Előző fejezet Következő fejezet

Jánosi Csaba - Péter Éva - Berszán József - Jánosi Kincső

A FELCSÍKI-MEDENCE ÉS GYIMES ÁSVÁNYVIZEI ÉS GÁZÖMLÉSEI

 

Abstract: [Mineral waters and gas escapes in the Depressions of Ciucul Superior and Ghimes] Carbonated sparkling mineral waters in tectonic depressions of Ciucul Superior (Rom.) / Felcsík (Hung.) and Ghimeş (Rom.) / Gyimes (Hung.), surrounded by the Harghita- and Ciuc-Mountains are the product of the post-volcanic activity. The existence of salty and sulphurous springs is rather bound to the rocks of flish, which forms the Ciuc-Mountains. After a short introduction the authors offer a classification of several mineral water springs, according to water chemistry and localities.

Rezumat: [Apele minerale şi emanaţiile de gaze mofetice din bazinul Ciucului Superior şi din Ghimeş] Apele minerale carbogazoase din bazinul Ciucului Superior (rom.) / Felcsík (magh.) şi din Ghimeş (rom.) / Gyimes (magh.) sunt de origine postvulcanice. Existenţa apelor sărate şi sulfuroase se leagă mai ales de stratele flişului cretacic (Muntii Ciucului). După o scurtă introducere şi prezentarea sumară a istoricului, respectiv a bibliografiei de bază a apelor minerale din zonă, autorii oferă clasificarea apelor minerale după chimia apelor şi după localităţi.

 

1. Bevezető

A Felcsíki-medence tektonikus eredetű medence, amelyet északon a kristályos kőzetekből álló Marosfői tönk és a Gyergyói-havasok, keleten a Nagyhagymás-Terkő-Naskalat kristályos-mezozoos öve, valamint a Csíkihavasok kárpáti homokkő összlete, délen a zsögödi Olt-szoros és a Harom-Somlyó vulkáni kúpjai, nyugaton pedig az Közép- és Észak-Hargita impozáns tömbje határol. A geológia szakirodalom a néprajzi tájegységként ismert Felcsíki-medencét két kisebb medencére: a Középcsíkira és a Felcsíkira tagolja. A Középcsíki-medence a Zsögödi- és Rákosi-szoros közötti övezetben alakult ki. A Felcsíki-medence a Rákosi-szoros-Kőd vonulat és a Marosfői tönk közötti szakaszon zökkent be. Gyimes a Felcsíki-medencétől keletre a Csíki-havasokat felszabdaló Tatros és mellékpatakai mentén fekszik.

A Hargita mofetta övéhez tartozó Felcsíki-medence ásványvizei nagy részét szénsavas ásványvizek, „borvizek" alkotják. Gyimesben a Csíkihavasok flis rétegeiből főleg kénhidrogénes és sósvizek törnek fel. Akárcsak az Alcsíki-medence esetében, a Felcsíki-medence ásványvizei is a medencét határoló, három fontosabb, észak-dél irányú törésvonal rendszer mentén csoportosulnak. Keleten az Olt forrásvidéke és Csíkdelne közötti szakaszon a szénsavas ásványvízforrások az epi- és mezometamorf kristályos kőzetekből fakadnak. Delne és Csíkszentlélek között pedig a flis rétegekből és a neogén vulkánosság andezitjeiből törnek fel. A Középcsíki-medence központi részén, az Olt által kirajzolt törésvonal mentén a fiatal plo-pleisztocén kőzetek képezik a víztároló rétegeket. Nyugaton a szénsavas ásványvízforrások és széndioxidos gázömlések a Központi- és az Észak-Hargita krátereiben valamint az azokat lecsapoló patak völgyekben fordulnak elő nagy számban.

Gyimesben a szénsavas források a Tatros baloldali, Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok közötti szakászán húzódó törésvonal mentén ismeretesek. A Tatros többi mellékpatakában általában büdös- és sósforrások fakadnak.

A tanulmányozott térségben az ásványvizek tudományos kutatása a 18. században kezdődik meg (BÉL 1744). A 19. század elején PATAKI Sámuel (1820) a Descriptio physico-chemica aquarum mineralium magni Principatus Transylvanie című latin nyelvű kompendiumában a Borhegyesi savanyúvizet említi.

ORBÁN Balázs (1869) A Székelyföld leírása című nagy művében már részletesebben ismerteti a Felcsíki-medence borvizeit. VITOS Mózes (1894) monográfiájában településenként ismerteti a fontosabb ásványvízforrásokat. VITOS részletesen leírja a Hosszuaszói, Csíkszentlélek-Fitód-Boroszló, Csík-taplocza, Csicsó, Rákos, Csíkszentmihály és Ajnád, Csíkszentmiklós, Csík-borsova, Csíkmadaras, Csíkkarczfalva, Csíkdánfalva és Csíkjenőfalva, valamint Csíkszentdomokos „ásványos-forrásit".

A két világháború közötti időszakban és az azt követő évtizedekben BÁNYAI János (1929, 1941, 1974) geológus több dolgozatában foglalkozik a Felcsíki-medence és környéke ásványvíz előfordulásaival.

A Magyar Autonóm Tartománybeli ásványvizek és gázömlések című könyvben SZABÓ ET AL. (1957) tizenhárom Felcsíki-medencebeli borvízforrás vegyelemzését teszik közzé.

A Hargita megye természetes gyógytényezői (1974) című kötet több szerzője tanulmányozza a Felcsíki-medence utóvulkáni működéseit.

KISGYÖRGY - KRISTÓ (1978) szerzőpáros a Románia ásványvizei című kiadványukban tárgyalják a térség ásványvíz telepeit. INCZE (1982) és RIAD RAHAL (1982) a Középcsíki- illetve a Felcsíki-medence mélységi vizeit tanulmányozza.

BERNER, JÁNOSI, PÉTER (2000) tizennégy szénsavas ásványvízforrás vegyi és mikroelem-elemzését teszi közzé a Középcsíki- és Felcsíki-medencéből.

A Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek (JÁNOSI ET AL. 2005) című kötetben huszonegy Hargita alatti borvízfürdő leírását közlik a szerzők.

A szakirodalom áttekintése mellett, a források leírásánál több évtizedes terepi munkánkra támaszkodtunk. Tanulmányunk célja a Felcsíki-medence és Gyimes ásványvízforrásainak a feltérképezése, vegyi jellegének a megállapítása és közzététele. A teljességre törekedtünk, de valószínű, hogy maradtak még felfedezetlen borvízforrások, sós- és büdösvizek.

