Előző fejezet Következő fejezet

IV. A CSALÁDNEVEKRŐL

 

 

A) AZ UTÓNÉVBŐL EREDŐ CSALÁDNEVEK

a. A magyaroknál az utónévből származó családnév általában változatlanul marad, de ettől eltérő, módosult családnevekkel is találkozunk: a senior SÁNDOR > junior SÁNDORKA (Karancs > Várdaróc, 18.sz. első fele).

b. A becézett utónévből alakult családnév a magyaroknál általában változatlanul marad - GÉCZI - Gergely, GYÖRKŐ - Győr, PIKÓ - Miklós - (FÖN: Pikóalja, Kopács) - TÓBI - Tóbiás, de akadnak kivételes esetek is, amikor a becenév -s végződést kap: PALIS. A 16. században a szlavóniai Csapán és Vöröseden, a 18. században Hercegszőlősön találkozunk vele.

c. Az utód megkülönböztetésére az utónévből származó családnévhez kicsinyítő képző járul: SÁNDORKA.

Az utód megkülönböztetése céljából a magyar családneveknél sok esetben kialakult a háromelemű név - az utód neve elé a KIS, KISS, az előd neve elé pedig a NAGY szócska került. Ez a megkülönböztetés gyakran a vagyoni állapotra is utalhat. Pl. Kis Pál, Nagy Pál - 16. sz., Kopács. Később a kételemű vezetéknév össze is olvadhat, pl. Kispál János. FÖN: Kispáldombja, Kispáli-kút.

 

B) A TESTI TULAJDONSÁGGAL KAPCSOLATOS CSALÁDNEVEK

a. A magyaroknál az ilyen típusú családnevek általában változatlan formában fennmaradnak, de akadnak kivételek is: a senior SÁNTA > a junior SÁNTIKA (Laskó, 20. sz.). A BABOS családnévnek nincs köze a babhoz, sokkal inkább a bőrön jelentkező elváltozásokról van itt szó, amelyek lehetnek a fekete himlő maradványai is. Ilyen bőrfelületi elváltozásra utal a SEBÖS családnév. Hasonló családnév a SÁNTA is; FÖN: Sántaandrás.

b. Az utód megkülönböztetése céljából a fentiekhez hasonlóan a családnév kicsinyítő képzőt kap - SÁNTIKA. A horvátoknál és a szerbeknél Szlepcsa v. Szlipcsa (vak) a névalak.

Tibusnjak - nagyhasú, szcs.

BABOS - Laskó, 18. sz.; Vörösmart, 19-20. sz.

BAK - Laskó, Sepse, Újfalu, 16. sz.; Várdaróc, 18-20. sz.; Hercegszőlős, 19-20. sz.

BAKA-A Bakból származik; Laskó, Várdaróc, 16-20. sz.; Kopács, 19-20. sz.

 

C) A NEMZETISÉGI, ETNIKAI VAGY EGYÉB CSOPORTHOZ VALÓ TARTOZÁST MEGÖRÖKÍTŐ CSALÁDNEVEK

 

BOSNYÁK mcs., hcs., szcs. 'Boszniából érkezett ember.' A délszlávoknál igen gyakori, a
  19. sz. első felében kb. 140 családfő neve
BUNYEVÁCZ hcs. 'Boszniából, a Buna folyó vidékéről származó névadó ős'
CIGÁNY mcs. 'roma származású ember'
CINCÁR szcs. 'dél-szerbiai származású ember'
CSEH mcs. 'cseh származású ember'
DEUTSCH ncs. 'német'
FRANK ncs. 'a svábok közé (Laskafalu) települt frank származású ember'
GERK szcs. 'görög'. A 18. sz.-ban több faluban görög kereskedő volt. (FÖN: Görög-
  tanya > Katalinpuszta > Sokolovac)
HORVÁTH A 16. sz.-i török adókönyvekben még előfordul HIRVÁT hangalakban is. En-
  nek oka, hogy a falusi bíró nem tud horvátul, így a HRVAT mássalhangzó-tor-
  lódást I-vel bővíti, a török katib (írnok) a nevet HIRVÁT-nak jegyzi.
KUN mcs. Az Alföldről érkező jövevény neve lehet.
KURUCZ mcs., szcs. A magyaroknál azt jelöli, hogy a névadó ős kuruc katona volt.
  A szerbeknél ragn., a kuruc-rác összecsapásokból ered.
NÉMETH Már a török adókönyvekben megjelenikDanóc és Laskó városokban, a 18. sz.-
  tól mind gyakoribbá válik.
OLÁH mcs. 'újlatin eredetű ember'. FÖN: Olájmáté, Olájó - Kopács
OLAK mcs. az Oláh változata
OLASZ mcs. 'újlatin eredetű ember'
PEM hcs., ncs. 'cseh származású férfi'
PEMICA 'cseh származású nő'
SCHWAB ncs. 'a frankok közé (Vörösmartra) települt sváb származású ember'
SOKÁCZ hcs. 'a Sói bánságból, Tuzla környekéről származó. Etimológiája: m. 'sókúti' >
  'sókutac' > 'sokác'.
TÓTH mcs., Tótországból - Szlavóniából - érkezik a névadó ős. Bármilyen nyelven
  beszél is, megkaphatja környezetétől a Tóth - eredetileg rgn. - nevet. Így ala-
  kultak ki a TÓTFALUK - Kistótfalu, Nagytótfalu - is. A magyaroknál ez a
  családnév általában változatlan formában öröklődik, de előfordul kivétel is:
  senior TÓTH > junior TÓTIKA (Kopács, 18. sz. első fele).
TUTINOV hcs. a magyarból szárm.: Tóth utódja, tkp. Tóthé.
VEND szlcs. 'evangélikus, murántúli szlovén'
VLAH szcs. 'balkáni újlatin, tkp. Oláh'
VLASICS szcs. 'a Vlah utódja'

 

D) A FOGLALKOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ CSALÁDNEVEK

ABADZSIA szcs. - Abaposztó-készítők, szabók megkülönböztető családneve.
ÁCS mcs. - Már a török adókönyvekben is fellelhető, egyben a lakottság folyama-
  tosságát bizonyító csn.
BALI mcs. - Kétségtelenül a tr. 'bali' - 'halász' a név eredete. Itt megemlíthető, hogy
  a hop. 'balija' a mohamedánok boszniai csúfneve.
BARBÉLY mcs. - A borbély mesterségre utaló csn. a defterekben még a szlávos 'barber',
  'barbir' hangalakban fordul elő.
BECKMANN ncs. - 'pék'
BINDER ncs. - 'faedények készítője'
BOROS mcs. - 'bortermelő' v. 'bort árusító'
BOTOS mcs. - 'bíró'
BRENNER ncs. - 'téglaégető', de 'pálinkafőző' is
BRIACS szcs. - 'borbély'
BRESSHAUSER ncs. - 'présházzal rendelkező'
BURÁN(y) mcs. - 'juhász' (szerb eredetű csn.)
BURJÁN mcs. - 'juhász' (szlovák eredetű csn.)
FASSBINDER ncs. - a 'kádár' német megfelelője
CSAPÓ mcs. - 'szűrposztót előállító iparos'
CSATLÓS mcs. - 'uradalmi katona'
CSEBRES mcs. - a hódoltságból származik, a mustmérő cseberrel kapcsolatos
CSICSKA mcs. -A 18. sz.-i katonasággal kapcsolatos - 'tisztiszolga'jelentésben
CSISZÁR mcs. - 'lókereskedő'
CSIZMADIA, CSIZMAZIA; CSIZMÁR mcs., hcs., szcs. - 'csizmakészítő'
CSORDÁS mcs., hcs., szcs. - 'a fejőstehenek pásztora'
CSUPROS mcs. - 'fazekas'
CSURCSIA szcs. - 'szűcs'
DEÁK V. DIÁK mcs. - 'a hódoltságban írni és olvasni tudó személy'
DEKANICS hcs. - 'templomszolga leszármazottja'
DÉKÁNY mcs. - 'templomszolga - harangozó'
DOBOS mcs. - 'dobot verő ember'
DUDÁS mcs.- 'dudával zenélő'
EKÉS mcs.- 'faekéket készítő mester'
FARBAR hcs.- 'növényi anyaggal festő'
FAZEKAS mcs. - 'gelencsér'
FELCHER ncs. - 'sebész'
FISCHER ncs.- 'halász'
FÜVES mcs. - 'gyógyfüveket gyűjtő'
GAJDAS szcs.- 'dudával, gájdával zenélő ember'
GELENCSÉR mcs. - 'fazekas'
GULYÁS mcs.- 'gulyapásztor'
GÚZSOS mcs. - 'tőrkészítő'
GYALUS mcs. - 'asztalos'
HADNAGY mcs, hcs.- 'leszerelt katonatiszt'
HAJDÚ mcs.- 'megyei csendbiztos'
HAJDUK szcs. - 'haramia'
HALÁSZ mcs., hcs., szcs.
HARAMBASA szcs. - 'haramiavezér'
HEGEDŰS mcs. - 'falusi zenész'
HORDÓS mcs. - 'kádár'
HUSZÁR mcs., hcs.- 'leszerelt katona'
ISPÁN mcs. ragn.- feltehetően a rgn.-et viselő egy ispán, uradalmi tisztségviselő
  természetes utódja
ISZÁKOS mcs. - ragn. is lehet, ti. 'olyan ember, aki tarisznyát hord'
JÁGER ncs.- 'uradalmi erdőkerülő'
JUHÁSZ mcs.- 'birkapásztor'
KABLAR hcs., szcs.- 'fából vödröket készít'
KÁDJÁRTÓ mcs.- 'kádár'
KALÁNYOS mcs.- 'fából evőeszközt készít'
KALMÁR mcs. - 'kereskedő'. A török adókönyvekben fordul elő.
KALUGYER szcs. - 'görögkeleti szerzetes v. annak természetes utódja'
KANTA mcs. - 'gelencsér, aki agyagkantákat készít' - A kanta nem más, mint korsóala-
  kú, bőszájú víztartó cserépedény.
KÁNTOR mcs. - 'tanító', de 'templomi előénekes' is
KAPUDÁN mcs. (tr.-ből) - 'hajós'
KASZAP mcs. hopcsn. - 'mészáros'
KASZÁS mcs. - 'kaszálással szívesen foglalkozik - abból él'
KATONA mcs. - 'leszerelt katona v. egy katona természetes utódja'
KECSKÉS mcs.- 'kecskéket tenyésztő ember'
KENDÖRES mcs.- 'kender termesztésével és feldolgozásával foglalkozik'
KEREKES mcs. - 'szekerek készítésével foglalkozik', né. eredetű a Bognár, amely ugyan-
  azt jelenti, mint a Kerekes.
KERÉKJÁRTÓ mcs.- a Kerekes név 16. sz.-i hangalakja
KIRÁL mcs. - ragn., már a 16. sz.-ban is gyakori, 'tehetős, gazdag ember'. (FÖN: Ki-
  rály kútja-Laskó).
KNEZ > KNEZSEVICS hcs., szcs. - 'falusi bíró'
KOCSIS mcs. - 'fuvarozással foglalkozó'. Már a 16. sz.-ban megjelenik ez a névalak.
KÓDUS mcs. - 'kéregető ember'; nagyobb településen fordul elő.
KOLAR hcs., szcs. - 'szekérkészítő'
KOLESZÁR hcs., mcs, szcs. - a Kolar változata ua.
KOLTÁR hcs., szcs. - talán 'koledáló' - 'újévet köszöntő'
KOMLÓ S mcs.- 'komlótermesztő v. -gyűjtő, a háziélesztő készítésére'
KORMÁNYOS mcs.- A volt hajós ragn.-e.
KORPÁS mcs. ragn.-ből - 'olyan állattenyésztő, aki sok korpát használ'
KORSÓS mcs. - 'olyan gelencsér, aki korsókat készít'
KOVÁCS hcs. mcs. - Az 1554-es török adókönyv még megkülönbözteti a valóban a mes-
  terséget űző, pl. „Mihály kovács" és az egykori mesterséget űző ősre utaló,
  pl."Kovács Mihály" névalakot. A 18. sz.-i háziadó-összeírásokban a mester-
  séget folytató neve után a „faber" - „kovács" megjelölés található. Az 1696-
  1752 közötti időben Délkelet-Baranyában 14 kovács van. (De nem minden ko-
  vács neve Kovács, a hercegszőlősi kovácsot például Meszes Daninak hívják.)
  Ugyanekkor 105 Kovács nevű családfővel találkozunk. A magyaroknál az utó-
  dok is változtatás nélkül viselik a Kovács családnevet. A horvátoknál és a szer-
  beknél már módosul -ev, -ics, -evics szuffixumokkal. Sokan a Kovacsics név-
  alakot horvátnak, a Kovacsevics névalakot pedig szerbnek tartják. A baranyai
  sokácoknál mindkét alak megtalálható párhuzamosan. Az is előfordul, hogy
  ugyanaz a személy egyik évben az összeírónak „Kovacsev" -nek nevezi ma-
  gát, míg a következő évben „Kovacsics"-nak, a harmadikban „Kovacsevics"-
  nek. A 18. sz.-i cigány kovácsok elmagyarosodnak, az ő utódaik is a Kovács
  csn.-et viselik.
KOZODER hcs; szcs. - 'olyan ember, aki ügyesen megnyúzza a kecskét'.
KŐMŰVES mcs.- Igen ritkán fordul elő, mert kőből igen kevés épület készült. Hercegszőlősön
  a török a templomot erődítménnyé formálta, ott dolgozhatott ez az ember is.
KÚ(L)CSÁR mcs. - 'uradalmi raktáros'
KUFÁR mcs. - 'házaló árus'
LAKATOS mcs. - 18. sz.-i név: 'zárakat készítő'
LANTOS mcs. - 'pengetős hangszeren játszó ember'
LONCSÁR hcs., szcs.- 'fazekas'
MADARÁSZ mcs.- 'madarakat tőrbe ejtő'
MÉSZÁROS, MÉSZÁR mcs. - rövidebb alakban is, de a foglalkozásra utaló a hosszabb szóalak
MILLER ncs. - 'molnár'
MÜLLER ncs.- 'molnár'
MOLNÁR mcs. - a folyókhoz közel eső helyeken gyakori. A foglalkozás: 'vízimolnár'
OBUCSAR szcs. - 'lábbelikészítő v. -foltozó'
OPÁNCSÁR szcs.- 'bocskoros; bocskorkészítő'
PÁLINKÁS mcs.- 'pálinkát főző v. árusító ember'
PANDÚR mcs. , hcs., szcs. - 'vármegyei csendbiztos'
PANDUROVICS hcs, szcs. - 'a pandúr utódja'
PAP mcs. - 'egy pap természetes utódja'
PÁSZTOR mcs. - 'valamilyen állatcsoport őre'
PINTÉR mcs., ncs.- 'kádár' v. 'faedénykészítő'
PIVAR hcs. - 'sörfőző'
POPOSZLUGA szcs.- 'a pap szolgája'
POP szcs. 'pap'
POSZTÓS mcs. - 'abaposztó-készítő'
POZSÁR mcs. -jelentése: 'ponty'
PRAKATUR hcs.- 'prókátor > prakatur' - 'igazságot, jogait kereső ember v. a faluközösség
  szószólója'
PUSKÁS mcs. - 'fegyverrel bíró'
RÉVÉSZ mcs.- 'kompot kezelő hajós, a folyón történő átkelést elősegítő'
SCHMIDT ncs. - 'kovács'
SCHNEIDER ncs. - 'szabó'
SCHULMEISTER ncs. - 'iskolamester', 'tanító'
SEPRŐS mcs. - 'seprűkészítő'
SÍPOS mcs. - 'nádsíppal zenélő'
SIRATÓ mcs. - 'temetésekre megfogadott, a halottat elsirató'
SÍRÓ mcs. - ua., mint a SIRATÓ
SKRINARICS hcs. - 'az ácsoltláda-készítő utódja'
SÓS mcs. - 'a sóellátással kapcsolatos személy'
SOVAKOV hcs. - a 'sóvágó'-ból
SOVRAKOV hcs. - a 'sórakó'-ból
SÖRÉS mcs. - 'ökrös, ökrész, az uradalomnál az ökrök gondozásával megbízott ember'
SÖRÖS mcs. - 'sörfőző'
SUBA mcs. - 'juhbőrt feldolgozó szűcs', 'suba' - 'földig érő pásztorbunda'
SZABÓ mcs. - 'szabó foglalkozást űző'
SZABÓKA mcs. - a Szabó nevű ember fiának családneve
SZABOV szcs. - 'szabó foglalkozást űző utódja'
SZÁDFÁS mcs. - a fokok zárásához jól értő halász'
SZÁNTÓ mcs. - 'a szántáshoz jól értő ember'
SZEDLÁR hcs. - 'nyergesmester'
SZEKERES mcs. - 'fuvarozó'
SZÉKÖS mcs. - 'asztalosféle, szalmaszéket befonó'
SZERADZS, SZARACS,
SZIRACS hopcs. - 'nyerges', de 'szijártó' is
SZIJÁRTÓ, mcs. - a 18. sz.-tól
SZITARICS hcs. - 'a szitakészítő utódja'
SZITÁS mcs. - 'szitakészítő és -árus'
SZKELEDZSIA hcs. - 'révész'
SZŐLŐS mcs. - 'szőlőt ültetett olyan faluban, ahol addig nem volt'
SZTARACZ hcs., szcs. - a nagycsalád feje, a legidősebb férfi
SZUBASA hcs., mcs., szcs. - 'török' helyett fordul elő; jelentése: 'török katonatiszt'
SZURMÓ mcs. - 'igen szőrös ember?'
SZÚRÓ mcs. - 'disznóöléskor az állat megölésére gyakran hívott személy'
SZŰCS mcs. - 'állatbőröket kikészítő, azokat kiszabó és megvarró ember, szőrmeszabó'
TAKÁCS mcs. - 'szövőszékkel dolgozó, műszövő ' dszl: 'tkati' - 'szőni'
TÁLJÁRTÓ mcs. - 'gelencsér, agyagtálak készítője'
TÁLOS mcs. - 'ua., mint a 'táljártó'
TÁNYÉROS mcs. - 'gelencsér, aki tányérokat készít'
TERGOVACZ hcs., szcs. - 'trgovac' - 'kereskedő'
TORBÁR hcs., szcs. - 'tarisznyakészítő'
TRGANDZSIA hcs., szcs. - 'gyapjútépázó, gyapjúfésülő'
UZSAR hcs., szcs. - 'köteles'
VAJAS mcs. - 'vaj készítő, vaj árus'
VAJDA mcs. -'nagycsalád öregje, családfője'
VAJJÁTÓ mcs. - 'vajkészítő'
VARGA mcs.- 'lábbelikészítő, -foltozó'.
VEJSZE mcs. - 'halász, aki mestere a vej széknek'
VITÉZ mcs. - 'leszerelt katona'
VITÓ mcs. - 'a fonással, szövéssel kapcsolatos eszközöket készít', 'vitó' - 'gombolyító'
VODENICSAR hcs., szcs. - 'vízimolnár'
VRACSAR hcs., szcs. - 'jövendőmondó,jós'
VUNA hcs., szcs. - 'gyapjúkikészítő'
WEISSMÜLLER ncs. - 'lisztesmolnár'
ZABOS mcs. - 'zabtermelő'
ZDELAR hcs.; szcs. - 'edénykészítő, tkp. tálas'
ZLATARICS hcs. - 'ékszerész (aranyműves) utódja'
ZIMMERMANN ncs. - 'ács'
ZUCKER ncs. - 'cukor, cukros'
ZVONÁR hcs., szcs. - 'harangozó'
ZSOLDOS mcs. - 'leszerelt katona'

 

E) A FÖLDRAJZI NEVEKRE UTALÓ CSALÁDNEVEK

ÁRKI mcs. - a névadó ős egykor az elpusztult Árki (Drávaszög) településről költözött
  el. Viselői leginkább sepseiek, de a 20. sz.-ban Vörösmarton is előfordulnak.
BABARCZI mcs. - a névadó Babarczról költözött Karancsra.
BACSVANIN szcs. - a névadó ős Bácskából költözött Baranyába.
BAKSAY mcs. - a névadó Baksáról költözött Danócra.
BOSNYÁK hcs., mcs., szcs. - a névadó ős Boszniából való. Ez a névalak a török adókönyvek-
  ben nem fordul elő. A háziadó-összeírásokban több mint 140 családfő családneve.
BUNYEVACZ hcs. - a névadó ős bunyevác horvát etnikumhoz tartozott. Abunyevácok Bosz-
  niából, a Buna folyó vidékéről származnak.
CZAMAI mcs. - a névadó ős a török alatti Cama falu (Drávaszög) lakója volt, a falu a
  17.sz. végére már lakatlan.
CSAPAI mcs. - a névadó ős egykor Csapa (ma Čepin) településről költözött el.
CSEPINACZ hcs. - 'čepini származású'.
CSIBOGATACZ szcs. - a névadó ős 1704 előtt (az utána elpusztult) Csibogát (Drávaszög) lakója volt.
DOBSZAI mcs. - a névadó ős egykor Dobszán (ma Dopsin) élt.
FEHÉRFALUSI mcs. - a névadó ős egykor az elpusztult Fehérfalu (Beremendtől északra) lakója volt.
KÖLGYESI v. KŐGYESI mcs. - a névadó ős a szlavóniai elpusztult Kölgyeskórógyról települt át.
LACSANIN szcs. - Lak faluból származott. Ma Főherceglak - Kneževo.
LAKI mcs. - Lak faluból származott.
LÁZI mcs. - az egykori ős az elusztult Láz (Drávaszög) település lakója volt. A hó-
  doltságban mind 1554-ben, mind 1591-ben Újfaluban, a 18-20. században
  Vörösmarton fordul elő.
MACSVANIN szcs. - a névadó ős a Macsói Bánságból (ma Macva) való.
PETARACZ hcs., szcs. - a névadó ős egykor Nagypeterden > Petárdán élt.
PREKODRAVAC hcs., szcs. - jelentése 'Dráván túli', viselője egykor a Dráván túl élt, majd a
  Dráván átjött Baranyába. Változata a
PREKOGATYAv. hcs., szcs. -jelentése 'gáton túli', a jövevény egykor a „gát"-on túl élt, majd
PRIKOGATYA azon átjött Baranyába. A 18. század elején a Baranyába betelepülő horvátok
  és szerbek egyik, és talán a legfontosabb útvonala az a „g á t" volt, amelyet
  1687 júliusában a mai Gat falutól a réten át a Dráváig az a hadsereg épített,
  amely akkor Eszéket akarta elfoglalni, de a vezetés úgy döntött, hogy dolgavé-
  gezetlenül visszatér, majd augusztus 12-én megvívja a győztes nagyharsányi
  csatáját. A kiépített gát déli végénél a 18. század elején falu is keletkezett,
  amely a Gát nevet kapta. A gát északi vége a Drávánál az egykori Új tó falu-
  val - ma Old - szemben ért véget. A folyó két partját rév kötötte össze, hogy a
  költözők állataikat is átvihessék új v. régi hazájukba. Ezen az úton tértek visz-
  sza azok a szerbek, akik a kurucok elől menekülve 1704-ben elhagyták Bara-
  nyát, majd a szatmári béke után ismét visszatérhettek. APrekogatya családnév
  mind a horvátoknál, mind a szerbeknél megtalálható, néhány esetben pedig a
  Prekodrávácz változat is előfordul.
SZALAI mcs. - két eset lehetséges: A) a névadó ős az elpusztult Szala faluból (Drávaszög)
  költözött el; B) a névadó ős Zala megyéből származik.
SZALAICS hcs., szcs. - a Szalai mcs. származéka
SZARKANYACZ szcs. - már a szatmári béke után visszatérő szerbeknél előfordul. A névadó ős
  1704 előtt az akkor elpusztult Sárkány településen élt.
SZREMACZ v. SZRIMACZ hcs., szcs. - a névadó ős a Szerémségből költözött Baranyába.
TÓTH mcs. - a névadó ősök már a török hódoltság alatt folyamatosan érkeznek
  „Tótország"-ból, Szlavóniából Baranyába.
  Mind a horvátul, mind a magyarul beszélőket (használják az illabiális 'ă'
  hangot) tótoknak nevezik. A 'tót' szó bizonyára illír eredetű, és 'embert' jelent.
  ('Teuta' illír királynő neve '/nagy/asszony' -t jelenthet.)
  A Római Birodalom bukása előtt Délkelet-Baranyában és Kelet-Szlavóniában
  az illír-pannon andizetes törzs élt. (PINTEROVIĆ)
VALKAI mcs. - a névadó ős Valkó (ma Vuka) faluból való.
VÉCSANIN hcs. - viselőjének elődje az elpusztult Vék faluból (Drávaszög) való.
VÉKI mcs. - viselőjének elődje az elpusztult Vék (Drávaszög) faluból való.
VIZELI mcs. - A telepes előzőleg Vizelő elpusztult településen élt.
VLASKOZEMAC szcs. - a névadó ős a Vlahok földjéről érkezett - Kelet-Szerbiából, Negotin
  környékéről.

 

Megjegyzés:

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet