|
|
a. A magyaroknál az utónévből származó családnév általában változatlanul marad, de ettől eltérő, módosult családnevekkel is találkozunk: a senior SÁNDOR > junior SÁNDORKA (Karancs > Várdaróc, 18.sz. első fele).
b. A becézett utónévből alakult családnév a magyaroknál általában változatlanul marad - GÉCZI - Gergely, GYÖRKŐ - Győr, PIKÓ - Miklós - (FÖN: Pikóalja, Kopács) - TÓBI - Tóbiás, de akadnak kivételes esetek is, amikor a becenév -s végződést kap: PALIS. A 16. században a szlavóniai Csapán és Vöröseden, a 18. században Hercegszőlősön találkozunk vele.
c. Az utód megkülönböztetésére az utónévből származó családnévhez kicsinyítő képző járul: SÁNDORKA.
Az utód megkülönböztetése céljából a magyar családneveknél sok esetben kialakult a háromelemű név - az utód neve elé a KIS, KISS, az előd neve elé pedig a NAGY szócska került. Ez a megkülönböztetés gyakran a vagyoni állapotra is utalhat. Pl. Kis Pál, Nagy Pál - 16. sz., Kopács. Később a kételemű vezetéknév össze is olvadhat, pl. Kispál János. FÖN: Kispáldombja, Kispáli-kút.
a. A magyaroknál az ilyen típusú családnevek általában változatlan formában fennmaradnak, de akadnak kivételek is: a senior SÁNTA > a junior SÁNTIKA (Laskó, 20. sz.). A BABOS családnévnek nincs köze a babhoz, sokkal inkább a bőrön jelentkező elváltozásokról van itt szó, amelyek lehetnek a fekete himlő maradványai is. Ilyen bőrfelületi elváltozásra utal a SEBÖS családnév. Hasonló családnév a SÁNTA is; FÖN: Sántaandrás.
b. Az utód megkülönböztetése céljából a fentiekhez hasonlóan a családnév kicsinyítő képzőt kap - SÁNTIKA. A horvátoknál és a szerbeknél Szlepcsa v. Szlipcsa (vak) a névalak.
Tibusnjak - nagyhasú, szcs.
BABOS - Laskó, 18. sz.; Vörösmart, 19-20. sz.
BAK - Laskó, Sepse, Újfalu, 16. sz.; Várdaróc, 18-20. sz.; Hercegszőlős, 19-20. sz.
BAKA-A Bakból származik; Laskó, Várdaróc, 16-20. sz.; Kopács, 19-20. sz.
| BOSNYÁK | mcs., hcs., szcs. 'Boszniából érkezett ember.' A délszlávoknál igen gyakori, a |
| 19. sz. első felében kb. 140 családfő neve | |
| BUNYEVÁCZ | hcs. 'Boszniából, a Buna folyó vidékéről származó névadó ős' |
| CIGÁNY | mcs. 'roma származású ember' |
| CINCÁR | szcs. 'dél-szerbiai származású ember' |
| CSEH | mcs. 'cseh származású ember' |
| DEUTSCH | ncs. 'német' |
| FRANK | ncs. 'a svábok közé (Laskafalu) települt frank származású ember' |
| GERK | szcs. 'görög'. A 18. sz.-ban több faluban görög kereskedő volt. (FÖN: Görög- |
| tanya > Katalinpuszta > Sokolovac) | |
| HORVÁTH | A 16. sz.-i török adókönyvekben még előfordul HIRVÁT hangalakban is. En- |
| nek oka, hogy a falusi bíró nem tud horvátul, így a HRVAT mássalhangzó-tor- | |