 

2. A Felcsíki-medence és Gyimes ásványvizeinek osztályozása

Akárcsak az Alcsíki- és Kászoni-medence esetében, a Felcsíki-medence és Gyimes ásványvizeinek az osztályozása is az eredet szempontjából fontos makro-ionok, nátrium, kalcium, magnézium, valamint a klorid, szulfát és hidrogén-karbonát előfordulási aranya alapján történt. Az osztályozáskor csak a 20 egyenérték-százaléknál nagyobb értékeket vettük figyelembe.

A tanulmányozott területen az ásványvízforrások és a széndioxidos gázömlések nagy része a medencék kialakulásában fontos szerepet játszó, észak-dél irányú nagy törésvonalakhoz kapcsolódik.

2.1. A keleti törésvonal-rendszer ásványvizei

Ehhez a csoporthoz tartozó ásványvízforrások a Felcsíki-medence és a Középcsíki-medence keleti peremén, Csíkszentdomokos és Csíkszentlélek közötti völgyekben törnek fel. A Csíkszentdomokos-Csíkszenttamás-Ajnád-Csíkszentmihály-Csíkszépvíz-Borzsova forrásainak egy része a kristályos övezet epi-és mezometamorf kőzeteiben kialakult víztározó kőzetek repedéseiből, valamint a hegylábi lejtőtörmelékekből fakad.

Csíkcsomortán-Csobotfalva-Csíksomlyó-Fitód-Hosszúaszó-Csíkszentlélek között húzódó törésvonalhoz kapcsolódó borvízforrások egy pár kivételével, amelyek vulkáni kőzetekhez kapcsolódnak, a flis, homokkő és meszes-márga rétegeiből törnek a felszínre.

Csíkszentdomokos határában a Tölgyesi sorozat szericites kristályos paláiban kevés borvízforrás ismeretes. Az Olt forrásvidékén, a folyó jobboldali mellékvölgyében a kis vízhozamú Szánduly-borvíz tör elő, amely a tiszta Ca-HCO3 típusú vizek csoportjába tartozik.

A következő ásványvízforrás az előbbitől nagy távolságra a Pásztorbükk északi oldalán bevágódott a Borvíz-pataka völgyében fakad. A rendkívül nagy vastartalmú Borvízpataki borvízforrás Ca-Mg-HCO3 típusú. A víz magas vastartalma összefüggésben van a kristályos palákban előforduló pirit (FeS) ércesedéssel, amelynek bomlásából származhat. Csíkszenttamás keleti határában a kristályos palákból több, nagyon vasas, szénsavas ásványvízforrás tör fel. Rezégése patakban feltérképeztük a Tálassorki, Ca-Mg-HCO3-os, a Gyilkósarki Alsó-Felső borvíz Ca-Mg-Na-HCO3-os, a Mosia Mg-Ca-HCO3 típusú szénsavas ásványvizeket. A Felcsíki-medence legkeletibb borvízforrása a Borkút, amely a Setét- és Ekere-patakok összefolyásának közelében fakad. Ismereteink szerint a Felcsíki-medence egyetlen kénhidrogénes vize a Hiváki-büdösvíz. A fehéres, kéntejes forrás egy 2x1 méteres medencébe van foglalva.

A következő forráscsoport már a Rákosi-szoros-Kőd vonulattól délre, a Középcsíki-medence észak-keleti kiöblösödésében Csíkajnád-Csíkszent-mihály határában található. A Pogányhavas nyugati lejtőiről lefutó Barakasza és Rompáca völgyeiben fakadó borvizekből mésztufát csapódik ki. A mésztufa kicsapódás a krétakori flis rétegek közelségére utal. Csíkszépvíz-Csíkszent-mihály határát jelölő Csiga-patak völgyében feltörő források közül az Alsó borvíz már a medence agyagos-kavicsos hegylábi üledékéből fakad. A 2007 augusztusában felújított Alsóborvíz-fürdő 8 méter átmérőjű, hatszögű medencéjének közvetlen közelében négy borvízforrást foglaltak újra. A kis hozamú, az agyagtól opálos színű, vasas, szénsavas Cibre-borvíznek is nevezett források vize a Ca-HCO3 és Ca-Mg-HCO3 típusú vizek csoportjába sorolható. A székelyföldi fürdőépítő kaláka keretében Szépvíz község Polgármesteri Hivatala által felújított fürdőtől keletre, 2 km-re található a betongyűrűbe foglalt Felső borvíz vagy Papfürdő, és Bugyogós borvíz vagy az Örmények feredeje. A megsemmisült Örmény-fürdő hajdanában 7x7 méteres, terméskővel és deszkával bélelt medencéből állt. A Bugyogós-borvíz Mg-HCO3, a Felső-borvíz pedig Ca-HCO3 típusú. Csíkszépvíz központjában, a Csengettyűs vagy Gergely Dani kútjának a szénsavas ásványvize már a vegyes típusba tartozik, Ca-Na-Mg-HCO3-Cl és a flis rétegekkel hozható kapcsolatba. A kristályos és a krétakori Sinaiai-rétegek néven ismert flis kontakt övében törnek fel a csíkszentmiklósi és a csíkborzsovai borvízforrások. Csíkszentmiklós keleti részében két, faküpübe foglalt Ca-HCO3 - os forrásról tudunk. Csíkborzsova keleti határában, a Borzsova-patak jobb partján törnek fel a már Orbán Balázs és Vitos Mózes által is leírt híres Borzsovafürdő forrásai. Az elhanyagolt fürdőtelepen három borvízforrás ismert. A foglalt ivóforrás Ca-HCO3 jellegű. A fürdő forrásaiból nagy mennyiségű szivacsos szerkezetű mésztufa padok csapódtak ki. Csíkcsomortánban a falu keleti részén, a Borvízkert nevű helyen találunk borvízforrást. Ettől keletebbre, 1 km távolságra, az Aracs-patak völgyében az elmúlt években újrafoglalt, kénhidrogénes, büdösforrás tör elő a flis rétegekből. A Nagy- és Kissomlyó vulkáni kúpok  észak-keleti   részén,   kalcit  eres  homokkő   rétegekből   Csobotfalva határában több ásványvízforrás fakad. Középbükk-patak völgyében, 2005-ben a fürdőépítő kalákások, újították fel a Kerekeger vagy Középbükk néven ismert borvizes helyi fürdőt. A fürdőmedencét tápláló szénsavas Ca-Mg-HCO3 típusú forrás vize keveredik a talajvízzel, ezért széndioxid-tartalma alacsony.

A fürdőtől nyugatra, a patak jobb partján két foglalt borvízforrás van egymás mellett. A Szájváni, Erdőszádi, Lucsallyi vagy Koszáé néven ismert források Ca-Mg-HCO3 típusú vizek csoportjába tartoznak. Az előbb említett forrásoktól délre találhatók a Bélmezei borvizek. Az Alsó-Bélmezei forrást még Kálnoki vagy Fingos borvízként is emlegetik. A kalákában felújított Fingos borvíz Ca-HCO3 típusú. Valószínű, hogy jódtartalma is van ennek a forrásnak, mert a nép gyakran hajtogatja, „hogy a gusa odaleve". A Felső-Bélmezei borvíz Ca-Na-HCO3 jellegű. Bélmező területén több olyan ásványvízforrás ismeretes - Csorba Véróé vagy Patak mejjéki, a Hortié, a Boldogasszony kútja, a Borsóbérci és a Balla Mátyásé kútja -, amelyek nem voltak vegyileg elemezve.

A vulkanikus eredetű Kissomlyó lábánál tör fel a híres csíksomlyói-borvíz vagy Lobogó. A forrás vizét a két világháború között és magyar időben, előbb Biró Péterék majd a Kelemen család szállította hatszáz madarasi cserépkorsóban, két szekérrel, Csíkszeredába és a környező falvakba, Csíkszépvízre, Csíkcsicsóba és Madéfalvára. A 14 °C hőmérsékletű forrás Na-HCO3 típusú. A forrástól délre található a 2006-os fürdőépítő kalákában felújított Barátok-feredeje. A szép kivitelezésű, hatszögű, fából készült fürdőmedence helyén korábban egy 5x8 méteres famedence állott, amelyet az 1990-es évek elején tömtek be. A Fitód fele lefutó Borpataknak nevezett völgy, a Harom-Somlyó vulkáni vonulat törésvonalát jelöli. A Borpataka jobb oldalán a Széked nevű dűlőben több borvízforrás fakadt. Vizét főleg a taplocaiak hordták. A zsidó vállalkozók, akik a szájhagyomány szerint fürdőt akartak építeni, a rossz forrásfoglalással tönkretették a telepet. Széked nevű helyen 2007-ben a Geolex kismélységű fúrással elérte a szénsavas vizet tartalmazó talajvíz réteget. A Nagysomlyó és a Suta vulkáni kúpok között lefolyó Fitód pataka völgyében, a település nyugati peremén több szénsavas ásványvíz-feltörés ismeretes. A betoncsőbe foglalt forrás és az ásott kutak vize a Mg-Ca-HCO3 vizek csoportjába tartozik. Fitód határában kihajtott 750 m mély, 327 IPEG kutatófúrás, amely csak flis rétegeket harántolt, Mg-Ca-HCO3 típusú, 15 °C hőmérsékletű ásványvizet tárt fel. A kút vízhozama nagyon alacsony. A Fitód-Hosszúaszó között húzódó völgy egy kelet-nyugat irányú törésvonal mentén vágódott be. Ezt igazolják a Fitód völgyében feltörő, tiszta Ca-HCO3 típusú borvízforrások. A legkeletibb a hosszúaszói Erzsébet forrás, palackozását már a 19. században megkezdték. A kezdetleges cserépkorsós töltésre utal és az azzal kapcsolatos eljárásokat vázolja az az okirat, amelyet Kémenes Vince csíkszeredai lakos bocsátott a rendelkezésünkre. Ebből megismerhetjük az akkori szakbizottságok elvárásait, a palackozót működtető „ásványvíz tulajdonosakkal" szemben. (A csíkszentmártoni járásbíróság által kibocsátott rendeletet tanulmányunk végén teljes terjedelmében olvasható.) A Na-Ca-HCO3 típusú, a két világháború között Vitos Ferencz tulajdonos által, Erzsébet -Elisabeta BORVÍZ FORRÁS néven forgalmazott forrás napjainkban elhanyagolt állapotban található, a palackozó épületét is lebontották. De idézzük fel a használati utasítást a palackozott hosszúszói víz háromnyelvű (román, magyar és német) címkéjéről:

„Az „ERZSÉBET" forrás ásványvize kitűnik a vas sulfátok és cloridok majdnem teljes hiánya által s így kizárólag a nátrium, mész- és magnezia ketted sóinak és szabad szénsavnak oldatából áll - miért is páratlan étvágygerjesztő, gyomorégést, székrekedést, puffadást nem okoz, vesebántalmak ellen sikerrel használható. Kristálytiszta, szagtalan, borral vegyítve kellemes és üdítő-ital. Használat előtt felrázandó."

Hosszúaszó és Fitód között a Puskaporos-borvíz mellett alakították ki a mára már felhagyott Kőszegi-fürdőt. A falutól délre, Szentlélek határában két borvízforrás ismeretes, a Boroszlói vagy Borvízkerti forrás és a Suta mögötti, Kőbányai borvíz. Mindkét forrás vize Ca-Mg-HCO3 típusú. Itt lezárul a Felcsíki- és Középcsíki-medence keleti peremét jelölő források sora.

2.2. A központi, Olt menti törésvonal ásványvizei

A Felcsíki- és a Középcsíki-medence központi tengelyén feltörő ásványvízforrások, víztároló kőzeteit, a medence talapzatát alkotó kristályos palák, dolomitok és mészkövek, a kréta kori homokkövek, lávafolyások valamint az ezekre települt fiatal pliocén-pleisztocén medenceüledékek összlete alkotja.

A medence központi részén húzódó törésvonal irányát mutató ásványvizek legészakibb képviselője a Csíkjenőfalva határában Székaszó völgyében található a Vadkéstövi vagy Hámori borvíz, Ca-HCO3-os típusú forrása. Dél fele a Borvízloka pataka baloldalán fakadnak a Porgyos szénsavas forrásai. Hajdanában itt fürdő is működött, a Porgyos-fürdő. Jelenleg csak egy foglalt borvízforrás és a patakban feltörő széndioxid gáz jelzi a völgyet metsző törésvonalat. Az Olt vetőrendszerére merőleges kelet-nyugat irányú völgyben törnek elő Madicsa-fürdő és Lokpataka borvízforrásai. A szebb napokat is megélt Madicsa-fürdőn két foglalt borvízforrás van használatban. Annak ellenére, hogy a források nagyon közel vannak egymáshoz, a vegyi összetételük más, az egyik, a meleg fürdőt ellátó Mg-HCO3-os, a másik Mg-Na-Ca-HCO3 os típusú. A felhagyott, leiszapolódott szabadtéri medence alján is gyenge ásványvízfeltörésre utaló nyomok figyelhetők meg.

Csíkdánfalván a Dugás-fürdőt egy Mg-HCO3-os típusú 20,5 °C hőmérsékletű forrás és egy 160 m mély, 22,5 °C-os, Mg-Ca-HCO3-os hidrogeológiai fúrás vize táplálja. A deszkafoglalatú forrás vizét ivásra, míg a fúrás vizét a meleg fürdő és a nagyméretű szabadtéri medence feltöltésére használják.

Csíkmadaras környékén, az 1960-as években, vasérckutatás céljából lemélyített kutatófúrások a medence talapzatát alkotó kristályos mészkövekből és palákból nagy hozamú és nyomásó 26-29 °C hőmérsékletű szénsavas ásványvizet tártak fel. A víztároló rétegek 450-600 méteres mélységben húzódnak. A 4421-es számú kutatófúrásnál a feltörő vízsugár 65-m re emelkedett a talaj szintje fölé. A geológiai kutatófúrások nem voltak béléscsövezve, ezért nagy része összeomlott, s mára csak a Madarasi meleg fürdőt ellátó 18,8 °C hőmérsékletű Mg-Na-HCO3 típusú, nagy nyomással feltörő kút, és a vasút melletti Ca-Mg-HCO3-os Bartó borvize működik. A csíkmadarasi 9 x 25 méteres szabadtéri medencét tápláló 23,2 °C hőmérsékletű, Mg-Na-HCO3-os vizet szolgáltató fúrás is eltömődött. A strandot felszámolták. A Felcsíki-medence talapzatát Csíkmadaras térségében a szénsavas vizek hatására, karsztosodásra hajlamos kristályos mészkő és dolomit alkotja. Az itt keletkezett hatalmas mennyiségű szénsavas hasadékvíz, karsztos eredetű. A Sósrét térségében összeszűkülő Olt árterén, a lecsapolást szolgáló csatornákkal átvágott talajvízrétegből szénsavas ásványvíz tört a felszínre. Csíkmadarastól délre, a rétben, az út és a vasút között egy vascsőbe foglalt kútból Ca-Mg-Na-HCO3 típusú, a másik csatornában, Mg-Ca-HCO3 típusú ásványvíz tör fel. Csíkrákos északi kijáratánál, a Kőd alatt, László István telkén, a 7 méteres kútban Ca-Mg-HCO3-os, szénsavas talajvizet észleltek.

A Rákosi-szorosban, az Olt jobb partján, a kiépített Bogát-fürdőn korábban két borvízforrást hasznosítottak. A Külső borvíz Mg-Ca-HCO3 jellegű vize a meleg fürdő kazánjába volt bevezetve, az udvaron levő, kis hozamú borvízforrás Mg-Ca-Na-HCO3 típusú vizét a lakosság ivóvízként használja. Az elmúlt években a fürdő területén két hidrogeológiai fúrást mélyítettek le, amelyek nagy hozamú és nyomású ártézi vízréteget tártak fel a szericites és kloritos kristályos palákban. A Geolex és a SNAM kutak langyos, 22 °C illetve 18 °C hőmérsékletű nagy nyomással feltörő szénsavas vizét a 2007-ben felújított négy kádas fürdő hasznosítja. Szabadtéri medence kialakítását is tervezik a vasban gazdag fúrások mellé.

A következő ásványvíz előfordulások már a Középcsíki-medence központi, Madéfalva-Csíkcsicsó-Csíkszereda-Zsögödfürdő között húzódó fiatal medence üledékekből fakadnak. Csíkmadéfalva központjában, a mára már elapadt Madéfalvi borvíz Mg-Ca-HCO3-os típusú vizek csoportjába tartozott. A forrás szomszédságában kihajtott F2 IFLGS fúrásból 24 °C hőmérsékletű borvíz tört fel. A Ca-Mg-HCO3 jellegű borvízkút a rossz béléscsövezés miatt elapadt. Az állomással szemben, a vasutas telep tömbházai mögött lemélyített IPEG hidrogeológiai fúrása 19,7 °C, nagy gáztartalmú és hozamú Na-Mg-Ca-HCO3 típusú ásványvizet tárt fel, amelynek a hasznosítására még nem került sor. A vízből mésztufa csapódik ki. Az Olt jobb partján, a Hargita felől lefolyó Gálcsonalja vagy Ropó-pataka völgyében telepített F10011 IPEG fúrásból Mg-Ca-HCO3 típusú langyos, 17,5 °C fokos szénsavas ásványvíz tört fel. Csíkcsicsónál, az Olt tőzeges árterén régebben három borvízkút működött: a Fesszegi-borvíz, amely kézi pumpával volt ellátva és az Olt hídnál levő fúrások. A fúrt kutak szénsavas vizét az 1965-70-es években, György József cserépkorsókban, szekérrel szállította a környező falvakba, Madéfalvára, Csicsóba és Taplocára. A település Hargita alatti határában, található a Szegespataki borvíz. 2007-ben a csicsói Olt hídnál, a korábbi borvízfúrások mellé telepített hidrogeológiai fúrás édesvizet hozott a felszínre. Csíkcsicsó-Taploca között kiszélesedő ártéren, több kismélységű kút biztosítja Csíkszerda vízellátásának egy részét.

