KOLOZSVÁR KÉTEZER ESZTENDEJE DÁTUMOKBAN

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: GAAL GYÖRGY

106 Traianus császár meghódítja Dacia területét, római provinciává szervezi

124 (De lehet, hogy már 117-118 körül.) Napoca vicus (falu) municípiumi (városi) rangot kap Hadrianus császártól, római provincia székhelye

170 170 és 180 között Napocát colonia rangra emelik

III. E századból származó római sírokat tártak fel a Farkas (Kogálniceanu) és a Petőfi (Avram Iancu) utcákban, a Szent György (L. Blaga) téren és a Györgyfalvi út elején

271 Megszűnik a római uralom Daciában

V. A város környékén az V-VI. századból származó, gepida településre utaló leletek kerültek elő

800 Ezen időszakból származó szláv eredetű sírhalmokat tártak fel Szamosfalva határában

895 A honfoglaló magyarság bevonul Erdélybe, e korszakból származó sírokra bukkantak a Főtéren, a Farkas (Kogálniceanu) és a Zápolya (Traian Mosoiu) utcákban valamint a Pata utca és a Györgyfalvi út találkozásánál

X. A század elején palánkvár épül vagy a későbbi Óvár területén, vagy attól nyugatra, Kolozsmonostoron

XI. A század végén a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére Benedek-rendi apátság létesül Kolozsmonostoron

1173 Először említik írásban Kolozs megyét, illetve ennek Tamás nevű ispánját (Thomas comes Clusiensis)

1213 Először fordul elő a város neve oklevélben: castrum CLUS (A név eredete máig is vitatott: származtatható a latin „zárt, hegyektől közrefogott" jelentésű clausa-clusa, illetve a német „keskeny völgy"-et jelölő Klause-Kluse szavakból; a szláv „forrás, kulcs" értelmű kluc szóból vagy pedig a feltételezett első várispán, Miklus-Miklós/Kolos nevéből.)

1222 A június 21-én kelt pápai bulla említi az egyenesen Rómának alárendelt kolozsmonostori bencés apátságot

1241 A tatárjárás alkalmával a királyi palánkvár védőivel együtt elpusztul, a vármegye közigazgatási központját Léta várába helyezik át

XIII. A század második felében felépül az a négy sarokbástyás, négyszögletű, 7 ha területű kővár, amelyet a kolozsváriak máig Óvárként emlegetnek (északról a Malomárok, délről a Főtér északi sora és az Unió [Memorandumului] utca, keletről a Wesselényi Miklós [Dózsa György], nyugatról a Bartha Miklós [Emil Isac] utca határolja)

1250 Az évtized végétől a későbbi V. István király még mint trónörökös és erdélyi herceg támogatja a vár és a körülötte kialakuló falu fejlődését, valószínűleg ő telepít szász lakosokat ide

1260 1290-ig épül a város első - késő román stílusú - kőtemploma az Óvárban (a mostani Ferenc-rendi templom helyén), patrónusa Szent Péter vagy Szent Mihály lehetett

1263 IV. Béla újjáépítteti a tatárjáráskor elpusztult kolozsmonostori apátságot

1270 V. István uralkodása idején (1270-1272) a várat és falut az erdélyi püspökségnek rendeli alá, s ezzel lefokozza; a helységnek ezt az alárendeltségét IV. Kun László király is megerősíti

1280 A város neve Kuluzsvár alakban bukkan fel

1285 Újabb tatár betörés tesz kárt Kolozsvárban

1288 A kolozsmonostori bencés apátság hiteleshelyi jogot kap, első ismert oklevele 1308-ból való

1313 Utoljára fordul elő faluként Kolozsvár neve

1316 Augusztus 19-én Károly Róbert király az előtte megjelenő Benedek plébános és Stark bíró kérésére oklevelet bocsájt ki, amelyben a helységnek visszaadja régi kiváltságait, s újabbakat is biztosít, megszabja a polgárok jogait (például szabad bíró- és papválasztás, országos vámmentesség) és kötelességeit, s a települést városi rangra (civitas) emeli

1316 A városi rangra emelés emlékezetessé tételére, a hála kifejezésére építeni kezdik a főtéri Szent Mihály-templomot

1331 Július 3-án Kolozsvár kikerül az erdélyi vajdák joghatósága alól

1332 Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említi először az óvári plébániatemplomot

1348 A város német neve Klausemburg alakban fordul elő

1349 A januárban Avignonban kibocsátott oklevél bűnbocsánatot ígér mindazoknak, akik a Szent Mihály-templom és a Szent Jakab-kápolna világítására és felszerelésére adakoznak

1355 Először említik a város piacán tartott vásárt

1362 Lejegyzik a város első utcanevét: Piatea pontis (Híd utca; utóbb Wesselényi Miklós, majd Dózsa György, most Ferdinánd király utca)

1366 Először említik a várost Kolozsvár alakban Május 9-én Nagy Lajos adományt tesz egy kolozsvári ispotály (kórház) alapítására

1367 Január 28-án Nagy Lajos király megengedi, hogy a kolozsváriak a feleki erdős hegycsúcsnál az út védelmére falut alapítsanak, így jön létre a város részeként (Erdő) Felek román falu (mert 20 román családot telepítenek oda)

1369 Egy március 24-én kelt okirat említi először egy kolozsvári céh, a szűcsöké nevét

1370 Április 28-án kelt oklevelével Nagy Lajos király engedélyezi, hogy a Kolozsvárra betelepedő jobbágyok megszabaduljanak kötöttségeiktől

1372 Feljegyzik az első magyar utcanet: Piatea Mager utcha (Magyar utca, utóbb Kossuth Lajos, ma 1989. December 21. utca)

1373 A Kolozsvári testvérek, Márton és György elkészítik Szent György bronz lovas szobrát, mely

1428-ban a prágai vár, a Hradsin dísze lesz (másolata 1904 óta Kolozsvárt is látható)

1377 Május 18-án Székely Miklós városbíró és Lőrinc fia László városi polgár kérésére Nagy Lajos király három tornyos várkaput ábrázoló - már korábban is alkalmazott - pecsét használatára jogosítja fel a várost

1387 1387 és 1520 között 122 nyugati egyetemet járt kolozsvári fiatalról maradt fenn adat

1390 Az óvári templomot megkapja a Kolozsvárra betelepedő Domonkos-rend, mely kialakítja rendházát is (kolozsvári rendházuk első említése 1397-ből maradt fenn)

1397 Először említik a Főtéren - a felépülő Szent Mihály templomtól délre álló - Szent Jakab kápolnát, valószínűleg az 1730-as évek közepén bontják le

XIV. A század végén 4000 fős lakosságával Kolozsvár Erdély második városa (Brassó után)

1404 Június 20-án kelt kiváltságlevelével Zsigmond király vámmentességet biztosít a kolozsvári kereskedőknek

1405 Július 2-án kelt oklevelével Zsigmond király Kolozsvárt a szabad királyi városok sorába emeli, vagyis kivonja a vajda és az ispán fennhatósága alól, meghatározza önkormányzatának szervezetét: 12 esküdt s a közülük választott biró vezesse; s egyben engedélyezi, hogy a megnagyobbodott területű várost védőfalakkal vegyék körül

XV. A század első és második harmadában épülnek az új városfalak 3 km hosszúságban mintegy 45 ha területet ölelve körül: az Óvár északi falát megnyújtják a Malomárok mentén egészen a Postakert (ma A. I. Cuza) utca piac felőli végéig, onnan a Postakert utca vonala jelzi a fal irányát, majd ez délnek fordul, s a Bethlen (ma Baba Novac) utca és a tér között húzódik a Bethlen bástyáig, onnan a Petőfi (Avram Iancu) utca mentén halad nyugat felé a Majális (Republicii) utcáig, ott északnak tér, s a Hegedűs Sándor (Gheorghe Sjncai) utca mentén éri el az Óvár délnyugati szögletét

1409 Az első adat a városi iskoláról, Gáspár nevű rektoráról

1427 A kolozsmonostori könyvtár és levéltár legelső leltára

1432 Először érkeznek török csapatok a város határába, sarcot fizettetnek

1437 Kolozsvár megnyitja kapuit a Budai Nagy Antal vezette felkelők előtt, a város polgárai is részt vesznek a felkelésben

1438 A felkelésben való részvétel miatt a város elveszti valamennyi előjogát

1442 Elkezdődik az óvári Domonkos-rendi gótikus templom és zárda építése

1443 Február 23-án (szülőházi emléktáblája szerint március 27-én) születik Kolozsvárt Mátyás király, az egyik legnagyobb magyar uralkodó

1444 Befejezik a főtéri Szent Mihály-templom építését

Szeptember 21-én I. Ulászló király visszaadja a város kiváltságait

1446 Először említik a kolozsvári pénzverőházat és aranyváltót

1450 körül épül a főtéri katolikus plébánia épület

1453 A magyar adózó polgárok első fennmaradt utcánkénti összeírása, az ebben szereplő mintegy negyedszáz utcanév bizonyítja, hogy ekkorra már kialakult a város teljes utcarendszere, a nyilvántartásba vett 553 családfő 40 foglalkozást űz, a magyar lakosság 2500 főre tehető, s nagyjából ugyanennyi szász élt a városban, úgyhogy ekkoriban a város lakossága 5000 körüli lehetett

1455 Hunyadi János volt kormányzó évenkénti 50 forint kősó-járadékot rendel az óvári Domonkos-rendi templom és kolostor építésére

1458 Szilágyi Mihály kormányzó rendeletével százra emelkedik a városi tanácsosok száma, közülük 50-et a magyarok, 50-et a szászok választanak, évenként váltakozva hol magyar, hol szász a bíró

1466 Először tartanak Kolozsvárt országgyűlést

1467 Az év elején Farnasi Veres Benedek vezetésével erdélyi lázadás tör ki Mátyás hatalma ellen, a hirtelen rendet teremtő király többeknek megkegyelmez, néhány lázadót pedig Kolozsvárt kivégeztet

Július 21-éről keltezett a kovácsok céhének első szabályzata

1472 A lakatoscéh első szabályzata

1473 Az aranyműves céh szabályzata

1479 A takácsok céhszabályzata

1486 Május 18-án Mátyás király elrendeli, hogy Buda városának törvényeit alkalmazzák Kolozsvárt is

15l6-ig épül a Farkas (Kogálniceanu) utcai - eredetileg minorita - templom

1487 A Kétvízközi Kalandos Társulat megújított szabályzata

1489 Ősszel tűzvész pusztít, a Szent Mihály-templom is leég

1492 Először bukkan fel a bécsi egyetem anyakönyvében Kolozsvár német neve: Klausenburg

1506 Kolozsvár szabad vásártartási jogot kap

1507 A kádárok céhének a szabályzata

1508 A kolozsmonostori apátság templomát megnagyobbítják és két toronnyal látják el

1510 Kolozsvárt születik (1510 körül) a szász Hertel családból Dávid Ferenc, a magyar reformáció legnagyobb egyénisége

1512 A fazekasok céhének, valamint a tímár- és vargacéhnek a szabályzata

1514 A Dózsa-felkelés során a város szegényei csatlakoznak a felkelőkhöz, a júliusi kolozsvári csatában a felkelők vereséget szenvednek

1516 Kolozsvár első törvénykezési jegyzőkönyve

1526 Kolozsvár az erdélyi rendek seregeinek egyik gyülekezőhelye (mohácsi csata)

1527 Október 28-án Szapolyai János rendeletével Kolozsvár arany és ezüst pénzveretési jogot kap

1536 Március 15-én a kolozsvári polgárok kiűzik a kolostorokból a szerzeteseket

1541 Erdélyi Fejedelemség megalakulásától kezdve, ha Kolozsvár nem is főváros (ezt a szerepet Gyulafehérvár tölti be), de az ország első városa („civitas primaria")

1542 Augusztus 6-án a kolozsvári országgyűlés elfogadja Izabella királyné lemondását I. Ferdinánd javára

1544 Február 7-én hal meg Adrianus Wolphardus latin nyelvű humanista költő, filológus, kolozsvári plébános, aki a Főtér keleti sorára felépítteti a város legszebb reneszánsz lakóházát (melyet unokaöccse, Wolphard István, valamint Kakas István egészít ki), utóda Heltai Gáspár szász plébános

1545 A protestantizmus hatása alatt a hívek a Szent Mihály templom oltárait feldarabolják, s a Piactéren elégetik

1545 Az óvári - volt kolostori - iskolában protestáns szellemben kezdenek oktatni

1550 Heltai Gáspár és Hoffgreff György megalapítja az első nyomdát Kolozsváron

Kolozsvár az erdélyi reformáció központja

1551 Június 4-én bevonulnak a városba a Castaldo generális vezette császári csapatok

Július 21-én Izabella királyné a főtéri templomban átadja Ferdinánd biztosainak a koronát és a koronázási jelvényeket, s felmenti a rendeket hűségesküjük alól

Július 26-án az erdélyi rendek Kolozsvárt hűséget esküsznek Ferdinándnak

December 17-én a reformáció hatása alatt a kolozsvári polgárok ismét kiűzik a szerzeteseket a városból

1552 Július 11-én Castaldo zsoldosserege fellázad és felgyújtja Kolozsvárt

1553 Július 27-én, miután kirabolják a várost, a császári zsoldosok távoznak Kolozsvárról

1554 A kolozsváriak elfogadják a lutheránus hittételeket

1556 Március 15-én végleg kiűzik a dominikánus szerzeteseket az Óvárból, kolostor- és templombeli katolikus berendezéseiket, oltáraikat a város lebontatja

Április 26-án a Kolozsvárt tartott országgyűlés feloszlatja a szerzetesrendeket, vagyonukat szekularizálja

Októberben Dávid Ferenc lesz a lutheránusok papja

Október 23-án Kolozsvárt a főtéri templomban fogadják Erdély rendjei a Lengyelországból visszatérő Izabella királynét, és a gyermek János Zsigmondot; mindketten körülbelül kilenc hónapig az óvári kolostorépületben laknak, amíg rendbetétetik a gyulafehérvári palotát november 25-én összeül az országgyűlés Kolozsvárt: a rendek uralkodójukul ismerik el János Zsigmondot, s elhatározzák, hogy nagykorúsításáig, öt éven át Izabella királyné kormányozzon, a fejedelem jövedelmeinek megnövelésére szekularizálják a katolikus püspöki vagyont

1557 Január 1-én az óvári Eppel-házban születik Bocskai István fejedelem

Februárban Dávid Ferenc lesz a lutheránusok püspöke

Június 1-10. között Tordán országgyűlést tartanak, mely határozatban mondja ki, hogy Kolozsvárt a domonkosok, Vásárhelyen a ferencesek, Váradon pedig a mindszentek kolostorában iskola létesüljön (Kolozsvárt az ekkori alapításból nő ki az Unitárius Kollégium) Júniusban a kolozsmonostori feloszlatott Benedek-rendi apátság levéltárát Kolozsvárra szállítják, s a Szent Mihály-templom tornyában helyezik el, az apátság épülete fejedelmi kastély lesz Június 13-án a reformációt követők két irányzata zsinatot és hitvitát tart Kolozsvárt; minthogy a kálvinisták részéről senki sem áll ki a lutheri nézeteket védő szászokkal szemben, ezek a kálvinizmust elvetik, s a szászság nagy része ezután ragaszkodik a lutheranizmushoz Izabella királyné négy szőlőt és egy dohányoskertet adományoz a Kőmál alján lévő Szentlélek Ispotálynak, s nevét a magyar királylány emlékét idéző Szent Erzsébetre változtatja Magas kőfallal övezik a Szent Mihály-templom cintermét, hogy így a sírok nyugalmát biztosítsák; utóbb 1560 körültől a falhoz bódékat, üzlethelyiségeket építenek

1558 Március 15-én Kolozsvár évi négy országos vásár tartására kap jogot

Bővítik a város malomárkát

A város elfogadja a kálvinista hitelveket

1559 Először bukkan fel a város humanista latin neve: Claudiopolis (azt hitték, hogy a várost Claudius római császár alapította)

Heltai Gáspár nyomdája egyedüli tulajdonosa, halála után felesége, fia leszármazottai vezetik tovább a nyomdát a következő század közepéig

1562 Heltai Gáspár papírmalot állít fel

1564 A király olasz testőrezredese, Andrea Gromo így számol be Kolozsvárról: „nagy és gazdag kereskedőváros, szépen van épülve két hegy-közi kies völgyben, egy kristálytiszta folyócska hosszában fekvő sima téren, őskorból való erős falakkal s számos toronnyal. A várost részint magyarok, részint szászok lakják..." A tordai országgyűlés bevetté nyilvánítja a „kolozsvári egyház vallását", vagyis a kálvinista hitet

1566 Dávid Ferenc a főtéri templom szószékéről unitárius hitelveket kezd hirdetni

1568 A január 6-13-án Tordán tartott országgyűlés kimondja a lelkiismereti és vallásszabadságot, ennek alapján Dávid Ferenc vezetésével megalakul az antitrinitárius (utóbb unitárius) egyház Március 8-18. között zajlik a gyulafehérvári zsinat és hitvita, melynek győztese Dávid Ferenc; Maga János Zsigmond fejedelem is az unitárius hitre tér; a Kolozsvárra hazatérő Dávid Ferenc az egész várost hitére téríti, egyháza első püspöke lesz; a főtéri templomot is ők használják

1574 Pestis pusztít Kolozsvárt, Heltai Gáspár is ennek áldozatául esik

1575 Augusztus 8-án Báthory István fejedelem a Bekes-párti főurakat (Barcsai Miklós, Bogáti Gáspár, Csanádi János, Csányi Miklós, Kabos Farkas, Pókai János, Ősi Miklós) Kolozsvár piacán kivégezteti, ugyanakkor 34 székely vitéznek fülét-orrát vágatja le

1576 Márciusban a kolozsvári országgyűlés a lengyel királlyá választott Báthory István helyett (aki azért a fejedelmi címet megtartja), bátyját, Báthory Kristófot választja „vajdává"

Májusban a kolozsvári ötvöslegények sztrájkkal próbálnak helyzetükön javítani

1578 Első híradás a városi tanácsház építéséről

1579 Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király jezsuita tanintézetet létesít Kolozsmonostoron a volt Benedek-rendi apátság épületeiben, decemberben kezdik meg a tanítást

1580 A Híd (Wesselényi Miklós, ma Ferdinánd király) utca végén, a Híd-kapu előtt kőhíd épül a Malom árkon keresztül, melynek Báthory-címeres emléktáblája ma is az egyik ottani ház falán látható

1581 Báthory István a jezsuita tanintézetet a város falain belülre, a Farkas (Kogálniceanu) utcai templom melletti korábbi minorita épületekbe telepíti, s május 12-i dátummal Vilnából keltezett alapítólevelet bocsájt ki számára, melyben a kollégiumot egyetemi rangra emeli

1582 Februárban XIII. Gergely pápa megerősíti Báthory kolozsvári egyetem-alapítását

1585 Pestisjárvány pusztít a városban (1585-1586)

Május 11-én Kolozsvár város százfős tanácsa határozatot hoz egy új temető - a későbbi Házsongárdi temető - megnyitására