| lódást I-vel bővíti, a török katib (írnok) a nevet HIRVÁT-nak jegyzi. | |
| KUN | mcs. Az Alföldről érkező jövevény neve lehet. |
| KURUCZ | mcs., szcs. A magyaroknál azt jelöli, hogy a névadó ős kuruc katona volt. |
| A szerbeknél ragn., a kuruc-rác összecsapásokból ered. | |
| NÉMETH | Már a török adókönyvekben megjelenikDanóc és Laskó városokban, a 18. sz.- |
| tól mind gyakoribbá válik. | |
| OLÁH | mcs. 'újlatin eredetű ember'. FÖN: Olájmáté, Olájó - Kopács |
| OLAK | mcs. az Oláh változata |
| OLASZ | mcs. 'újlatin eredetű ember' |
| PEM | hcs., ncs. 'cseh származású férfi' |
| PEMICA | 'cseh származású nő' |
| SCHWAB | ncs. 'a frankok közé (Vörösmartra) települt sváb származású ember' |
| SOKÁCZ | hcs. 'a Sói bánságból, Tuzla környekéről származó. Etimológiája: m. 'sókúti' > |
| 'sókutac' > 'sokác'. | |
| TÓTH | mcs., Tótországból - Szlavóniából - érkezik a névadó ős. Bármilyen nyelven |
| beszél is, megkaphatja környezetétől a Tóth - eredetileg rgn. - nevet. Így ala- | |
| kultak ki a TÓTFALUK - Kistótfalu, Nagytótfalu - is. A magyaroknál ez a | |
| családnév általában változatlan formában öröklődik, de előfordul kivétel is: | |
| senior TÓTH > junior TÓTIKA (Kopács, 18. sz. első fele). | |
| TUTINOV | hcs. a magyarból szárm.: Tóth utódja, tkp. Tóthé. |
| VEND | szlcs. 'evangélikus, murántúli szlovén' |
| VLAH | szcs. 'balkáni újlatin, tkp. Oláh' |
| VLASICS | szcs. 'a Vlah utódja' |
| ABADZSIA | szcs. - Abaposztó-készítők, szabók megkülönböztető családneve. |
| ÁCS | mcs. - Már a török adókönyvekben is fellelhető, egyben a lakottság folyama- |
| tosságát bizonyító csn. | |
| BALI | mcs. - Kétségtelenül a tr. 'bali' - 'halász' a név eredete. Itt megemlíthető, hogy |
| a hop. 'balija' a mohamedánok boszniai csúfneve. | |
| BARBÉLY | mcs. - A borbély mesterségre utaló csn. a defterekben még a szlávos 'barber', |
| 'barbir' hangalakban fordul elő. | |
| BECKMANN | ncs. - 'pék' |
| BINDER | ncs. - 'faedények készítője' |
| BOROS | mcs. - 'bortermelő' v. 'bort árusító' |
| BOTOS | mcs. - 'bíró' |
| BRENNER | ncs. - 'téglaégető', de 'pálinkafőző' is |
| BRIACS | szcs. - 'borbély' |
| BRESSHAUSER | ncs. - 'présházzal rendelkező' |
| BURÁN(y) | mcs. - 'juhász' (szerb eredetű csn.) |
| BURJÁN | mcs. - 'juhász' (szlovák eredetű csn.) |
| FASSBINDER | ncs. - a 'kádár' német megfelelője |
| CSAPÓ | mcs. - 'szűrposztót előállító iparos' |
| CSATLÓS | mcs. - 'uradalmi katona' |
| CSEBRES | mcs. - a hódoltságból származik, a mustmérő cseberrel kapcsolatos |
| CSICSKA | mcs. -A 18. sz.-i katonasággal kapcsolatos - 'tisztiszolga'jelentésben |
| CSISZÁR | mcs. - 'lókereskedő' |
| CSIZMADIA, CSIZMAZIA; CSIZMÁR mcs., hcs., szcs. - 'csizmakészítő' | |
| CSORDÁS | mcs., hcs., szcs. - 'a fejőstehenek pásztora' |
| CSUPROS | mcs. - 'fazekas' |
| CSURCSIA | szcs. - 'szűcs' |
| DEÁK V. DIÁK | mcs. - 'a hódoltságban írni és olvasni tudó személy' |
| DEKANICS | hcs. - 'templomszolga leszármazottja' |
| DÉKÁNY | mcs. - 'templomszolga - harangozó' |
| DOBOS | mcs. - 'dobot verő ember' |
| DUDÁS | mcs.- 'dudával zenélő' |
| EKÉS | mcs.- 'faekéket készítő mester' |
| FARBAR | hcs.- 'növényi anyaggal festő' |
| FAZEKAS | mcs. - 'gelencsér' |
| FELCHER | ncs. - 'sebész' |
| FISCHER | ncs.- 'halász' |
| FÜVES | mcs. - 'gyógyfüveket gyűjtő' |
| GAJDAS | szcs.- 'dudával, gájdával zenélő ember' |
| GELENCSÉR | mcs. - 'fazekas' |
| GULYÁS | mcs.- 'gulyapásztor' |
| GÚZSOS | mcs. - 'tőrkészítő' |
| GYALUS | mcs. - 'asztalos' |
| HADNAGY | mcs, hcs.- 'leszerelt katonatiszt' |
| HAJDÚ | mcs.- 'megyei csendbiztos' |
| HAJDUK | szcs. - 'haramia' |
| HALÁSZ | mcs., hcs., szcs. |
| HARAMBASA | szcs. - 'haramiavezér' |
| HEGEDŰS | mcs. - 'falusi zenész' |
| HORDÓS | mcs. - 'kádár' |
| HUSZÁR | mcs., hcs.- 'leszerelt katona' |
| ISPÁN | mcs. ragn.- feltehetően a rgn.-et viselő egy ispán, uradalmi tisztségviselő |
| természetes utódja | |
| ISZÁKOS | mcs. - ragn. is lehet, ti. 'olyan ember, aki tarisznyát hord' |
| JÁGER | ncs.- 'uradalmi erdőkerülő' |
| JUHÁSZ | mcs.- 'birkapásztor' |
| KABLAR | hcs., szcs.- 'fából vödröket készít' |
| KÁDJÁRTÓ | mcs.- 'kádár' |
| KALÁNYOS | mcs.- 'fából evőeszközt készít' |
| KALMÁR | mcs. - 'kereskedő'. A török adókönyvekben fordul elő. |
| KALUGYER | szcs. - 'görögkeleti szerzetes v. annak természetes utódja' |
| KANTA | mcs. - 'gelencsér, aki agyagkantákat készít' - A kanta nem más, mint korsóala- |
| kú, bőszájú víztartó cserépedény. | |
| KÁNTOR | mcs. - 'tanító', de 'templomi előénekes' is |
| KAPUDÁN | mcs. (tr.-ből) - 'hajós' |
| KASZAP | mcs. hopcsn. - 'mészáros' |
| KASZÁS | mcs. - 'kaszálással szívesen foglalkozik - abból él' |
| KATONA | mcs. - 'leszerelt katona v. egy katona természetes utódja' |
| KECSKÉS | mcs.- 'kecskéket tenyésztő ember' |
| KENDÖRES | mcs.- 'kender termesztésével és feldolgozásával foglalkozik' |
| KEREKES | mcs. - 'szekerek készítésével foglalkozik', né. eredetű a Bognár, amely ugyan- |
| azt jelenti, mint a Kerekes. | |
| KERÉKJÁRTÓ | mcs.- a Kerekes név 16. sz.-i hangalakja |
| KIRÁL | mcs. - ragn., már a 16. sz.-ban is gyakori, 'tehetős, gazdag ember'. (FÖN: Ki- |
| rály kútja-Laskó). | |
| KNEZ > KNEZSEVICS hcs., szcs. - 'falusi bíró' | |
| KOCSIS | mcs. - 'fuvarozással foglalkozó'. Már a 16. sz.-ban megjelenik ez a névalak. |
| KÓDUS | mcs. - 'kéregető ember'; nagyobb településen fordul elő. |
| KOLAR | hcs., szcs. - 'szekérkészítő' |
| KOLESZÁR | hcs., mcs, szcs. - a Kolar változata ua. |
| KOLTÁR | hcs., szcs. - talán 'koledáló' - 'újévet köszöntő' |
| KOMLÓ S | mcs.- 'komlótermesztő v. -gyűjtő, a háziélesztő készítésére' |
| KORMÁNYOS | mcs.- A volt hajós ragn.-e. |
| KORPÁS | mcs. ragn.-ből - 'olyan állattenyésztő, aki sok korpát használ' |
| KORSÓS | mcs. - 'olyan gelencsér, aki korsókat készít' |
| KOVÁCS | hcs. mcs. - Az 1554-es török adókönyv még megkülönbözteti a valóban a mes- |
| terséget űző, pl. „Mihály kovács" és az egykori mesterséget űző ősre utaló, | |
| pl."Kovács Mihály" névalakot. A 18. sz.-i háziadó-összeírásokban a mester- | |
| séget folytató neve után a „faber" - „kovács" megjelölés található. Az 1696- | |
| 1752 közötti időben Délkelet-Baranyában 14 kovács van. (De nem minden ko- | |
| vács neve Kovács, a hercegszőlősi kovácsot például Meszes Daninak hívják.) | |
| Ugyanekkor 105 Kovács nevű családfővel találkozunk. A magyaroknál az utó- | |
| dok is változtatás nélkül viselik a Kovács családnevet. A horvátoknál és a szer- | |
| beknél már módosul -ev, -ics, -evics szuffixumokkal. Sokan a Kovacsics név- | |
| alakot horvátnak, a Kovacsevics névalakot pedig szerbnek tartják. A baranyai | |
| sokácoknál mindkét alak megtalálható párhuzamosan. Az is előfordul, hogy | |
| ugyanaz a személy egyik évben az összeírónak „Kovacsev" -nek nevezi ma- | |
| gát, míg a következő évben „Kovacsics"-nak, a harmadikban „Kovacsevics"- | |
| nek. A 18. sz.-i cigány kovácsok elmagyarosodnak, az ő utódaik is a Kovács | |
| csn.-et viselik. | |
| KOZODER | hcs; szcs. - 'olyan ember, aki ügyesen megnyúzza a kecskét'. |
| KŐMŰVES | mcs.- Igen ritkán fordul elő, mert kőből igen kevés épület készült. Hercegszőlősön |
| a török a templomot erődítménnyé formálta, ott dolgozhatott ez az ember is. | |
| KÚ(L)CSÁR | mcs. - 'uradalmi raktáros' |
| KUFÁR | mcs. - 'házaló árus' |
| LAKATOS | mcs. - 18. sz.-i név: 'zárakat készítő' |
| LANTOS | mcs. - 'pengetős hangszeren játszó ember' |
| LONCSÁR | hcs., szcs.- 'fazekas' |
| MADARÁSZ | mcs.- 'madarakat tőrbe ejtő' |
| MÉSZÁROS, MÉSZÁR mcs. - rövidebb alakban is, de a foglalkozásra utaló a hosszabb szóalak | |
| MILLER | ncs. - 'molnár' |
| MÜLLER | ncs.- 'molnár' |
| MOLNÁR | mcs. - a folyókhoz közel eső helyeken gyakori. A foglalkozás: 'vízimolnár' |
| OBUCSAR | szcs. - 'lábbelikészítő v. -foltozó' |
| OPÁNCSÁR | szcs.- 'bocskoros; bocskorkészítő' |
| PÁLINKÁS | mcs.- 'pálinkát főző v. árusító ember' |
| PANDÚR | mcs. , hcs., szcs. - 'vármegyei csendbiztos' |
| PANDUROVICS | hcs, szcs. - 'a pandúr utódja' |
| PAP | mcs. - 'egy pap természetes utódja' |
| PÁSZTOR | mcs. - 'valamilyen állatcsoport őre' |
| PINTÉR | mcs., ncs.- 'kádár' v. 'faedénykészítő' |
| PIVAR | hcs. - 'sörfőző' |
| POPOSZLUGA | szcs.- 'a pap szolgája' |
| POP | szcs. 'pap' |
| POSZTÓS | mcs. - 'abaposztó-készítő' |
| POZSÁR | mcs. -jelentése: 'ponty' |
| PRAKATUR | hcs.- 'prókátor > prakatur' - 'igazságot, jogait kereső ember v. a faluközösség |
| szószólója' | |
| PUSKÁS | mcs. - 'fegyverrel bíró' |
| RÉVÉSZ | mcs.- 'kompot kezelő hajós, a folyón történő átkelést elősegítő' |
| SCHMIDT | ncs. - 'kovács' |
| SCHNEIDER | ncs. - 'szabó' |
| SCHULMEISTER | ncs. - 'iskolamester', 'tanító' |
| SEPRŐS | mcs. - 'seprűkészítő' |
| SÍPOS | mcs. - 'nádsíppal zenélő' |
| SIRATÓ | mcs. - 'temetésekre megfogadott, a halottat elsirató' |
| SÍRÓ | mcs. - ua., mint a SIRATÓ |
| SKRINARICS | hcs. - 'az ácsoltláda-készítő utódja' |
| SÓS | mcs. - 'a sóellátással kapcsolatos személy' |
| SOVAKOV | hcs. - a 'sóvágó'-ból |
| SOVRAKOV | hcs. - a 'sórakó'-ból |
| SÖRÉS | mcs. - 'ökrös, ökrész, az uradalomnál az ökrök gondozásával megbízott ember' |
| SÖRÖS | mcs. - 'sörfőző' |
| SUBA | mcs. - 'juhbőrt feldolgozó szűcs', 'suba' - 'földig érő pásztorbunda' |
| SZABÓ | mcs. - 'szabó foglalkozást űző' |
| SZABÓKA | mcs. - a Szabó nevű ember fiának családneve |
| SZABOV | szcs. - 'szabó foglalkozást űző utódja' |
| SZÁDFÁS | mcs. - a fokok zárásához jól értő halász' |
| SZÁNTÓ | mcs. - 'a szántáshoz jól értő ember' |
| SZEDLÁR | hcs. - 'nyergesmester' |
| SZEKERES | mcs. - 'fuvarozó' |
| SZÉKÖS | mcs. - 'asztalosféle, szalmaszéket befonó' |
| SZERADZS, SZARACS, | |
| SZIRACS | hopcs. - 'nyerges', de 'szijártó' is |
| SZIJÁRTÓ, | mcs. - a 18. sz.-tól |
| SZITARICS | hcs. - 'a szitakészítő utódja' |
| SZITÁS | mcs. - 'szitakészítő és -árus' |
| SZKELEDZSIA | hcs. - 'révész' |
| SZŐLŐS | mcs. - 'szőlőt ültetett olyan faluban, ahol addig nem volt' |
| SZTARACZ | hcs., szcs. - a nagycsalád feje, a legidősebb férfi |
| SZUBASA | hcs., mcs., szcs. - 'török' helyett fordul elő; jelentése: 'török katonatiszt' |
| SZURMÓ | mcs. - 'igen szőrös ember?' |
| SZÚRÓ | mcs. - 'disznóöléskor az állat megölésére gyakran hívott személy' |
| SZŰCS | mcs. - 'állatbőröket kikészítő, azokat kiszabó és megvarró ember, szőrmeszabó' |
| TAKÁCS | mcs. - 'szövőszékkel dolgozó, műszövő ' dszl: 'tkati' - 'szőni' |
| TÁLJÁRTÓ | mcs. - 'gelencsér, agyagtálak készítője' |
| TÁLOS | mcs. - 'ua., mint a 'táljártó' |
| TÁNYÉROS | mcs. - 'gelencsér, aki tányérokat készít' |
| TERGOVACZ | hcs., szcs. - 'trgovac' - 'kereskedő' |
| TORBÁR | hcs., szcs. - 'tarisznyakészítő' |
| TRGANDZSIA | hcs., szcs. - 'gyapjútépázó, gyapjúfésülő' |
| UZSAR | hcs., szcs. - 'köteles' |
| VAJAS | mcs. - 'vaj készítő, vaj árus' |
| VAJDA | mcs. -'nagycsalád öregje, családfője' |
| VAJJÁTÓ | mcs. - 'vajkészítő' |
| VARGA | mcs.- 'lábbelikészítő, -foltozó'. |
| VEJSZE | mcs. - 'halász, aki mestere a vej széknek' |
| VITÉZ | mcs. - 'leszerelt katona' |
| VITÓ | mcs. - 'a fonással, szövéssel kapcsolatos eszközöket készít', 'vitó' - 'gombolyító' |
| VODENICSAR | hcs., szcs. - 'vízimolnár' |
| VRACSAR | hcs., szcs. - 'jövendőmondó,jós' |
| VUNA | hcs., szcs. - 'gyapjúkikészítő' |
| WEISSMÜLLER | ncs. - 'lisztesmolnár' |
| ZABOS | mcs. - 'zabtermelő' |
| ZDELAR | hcs.; szcs. - 'edénykészítő, tkp. tálas' |
| ZLATARICS | hcs. - 'ékszerész (aranyműves) utódja' |
| ZIMMERMANN | ncs. - 'ács' |
| ZUCKER | ncs. - 'cukor, cukros' |
| ZVONÁR | hcs., szcs. - 'harangozó' |
| ZSOLDOS | mcs. - 'leszerelt katona' |
| ÁRKI | mcs. - a névadó ős egykor az elpusztult Árki (Drávaszög) településről költözött |
| el. Viselői leginkább sepseiek, de a 20. sz.-ban Vörösmarton is előfordulnak. | |
| BABARCZI | mcs. - a névadó Babarczról költözött Karancsra. |
| BACSVANIN | szcs. - a névadó ős Bácskából költözött Baranyába. |
| BAKSAY | mcs. - a névadó Baksáról költözött Danócra. |
| BOSNYÁK | hcs., mcs., szcs. - a névadó ős Boszniából való. Ez a névalak a török adókönyvek- |
| ben nem fordul elő. A háziadó-összeírásokban több mint 140 családfő családneve. | |
| BUNYEVACZ | hcs. - a névadó ős bunyevác horvát etnikumhoz tartozott. Abunyevácok Bosz- |
| niából, a Buna folyó vidékéről származnak. | |
| CZAMAI | mcs. - a névadó ős a török alatti Cama falu (Drávaszög) lakója volt, a falu a |
| 17.sz. végére már lakatlan. | |
| CSAPAI | mcs. - a névadó ős egykor Csapa (ma Čepin) településről költözött el. |
| CSEPINACZ | hcs. - 'čepini származású'. |
| CSIBOGATACZ | szcs. - a névadó ős 1704 előtt (az utána elpusztult) Csibogát (Drávaszög) lakója volt. |
| DOBSZAI | mcs. - a névadó ős egykor Dobszán (ma Dopsin) élt. |
| FEHÉRFALUSI | mcs. - a névadó ős egykor az elpusztult Fehérfalu (Beremendtől északra) lakója volt. |
| KÖLGYESI v. KŐGYESI mcs. - a névadó ős a szlavóniai elpusztult Kölgyeskórógyról települt át. | |
| LACSANIN | szcs. - Lak faluból származott. Ma Főherceglak - Kneževo. |
| LAKI | mcs. - Lak faluból származott. |
| LÁZI | mcs. - az egykori ős az elusztult Láz (Drávaszög) település lakója volt. A hó- |
| doltságban mind 1554-ben, mind 1591-ben Újfaluban, a 18-20. században | |
| Vörösmarton fordul elő. | |
| MACSVANIN | szcs. - a névadó ős a Macsói Bánságból (ma Macva) való. |
| PETARACZ | hcs., szcs. - a névadó ős egykor Nagypeterden > Petárdán élt. |
| PREKODRAVAC | hcs., szcs. - jelentése 'Dráván túli', viselője egykor a Dráván túl élt, majd a |
| Dráván átjött Baranyába. Változata a | |
| PREKOGATYAv. | hcs., szcs. -jelentése 'gáton túli', a jövevény egykor a „gát"-on túl élt, majd |
| PRIKOGATYA | azon átjött Baranyába. A 18. század elején a Baranyába betelepülő horvátok |
| és szerbek egyik, és talán a legfontosabb útvonala az a „g á t" volt, amelyet | |
| 1687 júliusában a mai Gat falutól a réten át a Dráváig az a hadsereg épített, | |
| amely akkor Eszéket akarta elfoglalni, de a vezetés úgy döntött, hogy dolgavé- | |
| gezetlenül visszatér, majd augusztus 12-én megvívja a győztes nagyharsányi | |
| csatáját. A kiépített gát déli végénél a 18. század elején falu is keletkezett, | |
| amely a Gát nevet kapta. A gát északi vége a Drávánál az egykori Új tó falu- | |
| val - ma Old - szemben ért véget. A folyó két partját rév kötötte össze, hogy a | |
| költözők állataikat is átvihessék új v. régi hazájukba. Ezen az úton tértek visz- | |
| sza azok a szerbek, akik a kurucok elől menekülve 1704-ben elhagyták Bara- | |
| nyát, majd a szatmári béke után ismét visszatérhettek. APrekogatya családnév | |
| mind a horvátoknál, mind a szerbeknél megtalálható, néhány esetben pedig a | |
| Prekodrávácz változat is előfordul. | |
| SZALAI | mcs. - két eset lehetséges: A) a névadó ős az elpusztult Szala faluból (Drávaszög) |
| költözött el; B) a névadó ős Zala megyéből származik. | |
| SZALAICS | hcs., szcs. - a Szalai mcs. származéka |
| SZARKANYACZ | szcs. - már a szatmári béke után visszatérő szerbeknél előfordul. A névadó ős |
| 1704 előtt az akkor elpusztult Sárkány településen élt. | |
| SZREMACZ v. SZRIMACZ hcs., szcs. - a névadó ős a Szerémségből költözött Baranyába. | |
| TÓTH | mcs. - a névadó ősök már a török hódoltság alatt folyamatosan érkeznek |
| „Tótország"-ból, Szlavóniából Baranyába. | |
| Mind a horvátul, mind a magyarul beszélőket (használják az illabiális 'ă' | |
| hangot) tótoknak nevezik. A 'tót' szó bizonyára illír eredetű, és 'embert' jelent. | |
| ('Teuta' illír királynő neve '/nagy/asszony' -t jelenthet.) | |
| A Római Birodalom bukása előtt Délkelet-Baranyában és Kelet-Szlavóniában | |
| az illír-pannon andizetes törzs élt. (PINTEROVIĆ) | |
| VALKAI | mcs. - a névadó ős Valkó (ma Vuka) faluból való. |
| VÉCSANIN | hcs. - viselőjének elődje az elpusztult Vék faluból (Drávaszög) való. |
| VÉKI | mcs. - viselőjének elődje az elpusztult Vék (Drávaszög) faluból való. |
| VIZELI | mcs. - A telepes előzőleg Vizelő elpusztult településen élt. |
| VLASKOZEMAC | szcs. - a névadó ős a Vlahok földjéről érkezett - Kelet-Szerbiából, Negotin |
| környékéről. | |
|
|