Csíktaploca nyugati részén a csíkszeredai IPEG által lefúrt H5 szonda langyos 17,7 °C hőmérsékletű, Na-Ca-Mg-HCO3, szénsavas ásványvizet tárt fel. Csíktaplocával átellenben, az Olt jobb oldalán Csiba település mellett emelkedik a Vasfúvódomb. Ezt a nagy kiterjedésű forráskúpot növényi lenyomatokat tartalmazó geyzerit és opál alkotja. A forró vízből kicsapódott kőzetek a hajdani utóvulkáni tevékenység nyomjelzői. A domb keleti lejtőjén korai vasművességre utaló kohósalak figyelhető meg. A vaskor embere és kései utódai is előszeretettel dolgozták fel a borvízforrásokból kicsapódott és nagyobb mennyiségben felhalmozódott limonitot vagy barnavaskövet. A Csíki-medencében több település határában (Csíkmadaras, Csíkszenttamás, Csíkszentsimon, Csíkverebes, Csíklázárfalva, stb) fellelhetők a „vasszar"-nak nevezett salakrögök. A Vasfúvó dombtól délre, az Olt teraszán lemélyített geológiai fúrások, köztük az F10002 IPEG fúrás 17,5 °C hőmérsékletű Mg-Ca-HCO3 típusú, 20 l/s hozamú szénsavas vizet tárt fel. A melegvizű források létét bizonyítja a fúrás által a medenceüledékben feltárt diatomit réteg is, amely a meleg vizet kedvelő kovamoszatok vázából keletkezett.

A Borhegyes dombja alá bekanyarodó Olt jobb partján alakult ki a Szeredai-, Hedwig- vagy Katalin-fürdő. PATAKI már 1820-ban említi a Borhegyes forrásait. Már az erdélyi fejedelmek által is látogatott, langyos, 20 °C hőmérsékletű források vize a Na-Ca-Mg-HCO3-os típusba tartozik. Az Olt szabályozás és az itt lemélyített fúrások hatására a fürdőtelep borvízforrásai eltűntek. A Hargitai IPEG 325 BIS fúrása Na-Ca-Mg-HCO3 összetételű, 20,6 °C hőmérsékletű vizet tárt fel. A Mineral Quantum befektető cég felkérésére, a Geolex Rt. újabb kutat fúrt, amelynek szénsavas vize, 2006-tól Spring Hargita néven kerül forgalomba. A Szeredai-fürdő mellett létesített ásványvízpalackozó előtti téren szép kivitelezésű ivókutat képeztek ki. A város tulajdonában lévő fürdőtelep és környéke nagyon elhanyagolt állapotban van. Csíkszereda övezetében a medence talapzatát kárpáti homokkő rétegek képezik. Ezt bizonyítja Csíkszereda nyugati peremén, az Olt teraszára telepített 2000 m mély geológiai fúrás is. A 100 °C talphőmérsékletű fúrás víztároló rétegeket nem tárt fel.

A Szeredai-fürdő közelében, az Olt baloldali árterén édesvíz-kutatásra lemélyített fúrás, langyos, alacsony szénsavtartalmú ásványvizet hozott a felszínre, amelynek vizével a Hamerock strand medencéit töltik fel. A 21 °C fokos víz Ca-Mg-Na-HCO3-os jellegű. A város területén hajdanában több borvízforrás volt ismeretes, így a Városi Néptanács udvarán, az Óvoda előtt, a mai Nagyrét negyed területén és az Olt Udvarhely felőli hídjánál. A volt Központi, ma Tulipán Áruház alapozásakor a város alatt húzódó víztároló rétegekből a borvíz tört elő. A megyeközpontot behálózó csatornarendszerek leszállították a borvizes talajvízszintet, így csak fúrásokkal tárható fel a város alatt levő ásványvízkészlet.

A Középcsíki-medence legdélibb széndioxid tartalmú ásványvíz előfordulása a Zsögödi-szorosban található. A nagy hozamú források vize a talapzatot képező kiömlési magmás kőzetek, az andezitek hasadékaiból származik. Zsögödfürdő a folyó jobboldali forrásaira települt. A régi fürdőtelep és környéke borvízforrásainak az elnevezése, István-forrás, Rezső-fürdő, Anna-forrás, Szentvér, Nádi, a Faluvégi, a Bikavér, a Petrei, Kőrösszegi, Feneketlen tó már feledésbe merültek. A források nagy része is elapadt. A Hargitai IPEG 100-120 méteres kutató fúrásai nagy hozamú, 60 l/s ártézi vízkészletet tártak fel. A víz hőmérséklete 19 °C, Na-Ca-Mg-HCO3 típusú. A fúrásból nagy mennyiségű szabad széndioxid tör fel. A gáz a Melegfürdő mellett kialakított mofettába van vezetve. A fedett medencével és kádas fürdővel rendelkező kezelő központon kívül a telepe déli részen még van egy szabadtéri fürdőmedence is. 1995-ben kezdetét veszi a zsögödi borvíz palackozása. A Perrier Vittel Romania által felépített palackozó üzem AnaVie néven hozta forgalomba a vizet. A töltőde rövid életűnek bizonyult, a befektető hamar kivonult a piacról és bezárta a palackozót. Zsögödfürdő ásványvizei Na-Ca-Mg-HCO3 típusúak.

A Felcsíki- és Középcsíki-medencék központi övezetében előforduló ásványvízforrások nagy része magasabb hőmérsékletű, 14-23 °C, mint a medence keleti és nyugati részén előfordultaké.

2.3. Az Északi- és Központi-Hargita vulkáni vonulat ásványvizei

A Felcsíki-medence zónájában Lok- és Madaras patakában, a Középcsíkimedence felett emelkedő Csicsói Hargita kráterében fordulnak elő szénsavas ásványvízforrások és mofetták. A Csíkkarcfalvához tartozó Nagyloki és Kicsiloki borvízforrások tiszta Mg-HCO3 típusúak. A Fertőcsűcs alatt, az Ivó-és Nagypatak között húzódó 1400 méteres gerincen található a Ca-HCO3-os, nagy vastartalmú Tanácsos-sarki borvíz. A Nagy-Madaras pataka forrásvidékén a mállott, kaolinosodott piroxén andezit lávából értékes ásványvízforrások törnek elő. Ezek közé tartozik a Ca-Mg-Na-HCO3 jellegű Küpüs borvíz. Mellette egy 4x2 méteres, 6 °C fokos népi borvízfürdő található. A Nagypatakban tör fel. Ca-HCO3-os Vaseres borvíz és a Ca-Mg-HCO3 jellegű Kokojzás. A Vaseres forrás vizének a hőmérséklete 5,5 °C, míg a levegőé 18 °C. Ebben a zónában az erős posztvulkáni működés hatására az andezit típusú kőzetek kaolinosodtak. Ásványképződés is nyomon követhető, de jelentős érctelepeket a geológiai kutatások még nem körvonalaztak a térségben. A fejedelemségek idején a cinóberes (HgS) teléreket bányászták. A mállott andezitben hintett pirit ércesdés is megfigyelhető.