1587 Megnyílik a Kismezői vagy Kalandos temető, a kétvízközi és hídelvi hóstátiak temetkezési helye Heltai Gáspár özvegye papírmalmot működtet a városban

1591 Az első híradás kolozsvári gyógyszertárról

1592 A város első levéltári jegyzéke

1593 Az adólajstromon 1640 családfő neve szerepel, aminek alapján a város lakossága 7000 főre tehető

1594 Augusztus 31-én Báthory Zsigmond a kolozsvári piactéren lefejezteti az országgyűlésre érkezett törökpárti főurakat: Kendi Sándort, Kendi Gábort, Iffjú Jánost, Forró Jánost, Szentegyedi Literáti Gergelyt

1596 Villámcsapás sújtja a kolozsmonostori apátság templomát

1601 Február 5-én Baba Novacot, Mihály vajda szerb kapitányát árulás miatt a Főtéren kivégzik, testét a Szabók bástyája elé teszik ki közszemlére

Augusztus 11-15. között Mihály vajda Kolozsvár mellett táborozik

Kolozsvár hónapokon át, decemberig Basta zsoldosai kezén van; közben Báthory Zsigmond fejedelem sikertelenül ostromolja a várost

1602 Június 29-én a kolozsvári országgyűlésen a rendek hűséget esküsznek II. Rudolfnak

1603 Június 3-9. között Székely Mózes csapatai ostromolják Kolozsvárt, a város végül beengedi az ostromlókat

Júniusban az ostromlott város polgárai kiűzik a jezsuitákat, s templomukat, intézetüket lerombolják

1604 Február 12-én Basta Báthory Zsigmond több hívét kivégezteti Kolozsvár piacán

1605 Augusztus 12-én Bocskai István fejedelem bevonul Kolozsvárra

1607 Február 17-19-én a főtéri templomban ravatalozzák fel Bocskai Istvánt, amint Kassáról Gyulafehérvárra menet átszállítják holttestét a városon

A reformátusok megnyitják (1607-1608 táján) óvári iskolájukat, amelyből a Református Kollégium kifejlődik

1608 Március 7-én az erdélyi rendek Kolozsvárt fejedelemmé választják Báthory Gábort, akit március 31-én a főtéri templomban tisztségébe is iktatnak

1609 Március 20-án Báthory Gábor az óvári - volt dominikánus - templomot a reformátusoknak adja, majd saját költségén renováltatja; egy évvel később a kolostor déli részét is megkapják, iskola céljaira

1610 Július 4-én Báthory Gábor Kolozsvár piacán lefejezteti a Kendi-féle összeesküvés egyik vezetőjét, Kornis Boldizsárt

1613 Január 21-ről keltezett a Kül-Magyar utcai Kalandos Társulat szabályzata

1613 Október 23-án a főtéri templomban fejedelemmé választják Bethlen Gábort, s 28-án beiktatják

1614 A városi tanács állandó Szamos-híd építéséről hoz határozatot

1617 Kolozsvár első fennmaradt ábrázolása: az Egidius van der Rye belga művész festménye alapján Georg Houfnagel készítette metszet

1618 Pestisjárvány pusztít a városban (1618-1619)

1622 Május 13-án meghal Kolozsvárt Bethlen Gábor felesége, Károlyi Zsuzsanna

Májusban a súlyosan megrongált Farkas (Kogálniceanu) utcai templomot és a mellette lévő kolostorépületet Bethlen Gábor kezdeményezésére az országgyűlés a reformátusoknak adja Pestisjárvány pusztít Kolozsvárt (1622-1623)

1623 Június 18-án Kolozsvárt kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezi a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, a szokásos zsidójel viselésétől is mentesíti őket

Július 24-én leszerelik a már unitárius főtéri templom tornyáról a keresztet, s helyére gombot tesznek

1625 Az ácsok céhének első szabályzata

1626 Március 22-én az Unitárius Kollégium diákjai a fejedelem és kísérete előtt előadják az Uliszszesz versengéséről című színdarabot, ez az első ismert nem bibliai tárgyú kolozsvári színielőadás

Haláláig, 1634-ig itt él Szenczi Molnár Albert

1627 Augusztus 27-én villámcsapás felrobbantja a város - lőporraktárként használt - délkeleti saroktornyát, melyet a szabók céhe tartott karban és védelmezett; l629-re építik újjá, s látják el az uralkodó, Bethlen Gábor címeres táblájával, azóta Bethlen-bástyaként emlegetik

1628 Himlőjárvány üt ki Kolozsvárt

1630 Szeptember 28-án a kolozsvári országgyűlésen lemond a fejedelemségről Brandenburgi Katalin, helyébe Bethlen Istvánt választják 1633 Pestis pusztít a városban (1633-1634), 1908-an halnak meg

1637 A szappangyártó céh első szabályzata

1638 Üldözni kezdik a szombatosokat Kolozsvárt

1645 Ismét pestisjárvány pusztít

1646 Elkészül a Farkas (Kogálniceanu) utcai templom reneszánsz szószéke

1647 Július 1-jén felszentelik a helyreállított Farkas (Kogalniceanu) utcai református templomot

1650 Reneszánsz stílusban átépítik a tanácsházat, falait szimbolikus festményekkel és bölcs mondásokkal díszítik

1651 Elkezdik és 1655-re felépítik az egykori kolostor romjainak felhasználásával a Farkas (Kogálniceanu) utcai református iskola

1655 Április 3-án a város házainak háromnegyedét tűzvész pusztítja el Fejedelmi kívánságra a reformátusok az unitáriusokkal egyenlő arányban vehetnek részt a városvezetésben

1656 Gyulafehérvárról Kolozsvárra „száműzik" Apáczai Csere Jánost, aki itt beindítja a református iskola bölcseleti-teológiai tanfolyamát

1657 A város renováltatja védőfalait és bástyáit (1659-ig)

1658 1662-ig - II. Rákóczi György kudarccal végződő lengyelországi kalandját követően - ismételten török-tatár seregek ostromolják és sarcolják meg a várost

1660 Májusban Linczigh János főbíró megmenti Kolozsvárt a törököktől

Az adólajstrom 88 utca nevét tünteti fel, valamint 2558 családfőét, aminek alapján a lakosság száma 10000 körülire tehető

1661 Pestisjárvány pusztít Kolozsvárt

Január 15-én kelt a fejedelmi engedély, mely lehetővé tette, hogy a Lengyelországból elüldözött unitáriusok - körülbelül hétszázan - Kolozsvárt telepedjenek le

Szeptember 16-án Kemény János uralma alá kerül Kolozsvár, német őrséget állomásoztat itt 1664 Januárban a kolozsvári német őrség fellázad, s átáll Apafi Mihály fejedelem pártjára

Nagyvárad török kézre kerülését (1660) követően Kolozsvárt a vármegye főispánjának rendelik alá, aki egyben a város főkapitányi tisztségét is betölti, így a város átmenetileg elveszti önkormányzatát (szabad királyi város címét),s megnyílik az út a nemesség betelepedése előtt 1671 A Kőmál aljából a Főtérre költözik be a Szent Erzsébet kórház és szegény öregek otthona 1672 Felépül a reformátusok első várfalon kívüli, úgynevezett „külső temploma", a mai teológia helyén állhatott

1672 Apafi Mihály megalapítja a Református Kollégium nyomdáját, melynek a század utolsó évtizedében Misztótfalusi Kis Miklós a vezetője

1673 A város először alkalmaz hivatalos orvost a Kolozsvárt született, Páduában végzett Baranyai Pétsi András személyében

1686 Habsburg császári csapatok elfoglalják Kolozsvárt

1689 Május 17-én a tűzvész 34 házat emészt el

1690 Augusztusban sáskajárás pusztítja el Kolozsvár határát

Augusztus 24-én a Kolozsvárt tartott országgyűlés Bethlen Miklóst Bécsbe küldi, hogy szerezze meg a császártól az ígért Diplomát

December 16-án tatár hadak törnek a városra, s a várfalon kívüli keleti részeket felégetik A Diploma Leopoldinum szabja meg Erdély közjogi helyzetét a Habsburg-birodalom keretében

1691 Kolozsvár első — a bécsi Hadilevél tárban megőrzött - térképe

1693 Az osztrákok nyomásának engedve az unitárius iskola kénytelen kiköltözni az óvári kolostorépületből, melyet I. Lipót a jezsuitáknak adományoz, akik ide rendezik be akadémiájukat

Október 10-én tartják a reformátusok utolsó istentiszteletüket az óvári templomban, utána kénytelenek azt átadni a katolikusoknak

Októberben az unitárius iskola a Főtéren a plébániaházzal szomszédos három épületbe rendezkedik be

1695 Az év májusa és 1696 februárja között Kolozsvárt székel a Főkormányszék (Gubernium), Erdély vezető kormányszerve (minisztériuma), innen bécsi utasításra átköltöztetik Gyulafehérvárra

1696 Felvinczi György Bécsből engedélyt kap latin és magyar versek, színművek előadására, ezt tekintik a kolozsvári magyar hivatásos színjátszás kezdetének

A kolozsvári szászok önálló lutheránus egyházközséget szerveznek

Az unitáriusok felállítják nyomdájukat a főtéri templom sekrestyéjében, mely 1716-ig, a templom katolikus elfoglalásáig működik

1697 Május 6-án a város kétharmadát tűzvész emészti el

1698 November 17-én nyitják meg az óvári - volt Domonkos-rendi - kolostorépületben a jezsuiták újjászervezett főiskolájukat

1700 Január 19-én Kolozsvár elveszti arany és ezüst pénzbeváltási jogát

1702 A császáriak megerősíttetik Kolozsvár falait, bástyáit

A jezsuiták telket vásárolnak a Farkas (Kogálniceanu) és Belső Torda (Egyetem) utcák találkozásánál, s ide építtetik fel templomukat, kollégiumukat és fiúnevelő intézeteiket, 1725-ben ide költöznek át az Óvárból Augusztus 14-én a Kőmál tetejére (a Fellegvárra) a katolikusok keresztet állítanak

1703 Az adójegyzékben 1172 házbirtokos családfőt vesznek nyilvántartásba, ami a lakosság számának visszaesését jelzi 5000 körülire, 300 kőházat és 477 faházat vesznek nyilvántartásba.

1704 Október 8-án a Szebenből kitörő Rabutin elfoglalja Kolozsvárt, s lerontatja védőbástyáit

Október végétől 1705 novemberéig kuruc kézre kerül a város, majd még többször gazdát cserél

1707 Március 23-án az erdélyi rendek Kolozsvár határában fogadják a fejedelmi beiktatásra vonuló II. Rákóczi Ferencet

Április 23-án Kolozsvárra jön a Marosvásárhelyt beiktatott II. Rákóczi Ferenc fejedelem, s itt tölti a húsvéti ünnepeket

1709 Augusztus 10-én Kolozsvár I. Józseftől visszakapja szabad királyi város státusát, s újra megteremtődnek a polgári élet feltételei

1710 Pestisjárvány pusztít a városban

XVIII. A század elején a szőlőkkel borított Hója hegyvonulat egyik kimagasló pontjára barokk Szent Donát-szobrot állítanak (erről kapta nevét a Donát út, majd az egész negyed)

1713 Az ez évi összeírás szerint 1082 család élt Kolozsvárt, közülük 80 volt nemesi eredetű, eszerint a lakosság még mindig 5000 körüli, a házak közül 624 volt ép, 92 pedig romos.

1715 1723-ig a Kőmál tetejére felépül a várost uraló császári katonai erődítmény, a Fellegvár

1716 március 30-án a katolikusok osztrák katonai segédlettel visszafoglalják a főtéri templomot az unitáriusoktól

1718 -1724 között felépül a Belső Torda (Egyetem) utcában a jezsuita (később piarista) templom, Kolozsvár és Erdély első barokk temploma

1718 tavaszán az unitárius iskolát is kiutasítják a főtéri épületekből, a Belső Magyar (Kossuth Lajos, ma 1989- December 21.) utcába költözik egy szerény polgárházba

1719 Pestis pusztít a városban

Ismét Kolozsvár a Főkormányszék (Gubernium) székhelye (1732-ig)

1724 A minorita rend visszatelepszik Kolozsvárra, egyelőre a Szentpéteri- templom mellett vásárolt épületbe, 1725-től a templomot is az ő gondjaikra hízzak

Beindul a posta Kolozsvárt

1725 Május 13-án felszentelik az új jezsuita templomot

Június 13-án az erdélyi püspök átadja az óvári templomot és a rendház egy részét a Ferenc-rendnek (a rendházból a jezsuiták rendre költöznek ki)

1727 Antalfi János erdélyi püspök támogatásával jezsuita nyomdát létesítenek Kolozsvárt, ezt később a piaristák vezetik, majd 1812 táján beolvad a Lyceum nyomdába

1728 November 12-től conventi rangot kap a kolozsvári ferences kolostor

1728 Ez évben kezdődik, és 1743-ban, a torony felhúzásával ér véget az óvári templom barokk átépítése

1733 Az augusztusi összeírás szerint 1525 család él Kolozsvárt, ami körülbelül 9000 főnek felel meg; a családfők közül 814 református, 301 római katolikus, 276 unitárius, 122 lutheránus, 12 görög katolikus

1733 Először létesül Kolozsvárt jogi tanszék, mégpedig a Református Kollégium keretében

Lebontják a főtéri Szent Jakab-templomot, mely a Szent Mihály-templom déli oldalánál feküdt

1734 Júniusra Páter Pál, id. Pataki István, Gyergyai Pál városi tanácsosok és Füzéri György jegyző elkészítik Kolozsvár első, latin nyelvű leírását (megjelent Markos Albert fordításában 1944-ben az Erdélyi Ritkaságok sorozat 18. füzeteként)

1735 A fellegvári katonaság részére gyalogoshíd épül a Szamoson (Németek pallója), mely a mai Malom (Gheorghe Barijiu) utca közepe tájába torkollott

1738 Valósággal megtizedeli a várost a következő évre is áthúzódó pestisjárvány, 860-an halnak meg

1739 Ioannes Fabritius de Gladis báró kertjét a lutheránus egyházközségnek adományozza temető céljára

1741 A jezsuiták papírmalmot létesítenek Kolozsmonostoron

1744 Felépül a főtéri templom barokk tornya

A pestis megszűnésének emlékezetessé tételére Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége Mária-szoborral díszített fogadalmi oszlopot emeltet a Belső Torda (Egyetem) utca kis terére

1745 Júliusban szenteli fel gróf Klobusitzky Ferenc erdélyi püspök az újjáépített - Boldogasszonynak szentelt - óvári Ferenc-rendi templomot

1747 A nyolc éve megszűnt pestis emlékére Biró János kolozsvári plébános a főtéri templom elé szobrokkal ékesített fogadalmi kaput emeltet

1759 Elkészül Szakáll János metszete Kolozsvárról, mely a barokk városképet örökíti meg

1760 A minoriták megvásárolják a Belső Közép (Deák Ferenc, ma Hősök) utcai Henter-házat, s 1766 táján ide költöznek át a Külső Magyar utcából

1767 Kolozsvárnak 12 603 lakosa van

1768 Betiltják a boszorkánypereket

A Szent Erzsébet kórházat kiköltöztetik a Főtérről a Külső Magyar (1989. December 21.) utcába, a minoriták ottani épületébe 1771 Egy ekkori kimutatás szerint 550 céhtag iparos élt Kolozsváron

1773 Június 25-27-én a későbbi II. József még mint társuralkodó régens meglátogatja Kolozsvárt,

Benkő Mihály plébánosnál vendégeskedik

Júliusban kelt pápai bullával feloszlatják a jezsuita rendet, kolozsvári tanintézetüket három évig világi paptanárok vezetik

1774 Mária Terézia a protestánsok igényeit is kielégítő kolozsvári egyetem felállítását latolgatja, 1774-ben jogi, 1775-ben orvosi kart létesít a korábbi jezsuita tanintézetben

1776 Mária Terézia Kolozsvárra telepíti a piarista rendet, s rájuk bízza a római katolikus (volt jezsuita) tanintézet vezetését

1779 Szeptember 24-én összedől a már évek óta épülő Belső Közép (Deák Ferenc, Hősök) utcai minorita templom tornya, Mária Terézia támogatásával 1782-re sikerül újjáépíteni

1781 A II. József rendeletére kibocsátott, Norma Regia néven ismert rendelet a felvilágosodás szellemében szabályozza az erdélyi tanügyet

1782 Fritsi Fekete Ferenc alapít először szabadkőműves páholyt Kolozsváron

A kolozsmonostori romos apátsági templomot már csak katonai raktárnak használják 1784 Átszervezik a közigazgatást, Kolozsvár megyeszékhely lesz

1786 A Főtér keleti során felépül a Bánffy-palota, Kolozsvár legszebb barokk épülete (1774-től épült)

1787 Kolozsvárnak 13 928 lakosa van, felük református

1789 A város harangöntő műhely létesítésére Andrásofszki Jánosnak ad egy Magyar kapu előtti telket, a család több generációja vitte tovább a mesterséget

1789 Elrendelik, hogy a polgárok a ház falától 2 öl szélességben járdát építsenek

1790 Októberben a Főkormányszék (Gubernium) Szebenből végleg Kolozsvárra költözik, s ezzel a „kincses város" Erdély tényleges fővárosává lesz; ugyanakkor a Kincstartóságot (Tezauraria-tust) is Kolozsvárra költöztették, de ezt 1797-ben visszahelyezték Szebenbe

1790 Megkezdődik a harcászati jelentőségüket elvesztett várfalak bontása, a mellettük lévő terület felparcellázása

1791 Elkezdődik Kolozsvárt az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság szervezése Aranka György vezetésével

1792 Decemberben a Belső Szén (Jókai, ma Napoca) utcai Rhédey-ház tánctermében tartja első előadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság, s ezzel kezdetét veszi a kolozsvári hivatásos színészet

1796 Felépül az 1792 óta épített unitárius templom a Belső Magyar (Kossuth Lajos, most 1989- December 21.) utcában Karácsonykor felszentelik a város első ortodox templomát a későbbi Görögtemplom utcában

1798 Augusztus 31-én a Belső Szén (Jókai, ma Napoca) utcában kitört tűzvész a városnak a Belső Közép (Deák Ferenc, ma Hősök) utcától délre eső részét nagyrészt elpusztítja

1800 Megalakul a városi rendőrség, irányítása a királybíróra hárul

1801 Latin emléktáblával jelölik meg a Református Kollégium készülő Farkas utcai épületének a homlokzatát, az 1799-ben kezdett építkezés 1810 körülig elhúzódik

1802 December 15-én a Belső Közép (Deák Ferenc, ma Hősök) utca egyik sarokházában megszületik Bolyai János, a legnagyobb magyar matematikus

1803 Július 13-án öt főúr a Farkas utcában kettős telket vásárol a Református Kollégiumtól állandó színház építésére, a telket átadják a „theatralis comissió"-nak

Felszentelik az első görög katolikus templomot a Kismester (Bob) utcában 1806 Elkészül az Unitárius Kollégium kétemeletes régi épülete a Belső Magyar (Kossuth Lajos, most 1989. December 21.) utcában 1809 Kolozsvár és Buda között rendszeresítik a napi postaforgalmat

