosan emelkedik, a legújabb demográfiai becslések szerint elérte, illetve túlhaladta az 1990. évit.

1910-ben 335 000, 1930-ban 400 000, 1975-ben 860 000, 1989-ben 977 000 ruszin, illetve ukrán élt Kárpátalján.

A Kárpátalján élő magyarok kevés jelét mutatják a nyelvi asszimilálódásnak:

1959-ben 98,5, 1970-ben 98,8, 1979-ben 96,6 1989-ben 97,0 százalékuk vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

A kárpátaljai magyar emberek a múlt keserű emlékeiből kiindulva gyakran még ma is félnek nyíltan magyarnak vallani magukat. A lelki fékezőerőktől csak fokozatosan tudnak megszabadulni, ennek pozitív jelei csak a nyolcvanas évek második felétől tapasztalhatóak a városokban és a falvakban élő magyarság körében.

Több mint százezer magyar él falusi környezetben. Az egyes településeken az életfeltételek nem egyformák. A magyar nemzetiségűek száma jelentősen csak ott gyarapodik, ahol a magyar lakosság gazdasági foglalkoztatottságát helyben oldották meg, így Péterfalva, Verbőc, Oroszi, Vári, Bereg, Csonkapapi, Gecse, Bótrágy, Nagybégány, Zápszony, Kisdobrony, Nagydobrony. Eszeny, Palágykomoróc stb. községekben. Ahol a lakosság gazdasági és szociális fölemelkedése megtorpant, ott elöregszik a falu, illetve stagnál (Akiihegy, Palló, Sislóc, Tarnóc stb.) az elnéptelenedő aprófalvak és tanyák száma elenyésző (Ilyen pl. Gálocs, Szelmenc vagy Papitanya.)

Kárpátalján a magyar nyelv őrzője továbbra is a falu, ugyanakkor előnyös gazdasági és emberi kapcsolatok alakultak ki a közösségek és a városok lakói közt. A járási központok közelsége, az autóbuszjáratok és a síkvidéket hosszában kettészelő vasút lényegesen közelebb hozza az egymáshoz amúgy is közel fekvő kis és nagy településeket. Mindez a falusiaknak ingázással elérhető munkaalkalmat, mezőgazdasági termékeik eladására jó piacot teremt. Egyes iparvállalatok saját autóbuszaikon szállítják be a városba és haza a falvakban élő munkásaikat. Ezért igen csekély a közösségből való elköltözés, s a nyelvhatáron belül e települések továbbra is megőrzik kizárólagos magyar jellegüket. Az utóbbi időben a városokba beköltöző magyarok száma erősen megcsappant, a ruszinok mellett elsősorban az Ukrajna belső területeiről áttelepedők választják ezt az életformát.

A négy nagyobb városban - Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős - azonban asszimilációs folyamatoknak is tanúi lehetünk: növekszik a vegyes házasságok száma, csökken a magyar nyelvű iskolai oktatás stb. Az utóbbi időben különösen az Ungvári járásban gyarapodik gyorsan a beköltözők száma. Egyrészt megvásárolják a Magyarországra költöző családok házait, vagy a már letelepültek a hozzátartozóikat is befogadják.

Az elnemzetlenedés gondjaival találkozhatunk a kétnyelvű (ukrán-magyar) falvak többségében. Aggasztóan magas az anyanyelvű intézmények nélküli települések száma (Minaj, Karácsfalva, Mátyfalva, Tekeháza, Gödényháza, Fancsika, Csepe stb.)

Figyelemre méltó a nyelvi elszigeteltségben élő magyar, illetve vegyes házasságok révén kialakult családok száma, elsősorban Kőrösmezőn, Bustyaházán, Huszton és Szolyván.

Az eddig stagnáló, gazdasági fejlődésben megtorpanó, valamint nemzetiségi arculatukat elvesztő magyar falvak esetében jelentős fordulatot hozhat az új gazdaságpolitika, a magánvállalkozás, az igazi szövetkezeti mozgalom térhódítása, a szerződésben igényelt mennyiségű termőföldek családos művelése, a háztáji gazdálkodás fellendítése, szociális és kulturális intézmények létesítése, a magyarnyelv- és történelemoktatás, valamint a hagyományőrző törekvések támogatása. A vegyes lakosságú településeken elvárható lenne, hogy a magyarokkal együtt élő ukránok, oroszok és románok is érdeklődést tanúsítanak a magyar kultúra és nyelv iránt. A két-, illetve háromnyelvűség azonban még esetleges az együtt élő nemzetiségek körében.

Több mint 12 ezer magyar nemzetiségű él diaszpórában a Kárpátokon túli területeken (Lemberg, Ivano-Frankovszk, Kijev, Odessza, Harkov, Krími terület, valamint Oroszország, Kazahsztán és a Baltikum országaiban). Valamennyien a kárpátaljai falvakból, városokból szóródtak szét a „szélrózsa" minden irányába. Többnyire azok rajzanak ki Kárpátaljáról, akik jövedelmezőbb munka után mennek, vagy nem találtak szakképzettségüknek megfelelő állást szűkebb pátriájukban. Egyeseket távoli vidékekre vezényeltek a főiskola befejezése után, s ők már ritkán települtek vissza szülőföldjükre. Leszármazottaik közül sajnos már csak kevesen tudnak magyarul. A diaszpórában élő magyarok csak úgy tarthatják meg anyanyelvi kultúrájukat, nyelvüket, ha egy-egy nagyobb városban külön nemzetiségi klubokat, egyesületeket alapítanak az anyanyelvük ápolására. Például az Észtországban letelepedett kárpátaljai magyarok Tallinnban megalapították az Észtországi Magyarok Egyesületét több, mint száz taggal. 1989 decemberében megalakult a Lembergi Magyarok Egyesülete is, mintegy 200 taggal. A városban és környékén csaknem 2 ezer magyar él. Kijevben klubformában működik száznál több taggal a magyar egyesület. 1991. január 29-én Alma-Atában hivatalosan bejegyezték a Kazahsztáni Magyarok Kulturális Szervezetét. Hasonló egyesületek jöttek létre más térségekben is, az ukrajnai egyesületek részben kezdeményezői voltak az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége megalapításának.

Az 1989-es hivatalos népszámlálás eredménye

 

Az 1979-es és az 1989-es népszámlálás adatai

Év Nemzetiség szerint Összes népesség Anyanyelve ugyanaz, mint nemzetisége Magyar Ukrán (ruszin) Orosz Orosz Ukrán (ruszin) Nem tud második nyelvet
1979 Összes népesség 1 155 759 1 123 127 166 055 895 997 52 444 _ _
1989   1 245 618 1 102 031 166 700 972 827 62 510 670 046 48 106 514516
1979 Ukrán (ruszin) 898 606 887 635 3 910 887 635 6 674 - - -
1989   976 749 961 489 4 605 961 489 9 333 575 627 - 392031
1979 Magyar 158 446 155 161 155 161 2411 805 - - -
1989   155 711 151 384 151 384 3 200 991 65 718 17 723 72178
1979 Orosz 41 713 40 611 88 985 40 611 - - -
1989   49 456 47 378 172 1 871 47 378 - 21 813 26 125
1979 Román 27 155 25 990 77 127 76 - - -
1989   29 485 28 964 73 198 153 15 056 994 11809
1979 Cigány 5 586 777 3 890 843 42 - - -
1989   12 131 2 491 7 973 1 487 119 3 440 1 265 7412
1979 Szlovák 8 245 3 466 2 114 2 309 316 - - -
1989   7 329 2 555 1 890 2 433 388 3 781 2 081 1457
1979 Német 3 746 3 072 - 438 176 - 1 580 -
1989   3 478 2 576 36 641 212 1 333 - 560
1979 Zsidó 3 848 1 415 506 366 1 545 - - -
1989   2 639 663 298 265 1 307 853 1 079 669

 

Ungvár lakosságának etnikai megoszlása 1989-ben

Anyanyelv szerint
Nemzetiség szerint összes ugyanaz, mint magyar ukrán orosz más
  népesség nemzetisége   (ruszin)    
összes népesség 116 101          
ukrán (ruszin) 81 054 75 338 1 173 4 441 78
orosz 16 632 16 194 43 382 5
magyar 9 179 8 394 405 354 16
belorusz 698 210 1 42 1
cigány 1 992 1 129 564 192 77 27
lengyel 245 43 7 104 86
román 141 89 17 11 20  
szlovák 3 814 1 105 1 434 933 305 27
cseh 145 47 22 45 26 5
zsidó 912 122 113 41 632  
német 69 31 19 23

 

Adatok a munkácsi járás magyarlakta településeinek lélekszámáról

 

Lélekszám Ebből magyar anyanyelvű A lélekszám növekszik, stagnál vagy csökken A magyarok száma növekszik, stagnál vagy csökken
Barkaszó 2 100 2 010 + +
Csongor 2 200 2 170 0 0
Dercen 2 780 2 710 + +
Fornos 1 400 1 380 + +
Izsnyéte 2 210 1 300 +
Rákos (Bereg-) 5 660 1 800 +
Szernye 2 000 1 980 + +

 

Adatok az Ungvári járás magyarlakta településeinek lélekszámáról

 

Lélekszám Ebből magyar anyanyelvű A lélekszám növekszik, stagnál vagy csökken A magyarok száma növekszik, stagnál vagy csökken
Ásvány (Tisza-) 870 860 0 0
Bátfa 270 250 0 0
Botfalva 620 440 +
Csap 9 600 3 750 +
Császlóc 700 520 + 0
Cservona 1 100 250 0 0
Eszeny 1 830 1 810 0 +
Gálocs 520 470 +
Helmec (Korlát-) 1 035 480 +
Homok (Kincses-) 1 140 540 +
Kereknye 1 500 200 +
Ketergény 1 230 470 +
Kincses 235 130 +
Kisdobrony 1 810 1 800 + +
Kisgejőc 745 710 +
Koncháza 1 000 700 +
Minaj 2 240 450 +
Nagydobrony 5 500 5 250 + +
Nagygejőc 1 070 1 000 +
Őrdarma 2 080 170 +
Palágykomoróc 915 860 0 +
Palló 600 540 +
Rát 1 420 1 225 + +
Salamon (Tisza-) 1 420 1 000 + +
Sisióc 300 240 + 0
Szalóka 920 905 + +
Szelmenc (Kis-) 245 235
Szűrte 1 350 1 000 + 0
Tarnóc (Ung-) 850 410 +
Téglás (Kis-) 650 615 0 0
Telek (Tiszaúj-) 640 635 0 0

 

A Beregszászi járás magyarlakta településeinek lakossága és nemzetiségi összetétele

  A lakosok Ebből magyar A lélekszám A magyarok
A falu neve száma anyanyelvű növekszik, stagnál vagy csökken száma növekszik, stagnál vagy csökken
Asztély 716 668 0 0
Bakos 1 058 350 + 0
Bátyú 2 900 2 350 +
Badaló 1 672 1 655 + 0
Bereg (Nagy-) 2 657 2 246 + +
Bene 1 400 1 350   0
Beregújfalu 2 018 1 410 + +
Borzsova 1 480 1 457 + +
Bótrágy 1 500 1 360 + 0
Csetfalva 840 831 0 0
Csorna (Tisza-) 962 873 0 0
Déda (Bereg-) 1 405 1 249 + +
Gát 3 100 2 900 + +
Gecse (Mező-) 985 980 0 0
Gut 1 383 1 371 + 0
Halábor 781 760 _
Harangláb 837 675 0 0
Hetyen 890 863 0 0
Homok (Mező-) 500 421 0 0
Jánosi (Makkos-) 2 845 2 310 + 0
Kaszony (Mező-) 2 750 2 660 + +
Kígyós 990 847 + +
Kisbégány 1 325 1 222 + +
Macsola 630 580 0 0
Muzsaly 1 400 1 100 + +
Nagybégány 2 002 1 762 + +
llakta (Nagy-) 900 400 0 0
Oroszi (Sáros-) 1 000 976 0 0
Papi (Csonka-) 1 041 1 030 + +
Rafajna (-újfalu) 990 975 0 0
Som (Bereg-) 1 150 1 130 0 0
Vári (Mező-) 3 350 2 910 + +
Zápszony 1 816 1 680 + 0

 

A Nagyszőlősi járás magyarlakta településeinek lakossága és nemzetiségi összetétele

 

A lakosok Ebből magyar A lélekszám A magyarok
Település száma anyanyelvű növekszik, stagnál vagy csökken száma növekszik, stagnál vagy csökken
Csepe 1 900 1 800 + +
Fancsika 1 945 1 200 +
Feketeardó 2 245 785 +
Szőlősgyula 1 355 1 321 + -
Tiszakeresztúr 807 763 0 0
Karácsfalva 500 250 + 0
Királyháza 6 586 1 100 + 0
Nagypalád 1 774 1 757 0 0
Fertősalmás 1 100 1 075 0 0
Nevetlenfalu 1 419 1 200 + +
Batár 970 750 + +
Akli (öreg) 355 351 0 0
Akiihegy 662 654 0 0
Tiszaújlak 3 500 3 200 + +
Újhely (Tisza-) 1 800 1 400 + +
Tiszapéterfalva 1 500 1 450 + +
Tivadarfalva 1 722 1 600 + +
Tiszabökény 2 100 2 050 + +
Farkasfalva (Tisza-) 2 600 2 550 + +
Forgolány 822 806 - -
Salánk 3 250 2 700 + +
Mátyfalva 400 350 0 0
Tekeháza 1 616 598 + 0
Gödényháza 601 230 - -
Verbőc 1 450 1 400 + +
Feketepatak 1 500 1 350 + +
Nagyszőlős 24 000 3 042 + 0

 

A szórványtelepülések, nyelvszigetek lélekszáma

 

A lakosok Ebből magyar A lélekszám A magyarok
A falu neve száma anyanyelvű növekszik, stagnál száma
      vagy csökken növekszik, stagnál
        vagy csökken
Huszt 30 000 2 029 + 0
Visk 8 000 4 000 + +
Bustyaháza 6 342 378 +
Técső 11 000 3 000 + +
Aknaszlatina 9 300 3 800 + +
Rahó 16 600 1 400 + +
Kőrösmező 8 000 1 100 + 0
Terebesfehérpatak 3 000 160 + 0
Gyertyánliget 3 215 670 + 0
Tiszabogdány 3 000 200 + 0
Nagybocskó 4 000 250 + 0
Kerekhegy 1 000 250 - 0 0
Dombó 8 000 50 + 0
Taracköz 6 500 100 + 0
Királymező 1 300 50 + 0
Ilosva 7 209 120 4- 0
Bilke 7 530 75 + 0
Dolha 6 000 30 + 0
Szolyva 15 000 400 + 0
Perecseny 10 000 100 + 0

 

Szórványtelepülések, nyelvszigetek a Felső-Tisza-vidéken

Járás 1941 összlakosság magyar 1989 összlakosság magyar
Nagybereznai 33 948 6 765 31 000 100 (700)
Volóci 21 640 1 293 27 000 34 (400)
Ilosvai 74 042 2 419 97 000 331 (500)
Ökörmezői 42 502 1 855 51 000 94 (300)
Perecsenyi 27 853 2 122 33 000 134 (600)
Rahói 65 880 12 170 86 000 3 945 (4200)
Szolyvai 35 637 4 150 56 000 503 (1000)
Técsői 105 991 17 488 156 000 6 763 (5800)
Huszti 89 819 11 489 126 000 6 238 (4500)

 

  
Előző fejezet Következő fejezet