A Nagy-Madaras-patak és Császárok pataka összefolyásánál geológiai fúrásból tör fel az enyhén termál jellegű Szederjesi borvíz, amely Mg-HCO3 típusú. A Madaras patak jobb partján található Mg-Ca-Na-HCO3 típusú Kicsiborvíz.

A Csicsói Hargita alatt, az Omláka rete nevezetű helyen alakult ki a Csicsói-Büdös vagy Hargitafürdő. A fürdő hidrotermális zónájában kaolintelep, több borvízforrás, két kismedencés fürdő, a Vallató és Lobogó, valamint száraz gázfürdő, kétgödrös mofetta található. A kaolin kitermelés a kis fürdőtelep arculatát bányászvárossá „sminkelte". Az elmúlt években a bánya bezárt: a soron következő feladat a tájrehabilitáció - eltüntetni a hatalmas meddőhányókat, a romos bányaépületeket. A Vallató és Lobogó fürdő vize Mg-Ca-HCO3 jellegű. A Szemvíz forrás vize a vegyes típusú Ca-Mg-HCO3-SO4 vizek csoportjába tartozik. A Borvízpataka völgyében levő Csipike és Koponya borvíz Ca-Mg-HCO3 típusú. A tanulmányozott ásványvízforrások közül a legalacsonyabb vízhőmérsékletű, 5°C (levegő 17 °C) a Koponya borvíz. A Mária Magdolna-forrás vizét régebben a meleg fürdő használta. Ennek épületét azonban lebontották. Nyáron a fürdőtelepen a mofetta örvend a legnagyobb látogatottságnak. A kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem geológus tanára, Szakács Sándor vezetésével egy pár év óta „interdiszciplináris integrált tudományos vizsgálatot" végeznek a hargitafürdői mofettákon. A Hargitafürdő mofettájának a gázösszetételét VASELLI ET AL. (2002) után közöljük: CO2 - 98,79%; N2 - 0975%; CH4 - 0,1073%; Ar - 0,0191; H2S - < 50 ppm; He - 0,83 ppm; H2 - 0,06 ppm; CO - < 0,01. A büdösgödrök reumatikus bántalmak elleni gyógyhatása a széndioxid gáznak köszönhető.A csíkszeredai Polgármesteri Hivatal segítségével megkezdték a fürdőtelep forrásainak és fürdőinek a felújítását. A Vallatót és környékét a tavaly rendezték, új hatszögű medencét és forrásházat építettek. Tervezik a Szemvízforrás szomszédságában levő Lobogófürdő újrafoglalását is.

A Központi-Hargita legdélebbi ásványvíz előfordulásai a Borhegy déli lejtőjén, Tolvajos-hágó felett találhatók. Kisebb, limonitban feldúsult lápot alakítottak ki a szétterülő szénsavas ásványvízforrások.

 

3. Gyimes ásványvizei

A Csíki-havasok krétakori flis rétegeibe bevágódott Tatros és mellékpatakai völgyében feltörő szénsavas, kénhidrogénes és sósvizek kevésbé ismertek. Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok között, a Tatros baloldali völgyeiben egy északkelet-délnyugat irányú törésvonal mentén ismeretes néhány szénsavas ásványvíz feltörés: Komjáti Kuruc borvíz, a Sötét-pataki forráscsoport és az Antalok-pataki borvíz.

A Sötétpataki Ca-Mg-HCO3-os, szénsavas ásványvizet az 1990-es évek közepétől Hegyek varázsa néven egy helyi vállalkozó palackozza és a Tatros menti településeken forgalmazza. Sötétpatakon a borvíz mellett kénhidrogénes, büdösvíz is található, amelyet felmelegítve az Ilona-fürdő hasznosít. Hasonló kénhidrogénes források ismertek Borospatakán, ahol korábban fürdő is működött. Csutura Szádánál büdösvíz, Barackoson a Muhos büdösfürdő, Farkaspallón büdösvíz, Bartosok pataki Büdösvíz és a Tarhavasi sósforrások ismeretes. A sok-sok sós- és büdösforrás vizét a patakok csángó lakói gyógyvízként ma is használják, kádakban hazaszállítják és felmelegítve, reumatikus- és bőrbetegségeiket kúrálják vele. A gyimesi szénsavas, sós- és büdös-gyógyforrások és helyi fürdők felújítása a kistérség elodázhatatlan feladata, a falusi turizmus egyik alappillére lehet a jövőben.

 

4. A Felcsíki-medence és Gyimes ásványvizeinek települések szerinti eloszlása

4.1. A Felcsíki-medence ásványvizei

Csíkszentdomokos: 1. Szánduly borvíz, 2. Nyíres- vagy Borvízpataki borvíz.

Csíkszenttamás: 1. Tálosháti borvíz, 2. Tálossarki borvíz, 3. Gyilkói borvíz, 4. Gyilkósarki borvíz, 5. Mosia, 6. Borkút, 7. Hiváki büdösvíz.

Csíkjenőfalva: 1. Porgyos borvíz, 2. Porgyosfürdő (eltűnt), 3. Vadkéstövi vagy Hámori borvíz.

Csíkkarcfalva: 1. Madicsafürdő, 2. Madicsai borvíz I., 3. Madicsai borvíz II., 4. Madicsafürdői borvízmedence, 5. Nagyloki borvízfürdő (eltűnt), 6. Nagyloki borvíz, 7. Kicsiloki borvíz.

Csíkdánfalva: 1. Dugásfürdői melegfürdő, 2. Dugásfürdői medence, 3. Geolex fúrás, 4. Tanácsos-sarki borvíz.

Csíkmadaras: 1. Madarasi melegfürdő, 2. F25101 termálkút, 3. Madarasi termálstrand, 4. F25102 termálkút, 5. Szederjesi borvíz, 6. Kicsi borvíz, 7. Küpös borvíz, 8. Küpüs borvízfürdő, 9. Vasers borvíz, 10. Kokojzáspataki borvíz, 11. Fehérkavicsos vagy IPEG fúrás, 12. Bartó borvize.

Csíkrákos: 1. Bogátfürdő, 2. Bogáti melegfürdő, 3. Bogáti borvíz I., 4. Bogáti borvíz II., 5. Geolex fúrás, 6. SNAM fúrás, 7. László István kútja, 8. Epocsa borvíz, 9. Sósréti, 10. Nagykerti I., 11. Nagykerti II.

Madéfalva: 1. Csitta malom melletti borvíz, 2. IPEG fúrás, 3. Gálcsonalji vagy Rapó pataki borvíz (F10011-IPEG fúrás),4. Madéfalvi borvíz (eltűnt), 5. ISLGS 2 fúrás (eltűnt), 6. Szegespataki borvíz.

Csíkcsicsó: 1. Csicsói vagy Fesszegi borvíz (eltűnt), 2. Borhegyesi Borforrás, 3. Olthíd melletti borvíz (eltűnt), 4. Csicsói büdö fürdő vagy Hargitafürdő (közigazgatásilag Csíkszerdához tartozik a telep).

Csíkszereda-Csíktaploca: 1. H5 IPEG fúrás, 2. Vasfúvódombi forrás (eltűnt), 3. Olthíd melletti borvíz (eltűnt).

Csíkszereda: 1. Szeredai- vagy Katalin- vagy Helwig-fürdő, 2. Kis fürdőmedence, 3. Nagy fürdőmedence, 4. Katalin-forrás, 5. 325 Bis IPEG fúrás, 6 FH1 Geolex fúrás, 7. IGO fúrás, 8. Hamerock strand, 9. F 10002 IPEG fúrás, 10. IPGG fúrás, 11 Néptanácsi borvíz (eltűnt), 12. Óvoda előtti borvíz (eltűnt), 13. Nagyréti borvíz (eltűnt), Hargita Springs borvíz palackozó üzem.

Zsögöd-Zsögödfürdő: 1. Bakavér borvíz (eltűnt), 2. Faluvégi I., 3. Faluvégi II., 4, Feneketlen-tó, 6. Nádi borvíz (eltűnt), 7. Picsaborvíz vagy Vasút melletti borvíz (eltűnt), 8. Kőlik borvíz, 9. Melegfürdő forrása, 10. István király-forrás, 11. Anna-forrás, 12. Rózsafürdő, 13. Szentvér, 14. Lujza-forrás, 15. Szikla- vagy Pionír-forrás (eltűnt), 16. Strandfürdő, 17. Kicsi medence (eltűnt), 18. H325 IPEG fúrás, 19. AnaVie borvízpalackozó üzem (bezárták).

Csíkszereda-Hargitafürdő: 1. Vallató vagy Apafi hidegfürdő, 2. Lobogó fürdő, 3. Szemvízforrás, 4.Mária Magdolna-borvíz, 5. Melegfürdő (lebontották), 6.Csipike borvíz, 7. Koponya borvíz, 8. Büdösgödör vagy Mofetta, 9. Zubogó, 10. Főforrás.

Csíkszereda-Csíksomlyó—-Csíkcsobotfalva: 1. Csíksomlyói vagy Nagyborvíz vagy Lobogó vagy Mária-forrás, 2. Barátok-, vagy Ferencesek feredeje, 3. Borvízkerti uszoda, 4. Széked borvíz, 5. Középbükki- vagy Kerekeger vagy Izra fürdő, 6. Alsó Belmezei vagy Fingos vagy Kálnoki borvize, 7. Boldogasszony kútja, 8. Erdőszádi, vagy Lucsalji borvíz, 9. Szájváni vagy Koszáé borvize, 10. Balla Mátyás kútja, 11. Borsóbérci borvíz (betemették), 12. Felső Belmezei, 13. Csorba Véróé vagy Patakmejjéki borvíz, 14. Hortié.

Csíkszentlélek: 1. Boroszlói vagy Borvízkerti, 2. Sutai borvíz.

Fitód-Hosszuaszó: 1. Fitódi borvíz I., 2. Fitódi II., 3. Fitódi borvizes kút, 4. IPEG fúrás, 5. Puskaporos borvíz, 6. Kőszegi fürdő, 7. Hosszuaszói Erzsébet-forrás (a 19. század végén és a 20. század elején palackozták).

Csíkcsomortán: 1. Csomortáni borvíz, 2. Büdösvíz.

Csíkborzsova: 1. Borzsovai borvízfürdő, 2. Borzsovai borvíz.

Csíkszentmiklós: 1. Csíkszentmiklósi borvíz I., 2. Csíkszentmiklósi borvíz II.

Csíkszépvíz: 1. Alsó borvízfürdő, 2.Cibre borvíz, 3.Felső borvíz, 4. Papfürdő (eltűnt), 5 Bugyogó borvíz, vagy Örményfürdő (eltűnt).

Csíkszentmihály-Ajnád: 1. Barakaszai borvíz, 2. Rompácai borvíz.

 

4.2. Gyimes ásványvizei

Gyimesfelsőlok-Gyimesközéplok-Gyimesbükk: 1. Kuruci borvíz, 2. Antalokpataki borvíz, 3. Sötétpataki borvíz, 4. Sötétpataki Büdösvíz, 5. Sötétpataki Hegyek Varázsa borvíz (palackozzák), 6. Sötétpataki Ilona-fürdő, 7. Borpataki Büdösvíz, 8. Borpataki fürdő, 9. Farkaspallói Büdösvíz,    10.    Barackosi   Muhos    fürdő,    11.    Rakottyás   telepi sósforrások, 12. Bartosok pataki Büdösvíz, 13. Tarhavasi Sósforrások (Sóspatak).

 

Irodalom

BÁNYAI János
1929 Adatok a hargitai ásványvizek geológiájához. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy.

BERNER Zsolt - JÁNOSI Csaba - PÉTER Éva
2000  Kelemen-Görgény-Hargita  vulkáni  vonulat  ásványvizei.  Hargita megye Tanácsa. Csíkszereda. (Kézirat)

DACZÓ Katalin (szerk.)
2006 Egy kaláka krónikája avagy a csíksomlyói Barátok feredejének újjáépítése. Polgár-Társ Alapítvány, Csíkszereda.

DÁVID József (szerk.)
1941 Székelyföld írásban és képben. Budapest.

BORSZÉKI Béla (szerk.)
1979 Ásványvizek és gyógyvizek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

CSAJÁGHY Gábor
1943 Az 1941-42. évi Erdélyi ásványvízkutatások eredményei. M. K. Földt. Int. kiadványa, Budapest.

INCZE Ferenc Károly
1982 Studiul hidro-geologic al zonelor de alimentare ale apelor subterane din bazinul Ciucului Mijlociu. Kolozsvár. (Államvizsga dolgozat).

JAKAB Kálmán (szerk.)
1974 Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda.

JÁNOSI Kincső
2005 A székelyföldi ásványvízkutatás irodalma. In: Csíki Székely Múzeum Évkönyve. Természettudományok. Csíkszereda.

JÁNOSI Csaba - PÉTER Éva - JÁNOSI Kincső
2005    Székelyföldi   fürdők.    In:    Csíki    Székely   Múzeum   Évkönyve.
Természettudományok. Csíkszereda.

JÁNOSI Csaba - PÉTER Éva - HERCZEG Ágnes - TAKÁCS Edvárd
2005 Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek. Szombathely.

JÁNOSI Csaba - PÉTER Éva - BERSZÁN József - JÁNOSI Kincső
2006 Az Alcsíki- és a Kászoni-medence ásványvizei és gázömlései. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve. Humán- és Természettudományok. Csíkszereda.

KISGYÖRGY Zoltán - KRISTÓ András
1979 Románia ásványvizei. Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, Bukarest.

ORBÁN Balázs
1869 A Székelyföld leírása. II. kötet. Pest.

Rahal Riad
1982 Studiul hidro-geologic al zonelor de alimentare ale apelor subterane din bazinul Ciucului Superior. Kolozsvár. (Államvizsga dolgozat).

SZABÓ Árpád - SOÓS Ilona - SCHWARTZ Árpád - BÁNYAI  János - VÁSÁRHELYI Csaba
1957 A Magyar Autonóm  Tartománybeli  ásványvizek és  gázömlések. Akadémiai Kiadó, Bukarest.

SZAKÁCS Sándor et al.
2006 Erdélyi mofetták környezettudományi szempontú geológiai, kémiai, fizikai és biológiai tanulmányozása. Kolozsvár. (Kézirat).

VITOS Mózes
1894 Csíkmegyei Füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. Kiadja Györgyjakab Márton Csík-Szeredában.

 

Melléklet

Szám 3251/887
A Kőzségi Előljáróságnak a Körjegyző Ur Kezére
Csíkmindszenten

Csíkmegye tekttes közigazgatási bizottságának 1887. évi Julius 12-én 631 kel szám alatt kelt rendelete következtében idei Szeptember ho 7-én a Hosszu-aszoi ásványvízforrás minő állapotbanni létele megvizsgáltatván, annak eredményéhez képest hozatik a következendő I. foku

Határozat

Demény János ásványvíz tulajdonos köteleztetik Hosszuaszoi ásvány vízét a kiküldött szakbizotság által a helyszínen 1884 szeptember 5-én felvett és a nagyméltoságú   m.   kir.   belügyminiszter  ur   által   1886   november  22-én 49860/VIII. szám alatt jová hagyott javaslat és tervvázlat szerint 30 nap alatt a következőleg átalakítani és használható állapotba hellyezni:

  1. a forrás fölé a vázlat szerint egy kut falazando, mely szilárd koczka kőből czement vakolattal készítendő, hogy a forrás kőrűli talaj föld részei az ásványvízzel ne érintkezzenek.
  2. a kut falazása a patak legmagasabb vízállásán felül 30 czentimeterrel fel emelendő és befedendő hogy a patak árvíze a kutba ne őmőljön.
  3. a kutra szívattyu alkalmazando facsőből s annak szelepje onbol vagy vasbol legyen készítve.
  4. a kutnak a földszínén felülli része bíztosítása véget a falazás körül deszkábol egy burok létesítendő és a kőfal és faköpeny kőzőtti rész agyaggal kítőmendő.
  5. a patak medre 80 czentimeterrel alább szállítando és a kútkörül nyílt vízverető árkok ásandók a talajvíz levezetése czéljábol.
  6. a kutban ősszegyűlő víz hetenkint egyszer tellyesen kimerendő, hogy a felbugyogo víz által netán magával ragadt főldrész eltávolítassék. Ezen intézkedés pontos bétartásának ellenőrzésével a Hosszuaszoi tízes bíro bízatik meg.
  7. az ásványvíz szállítására használt korsok tisztán tartása az ásványvíz szállítoknak   különbenn   50frtig   terjedő   pénz   bírság   terhe   alatt kőtelezségévé tétetik.
  8. a korsok parafa dugoval látandok el és
  9. nehogy az ásávnyvíz medenczéjéül építendő kutnak építése hanyagul tellyesítessék a megyei m. kir. állami építészeti hivatal az ásványvíz tulajdonos   által   és   saját  kőltségére   az   alapozásnál   és   a  munka ellenőrzésére és az utasítások megadására felkérendő.

Ha ezen határozatnak ásványvíz tulajdonos Demény János 30 nap alatt pontosan eleget nem teszen, az esetben ezen ásványvíz használata és további forgalomba hozatala kőzegészségi tekintetből kűlőnbenni 300 frtig terjedő pénz bírság terhe alatt betíltatik.

Ezen kívül kőteles ásványvíztulajdonos Demény János az ásványvízforrás minő állapotbanni léte megvizsgálására folyo év szeptember 7-én kiszállott bizotságnak számvevőileg jová hagyott 15 frt 40 krajcár utazási kőltséget 15 nap és kűlőmbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni, mert a kiszállást ő maga alaptalan jelentésével okozta.

A határozatnak 1-től 9-ig terjedő pontja az idézett szakbizotság javaslata a magas miniszteri döntvényben és az 1887 szeptember 7-én jegyzőkönyvre adott véleményben találja indokát.

Ezen határozat ellen a fellebezésnek 8 nap alatt hellye van.
A Kászon Alcsíki járás főszolgabírájátol
Csík Szt mártonon 1887 Oktober 8-án

Nagy József Főszolgabíro

 

BERSZÁN JÓZSEF geológus technikus
Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület
RO-530191 Csíkszereda, Tető u. 13B/16.
hidro@tusnad.com

 

JÁNOSI CSABA geológus mérnök
Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület
RO-530225 Csíkszereda, Szívu. 3/14.
cscstte@topnet.ro

 

JÁNOSI KINCSŐ ökológus
Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület
RO-530225 Csíkszereda, Szívu. 3/14.
kincso2000@yahoo.com

 

PÉTER ÉVA vegyész üzemmérnök
Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület
RO-530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 30/16.
cstte@hr.astral.ro

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet