Előző fejezet Következő fejezet

Görög Sándor

(1931. szeptember 1. - 1933. február 26.)


 
424-425
 

"Színigazgatói működésem megkezdését heroikus küzdelmek előzték meg és ezek a küzdelmek még ma is
- közel egyhónapi működés után - tartanak. {...} A színház üzemét eddig a legnagyobb nehézségek árán
tudtam fenntartani, a szezon előkészületének költségei, a társulat tagjainak adott előlegek,
a Szeged városától átvett, teljesen hasznavehetetlen leltár feljavítása {...} teljesen kimerítették
a rendelkezésemre álló tőkéket."

Görög Sándor 1931. október 1.

Görög Sándor
(Kishegyes, 1888. június 30. - ?)

Budapesten érettségizett, majd jogász lett, ám közben elvégezte Rákosi Szidi színésziskoláját is, ahol Odry Árpád volt a mestere. 1910-ben Nádassy József soproni igazgatónak lesz a titkára. Később több más, vidéki színigazgatónál is vállal művészeti titkári beosztást. 1925-ben a szegedi színház titkára lesz, majd 1931-től két éven át a teátrum igazgatója. Miután súlyos anyagi és művészi gondok miatt távoznia kell a színház éléről, felhagy a színházi szakmával, és eltűnik szemünk elől.


426
 


Jelenet a Magyar passió-ból

Az 1931-es nyár mindent elhomályosító szenzációja az első Dóm-téri szabadtéri előadás. A Hont Ferenc inspirációjára, Klebelsberg kultuszminiszter szorgalmazására és támogatásával létrehozott játékot - Voinovich Géza: Magyar passio-ját - Hevesi Sándor rendezésében június 13-án és 14-én láthatják a szegedi és az ország minden részéről összesereglett nézők.655 Emellett megtartja a már megszokott előadás- sorozatát az Országos Kamaraszínház is, de játszik Szegeden Salamon Béla Teréz körúti Színpada, felveri sátrát a Czája Cirkusz, és a Korzó Mozi kertjében Karinthy és Békeffi kacagtatja a nevetni vágyókat.

A nyári játszási hely nélkül vegetáló szegedi színtársulat Szatyma- zon, Újszegeden és a város körül tartott előadásokkal keresi meg a szűkös mindennapravalót.

Görög nagy lendülettel lát a társulatszervezéshez. A régi együttes legjobb erői közül Kiss Manyi, Ajtay, Táray, a karmester Beck Miklós továbbra is Szegeden maradnak, az újak között pedig ott találjuk Barna Anci szubrettet, Misoga László táncoskomikust, Pogány Irént, Kondor Ibolyát, Bardócz Rózsát, a korábbról már jól ismert Vágó Arturt és az Akadémiáról a frissen végzett Ignácz Rózsát. Az előadások rendezői az új szezonban: Hont Ferenc és Czobor Imre. A későbbi színészutánpótlás érdekében az új direktor színiiskolát nyit, ahol Táray, Ajtay, Fülöp Sándor és Beck Miklós tanítanak.

1931-1932. A szezon nyitó előadására, a tífuszjárvány fenyegető árnyékában, szeptember kilencedikén kerül sor. "Pontos kezdés {...} jó hangulat {...} fényes fogadtatás" jellemzi az első előadás, a Mosoly országa bemutatóját. Kiss Manyi bravúros táncával hódít, az ismét Szegedre

427
 
szerződött Vágó Arturt szűnni nem akaró taps fogadja, a Szu-Csongot játszó Szedő Miklósnak meg ötször kell ismételnie a Vágyom egy nő után kezdetű énekszámát.

"Határozottan pikáns nézőtéri, sőt politikai esemény, de szerény színpadi élmény" az első prózai bemutató. Napóleon császár száznapos másodvirágzásáról szól Mussolini Száz nap című színműve. A sors tragikus fintora, hogy a bemutató napján robbantják fel a bécsi gyors alatt a biatorbágyi viaduktot. Az értelmetlen cselekmény, ekkor még senki sem sejti, letartóztatásokat, nyomozásokat, sőt statáriumot von majd maga után.

Szeptember 18-án, Gilbert: Marinka, a táncosnő című operettjében jól mutatkozik be az új operettdíva, Kondor Ibolya, és tetszést arat Barna Anci, "a mosolygó szubrett" is, csak az új táncoskomikust, Misoga Lászlót találják "túl komor"-nak. A klasszikus operettel ellentétben nem tetszik az új jazz-operett, Az amerikai lányok. A történet egy atlétikai versenyről szól, ám ebben a versenyben - Szegeden - lemarad a siker, amit majd bőven meghoz a hónap végén bemutatott Erdélyi operett, a Cserebogár, sárga cserebogár. "A közönség barátságosan fogadta, újráztatott és meg volt elégedve a mulatsággal."


Kondor Ibolya
egy operettszerepben

E hónap a színésztársadalomra gyászt is hoz. Huszonegyedikén meghal az egyik legjelentősebb magyar teátrista, Hegedűs Gyula. Temetésére bizottság alakul, a pályatársak a nagy művészhez méltón búcsúztatják a 61 évesen elhunyt komédiást.

Október harmadikán a Délmagyarország vezércikke szívszorító tényeket közöl Szeged kulturális életéről. A Szegedi Filharmonikusok Egyesülete ugyanis be akarja szüntetni működését, mert bérleti felhívásukra mindössze hetven jelentkező akadt. A képzőművészet is haldoklik - áll a lapban - és a sport terén is csak a kudarc várt a városra, hiszen focicsapata, a Bástya visszaesett a második ligába.

A teátrum, annak ellenére, hogy az országos színházi válság egyre súlyosbodik, még vitézül állja a sarat - igaz, a teljes részvétlenséggel küzdve. Október harmadikán is, bár új színésznő, Pogány Irén mutatkozik be, Bíró-Lengyel: A cárnő-je "nem túl sok hallgatóságot vonz és ha az igazgató a hideg légkört nem fogja hamarosan felmelegíteni, a színház ügye is gyorsan fagypont alá süllyed, hogy ne mondjuk: befagy" - jósolja a Délmagyarország.656

A részvétlenséget megtörni látszik az október hetedikén bemutatott Potyautas. Vaszary János Lestány Sándor újságíróval közösen írt vígjátékának helyszíne ugyanis az óceán felett repülő Zepelin léghajó kabinja! A különleges színhely felkelti a nézők kíváncsiságát. Huszadikán már a szerző, Shaw neve az igazi vonzerő. Tenner John házassága című darabjára megtelik a színház. A rendező "Hont Ferenc megrajzolta a komédiát {...} és újabb hidat épített a nyugat művészete felé" - írja másnap a Délmagyarország kritikusa, majd így folytatja: "a címszereplő Táray Ferenc a figura szellemes rajzával egészen közénk hozta Tenner John alakját". "Az előadás gyengéje a gyenge nem" - így a Szegedi Napló. - "A férfiszereplők hasonlíthatatlanul jobban megfeleltek, mint a hölgyek." Székelyhidy Adrienne ugyan szimpatikus Anna, de Ignácz Rózsi túl iskolás Violette szerepében.657 A fellendülőben lévő érdeklődést Görög az Új Színház vendégszereplésével akarja még jobban felcsigázni.