Ezidőtájt létesül az 1830 táján a Külső Torda (Petőfi, ma Avram Iancu) utcában elhelyezett

Királyi Lyceumi Könyv- és Kőnyomdai Intézet, főleg tankönyveket és újságokat nyomtat 1884-es megszűntéig

1811 Szeptemberben az erdélyi országgyűlés két országos kórház felállítását határozza el: Kolozsváron és Marosvásárhelyen

1812 Január 11-én Kolozsvárt születik Szathmáry Papp Károly festőművész, grafikus, fényképész

1814 A napóleoni háborúk során ejtett 521 francia hadifoglyot irányítanak Kolozsvárra

Döbrentei Gábor szerkesztésében megjelenik az első kolozsvári folyóirat, az Erdélyi Múzeum

1815 Az Erdélyi Múzeum pályázatára írja Katona József a Bánk bánt

1816 Június végén Kazinczy Ferenc látogatja meg Kolozsvárt, élményeiről beszámol az Erdélyi levelekben

1817 Augusztus 18. és 27. között látogatja meg először Kolozsvárt Habsburg uralkodó, I. Ferenc

magyar király, osztrák császár, felesége, Karolina-Auguszta kíséretében; a főtéri Bánffy-palotában szállnak meg

A még Mária Terézia alapította orvosi kar Orvos-sebészi Tanintézetté önállósul (1872-ben az egyetembe olvad)

1818 A néhány főúr által Bécsből Kolozsvárra hívott vívómester, Gaetano Biasini megnyitja magán vívóiskoláját a Redutban

A lutheránus egyház Külső Magyar (1989. December 21.) utcai telkén vesszőből font falú zsinagógát emelnek, ez a város zsidóságának első temploma

Az elhagyott kolozsmonostori apátsági templom hajójának köveit - püspöki engedéllyel - a Farkas utcában épülő líceumnál hasznosítják, a szentélyt pedig 1819-ben kápolnává alakítják

1819 Ruzitska György vezetésével „Musikai Egyesület" létesül Kolozsvárt

1820 November 17-én a bécsi udvar engedélyezi, hogy a kolozsvári országos kórház felvegye Karolina császárné nevét (aki 1817-es kolozsvári látogatásakor adományt tett a kórház javára)

1821 Március 12-én nyitják meg az 1811 óta gyűjtésből épülő Farkas (Kogálniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet

Július 14—15-én Széchenyi István jár Kolozsvárt

Elkészül a Farkas (Kogálniceanu) utcában a piarista líceum új, kétemeletes épülete (ma a Báthory István Líceum épülete)

1822 A belváros fontosabb utcáit kikövezik

December 26-án Kolozsvárt bemutatják az első magyar operát, Ruzitska József művét, a Béla futását

1823 A báró Jósika Jánosné gróf Csáky Rozália vezette Kolozsvári Nemes Jóltevő Asszonyi Egyesület

„népkertet" létesít a Monostor úti Haller-kertben

Újjáépítik a Szamoson átvezető Nagy hidat (Vereshidat), mely a későbbi Teleki (Einstein) utca végénél ívelt át a Szamoson

Elkezdik, és 1827-re befejezik a Felekre vezető országút kiépítését

1824 A Biasini-féle vívóiskola nyilvános lesz, s a főtéri Tivoli-ház (a Bánffy-palota déli szomszédja) hátsó szárnyába költözik

1825 Bölöni Farkas Sándor létrehozza a Kolozsvári Gondoskodó Társaságot, az első itteni takarékpénztárt

1827 Február 1-től a Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe veszi a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen, ezzel megkezdődik a Sétatér kialakítása

December 31-én este a város piacán és főbb utcáin 247 lámpásban kigyúl a fény, s ezzel elkezdődik a közvilágítás Kolozsváron Megjelenik az első kolozsvári hírlap, az Erdélyi Híradó (1848-ig)

1829 Felépül a Főtér sarkán lévő lutheránus templom (1816 óta építik)

Október 3-án tartják a „kétágú" református templom alapkőletételét a Külső Magyar utca elején; az épület 1851-re készül el Megjelenik a kolozsvári református diákok négy Aglája zsebkönyve (1829-1831 között)

1830 Május 1-jén a Híd (Wesselényi, Dózsa György, Ferdinánd király) utcában tűzvész pusztít

November 3-án indul észak-amerikai utazására Bölöni Farkas Sándor, melyről 1834-ben megjelent kötete a demokratikus eszmék fő terjesztője lesz

A városnak 18 132 lakója van

1831 Október 4-én avatják fel a Főtéren az I. Ferenc és felesége, Karolina-Auguszta kolozsvári látogatásának emléket állító domborműves oszlopot, Kolozsvár első világi emlékművét; a lakosság Státuának nevezte

December 2. és 1832. január 16. között pusztít először kolerajárvány Kolozsvárt 1831 A Katolikus Nőegylet elemi iskolát létesít a Külső Magyar utcában, a mai Traian Vuia Líceum helyén (1989. December 21. utca 128-130. sz.)

1832 Februárban megnyílik a Külső Magyar utcai Református Elemi Iskola (ma 1989- December

21. utca 124. sz.)

A város állandó geometrát (mérnököt) alkalmaz, majd 1838-ban Építtető Bizottságot hoznak létre az út- és házépítések ellenőrzésére

A Monostor úti Népkertben „Dolgozóház" létesül 40 szegény asszony részére: pokrócot, posztót termelnek

1833 Bölöni Farkas Sándor szervező munkájának köszönhetően gróf Rhédey Ádám Belső Közép

(Deák Ferenc, most Eroilor = Hősök) utcai házában 226 részvényessel megnyílik a Kolozsvári Kaszinó

Megnyílik a hídelvi Református Elemi Iskola

Orvosegyesület létesül Kolozsvárt, mely minden hónap utolsó napján ülésezik

1834 1837-ig felépül a Szent György laktanya kétemeletes klasszicista tömbje a Hunyadi (akkoriban Trencsin, ma Stefan cel Mare) téren

Megjelenik a közhasznú ismereteket terjesztő Vasárnapi Újság című hetilap Brassai Sámuel szerkesztésében (1848-ig)

1835 Május 8-án Kolozsvárt születik Székely Bertalan festőművész

1836 Január 22-én a városi tanács beleegyezik, hogy a Monostor és Szén utcai kapuk közti várfal anyagát felhasználják a főtéri templom új tornyának az építéséhez

Zsidó jótékonysági és temetkezési szentegylet, Chevra Kadisa alakul Kolozsvárt

1837 Március 19-én kezdik kiásni a főtéri templom új, neogótikus tornyának az alapját az Estei Ferdinánd főherceg kijelölte helyen: az ötemeletes, 80 m magas torony 1859-re készül el

Ruzitska György Muzsikai Egyesületét Zenekonzervatóriummá szervezi át, a következő években igényes oratóriumok bemutatására vállalkoznak

Gaetano Biasini olasz vívómester megveszi a Külső Torda (Petőfi, ma Avram Iancu) utcai Szacsvay-fogadót, s kényelmes szállodává alakítja át, földszintjén kávéházat rendez be, itt lesz a Pesttől Bukarestig közlekedő gyorskocsijáratának az állomása is Répacukorgyár létesül Kolozsvárt részvényesi alapon

1838 Méhes Sámuel vezetésével Polgári Társalkodó (utóbb Nemzeti Kaszinó) alakul

Május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesül, mely átveszi a Sétatér kialakítását a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől

1839 Szabályozzák, kiegyenesítik az addig görbe Sétatér utcát

Az Óvár és a Híd (utóbb Wesselényi, Dózsa György, ma Ferdinánd király) utca környékén tűzvész pusztít

1841-ig megjelenik a kolozsvári unitárius diákok három, Remény című irodalmi zsebkönyve

1840 A kolozsvári zsidók engedélyt kérnek a városi tanácstól, hogy bekeríthessék sírkertjüket, melyben már 50 halott fekszik (ez a későbbi Balassa [ma Aviator Bádescu] utcai régi zsidó temető)

Megnyílik a Rajka Péter-féle mezőgazdasági gépgyár a Külső Felső Szén (utóbb Trefort, ma V. Babes) utcában

1841 Lebontják a Torda-kaput

Polgári Biztosíték (Biztosító) Intézet létesül Kolozsvárt

Megjelenik a második kolozsvári hírlap, a konzervatív színezetű Múlt és Jelen (1848-ig)

1842 Június 21-én megnyíló erdélyi országgyűlésen olvassák fel gróf Kemény József és unokatestvére, gróf Kemény Sámuel levelét, melyben közlik, hogy könyv-, kézirat- és ásványgyűjteményeiket egy Kolozsvárt létesítendő Nemzeti Múzeum céljaira ajánlják fel

Áttérnek a kolozsvári kollégiumok a magyar tannyelvre

1843 Lebontják a Monostor-kaput, óráját áthelyezik a Redut tetejére épített toronyba

1844 Szeptemberben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete Kolozsvárt tartja V. vándorgyűlését

Megalakul az Erdélyi Gazdasági Egyesület Kölcsönös Jég- és Tűzkármentő Intézet létesül

1845 Május 16-án Kolozsvárt vendégeskedik Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály

Szeptember 16-án avatják fel az 1843 novembere óta épülő új városházát (a régi tanácsház az 1798. augusztusi tűzvészkor leégett)

November 2-án tartanak utoljára istentiszteletet abban a fatemplomban, amely a mai „kétágú" református templom telkén állott (akkoriban 10000 református élt a városban) December 14-én Kolozsvárt Iparegylet létesül 26 céh 735 taggal működik Kolozsvárt; a legtöbb tagja a csizmadia céhnek (223), a legkevesebb a kötélverők céhének (2) van

1846 Megjelenik Berde Áron szerkesztésében az első magyar természettudományos népszerűsítő folyóirat, a Természetbarát (1848-ig)

November 24. és december 8. között Liszt Ferenc Kolozsvár vendége Kolozsvári Nevelői Kört alapítanak a tanügy kérdéseinek megvitatására A város lakossága 20 000 fő körül mozog

1847 Október 21-24. között első alkalommal vendégeskedik Kolozsvárt a feleségével nászúton lévő Petőfi Sándor (1849-ben még ötször jár a városban)

1848 Március 21-én a kolozsvári százfős városi tanács ülésével és reformokat, valamint az uniót követelő, a Főkormányszékhez intézett feliratának megfogalmazásásval, utcai tüntetésekkel

kezdetét veszi az erdélyi forradalom

Május 29-re Kolozsvárra meghirdetett erdélyi országgyűlésen a várost Groisz Gusztáv főbíró és Gyergyai Ferenc jegyző képviseli; május 30-án a Redut nagytermében egyhangúan kimondják az uniót Magyarországgal

Június 29-én szentelik fel Péter és Pál apostolok emlékére az újonnan épített Szentpéteri katolikus templomot

November 17-én Groisz főbíró javaslatára feladják a várost, másnap bevonulnak Kolozsvárra az August Wardener tábornok és Kari Urban alezredes vezette császári csapatok December 25-én Bem tábornok felszabadítja Kolozsvárt

A forradalom és szabadságharc alatt több hosszabb-rövidebb életű politikai lap jelenik meg a városban: Jelen, Ellenőr, Honvéd, Szabadság

1849 Május 11-én a Fellegvárban kivégzik a rögtönítélő bíróság által halálra ítélt, szász nemzeti érdekekért küzdő Stephan Ludwig Roth evangélikus tanárt

Augusztus 14-15-én a magyar csapatok kivonulnak Kolozsvárról, feladva azt az orosz és osztrák csapatoknak

Szeptember 24-én Erdélyt hat katonai vidékre osztják, Kolozsvár-vidékhez (székhelye Kolozsvár) tartozik Kraszna, Közép-Szolnok, Aranyosszék, Torda-Doboka, Kővár-vidék, Belső-Szolnok egy része

Október 18-án Kolozsvár Szamosfalva felőli határában kivégeznek két magyar honvédtisztet: Tamás András alezredest és Sándor László őrnagyot

Novembertől 1852 júniusáig jelenik meg a forradalom vérbefojtása utáni első hírlap, a Makoldy Sámuel szerkesztette Kolozsvári Lap December 1-jén megindul a napi posta, egyelőre Szeben és Brassó fele

1850 Kolozsvárnak 18 215 lakosa van, közülük 12 138 magyar, 3444 román, 1581 német

Ősztől az osztrák Organisations-Entwurf szerint működnek a középiskolák, ennek előírása szerint 1851-ben rendeznek először érettségit a három kolozsvári felekezeti tanintézetben

Sigmond Elek megveszi a Magyar (1989. December 21.) utcai úgynevezett „Fejedelmi Kert"-et, a város első sétaterét, ahol a hét vezér szobrai állottak díszként; mikor Sigmond építtetni kezd, a szobrokat a temetőbe szállítják, ahol megrongálódnak

Április 15-re befejeződik a Középkapu-torony lebontása

1851 Január 11-én megalakul a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara

Április 29-én Karl Schwarzenberget nevezik ki Erdély katonai és polgári kormányzójává

Május 1-én szülőintézet létesül az óvári gróf Mikes-házban

Május 19-én Kolozsvárra érkezik s elfoglalja kormányzói hivatalát Karl Schwarzenberg herceg

Augusztusban indul meg a termelés az ideiglenesen a Római Katolikus Szeminárium Belső Torda (Egyetem) utcai épületében elhelyezett Dohánygyárban

December 2-án avatják fel az első kolozsvári kőzsinagógát a későbbi Zsidótemplom (ma Paris) utcában

Kolozsvár lakossága 18 166 fő (a 25279 lakosú Brassó után Erdély második városa)

1852 Április 24-én nyílik meg a forradalom után újjászervezett Kolozsvári Kaszinó

Május 6-án Erdélyi Bánya-, Erdő- és Sóigazgató Hivatal létesül kolozsvári székhellyel

Augusztus 2-4-én Ferenc József császár meglátogatja Kolozsvárt, a Bánffy-palotában száll meg

Októbertől 1855-ig jelenik meg a Berde Áron szerkesztette gazdászati-kereskedelmi, irodalmi tudományos jellegű Hetilap

Mozgalom indul a Főtér - akkori Nagypiac - templom körüli falának lebontására, a vásáros bódék eltakarítására

Veress Ferenc Sétatér utcai házában megnyitja a város első fotóműtermét

1853 Februárban nyílik meg Csiki és Sigmond Szeszgyára a Külső Magyar utcában (ma 1989- December 21. u. 81-83. sz.)

Május 28 és június l-e között jár először Kolozsvárt Jókai Mór, felesége, Laborfalvy Róza színházi vendégszereplése alkalmából

1854 Május 31-én a kolozsvári Népkertben uszoda nyílik meg

Június 1-jén a Karolina Kórházban Szemgyógyászati intézet létesül Sigmond Elek az első gőzmalmot létesíti Kolozsvárt Kolozsvárt 26 céh működik, 12 szálloda, fogadó és vendéglő található

1854 1862-ig a kolozsvári Református Kollégiumban összpontosul az erdélyi egyházkerület lelkészképzése

1856 Megjelenik a Berde Áron alapította Kolozsvári Közlöny című politikai, tudományos és szépirodalmi lap (1873-ig)

Vida Károly és Finály Henrik szerkeszti a Magyar Futár című hírlapot (1859-ig)

1857 A népszámlálás szerint a lakosok száma 21 446

1858 Május 2-án Kisegítő Takarékpénztár létesül a városban

1859 November 23-án a Redut nagytermében tartja az Erdélyi Múzeum-Egylet (később Egyesület) alakuló gyűlését, a Magyar Tudományos Akadémiát Eötvös József képviseli, első elnökül Mikó Imrét választják

Az udvar hozzájárul, hogy a monostori Dolgozóház felvegye jótevőjének, Karolina-Auguszta császárnénak a nevét: ezután Auguszteum néven emlegetik

Veress Ferenc 45 felvételt tartalmazó fényképalbumot állít össze Kolozsvárról

Gyűjtés indul a főtéri templom körüli épületek lebontására és a katolikus egyház kártalanítására

1860 Augusztusban költözik ki saját Külső Magyar (ma 1989- December 21.) utcai épületeibe - az első kolozsvári gyárépületekbe! - a Dohánygyár

Szeptember 15-étől Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozza a Sétateret Visszaköltözik a forradalom után Szebenbe áthelyezett Főkormányszék (Gubernium) Kolozsvárra, ideiglenes elnöke gróf Mikó Imre

Gámán János alapít magánnyomdát Kolozsvárt, 19l4-es megszünéséig könyvek mellett számos lapot és folyóiratot nyomtatott A kolozsvári magyar színtársulat Bukarestben vendégszerepel

Megjelenik Fekete Mihály, majd Kőváry László szerkesztésében a Korunk című politikai hírlap (1867-ig)

1861 Áprilistól újjászerveződnek Erdély választott önkormányzati szervei, Kolozsvárt a májusban tartott választások eredményeként ifj. Pataki József lesz a polgármester, Gyergyai Ferenc a királybíró

Novemberben gróf Mikó Imre példáját követve a választott városi tisztségviselők benyújtják lemondásukat

Megindul a Keresztény Magvető című unitárius egyházi folyóirat (1944-ben megszűnik, de 1971-ben újraindul)

Erdélyi Múzeum-Egylet évkönyvei Brassai Sámuel szerkesztésében jelennek meg 1873-ig, az évkönyvek új folyamát 1874-1878 között Finály Henrik szerkeszti

1863 December 7-én Kolozsvárt megnyílik a magyar tannyelvű Királyi Jogakadémia; eleinte három, 1866-tól négy tanéves 1865 Január 1-jén a vámház lebontásával megkezdődik a Szent Mihály templom kőkerítésének támaszkodó épületek eltakarítása

Szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére megalakul a Sétatér-Egylet, mely átveszi a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatja a sétányokat, kiásatja a tavat, zenepavilont emeltet

November 19-étől Kolozsvárt ülésező erdélyi országgyűlés december 6-án újra kimondja az uniót, az uralkodó az életbeléptetését elhalasztja

1867 A kiegyezéssel, illetve azzal, hogy az uralkodó június 20-án feloszlatja a külön erdélyi országgyűlést, újra helyreáll Erdély és Magyarország uniója, 1869-ben megszűnik a Főkormányszék, Kolozsvár elveszti főváros jellegét

Szeptember 1-től lép hivatalába Kolozsvár első kiegyezés utáni polgármestere, Szentkirályi Zsigmond (tíz hónapig tölti be hivatalát)

K. Papp Miklós megindítja a Magyar Polgár című politikai napilapot, mely átmeneti Kolozsvár címváltozattal 1904-ig Erdély vezető hírlapja

1868 Elhatározzák a város két utolsó kaputornyának, a Híd kapunak és a Magyar kapunak a lebontását, az utóbbit 1872 végén pusztítják el

A Karolina Kórház Szemgyógyászati intézetét különválasztják a sebészettől, s önálló épületbe (a Karolina tér és a Víz [ma Roosevelt] utca sarkán) költöztetik Felállítják a kolozsvári telekkönyvet

1869 Január 7-én elkezdik a kolozsvári fa „indóház" építését, s az első vasúti sínek lefektetését

Szeptember 20-24. között Eötvös József mint vallás- és közoktatásügyi miniszter tesz látogatást

Kolozsvárt, főleg az egyetem felállításával kapcsolatosan tájékozódik

A december 31-i, Kőváry László vezette népszámlálás szerint 24826 személyt (12 234 férfi, 12 592 nő) találtak a városban (közülük 4891 nem volt kolozsvári lakos), felekezet szerint: 39,52% római katolikus, 37,70% református, 8,37% görög katolikus, 4,56% evangélikus, 4,26% unitárius, 4,01% izraelita, 1,34% görögkeleti, 0,14% örmény katolikus; nemzetiség szerint: 20 265 magyar, 2410 román, 1133 német, 994 zsidó, 24 angol; a házak száma 3296, ezekből 243 egy, 13 pedig kétemeletes

Megnyílik az Erdélyi Gazdasági Egylet kolozsmonostori Gazdasági Tanintézete, melyet 1906-ban akadémiai rangra emelnek

Megjelenik a Bodányi Sándor összeállította Szabad Királyi Kolozsvár Város házbirtokosainak névsora abból az alkalomból, hogy áttérnek a reformkorban bevezetett tizedenkénti házszámozásról az utcánkéntire, akkoriban 150 utcája van a városnak Megjelenik az Erdélyi Gazda, az Erdélyi Gazdasági Egylet havilapja (1944-ig)

1870 Május 11-én Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé „Kolozsváron országos egyetem felállítása tárgyában"

Júliusban Matei Millo bukaresti színtársulata Kolozsvárt vendégszerepel

Szeptember 7-én megindul a vasúti közlekedés Nagyvárad-Budapest felé

Október 9-én megnyílik az Állami Tanítóképző Intézet

December 5-én megnyílik az Állami Tanítónőképző Intézet

A Biasini-szállodában bérelt helyiségekből átköltözik a postahivatal az óvári Eppel-házba (Bocskai-szülőház)

1888-ig megjelenik Jakab Elek háromkötetes, okmánytárral és világosító rajzfüzetekkel ellátott, mindmáig alapvető munkája, a Kolozsvár története

1871 Március 11-én ünneplik a kolozsvári színház megnyitásának félszázados évfordulóját, ebből az alkalomból Jókai Mór és felesége, Laborfalvy Róza is március 31-én a városba jön

Bevezetik a légszesz világítást

Megindul az Erdélyi Protestáns Közlöny, a református egyház folyóirata

Korcsolya-Egylet alakul a városban, mely kibéreli a sétatéri tavat, annak szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtet

Megjelenik a Kelet című politikai-közgazdasági napilap (1882-ig)

1872 Május 29-én engedélyezi Ferenc József király a kolozsvári egyetem felállítását és megnyitását

November 10-én az első választott rektor, Berde Áron beiktatásával megnyílik a kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem

Novemberben utoljára építik újjá a Németek pallóját fedeles hídként

Társadalom Teketársaság létesül, Majális utcai kuglipályája és mulatója a kolozsvári előkelő polgárság találkozóhelye lesz

A kolozsvári egyetem román diákjai Gregoriu Silasi román szakos professzor vezetésével önképzőkört működtetnek

1873 Először ünneplik meg március 15-ét, a Házsongárdi temetőben, a nagy demokrata és utazó Bölöni Farkas Sándor sírja előtt

Augusztus 14-én megindul a vasúti közlekedés a Kolozsvár-Brassó vonalon December 30-án Kolozsvárt születik a Toldalagi-Korda-palotában gróf Bánffy Miklós író, politikus

Lövölde épül a Sétatéren Felépül a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren a mai vásárcsarnok helyén a Tornavivóda

1874 Február 1-től 1880. szeptember l-ig Simon Elek Kolozsvár polgármestere

Június 13-án nyílik meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör

Finály Henrik szerkesztésében megindul az Erdélyi Múzeum című, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában megjelenő tudományos folyóirat; 1917-1930, majd 1948-1990 között szünetel

1875 Az első zsidó elemi fiúiskola megkezdi működését a városban

Család és Iskola című nevelési-oktatási folyóirat jelenik meg (1919-ig)

1876 Január 8-án megalakul a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat e tudományágak művelésére és népszerűsítésére; első elnöke Abt Antal, titkára Hőgyes Endre lett

Április 27-én a Szülészet kiköltözik az Óvárból a Külső Magyar utcai Simon-házba (ma 1989-December 21. u. 57. sz.)

Augusztusban kétszer is jár Kolozsvárt Jókai, a Nemzeti Szállóban lakik, 9-én bankettet rendeznek a tiszteletére

Megindul a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat Értesítője, mely 1879-től 1889-ig Orvos-Természettudományi Értesítő címmel jelenik meg, majd Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi szakosztályából a címe 1906-1919,1932-1948 között, 1991 óta pedig Orvostudományi Értesítő a főcíme Az új közigazgatási rendszerben Kolozsvár Kolozs megye székhelye

1877 Brassai Sámuel és Meltzl Hugó szerkesztésében Kolozsvárt megjelenik a világ első összehasonlító irodalmi folyóirata, az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok (Acta Comparationis

Litterarum Universarum) (1888-ig)

Kanitz Ágost szerkeszti a Magyar Növénytani Lapokat (1889-ig)

1878 Augusztus 16-án Felsőbb Kereskedelmi Iskola létesül Kolozsvárt

Megnyílik a kolozsvári sörgyár

1879 Március 10-16. között Liszt Ferenc Zichy Géza zongoraművész társaságában Kolozsvárt vendégeskedik

Június 10-én a kolozsvári Külső Felső Szén utcában születik Szabó Dezső író Szeptemberben Kolozsvárt vendégszerepel Johannes Brahms és Joachim József A Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat egyesül az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, annak szakosztálya lesz

1880 Október 3-án a Belső Magyar (Kossuth Lajos, most 1989- December 21.) utcában megnyílik a Felsőbb Leányiskola, melyet igazgatónőjéről „De Gerando"-nak neveznek, az intézet 1900-ban költözik sétatéri új épületébe

A népszámlálás szerint a lakosok száma 31 813, ebből magyar 23 434, román 4962, német 1436

Bartha Miklós függetlenségi párti politikus megalapítja az Ellenzék című politikai, közgazdasági és társadalmi napilapot, Kolozsvár leghosszabb életű újságát, mely 1944-ben szűnik meg Pákey Lajos lesz Kolozsvár főmérnöke

Kőváry László a Fellegvár dombjának déli lejtőjén 50 000 m2 területet felparcelláztat vasúti alkalmazottaknak házhelyként: létrejön a Kőváry-telep

1881 Január 4-én a király engedélyezi nevének az egyetem címébe iktatását (Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem) és az egyetem alapítólevelének kiállítását

Az ortodox többségű kolozsvári zsidó hitközségből kiválik egy „statusquo ante" jellegű csoport, mely 1884-ben neológ hitközséggé szerveződik

Megszüntetik az óvári kispiacon (Karolina, ma Múzeum tér) a zsibvásárt, Pákey Lajos tervei szerint parkot létesítenek, s kiépítik a járdát a Híd (Wesselényi, ma Ferdinánd király) utcától a Sétatér (Bartha Miklós, ma Emil Isac) utcáig

1882 Ajtai K. Albert megalapítja a Magyar Polgár nyomdáját, mely a századvég legjelentősebb kolozsvári nyomdavállalata, felszerelését 1919-ben a román Nemzeti Parasztpárt veszi meg

1882 Magyari Mihály megalapítja az Ellenzék nyomdáját, mely egy ideig Franklin Nyomda elnevezéssel működik 1882 Veress Ferenc szerkeszti a Fényképészeti Lapokat (1888-ig)

1882 Fabinyi Rudolf szerkesztésében megjelenik a Vegytani Lapok (1889)

1883 Megnyílik Maetz Frigyes téglagyára, évi 3 millió téglát gyárt

1884 Február 24-én megalakul a Városi Szépítő-Egylet

Augusztus 1-től 1886. május l-ig Haller Károly jogászprofesszor Kolozsvár polgármestere, a város századfordulós arculatának ő a kialakítója Decemberben megalakul a Kolozsvári Athleticai Club, a KAC

1885 Márciusban elkezdődik a Trencsin tér északi részének (ma Avram Iancu tér közepe) a parkosítása, létrejön a Kissétatér

Április 12-én a Redut nagytermében Haller Károly kezdeményezésére megalakul az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE

Augusztus 29-én Boros György szervező munkájával megalakul az unitárius hit és vallásos élet ápolására a Dávid Ferenc Egylet, első elnökéül Brassai Sámuelt választják November 10-én a Felső Kereskedelmi Iskola a minisztériumtól Kereskedelmi Akadémia rangot kap, 1887. november 20-án költözik új, Bástya (ma C. Daicoviciu) utcai épületébe Először rendezik a Házsongárdi temetőt, sok gazdátlan régi követ kiemelnek a helyéről, kijelölik a parcellákat, elkezdik a fásítást

A Magyar utcai „Fejedelmi Kert"-ből származó - ideiglenesen a temetőben tárolt - még ép négy szobrot (Árpád, Lehel, Örs, Verbulcs) a város restauráitatja és a Sétatéren állíttatja fel Megnyílik a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt.

1886 Május 1-től 1898. június 30-ig Albach Géza Kolozsvár polgármestere

Október 24-én avatják fel a Nagy (Ferenc József, ma Horea) utcai neológ zsinagógát Megalakul a kolozsvári Unió Szabadkőműves Páholy, hét alapító mestere: Deáky Albert ügyvéd, Haller Károly jogászprofesszor, Herzog Ödön vasúti felügyelő, Incze József ügyvéd, Kacsóh Lajos vasútigazgatósági titkár, Kovács János unitárius tanár, Szepessy Lajos biztosítóintézeti igazgató; 1887. május 30-án Deáky Albertet választják első főmesterré Megnyitják a kolozsvári javítóintézetet Megjelenik a Méhészeti Közlöny (1950-ig)

1887 Szeptember 22-24. között I. Ferenc József király Kolozsvárt tesz látogatást, a Bánffy-palotában lakik

Pákey Lajos tervei szerint felépül a vágóhíd, 1922-ben és 1936-ban kibővítik Megépül a klinikákat és pár környező utcát ellátó első vízmű Kolozsvárt Kolozsvári Zenetársaság alakul Brassai Sámuel vezetésével

1888 Kolozsvárt megalakul az Erdélyi Irodalmi Társaság, mely 1889-1897 között évkönyveket ad ki, s több emlékkönyvet, folyóiratot jelentet meg

Megjelenik a Petőfi Múzeum című irodalmi folyóirat (1895-ig)

Erdélyi Híradó címmel politikai, közgazdasági és társadalmi napilap jelenik meg (1896-ig) Januárban indul a Dávid Ferenc Egylet folyóirata, az Unitárius Közlöny, 1948-1990 között szünetel

Felépül a Trencsin (később Bocskai, ma Avram Iancu) téren a szabadkőművesek Unio páholyának emeletes székháza

Szeptember 3-án Süketnéma Intézet nyílik meg a városban

December 26-án Erdélyi Technológiai és Iparmúzeum létesül Kolozsvárt Pákey Lajos kezdeményezésére, utóbb Ferenc Józsefről nevezik el

1889 Májusra elkészül a Szamoson átívelő vashíd az állomás fele vivő Nagy (ma Horea) utca elején

Június 10-én az egykori Mikó-kertben leleplezik az Erdélyi Múzeum-Egyesület állíttatta Mikó Imre-mellszobrot

Szeptember 2-án Jókai Mór részvételével leplezik le a Mátyás király szülőházára elhelyezett bronz emléktáblát

1890 Sikerül a főtéri templom körüli épületeket eltakarítani, ekkor kezdődik a dísztérré alakítás

A kolozsvári munkások először ünneplik meg május 1-jét, a felvonulást betiltják, csak ünnepi gyűlésre kerül sor a Pannonia szálló nagytermében

Augusztus 30-án születik Kolozsvárt, a Toldalagi Korda-palota emeletén Reményik Sándor költő, halála után, 194l-ben emléktáblával jelölik meg a házat Kolozsvárnak 32 756 lakosa van

1891 Január 11-én az EMKE védnöksége alatt megalakul az erdélyi turizmus és tájismeret elősegítésére az Erdélyi Kárpát-Egyesület

Május 1-jén Királyi Tábla (felsőbbfokú bíróság) létesül Kolozsvárt Augusztus 29-én megalakul a kolozsvári Önkéntes Mentő-Egylet

Szeptemberére készül el az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Trencsin (ma Avram Iancu) tér szegletén lévő kétemeletes székháza (utóbb vasútigazgatóság)

1892 Szeptember 18-án megnyílik az Országos Történelmi és Ereklye-Múzeum főleg az 1848-as emlékek összegyűjtésére, s megindítják az 1898-ig havonta megjelenő 1848-1849. Történelmi Lapokat

November 11-én tartják a kolozsvári színjátszás százéves jubileumi ünnepségét, ebből az alkalomból emléktáblát lepleznek le a Jókai (Napoca) utcai Rhédey-házon, amelynek tánctermében az első előadásokat tartották

November 27-én kezd működni az első telefonközpont a városban 62 előfizetővel A postaigazgatóság Szebenből Kolozsvárra költözik

Elkészül a Külső Magyar utcai Református Vegyes Népiskola emeletes épülete (ma 1989. December 21. utca 124. sz.)

Az ortodox zsidó hitközség új temetőt nyit a Tordai út mellett (ma a Hősök temetőjén felül) -1917, 1930-1948 között jelenik meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület honismereti folyóirata, az Erdély

1893 Májusban indul be a gőzmozdony vontatta „közúti vasút" forgalma: az állomást kötötte össze a Főtérrel, s onnan a Monostor útra és a Magyar utcába volt elágazása; mivel sok balesetet okozott, 1902 nyarán felszámolták

Pályázatot hirdetnek a Főtéren felállítandó Mátyás-szoborra, a hét pályázó (Bezerédy Gyula, Fadrusz János, Köllő Miklós, Róna József, Sovánka István, Tóth András, Vastagh György) közül 1894 májusában Fadrusz János nyeri az első díjat

1894 Április 25-én a Házsongárdi temetőben helyezik örök nyugalomra Jósika Miklós író és felesége, Podmaniczky Júlia Drezdából exhumált hamvait

Májusban zajlik a kolozsvári Redut nagytermében a memorandisták pere: a kiegyezés és az unió újbóli életbeléptetésének negyedszázados évfordulóján az uralkodóhoz Bécsbe vitt emlékirat több jogot követelt a románságnak, s az unió érvénytelenítését kérte; az emlékiratot visszautasították, de aláírói ellen sajtóper indult, 15 személyt elítéltek, utóbb kegyelmet kaptak

Augusztusra elkészül az Állami Tanítónőképző Intézet új épülete a Puszta utcában, az utcát utóbb épp az intézet alapítójára való tekintettel Eötvös (ma Constanta) utcának nevezik el (az épületben most a N. Bálcescu Líceum működik)

Szeptember 1-jén a Kegyes Tanítórend teológiai intézetet nyit a Farkas (Kogálniceanu) utcában Kalazantinum elnevezéssel

Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Rt. létesül A Főtéren megnyílik az Erdélyi Bank és Takarékpénztár

Lebontják a Főtér sarkán álló egyemeletes Nemzeti Szállót, s helyére 1895-ben felépül a New York (ma Continental) szálloda Egy olasz vállalkozó elkezdi a város csatornarendszerének kiépítését

1895 Januártól Kolozsmonostort közigazgatásilag Kolozsvárhoz csatolják

Április 11-én engedélyezi a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, hogy az ősszel Kolozsvárt megnyíló református teológiai fakultás diákjai egyben az egyetem hallgatói is legyenek Szeptember 7-én tűzvész pusztít a Külső Magyar (1989. December 21.) utcában Szeptemberben Ferenc József király meglátogatja Kolozsvárt

Október 1-jén nyílik meg Gombos Ferenc nyomdája, mely lényegében a Lyceum nyomda folytatása, 1904-ben saját épületbe költözik a Minorita (Tomis, H. Oberth) utcába, a saját lapon, az Újságon kívül számos folyóiratot nyomtat

November 2-3-án Bánffy Dezső miniszterelnök jelenlétében felavatják a Református Egyházkerület Teológiai Fakultásának az új épületét a Bocskai (ma Avram Iancu) tér szegletén

Parajdról Kolozsvárra költözik Reitter József gyufagyára

Izraelita Jótékony Nőegylet alakul

Megnyílik az Országos Vöröskereszt Egylet kolozsvári Erzsébet-Mária szanatóriuma a Külső

Magyar utcában (ma 1989- December 21. utca 73- sz.)

1896 Január 1-től az Országos Karolina Kórházat a belügyi tárcától átveszi a közoktatásügyi, s ezzel egyetemi klinika rangot kap

Március 1-jén tart a kolozsvári egyetem először „sub auspiciis regis" (királygyűrűs) doktorrá avatást, a felavatott Filep Gyula orvostudor

Május 17-én tartja a városi törvényhatóság millenniumi díszközgyűlését a Redut termében, Márki Sándor történészprofesszor az ünnepi szónok, kilenc alkotással akarják a millenniumot emlékezetessé tenni

Szeptember 11-én megindul a vezetékes ivóvízszolgáltatás

Szeptember 30-án a millenniumi ünnepségek részeként megtörténik a Mátyás király-szobor alapkőletétele, ezen az uralkodót báró Fejérváry Géza hadügyminiszter képviseli; utána felszentelik a város Pákey Lajos tervezte díszzászlaját

Szeptember 30-án elhelyezik a Ferenc József Technológiai és Iparmúzeum Malom (Gheorghe Baritiu) utcai épületének az alapkövét; felavatására 1899- március 26-án kerül sor Október 4-én megnyílik a Farkas (Kogálniceanu) utcában az Állami Polgári Leányiskola Október 18-án Szamosfalva határában leleplezik a két 1849-es vértanú Honvéd-emlékművét Már 350 állomással működik a város telefonközpontja, de még nincs összeköttetésben a fővárossal

Elhatározzák, hogy a főtéri házak elé 5 m széles aszfaltjárdát, a templom köré aszfaltozott korzót építenek, a körbe futó szekérutat 12 m szélességben gránitkővel rakják ki - ezek 1898-ra el is készülnek

A millennium alkalmából kezdik kiépíteni a kolozsmonostori apátsági templom még álló szentélyéhez illeszkedő neogótikus hajót

1897 Önállósul az Unitárius Papnevelő Intézet, s hallgatói megszerezhetik az egyetemi hallgatói státust

Megépül a Monostor (Motilor) út elején az új vármegyeháza, a Sétatéren pedig a korcsolya-pavilon és a kioszk

Március 15-én a Petőfi és felesége 1847-es kolozsvári látogatását megörökítő emléktáblát helyeznek a Külső Torda (Petőfi, ma Avram Iancu) utcai Biasini-szálló falára Június 24-én a Vöröskereszt Szanatóriumban százéves korában meghal Brassai Sámuel, az „utolsó erdélyi polihisztor", akinek neve fogalom Erdélyben, ő a XIX. századi tudományosság megtestesítője

Felépül a háromhelyiséges halottas kápolna és a temetőiroda

1902-ig építik a Mikó utcai egyetemi klinikák épületeit, valamint a Trefort utcában az ideges elmegyógyászat pavilonjait Megjelenik a (Kolozsvári) Egyetemi Lapok (1906-ig)

1898 Felépül a Ferenc József (akkor Nagy, ma Horea) úti hídelvi (millenniumi) református templom

Elkészül a posta kétemeletes épülete a Híd (Wesselényi Miklós, ma Ferdinánd király) utca végén

Május 30-án az egyetemi ifjúság - az esemény félszázados évfordulóján - emléktáblával jelölteti meg a Redut épületét, ahol kimondták az uniót (a táblát a román hatóságok leszedették)

Július 1-től 1913- november 30-ig Szvacsina Géza Kolozsvár polgármestere December 25-én emléktáblával jelölik meg Bem József tábornok 1848-as lakhelyét, a Főtér sarkán lévő Teleki-házat

Kolozsvár és Szászfenes között vízgyűjtő létesül, mely 1901-től látja el friss vízzel Kolozsvárt Erdélyi Protestáns Lap címmel megjelenik az Erdélyi Református Egyházkerület hetilapja (1907-ig)

1899 Január 2-án tartanak először filmvetítést Kolozsváron, a Farkas (Kogálniceanu) utcai színházban

Áprilisban hoznak először határozatot a kolozsvári utcák átkereszteléséről: a létező 224 utcából és térből 69-nek adnak új nevet, többnyire az addigi spontánul kialakult beszélő neveket helyettesítik történelmi személynevekkel

Áprilisban lebontják a főtéri emlékoszlopot, a Státuát, majd az Óvár központi terén, a Karolina (ma Múzeum) téren állítják fel újra

Lebontják a főtéri templom előtti fogadalmi kaput, s a Szentpéteri-templom előtt - méreteit lecsökkentve - állítják fel

Szeptember 16-ra készülnek el a Főtér keleti sorát meghatározó katolikus egyház építtette státusházak, s ekkor a Szentegyház (ma Iuliu Maniu) utcát meghosszabbítják a Főtérig Megjelenik az Újság című politikai napilap (1927-ig) 13 bank és biztosító társaság működik Kolozsvárt

1900 Kiépül a Fellegvár Sétatér felőli oldalán a 420 méter hosszú szerpentines sétaút, mely felvezet a tetőre; e sétaút közepe táján állítják fel a Pákey Lajos tervezte talapzatra Erzsébet királyné

Stróbl Alajos készítette mellszobrát

Október 15-én megnyitják a Vakok Tanintézetét, 1903-ra épül fel Honvéd utcai kétemeletes épülete

Befejezik a Sétatér melletti Bánffy-kertben a Felsőbb Leányiskola új épületét (ma az egyetem Kémiai karáé)

Szászrégenbői Kolozsvárra költözik a Renner bőrgyár, mely rövidesen a vidék legjelentősebb cipőgyára lesz

A város lakossága 45 295 fő, közülök 35 590 magyar, 8176 román; 5878 épületéből 415 egy-, 43 két-, 3 háromemeletes; ezekben csak 589 önálló fürdőszoba létezik

A Reitter-féle gyufagyár 240 munkást foglalkoztat

1901 Szeptember 21-én leplezik le a Budapestről exhumált Jakab Elek történetíró síremlékét a Házsongárdi temetőben

Szeptember 22-én megnyitják a kolozsvári Unitárius Kollégium új, Pákey Lajos tervezte kétemeletes épületét

1902 Elkészül a Monostor úti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére épített kis kápolna, 1942-ben kibővítik

Augusztus 21-én adják át a forgalomnak a Sétatért a fellegvári sétánnyal összekötő Erzsébet gyaloghídat

Október 10-14. között jár utoljára Jókai Kolozsvárt fiatal felesége társaságában, részt vesz az

Erdélyi Irodalmi Társaságnak az Unitárius Kollégium dísztermében rendezett ünnepi ülésén, a színház díszelőadásán és a Mátyás-szobor leleplezésén

Október 12-én országos ünnepség keretében leplezik le Fadrusz János Mátyás-szoborcsoportját a Főtéren

Október 12-én a Mátyás király-szülőházban megnyílik az Erdélyi Kárpát-Egyesület néprajzi múzeuma

Október 13-án avatják fel az egyetem Meixner Károly tervei szerint épült Farkas (Kogálniceanu) utcai főépületét (1893 óta épült)

Október 13-án avatják fel a Hunyadi (ma Stefan cel Mare) tér és a Honvéd (ma Dorobanttilor) utca sarkán épült Igazságügyi palotát

Őszre felépül a Református Kollégium Petőfi (Avram Iancu) utcai új kétemeletes épülete

A leányiskola építésével a Sétatérről kiszoruló, 1885 óta ott lévő négy fejedelemszobrot res-tauráltatva a Fellegvárra viszik, a legfelső sétányon állítják fel

1903 Kolozsvárt rendezik meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlését

Április 6-án a református egyház megveszi a Monostor (Motilor) úti gróf Nemes-féle telket templomépítésre

Május 17-én az Erdélyi Irodalmi Társaság emléktáblával jelöli meg azt a házat, ahol 1845-ben Deák Ferenc és Vörösmarty vendégeskedett

Megjelenik Elie Daianu szerkesztésében a Rávasul című, politikai passzivizmust hirdető román művelődési folyóirat

Megjelenik a Ferenc-rendiek kiadásában a Szent Ferenc Hírnöke, majd csak Hírnök című keresztény társadalmi, irodalmi és művészeti folyóirat (1944-ig)

1904 Január 1-jén Egyetemi Gyógyszertár létesül

Szeptember 28-án leleplezik a kolozsvári Arany János (utóbb Béke, ma Lucian Blaga) téren a prágai Szent György-szobor másolatát (1960 óta a szobor a Farkas utcában látható) Szeptember 30-án Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter jelenlétében ünnepélyesen megnyitják a Hunyadi (ma Stefan cel Mare) téri Tanítók Házát, mely 1902-1903-ban épült s 49 szobájában 98 fiatalnak nyújt szállást

Az Unio (Memorandumului) utca nyugati végére felépül az Osztrák-Magyar Bank székháza (ma Dacia Felix Bank) Kolozsvári Kereskedelmi Hitelintézet létesül

1905 Felépítik a villamosművet és gyűjtőtavát Hidegszamoson

1906 Áprilisban megnyílik az első kolozsvári filmszínház

Június 17-én tartják az utolsó előadást a Farkas utcai kőszínházban: Katona József Bánk bánjának Gertrudis-szerepében Jászai Mari lép fel

Szeptember 8-án avatják fel a Hunyadi (Stefan cel Mare) téri új színházépületet Trefán Leonard Ferenc-rendi tartományfőnök a kolozsvári kolostor mellett Szent Bonaventúra elnevezésű nyomdát alapít, mely az 1948-as államosításig működik, főleg katolikus kiadványokat készít megkezdődik a villanyvilágítás Kolozsvárt, a következő évben a város 218 utcájában 1416 villanyégő világít

1907-ig épül, s 1909. május 18-án kerül felavatásra az Egyetemi könyvtár Szent György (ma Lucian Blaga) téri épülete Előre címmel politikai napilap jelenik meg Kolozsvárt (1910-ig)

1907 a Monostor (Motilor) úti, Auguszteum néven ismert női dolgozóház, óvoda és elemi iskola csődbe jut, épületeit átveszi a katolikus plébánia, s Hirschler József plébános elemi iskolát, óvodát, leányárvaházat létesít; a továbbra is Auguszteum nevű intézet vezetését a Miasszonyunk-iskolanővérekre bízza

1908 A városban már 120 utca kövezett

Januárban Udvari András készít először filmfelvételeket Kolozsvárt, ezeket Budapesten is bemutatják

Az Erdélyi Irodalmi Társaság Erdélyi Lapok címmel irodalmi folyóiratot jelentet meg (1913-ig) Megindul és máig is megjelenik a Református Szemle című egyházi folyóirat

1909 Nádas mentén létesül a Junász Fémipari Üzem

1910 Július 18-án avatják fel a nyári színház favázas épülete helyére emelt beton színházépületet, a magyar társulat ma is ebben játszik

Szeptemberben adják át használatra az Egyetem és Petőfi (Avram Iancu) utcák sarkán az első kolozsvári diákotthon és kantin, a „menza" épületét (később Avram Iancu illetve Gábor Áron Diákotthon)

1910 A népszámlálás adatai szerint 60 808 lakosa van Kolozsvárnak, ebből 50 704 magyar (83,3%), 7562 román (12,4%), 1676 német (2,8%); felekezetek szerint 19 021 katolikus, 20 726 református, 8646 görög katolikus, 7046 izraelita, 2016 lutheránus, 1994 unitárius, 1359 görögkeleti A Ferenc József (Horea) út elején felépül az Uránia-palota, benne az első - e célra tervezett - kolozsvári filmszínházzal, tulajdonosa Udvari András

1911 Elkészül a Kereskedelmi és Iparkamara Kossuth Lajos (1989. December 21.) utcai szecessziós épülete

Szeptember 8-án országos visszhangú ünnepség keretében emlékeznek meg Kolozsvárt az EMKE megalakulása félszázados évfordulójáról

Impozáns Ferenc József (Horea) úti épületében megnyílik a Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézet; intemátusát 1916-ra húzzák fel

1912Május 27-én a Belgyógyászati Klinika udvarán leleplezik Purjesz Zsigmond orvosprofesszor ifj. Vastagh György készítette mellszobrát (a klinikák román átvételekor a szobor talapzatával együtt kikerül a temetőbe, Purjesz sírjára) Őszén a sétatéri színkörben mozit rendez be Janovics Jenő

1913 Augusztus-szeptemberben készül Janovics Jenő és a Pathé-cég együttműködésével az első kolozsvári játékfilm, a Sárga csikó

Szeptember 17-én megnyitják az Állami Tanítóképző Intézet Eperjes (Onisifor Ghibu) utcai új épületét

December 1-től 1918 decemberéig, a románok bevonulásáig dr. Haller Gusztáv ügyvéd a polgármester

Építeni kezdik és 1914. március 22-én szentelik fel a Monostor úti „kakasos" református templomot

1914 Márciusban Kolozsvárt is részt vesz filmbemutatókon Valdemar Psilander, a kor híres filmszínésze

Ebben az évben a következő hírlapok jelentek meg Kolozsvárt: Ellenzék, Estilap, Friss Posta (Hétfői lap), Kolozsvári Ellenőr (Hétfői Híradó), Kolozsvári Hírlap, Kolozsvári Tükör, Újság A működő szállodák: Aranysas (Ferenc József, ma Horea út), Biasini (Petőfi, ma Avram Iancu utca), Ferenc József (Ferenc József, ma Horea út), Hungária (Wesselényi Miklós, ma Ferdinánd király utca), Korona (Kossuth Lajos, ma 1989. December 21. utca), Központi (Főtér), New York (Jókai, ma Napoca utca), Pannónia (Kornis, ma E. Zola utca), Vereskereszt (Monostori, ma Mojilor út), Wesselényi (Wesselényi Miklós, ma Ferdinánd király utca) A Tordai út mellett megnyílik a Hősök temetője A város területe eléri az 1000 hektárt Kolozsvár a ferencesek rendtartományi székhelye

Janovics Jenő vezetésével filmgyár működik Kolozsvárt, mely száznál több filmet készít (1921-ig)

1915 Augusztus 18-án leleplezik a Kolozsvári Szeszák Ferenc készítette Kárpátok őre szobrot a Deák Ferenc (Eroilor = Hősök) utca elején, a városháza előtti járdaszigeten Megjelenik Az Út című református lelkipásztori folyóirat (1915-1918 és 1923-1944 között)

1917 Gyermekklinika létesül az egyetem keretein belül a Majális (Köztársaság = Republicii) utcában, a mai onkológia helyén álló épületben

1918 Augusztus táján a család emléktáblával jelölteti meg Kőváry László történetíró óvári lakóházát Október 31-én Kolozsvárt is kitör a forradalom

December 1-jén megalakul Kolozsvárt a Székely Hadosztály, parancsnoksága a hadi kórház részére lefoglalt Tanítók Házában működik

December 9-én a magyar kormány Apáthy István egyetemi tanárt nevezi ki Kelet-Magyarország kolozsvári székhelyű kormánybiztosává

December 22-én Kolozsvár Főterén 50 ezres tömeg 26 vármegye magyarsága nevében tiltakozik a december 1-jei gyulafehérvári döntés, vagyis Erdély Romániába való bekebelezése ellen, a gyűlés fő szónoka Apáthy István, akit ezért utóbb meghurcolnak December 24-én a román királyi csapatok bevonulnak Kolozsvárra, Haller Gábor polgármester átadja a város vezetését

December 24-én megjelenik a Keleti Újság című napilap első száma Megindul meg az Uj Kelet című zsidó heti-, majd 1920-tól napilap

1919 Január 3-án a nagyszebeni Kormányzótanács elrendeli minden magyar állami tanintézet átvételét, február 19-én a magyar nemzetiségű tanárokat a román állam iránti hűségeskü letételére szólítják fel

Január 17-én Apáthy István kormánybiztost letartóztatják, emiatt a magyar kormánybiztosság beszünteti működését

Január 19-re összehívják a városháza tisztviselői karát, élén Haller Gusztáv polgármesterrel, s felszólítják a román király iránti hűségeskü letételére, mind a 138-an megtagadják ezt; erre elbocsájtják őket, s beiktatják dr. Pop Iuliant, Kolozsvár első román polgármesterét, utána a bécsi döntésig még tizenegyen következnek, többen két alkalommal is betöltik a tisztséget Május 7-én román fiatalok ledöntik a Széchenyi téri kút felett álló Széchenyi-szobrot Május 9-én a román Kormányzótanács a román király iránti hűségeskü letételére szólítja fel az egyetem tanári karát, ennek megtagadása miatt május 12-én délben a román hatóságok eltávolítják a tanári kart, s katonai segédlettel „átveszik" az egyetemet Május 14-én bukaresti művészekkel tartanak először román nyelvű előadást a Hunyadi (Stefan cel Mare) téri színházban, szeptembertől kezdve szerveznek Kolozsvárt önálló román társulatot

Május 27-én a román királyi pár meglátogatja Kolozsvárt

Június 13-án az Országos Karolina Kórház és Klinika éléről eltávolítják dr. Engel Gábor c. rendkívüli tanár igazgatót, s román vezetés alá helyezik az intézetet

Szeptember 24-én az Erdélyi Református Egyházkerület Református Leánygimnázium felállításáról hoz határozatot

Október 1-től a román hatalom birtokába veszi a Hunyadi (ma Stefan cel Mare) téri színházat; a kiutasított magyar társulat szeptember 30-án tartja búcsúelőadását, a Hamletet játsszák, ezután a sétatéri színkörben kénytelenek meghúzódni

Október 10-én Nagyszebenből Kolozsvárra költözik az erdélyi ügyeket irányító Kormányzótanács, s itt működik 1920 áprilisáig, megszűntéig

November 3-án 2000 beiratkozott diákkal a magyaroktól elvett épületekben és felszereléssel megnyílik a kolozsvári román egyetem

December 2-án tartja az újonnan alakult kolozsvári román színtársulat első előadását a Hunyadi (Stefan cel Mare) téri színházban

Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonát képező, leánygimnáziuma részére fenntartott Magyar (1989. December 21.) utcai épületekben és telken Dominic Stanca nőgyógyászati kórházat létesít, mely napjainkig is „Stanca" néven ismert Megjelenik a Nemzeti Parasztpárt kolozsvári napilapja, a Patria (Haza) (1940-ig)

1920 Február 1-jén Ferdinánd király jelenlétében avatják fel a kolozsvári román egyetemet, mely

1927-ben felveszi címébe a király nevét

Május 20-án nyílik meg a Hunyadi (Stefan cel Mare) téri színházban a kolozsvári Román Opera Verdi Aidájának az előadásával, ez Románia első operaháza.

Június 4-én aláírják a trianoni békediktátumot, mely Erdély, s ezzel Kolozsvár sorsát is Romániához köti

Júniusban a Kolozsvárt maradt magyar egyetemi tanárok a magyar egyházak támogatásával hat karos felekezetközi magyar egyetemet próbálnak alapítani, nem kapnak rá engedélyt Augusztus 16-án az erdélyi magyar egyházak támogatásával megalapítják a Minerva Nyomdai Műintézetet, mely a két világháború közti legfontosabb erdélyi magyar nyomda Augusztus 28-án Unitárius Irodalmi Társaság létesül Kolozsvár székhellyel Szeptemberben megnyílik a kolozsvári zsidóság Tarbut fiú- és leányközépiskolája, magyar tannyelve miatt a román hatóságok 1927-ben megvonják működési engedélyét Szeptembertől 1925 novemberéig jelenik meg Erdélyi Orvosi Lap címmel az első romániai magyar orvosi folyóirat

Októberben a kolozsvári református teológia épületében Református Tanárképző Intézet létesül felekezetközi jelleggel, a hatóságok 1921. október 1-jén az intézetet feloszlatják Novembertől 1931 végéig jelenik meg Kende János szerkesztésében az Erdélyi Magyar Lányok című ifjúsági folyóirat

December 5-én az Erdélyi Gazdasági Egyesület tiltakozó nagygyülést rendez Kolozsvárt a román agrárreform ellen, küldöttséget menesztenek a királyhoz Decemberben kerül sor az utcák román átkeresztelésére Megalakul a Haggibor zsidó sportegyesület A városnak 83 542 lakosa van

Megjelenik a Keleti Újság mellékletéből önállósult Napkelet című havi folyóirat (1922-ig) 1921 Január 23-án Kolozsvárt megjelenik Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád Kiáltó szó című röpirata, amely helybenmaradásra, szervezkedésre és munkára szólítja fel az erdélyi magyarságot

Március 1-jén a városi tanács levéteti Mátyás király szülőházáról a magyar nyelvű bronz emléktáblát

Március 11-12-én ünneplik a kolozsvári színház megnyitásának századik évfordulóját Május 7-én a kolozsvári tanács végleg eltávolíttatja Széchenyi István mellszobrát a Széchenyi (Mihai Viteazul) téri kútról

Júniusban a magyar parlament határozatával a kolozsvári egyetemet ideiglenesen Szegeden telepítik le

Július 6-án a református teológia dísztermében megalakul a Magyar Szövetség, elnökéül báró Jósika Sámuelt, titkárául Kós Károlyt választják

Július 6-án 32 erdélyi lutheránus egyházközség Kolozsvárt alkotmányozó gyűlést tart, s megveti a zsinat-presbiteri lutheránus egyházkerület alapjait

Július 18-án kelt királyi rendelettel Görögkeleti Román Püspökség létesül Kolozsváron Szeptemberben olasz diákok küldöttsége hozza Kolozsvárra Róma városának ajándékát, a Ro-mulust és Remust szoptató kapitóliumi anyafarkas-szobor másolatát; a Főtéren állítják fel Megjelenik Benedek Elek képes hetilapja, a Vasárnap (i Újság) (1925-ig) Gyilkos címmel szatirikus hetilapot szerkesztenek (1940-ig)

Megjelenik a falusi lakosság részére a Magyar Nép című politikai, gazdasági és szépirodalmi képes hetilap (1944)

Megjelenik a Pásztortűz című irodalmi-művészeti-társadalmi képes hetilap (1944-ig) 1922 Január 15-én Kolozsvárt megalakul a politikai aktivitást sürgető Magyar Néppárt, elnökéül Kecskeméthy István teológiai tanárt választják

Február 6-án körülbelül kétezer fős román tüntető tömeg szétrombolja az Ellenzék című napilap szerkesztőségét

Február 12-én a kolozsvári Redut nagytermében megalakul a Magyar Nemzeti Párt, melynek elnöke Ferencz József unitárius püspök, majd Grandpierre Emil lesz

December 8-án a városi tanács díszpolgárrá választja Gheorghe Siont s róla nevezi el a Szent György teret

Április 4-én Kristóf György kinevezésével betöltik a kolozsvári román egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékét (1940-ig ő lesz az egyetem egyetlen magyar nemzetiségű tanára)

Június 15-én újjáalakul az 1910-ben létesült Unitárius Nők Szövetsége, elnöke Ferencz Józsefné

December 28-án a kolozsvári Iparosegylet dísztermében tartott ülésen a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Néppárt egyesül, létrehozva az (Országos) Magyar Pártot, elnökéül báró Jósika Sámuelt, alelnökéül pedig Haller Gusztávot választják

Megnyitják a város repülőterét Szamosfalván

Megkezdi működését a később Iris néven ismert porcelángyár

1923 Január 1-jén a város saját kezelésébe veszi az addig a Ganz cég által üzemeltetett villamos műveket

Január 1-jén létesül Károly tónörökös kezdeményezésére az Erdélyi Néprajzi Múzeum Április 29-én az erdélyi magyar szabadkőműves páholyok Kolozsvárt tartanak kongresszust Augusztus 15-én a kormány bezáratja a Marianum keretében működő tanárképezdét Szeptember 6-8-án a Romániai Magyar Dalosszövetség 23 dalárda részvételével megrendezi első országos dalosversenyét Kolozsvárt

Kolozsvárt jelenik meg a Romániai Magyar Dalosszövetség 1922 januárjában Brassóban alapított lapja, a Magyar Dal (megszűnik 1936-ban)

1933-ig felépül a Bocskai (akkor Cuza Vodá, most Avram Iancu) téren a görögkeleti székesegyház, a „katedrális" Református szépirodalmi-tudományos ifjúsági lap jelenik meg Ifjú Erdély címmel (1946-ig)

1924 Április 29-én a Római Katolikus Státus a kolozsmonostori apátság „kálvária" templomát 25 évi használatra átengedi a görög katolikusoknak, csak 1994-ben tudják majd visszaszerezni

A Korcsolyázó Egylet korcsolyapályát létesít a kétágú református templom megetti területen

Egy mindössze négy számot megért, a kulturális közeledést elősegítő négynyelvű (francia, román, magyar, német) folyóirat jelenik meg Cultura címmel

Erdélyi Szépmíves Céh elnevezéssel irodalmi könyvkiadó létesül

Erdélyi Irodalmi Szemle címmel tudományos és kritikai folyóirat jelenik meg (1929-ig)

Megjelenik a kolozsvári liberális párt napilapja a Natiunea (A nemzet) (1938-ig)

1925 Február 2-án a városi tanács 25 évre kiadja a Redut épületét a hadseregnek, hogy ide rendezzék be a Katonai Kört (tiszti kaszinót)

Október 11-én újra megnyílik a Mátyás király szülőház két - a polgármesteri hivatal kiutalta - helyiségében az Országos Történelmi és Ereklye-Múzeum kiállítása Novemberben létesül Kolozsvárt román tannyelvű Képzőművészeti Főiskola, melyre sok magyar fiatal is beiratkozik, a tanintézet 1933-ban Temesvárra teszi át székhelyét Karácsonykor az árvíz elsodorja a Németek pallóját, többet nem építik újjá A Jövő Társadalma címmel társadalomtudományi és szociálpolitikai szemle jelenik meg Aradi Viktor szerkesztésében (1930-ig) Jóbarát címmel katolikus irodalmi-tudományos ifjúsági folyóiratot szerkesztenek (1940-ig)

1926 Január 1-jén lép életbe Románia új, egységes területi felosztása (72 megyére), Kolozsvár Kolozs megye székhelye

Áprilisban bezárják a Biasini-szállodát és a földszintjén működő orfeumot, az épületet lakóházzá alakítják át

Novemberben a magyar minoriták kénytelenek a görög katolikusoknak átadni kolozsvári templomukat, mert azt a pápa nekik adományozta Művészeti Szalon címmel képes havi folyóirat jelenik meg (1932-ig) Megjelenik a Korunk című társadalomtudományi szemle (1940-ig, majd 1957 óta)

1927 Felépül a Református Leánygimnázium Király (I. C. Brátianu) utcai kétemeletes saroképülete

Májusnak közepén Kolozsvárt vendégszerepel Pietro Mascagni olasz zeneszerző és karmester

Augusztusban megszűnik a nagymúltú kolozsvári Újság című napilap

Októberben Sebestyén Dávid építkezési vállalkozó nagy adományával megveti a Zsidó kórház alapjait

November 18-án Kolozsvárt megalakul a romániai Református Nőszövétség, az erdélyi kerület élére Makkai Sándornét választják

December 7-8-án zsidóellenes diákzavargások során templomokat és üzleteket dúlnak fel A neológ zsidó hitközség új temetőt nyit a Majális (Republicii = Köztársaság) utca végén Az ortodox zsidó temetkezési egylet kertet vásárol a Tordai út 154. sz. alatt új temető nyitására Indul a Kálvinista Világ, majd 1934-től Kiáltó Szó című, 1944-ig megjelenő református egyháztársadalmi folyóirat A Keleti Újság című kolozsvári napilap a Magyar Párt sajtószerve lesz

1928 Januártól 1938 végéig jelenik meg Kolozsvárt az Orvosi Szemle - Revista Medicalá - Árztliche Rundschau című háromnyelvű folyóirat

Májustól 1944 szeptemberéig, a helikoni munkaközösség kiadványaként jelenik meg az Erdélyi Helikon című szépirodalmi és kritikai folyóirat

Auguszts 2-án először száll le Kolozsváron utasszállító repülőgép

November 10-én az erdélyi magyar nőegyesületek első kongresszusát tartják Kolozsvárt

1935-ig a líceumi oktatás hétosztályos az országban

1929 Március 2-ától - tizenegy év után - újra lehet Kolozsvárról Budapesttel telefonon beszélni

Hosszas pereskedés eredményeként a román Egészségügyi Minisztérium tulajdonába kerül a Magyar (1989. December 21.) utcai Vöröskereszt Szanatórium épülete, Radu Stanca főorvos Onkológiai Intézetet létesít benne

A romániai magyar képzőművészek összefogására megalakul a Barabás Miklós Céh

A Reitter-féle gyufagyárat egy svéd cég veszi bérbe, majd 1932-ben bezárják

Az egykori kolozsmonostori Gazdasági Akadémia külön törvénnyel egyetemi rangot kap (Academia de Ínalte Studii Agronomice)-től alakítják ki az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri részlegét a Hójában

1930 Július 30-án királyi rendelettel jóváhagyják Kolozsvár város címerét: azonos a korábbi, középkori eredetű címerrel

Július 30-án a városi tanács a postapalota mögötti teret jelöli ki az első távolsági autóbuszállomás helyéül

December 14-én a kolozsvári román egyetem 423 magyar diákja megalapítja az Erdélyi Egyetemi Hallgatók Bolyai Művelődési Körét

László Dezső szerkesztésében indul, s 1940-ig jelenik meg a fiatalabb nemzedék sajtószerve, az Erdélyi Fiatalok című folyóirat

Kolozsvár legjelentősebb ipari egysége, a Renner Testvérek bőrgyára egyesül a temesvári Turul cipőgyárral, új elnevezése: Dermata

A román népszámlálás 100 844 lakost talál Kolozsvárt, ebből 54 776 magyar (54,4%), 34 836 román (34,6%), 2702 német (2,7%), 8530 más anyanyelvű; 13 504-en (13,4%) vallották magukat zsidónak

Az új püspök, Iuliu Hossu a Szamosújvár-kolozsvári Görög-katolikus Püspökség székhelyét áthelyezi Kolozsvárra, 1931-ben a Monostori (Mojilor) út 24. számú házat megvásárolják püspöki palotául

Megérinti a várost a gazdasági válság, számos gyár bezár, sokan válnak munkanélkülivé 1931-re új közúti híd épül a Szamoson a Rudolf (Decebal) út és a Kádár (I. P. Voinesti) utca között

1931 Októberben Nagyváradon tartja alakuló közgyűlését a kolozsvári székhelyű Károli Gáspár Református Irodalmi Társaság

November 29-én nyílik meg a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara építtette Tőzsdepalota modern épülete a Deák Ferenc (Hősök=Eroilor) utca és a Bocskai (ma Avram Iancu) tér sarkán (jelenleg Tisztek Háza)

1932 Nicolae Iorga javaslatára a nagy uralkodó emlékét sértő román feliratot helyeznek a főtéri Mátyás király-szobor talapzatára

December 1-i ünnepségek előestéjén a kolozsvári magyar diplomáciai kirendeltség előtt tüntetést rendeznek, s egy égő fáklyával az egyik helyiséget lángra lobbantják, majd kitűzik az épületre a román zászlót Független politikai napilapként megjelenik a Jóestét (1940-ig)

1933 Március 13-án a városi tanács rendelettel szabályozza a városi autóbusz-közlekedést

Október 10-én a városi tanács jóváhagyja Kolozsvár nyolc kerületre osztását

A katolikus egyház kiadásában megjelenik az Erdélyi Iskola című oktatásügyi negyedévi folyóirat (1944-ig)

Megjelenik az Ellenzék esti kiadványaként a Kolozsvári Estilap (1944-ig) Megjelenik a Magyar Újság című néplap (1940-ig)

1934 Július 17-én a városi tanács rendelettel szabályozza a taxival történő személyszállítást

Augusztus 13-20-án alakul meg Marosvásárhelyen a kolozsvári székhelyű Magyar Dolgozók

Szövetsége (MADOSZ), mely szemben áll az Országos Magyar Párttal

December 22-én átadják a forgalomnak a Villamosművek utcáját az Előd (Garibaldi) utcával összekötő gyalogos vashidat

A nagyváradi Jogakadémia beolvad a kolozsvári egyetem Jogi karába

Megjelenik Ligeti Ernő szerkesztésében a Független Újság című szabadelvű politikai-társadalmi lap (1940-ig)

1935 A román kormány jóváhagyja az EMKE ismételten módosított alapszabályait, s ezzel a vagyonától megfosztott egyesület - 17 évi szünetelés után - újból munkához kezdhet

Július 12-én a városi tanács elhatározza a cselédpiacnak a Széchenyi (Mihai Viteazul) térről a városháza hátsó udvarára való költöztetését

Tulajdonosa, a román egyetem lebontatja a Farkas (Kogálniceanu) utcai patinás színházépületet, s helyére modern diákházat építtet, melynek felavatására 1937. június 13-án kerül sor II. Károly román király jelenlétében, akit díszdoktorsággal is megtisztelnek -A líceumi oktatást újra nyolcosztályossá teszik

Koós Kovács István szerkesztésében megindul az újabb nemzedéket csoportosító Hitel című folyóirat, melyet 1936-tól 1944-ig Venczel József nemzetpolitikai szemleként szerkeszt

1936 Kialakítják a Szamos déli partján, a város nyugati végében az eleinte II. Károly király (majd Horthy Miklós, I. Mihály, Victor Babes), jelenleg a kezdeményező, Iuliu Hajieganu orvosprofesszor nevét viselő egyetemi sportparkot

Május 21-én a Bethlen-bástya elé hármas fakeresztet állítanak Baba Novac emlékére Június 6-án a kolozsvári állomáson köszöntik a Bukarest fele utazó Eduard Benest, Csehszlovákia elnökét November 20-án Kolozsvárt vendégszerepel George Enescu román zeneszerző

1937 Május-júniusban lebontják a Redut hátsó szárnyát

1938 Augusztus 15-től új közigazgatási rendszert vezetnek be, a megyék fölé helyezik a tartományt (jinut), Kolozsvár a hét megyét felölelő Szamos tartomány székhelye

A lakosok száma 115 000, a város területe 1813 hektár Új, román nyelvű telekkönyveket vezetnek be

1939 Február 11-én - az Országos Magyar Párt feloszlatását követően - Kolozsvárt megalakul a magyarság új politikai képviselő szerve, a Magyar Népközösség, elnöke gróf Bánffy Miklós lesz

Február 12-én Kolozsvárt szentelik püspökké a város addigi plébánosát, Márton Áront

December 29-én Kolozsvárt jár II. Károly román király, fia, Mihály kíséretében

Kolozsvárt 9 autóbuszjárat áll a közönség rendelkezésére

Felépül az írisz-telepi unitárius templom (ma a II-es egyházközségé, Zsigmond király/Mára-maros utca 167. sz.)

1940 Augusztus 30-án a második Bécsi döntéssel Erdély északi és keleti része (43 492 km2) Kolozsvárral együtt újra Magyarország részévé válik

Szeptember 11-én vonul be Kolozsvárra a magyar hadsereg

Szeptember 15-én tartják a Főtéren Horthy Miklós kormányzó jelenlétében a város „visszatérési ünnepségét"

Október 15-16-án tárgyalja és fogadja el a magyar törvényhozás az egyetem Szegedről Kolozsvárra való visszatelepítését kimondó törvénycikkelyt

Október 19-én kelt rendelettel a kolozsvári egyetem mellé Erdélyi Tudományos Intézet elnevezésű kutatóközpontot létesítenek Erdély földrajzi, néprajzi, történeti, társadalmi, nyelvészeti, irodalmi, embertani sajátosságai tanulmányozására

Október 24-én Horthy Miklós kormányzó és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében megnyitják az egyetemi tanévet

Novemberben Zsidó Gimnázium létesül Kolozsvárt a Nagyszamos (Iasilor) utcában November 26-tól 1944 áprilisáig Inczédy-Joksmann Ödön Kolozs megye és Kolozsvár főispánja

1941 Januárban az utcaneveket magyar szempontok szerint visszaállítják, illetve módosítják, egységesítik a házszámozást is

Januárban a következő filmszínházak működtek Kolozsvárt: Capitol (Főtér), Edison (Hosszú, ma Ploie§ti utca), Egyetem (Egyetem utca), Rio (Patak, ma Sindicatelor = Szakszervezetek utca), Royal (Deák Ferenc,ma Eroilor=Hősök utca), Urania (Ferenc József, Horthy, ma Horea út) A következő időszaki sajtótermékek jelentek meg Kolozsvárt: Ellenzék, Keleti Újság, Kolozsvári Estilap, Magyar Újság, Tribuna Ardealului; Erdély, Erdélyi Helikon, Erdélyi Iskola, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Szemle, Hírnök, Ifjú Erdély, Jóbarát, Keresztény Magvető, Pásztortűz, Református Család, Református Szemle, Unitárius Közlöny

Április 16-án tartja a kolozsvári törvényhatóság alakuló közgyűlését, a polgármester dr. Keledy Tibor lesz, aki a katonai közigazgatást vezető Beck Albert ezredestől veszi át a város ügyeinek irányítását

A magyar népszámlálás 110 956 lakost talál a városban (53 934 férfi, 57 022 nő), közülük 97 698 magyar,10 029 román, 1825 német, 1404 más anyanyelvű; más forrás szerint közülük 16763-an zsidók voltak

Megjelenik a Nép és Nyelv című néprajzi és nyelvészeti folyóirat (1944-ig) Megjelenik a Szellem és Élet című filozófiai folyóirat (1944-ig rendszertelenül)

1942 November 15-én megünneplik az erdélyi magyar színjátszás kezdetének 150. évfordulóját

November 23-án katonai pompával átszállítják I. és II. Apafi Mihály fejedelmek és feleségeik hamvait a kétágú református templomból a Farkas utcaiba, s ott örök nyugalomra helyezik őket

A város filmszínházai: Árpád (322 hely), Corvin (460), Egyetem (320), Erdélyi (433), Mátyás király (465), Rákóczi (398)

A következő szállodák és fogadók működnek Kolozsvárt: Asztoria (95 szoba),Erdélyi (5), Hargita (31), Karolina (10), Központi (30), New York (66), Park (35), Szieszta (21), Transsylvania (42); Aranysas fogadó (5), Nagy Miklós fogadója (6), Szente fogadó (2), Óvári fogadó (10); 118 lovas bérkocsi és 103 autótaxi áll az utazók rendelkezésére

Termés címmel negyedévi folyóirat jelenik meg (1944-ig)

Kolozsvári Szemle címmel negyedévenkénti várostörténeti és -igazgatási folyóiratot ad ki a kolozsvári városvezetés (1944-ig)

1943 Októberre készül el a Méhes (Albini) utcai elemi iskola és óvoda új épülete

Október végén Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás látogatja meg a várost

November 22-én Józsa Béla író, kommunista politikus a Zápolya (Dosztojevszkij/Traian Mosoiu) utcai katonakórházban belehal a rendőrségi vallatás nyomán elszenvedett bántalmakba

1944 Március 19-étől kezdve Magyarországra bevonulnak a német csapatok

Március 27-én vonulnak be a német csapatok Kolozsvárra

Május 3-án kezdődik a városban a zsidók (több mint 16000 személy) gettóba gyűjtése Május 18-án Márton Áron római katolikus püspök a főtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt

Május 25-től kezdve hat vonatszerelvénnyel szállítják német haláltáborba a kolozsvári gettóba gyűjtött zsidókat

Június 2-án a szövetségesek bombázása főleg az állomás környékén okoz nagy károkat, találat éri a Zápolya (Dosztojevszkij/Traian Mosoiu) utcai ortopéd kórházat is Szeptemberben a kolozsvári magyarok kérésének eleget téve az egyetem rektori tanácsa úgy dönt, hogy nem menekítik el az egyetemet

Október 9-én este ferobbantják az óvári telefonközpontot, tűz üt ki, megsérül a Ferenc-ren-di templom is

Október 10-én a magyar csapatok feladják Kolozsvárt, másnap, 11-én a Malinovszkij marsall vezette szovjet csapatok bevonulnak Kolozsvárra („felszabadítják a várost") Október 12-től 1945. március 13-ig Kolozsvár - Észak-Erdéllyel együtt - szovjet fennhatóság alatt autonóm helyzetbe kerül, március közepén kebelezi be a román közigazgatás Októberétől a szovjet parancsnokság Tudor Bugnariu tanárt Kolozsvár polgármesterévé Demeter János ügyvédet pedig alpolgármesterré, Teofil Vescan tanárt a megye prefektusává, Csőgör Lajos fogorvost pedig alprefektussá nevezi ki

Decembere és 1948 februárja között Erdély címmel szociáldemokrata lap jelenik meg Magyar Népi Szövetség napilapjaként megjelenik Balogh Edgár szerkesztésében a Világosság (1952-ig)

1945 Mátyás király-szülőházban működik a Móricz Zsigmond Kollégium, szegénysorsú fiatalok tanulását segíti elő, könyvkiadással is foglalkozik (1948-ig)

Márciusban mindössze száz taggal újjáalakul a kolozsvári neológ zsidó hitközség Márciusban a kommunista párt Kolozsvár Kerületi Bizottságának lapjaként indul az Erdélyi Szikra című hetilap, mely rövidesen felveszi az Igazság címet, s napilapként 1989 decemberéig jelenik meg

Március és 1989 decembere között jelenik meg a Dolgozó Nő című képes havi folyóirat Május 1-jén katonai pompával avatják fel a katedrális előtti „felszabadító szovjet hősök" emlékoszlopát, valamint a templom mögötti bronztankos emlékművet

Május 6-12. között Kolozsvárt tartja kongresszusát 500 küldöttel a Magyar Népi Szövetség, a romániai magyarság 1944—1953 közötti tömegszerve, a kongresszuson részt vesz dr. Petru Groza miniszterelnök is

Május 13-án megalakul a Romániai Magyar írók Szövetsége

Június 1-i hatályú törvényrendelettel intézkednek a román Ferdinánd Király Tudományegyetem visszatelepítéséről Kolozsvárra, valamint egy új, magyar előadási nyelvű állami tudományegyetem felállításáról (ennek a sétatéri volt De Gerando, majd Regina Maria leánygimnázium épületét utalják ki)

Októberben jön létre a Magyar Népi Sövetség közművelődési egyesülete, a Józsa Béla Athenaeum, könyvkiadót is működtet

Novemberben indul a Falvak (Dolgozó) Népe című a földműveseknek szóló félhavi, majd hetilap

Novemberben a város több száz utcájának a nevéről döntenek, a hagyományos, valamint a román nevek mellett maradnak magyar nevek is, s megjelennek az orosz-szovjet vonatkozású elnevezések

Novemberben a magyar társulatot ismét kiutasítják a Hunyadi (Stefan cel Mare) téri színházépületből

November 16-án Katona József Bánk bánjával nyitja meg évadját a sétatéri épületben a magyar színtársulat

December 6-án tartja évadnyitó előadását a Hunyadi (Stefan cel Mare) téren a román Nemzeti Színház társulata

December 11-én a kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet központi rendelettel Bolyairól nevezik el

1946 Március 5-én román tannyelvű koedukációs Zsidó Gimnázium létesül Kolozsvárt

Június és 1989 decembere között jelenik meg az Utunk című irodalmi, művészeti és kritikai hetilap

November 14-én megkezdik a földgáz bevezetését Kolozsvárra

November 26-án brit konzulátus nyílik a Fadrusz János (Eminescu) utcában

Magyar tannyelvű Zene- és Színművészeti Főiskola létesül Kolozsvárt

1947 Fokozatos elsorvasztás után - megszűnik az EMKE

Augusztus 20: pénzreform

December 24-én felavatják az újjáépített telefonközpontot

1948 Január 7-én a város elöljárósága 15 utca nevét változtatja meg, egy részük a december 30-án trónfosztott királyi családdal kapcsolatos (Mihály Király (Unió) - December 30; Regina Mária (Deák Ferenc) - Molotov; Regalá (Majális) - Köztársaság), mások a magyar történelemmel (Erzsébet - Emil Racovítá; Izabella - Béke; Kemény János - Elena Pavel, Bocskay - Bernát Andor; Lorántffy - Szabó Árpád, Reményik Sándor - A. P. Csehov)

Január 25-i népszámlálás szerint a lakosság száma 117915 amiből 68000 magyar 47000 román Február 1-én Kolozsvár öt nagyüzemében fellobban a frissen bevezetett földgáz, majd március 10-én nagygyűlésen ünneplik a gáz bevezetését

Április 8-án a polgármesteri hivatal rendeletet ad ki a háborúban megsérült épületek helyreállításáról, illetve lebontásáról

Májusban az anyakönyvi hivatal 156 újszülöttet, 79 házasságot, 176 halálesetet és 24 válást vett nyilvántartásba

Június 11-én államosítják az ipari, kereskedelmi egységeket

Július 1-től a város elöljárósága két évre a Bolyai Egyetemnek adja bérbe a Mátyás király-szülőházat

Augusztus 3-án törvénybe iktatják a „tanügyi reform"-ot, s ezzel minden felekezeti tanintézetet államosítanak

Október 26-án törvényrendelettel a korábbi Mezőgazdasági Akadémia helyén Mezőgazdasági Főiskola létesül román és magyar előadási nyelvvel (a magyar tagozatot 1959-ben felszámolják)

Október 26-án minisztériumi rendeletre külön román és külön magyar Művészeti Intézet létesül (ez magába olvasztja a Zene- és Színművészeti Főiskolát) December 16-án tartja megnyitó előadását az Állami Magyar (Nép)opera

Megalakul a Román Akadémia kolozsvári Fiókintézete, mely szak-kutatóintézeteket, könyvtárakat és levéltárat működtet

Megindul a Művelődés című közművelődési, hon- és népismereti folyóirat (1985-1990 között szünetel)

Az egyetem Orvosi kara önálló Orvosi és Gyógyszerészeti Főiskolává alakul Mechanikai Főiskola létesül Kolozsvárt, mely 1953-ban Politechnikai Intézetté (Műegyetemmé) alakul át (1953-ig magyar tagozata is van)

A három nagy felekezeti kollégium s néhány vidéki intézmény könyvtárának egyesítésével létrejön a kolozsvári Akadémiai Könyvtár, melynek állagát 1975-ben a Farkas (Kogálniceanu) utcai modern épületben egyesítik

1949 Januártól 1953 márciusáig a romániai írószövetség folyóirataként jelenik meg Kolozsvárt az Irodalmi Almanach

Július 29-i törvényerejű rendelettel felszámolják a szerzetesrendeket, az óvári rendházat államosítják

Szeptember 13-án Művészeti Szakközépiskola létesül Kolozsvárt zenei, képzőművészeti és koreográfiái szakkal, román és magyar tannyelvvel a volt Ferenc-rendi kolostor épületében Az egykori gyufagyár állomás melletti 1944-ben lebombázott épülete helyén Tehnofrig névvel hűtőgépgyár létesül Megalapítják a Carbochim csiszolóanyaggyárat

1950 Novemberben a román és magyar nyelvű zenei felsőoktatást a Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumba vonják össze (ez először az óvári Bocskai-szülőházban, majd a görög katolikus teológia épületében - mai székhelyén - működik)

Novemberben a román és magyar nyelvű színészképzést a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe (Monostor-Mócok útja 5. sz.) összpontosítják

Novemberben a román és magyar képzőművészeti oktatás közös főiskolájául létrehozzák a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetet

Bevezetik az ország új - szovjet mintára kialakított - közigazgatási felosztását, Kolozsvár Kolozs tartomány székhelye, 7 rajon tartozik ide: Kolozsvár, Nagyenyed, Topánfalva, Dés, Hunyad, Naszód, Torda; Kolozsvár köztársasági alárendeltségű város

1951 Februárban a város előljárósága elhatározza, hogy kiürítteti a Bánffy-palotát, s benne Művészeti Múzeumot létesít, a kiürítés 1954 nyaráig húzódik

Elkezdődik a Libertatea (Szabadság) bútorgyár építése

1952 Február 1-jén felavatják a posta mögött a Malomárok partján létesített kis parkot, s a nagy román író születési centenáriuma alkalmából Ion Luca Caragialéról nevezik el, 1957-ben Ion Irimescu készítette mellszobrát is ide helyezik

Szeptemberben módosítják az ország közigazgatási felosztását, Kolozs tartományt 14 rajon-ra osztják (Beszterce, Bethlen, Dés, Hunyad, Kolozs, Nagyenyed, Ludas, Naszód, Sármás, Szamosújvár, Topánfalva, Torda, Zilah, Zsibó), két köztársasági alárendeltségű városa van (Kolozsvár, Torda)

1953 Február 17-én a kolozsvári Vasúti Műhelyek a „Február 16." elnevezést kapja

November 24-én felavatják a Libertatea bútorgyárat

1954 Március 16-án kezdi meg adásait a kolozsvári rádiostúdió román és magyar nyelven; 1985-ben felszámolják, majd 1990-től újra működik

Június 4-én felavatják a Herbák János Bőr- és Cipőgyár üzemi kórházát Szeptember 1-től a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet magyar tagozatát önállósítva áttelepítik Marosvásárhelyre Megjelenik a Steaua (Csillag) című román irodalmi folyóirat Kolozsvárt

1955 Februárban a városi néptanács végrehajtó bizottságának határozatával átadják az eddig a városházán őrzött kapitóliumi anyafarkas és Erzsébet királynő szobrokat az újonnan létesült Művészeti Múzeumnak

Február 14-én a városi végrehajtó bizottság utcanévadásra javaslatot tevő bizottságot nevez ki, ennek tagjai közt van Constantin Daicoviciu, Virgil Salvanu, Kós Károly és a végrehajtó bizottság több tagja; minden kulturális intézmény képviseltetheti magát benne December 6-án az újonnan alakult kolozsvári Állami Filharmonikus Zenekar bemutatkozó koncertjét tartja

1956 A február 21-i népszámlálás szer. Kolozsvárt 154 723 ember él, közülük 74 584 a férfi, 80 139 a nő

Áprilisban a város előljárósága elhatározza., hogy az Igazságügyi Palota Hunyadi (Stefan cel Mare) tér felöli szárnyát a Városi Művelődési Ház részére utalja ki Az eddig - szovjet mintára - tízosztályos iskolát tizenegyosztályúra emelik Október 15-17-én Kolozsvárt tesz látogatást Tamási Áron, írókkal találkozik, előadást tart a Bolyai Egyetemen

Október 24-én a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet diákszövetsége közgyűlést tart, melyen - a magyarországi események hatása alatt - öt pontban foglalják össze követeléseiket, a szervezőket másnap letartóztatják

Kolozsvárt hét felsőfokú állami tanintézet (V. Babe§ Egyetem, Bolyai Egyetem, Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, Politechnikai Intézet, Mezőgazdasági Intézet, Képzőművészeti Főiskola, Zeneművészeti Főiskola) működik, összesen 19 karral és 12400 hallgatóval

1957 Január 26-án megjelenik a Korunk új folyamának első száma

Áprilisban indul a Napsugár című havonta megjelenő gyermeklap

Márciusban több magyar értelmiségit letartóztatnak az 1956-os magyar forradalommal való rokonszenvezés, felbujtás vádjával, az illetőket kirakatperekben több év fogságra ítélik Júniusban a kolozsvári 7-es számú Középiskola (volt Unitárius Kollégium) fennállásának 400. évfordulóját ünnepli, s ebből az alkalomból minisztériumi jóváhagyással felveszi Brassai Sámuel nevét; ugyanakkor a volt Tanítónőképző Intézet Eötvös (Constanta) utcai épületében működő 5-ös sz. Középiskolát Nicolae Bálcescuról nevezik el Augusztus 30-án ünnepélyesen megkezdik a kolozsvári sportcsarnok építését November 5-én hirdetnek ítéletet a kolozsvári katonai törvényszéken az úgynevezett Dobai-perben, mely az 1956-os magyar forradalom egyik itteni megtorló vonzata, életfogytiglani és sok évi kényszermunka-ítéletek születnek

Több laboratórium egyesüléséből létrejön a híres kolozsvári gyógyszergyár, a Terapia Megjelenik a Tribuna (Tribün) című román irodalmi hetilap

Megjelenik a Román Akadémia magyar nyelvű tudományos folyóirataként a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

1958 Január 18-án a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolát a január 1-jén elhunyt Dr. Petru Grozáról nevezik el

Február 28-án a Kádár János vezette magyar pártküldöttség megszakítja útját Kolozsváron, s az állomás előtti téren népgyűlést tartanak, Kádár a határok kérdését mellékesnek nyilvánítja Júniusban a város előljárósága az Erdélyi Néprajzi Múzeumot a Sétatérről a Redut épületébe helyezteti át

Június 26-án a városi végrehajtó bizottság Kolozsvár területét 23 egészségügyi körzetre osztja A belváros számos földszintes és egyemeletes házára (újabb) emeletet húznak

1959 A Mezőgazdasági Főiskolán állattenyésztési, 1968-ban pedig állatorvosi kar létesül

Február-márciusban tartják azokat a „meggyőző" gyűléseket, amelyek nyomán ősztől egyesítik a Bolyai Egyetemet a román tannyelvű Victor Babes Egyetemmel, létrejön a Babes-Bolyai Egyet.

Április 18-án Szabédi László, május 3-án Csendes Zoltán prorektorok, április 20-án Molnár Miklós közgazdász tanár követnek el öngyilkosságot az egyetem-egyesítéssel kapcsolatos zaklatások ellen tiltakozva

Május 22-én az úgynevezett teológus-perben hirdet ítéletet a kolozsvári katonai törvényszék, 14 magyar fiatalt ítélnek el 5-14 év közötti időre a népköztársaság megdöntésére való szervezkedés vádjával

Az egykori Református Kollégium két épületében működő magyar tannyelvű Ady Endre, illetve román tannyelvű Gheorghe Sincai középiskolákat pártutasításra egyesítik, s létrejön az Ady-Sincai Középiskola (utóbb Líceum)

November 22-én megindul a trolibuszforgalom Kolozsvárt az első vonalon, az állomástól a város keleti végéig

Lebontják az Egyetem (akkor Puskin) utcai Mária fogadalmi oszlopot, s 196l-ben a Szentpéteri templom mögé állítják fel újra

1960 A Ferenc József (Horea) úton a háborúban elpusztult házak helyét beépítik modern tömbházakkal

Átépítik a Szent György teret, eltávolítva onnan a Szent György-szobrot, felépül a Diákművelődési Ház, a tér új neve: Béke tér (ma Lucián Blaga tér); ugyanekkor folyik a korábbi piac, a Széchenyi (Mihai Viteazul) tér átalakítása dísztérré

Január 20-án a Kolozsvárt született nagy matematikus halálának centenáriumán a Román Akadémia Bolyai János Emlékülést tart Kolozsvárt

Március 22-én a városi végrehajtó bizottság engedélyezi, hogy a Szent György szobrot a Farkas (Kogálniceanu) utcai református templom elé állítsák fel Augusztus 21-én felavatják a kolozsvári sportcsarnokot

Hároméves Pedagógiai Főiskola létesül Kolozsvárt általános iskolai tanárok képzésére, ez 1962-ben a Babes-Bolyai Egyetem részlegévé vált

Bezárják a kolozsvári százkilenc éves Dohánygyárat, felszerelését Temesvárra telepítik át, épületeit a Somesul (Szamos) kötöttárugyár kapja meg A Főtér sarkán a Hintz-ház szeglete alatt árkádos gyalogátjárót nyitnak Az évtized elejére a kierőszakolt kollektivizálás eredményeként három nagy mezőgazdasági termelőszövetkezet jön létre Kolozsvárt: Infrátirea (Testvériség) a város déli és nyugati peremén, Unirea (Egyesülés) a város északi részein és Someseni (Szamosfalva) a város keleti végén, Szamosfalván

1961 Januárban átadják az épülő kolozsvári Diákváros (Holdvilág, ma Gheorghe Marinescu utcai) első tömbjeit

Szeptemberére felépül a Donát (Grigorescu) negyed középiskolájának új épülete November 30-án megnyitják az épülő diákváros új étkezdéjét, ahol 3000 diák kosztolhat Új, tágas előcsarnokot építenek a sétatéri magyar színházhoz Nyolcosztályos lesz a kötelező oktatás

1962 Január 27-én ünnepség keretében nyilvánítják befejezettnek Kolozsvár környékének kollektivizálását

Júliusra felépül Kolozsvár első toronyháza a Postakert (Cuza Vodá) utcában

1963 Véget ér a Fellegvár-oldal parkosítása, felépülnek a Fellegvári (Drágáiina) út tömbházai

1964 Módosítják az utcanevek egy részét, főleg az orosz vonatkozásúakat, de számos magyar nevet is letörölnek a térképről (a városi végrehajtó bizottság még 1962-ben hozta az erre vonatkozó határozatot!)

Szeptemberben kezdik a Györgyfalvi lakónegyed építését

December 8-án leleplezik a Ferenc József (Horea) út végén Horea mellszobrát, Romul Ladea munkáját

1965 Március 28-án a tíz nappal korábban elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dejről, a párt volt első titkáráról nevezik el a kolozsvári Diákművelődési Házat

Július 3-án felavatják a Rákkutató Intézet Majális (Republicii=Köztársaság) utcai új épületét Július 7-én ünnepélyesen átadják a Györgyfalvi lakónegyed első tömbjeit Szeptemberétől épül a bácsi Műmalom és Kenyérgyár

Az egyetem Farkas (Kogálniceanu) utcai központi épülete elé állítják fel a Főtérről 1940-ben eltávolított kapitóliumi anyafarkas-szobrot

December 30-án megnyitják a moziteremtől megszabadított, eredeti pompájában helyreállított Bánffy-palotában a Művészeti Múzeum kiállításait

1966 Március 15-én tartott népszámlálás 185 663 személyt talál a városban, közülük 90 895 a férfi, 94 768 a nő

Márciusban kezdik el a Györgyfalvi lakónegyed második „mikrorajonjának" az építését Decembertől folyik Kolozsvárt a városközi automata telefonközpont beszerelése

1967 Január 22-én felavatják a kolozsvári új fedett uszodát

Február 10-én leleplezik a Sétatéren Liviu Rebreanu (készítette Romul Ladea) és George Cosbuc (készítette Petre Arthur) szobrát

Szeptemberben termelni kezd a kolozsvári betonelemgyár („házgyár")

November 11-én emléküléssel és díszelőadással megünneplik a kolozsvári magyar színjátszás kezdetének 175. évfordulóját

December 30-án felavatják a kolozsvári Rádióstúdió Donát úti épületét

1968 Februárjától az új közigazgatási rendszerben Kolozsvár Kolozs megye székhelye

Februári közigazgatási beosztással Szamosfalvát Kolozsvárhoz csatolják

Április 4-én megnyílik a kolozsvári repülőtér új épülete

Májusban elkezdik a Györgyfalvi lakónegyed harmadik „mikrorajonjának" az építését Július 18-án átadják az Állami Levéltár Farkas (Kogálniceanu) utcai új épületét Augusztusban a közigazgatási átszervezés nyomán felszabadult épületek, irodák hasznosításáról döntenek; a Városi Művelődési Ház átköltözik a Főtérre, az Iparos Egylet egykori székházába, korábbi épületét, az Igazságügyi Palota Hunyadi (Stefan cel Mare) tér felőli szárnyát megkapja az egyetem Közgazdasági Kara

Szeptember 7-én veszik használatba a Majális (Republicii=Köztársaság) utcai Biológiai Kutatóközpont modern épületét

November 9-én megalakul Kolozsvárt a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa nevű bábszerv megyei szervezete

Novemberben új diákváros építését kezdik meg a Csillagvizsgáló (Obseravtorului) utca mellett

Lebontják a Farkas (Kogálniceanu) utcai legnyugatibb egykori - földszintes - tanári lakás épületét, s helyére új szárnyat emelnek az Emil Racovijá Líceum részére

A kolozsvári egyetemisták háromnyelvű (román, magyar, német) diákművelődési folyóiratot indítanak Echinox címmel Tizenkét osztályosra emelik a középiskolát

1969 A város lakossága eléri a 200 000 főt

Elkezdik a Monostori (Mojilor) úti új poliklinika építését

Május 30-án megalakul az Írók Kolozsvári Egyesülete

Július 23-án átadják az új kolozsvári automata telefonközpontot

Júliusban kezdik el a fellegvári új szálloda (Belvedere, most Transilvania) építését

Új járványkórház épül a Pasteur (Iuliu Moldovan) utcában

1970 Kolozsvárt 6 trolibusz- és 18 autobuszjárat működik, 7 járat a környező falvakat köti a város hoz

Kolozsvárt megalakul a magyar nyelvű könyveket is megjelentető Dacia Könyvkiadó, az ugyanakkor létrehozott bukaresti Kriterion Könyvkiadónak is fiókszerkesztősége működik a városban

Bezárják az óvári Corvin szállodát

15 elméleti líceum van Kolozsvárt 5207 diákkal, összesen 168 osztállyal; közülük a magyar tannyelvű 53 osztályba 1488 tanuló jár; esti tagozatos 3800 diák, közülük 739 tanul magyar osztályban

Szeptember 20-án felavatják Ion Agárbiceanunak a Romul Ladea készítette mellszobrát a Hárompüspök (akkor Engels, most Ion Agárbiceanu) téren Decemberben elkezdik építeni a Monostori lakónegyedet

1971 Március 10-én román és magyar nyelvű Gaál Gábor-emléktáblát lepleznek le a Kossuth Lajos (akkor Lenin, ma 1989- December 21.) utca 20. számú házon

Március 27-ére elkészül a Számítási Központ Majális (Republicii=Köztársaság) utcai új épülete Decemberben átadják az első lakásokat a Monostori lakónegyedben

1972 Október 22-én felavatják a kolozsvári műjégpályát

Október 31-én üzembe helyezik a Kiskazángyárat

1973 Május 18-án kezd működni a Gyalu és Kolozsvár közt épített új ivóvízvezeték

Május 24-én felavatják Nicolae Bálcescu mellszobrát (Romul Ladea munkája) a róla elnevezett iskola előtt

Június 30-án „tanítók napján" leplezik le a Farkas (Kogálniceanu) utcában Romul Ladea Erdélyi Iskola című - Gheorghe Lazán, Samuil Micut, Petru Maiort ábrázoló - szoborcsoportját, ugyanakkor a Romulust és Remust az anyafarkassal ábrázoló szobrot áthelyezik a városháza előtti járdaszigetre

Érseki rangra emelik a görögkeleti püspükséget

Kolozsvárt 20 000 főiskolai hallgató tanul, közülük 13 000 a nappali tagozaton, 9669 diák otthonban kapott szállást, 8000-en étkeztek a 7 diákkantinban 1974-re készül el a Fellegváron a szálloda (Belvedere, most Transilvania) épülete

1974 Januárban a statisztikai adatok szerint 214812 személy él Kolozsvárt, ebből 104899 a férfi, 109913 a nő

Október közepén Kolozsvár municípiummá nyilvánításának 1850. évfordulóját ünneplik;erre az alkalomra jelenik meg a román történetírás akkori felfogását tükröző vaskos Istoria Clujului című kötet

Október 16-tól a város hivatalos elnevezését Cluj-Napocára változtatják Kolozsvárt 300 utca van, ezekből 119 kilométernyi aszfaltozott, a hidak száma 58, a vízvezetékhálózat 270, a csatornahálózat 153 kilométert tesz ki

Ion Vlasiu készítette Horea-Closca-Crisan emlékművet állítanak a Rákóczi (most Eremia Grigo-rescu) út elejére

1975 Felállítják a Bethlen-bástya elé Mihály vajda csatlósának, Baba Novacnak a Virgil Fulicea készítette 1,80 m magas bronzszobrát

Megépül az Állomás tér mellett a négysávos vasúti felüljáró híd, valamint a kisállomás

1976 Október 29-én helyezik el Bánffy Miklós író-politikus Budapesten exhumált hamvait a Házsongárdi temető iktári Bethlen-kriptájába

Felállítják a Hunyadi (Stefan cel Mare) téri színházépület előtt Ovidiu Maitec Eminescu-szobrát Leleplezik a Marius Butunoiu készítette Mihály vajda bronz lovas szobrot a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren

1977 A tanügyi átszervezéskor a Brassai Sámuel Líceumot (volt Unitárius Kollégium) ipari líceummá, a 3-as számú Líceumot (volt Református Leánygimnázium) általános iskolává minősítik

1980-ig épül a Bácsi úton (Maxim Gorkij utca 72. sz.) a kerekdombi református templom

1978 Januárban a kolozsvári utcák 328 km-t tesznek ki Megépül a Széchenyi téri vásárcsarnok

1980 Szeptemberben az Ady-Sincai Líceum (volt Református Kollégium) régi épületének az udvarán lévő, az első világháborús hősi halottak nevét megörökítő emléktáblát az igazgató összetöreti

Kolozsvárt 60 387 lakást tartanak nyilván

A három évvel korábban kötött államközi egyezségeknek megfelelően - megnyílik a kolozsvári magyar főkonzulátus

Az egykori Külmagyar utcai és Külközép utcai hóstátokat lebontják, helyükre tömbházak épülnek

1981 Április 1-től önálló Szívgyógyászati Klinika létesül Kolozsváron a Poliklinika épületében

1986 Felállítják a Hunyadi (Stefan cel Mare) téri színházépület elé Romul Ladea egész alakos Lucián Blaga-szobrát

1987 Néhány újabb utcanév módosítására kerül sor

Megindul a villamosközlekedés a Monostor negyed-Állomás-keleti iparnegyed útvonalon

1988 Júniusban bukaresti utasításra bezárják a kolozsvári magyar főkonzulátust

Szeptemberben kibővítik a Kuun Géza (Crisan) utcai Kismezői temetőt

1989 December 21-én délután és este a „forradalom" kitörésekor Kolozsvárt 26 személy - köztük több magyarok - esik a karhatalmi erők sortüzeinek áldozatául

December 23-ától a korábbi pártlap, az Igazság független napilappá alakul, Szabadság címmel jelenik meg

December 23-án a román nyelvű addigi megyei pártlap, a Fáclia is címet és jelleget változtat: Adevarul, majd Adevarul de Cluj címmel jelenik meg

December 24-én kerül nyilvánosságra a 15 kolozsvári magyar értelmiségi megfogalmazta Hívó Szó című kiáltvány a Szabadságban, ennek nyomán alakul meg a Magyar Demokrata Tanács, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség csírája

1990 Január 21-én megalakul a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság

Az Utunk helyébe a Helikon című irodalmi folyóirat lép

Február 11-én indul a Keresztény Szó című római katolikus heti-, majd havilap Február 23-án újjáalakul az 1948 áprilisában megszüntetett Erdélyi Kárpát Egyesület, az EKE Májusban újra megalakul az 1949-ben felszámolt Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara Július 15-től Kolozsvárt jelenik meg a márciusban Marosvásárhelyen alapított Üzenet című református egyházkerületi havilap

Október 1-jén ünnepélyesen megnyitják a Református Szemináriumi Líceumot, mely a Református Kollégium hagyományait szándékozik tovább vinni

Beindul a Protestáns Teológiai Intézet mellett a Református Pedagógiai Fakultás vallástanárok képzésére, ez utóbb a Babes-Bolyai Egyetem karává válik

Október 27-én a - 44 éves kényszerű szünet után tartott - közgyűléssel újjáalakul az Erdélyi Múzeum Egyesület, az EME

Decemberben lebontják a katedrális előtti és mögötti szovjet emlékműveket, a bronztankot a Hősök temetőjébe szállítják

Felszámolják a volt Református Kollégium, Ady-Sincai Líceum magyar tagozatát, az iskola elnevezéséből is törlik Ady nevét

Újra beindul a líceumi tagozat a volt Református Leánygimnázium, most 3-as számú Elméleti Líceum keretében, 1991-től itt folyik a magyar tanítóképzés is

1991 Márciustól a monostori „kálvária" templomot az ortodoxok a katolikusokkal közösen használják

Áprilisban megindul az Erdélyi Kárpát Egyesület turisztikai és természevédelmi folyóirata, az (Erdélyi) Gyopár

Április 20-án a brassói közgyűléssel újjáalakul a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE

November 26-án a kolozsvári Szívklinikán végrehajtják az első nyíltszív-műtétet Református Egészségügyi Technikum létesül hároméves képzési idővel Beindul a Vasárnap című katolikus családi hetilap

1992 Február 15-én Mikó (Clinicilor) utcai székhellyel megalakul a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány

Februárban tartják az első demokratikus helyhatósági választásokat az országban; Kolozsvár tanácsába 7 magyar kerül be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőjeként, a város polgármestere a Román Nemzeti Egységpárt jelöltje, Gheorghe Funar lesz, ezzel elkezdődik a „Funar-korszak" Kolozsvárt

Tavasszal ismeretlen egyének „lefejezik" a Szentpéteri-templom mögötti fogadalmi oszlop tetején álló Mária-szobrot

November 30-án Kolozsvár polgármestere - minden tiltakozás, gyertyás tüntetés ellenére -újra a Mátyás-szobor talapzatára téteti az 1932-es Iorga-féle kegyeletsértő román feliratot December 6-án, vasárnap a főtéri Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet keretében több ezer ember tiltakozik a Mátyás-szobor meggyalázása ellen, az istentisztelet után néma körmenetben megkerülik a templomot

Decemberben elkezdődik az utcák román nemzeti szempontú átkeresztelési sorozata, minden tiltakozás ellenére egyre több magyar vonatkozású utcanevet változtatnak meg December elején megünneplik a kolozsvári színház alapításának kétszázadik évfordulóját, a háromnyelvű emléktábla elhelyezését az egykori kőszínház helyén álló Egyetemiek Házára nem engedélyezik

A népszámlálás szerint Kolozsvár lakossága 328 000 fő, ennek 75,67%-a (248 289 fő) román, 22,70%-a (74 483 fő) magyar, 1%-a cigány (3251 fő), 0,35%-a német (1136 fő), 0,11%-a zsidó (353 fő), 0,17% más nemzetiségű

1993 A Brassai Sámuel Líceum mellett unitárius, a Báthory István (volt piarista) Líceum mellett római katolikus „szemináriumi líceum" létesül

Szeptembertől a kolozsvári 3-as számú Elméleti Líceum (volt Református Leánygimnázium)

Apáczai Csere János nevét viseli

Október-novemberben nyilvánvalóvá válik, majd országos botránnyá növekszik a Caritas nevű pilótajáték csődje

December 1-jén leplezik le a Bocskai (utóbb Győzelem, most Avram Iancu) téren Ilie Berindei művészi szempontból igen vitatott Avram Iancu-emlékművét

Decemberben Kolozsvárt az „1989-es decemberi forradalom mártír városa" címmel tüntetik ki

1994 Januárban az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége információs irodát nyit Kolozsváron

Január 22-én a kolozsvári magyarság harangzúgástól kísért néma tüntetéssel tiltakozik a főtéri Mátyás-szobor előtt a polgármester által kilátásba helyezett szobor-költöztetések és -módosítások ellen (a latin Mathias Rex felirat helyére román névváltozatot tétetne, a szobor elé felállítaná a capitoliumi anyafarkas-szobrot, a Szent György-szobrot pedig a Farkas [Kogálniceanu] utcából visszatétetné a Béke térre)

Májusban állítják fel és júniusban leplezik le a Deák Ferenc (Hősök) utca Főtér felőli végén a száz évvel korábbi memorandista perre emlékeztető harangos, gillotinszerű emlékművet Június 2-án Kolozsvár polgármestere levakoltatja a Főtér szegletén álló egykori Teleki-ház Bememléktábláját (szeptember végén a város magyar tanácsosai saját kezűleg takarítják azt le)

Júniusától kezdik tervezgetni a főtéri „régészeti" ásatásokat

Júniusban a kolozsmonostori egykori apátsági „kálvária" templomot - minthogy felépült a negyed új ortodox temploma - a görögkeletiektől visszakapja a római katolikus egyház, rövidesen szakszerűen restaurálják

Június 22-én az erdélyi magyarság egyházi és politikai vezetői részvételével több ezren tüntetnek a Főtéren a Mátyás-szobor és a tér arculatának védelmében

Július 7-én - mikor sor kerül az ásatások megkezdésére - a város magyarsága kivonul a Főtér veszélyeztetett részére megakadályozni a rombolást, durváskodó rendőrkordon veszi őket körbe

Augusztus 2-án minden tiltakozás ellenére, rendőrkordontól biztosítva megkezdik a főtéri gödrök kiásását

Szeptember 17-én Kolozsvárt újjáalakul a Romániai Magyar Dalosszövetség Szeptember-novemberben a Dacia Felix Bank, miután megvásárolta azt a Főtér keleti során álló épületet, amelynek udvari szárnyát képezi az egykori Wolphard-Kakas-ház, ennek még meglévő reneszánsz díszítésű „zodiákus termét" szakszerűtlenül, betonnal burkolja, s ezzel tönkreteszi

November 6-án szentelik fel a Tóközi Református Egyházközség Küküllő/Tárnavelor utcai Murádin Katalin tervezte templomát

1995 Március 15-től a Szabadság az első magyar napilap, mely felkerül az internetre

Május végén Kolozsvárt tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség IV. kongresszusát Június 25-én szentelik fel a Bulgária-telepi Református Egyházközség Arad/Luther utcai Zakariás Attila tervezte templomát

Szeptemberben a Főtéren már a harmadik kutatási zóna régészeti ásatásait kezdik el Októberben Kolozsvár új címert kap, amelyben nincs utalás az itteni magyar múltra Novemberben a Fellegvár város felőli szélére felállítják a Virgil Salvanu tervezte 26 m magas fémkeresztet

Decemberben a Donát negyedi 4-es számú - volt természettudományi - Líceumot, melyben magyar tagozat is működik, a magyarellenességéről híres pedagógia-professzorról és politikusról, Onisifor Ghiburól nevezik el

1996 Január 15-én a polgármesteri hivatal román és angol nyelvű történelemhamisító emléktáblát

helyeztet Mátyás király-szülőházára, a régi magyar bronztábla mellé

Március 15-én Kolozsvár polgármestere román és angol nyelvű történelemhamisító fémtáblát helyeztet a Petőfi (Avram Iancu) utcai egykori Biasini-szálló kapuja mellé Május 9-én felavatják a Bocskai (Avram Iancu) téren a katedrális mögött a Román Katona emlékművét

Június 20-án felszentelik az Erdélyi Református Egyházkerület Diakóniai Központjának Kézai (Ponorului) utcai épületét

1997 Februárban a városi tanács engedélyezi, hogy a McDonald's és a Shell cégek Kolozsvárt terjeszkedjenek

Június 21-én bérmálással összekötött szertartással felszentelik a nagyrészt renovált monostoi „kálvária" templomot

Júliusban a városi tanács a műjégpálya szomszédságában (Várostó, ma T. Mihali utca) tágas területet utal ki a Babes-Bolyai Egyetemnek új épületek emelésére

Július 10-én új székházba, a Ferenc József (Horea) út eleji Astoria-Szálló átalakított épületébe költözik a Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara

Július 23-án a magyar és a román külügyminiszter megnyitja a református egyház főtéri épületében elhelyezett Magyar Főkonzulátust, két nap múlva a polgármesteri hivatal ellopatja a házról a magyar zászlót

November 21-én megemlékezéseket tartanak a kolozsvári tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából

November 22-én nyitják meg a Román Kereskedelmi Bank Malom (G. Baritiu) utcában épült modern székházát

1998 Február 20-án a bukaresti Ítélőtábla a görög katolikusoknak ítéli az 1948 óta ortodoxoktól használt egykori minorita templomot, március 13-án reggel a görög katolikusok a templomot visszafoglalják

Március 20-án 1500 ortodox pap tart körmenetet Kolozsvár belvárosában tiltakozva a minorita templom görög katolikus kézre kerülése ellen

Május 10-én leleplezik a Szent György (Lucian Blaga) téri Diákművelődési Ház bejárata előtti Octavian Goga-mellszobrot

Május 15-én tűzoltómúzeum nyílik a Tűzoltó toronyban

Júniusban francia konzulátusi információs iroda nyílik Kolozsvárt

Október-novemberben lebontják a Kossuth Lajos (1989. December 21.) utcai unitárius papilak - egyház által eladott - épületét, helyére 1999- szeptember 1-re felépül a Török-Román Bank beton tömbje

December 1-jén a polgármesteri hivatal feliratos „alapkövet" helyeztet el a Főtéren a Nemzeti Bank épületével szemben levő járdára, a még tátongó „régészeti kutatógödör" elé: oda fogják felállítani eredeti méretben Traianus oszlopának a másolatát

Elkezdik felszerelni az új fehér alapú utcanévtáblákat és házszámokat (a régebbiek kék alapúak voltak)

1999 Január 24-én a Postakert (Cuza Vodá) utca szegletén a polgármester leleplezi Alexandru Ioan Cuza román fejedelem mellszobrát

Áprilisban ünneplik meg a volt Római Katolikus Főgimnázium alapításának 420. évfordulóját, s a tanintézet engedélyt kap, hogy hivatalosan is viselhesse alapítójának, Báthory Istvánnak a nevét

Júliusban kormányrendelettel visszaadják az Unitárius Egyháznak a Brassai Sámuel Líceum, az Erdélyi Református Egyházkerületnek a Gheorghe Sincai Líceum épületeit Augusztusban előzetes engedélyezések nélkül a polgármester utasítására lebontják a Deák Ferenc (Hősök) utca 24-26. számú műemlék jellegű házakat, hogy oda ortodox templomot építsenek

Augusztusban bezárják a város egyik legrégebbi ipari egységét, a Clujana (volt Renner, Dermata, Herbák János) bőrgyárat

Szeptember 19-én adják át a kolozsmonostori „kálvária" templom restaurálóinak a nemzetközi Europa Nostra-díjat

Szeptemberben - a zsidó hitközség elnöke szerint - Kolozsvárt már csak 300 zsidó él Október 29-én megindul a Krónika című erdélyi magyar közéleti napilap Befejezik a Monostor (Mofilor) út 25. szám alatti kis görögkeleti templom építését Kolozsvárnak 11 testvérvárosa van: Dijon, Nantes (Franciaország), Köln (Németország), Columbia (Amerikai Egyesült Államok), Zágráb (Horvátország), Pécs (Magyarország), Beér-Sevá (Izrael), Csengcsou (Zhengzhou) (Kína), Szuvon (Dél-Korea), Makati (Fülöp-szigetek), Chacao-Caracas (Venezuela)

2000 Januárban Kolozsvár lakossága 313 000 fő

Megjegyzés: a város lakosságának számára vonatkozó adatok igen ellentmondásosak még az újabb kiadványokban is, a számunkra legreálisabbnak tűnőket közöljük.