428
 


Miklós Gyula
festőművész-díszlettervező


Róth Aurél fodrász

A hónap végi vendégjátékra sorba állnak a jegyekért, pedig a műsoron egy krimi van, pont olyan, mint amilyent az elmúlt szezonban sajtó és közönség annyit pocskondiázott.

Az októberi városi közgyűlésen a színházat érintő két javaslat hangzik el. Dettre János indítványozza, hogy a város ne fizessen többé az opera-előadásokért, Petrik Antal pedig a szubvenció megvonására tesz előterjesztést. Bár a városatyák mindkét indítványt elutasítják, a színügyi bizottság 27-i ülésén csatlakozik Dettréhez és javasolja a városnak: "a válságos idők miatt a drága operaelőadásokat szüntessék meg."658 Különös, hogy a nagyhatalmú bizottság most ugyanazt mondja ki, aminek kimondásáért már igazgatók sorát buktatta meg!

Novemberben az egész várost sújtó tüzelőhiány a dermesztően hideg színházból még az eddigi kevés érdeklődőt is elriasztja. Csak egy-egy kivételes előadás nézőtere telik meg bundás, kesztyűs, vacogó, de hűségesen kitartó publikummal. Ilyen a nagy sikerű Szibill - Kondor Ibolya, Kiss Manyi, Ajtay és Vágó brillíroznak benne -, a Fővárosi Meseszínház vendégjátéka, egy másik vendégszereplés, mely alkalommal Katajev: A kör négyszögesítése című darabjában Titkos Ilona, Turay Ida és Delly Ferenc remekelnek, végül a Fehér orchideák, a két vendéggel: Lábass Jucival és Szedő Miklóssal.

A felsorolt darabok s a vendégszereplő együttesek azonban igen nagy költségbe verik az igazgatót, aki ellen egyre több panasz érkezik ki nem fizetett jog- és közvetítési díjak miatt. November 25-ére a hátralék eléri a tetemesnek mondható 1138 pengőt!

Decemberben végre levegőhöz jut a szorongatott direktor. A hónap elején bemutatott Hunyady Sándor-darab, a Pusztai szél jól beüt. Már a vígszínházi bemutató is jelezte, az ilyen darabok kellenek most. "A miliő pompás, az alakok élők {...} A kép és szó egymás mellett halad: - élvezet hallgatni a dialógusok tisztaságát és a magyar hangnem érzéki szépségét {...}

A gondosan és lelkesen rendezett" előadásból - Czobor munkája - Vágó Artur remekbe formált öreg betyárfigurája és Pogány Irén szép és csábító szerelmes asszonya emelkedik ki.659 Hasonlóan közönségvonzó Vaszary János Zöld bárány-a is. Műfaja: egy operett előkészületei s ebből már látszik, persziflázsról van szó. Kondor Leo hangulatos zenéje jelentősen hozzájárul a sajátságos "commedia dell arte" sikeréhez. A hónap közepén kezdi meg a főváros után Szegeden is hódító útját Indig Ottó: A torockói menyasszony-a. A szellemes darab konfliktusa nem egyéb, mint vihar egy pohár vízben, vagy ha úgy tetszik, egy tévedés vígjátéka. Remek parasztpár Kiss Manyi és Lázár Tihamér, s a zsidó kocsmárosból Herczeg pompás alakot teremt. A színre- állítást, a darabot Pesten is rendező, egykori szegedi művészeti vezető, Tarnay Ernő végezte. A bemutató végén "a közönség elragadtatásának viharos jeleit adta. Zúgó taps hívta lámpák elé a szereplőket, szerzőt, rendezőt".

A pénzt hozó operettözön közepette jut este a komoly szónak is. December kilencedikén ismét ősbemutatóval rukkol ki a színház. A zseni sorsát követi nyomon Berczeli Anzelm Károly drámája, A lángész. A drámai mag egyetlen mondatba sűríthető: "Költeni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk felett." Ez "a premier három fiatal művész hitének

429
 
lelkes sikere volt. Bátor író, progresszív rendező, új díszletfestő." A három művész: Berczeli, Hont, Buday.660

Karácsony délutánján egy rövid időre megáll a mindennapi rohanás. Tizenöt nyugdíjas színésznő és színész gyülekezik a Tisza kávéházban. Az egybegyűlteknek aktív pályatársaik ajándékcsomagokat adnak át. Tartalmuk: egy-egy 55 kg fára vagy szénre szóló tüzelőjegy, egy-egy rúd szalámi, sütemények, kalács, ruhaneműk és 20-20 pengő pénzsegély. Az ajándékért R. Nagy Gyula mond köszönetet.

1932. Havazással, szél rakta hótorlaszokkal, akadozó közlekedéssel virrad Szegedre 1932 első hajnala. Az ítéletidőben csak a legelszántabbak indulnak neki az estének, hogy elbotorkáljanak a járhatatlan utcákon a teátrumig. Az Orfeusz az alvilágban, Offenbach évtizedek óta közkedvelt operettje mégis a nézőtérre csábítja az andalító dallamok kedvelőit. Az új esztendő első zenés bemutatója mostanra már elvesztette hajdani csípős aktualitását, és revüvé szelídítve gyönyörködteti hóval dacoló nézőit.

Január közepén ismét Szegeden a Fővárosi Gyermekszínház és az Új Színház, a hónap végére pedig - bár támogatást nem kap hozzá - Görög opera-előadásokkal kedveskedik a nagyérdeműnek. Huszonötödikén és huszonhatodikán felcsendülnek az évad első opera előadásainak dallamai. Első nap Puccini meseszép operája, a Turandot hódít. A szereposztás parádés: Walter Rózsi, Székely Mihály és Laurisin Lajos. Másnap, vasárnap a délutáni előadáson két egyfelvonásost adnak: Dohnányi operáját, A tenort Maleczky Oszkárral és Laurisin Lajossal; valamint a Liszt-zenére készült táncjátékot, a Pesti karnevált Szalay Karola és Kőszegi Ferenc éteri táncával. Este Massanet Manon-ja van műsoron. Az előadásból két fiatal közreműködő emelkedik ki: Svéd Sándor és Ferencsik János karmester. Az operaházi művészeket a Kassban tartott bankettel búcsúztatják, azután a fővárosi együttes, különvonatával elhagyja a várost.


Miklós Bertalan szabó


Ungvári Imre zsinórmester

Úgy tűnik, hiába minden kulturális "ínyencfalat" - nincs néző. A gazdasági válság rányomja bélyegét a szellemi életre is. Görög kedvezménnyel igyekszik visszacsalogatni elvesztett nézőit, és egyes előadásokra félárú jegyeket bocsát ki. A publikumot mégsem ez a gesztus, hanem Fényes Szabolcs-Harmath Imre Mayá-ja hozza vissza. A húszesztendős zeneszerző számai egy csapásra közkedveltek lesznek, s a pénztár előtt hosszú sorok kígyóznak, mindenki látni akarja a kalandos légióstörténetet. "A közönséget magával ragadta az operett újszerűsége, érdekessége, a játék összhangja és lelkesen tapsolt, újráztatott. Siker. Siker. Siker."661 Főrészesei a "tűzzel dirigáló" Beck Miklós és a remek figurákat hozó Kondor Ibolya, Kiss Manyi, Misoga László. A darab a január 29-i bemutatótól február közepéig, egyhuzamban 16-szor megy.

Február 15-én a színigazgató féléves működéséről levélben számol be Somogyi polgármesternek. "Soha olyan rettenetes csapások nem sújtották a magyar vidéki színészetet, mint amióta szegedi színigazgató lettem" - írja indulásáról, majd társulata összetételét elemzi, melynek végén így summáz: "Játszószemélyzetem áll 30 tagból, karszemélyzetem 28 tagból, 8 tagú görlcsoportból, azonkívül 14-15 állandóan foglalkoztatott felléptidíjas statisztából. Adminisztrációs személyzettel, a zenekarral, műszaki és egyéb személyzettel együtt társulatom tagjainak

430
 

431
 

432
 

433
 

434
 

435
 

436
 

437
 


Görög Sándor jelentése a színházról

438
 


Misoga László


Aczél Ilona

száma 150. Legnagyobb színházi taglétszám a vidéken." A közönség és színház kapcsolatáról megállapítja, hogy "sziszifuszi feladat {...} kielégíteni a közönség igényét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a színházi tömegérdeklődés a könnyű, ritmusos zenés műfajok iránt orientálódik. Ezt mutatják színházam kasszaraportjai is. {...} Amikor a legtöbb operettet sorozatosan adhattam s némelyikkel nagy szériaszámot értem el, prózai előadásaim igen gyenge házak mellett alig értek meg két, három előadást." A szubvenció nélkül megtartott januári három opera-előadás tapasztalatai alapján kijelenti, hogy "szükség van operaelőadásokra, de magánvállalkozó vidéki színigazgató támogatás nélkül nem vállalhatja ezen előadások sokezerpengős rizikóját." A színház működtetésének gondjai kimondatják vele: "Szeged város tulajdonát képező színpadi felszerelés a modern színjátszás igényeit már nem tudja kielégíteni." Végezetül anyagi támogatást kérve, szerződése további meghosszabbításáért folyamodik.662

A nyolcoldalas sűrűn gépelt beszámoló reálisan ábrázolja azokat a gondokat, amiket sem a színügyi bizottság, sem a város vezetői mint korábban, most sem hajlandóak tudomásul venni, nevezetesen: hiába erőltetik az operát és a prózát, a szegediek csak az operett érdekébe hajlandók - ha kell, még anyagi áldozatokat is hozni. Bármily keserű, prózának és operának nincs jelentős nézőtábora a városban!

A nem túl biztató helyzet ellenére a színház nem mond le a prózai bemutatókról. Február nyolcadikán "a kormányzati politika hódmezővásárhelyi reprezentánsának", Makcsay Zoltán főispánnak Hívatlan vendég című, a XVI. században játszódó háromszögdrámáját tűzik műsorra. Az "érdekes és különleges társadalmi esemény"-nek legalább van közönsége, mert különvonat szállítja a szomszéd városból a nézőket. Bezzeg nem tolonganak a 18-i Peer Gynt-ön! Pedig a címszerepet vendég, Kiss Ferenc alakítja, és igen jó Solvejg Dobos Anni, megrendítő Aase Uti Giza. Két nappal később Peert Harasztos Gusztáv, Solvejget Tímár Ila veszi át.

Minden nehézség ellenére ez az előadás prózai csúcsot dönt, hisz a szezon végéig hatszor van a játékrendben. Nem ilyen szerencsés a Schiller produkció, a Haramiák. Alig fél ház nézi s így kárbavész "jószándék, lelkesedés, erő". Kár, mert Táray "rendezése gondos előkészületre vallott". Az együttesből a fiatal Ignácz Rózsa alakítása emelkedik ki.

Ám minden erőlködés hiába, a közönség egyre fogy, ezért Görög 20-30 százalékkal csökkenti a helyárakat, remélve, így majd többen jönnek színházba. Csalódnia kell, továbbra is kevés a néző. Ekkor a város értelmiségi rétegének, a köztisztviselőknek további 10 százalék kedvezményt ad. Nincs eredménye. Már csak azzal vigasztalhatja magát, ha majd megszűnik a mostoha időjárás, meg az egy hónap alatt 58 áldozatot szedő járványszerű tüdőgyulladás, jobbra fordulnak a dolgok. Addig is operettekkel próbálkozik. Egymás után tűzi műsorra a Denevér-t, a Bajadér-t, a 25. előadását elérő A mosoly országá-t, és aduként beveti a Mágnás Miská-t, Fedákkal Marcsa, Misogával Miska és Ajtayval Baracs mérnök szerepében.

Annak ellenére, hogy február 26-i ülésén a színügyi bizottság Görög igazgatói szerződésének meghosszabbítását javasolja, a színház körül s a házon belül is feszült, ideges a hangulat. A sikertelenség, a riasztóan üres házak éreztetik hatásukat. Március hetedikén a Deák és Vár utca

439
 
sarkán a Barna Ancival és Pallay Mancival előadás után hazasiető Kiss Manyit egy férfi többször megüti. A járókelők a Tisza-parton elfogják, s a rendőrségen kiderül róla, hogy kezelés alatt álló idegbeteg. Tíz nappal később az igazgató és Vágó szólalkoznak össze a Tiszában a színészek törzsasztala mellett. Vágó meggyanúsítja Görögöt, pénzt tartott vissza a Sümegi jubileumára összegyűjtött adományokból. A kishíján verekedésig fajuló vitát fegyelmi tárgyalás és Vágó bocsánatkérése zárja le.

A kellemetlenségek mellett vannak derűsebb napok is a társulat életében. Ilyen a szeretett Sümegi Ödön kollega pályára lépésének 30. évfordulójára, Kiss Ferenc vendégszereplése a Tájfun-ban és március negyedikén a Makrancos hölgy-ben. "Az enyhülés, a napfény és az öröm, a sivár valóság között Kiss Ferenc Petrucció alakjában" - írja másnap a Délmagyarország. Kár, hogy rajta kívül "produkciója csak a súgónak volt". A Katát alakító Pogány Irén "legalább tudta szerepét".

Jó hangulatot varázsol a szegedi deszkákra Kabos Gyula és Salamon Béla vendégfellépése, valamint Ábrahám: Haway rózsájá-nak bemutatója. Március 24-én Benatzki-Stolz revüoperettje, a Fehér ló, egyenesen reveláció! Kondor bájos fogadósné - merthogy a Fehér ló egy tóparti fogadó -, Lázár Tihamér meg szívtipró főpincér. A szólótáncosok közt van Kun Júlia, aki Juliette Kun néven a Chicagoi Zigfield Folies táncosnője volt. A szép napok koronája április elején a Nemzeti Színház kétnapos vendégjátéka. Sz. Tüdős Klára három magyar életképét adják elő Gyöngykaláris címmel. A vendégek élén Bajor Gizi, Aczél Ilona és Abonyi Géza állnak.

Kell is riadalomoldónak a jó előadás, mert a Tiszán ismét ijesztő jégtorlaszok tornyosulnak, az emelkedő ár félelmet ébreszt, ám szerencsére mielőtt még baj támadna, a torlaszok összeroppannak, s a víz szabad utat talál. Katasztrófa nélkül végződik az április elsejei színházi merényletkísérlet is.


Bajor Gizi


Kiss Ferenc az Égő szoknyák
című darabban

A vasárnap esti Fehér ló operett első felvonásának utolsó jelenete alatt a díszpáholyból egy férfi benzinnel átitatott vattacsomót dob a földszinti székek közé, majd a nála lévő üvegből benzint locsol szét a nézőtéren. Egy földszinten ülő hölgy haja a vattacsomótól meggyullad, de a közelében ülő férfiak hamar eloltják a lángoló hajkoronát, s a még égő vattacsomót a nézőtéri szőnyegre dobják. Ekkorra már két színházi műszaki is ott terem, és megakadályozza a lángok továbbterjedését. A merénylő, felhasználva az általános zűrzavart, kereket old. A rendőrség megindítja a nyomozást, ám legnagyobb meglepetésre a tettes másnap önként jelentkezik. Nem kell sok idő hozzá, hogy kiderüljön, az öt évig elmegyógyintézetben tartott embert néhány napja bocsátották el a zártosztályról. A neve Elekes István. Amikor tettének okáról kérdezik, szűkszavúan csak ennyit mond:

- A társadalom ellen akartam bosszút állni, a társadalom igazságtalanságait akartam megtorolni...663

A baljós, de szerencsére ártalmatlan eseményt mintegy kárpótlásul jobb napok követik. Április 8-án a világhírű The English Players adja elő a Városi színházban Shaw Candidá-ját, majd Rökk Marika és Fodor Arthur lép fel a Csókprofesszor-ban. Bemutatják Zilahy Lajos Tűzmadár című közönségvonzó darabját, május elején a Vőlegényem a gazember-ben négy fővárosi művészt is láthat, aki jegyet vált: Vaályi

440
 


Kertész Dezső

Ilonát, Kun Magdát, Kertész Dezsőt és Sziklay Józsefet, a karmesteri pálca meg a volt szegedi direktor, Andor Zsigmond kezében van. Egy érdekes kezdeményezésnek is helyet ad a színház. Hilbert Janka énekszakos zeneiskolai növendékei előadják Offenbach: Fortunio dala című művét.

Nagy szenzációnak ígérkezik a hónap közepén a fővárosban igen közkedvelt, egyszerűen csak kis Rott-nak becézett Rott Sándor Komédiaszínházának szegedi előadása. A szenzáció sajnos botrányosra sikeredik. Szélsőséges tüntetők közbekiabálásokkal, füttyel zavarják az előadást, s amikor a rendőrök kivezetik őket, előadás után a színészbejárónál folytatják gyalázatos tevékenységüket, tojással, bűzbombával dobálják meg a távozó pesti társulatot.664 Szerencsére a város nem erről a botrányról híres.

"- A világ Szegedet két dologról ismeri" - mondja Pesten a Zeneakadémián Kiss Ferenc színművész - "az árvízről és Móra Ferencről." Ott ünnepli az ország Móra írói működésének harmincadik évfordulóját. Az ünnepségsorozat Szegeden is folytatódik a Dugonics Társaság, a város és olvasói köszöntik a közszeretetnek örvendő írót. A színház pedig búcsúztatja az elszerződött kedvenceket Kiss Manyit, Ajtay Andort, Kondor Ibolyát, Pallay Mancit és a többieket.

Az ittmaradók feje fölött fekete fellegek gyülekeznek. Még a szezon vége előtt elterjed a városban, hogy a polgármester a színház körüli sok zavart megunva a jövő évre nem hosszabbítja meg Görög Sándor szerződését. A hírre az érdekelt észrevétele:

"- A hivatalos körök erre vonatkozólag nem nyilatkoztak s nekem semmi tudomásom sincs arról, hogy a város velem szemben megváltoztatta volna álláspontját."

Görög joggal mondja ezt, hisz birtokában van a város 22.297/1932. számú határozata, mely szerint a megszabott feltételek teljesítése esetén szeptember 1-től egy évre ismét Görög az igazgató, akinek a Színészegyesület is megadja a koncessziót. Görög okkal optimista, hiszen a szezonzárás után a sajtó is mellé áll és mentségére elmondja: "a szegedi színházban ilyen súlyos viszonyokkal talán sohasem kellett megküzdeni, mint most, a gazdasági pangás, a tisztviselői fizetések redukciója, a teljes pénztelenség lesújtó és deprimált hangulatú korszakában."665 A szóbeszéd mégis túljut a város határán, és Sziklai Jenő levélben közli, hajlandó átvenni a színház igazgatását.

A társulat a szezon befejeztével Makóra menne, ám miután a színészek már hat hete nem kaptak fizetést, küldöttséget menesztenek a polgármesterhez és kérik, a városi szubvenció utolsó részét - 10 000 pengőt - a színészek fizetésére utalja ki. A kérést megtagadják, sőt a polgármester egy óvatlanul elejtett mondata: "Nincs kizárva, hogy a jövő szezonban nem lesz színháza Szegednek" - hatalmas vihart kavar. A megriadt színészek, egyetlen kenyérkereseti forrásukat veszélyeztetve érzik, és védelemért a segíteni nem tudó Színészegyesülethez fordulnak. Onnan csak tanácsot kapnak, alakuljanak konzorciummá, más nehéz helyzetben lévő színházakban is ezt teszik. A tanácsot megfogadják, és Herczeg Vilmost választva igazgatónak, július 15-től 28-áig a színházban, utána Makón tartanak előadásokat.

441
 
A július 12-i színügyi bizottsági ülésen heves szócsata alakul ki Somogyi és Görög között. Az igazgató szemrehányást tesz amiatt, hogy túl sok protekciós tagot kellett szerződtetnie, elpanaszolja, hogy nap nap után az előadások elmaradásának réme fenyegette a kifizetetlen számlák miatt, és a város nem nyújtott anyagi segítséget. Somogyi visszautasítja a szemrehányásokat, s ejti a színügyi bizottság kegyeltjét, Görögöt, "mert bár megfelelő művészi fokon vezette a színházat, anyagilag tönkrement. A bukás okát az elnök-polgármester a gazdasági válságban látja." A bizottság megszavazza Görög leváltását, és új igazgatónak Szedő Miklós operaénekest javasolja.666 A dolognak van azonban egy kis szépséghibája. Somogyi már előzetesen megegyezett Szedővel, aki kilencedikén kelt kézírásos levelében kijelenti: "A város részéről nyújtandó pénzbeli és dologi támogatás tekintetében tudomásul veszem a kisgyűlés erre vonatkozó határozatát és elfogadom a megállapított szerződés feltételeit. {...} Művészi programom: a legjobbat nyújtani, méltóan a nemes város színházának tradícióihoz, alkalmazkodva Szeged közönségének fejlett ízléséhez és magas igényeihez."667


Szedő Miklós

Görög természetesen nem fogadja el a bizottság döntését, és fellebbezést nyújt be ellene, ám hiába, szerződését július 22-én azonnali hatállyal felbontják. Ezzel úgy tűnik, az igazgatóválság megoldódik.

Vélt záróakkordjául a Szegedi Napló cikke szolgál. Írásában Schillinger József a szegedi színigazgatók sorozatos bukásának okait taglalja. Hatalmas feltűnést keltve kijelenti: a bukások okozója a "trikó bizottság". Vagyis a bizottság azon tagjai "akik öregedő szívük utolsó fellobbanásával vonzódnak a kulisszák világának nőnemű csillagaihoz. {...} Azokban a városokban, ahol a színügyi bizottság tagjai nem érdeklődnek olyan mélyen a színtársulat hölgytagjai iránt, ott éveken át nincsen igazgatóválság, ott tartozhat az igazgató a színészeinek, tartozhat a Színészegyesületnek és tartozhat az egész világnak - ott csak azt nézik, csak az a vezető és döntő szempont, hogy jó előadásokat produkál-e a színház vagy sem. Így azután olyan íze van a Görög Sándor elleni harcnak, hogy annak bátran a "szerelmes szív bosszúja" ponyvacímet lehetne adni."668

Míg a direktori szék körüli már-már abszurdba forduló "eseményjáték" pereg, megérkeznek a nyaranta megszokott kabarészínházak, a jól ismert szereplőikkel. Az elmúlt évben oly nagy tetszést aratott Dóm téri játékokat idén nem ismétlik meg. A Rudolf téren, a kultúrpalota előtt Hont színre akarja ugyan állítani Az ember tragédiájá-t - Buttykay Ákos már a kísérőzene megírásához is hozzáfogott -, de a produkció részben anyagi, részben egyéb okok miatt nem jön létre. Hogy a város ne maradjon a megszeretett szabadtéri játék nélkül, a város hathatós segítségével, június 26-án - a 25-i előadást az eső elmossa - a Tisza-parton, a Vár maradványai előtt, Hont megrendezi Offenbach daljátékát: a Szép Heléná-t. Akit meg nem érdekel a kultúra, az a sajtóból figyelemmel követi az olympia eseményeit.

Egy haláleset ismét az érdeklődés középpontjába állítja a színházvezetés, eddig úgy tűnt, nyugvópontra került ügyét augusztus 24-én. Váratlanul meghal Szedő feltűnő szépségű szubrett-primadonna felesége, Lábass Juci, s a gyászoló férj szeptember másodikán visszavonja pályázatát. A megüresedett helyre többen reflektálnak: Fodor Oszkár, Sziklai Jenő, a szegedi zálogház igazgatója: Fonyó József és természetesen

442
 


Deréki János

Görög Sándor. Bérczi Jenő, a Színészegyesület nyugdíjas igazgatója is jelentkezik, sőt ő még szubvencióra sem tart igényt, ám lépését Sebestyén Géza, az egyesület elnöke csupán "rossz tréfának" minősíti.

A színügyi bizottság szeptember tizedikén megtárgyalja az ügyet, és a színigazgató-választást - talán a "trikó bizottság" létezésének kitudódása miatt - a m.kir. Bm 70.768/1932. sz. határozatára hivatkozva, a közgyűlés hatáskörébe utalja. Azt azonban siet leszögezni, hogy "az adott viszonyok közt egyetlen elfogadható és a színház ügyét nyugvópontra hozó megoldás Sziklai Jenő igazgatóvá választása."669 Két nap múlva a rendkívüli közgyűlésen, nagy vita után, titkos szavazással 80:43 arányban Görögöt választják igazgatónak...

Wimmerék megtámadják a döntést, és Tonelli is kifogást emel amiatt, hogy Görög személyesen lobbizott a maga ügye mellett, ám rövid huzavona után mindenki belenyugszik a döntésbe.

A szeptemberről elmaradt szezonkezdés nem hozza hátrányos helyzetbe a kultúrintézményt, mert a nyáron kiütött paralízisjárvány miatt a város iskolái és közintézményei zárva tartanak, s a zárlatot csak a hónap végére oldja fel a közegészségügyi hatóság. Addig Görög újjászervezi alaposan szétszaladt társulatát. Az újak közé tartoznak Fenyvessy Éva szubrett-primadonna - a Hyppolit a lakáj fiatal főszereplőnője - Váradi Pál táncos- komikus, Rásó Ida, Deréki János színész-rendező, Remete Géza rendező, Havassi Mimi primadonna, Szathmáry karmester és még jó néhányan. Az együttes összetétele azt sugallja, hogy az elkövetkezendő évad az illegalitásba vonult "trikó bizottságnak" kedvez, és zömmel operettekre fog épülni.

1932-1933. Szeptember végén Gömbös Gyula kerül a kormány élére, és október 11-én, a szezonnyitó előadás napján Szeged elveszíti nagy pártfogóját, Klebelsberg Kunót. Az elhunytat 15-én Szegeden, a Fogadalmi templomban helyezik örök nyugalomra.

Görög szezonnyitóul Békeffy-Lajtai revüoperettjét, a Régi orfeum-ot választja. Fenyvessy Éva, Rásó Ida, Cselle, Herczeg és Oláh szállnak harcba a sikerért - eredménnyel! A táblás ház harsogó nevetéssel, zúgó tapssal fogadja a habkönnyű előadást. A kezdeti siker úgy tűnik a színház mellé szegődik. Tizennyolcadikán Lavotta Rezső poétikus kísérőzenéjével kerül színre Szép Ernő mesejátéka, az Azra. Az előadás "lelke" Könyves Tóth Erzsi. Fenyvessy Éva és Váradi Pál "ördöngös tánca" ragadtatja tapsra "az operettgyáros" Szenes Andor és Sándor Jenő Weekend című csacskaságának nézőit huszadikán. Négy nap múlva Bécs-Berlin-London-Párizs után a szegedi publikum is tapsolhat a modern tánc- és mozgásművészet apostolnőjének, Paluccának, s a hónap végére is marad szenzáció: Amikor a kislányból nagylány lesz, a varázslatos vendégprimadonnával, Kosáry Emmivel. A direktor pokoli tempót diktál, heti két új bemutatóval áll a közönség elé. A gyakori bemutatók, a drága vendégek, a kiállítás költségei nem csak a bevételt, hanem Görög minden tartalékát is felemésztik.

A megint eladósodott Görög vezetői alkalmasságáról Wimmer ösztökélésére az október 26-i városi közgyűlésen hosszú, értelmetlen vita zajlik, ami csak arra jó, hogy felszítsa az indulatokat a színház körül.

A megtámadott a Délmagyarországban nyílt levéllel fordul ellenfeleihez, és arra kéri őket, "hagyjanak nyugodtan dolgozni és biztosra veszem,

443
 


Fizetési lista Görög igazgatása idején

444
 


Honthy Hanna

hogy művészi munkám eredményességével a most még gáncsoskodók is meg lesznek elégedve".670 Kérése süket fülekre talál, a támadások folytatódnak és egyre durvábbak lesznek.

Úgy látszik, az igazgató és társulata bármit tesz, semmi se jó. Hiába mutatja be novemberben a Nyitott ablak-ot Bellák Miklóssal, aki jobb benne, mint Pesten Salamon, hiába hívja a sztárbonviván Király Ernőt vendégnek az Exhercegnő-ben, hiába van két régi szegedi kedvenc: Kondor Ibolya és Ajtay Andor. Kellér: Érik a búzakalász című operettjében, a sajtó reagálása erre: lám, mennyivel jobb társulat volt régen. Nyomban kihozzák erre két szegedi születésű művésszel, Hont Erzsivel és Ocskay Kornéllal a Három a kislány-t, ám a Délmagyarország nem ügyel rá, helyette a november 22-i Shakespeare-előadást, a Szentivánéji álmot ostorozza. "Erre az előadásra bocsánatot aligha lehetne nyerni {...} a színház eltévesztette szem elől a mondást: halottakról vagy jót vagy semmit {...} Így lett a Szentivánéji álomból - Szent Bertalan éjszakája."

December elején valóságos szegedi Royal Orfeumot varázsolnak a színpadra, az előadás címe: Ezerjó. Ezen hosszasan elironizál a Délmagyarország derék kritikusa, de végül is bevallja, hogy jól mulatott Bellákon, Derékin, a bájos 17 éves vendégen, Tabódy Klárin, meg az ördön- gösujjú hétesztendős Járóka Laci produkcióján.

Kilencedikén az első opera-előadásra gördül föl a függöny. Négy vendéggel és felemelt helyárakkal a Hoffmann meséi kerül színre, tizenharmadikán egy Shaw-darab, Az orvos dilemmája Deréki érdekes alakításával a címszerepben.

Minél több vendég fordul meg a szegedi deszkákon s minél több drága jogdíjú és költséges kiállítású mű kerül a színház műsorába, Görög annál jobban belegabalyodik az adósságok hálójába. Hitelezői panaszt nyújtanak be ellene, végrehajtással fenyegetik, s színészei elma- radt fizetésük érdekében kilincselnek minden városi fórumon. Végül is a színügyi bizottság javaslatára a színészeknek fizetik ki Görög szubvencióját, minek következtében a direktor még jobban belesüpped az adósságok mocsarába.

Sovány vigasz, hogy az egész országban az ellehetetlenülés szélére került a színésztársadalom. Az Országos Színészegyesület levélben fordul segítségért a nagyvárosok polgármestereihez. "A magyar színészet az ország megcsonkítása folytán elvesztette anyagi erőforrásait." - áll a levélben. -"700 nyugdíjast, özvegyet, árvát és rokkantat (a megszállott területen lévőket is) nyugdíjjal lát el, segélyez, az Országos Színészegyesület. A magyar színészet egyetemének öreg rokkantjai nyomora olyan nagy, hogy kénytelenek vagyunk a kultúrtársadalom megértő tagjait hívni segítségül, hogy hathatósabban tudjuk enyhíteni a nyomort, éhséget".671 A segély és nyugdíj érdekében Színészek a színészekért címmel tartanak előadást, az aktív művészek azonban kénytelenek maguk szembenézni a nincstelenség rémével.

Míg karácsony előtt Baranyi Tibor beiktatására egy igazán kifogástalan Jánost vitéz-t mutatnak be, addig a Délmagyarország sommásan azzal intézi el az elmúlt három hónapot, hogy azt "készületlen előadások" jellemezték.

445
 
1933. Az 1933-as év első bemutatója Hunyady Erdélyi kastély-a. Az erdélyi viharban vívódó, lobogó, megtérő asszony és egy karrarai márványba faragott férfi - Könyves Tóth Erzsi és Deréki János - drámája "rég nem látott harmonikus előadásban" kerül színre. Ötödikén Fényes-Harmath Monolitá-jában új primadonna, Havassi Mimi mutatko- zik be a már jól ismert Tolnay Andor oldalán. A Párizs-Nice helyszíneken filmszerűen pergő, ékszerrablás és szerelem körül forgó előadást "Remete Géza nagy szaktudással, ötletesen rendezte", az eredmény vastaps, újrázás, siker! Hasonló eredményt hoz 12-én a Hont rendezte IV. Henrik. Hont "a pirandellói gondolatot teljesen átélte" és rendezői akarata nyomán a címszereplő "Deréki sok komoly és értékes képességgel el tudta hitetni a hihetetlent", a császár szent őrületét. A hónap közepétől valóságos vendégjárás kezdődik. Törzs Jenő, a "perzselő szépségű" Lázár Mária, a Szegeden oly kedvelt Hont Erzsébet és január végén három napon át "az élő legnagyobb operettszínésznő", Honthy Hanna játékában gyönyörködhet a nagyérdemű. Úgy tetszik, minden rendben van a színház háza táján.


Havassi Mimi

De ez csak a látszat! Az ország minden részéről aggasztó hírek érkeznek a színházakról. A legriasztóbb: Pesten Sebestyén színigazgató ellen megkezdték a csődeljárást. A szegedi színházat is fenyegető anyagi és művészi bukás elől kitérni - Hont szerint - csak a Színházbarátok Társaságának megalakításával lehet. Hont a sajtón keresztül szól a színházszeretőkhöz: "Színházunk, noha a gazdasági helyzet legsúlyosabb éveiben folytatja heroikus munkáját, mégis jelentős kulturális eredményeket mutathat fel" - írja. Ám, hogy elkerülhető legyen a közkedveltebb könnyű fajsúlyú darabok teljes térhódítása, ehhez az kell, hogy "a műértők maguk határozzák meg, mire van szükségük, milyen irodalmi színdarabokra {...} Meg kell tehát alakítanunk a Színházbarátok Társaságát! Ennek a társaságnak tagja lehet mindenki, aki kötelezi magát, hogy ebben a színiévadban, mondjuk hat irodalmi értékű bemutatóra elmegy a színházba {...} Görög Sándor a szegedi színház igazgatója már kétszáz tag számára hajlandó megrendezni ezt a magas színvonalú előadássorozatot."672

Mindössze kétszáz "igazat" keresnek a városban, akiknek veretes prózát, magvas eszmei tartalmú színműveket játszhatna a színház. Január 28-án meg is alakul a Kassban a társaság, s februárban megtartják első bérleti előadásukat is, a Talpig úriember-t. Hasenclever ragyogó szatírája a pénz uralmáról, "a szívnek és vérnek üzlettel, érdekkel való groteszk keveredéséről" szól és tetszést is arat, ám a Görög-éra tragikus végjátékát ez már nem befolyásolja.

A jó ideje gázsi nélkül dolgozó színészek feljelentik az igazgatót, és a kultuszminisztérium visszavonja Görög koncesszióját. Február 25. és február 26-án rendkívüli társulati ülést tartanak a színházban Balla Kálmán, a Színészegyesület elnökének vezetésével. A társulat a konzorcium mellett érvel, Görög pedig amellett kardoskodik, hogy a város vegye ismét házikezelésbe az intézményt. A titkos szavazás - melynek azonnali érvénytelenítését kéri Görög, mindhiába - 35:10 arányban a konzorcium mellett foglal állást. A döntést Beck Miklós és Cselle Lajos aláírásával hitelesítve 28-án közlik a város vezetőivel, egyúttal azt is bejelentve, hogy a konzorcium elnökévé Herczeg Vilmost választották.673 Ugyanaznap a Délmagyarországban felhívással fordulnak a közönséghez.

446
 

Ebben kijelentik, hogy "a konzorcium vezetősége {...} tudatában van a reá háruló erkölcsi felelősségének és a kielégítésre váró művészi igényeknek". Ezeket ki is kívánják elégíteni, ehhez azonban a közönség támogatására van szükség.674 Lehet, hogy a nézők a támogatást megadják, a katonazenészek azonban egy hangot sem hajlandók játszani, amíg elmaradt fizetésüket meg nem kapják.

A közgyűlés a színházra pályázatot ír ki, de a város vezetői eközben szorgos háttérmunkát folytatnak. Pálfy helyettes polgármester Janovics személyét favorizálja, ezért felveszi vele a kapcsolatot. Somogyi polgármester sem tétlenkedik, február 28-án telefonon megkeresi a Fehérvárott színigazgató Sziklait és felkéri, vállalja el a szegedi színház irányítását. Sziklai, rövid gondolkozás után még aznap levélben válaszol.

"...A ma délelőtt folytatott telefonbeszélgetésünk után készséggel vállalkoznék megfelelő feltételek mellett a színház átvételére."

Egy kikötése azonban van: "Az egész vállalkozásnak - és ezt Méltóságod is belátja - írja Somogyinak - meg kell lenni a rentabilitás alapjának és ennek első alapfeltétele az, hogy Méltóságod a színházat e szezonon kívül legalább két esztendőre pályázat mellőzésével e csonka szerződéssel egyidejűleg nekem adja."675 Március tizedikére a kiírt pályázatra öt jelentkező akad: Hattay Adrienne és Tolnay Andor közös pályázattal, Fodor Oszkár, Sziklai Jenő és Janovics Jenő. Időközben Hóman Bálint kultuszminiszter telefonon jelzi, az elcsatolt országrészek igazgatói nem magyar állampolgárok és különben sem lenne helyes, ha eljönnének működési helyükről, mert így ott meggyöngülne a magyar kulturális erő. Erre Pálfy leállítja Janovics-csal folytatott tárgyalásait, amit ő március 25-én, Kolozsvárott kelt levelében így nyugtáz:

"Itt maradok tehát még egy évig s ez alatt az év alatt utódaimat olyan kerékvágásba fogom állítani, hogy távozásom semmi megrázkódtatást nem fog okozni az erdélyi színészet életében. De 1934. márciusában jelentkezni fogok."676

A színügyi bizottság március tizedikén Sziklai pályázat nélküli meghívására voksol, mert "hozzáértő és megbízható". Arról már nem is esik szó, hogy egy évvel ezelőtt ugyancsak őt látták volna szívesen az igazgatói székben. A harmincegyedikén tartott rendkívüli közgyűlés, a színügyi bizottság javaslata alapján, név szerinti szavazás után, egyöntetűen - egy ellenszavazattal - pályázat mellőzésével, az igazgatói teendőkkel 1933. szeptember elsejétől egy évre Sziklai Jenőt bízza meg.677 Dr. Tóth László azonnal megfellebbezi a kinevezést, mondván az szabálytalan s azért is, mert szerinte elég a kísérletezésből. Sziklai - állítja - nem képes "szellemileg és erkölcsileg újjáteremteni" a szegedi színházat, ugyanis "nem szakértő", valamint "nem ismert és kétes színigazgató vidéken."678 Folyamodványát elutasítják. Míg dr. Tóth Sziklait támadja, Görög folyamatosan panasszal él a konzorcium ellen, mert a számlákat továbbra is neki címeztetik és járandóságait is visszatartják tartozásai fejében. "Családommal a legnagyobb nélkülözések közt élek" - írja Somogyinak levelében és kéri: - "katasztrofális tönkremenetelem miatt" adósságait töröljék és járandóságait fizessék ki.679

447
 
A konzorcium megalakulása után néhány napig szünetelnek az előadások, azután március másodikán "a szezon legjobb előadásai közé sorolható" Krétakör-rel kezdi meg működését az új formában tevékeny- kedő együttes. Népszínmű, Lehár-operett, "a szegedi deszkák és a nyilvánosság vesztőhelyére hurcolt" Erdélyi-mű: a Túl a Dunán Baranyában, meg a Kaméliás hölgy "könnyes-bús története" látható esténként jobb, rosszabb előadásban. Egy azonban bizonyos: zsebre megy a játék, nincs széthúzás, mindenki tudása legjavát igyekszik adni. Az első, művészileg is értékelhető eredmény a március 15-én, Hont rendezésében bemutatott Calderon-mű, Az élet álom. Szokatlanul nagyszámú közönség tapsol a bilincsbe vert királyfi szerepében emlékezeteset adó Táraynak. Három nap múlva egy különleges Tragédia kerül színre, a vendég Kiss Ferenc felváltva játssza Ádám és Lucifer szerepét Tárayval, Éva Könyves Tóth Erzsi. Báthy Anna és Svéd Sándor A trubadúrban lép fel, s 23-án példátlan sikerű Eisemann: Zsákbamacská-jának bemutatója. Remete remekel rendezőként, a közönség tombol, újrázik.


Vaszy Viktor

Április bolondos idővel érkezik, hóviharok söpörnek végig az országon, Makón még fagyhalált is okoz a váratlan hideg. A színház műsora is szeszélyes. Nyitott ablak, Leányvásár, majd a Színházbarátok Társaságának folytatódó bemutatói: Shaw deheroizált Nagy Katalin-ja és Karinthy: Lepketánc-a Buday stilizált díszletében. A konzorcium vezetősége hatalmas iramot diktál, van hogy vasárnap 3, hétköznap 2 előadást tartanak.

Az új igazgató személyének bizonyossá válása után, április 5-én a Szegedi Napló vezércikket jelentet meg, Új színigazgató, új színház címmel. Az írás figyelmezteti az új vezetőt, hogy a színház művészeti profiljának fel kell hagyni a régi receptekkel. "Ha nem meri az újat vállalni, neki sem lehet becsületesen mást jósolni, mint amit mással kapcsolatban beteljesedni láttunk."

A július 12-éig tartó szezon azonban még tartogat néhány meglepetést. Április 19-én például a zenekar - ismét anyagi problémák miatt - megtagadja a játékot, és a Coromba című operettet zongorakísérettel játsszák le. Természetesen kellemesebb estéket is hoz a hátralévő idő. 21-én Komor Vilmos karmesteri pálcája nyomán, Gyenge Anna és Szedő Miklós nagyszerű Pillangókisasszonyt produkálnak, 27-én Gáspár Miklós - Gáspár Margitot rejti e név! - egy szerkesztőség életéről szóló eseményjátékában, a Rendkívüli kiadás-ban "fiús modernségével, magávalragadó modorával, elhitető erejével" Muráti Lili vált ki hosszan tartó, viharos tapsokat, s a vendégek: Rózsahegyi, a Góth-házaspár, a Hont rendezte Hamlet-ben Beregi Oszkár és a Zsákbamacskában az európai hírű Rökk Marika, mind azt mutatja, a színésztársadalom összefogott, hogy a bajban lévő szegedi kollegákon segítsen.

Május 18-án az újonnan alakult Országos Kamaraopera Társulat nagy érdeklődéssel várt előadását tartják a színházban. Az együttes tagjai: Szórád Ferenc, Arany József, mindketten jól ismertek Szegeden, valamint Eysen Irén, Maróthy S. Magda, Csóka Béla és Szentmihályi Tibor. Zenei vezetőjük a fiatal Vaszy Viktor, rendezőjük Németh Antal. Három egyfelvonásossal mutatkoznak be, műsorukon Mozart: A színigazgató; Offenbach: Az elisonzói lány és Kodály: Mónár Annája szerepel. Produkciójukról a Délmagyarország lesújtó kritikát közöl.

448
 


Salamon Béla

Elő- adásuk "tapogatódzáson, kísérletezésen túl alig jutott. Szinte érthetetlen, hogy ilyen készületlenül hogy lehetett Szegedet programba venniök" - írja a kritikus. -"...Vaszy Viktor jó muzsikus, de ide hadvezéri képességek is kellenek {...} Németh Antal rendező sem állt tehetsége magaslatán." Nem jobb a véleménye a Napló kritikusának sem. ő még a bosszantó szövegnemtudást is a fellépők szemére veti.680

Ez a - minden jel szerint - fiaskó, szinte nyomtalanul tűnik el az operettek, zenés játékok és vígjátékok talmi ragyogása közt, ami azért nem jelenti azt, hogy nagyobb érdeklődést váltanak ki emezek az elpénztelenedett publikum körében, mint a nemigen látogatott Kamaraopera Társulat előadása.

Május végén a tápéi földművesszínészek előadása kelt némi figyelmet. A Városi Színházban mutatják be Boga Dezső parasztkomédiáját, a Hős Sárkány Dánielt.

Június elején, miközben Salamon Béla társulata megkezdi szokásos vendégjátékát, a színház is a pillekönnyű darabok, az önfeledt szórakoztatás felé fordul. A sok egykaptafára készült, nevetőizmokat csiklandozó művecske közül kiemelkedik László Aladár Bolondórá-ja. A zenés burleszk "siker és bolondság este nyolctól 11-ig". A színvonalas szórakoztatás zálogai: Neményi Lili, az öreg Latabár Kálmán és két fia Árpád, meg a "kis" Kálmán. Június 14-én a Singing Dancing Mysteries, Uferini varieté revüje szerez kellemes estét. A nagy Uferini, a kitűnő bűvész felesége és asszisztensnője nem más, mint a szegediek kedvence: Kiss Manyi. ő hozza a műsorba a "derűt és a jókedvet". A bravúros táncokról egy másik ismerős, Rajz János gondoskodik. Megérkezik a hónap végén Szegedre Békeffi László és társulata, ekkor a színház műsora komolyra vált és igen kevés néző előtt bemutatják Hauptmann drámáját, a Naplemente előtt-öt. Clausen Tanácsos szerepében Deréki "csodálatos finomságokat tár föl a hauptmann-i mélységekből". Méltó partnere Könyves Tóth Erzsi, de igen jó Szabó István, Cselle és Uti Giza is. Babos Mici a púpos Bettinában bravúros alakítást nyújt, és a rendezés "kitűnő munkája" Hont tehetségét dicséri. Azután a sok operett közt még egy komoly este, július 7-e. Gellért Lajos Timosá-ja a szerző rendezésében, és 12-én véget ér a konzorcium fél-, Görög Sándor másfél éves küszködése.

Görög bármennyire is jó sakkjátékos, a szerencsés kezdet után - ezt is elsősorban a "trikó bizottság"-nak köszönhette - a végjátékot elvesztette. Bukásának oka kettős. Első és legfontosabb ok: alkalmatlansága. Bár hét év titkári tapasztalat volt már a háta mögött, ettől még nem vált alkalmassá a színház vezetésére. Ezt az alkalmatlanságot még csak kiemelte gyors, drámai anyagi összeomlása. A jelek mind arra utalnak, hogy bár ízlése, irodalmi jártassága megvolt, hiányzott belőle a józan gyakorlatiasság, a keménykezű vezetnitudás és az egészséges, józan anyagi mérlegelés képessége. Még ezek nélkül is átvészelhetett volna két évadot, ha nem követi el azt a "hibát", amely bukásának másik oka lett. Szembefordult a "trikó bizottság"-gal, és kihagyta őket a színház - háttérből való - irányításából. Így kegyvesztett lett, s azok, akik az igazgatói székbe emelték őt, nem haboztak letaszítani onnan.

Működésére az operettkultusz volt jellemző. Vezetése alatt a Mosoly országa 25-nél is több előadást ért meg, de szép szériával dicsekedhet

449
 


A Szegedi Városi Színház görlcsapata

a Maya (19), és a Zsákbamacska (17) is. A prózák közül a Peer Gynt 6-szor, a Tragédia 4-szer és a Kaméliás hölgy 3-szor ment. Tagadhatatlan, hogy igazgatósága idején a darabokat a legjobb szereposztásban igyekezett színre hozni akkor is, ha az csak vendégekkel volt lehetséges. Ez csak siettette anyagi bukását. Igazgatásának másfél éve alatt bebizonyosodott, hogy a hangoztatottnál jóval kisebb igény van az operára Szegeden, ezért lehetett szinte opera nélkül kihúzni majd két évadot. Bukásában közrejátszott az is, hogy Görög igazgatói ideje, szerencsétlenségére, a legnagyobb gazdasági krízis idejére esett, amikor nem csak Szegeden, hanem más vidéki városokban, sőt a fővárosban is sorra mentek csődbe az addig jól működő teátrumok.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet