Előző fejezet Következő fejezet

Németh Andrea: A KÓD VÁLTÁS PRAGMATIKAI KÉRDÉSEI EGY KÉTNYELVŰ KÖZÖSSÉGBEN

 

1. Bevezetés

Munkámban egy baráti társaság nyelvhasználatával foglalkozom. Olyan magyar anyanyelvű személyekről van szó, akik mind a magyar, mind pedig a szlovák nyelvvel állandó kapcsolatban vannak. Az adatközlők közül három erősen szlovák domináns környezetben dolgozik, egy pedig szlovák egyetemet látogat. Munkám tárgya az, hogy megfigyeljem, hogyan hat a szlovák nyelv olyan magyar anyanyelvű beszélőkre, akik a nap nagy részét szlovák személyek társaságában töltik, és ez hogyan mutatkozik meg nyelvhasználatukban, mennyire épül be a szlovák nyelv a beszélők megnyilatkozásaiba. Tehát a munka témája a kódváltás.

A téma azért is érdekes, mert a kódváltásról vallott nézetek nagyon eltérőek. A nyelvművelők -nemcsak Szlovákiában - gyakran nevezik „keveréknyelvnek" a kódváltásos beszédet. Erősen megbélyegezik a kódváltásos beszédet, és legfőbb céljuk az, hogy a beszélőt erről a beszédmódról „leszoktassák". Jakab István például így nyilatkozott róla: „Látjuk [...], hogy nincs olyan általunk használt szlovák szó, amelynek ne volna magyar megfelelője, az idegen elemek használata tehát még a szóbeli megnyilatkozás tökéletlenebb formáiban sem indokolt" (Jakab 1983:195). A valóság viszont teljesen mást mutat. Munkám bizonyítja, hogy a beszélők gyakran élnek a kódváltással még akkor is, ha ismerik a kifejezés magyar megfelelőjét. Nem egyfajta zavaros és zagyva „makaróninyelvet" használnak, hanem egy olyan nyelvváltozatot, melynek megvannak a törvényszerűségei.' „Most már tudjuk, hogy a kódváltás nem tökéletlen nyelvhasználat. Egy nyelv elemeinek megjelenése egy másik nyelvben mind nyelvészetileg és szociolingvisztikailag következetes" (Blommaert 1992:57). E két vélemény jól mutatja, hogy a nézetek mennyire eltérőek.

Munkám célja az, hogy megvizsgáljam, ha a kódváltás következetes, akkor milyen okai és funkciói lehetnek az általam vizsgált közösségben.

1.1. A kódváltás meghatározása

A kétnyelvűségi szakirodalomban máig nem tisztázottak bizonyos fogalmak. Nincs például pontosan meghatározva, mi is valójában a kódváltás (code-switching), kódkeverés (code-mixing) vagy a kölcsönzés (borrowing). A különbségek abból erednek, hogy a nyelvészek különböző módon közelednek ugyanazon jelenségekhez.

„A legáltalánosabb meghatározás szerint a kódváltás (code-switching) két vagy több nyelv váltakozó használata ugyanazon megnyilatkozáson vagy diskurzuson belül" (Bartha 1999:119). A jelenség megnevezésére sokáig a kódkeverés (code-mixing) elnevezést használták. Shana Poplack szintén a kódkeverés műszót használja összefoglaló megnevezésként a kölcsönzésre és a mondaton belüli kódváltásra (1988:222). „Mások a kódkeveréssel a kódváltás azon típusát jelölik, mely során a két nyelv mélyebben egybeolvad" (Carol Myers Scotton 1988:158). Haugen arra a fontos tényre hívta fel a figyelmet, hogy két nyelv együttes használata nem rendszertelen keveredés (1950). Carol Myers Scotton a legfőbb problémát abban látja, hogy „a kódkeverés fogalma rendszertelen káoszt sugall" (1988:158). Ezek alapján a jelenséget célszerűbb kódváltásnak nevezni.

A kódváltás nem csupán kétnyelvű közösségek nyelvhasználatára jellemző. Az egynyelvűek beszédében is megjelenik, mivel az egyén élete során nem csupán egy nyelvváltozatot ismer meg és sajátít el. Gyakran adódnak olyan beszédhelyzetek és színterek, melyek más és más nyelvváltozatot követelnek meg. Ilyenkor az egynyelvű egyén a rendelkezésére álló nyelvváltozatok közül választ annak megfelelően, hogy mit kíván meg tőle a színtér és a beszédhelyzet. így az egynyelvű egyén is kódot vált. Az alapvető különbség az egynyelvű és kétnyelvű kódváltás között az, hogy a kétnyelvű közös­ségben a beszélő nemcsak nyelvváltozatot vált, hanem nyelvet is. Mivel itt két nyelv szókészleti elemei és nyelvtani szerkezete keverednek egymással, ez a nyelvhasználat „feltűnőbb", mint mikor a kódváltás egy nyelv különböző nyelvváltozatain belül történik. „A szubstandard és a köznyelv2 rendszerint közvelegként valósul meg, azaz olyan nyelvi alakulatként, amely viszonylag rendszerszerűén ötvözi több nyelvváltozat szókészleti elemeit és nyelvtani jelenségeit" (Lanstyák 1998:23).

A kódváltás megjelenésekor két nyelv játszik közre: a bázisnyelv és a vendégnyelv. A bázisnyelv (Carol Myers Scotton műszóhasználatában „mátrix language", 1990: 3) nem más, mint „az a nyelv, amely grammatikai szempontból alapvetően meghatározza az adott mondat, ill. hosszabb megnyilatkozás szerkezetét" (Lanstyák 1995: 164). Ezzel szemben a vendégnyelv (Carol Myers Scottonnál „embedded language" 1990:3) az a nyelv, melynek bizonyos elemei megjelennek a bázisnyelvben.

 

2. Módszertani kérdések

2.1. Az anyaggyűjtés eszközei

Dolgozatom négy adatközlővel készült interjúkra épül, ezek együttes időtartama mintegy 150 perc. A kódváltás vizsgálata interjúk nélkül elképzelhetetlen, valószínűleg ez a legmegbízhatóbb kutatási módszer. Az anyaggyűjtés elsősorban a magnófelvételek készítésére irányult. Az interjúkat - kettő kivételével - baráti összejöveteleken készítettem. Labov azt vallja, hogy csoportinterjúk során közelítünk a legtökéletesebben a vernakuláris nyelvváltozathoz,3 mivel a megfigyelési hatás itt érvényesül a legkevésbé (1984:48). Ez a legtermészetesebb módja az emberek közötti kommunikációnak, és az ilyen beszélgetések nagymértékben az informális stílust tükrözik. Labov azt is hangsúlyozza, hogy az interjút készítő személynek mint „tanulónak" kell fellépnie, és éreztetnie kell, hogy az ő tekintélye kisebb, mint az adatközlőé. Csak így születhetnekjó interjúk (1984:40). Ezen a téren én előnyben voltam, mivel az adatközlőim mind a legszűkebb baráti körömbe tartoznak, így nem kellett más pozícióba kényszerítenem magam.

„A felvételek két fő összetevőjét az irányított beszélgetések és a tesztmodulok jelentik. Az irányított beszélgetés olyan, meghatározott témák szerint szervezett beszélgetés, amelynek bizonyos fokig szimulálnia kell a spontán társalgást. Legfőbb alkotóelemei a társalgási modulok, azok az előre meghatározott témacsoportok, amelyekre minden terepmunkásnak fel kell fűznie az interjút" (Bartha 1999: 111). Az irányított beszélgetést csak bizonyos esetekben alkalmaztam, mikor a beszélgetést olyan témákra akartam terelni, melyeknél úgy gondoltam, hogy a legnagyobb mértékben fordul elő a kódváltás. Erre nagyon ritkán volt szükség, elsősorban a rejtett felvételeknél. Az interjúk általában spontán, előre meg nem tervezett módon zajlottak, ezzel is szerettem volna elérni, hogy azok minél meggyőzőbben tükrözzék az informális stílust. Az interjúk készítéséhez diktafont alkalmaztam, ami a legtökéletesebb eszköze annak, hogy rejtett felvételek készítésénél is jól használható előnyelvi anyag szülessen. Mindezek mellett az interjúk pontos lejegyzésénél is nagy segítséget nyújtott.

„Az eredmények megbízhatósága érdekében a leginkább célravezető megoldás voltaképpen az, ha a vizsgálati kérdéseket különböző módszerekkel járjuk körül" (Bartha 1999:113). így szükségesnek tartottam egy nyelvhasználati kérdőív összeállítását is (1. függelék). A kérdőívben előforduló kérdések az adatközlők nemzetiségére, iskolázottságára vonatkoznak. Az adatközlők saját maguk értékelték szlovák nyelvtudásukat. Az alapadatokon kívül felmérhető a magyarsághoz való kötődésük foka valamint a kódváltásról vallott nézeteik. A kérdőív kitér az anyanyelv és a másodnyelv használatára vonatkozó kérdésekre is: mely személyekkel beszélnek magyarul és szlovákul, milyen nyelven gondolkodnak, milyen nyelven számolnak stb. A számomra elemzési szempontból gondot okozó mondatokat a kérdőív második részében teszteltem. Az adatközlőknek általában három variáns közül kellett kiválasztaniuk azt, melyet a legtermészetesebbnek éreztek. Valójában itt saját és egymás mondatait, illetve azok módosított változatait tesztelték. A kérdőív fordítástesztet is tartalmaz, mely a korpuszban leggyakrabban előforduló szlovák szavakra irányul. Az adatközlőknek meg kellett határozniuk bizonyos szavak magyar megfelelőit, és megjegyezni, hogy mindennapi életük során szlovákul vagy magyarul használják-e őket gyakrabban.

Gyűjtőmunkám során nemcsak az adatközlők nyelvhasználatát veszem figyelembe, hanem a kér­dőíves felmérés során született eredményeket is, mivel ezek meghatározóak lehetnek a kódváltás vizsgálatakor.

2.2. Az anyaggyűjtés problémái

Bartha Csilla a nyelvválasztás kapcsán három egymást befolyásoló tényezőt sorol fel: ki beszél, kihez és mikor. Ezek alapján minden közösségben felsorakoztathatók elvont szociolingvisztikai színterek (1999:92). A baráti kör, a munka, a család ilyen szociolingvisztikai színterek. Bartha Grosjean-t idézi (1995: 261-64), aki szerint „a kétnyelvű beszélők mindennapi életük során mindig egy adott nyelvi módot kiváltó szituációs kontinuum különböző pontjain helyezkednek el. A kontinuum egyik végpontján, teljes egynyelvű módban akkor van a beszélő, ha egyik vagy másik nyelvének egynyelvű beszédpartnereivel érintkezik szóban. A másik végpont a teljes kétnyelvű mód, mikor is ugyanazokon a nyelveken osztozó kétnyelvűek érintkeznek. Minthogy mindkét nyelv aktív állapotban van, Grosjean szerint a nyelvválasztás, kódváltás, kódkeverés stb. jelenségei voltaképpen csak ebben az állapotban nyernek értelmet" (1999:112). Ezek alapján az adatközlőkkel elsősorban baráti társaságban készítettem felvé­teleket. Csupán két interjú készült két különböző munkahelyen a jelenlétem nélkül. Az egyik interjú tökéletes példája annak, hogy kétnyelvű személyek hogyan viccelődnek a kódváltással. Carol Myers Scotton a következő megállapításra jutott, „a kétnyelvűek még akkor is követik a kódváltás szabályait, amikor viccet űznek a kódváltásból (1990:10) (1.41. példa).

A következő probléma, mellyel minden terepmunkás küszködik, a megfigyelői paradoxon: „a nyelvésznek az a dolga, hogy megfigyelje a beszélőt akkor, mikor a beszélő úgy gondolja, hogy nem figyelik. Ezt soha nem lehet tökéletesen kiküszöbölni" (Labov 1984: 30). Törvényszerűen a probléma nálam is felmerült, kiváltképp az egyik adatközlő esetében, akit a diktafon jelenléte minden esetben feszélyezett. A problémát úgy próbáltam kiküszöbölni, hogy nagyobb baráti társaságban készítettem vele interjút, valamint két esetben rejtett felvételt alkalmaztam.4 Ennek ellenére a megfigyelői effektust nem tudtam teljesen leküzdeni, így a harmadik számú adatközlőtől rendelkezem a legkevesebb anyaggal. A többi adatközlővel nem volt ilyen gond. A teljes diszkréció biztosítása elegendő volt ahhoz, hogy az adatközlők feloldódva beszéljenek bármilyen témáról.

2.3. Az anyagfeldolgozás módszere

Az interjúk lejegyzésekor pontos fonológiai átírást alkalmaztam. Ezzel is szerettem volna tükrözni, hogy az adatközlőket elhanyagolható mértékben feszélyezte a diktafon jelenléte, és informális stílust képviselő szabad beszélgetésekre került sor.

Mivel dunántúli nyelvjárásterületen élő adatközlőkről van szó, az átírásban jelöltem a zárt é, a polifémikus á és é hangokat. Ezenkívül jelöltem a hosszú á rövidülésével keletkezett illabiális hangokat. A szupraszegmentális jelenségeket a következő módon jelöltem:

P                                      rövid szünet

PP                                    középhosszúságú szünet

PPP                                   hosszú szünet

[PAR.INNEN] [PAR.EDDIG] között megjelenő szövegrészeket az adatközlők egyszerre mondták

***                                  érthetetlen szó

xxx                                    hezitáció

Aláhúzással a közvetett vagy közvetlen kölcsönszavakat jelöltem. Csupa nagybetűvel az analóg szavakat5 jelöltem.

2.4. Az adatközlők kiválasztása

Az adatközlők kiválasztásánál a döntő szempont az volt, hogy mennyire vannak aktív kapcsolatban a szlovák nyelvvel. Három adatközlő Vágsellyén dolgozik szlovák többségű környezetben, egy pedig szlovák egyetemet látogat, tehát a szlovák nyelvvel való aktív kapcsolatuk egyértelmű. Ezt a kérdőíves felmérés is alátámasztotta. Az 1. sz. adatközlő bevallása szerint az egyetemen szinte mindig szlovákul beszél. Barátaival hol az egyik, hol a másik nyelven társalog. A 2. sz. adatközlő munkahelyén hol magyarul, hol szlovákul beszél. Barátaival általában magyarul, néha szlovákul kommunikál. A 3. sz. adatközlő munkahelyén általában magyarul, néha szlovákul beszél, barátaival ugyanígy. Ugyanakkor ő az egyetlen az adatközlők közül, aki hol magyarul, hol szlovákul gondolkozik és számol. A 4. sz. adatközlő a munkahelyén szinte mindig szlovákul beszél, barátaival pedig hol így, hol úgy. Mind a négy adatközlő mindkét nyelvet használja az üzletben, a vendéglőben, orvosi rendelőben, a bankban, a postán, hivatalban és a rendőrségen.6

Az adatközlők közül három Pereden született és él, egy pedig deáki származású. A négy adatközlő ugyanazon baráti társaság tagja. Külön hangsúlyozom, hogy az adatközlők közül hármat általános iskolás korom óta ismerek, egyet pedig tíz éve. Az adatközlők állandó kapcsolatban vannak egymással, tehát társas kapcsolathálózatot7 alkotnak. A kétnyelvűség-kutatás szempontjából is fontos egységről van szó, mivel „a beszélők társadalmi kapcsolathálói befolyásolják azokat az értékeket és státusokat, amelyeket az emberek beszédjükben a nyelvekkel jelképeznek, ily módon a beszélők társadalmi kapcsolatai közötti különbségek a nyelvhasználati különbségekben is megjelennek" (Barma 1999:107).

Az interjúk készítésénél más személyek is jelen voltak. Az L2 olyan alkalmi résztvevő, aki magyar anyanyelvű, de szlovák környezete miatt magyar anyanyelvű személyekkel is inkább szlovákul kommunikál. Az SZK és az SM szintén magyar anyanyelvű személyek, akik az adatközlők legszűkebb baráti társaságába tartoznak. Az M és D beszélők a PK adatközlő munkatársai. Mindketten olyan szlovák anyanyelvű személyek, akiknek magyar nyelvtudása nagyon csekély, magyarul csak a PK adatközlővel kommunikálnak.

2.5. Az adatközlők bemutatása

Az 1. számú adatközlő

A 24 éves VP szülei magyar anyanyelvűek és magyar nemzetiségűek. Adatközlőm a Peredi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulója volt. Az alapiskola elvégzése után az Építészeti Szakközépiskola magyar tagozatán folytatta tanulmányait, Ógyallán. A szakközépiskola befejezése után a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemre felvételizett. Kisebb megszakítással a 2001/2002-es tanévben az egyetem harmadéves hallgatója. Egyetemi évei során többször dolgozott újságárusként Pereden, ahol kizá­rólag a magyar nyelvet használta. Fél évig dolgozott Vágsellyén egy textilüzletben, ahol vegyesen használta a magyar és a szlovák nyelvet.

Az 1. sz. adatközlő családi környezetben mindig magyarul beszél. Nagyon kevés szlovák anyanyelvű rokona van. Évente egyszer, esetleg kétszer találkozik velük. Barátaival többnyire magyarul beszél, a szlovák nyelvet csupán az iskolában használja tanáraival és ismerőseivel, de itt is inkább magyar anyanyelvűek társaságát keresi. Adatközlőm gyakran olvas magyar szépirodalmat. Szlovák és magyar lapokat egyaránt vásárol. Rendszeresen nézi a magyar televíziócsatornákat, és hallgatja a rádióadókat.

Az interjúk folyamán a magnó jelenléte nem zavarta. Az első pillanattól kezdve feloldódva beszélt, általában az iskolában történt dolgokról. Saját elmondása alapján szakmai témákról könnyebben beszél szlovákul, pontosabban keveri a két nyelvet, mivel nem ismeri a magyar szakterminológiát. Más témákról beszélve szinte alig keveri a két nyelvet, csupán elvétve használ egyszavas kódváltásokat.

A 2. számú adatközlő

A 25 éves peredi születésű TA szülei magyar anyanyelvűek és magyar nemzetiségűek. Adatközlőm az alapiskolát Pereden végezte magyarul. Ezután Pozsonyban tanult szlovák nyelvű szakmunkásképzőben. A szlovák nyelvvel kizárólag iskolába lépése után találkozott, de aktívan csupán a szakmunkásképző iskolában kezdte használni. Elmondása alapján pozsonyi tartózkodásának három éve alatt nem voltak problémái a szlovák nyelvvel. Tanulmányai utolsó évében már szlovákul gondolkodott, és idegenek nem vették észre, hogy magyar anyanyelvű. Tanulmányai befejezése után visszatért Peredre, ahol újságárusként dolgozott három évig. Immár négy éve Vágsellyén dolgozik egy textilüzletben. A szlovák nyelvvel állandó kapcsolatban van. Évente több hetet tölt Pozsonyban, ahol egy hasonló jellegű üzletben dolgozik kisegítőként. A 2. sz. adatközlő családi környezetben mindig magyarul beszél, szlovák rokonai nincsenek, évente kétszer találkozik csehországi magyar rokonaival, akikkel többnyire magyarul próbál beszélni. Barátaival kizárólag magyarul beszél, a szlovákot csupán munkahelyén használja munkatársával. Főnökével szintén magyarul beszél. Adatközlőm gyakran olvas magyar szépirodalmat, magyar és szlovák lapokat egyaránt vásárol, viszont csakis magyar nyelvű tévéműsorokat néz, és magyar nyelvű rádiócsatornákat hallgat.

Az interjúk folyamán általában munkahelyéről beszélt. Ilyenkor gyakran váltott kódot, de mindennapi dolgokról beszélve is néha alkalmazta a kódváltást.

Az interjúhelyzet minden esetben feszélyezte adatközlőmet, csupán baráti társaságban tudott teljes mértékben feloldódni. Kétszer alkalmaztam rejtett felvételt.

A 3. számú adatközlő

A 3. sz. adatközlővel az egyik felvétel munkahelyén készült a jelenlétem nélkül, a többi pedig baráti környezetben. Az első interjúból is jól látszik, hogy az adatközlőt nem feszélyezte az interjúhelyzet, az első pillanattól kezdve feloldódva beszélt bármilyen témáról.

A 25 éves PK Pereden született. Szülei magyar anyanyelvűek és magyar nemzetiségűek. A magyar alapiskolát Pereden végezte, majd tovább folytatta tanulmányait a Vágsellyei Vegyészeti Szakközépiskolában. Az érettségi után két hónapos továbbképzésen vett részt, amely szlovák nyelven folyt. Jelenleg Vágsellyén dolgozik egy kozmetikai szaküzletben. Az adatközlő angol nyelvű tanfolyamot látogat kezdők számára, ahol az oktatás szlovák nyelven folyik. Mindezek mellett 2000-ben vezetőtanfolyamra járt, ahol önszántából választotta az oktatás nyelvéül a szlovákot. Saját elmondása alapján így könnyebben megértette.

Az adatközlő a szlovák nyelvvel csupán iskolába lépése után találkozott, de aktívan azóta használja, mióta dolgozik. Családi környezetben kizárólag magyarul beszél, barátaival egyaránt használja a magyar és szlovák nyelvet. Munkahelyén hol magyarul, hol szlovákul kommunikál, mivel munkatársai kétnyelvűek. Főnökével szintén mindkét nyelven beszél. Amint elmondta, gyakran nem is tudatosítja, hogy szlovákul vagy magyarul beszél. Az adatközlő mindkét nyelven olvas szépirodalmat. Szlovák és magyar lapokat egyaránt vásárol. Szlovák és magyar tévéműsorokat szintén néz, rádiócsatornák közül inkább a szlovákot hallgatja.

Az interjúk során sok mindenről beszéltünk, nem korlátoztam a beszélgetést munkahelyi témákra. Az adatközlő nagy mértékben alkalmazta a kód váltást, bármilyen témáról beszélt is.

A 4. számú adatközlő

A 4. sz. adatközlővel munkahelyén és baráti környezetben készültek felvételek. A diktafon jelenléte nem zavarta, feloldódva beszélt az első pillanattól kezdve.

A 24 éves NL Deákiban született. Szülei magyar anyanyelvűek és magyar nemzetiségűek. A magyar alapiskolát Deákiban végezte, majd a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az érettségi után a dunaszerdahelyi Kereskedelmi Akadémián szerzett könyvelői képesítést. Immár hat éve a Járási Munkaügyi Központban dolgozik Vágsellyén. A 2000/2001 -es tanévtől a Komáromi Városi Egyetem hallgatója. A szlovák nyelvvel csupán tanulmányai során találkozott, aktívan azóta használja, mióta dolgozik. Elmondása alapján munkába lépésekor problémái voltak, mivel nem tudta magát megértetni szlovák munkatársaival. Több hónapba került, míg ezt le tudta küzdeni. Ma már folyékonyan beszéli a szlovák nyelvet. Erősen szlovák domináns környezetben dolgozik. Munkahelyén inkább a szlovák nyelvet használja még kétnyelvű személyekkel is.

Családjával kizárólag magyarul beszél, szlovák rokonai nincsenek. Barátaival is csupán a magyar nyelvet használja. Gyakran olvas szlovák és magyar szépirodalmat. Szlovák és magyar lapokat egyaránt vásárol. Tévéműsorokat mindkét nyelven néz. Rádiócsatornák közül szintén mindkettőt hallgatja.

Az interjúk során általában a munkahelyéről beszélt, de szóba kerültek más témák is. A beszélgetés folyamán a szlovák és a magyar nyelvet keverve használta, bármilyen témáról volt is szó.

 

3. A kód váltás pragmatikája

A kódváltás okainak feltárása bonyolult feladat, mivel nem elég ismerni a mondatok szerkezetét, hanem több, nyelven kívüli tényezőt is figyelembe kell venni, mint például a beszédpartnerek viszonyát, kompetenciájukat mindkét nyelven, a témát, társadalmi normákat, a beszélők kétnyelvűségénekjellegét, a beszédhelyzet tényezőit. Ha a kutató valamelyiket is figyelmen kívül hagyja, félreértelmezheti a kódváltást, téves eredmények születhetnek. Természetesen minden tényező tökéletes tanulmányozására és megismerésére nincs mód, de a közösség beható tanulmányozása nélkülözhetetlen a kutatásban.

A pragmatikai feldolgozáshoz egy kérdőívet állítottam össze, melyet az adatközlők kitöltöttek, és minden adatközlővel külön készítettem egy interjút szembesítve őket kódváltási szokásaikkal.

3.1. A kódváltás okai

J. C. P. Auer szerint a kódváltás irányulhat a diskurzusra (dicourse-related code switching) vagy a beszédpartnerre (participant- related code switching). A diskurzusra irányuló kódváltás legalapvetőbb okainak a következőket tartja:

  1. a beszédpartnerek megváltozása
  2. az interakció hangnemének megváltozása
  3. beszédtéma megváltozása -szövegtagolás8 (1988:199).

Lanstyák István a kódváltás okaiként a következőket jelöli meg: a kommunikációs helyzet megváltozása, nyelvi hiány, lapszus, kötés valamint idézés (2000b: 7-10). Természetesen az itt felsorolt eseteken kívül a kódváltásnak számos más oka is lehet, de a tanulmányomban csupán azokat ismertetem, melyek az adatbázisomban megjelennek.

3.1.1. A kommunikációs helyzet megváltozása

A váltás legáltalánosabb oka az, hogy az interakció során valami megváltozik (vö. J. C. P. Auer 1988: 187). A változások nagyon sokrétűek lehetnek. A kódváltás kifejezheti a beszédtéma megváltozását. Az adatbázisomból ezt egy munkahelyi beszélgetés bizonyítja. Az egyik adatközlő épp egy címet akar megtudni munkatársától, majd hirtelen témát vált, és saját magánéletéről kezd beszélni. Panaszkodik, hogy barátjával nem tud elmenni kirándulni, mivel nem engedik el munkahelyéről.

1. L2: Hallod?
L2: Hallod?
NL: NO?
NL: NO?
L2: És valahova elmëntëk busszal.
L2: És valahova elmëntëk busszal.
NL: Hát, mondom, hogy nem tudom, mer [PAR. INNEN] nem kap dovolenká-t. [PAR. EDDIG]
NL: Hát, mondom, hogy nem tudom, mer [PAR. INNEN] nem kap szabadság-oi. [PAR. EDDIG]
L2: [PAR. INNEN] Nem kap dovolenká-t... [PAR. EDDIG]
L2: [PAR. INNEN] Nem kap szabadság-ot... [PAR. EDDIG]
NL: Csak a P tegnap hívtam nëki9, mondom, ak­kor szombaton mëhetünk? Azt mondja, hogy izé P, hogy tëgyük át ëgy héttel, én nem tëhetëm át, mer én tizénnëgy, tizenötre P beraktam a összes embërëmët  P két napra, és akkor mind a ponuká-kot köll nëkik írnom, tudod P, azt nem hagyhatom a Martinára P, [nevet] de még kérdëztem tőle előt­te P, ennek a P Liptáknak hova küldjem Vlcany vagy Budovatel'skál
NL: Csak a P tegnap hívtam nëki. mondom, ak­kor szombaton mëhetünk? Azt mondja, hogy izé P, hogy tëgyük át ëgy héttel, én nem tëhetëm át, mer én tizénnëgy, tizenötre P beraktam a összes embërëmët P két napra, és akkor mind az ajánlatokot köll nëkik írnom, tudod P, azt nem hagyhatom a Martinára P, [nevet] de még kérdëztem tőle előtte P, ennek a P Liptáknak hova küldjem Vágfarkasd vagy Építők útjai
L2: Budovatel'ská-t...
L2: Építők útjá-t...
NL: Budovatelská-i!
NL: Építők útjá-í!
L2: Rozhodnutie-n mi van? Nem fogunk gatyázni P, má tam o prechodnom pobyte! [PAR. IN­NEN] To je čo? [PAR EDDIG]
L2: A határozat-on mi van? Nem fogunk gatyázni P, ott van az átmeneti lakhely! [PAR.INNEN/ Ez mi? [PAR.EDDIG]
NL: [PAR. INNEN] To je [PAR.EDDIG] lekárska správa.
NL: [PAR.INNEN] Ez [PAR.EDDIG] orvosi je­lentés.
L2: Ďalej *** naspäť uvádza, alebo čo?
L2: Továbbá *** utólagosan feltünteti, vagy mi?
NL: Vlcany...
NL: Vágfarkasd...
L2:A!
L2: És!
NL: V ulozenej dobe zastihnuty, nezastihnuty xxx Budovatelská van nëki, amúgy.
NL: A feltüntetett időben elérhető, nem elérhető xxx Építők útja van nëki, amúgy.
L2: Tak Budovatelská.
L2: Akkor Építők útja.
NL: NO, és izé P, azt mondta, hogy P marha sok a munkájuk PP, nem tudja, ahogy aponuká-t na Budová-ra adtad?
NL: NO, és izé P, azt mondta, hogy marha sok a munkájuk PP, nem tudja, ahogy az ajánlat-ot az Epítők-re adtad?
L2: Az van a rozhodnutie-n, nem?
L2: Az van a határozat-on, nem?
NL: Mer P Budovateľská, mer a konanie-n is az van PP, és az van a gépbe PP, mit adjak be P, vagy­is mit tëgyek?
NL: Mer P Építők útja, mer a végzésen is az van PP, és az van a gépbe PP, mit adjak be P, vagyis mit tëgyek?
L2: Ale hlásil sa vám, že bol neprevzatý? L2: De jelentkezett, hogy nem vette át?
NL: Nem P, Vlčany bolo neprevzaté, három cím van nëki PPP, NO, és hogyha má másképp nem mëgyünk, akkor legalább úgy mondtam nëki, hogy úgy próbálja meg kivënni P, hogy szombattú csak szërdáig, és csütörtök má mënjën, má mëhet dolgozni, tudod, marha sok a munkájuk.
NL: Nem, P, Vágfarkasd nem vette át, három cím van nëki PPP, NO, és hogyha má másképp nem mëgyünk, akkor legalább úgy mondtam nëki, hogy úgy próbálja meg kivënni P, hogy szombattú csak szërdáig, és csütörtök má mënjën, má méhet dolgozni, tudod, marha sok a munkájuk.
L 2 *****
L: 2******
NL: NO, tudod, hogy ëgy nap PP, és izé hogyha két óra a út P, az ölég rá, úgy akartam, hogy egész hétën. De még kérdëztem tőle, mindegy nëkëd? [felemeli a hangját], persze hogy, ő akkor kap szabadságot, amikor mondjuk PP, NO persze PPP, Dózsová, az Veča vagy Šaľa?
NL: NO, tudod, hogy ëgy nap PP, és izé hogyha két óra a út P, az ölég rá, úgy akartam, hogy egész hétén. De még kérdëztem tőle, mindegy nëkëd? [felemeli a hangját], persze hogy, ő akkor kap szabadságot, amikor mondjuk PP, NO persze PPP, Dózsáné az Vecse vagy Vágsellye!
L2: Dózsová az xxx, az Šaľa.
L2: Dózsáné az xxx, az Vágsellye.
NL: Dobre.
NL: Jó.
L2:Stačí!
L2: Elég!
NL: Čo stačí? Vypisovafí
NL: Mi elég! Kiírogatni?
L2:NO...
L2:NO...

E hosszabb interjúrészlet jól tükrözi, hogy az NL adatközlő hogyan vált kódot a beszédtémától függően. Ha munkahelyi dolgokat vitatnak meg, a szlovák nagyobb szerepet kap. Amint a magánélete kerül szóba, az adatközlő a magyar nyelvre tér át., A társadalmilag tagolt közösségekben a beszélők a nyelvváltozatokat társadalmi csoportokkal és tevékenységekkel kapcsolják össze, megkülönböztetve azokat a változatokat, amelyek saját csoporttagságukat szimbolizálják (mi kód), azoktól a kódoktól, amelyek a csoporton kívüliséget és e külső kapcsolatokat jelzik (ők kód). Egy-egy közösségben meghatározható, hogy adott tevékenységekben és helyzetekben mely kód tekinthető természetesnek, kulturálisan elfogadottnak, ily módon jelöletlennek. Az ettől való eltérések szokatlan, jelölt választásoknak minősülnek" (Bartha 1999:106). A fent közölt beszélgetésen jól megfigyelhető, hogyan jelenik meg az „ők" kód és a „mi" kód. Az adatközlő' szlovákul beszél („ők" kód), mikor munkáról van szó, de amint magánélete kerül szóba, áttér a magyar nyelvre („mi" kód).

Blom és Gumperz a kódváltás két alapvető típusát különböztették meg, a helyzethez kötött (situational) és metaforikus (metaphorical) kódváltást. A helyzethez kötött kódváltás társadalmi megegyezésen alapszik. Ilyenkor a nyelvválasztás függ a témától, helytől, beszélőktől és az interakció céljától. A metaforikus kódváltás szintén társadalmi megegyezésen alapszik, de főként nyomatékosításra használjuk (Myers Scotton-Ury 1977:5). Ez az általános felosztás azóta már érvényét vesztette, mivel túlságosan leegyszerűsítette a kódváltás funkcióit. Ha mégis be kellene sorolnom a fent közölt példákat, mindenképpen a helyzethez kötött kódváltáshoz sorolnám.

Az interakció során nemcsak a beszédtéma változhat meg, hanem az interakcióban részt vevő beszélők és a beszélgetés helye is. Lanstyák István az interakcióban részt vevő beszélők változására példaként említi egy egynyelvű személy megjelenését a kétnyelvűek között, akik addig olyan nyelven társalogtak, melyet az egynyelvű nem beszél (2000b: 8). Az én anyagomban erre nincs példa, mivel minden esetben a négy beszélő szerepelt adatközlőként, a hely pedig sosem változott. Viszont a kérdőíves felmérés alátámasztotta, hogy adatközlőim ugyanúgy viselkednek hasonló beszédhelyzetben. Arra a kérdésre, ha szlovák anyanyelvű személy van a társaságodban, milyen gyakran beszélsz magyarul, egy adatközlő azt a választ adta, hogy soha, három pedig azt válaszolta, hogy csak néha. Válaszukat mindannyian hasonlóképpen magyarázták, mint a 3. sz. adatközlő: „Megtörténik, hogy valami nem »ugrik be«, de a szlovák személy érdekében rögtön szlovákra fordítom." Saját bevallásuk szerint, ha olyan szlovák személyről van szó, aki magyarul is tud, ketten a magyart választják a társalgási alapnyelvként, egy mindkettőt keverve, egy adatközlő pedig beszédtémától függően vagy a magyar, vagy pedig a szlovák nyelvet.

3.1.2. Idézés

Idézés akkor történik, ha a beszélő önmaga vagy más megnyilatkozásait ismétli meg az interakcióban részt vevő beszédpartnerének. A korpuszban az idézés különböző típusai jelennek meg, ezért szükségesnek tartottam több alcsoportot megkülönböztetni.

Önidézés

A beszélő azért vált kódot, mert valamilyen eseményt vagy dolgot szlovákul mondott el valakinek, és saját magát idézi. Könnyebben idézi fel a mondottakat azon a nyelven, melyen korábban elmondta, mindamellett a szlovák nyelvű idézettel a hitelességre is törekszik.

2. Andi [nevet], Andi, én majdnem, én majdnem röhögtem, röhögtem, de nem izé, én má tisztára izé, mondom P, počkajte trošku! [felemeli hang­ját], JAJ, hogy őnëki mindëgy. Tudod, mi?, ledobta a gatyáját, de a felesíge ott vót, psycho-k, vagy mi az isten? És ottan próbát, ëgyik nem tetszëtt néki, levetëtte, a másikot, járkát össze-vissza, és a izé mëg ott próbát. És azt mondja, hogy P čo, ked' sme na pláži P, takisto som v boxerkách, tak čo? Mondom, [nevet] ale terazje zimal
Andi [nevet], Andi, én majdnem, én majdnem röhögtem, röhögtem, de nem izé, én má tisztára izé, mondom P, várjon egy kicsit [felemeli a hangját], JAJ, hogy őnëki mindëgy. Tudod, mi?, ledobta a gatyáját, de a felesíge ott vót, pszichó-k, vagy mi az isten? És ottan próbát, egyik nem tetszett ëgyik , levetëtte, a másikot, járkát össze-vissza, és a izé mëg ott próbát. És azt mondja, hogy P mi, ha strandon vagyunk, akkor is alsónadrágban vagyok akkor mi ? Mondom, [nevet] de most tél van!

A 2. számú adatközlő a munkahelyén történt eseményekről mesél a 2. sz. idézetben. Egy egynyelvű szlovák vevővel beszélget. Csak azok a részek hangzanak el szlovákul, melyek a történetből szármáznak. Az adatközlő önmaga és beszédpartnere nyilatkozatait idézi szlovákul.10 A következőképpen vélekedik kijelentéséről: „Ez ahugyan törtínt, én úgy mondom e, há11, hogy felétem néki vissza, vagy én nem tudom."

3. A: Ez matëk?
A: Ez matëk?
VP: Há, [PAR. INNEN] mondom, najednotku. [PAR. EDDIG]
VP: Há, [PAR.INNEN] mondom, egyesre. [PAR. EDDIG]
A: [PAR. INNEN] De rendës időbe vótá, nem? [PAR. EDDIG]
A: [PAR. INNEN] de rendes időbe vótá, nem? [PAR. EDDIG]
VP: Mibe?
VP: Mibe?
A: JAJ, hogy izé PPP, JAJ jegyet?
A: JAJ, hogy izé PPP, JAJ jegyet?
VP: Nem, hogy milyen, mire mëgyëk, mer matika ëgves vót. mëg matika kettes vót. mondom nëki. hogy najednotku, [kiabál] ale co to je, ale éo to je PPP, há matematika jednotka, és azt mondja, hogy P [kiabál] em jednotka PP, há mondom P, nem mindëgy, értëd? Hogy izé, nech  sa páci PPP, tele van a aula P, és azt mondja, hogy nech sa páci. Mondom nëki PP kam, azt mondja, hogy PPP prvy radje este volhy.
VP: Nem, hogy milyen, mire mëgyëk, mer matika ëgves vót, mëg matika kettes vót, mondom nëki, hogy egyesre, [kiabál] de az mi, de az mi PPP, há mondom, há matematika egyes, és azt mondja, hogy P [kiabál] em egyes PP, há mondom P, nem mindëgy, értëd? Hogy izé, tessék PPP, tele va a aula P, és azt mondja, hogy tessék. Mondom nëki PP hova, azt mondja, hogy PPP az első sor még üres.

VP adatközlő épp azt meséli el, hogy mi történt vele az egyik vizsgán.

Mások idézése

A beszélők azért váltanak kódot, mivel bizonyos eseményekről szlovákul értesültek, és így könnyebben idézik fel a hallottakat. A hitelességre való törekvés szintén oka a szlovák idézésnek.

4. Azt mondja a Zorka nëkëm, hogy izé P, [feleme­li a hangját] ty lepšie vieš tietopredávať, hogy izé náhovoriš ľudí, jako, tudod.
Azt mondja a Zorka nëkëm, hogy izé P, [felemeli a hangját] te jobban tudod ezeket árulni, hogy izé rábeszéled az embereket, hogyan, tudod.

A 2. sz. adatközlő egyik munkatársával beszélget. A következőképpen vélekedik kódváltásáról: „Ezt azér mondom szlovákú, mer én a Zorká-vā, az szlovák lánka, és Zorká-vā beszégetëk azér, és gyorsan nem tudom lefordítani."

5. Mútkor má érdëklődött, hogy PP celý deň ste tu, alebo chodíte aj na obedl
Mútkor má érdeklődött, hogy PP egész nap itt van­nak, vagy ebédelni is mennek?

A 3. sz. adatközlő egyik vendégét idézi.

6. Azt mondja, NO, konecne už máme tujedného policajta...
Azt mondja, NO, végre már van itt egy rendőr...

A 4. sz. adatközlő bátyját idézi, akitől a történetet, amit éppen elmesélt, hallotta. Bátyja viszont szintén más beszédét idézi. Ez is azt a feltevést támasztja alá, hogy a beszélő könnyebben idézi fel az eseményeket azon a nyelven, melyen hallotta.

7.... és má mondja is, hogy Vanková, hogy Vanková, hogy môžem vás vyrušovať...
... és má mondja is, hogy Vankó, hogy Vankó, hogy zavarhatom magát...

Az 1. sz. adatközlő tanárát idézi. Azok a részek hangzanak el szlovákul, melyek valóban szlovák személytől származnak, a beszélő minden mást magyarul mond el. A magyar kötőszók is ezt bizonyítják. A kérdőívből kiderült, hogy két adatközlő véleménye szerint azért vált kódot, mivel valamit szlovákul hallott, és arra törekszik, hogy azt a hitelesség vagy szemléletesség kedvéért minél pontosabban adja vissza. „Úgy mondom ē, ahogy ő mondta."

Ellenpéldaként csupán egy mondatot tudok bemutatni (1.2. példa), mikor az adatközlő nem azon a nyelven mondta el a történteket, ahogy hallotta. A 2. sz. adatközlő egyik vásárlójáról beszél, saját magát szlovákul idézi. A vásárló egy mondatát magyarul mondja el (JAJ, hogy őnëki mindëgy.), mert közvetett idézetről van szó. A következő nyilatkozatát már szlovákul idézi.

Kulcsszavak idézése

Az adatközlő valamiről szlovákul szerzett tudomást. Tudatában csupán a mondanivaló lényege, tehát a kulcsszavak maradtak meg, természetesen szlovákul. Itt sem szabad megfeledkezni arról a pszicholingvisztikai tényezőről, hogy a beszélő könnyebben idézi a szavakat azon a nyelven, melyen hallotta.

8. Aztán fő vót soróva, ki tudja, hány szó P, és mind P kisbetűvé vót írva, és oda köllött írni, most veľvagy malé písmeno.
Aztán fő vót soróva, ki tudja, hány szó P, és mind P kisbetűvé vót írva, és oda köllött írni, most nagy­betű vagy kisbetű.

A 4. sz. adatközlő egyik vizsgakérdéséről beszél. Nyilvánvaló, hogy a kérdés nem magyarul hangzott el, viszont ő csak a kulcsfontosságú szavakat idézi szlovákul. Egyértelmű, hogy nem nyelvi hiányról vagy lapszusról van szó, mivel az interjú során elhangzottak a kis- és nagybetű magyar megfelelők is.

9. NL: És akkor vót ott, hogy izé, družica Zeme, és akkor a P Zem, az nagy písmeno...
NL: És akkor vót ott. hogv izé. a Föld műholdja. és akkor a P Föld, az nagybetű...
SZK: Mi az a družica?
SZK:Mi aza mműhold?
NL: Bolygó xxx, nem bolygó, hanem műhold, vagy valami ilyesmi.
NL: Bolygó xxx, nem bolygó, hanem műhold, vagy valami ilyesmi.

Ez az idézet szintén a 4. sz. adatközlő elbeszéléséből való. Ebben az esetben az 1. példát veszem figyelembe. Az adatközlő tovább folytatta a vizsgán történteket. Továbbra sem tért át a szlovákra, csu­pán bizonyos szavakat idéz szlovákul. Ebben az esetben sem beszélhetünk hiányról vagy lapszusról, mivel a következő mondatban beszédpartnere kérdésére (mi az a druzical) azonnal megmondja a magyar megfelelőt.

Felidézés

Az adatközlő szlovák feliratokon vagy hivatalos nyomtatványokon lévő szavakat szlovákul idézi fel. Azért tartom fontosnak elkülöníteni az idézés többi csoportjától, mivel itt nem valóságos beszédeseményből idéz az adatközlő.

10. Nem én, hanem ő. Takarva van ő, né fíljé! És hogy izé PP blokovanie tovaru, cistota, poriadok, még ilyenek, az rajta van...
Nem én, hanem ő. Takarva van ő, né fíljé! És hogy izé PP az ám blokkolása, tisztaság, rend, még ilyenek, az rajta van...

Az adatközlő a következőképpen nyilatkozott kódváltásáról: „Én ezt szoktam óvasni, ezt a zmluvá-t, szérződíst, és ezek vannak benne, és szerintem én így emlékeztem vissza rá."

11. A bár mellett, kvetinárstvo PPP, bár, a városba a sarkon. Ott nyit P spodné prádlo, igën.
A bár mellett, virágüzlet PPP, bár, a városba a sarkon. Ott nyit P alsónemű, igën.

A 4. sz. adatközlő hasonlóan nyilatkozott kódváltásáról: „Úgy láttam kiírva."

12. TA: Az mire van?
TA: Az mire van?
PK: Spevňujúce telové mlieko P, aby ti spevnilo stehná.
PK: Feszesítő testápoló tej P, hogy feszessé tegye a combjaidat.

Itt az első kódváltást veszem figyelembe. Az adatközlő így találkozott a felirattal. „Ez az, hogy elmondod, hogy mi van a termékén, hamarabb eszedbe jut, hogy például nem kérsz üzletbe super ľahké LM-ky, ale SUPER LIGHT, mer SUPER LIGHT van ráírva." Az adatközlő itt egy szlovák-angol kódváltást hoz szemléltető például.

3.1.3. Nyelvi lapszus és nyelvi hiány

Nyelvi lapszus

„Lapszus"-ról akkor beszélünk, mikor a beszélő egy bizonyos kifejezést ismer a bázisnyelven, de nem tudja felidézni. Ilyenkor általában egyszavas kódváltások születnek. A beszélő kódot vált, hogy pótol­ja a pillanatnyi lexikális rést.

13. Van rajta az a P, hugyan mondják azt, záchranná, mentőmellény!
Van rajta az a P, hugyan mondják azt, mentő, mentőmellény!

Az adatközlőnek hirtelen nem jutott eszébe a magyar kifejezés, hogy pótolja a hiányt, gyorsan szlovákra váltott. Amint felidézte a magyar megfelelőt, újra visszatért a magyarra.

14. És mútkor is beá..., beizéte P, be-hlásila, že na tabule. [nevet]
És mútkor is beá..., beizéte P, bejelentette, hogy a táblán. [nevet]

Ez egy újabb kitűnő példája a lapszusnak. Az adatközlő magyarul meséli el a történteket, majd hezitál, keresi a megfelelő magyar szót, de nem jut eszébe, ezért vált át igekötő után a szlovák szóra. Természetesen lapszusról van szó, és nem hiányról. A beszélő ismeri a szó magyar megfelelőjét. Mikor szembesítettem őt kijelentésével, a következőket kérdezte: „Ezt biztos így mondtam?" Pillanatnyi „rövidzárlatról" lehetett szó.

A „nyelvi lapszus" minden adatközlő nyelvhasználatában megfigyelhető. A 4. sz. adatközlő egyetért azzal a véleménnyel, hogy azt mondja szlovákul, ami nem jut eszébe magyarul. Ő az egyszavas kódváltásainak többségét azzal indokolta, hogy „hirtelen szlovákul ugrik be a szó, mivel gyakran használom így, és gondolkodnom kellene a magyar szón".

Korrekció, ismétlés

A váltás azért jön létre, mivel a beszélőnek hirtelen nem jut eszébe a megfelelő szó, vagy helytelenül nevezi meg. Ilyenkor korrekció vagy ismétlés történik. A lapszus sajátos esetéről van szó, ezért is minősítem alcsoportjaként.

15. És mondja, hogy PP, hogy most azt hiszi, hogy PP. hogy én most most magára, xxx že ja som na vás zlý
És mondja, hogy PP, hogy most azt hiszi, hogy PP, hogv én most magára, xxx hogy rossz vagyok magához...

Ebben az esetben a kódváltásnak kétféle oka lehetséges, egyrészt a korrekció, mivel a beszélő azonnal felismerte, hogy rosszul fordította le a szlovákul elhangzott mondatot, és rögtön megismételte szlovákul javítás céljából. Ezáltal már pontos idézet született, így a kódváltás oka nemcsak az ismétlés, ha­nem az idézés is egyaránt. Ez a példa is jól tükrözi, hogy a kódváltásnak gyakran nem csupán egy oka lehet.

16.... hív a P Duszlóbú ëgy nő PP [hangsúlyoz] chce vediet' PP, že bude zamestnafPjedného P xxx külföldi, cudzinec P Jugoszláviából P, ők akarják fővënni P Duszlóba...
... hív a P Duszlóbú ëgy nő PP [hangsúlyoz] akarja tudni PP, hogy alkalmazni fog P egy P xxx külföldi, külföldi P Jugoszláviából P, ők akarják fővënni P Duszlóba...

Az első váltás az idézés miatt történt. Az adatközlő megakadt, nem jutott eszébe a külföldi szlovák megfelelője, így magyarra váltott. A lapszust azzal próbálta korrigálni, hogy megismételte a szót szlovákul.

Nyelvi hiány

„Nyelvi hiány"-ról vagy lexikális résről akkor beszélünk, mikor a beszélő nem tud egy bizonyos fogalmat megnevezni magyarul. Ez a feltevés bizonyos mértékig összefügg az adatközlők kompetenciájával, de nem olyan értelemben, mint ahogy azt Poplack állítja, hogy a kevésbé gyakorlott kétnyelvűek az egyszavas vagy a mondaton kívüli kódváltást részesítik előnyben, míg akik magasabb kompetenciával rendelkeznek mindkét nyelven, tagmondatok határán és mondatok között is kódot váltanak (Poplack 1988:218-219). Az általam vizsgált beszélők esetében ez nem bizonyítható, mivel mind a négy adatközlő magas kompetenciával rendelkezik mindkét nyelven, és beszédükben nemcsak egyszavas és mondaton kívüli kódváltások figyelhetők meg. Viszont a környezetemben olyan személyek, akik jóval alacsonyabb kompetenciával rendelkeznek a másik nyelven, ugyanúgy élnek a bázisváltással. Ha valamit szlovákul hallottak, az idézet erejéig áttérnek a szlovákra, vagy a hitelességre törekednek, vagy szintén így rögződött a tudatukban. így Poplack feltevésével nem tudok egyetérteni.

17. És tetszëtt nëki olyan ku krku, olyan bordó rolák. . .
És tetszëtt nëki olyan nyakig érő, olyan bordó garbó...

A 2. sz. adatközlő esetében arra lehet gondolni, hogy a ku krku magyar megfelelőt nem tudta felidézni. Ez még nem egyértelműen tanúskodik hiányról. A kérdőíves felmérés viszont bebizonyította, hogy az adatközlő nem ismeri a nyakig érő magyar megfelelőt.

18. Amúgy nëkëm drágák, drágák, kő valami izé P olyan PP, olyan marha jemná anyag, olyan zvonové rukáv ëgy csëpët ë, ilyen na telo, azt fogom ēkérni karácsonyra tűle...
Amúgy nëvkëm drágák, drágák, kő valami izé P olyan PP, olyan marha finom anyag, olyan harangszabású ujj ëgy csëpët ë, ilyen testhez álló, azt fogom ēkérni karácsonyra tűle...

A fent közölt mondat is kitűnő példája annak, hogy az adatközlő nem ismeri a magyar szót, és ezért váltott szlovákra, különben nem született volna olyan szókapcsolat, mint a jemná anyag. Az interjú során kiderült, hogy nem tudja pontosan meghatározni magyarul, ezért váltott át szlovákra egy szó erejéig. A vendégbetét azért került nőnembe, mivel az adatközlő ezt általában a jemná látka szókapcsolatban használja, és ez jutott először az eszébe. A zvonové rukáv-ot nem sorolom ide, mivel az adatközlő is­meri a harangszabású magyar kifejezést, de sosem használja magyarul. A na telő viszont ide sorolható. Az adatközlő ebben az esetben sem ismeri a testhez álló magyar megfelelőt.

19. Az a pružnost' az magyarú rugalmasság, de valójába arrú szól, hogy PP hogy van bizonyos xxx akármilyen vagy konzola vagy PP akármilyen ilyen PPP mit tudom én, ki köll számóni, hogy ëgy P házba, hogyha van doska, mondjuk rá az a xxx az a strop-on van, az a doska, hogy az a xxx podla-ha, nem podlaha, hanem P stropná konstrukció...
Az a rugalmasság az magyarú rugalmasság, de va­lójába arrú szól, hogy PP hogy van bizonyos xxx akármilyen vagy kereszttartó vagy PP akármilyen ilyen PPP mit tudom én, ki köll számóni, hogy ëgy P házba, hogyha van deszka, mondjuk rá az a xxx az a mennyezet-zn van, az a deszka, hogy az a padló, nem padló, hanem födémszerkezet...

A nyelvi hiány főleg az 1. sz. adatközlő beszédében volt nagy mértékben észlelhető. Saját bevallása szerint nem tudja a szakszavak magyar megfelelőit, mivel szlovákul tanulja őket, és építészeti témáról máshogy nem tudja kifejezni magát. Ez tökéletes bizonyítéka annak, hogy valóban hiányról van szó. A kérdőíves felmérés során kiderült, hogy vannak bizonyos szakkifejezések, melyeket magyarul tanult a szakközépiskolában, és még mindig élnek a tudatában. „Persze vannak szavak, amit a középsulis idők­ből magyarul jobban megmaradtak bennem, azt a mai napig képtelen lennék kódolni, pl. f rám = geren­da. Mindmáig magyarul mondom, szlovákul csak akkor, ha szlovák a beszédpartnerem."

3.1.4. A kódváltást az előző megnyilatkozás váltja ki

A beszélő a beszédpartnere hatására azokat a szavakat használja, melyek előtte hangzottak el. Egyfajta visszautalásról is beszélhetünk. Általában egyszavas kódváltásokról van szó, nem történik bázisváltás. A kódváltás nem azon esetéről van szó, mikor a beszélő elfogadja a beszédpartnere nyelvválasztását.

20. VP: Azt mondja, anglický dvorček-ot, berajzútam kemínyen, azt mondja, hogy P mivé lësz az befödve? P, bude to otvorená alebo zatvorená angl... P, zatvorený anglický dvorček?
VP: Azt mondja, szellőző csatorná-t, berajzútam kemínyen, azt mondja, hogy P mivé lësz az beföd­ve? P, nyitott vagy zárt ang..., P zárt angol udvar lesz?
TA: Mi az a anglicky dvoröekl
TA: Mi az a szellőző csatorna!

A 2. sz. adatközlő VP szavaival kérdezett vissza beszédpartnere kijelentésére. Soha nem használta volna ezt a szót, ha VP adatközlő nem váltja ki benne. A beszélő az anglický dvorček-kel visszautalt az előtte elhangzottakra, ezzel is növelte a szövegkohéziót. Viszont itt az anglický dvorček már metanyelvi értelemben szerepel.

21. NL: Azt mondja, hogy vannak PP ő vyšetrovateľ, ő vyšetrovateľ Szencën, és akkor hogy izé, mondta nëki a főnöke, hogy NO, už máme tupolicajta, ëgy P tesóm policajt, a főnöke policajt P, ëgy teológ van PP, ëgy állatorvos van, és ëgy ucitelka van, vySetrovatelka. [nevet] Azt mondja, NO, konecne uz mámé tu jedného policajta, és még mondta, hogy uz PP, JAJ, nem teológ nincs nëkik, és azt mondja, uz len teológ nám chyba!, mer hogy mind ezëk mënnek ilyen helyekre. Marhajói meg van fizetve.
NL: Azt mondja, hogy vannak PP ő nyomozó, ő nyomozó Szencën, és akkor hogy izé, mondta nëki a főnöke, hogy NO, már van itt rendőr, égy P tesóm rendőr, a főnöke rendőr P, ëgy teológus van PP ëgy állatorvos van, és ëgy tanítónő van, nyomozónő, [nevet] Azt mondj a, NO, végre van itt egy rendőr, és még mondta, hogy végre PP, JAJ, nem teológus nincs nékik, és azt mondja, már csak teológus hiányzik!, mer hogy mind ezek ménnek ilyen helyekre. Marhajói meg van fizetve.
SZK: De mi ő xxx a PP aki PP citel, ő ēvígzett valami izét.
SZK: De mi ő xxx a PP aki PP tanító, ő ēvígzett valami izét?

SZK beszélőben az NL adatközlő váltotta ki a kódváltást, mivel a szóban forgó személy ilyen kom­munikációs helyzetben nem használja az ucitel kifejezést.

22. NL: Aztán fő vót soróva, ki tudja, hány szó P, és mind kisbetűvé írva, és oda köllött írni, most veiké písmeno vagy malé písmeno. És akkor vót ott, hogy izé druzica Zeme P, és akkor a P Zem az nagy Ppísmeno, mer boly góró van szó, mer a Zem, akkor blablabla...
NL: Aztán fő vót soróva, ki tudja, hány szó P, és mind kisbetűvé írva, és oda köllött írni, most nagy­betű vagy kisbetű. És akkor vót ott, hogy izé Föld műholdja P, és akkor a P Föld az nagy P betű, mer bolygóró van szó, mer a Föld, akkor blablabla... SZK: Mi az a műhold?
SZK: Mi az a druzica?

SZK az NL hatására használta a druzica szót. A „nyelvi hiány" szintén közrejátszott, mivel ha a beszélő ismeri a magyar megfelelőt, nem kérdezett volna vissza. Az NL adatközlő nyilatkozatából kiderül, hogy az első négy kódváltás azért történt, mivel kulcsszavakat idézett. Az utána következő váltás, a písmeno már nem idézet. Itt az előző vendégelemek hatására történt a váltás.

Visszautalás

A beszélő azért vált kódot, mert szünet vagy közbevetés után visszatér a témára, melyet folytatni sze­retne, és megismétli a kulcsmondatot vagy szót, amely szlovákul hangzott el. Idézésről is beszélhetünk. Mégis inkább az előző típus alcsoportjaként tüntetem fel, mivel a kódváltást az előző megnyilatkozás váltotta ki.

23. VP:... Totoje kolko? Mondom, osemsto. És azt mondja, hogy PPjak to chcete vymurovafí
VP:.. .Ez mennyi! Mondom, nyolcszáz. És azt mondja, hogy PP hogyan akarja fölfalazni?
TA: Mi az a osem? Nyóc métër?
TA: Mi az a nyolc? Nyóc métër?
VP: Nyócszáz millimétër [nevet], millimétërëkbe beszílünk.
VP: Nyócszáz millimétër [nevet], millimétërëkbe beszílünk.
TA: De amúgy igazibú mennyi lenne?
TA: De amúgy igazibú mennyi lenne?
VP: Nyóc mëg nyóc tizënhat, hat métër.
VP: Nyóc mëg nyóc tizënhat, hat métër.
TA: JAJ! NO, és mi? És hogy chcete vymurovať?
TA: JAJ! NO, és mi? És hogy akarja fölfalazni?

A TA beszélő felidézte a VP adatközlőben, hogy valójában hol hagyták abba a beszélgetést. Erre utal az 'és hogy chcete vymurovať kérdés is. Egyfajta idézésről van szó, mivel ugyanazokkal a szavakkal kezdte a TA beszélő, mint amelyekkel a VP befejezte. Esetleg mondhatta volna azt is, hogy 'No, és akkor hol fejeztük be?', vagy ehhez hasonlót.

3.1.5. A kódváltást más nyelvű szöveg váltja ki

A kódváltást más idegen nyelvű szöveg is kiválthatja. A korpuszban csupán egy példa található.

24. És abbú a szoknyábú ki vót vágva, hogy MADE IN Turecko, tudod, kinyírta valaki...
És abbú a szoknyábú ki vót vágva, hogy MADE IN Törökország, tudod, kinyírta valaki...

A kódváltást a MADE IN váltotta ki a beszélőben. Az adatközlő eladónő lévén naponta olvashatja ezt a feliratot a termékeken. Tudatosította, hogy idegen kifejezésről van szó, viszont a végét már nem tudta felidézni. Mivel a MADE IN in szintén idegen kifejezés, hitelesebb volt a számára a szlovák befejezés, mintha azt mondta volna, hogy MADE IN Törökország.

3.1.6. Kötés

A kódváltást az előző megnyilatkozás utolsó szava vagy szavai váltják ki, amelyek szlovák nyelven hangzanak el, vagy pedig analóg szó - olyan szó, mely mintkét nyelvben egyforma. Ezt nevezzük kötésnek (triggering).

25. L2: Avvā a Pityuvā?
L2: Avvā a Pityuvā?
NL: NO, NO, NO, ten, ten vieš P, co sme maliproblémy aj s riaditeľkou.
NL: NO, NO, NO, az, az tudod?, akinek problémája volt az igazgatónővel.

Itt a három NO implikálhatta a váltást, mivel semmi más nem indokolja azt. Ha a három NO nincs a mondat elején, a mondat valószínűleg magyarul folytatódott volna.

3.2. Az adatközlők céljai, a kódváltás funkciói

A célok a beszélőre vonatkoznak, mivel csupán neki lehetnek céljai, funkciója pedig a beszélő megnyilvánulásainak lehetnek. Tehát a cél és a funkció egyazon dolog különböző oldalát jelzi (Lanstyák 2000b: 10).

A beszélőnek a kódváltással különböző céljai lehetnek. Kódváltással a beszélő kifejezheti haragját (Gal 1979), felhívhatja valamire a beszédpartnere figyelmét (McClure 1981: 83). Ez az én anyagom­ban is megjelenik. A beszélő kifejezheti beszédpartneréhez való viszonyát (Gumperz 1982: 93). A kódváltás célja lehet egy harmadik személy kizárása a társalgásból (Myers Scottonl988:174), amire nem tudok példát felhozni, mivel a felvételek készítésénél nem voltjelen szlovák személy. Lanstyák István a következő funkciókat sorolja fel: a kommunikáció hatékonyabbá tétele, a mondanivaló nyomatékosítása, humor, melyre Gal kitűnő példát hoz fel, mikor a romániai németeket említi: „Egy csupa német társaságban a németek románul kezdtek vicceket mesélni, s ezt azzal magyarázták, hogy a németben nincsenek jó viccek" (Gal 1991:145). A beszélő célja lehet nyomás kifejtése a beszédpartnerre a nyelvválasztást illetően, bizonyos etnikumhoz való tartozás kifejezése, játék a nyelvvel, visszautalás, az üzenet minősítése, stílushatás, saját arculatának ápolása, nyelvgyakorlás. Lanstyák István a gyakorlásról megjegyzi, hogy nem tudni, mennyire gyakori indítékról van szó, de feltételezi, hogy inkább a szlovák nyelv választását motiválja, mint a kódváltást (2000b: 11). Továbbá említést tesz a bevésetésről, ami főleg tanítási órán és otthoni együttanuláskor képzelhető el. A beszélő célja továbbá lehet ellenállni a többségi nyelv dominanciájának (2000b: 11). Az utóbb említett cél szintén nem jellemző az általam vizsgált közösség egyik tagjára sem, amit résztvevő megfigyelésem alapján is alá tudok támasztani, mivel a szóban forgó személyekkel személyes kapcsolatban vagyok. A kérdőíves felmérésből szintén kiderült, hogy két adatközlő nagyon fontosnak tartja minden szlovákiai magyar számára a szlovák nyelv minél tökéletesebb elsajátítását, kettő pedig elég fontosnak. Három adatközlő büszke rá, hogy szlovákiai magyar, egy pedig nem büszke, de nem is szégyenli. Természetesen más célok is felsorakoztathatók, de munkámban csupán azokkal kívánok foglalkozni, melyek a lejegyzett interjúk­ból meggyőzően kielemezhetők.

3.3. Az adatközlők lehetséges céljai az általam vizsgált beszédeseményekben

3.3.1. Alkalmazkodás

Az adatközlő azért vált kódot, mert elfogadja az előző beszélő nyelvválasztását.

26. TA: Ëgyik a lábamon vót, másik mëg a izébe...
TA: Ëgyik a lábamon vót, másik mëg a izébe...
VP: Ukáž!
VP: Mutasdl
TA: Načo ti ukážem?
TA: Minek mutassam?
VP: Há, lássam, nem?
VP: Há, lássam, nem?

A 2. sz. adatközlő ezt a következővel magyarázta. „Ez a reflex, Andi, ez a rëflëx, hogy ő szlovákú szót hozzám, és én rögtön szlovákú válaszolok, még ha magyar is. Nem azt mondta, hogy mutasd, mer akkor, ha azt mondta vóna nëkëm, hogy mutasd, akkor izé, minek mutassam meg? De nëkëm az rëflëxszërűen beugrott, hogy minek mutassam meg, de szlovákú, mer ő szlovákú szót hozzám."

27. NL:... rögtön ki kő tënnünk ëvidëncióbó12 ne. nem izé xxx hogy [PAR. INNEN] konanie [PAR. EDDIG]
NL:... rögtön ki kő tënnünk évidéncióbó ne, nem izé xxx hogy [PAR. INNEN] végzés [PAR. ED­DIG]
L2: [PAR. INNEN] konanie [PAR. EDDIG]
L2: [PAR. INNEN] végzés [PAR. EDDIG]
NL: Ale hned'vyradifP a že P, hogy izé, és hogy P nech to s tym trápia potom na kraji, hogyha izé xxx ked, hogyha föllebëznek..
NL: De rögtön kizárni P, és hogy P, hogy izé, és hogy P gyötrődjenek vele a kerületen, hogyha izé xxx hogyha, hogyha föllebëznek..
L2: Ánol
L2: Igen?
NL:NO...
NL:NO...
L2: Ale zas öo budeme robifí
L2: De megint mit fogunk csinálni?
NL: Én nem tudom, én mondtam a Martinának, hogy énnékëm biztos, hogy megkönnyítené a munkámot, mer nem kőponuká-kot kiírogatnom, hanem ölég a izé a zoznam-ot [PAR. INNEN] vy-tlacif [PAR. EDDIG]
NL: Én nem tudom, én mondtam a Martinának, hogy énnékëm biztos, hogy megkönnyítené a munkámot, mer nem kő ajánlat-okat kiírogatnom, hanem ölég a izé a névsor-t [PAR. INNEN] kinyomtatni [PAR. EDDIG]
L2: [PAR. INNEN] NO, de most figyelj! [PAR. EDDIG] P most ezt izé P, most ezt nem kő így csinánom?
L2: [PAR. INNEN] NO, de most figyelj! [PAR. EDDIG] P most ezt izé P, most ezt nem kő így csinánom?
NL: A nem. Igën, mer vyberové lësz P, de a többinek nem adsz P a P [PAR. INNEN], és každy musímat*** [PAR. EDDIG]
NL: Á nem. Igén, mer válogatás P, de a többinek nem adsz P a P [PAR. INNEN], és mindenkinek kell*** [PAR.EDDIG]
L2: [PAR. INNEN] [kiabál] Naőo budem dávafna ten papierik? [PAR. EDDIG]
L2: [PAR. INNEN] [kiabál] Minek fogom arra a papírra írni? [PAR. EDDIG]
NL: Na akypapier?
NL: Milyen papírra?
L2: Na tento...
L2: Erre...
NL: Na ponukul
NL: Az ajánlatra ?
L2:N0!
L2: NO!

Munkahelyi beszélgetés, melyben NL az adatközlő. Az L2 személyében olyan beszélő jelenik meg, akinek anyanyelve a magyar, viszont vegyes házassága miatt inkább szlováknak tartja magát, és inkább kommunikál szlovákul, mint magyarul. A társalgás sokáig két nyelven folyik, mivel L2 a társalgás nyelvéül a szlovákot választotta, viszont NL a magyar nyelvet. L2 csupán egy mondat erejéig tér át a magyarra, majd újra a szlovák mellett dönt. Az interjúrészlet végén NL elfogadja L2 nyelvválasz­tását, és ő is áttér a szlovák nyelvre.

3.3.2. Hatáskeltés

A beszélő azért vált kódot, mert a szlovák kifejezéssel valamilyen hatást akar elemi. Szintén több alcsoport különböztethető meg.

Stílushatás

A beszélő azért vált kódot, mert bizonyos szót kifejezőbbnek, szimpatikusabbnak tart, vagy az adatközlő fel akarja hívni valamire a figyelmet, valamit ki akar hangsúlyozni, és úgy gondolja, hogy a szlo­vák kifejezéssel nagyobb hatást ér el.

28. Nekem nyáron itt a izé, stehná marhajó izmos vót, de má abbahagytam a bicklizést...
Nekem nyáron itt a izé, combom marhajó izmos vót, de má abbahagytam a bicklizést...

Az adatközlő szimpatikusabbnak tartja a szlovák kifejezést. Saját elmondása alapján soha nem használja magyarul, mivel „az olyan comb, az lehet csibecomb is." A szlovák stehná kifejezés szintén utalhat csibecombra, a beszélő mégis inkább a magyar kifejezést azonosítja a csibecombbal. Az adatközlő magyarázata alapján ez a szó kölcsönszóként értékelhető, viszont csakis a 3. sz. adatközlő esetében.

29. ... mer furt nézte izé dekolt-omot..
... mer furt nézte izé kivágás-omat...

Az adatközlő elmondása szerint nem használja a dekoltázs szót. Szerinte az inkább franciás, mint magyar, ezért a szlovák szóval helyettesíti.

30. És PP kiment PP, és ott vót, nem is tudom ki, Takács Szilvi, én még mondom, úr isten ilyen úchylák, mer furt13 nézte izé dekolt-omot...
És PP kiment PP, és ott vót, nem is tudom ki, Takács Szilvi, én még mondom, úr isten ilyen perverz, mer furt nézte izé kivágásomat...

Az adatközlő a következőképpen nyilatkozott: „Úchylák, olyan erős szó, ilyen drasztikus totál." Mivel az adatközlő nagyobb nyomatékot tulajdonít a szónak, egyben nyomatékosításként is felfoghatjuk az itt megjelenő vendégbetétet.

31. Én som strasne ochorela, és oné PP, szombaton munkába majd meghaltam egész idő alatt P, aztán délután P én csak fújtam, fújtam a orromot...
Én szörnyen megbetegedtem, és izé PP, szombaton munkába majd meghaltam egész idő alatt P, aztán délután P én csak fújtam, fújtam a orromot...

Az adatközlő a straíne szót találta kifejezőbbnek a magyar szörnyen helyett. „Szerintem a straSne, az olyan jó szó, azzá kifejezni, hogy beteg vót, hogy annyira beteg vótam, és az a straSne, az egy straSné slovo" (szörnyű szó).

32.... hogy totálne P oci v slzách, és Ő azt hittem, hogy meghalok.
... hogy a szemeim teljesen könnyeztek, és Ő azt hittem, hogy meghalok.

Ebbe a csoportba csupán a totálne-teljesen szót sorolom, mivel az adatközlő ezzel a szóval akarta felhívni a figyelmet a mondanivalójára. A 3. sz. adatközlő kódváltásáról vallott véleménye a követke­ző: „Szintén olyan, hogy nagyobb hangsúlyt adtam arra, hogy totálne, totálne."

33. Má azt hittem, hogy ilyenporiadny14 gyerek!
Má azt hittem, hogy ilyen rendes gyerek!

Az adatközlő kifejezőbbnek tartja zporiadny szót, mint a magyar megfelelőjét, a rendes szót.

Pontosítás

Kódváltás azért történik, mert a beszélő nyomatékosítani vagy pontosítani akarja mondanivalóját azzal, hogy megismétli szlovákul azt, amit mond. Rokon a fent említett ismétléssel, mégis szükségesnek tartottam elkülöníteni tőle, mivel az ismétlés oka a lapszus. Itt pedig a cél a pontosítás.

34. Akkor jön vele három nőszemély, nem azok­ba a arab ruhákba, hanem P hosszú kabátba P, és akkor kendő rajtuk P, és nem vót a arcuk eltakarva, neboli zahalené, hanem csak kendő...
Akkor jön vele három nőszemély, nem azokba a arab ruhákba, hanem P hosszú kabátba P, és akkor kendő rajtuk P, és nem vót a arcuk eltakarva, nem voltak elfátyolozva, hanem csak kendő...

A beszélő hangsúlyt akart fektetni a tényre, hogy nem volt az arcuk eltakarva. Úgy gondolhatta, hogy az arcuk nem volt eltakarva nem elég világos vagy félreértelmezhető. A szlovák megnevezése viszont egyértelműen utal a közlendőre. A lapszus is közrejátszott, mivel az adatközlő nem határozta meg a mondandóját pontosan. A zahalené pontos megnevezése az elfátyolozva lett volna. Erezhette a pontatlanságot, így a szlovák kifejezéssel akarta nyomatékosítani, mire is gondolt. Carol Myers Scotton szintén említést tesz a kódváltás ezen típusáról, de felhívja a figyelmet arra, hogy ettől az üzenet nem tartalmaz több információt (1988:476).

3.3.3. Távolságtartás

Az adatközlő a kódváltási távolságtartás céljából alkalmazza. Ez a típus csupán 2. sz. adatközlőnél jelenik meg, és nála sem csupán a kódváltás utal a távolságtartásra. Az adatközlőnek magyar anyanyelvű főnöke van, akivel minden esetben magyarul beszél. Attól függően, hogy a 2. sz. adatközlő milyen érzéseket táplál főnöke iránt, különböző módon nevezi őt meg, hol vezetéknevén, hol pedig keresztnevén. Nemcsak a kódváltást kell figyelembe venni, mivel elsősorban a keresztnév-vezetéknév szembenállásnak van távolságtartó szerepe. A kódváltással az adatközlő még jobban növeli a már meglévő távolságot.

Az adatközlő épp azt meséli el, hogy főnöke kirúgta egyik alkalmazottját, és nem ért egyet a döntésével, a főnökét okolja.

35. Mer P, mer a Csákóvá15 összeveszett a Mir-kávé, és a Mirka nem fog néki ötezer koronáér, ötezer korona fizetést adott nekije.
Mer P, mer a Csókáné összeveszett a Mirkávé, és a Mirka nem fog néki ötezer koronáér, ötezer ko­rona fizetést adott nekije.

Az adatközlő a harag kifejezésére vezetéknevén szólítja meg főnökét, ami már eleve távolságtartásra utal, de még fokozza azzal, hogy vezetéknevét szlovákosítja.

36. Az van rajta, hogy őneki mit kő csináni, hogy a Csóková-nak mit kő, az nincs rajta.
Az van rajta, hogy őnéki mit kő csináni, hogy a Csókáné-mk mit kő, az nincs rajta.

A második esetben az adatközlőnek szintén nézeteltérése volt főnökével a fizetése és a szerződése miatt. Itt három adatközlő beszélget egymással, mindegyik a Csóková megnevezést alkalmazza.

Az ellenkező eset is felmerül a korpuszban. Mikor a viszonyuk jó, főnökét keresztnevén nevezi, és magyarul.

37. Dilután hívott a Nóri, olyan égy órakor, hát igén, égy zoknit adtam é, úr isten, hogy mi?
Dilután hívott a Nóri, olyan égy órakor, hát igén, égy zoknit adtam é, úr isten, hogy mi?
38.... Angi akart menni próbáni, évitte azt a rolák-ot, amit a Nóritú al akartam kírni...
.. .Angi akart menni próbáni, évitte azt a garbó-X, amit a Nóritú al akartam kírni...

3.3.4. Kettős nyelvi identitás kifejezése

A beszélő azért alkalmaz bázisváltogatást, hogy kifejezze, mindkét nyelvhez egyaránt kötődik.

39.... az mindig úgy vót, hogy égy idő után P mi to nevyhovovalo P, mala somproblémy nejakéP, vyíetrenie, vsetko és PP, és valami újra tértünk P, és P, és ez, még má P leg... P, mútkor júniusba vót ilyen problémám, hogy szedtem antibiotiku­mot PP, és az megzavarta nékem a izét, de hülye fejemmé utána óvastam é, hogy mőze P porutif xxx antikoncepíné, -ny úöinok.
... az mindig úgy vót, hogy égy idő után P nekem nem felelt meg P, problémáim voltak, valamilyenek P, kivizsgálás, minden és PP, és valami újra tértünk P, és ez, még má P leg... P, mútkor júniusba vót ilyen problémám, hogy szedtem antibiotikumot PP, és az megzavarta nékem a izét, de hülye fejemmé utána óvastam é, hogy megbont­hatja P xxx a fogamzásgátló hatást.
40. PK: Mer sokszor bemegyek. Csak úgy, hogy P niösi nechcem kupit', meglátok valami jó dogot, és akkor one'PP, zoberem, nezoberem...
PK: Mer sokszor bemegyek. Csak úgy, hogy P semmit nem akarok venni, meglátok valami jó do­got, és akkor izé PP, elviszem, nem viszem el...
TA: Mi van a izébe, Sellyén, Kati?
TA: Mi van a izébe, Sellyén, Kati?
PK: Hun, Angi? Üzletünkbe? Nagy semmi PP, uz ani návStevy k nám nechodia, van égy füzetünk, amibe írjuk apánske návStevy-X. És a hülye Vigi P, tápas tót, és leírja apánske návStevy-X P makké i-ve. Még, még olyanokot beír a füzetbe, hogy javítom utána, [nevet] Mondom, dofrasa, Madárka to má opravovaű. [nevet] Nyáron ügyi, vót raj­tam égy főső, ilyen, ilyen gombos főső, és ügyi főső kettő vagy három kigombúva, nech P nech to vidia P, opálená som bola, vsetko.
PK: Hun, Angi? Üzletünkbe? Nagy semmi PP, márférfi látogatók se járnak hozzánk, van égy fü­zetünk, amibe írjuk a férfi látogatók-aX. És a hü­lye Vigi P, tápas tót, és leírja a férfi látogatók-at lágy i- ve. Még, még olyanokot beír a füzetbe, hogy javítom utána, [nevet] Mondom, a francba, magyarnak kell kijavítania^, [nevet] Nyáron ügyi, vót rajtam égy főső, ilyen, ilyen gombos főső, és ügyi főső kettő vagy három kigombúva, csak P, csak lássák P, le voltam sülve, minden.

A második szövegrészben csak azokat a bázisváltásokat veszem figyelembe, melyek nem idézetek. Ha figyelembe vesszük az adatközlő hátterét, véleményét a kódváltásról, rá kell jönnünk, hogy nem véletlenszerű, hogy épp a 3. sz. adatközlőnél fordul elő legnagyobb mértékben a bázisváltás. Az adatközlő saját bevallása szerint azért használ szlovák kifejezéseket, hogy közvetve jelezze mindkét nemzethez való kötődését. Szerinte teljesen természetes a szlovákiai magyarok körében, hogy élnek a kódváltással. Ezzel csupán a kétnyelvű környezethez szeretne alkalmazkodni, „és ha csak így lehet, akkor miért ne." Igaz, hogy attól ő még igazi magyarnak tartja magát, hogy keveri a két nyelvet, de azt is elmondta, hogy Magyarországhoz csupán „kultúra, irodalom, magyar filmek miatt kötődik, mivel a szlovákoknak nincs érdemleges kultúrájuk, irodalmuk". Az ő esetében elfogadható az a nézet, melyet Carol Myers Scotton vall: „A beszélő azt akarja kifejezni, hogy ő nemcsak X, de Y is" (1988: 170). Olyan nyelvi kettősség alakulhatott ki az adatközlőben, mely szerint vonzódik a magyar nyelvhez, mivel ezt tartja anyanyelvének. A magyar a szolidaritás nyelveként jelenik meg. Viszonta szlovák nyelvet is magáénak érzi. Ez az erősen domináns szlovák környezet hatása, amelyben a beszélő dolgozik. Kiválthatta ezt a munkatársaihoz való erős kötődése is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyfajta alkalmazkodásról is szó van.

3.3.5. Játék a nyelvvel

A beszélők játék céljából élnek a kódváltással. Korpuszomban egy teljes interjú bizonyítja ezt a feltevést. A beszélők jelenlétem nélkül készítették a felvételt, így feszélytelenül viccelődtek a kódváltással. Az interjú, melyből itt idézek, az egyetlen, melynek a társalgási alapnyelve a szlovák. így nem állt módomban más példákkal összehasonlítani. Leegyszerűsítve a kódváltás funkcióit az itt feltüntetett interjúrészlet példaként szolgál arra, hogyan lehet a kódváltást felhasználni nyelvi játékra. A részletesebb elemzésre bővebb anyag szükséges.

41. PK: Spravíme si ípionázny délután.
PK: Csinálunk kémkedős délutánt.
D: Ano, a potom?
D: Igen és aztán?
PK: Ebéd után P tője po obede, od P do obe..., blabla...
PK: Ebéd után P az ebéd után, -tói P ebédi..., bla­bla...
D: A potom si dámé spionázny P [hangsúlyos] anyag.
D: Es utána veszünk kémkedős P [hangsúlyos] anyag.
PK: Ano PP, dámé si anyag P, budeme sa slnit'P a napozovat' P, budeme Ipiónovai P manusz-ov
PK: Igen PP, veszünk anyagot P, fogunk napozni P, és a manusz-okat bámulni P, bámulni fogjuk P
PP, jó manusz-ov.
a manusz-ofcaí PP, jó manusz-ofcaí.
D: Jó manusz-ov.
D: Jó manusz-okat.
PK: [hangsúlyos] Jó manusz-ov, jó manusz-ov, jó manusz-ov, takze niő neuvidíme podla mna. [ne­vet]
PK: [hangsúlyos] Jó manusz-ofeaí, jó manusz-okat, jó manusz-ofcaí, ezért szerintem semmit sem fogunk látni, [nevet]
D: Takto urőite nie!
D: Így biztos nem!
PK: [hangsúlyos] A P idem najednu cigi PP, to tu P, lebo potom príde nejaká zákazníőka a nebudem mat'P moznost, prílezitosfP? apriebezne [PAR. INNEN] idem [PAR. EDDIG] cigiz-ovaf.
PK: [hangsúlyos] És P megyek egy cigire PP, ezt most P, mert aztán jön valamilyen vendég, és nem lesz lehetőségem, alkalmam PP, és folyamatosan [PAR.INNEN] megyek [PAR.EDDIG] cigiz-ra.
D: [PAR. INNEN] Cigiz-ovaf? [PAR. EDDIG] [vagas]
D: [PAR.INNEN] Cigiz-ní? [PAR.EDDIG] [vagas]
PK: Kúpila som na vacsur- u tökmag-y PP, és...
PK: Vettem vacsora-ra tökmag-oí PP, és...
M: És budeS szotyi-fovaí's nimil
M: És fogsz tökmagoz-n/?
PK: Budem szotyi-fcovaf's nimi [hangsúlyos], és az a lila, co si dostala P dárekl PP Kedy donesieS ukázafí
PK: Fogok tökmagoz-w [hangsúlyos], és az a üla, amit kaptál P ajándék? PP Mikor hozod el meg­mutatni?
M: Maj oné P dovolenka után P hozom, [nevet]
M: Maj izé P szabadság után P hozom, [nevet]
PK: Óóó, ale zajtra dones také P, to maié nieöo.
PK: Óóó, de holnap hozd el olyan P, azt a kicsi valamit.
M: AHA, tú kapsul
M: AHA, azt a tarisznyát!
PK: NO, to asi P megnézem.
PK: NO, azt talán P megnézem.
M: Jó P, marha som sa teSila.
M: Jó P, marha boldog voltam.
PK:Űha...
PK.Űha...
M: De aj sa mipáöi iá vőiícu [PAR. INNEN] Oiy an jó [PAR. EDDIG] lehet.
M: De tetszik is az az illat. [PAR.INNEN] Olyan jó [PAR.EDDIG] lehet.
PK: [PAR. INNEN] tazká [PAR. EDDIG], ináő je taká straíne silná, ukáz PP még egyszer!
PK: [PAR.INNEN] Nehéz [PAR.EDDIG], különben olyan szörnyen erős, mutasd PP még egyszer!
M: Lehet!
M: Lehet!
PK: Lehet [PAR. INNEN], lehet... [PAR. EDDIG]
PK: Lehet [PAR.INNEN], lehet... [PAR.EDDIG]
M: [PAR. INNEN] De jó. [PAR. EDDIG] NOJe to silná, ale pre mna bude.
M: [PAR.INNEN] De jó. [PAR.EDDIG] NO, erős, de nekem lesz.
PK: A odkial'si zobrala na hu?
PK: Es honnan volt rá pénzed?
M: Néviem P, niésom k tomu nemala, ziadne vy-svetlenie.
M: Nem tudom P, nem volt hozzá semmi, semmi­lyen magyarázat.
PK: Meglepetés!
PK: Meglepetés!
M: Meglepetés, de uzsom to bepakól-ovű/a.
M: Meglepetés, de már bepakol-to/w.
PK: [nevet] MáS uz aj tásk-M hotovú, vsetko?
PK: [nevet] Már elkészítetted a táská-í is, mindent?
M: Ühüm...
M: Ühüm...
PK: Ty si marha Sikovná\
PK: Te marha ügyes vagy!
M: A do dvoch bepakól-ova/ö som P, egybe som dala P hrubé veci..,
M: És kettőbe bepakol-tom P, egybe tettem a P vastag dolgokat...
PK: AHA!
PK:AHA!
M: Vetrovku Pado másik-ove som vSetko P íup! Uz iba PPP, uz iba také, co tam mám? Kapsu alebo také.
M: Dzsekit P, és a másik-öa mindent P supp! Már csak PPP, már csak olyanok, mi van még ott? Ta­risznya vagy ilyenek.
PK:Ühüm...
PK:Ühüm...
M: Alebo tampónov, őo eSte pouzívam, naposled-nú chvíFu, akkor ul iba to a hopp, suppl
M: Vagy tamponok, amit még használok, utolsó pillanatban, akkor csak hopp, supp!
PK: Uzsijedlal
PK: Már ettél?
M: Persze!
M: Persze!
PK: NO?
PK: NO?
M: HAÁA PPP, máma megyünk P piálesz-fcovaíl
M: HÁAÁ PPP, máma megyünk P piál-m7
PK: Menték ki? Po babke vybavíte? JAJ, keby som mala odvoz onej P, ale niő. Povedál, ze mám isi autobusom.
PK: Menték ki? A nagymama után elintézitek? JAJ, ha lenne, aki elvigyen P, de semmi. Azt mond­ta, hogy menjek autóbusszal.
M: [hangsúlyos] Milyen buta!
M: [hangsúlyos] Milyen buta!
PK: Nagyon P, maximálne buta PP [hangsúlyoz], maximálisan.
PK: Nagyon P, maximálisan buta PP [hangsú­lyoz], maximálisan.
M: Buta, mer P lehet, hogy néki is vóna belűlle P valami...
M: Buta, mer P lehet, hogy néki is vóna belűlle P valami...
PK: Ale je to neskoro, pedig PP a neviem őo a neviemco...
PK: De késő van, pedig PP, és nem tudom mi, és nem tudom mi...
M: És hele P, fígyi P, és az a izé, piros Favoritka, az, az a tied, haver?
M: Ésfigyi P, figyi P, és az a izé, piros Favorit, az, az a tied, haver?
PK: Az ki?
PK.Azki?
M:Pali!
M:Pali!
PK: Azt nem ismerém, az ki?
PK: Azt nem ismerém, az ki?
M: [hangsúlyos] Az a P olyan szöcskős16 baj/ife,n olyan P, olyan sző..., szőke...
M: [hangsúlyos] Az a P olyan szöcskős baj/iíz, olyan P, olyan sző..., szőke...
PK: Szőke?
PK: Szőke?
M: Én nem tudom.
M: Én nem tudom.
PK: JAJ, ten stary P ony...
PK: JAJ, az az öreg P izé...
M: Igén, igén, de ked'vodkúz-ujeS s ním, tak égy odvoz-t kibírhatna.
M: Igén, igén, de hogyha vodkáz-gatsz vele, ak­kor égy fuvar-t kibírhatna.
PK: A, nem tudom. Tője taky Ppodozrívy P ember.
PK: Á, nem tudom. Az olyan P gyanús P ember
M:NOaőo?
PM: NO és mi?
PK: A, én by som sa íé\-ovala\ Hahaha, az nem jó P, az nem jó! LepSiepre mna vymyslite]
K: Á, én íé\-nék\ Hahaha, az nem jó P, az nem jó! Jobbat találjatok a számomra]

3.3.6. Intézmények, létesítmények megnevezése

Az adatközlő egy bizonyos intézményt vagy létesítményt szlovákul nevez meg, mivel a szlovák elne­vezése ismeretes mindenki számára.

42. Én jövő szerdán megyék, ott lesző trinicá-n a jövő szerdán?
Én jövő szerdán megyék, ott lesző vásárcsarnok­ban a jövő szerdán?
43. Üü, ember fél naponkint nem vót ott a trzni-cá-n.
Üü, ember fél naponkint nem vót ott a vásárcsar-nok-ban.

Ez az eset csupán a második és a harmadik adatközlőre érvényes, akik úgy vélték, hogy magyarul és szlovákul is egyaránt úgy nevezik meg az épületet. Csodálkozva mondták az interjú során, hogy„hát az a neve, nem?". A 3. sz. adatközlő meg is jegyezte: „Az trznica, az olyan, mintha Billát mondanának, annak az a neve." A 2. sz. adatközlő szintén hasonlóképpen nyilakozott róla, ő is úgy gondolta, hogy az említett vásárcsarnoknak Trznica a neve, és akkor úgy kell megnevezni. A szó bizonyos fokig elveszthette idegen jellegét, mivel a környezetükben mindenki a szlovák kifejezést használja a vásárcsarnok megnevezésére.

 

4. Összegzés

Munkám során négy adatközlő kódváltási szokásaival foglalkoztam. A kódváltást a pragmatika nézőpontjából közelítettem meg. A vizsgálathoz interjúkat készítettem az adatközlőkkel a legintimebb színtereken: családban, baráti társaságban, így a tanulmányban közölt példák a beszélők legbensőségesebb nyelvhasználatát tükrözik. Egy nyelvhasználati kérdőív segítségével szembesítettem őket saját nyelvhasználatukkal azért, hogy kiderítsem, valójában miért is váltanak kódot. A kódváltás okainak és funkcióinak vizsgálatakor az adatközlők és személyes véleményemre támaszkodtam, ami természetesen nem tükrözheti teljes mértékben az objektív valóságot. Mégis a hitelesség mellett szól, hogy az eredmények nagyon hasonlítanak a szakirodalomban megjelenőkhöz, tehát a kódváltás okai és funkciói hasonlóak lehetnek egyes kétnyelvű közösségekben. Ez természetesen nem zárja ki azt a tényt, hogy a kódváltásnak az általam vizsgált közösségben feltárt okai és céljai nem feltétlenül jelennek meg minden kétnyelvű közösségben. A vizsgálat alapján a kódváltás leggyakoribb okai az említett közösségben az idézés, melynek különböző típusai vannak, a kommunikációs helyzet változása, nyelvi hiány vagy lapszus, kötés. A kódváltást kiválthatja az előző megnyilatkozás és idegen nyelvű szöveg is. A kódváltás lehetséges funkciói szintén nagyon sokrétűek: alkalmazkodás, visszautalás, hatáskeltés, melynek szintén több típusát tüntettem fel, távolságtartás, kettős nyelvi identitás kifejezése játék a nyelvvel és intézmények, létesítmények megnevezése. Ezek az okok és funkciók nem elszigetelten jelennek meg, ami annyit jelent, hogy egy bizonyos kódváltásnak egyszerre több oka vagy funkciója lehet.

A munka alátámasztja, hogy a kódváltás természetes jelenség az általam vizsgált társaságban. Nem valamiféle rendszertelen nyelvhasználatról van szó, hanem egy olyan beszédmódról, melynek megvannak a szabályai. A nyelvművelők által terjesztett vélemény, amely szerint hibás „makaróninyelv"-vel állunk szemben, nem fogadható el. A munka azt is bizonyítja, hogy a kódváltásnak a „nyelvi hiány" mellett számos más oka és funkciója is lehet. Ezek tudatában egyetlen nyelvművelőnek sincs joga „leszoktatni" az egyént az effajta beszédmódról már csak azért sem, mert az ember alapvető joga úgy beszélni legfőképpen a legintimebb színtereken, ahogy azt ő óhajtja.

 

Jegyzetek

  1. Ez a tanulmány egy nagyobb terjedelmű munka része, mely részletesen vizsgálja, milyen nyelvtani szabá­lyok és megkötések jelennek meg a kódváltásos beszédmódban.
  2. [...] A mindennapi (beszélt) nyelv alsóbb rétege, amely inkább az alacsonyabb iskolázottságú társadalmi rétegekhez kötődik, szubstandard-nak nevezhető. Legfelső rétege, amely nem csoportnyelvi jellegű, a szlo­vákiai magyar standarddal érintkezik, ahhoz közelít (különösen írásban); ezt a változatot kóznyelv-nek ne­vezhetjük (Lanstyák 1998:23).
  3. A vernakuláris nyelvváltozat az a nyelvváltozat, amely valamely nyelvközösség legsajátabb, mindennapi kommunikációs eszköze; amelyet a nyelvközösség minden tagja hibátlanul használ (Gal 1991:126). Magyarul félrevezető műszóval - alapnyelvnek is nevezik.
  4. Barátnőimről lévén szó ezt megengedhettem magamnak; ezenkívül az adatközlőtől adatainak felhasználásá­hoz utólagosan engedélyt kértem.
  5. Az analóg szó olyan, mely mindkét nyelvben azonos vagy nagyon hasonló hangalakú és jelentésű.
  6. Az általam vizsgált beszélők különböző színtereken való nyelvhasználata megegyezik az RSS-kutatásban részt vevő adatközlők nyelvhasználatával. Az adatközlők a templomban és kultúregyesületben kizárólag magya­rul beszélnek. Három adatközlő mindkét nyelvet használja az üzletben, vendéglőben, szórakozóhelyen, or­vosi rendelőben és a munkahelyén. A postán és hivatalban csupán ketten használják a magyar és a szlovák nyelvet egyaránt, a rendőrségen és bankban pedig egy. Az NL adatközlő a kultúregyesületen és a templomon kívül mindenütt szlovákul beszél (vö. Lanstyák 2000a: 122-123.).
  7. Személyek olyan hálózata, melyhez az egyén közvetve vagy közvetlenül tartozik neme, baráti vagy más tár­sadalmi kapcsolatai miatt (Trudgill 1992: 67).
  8. Ez már a kódváltás céljai közé tartozik (1. a következő alfejezetben).
  9. A hívtam neki 'felhívtam' vonzatkölcsönzés, vö. sz. zavolal som mu (szó szerint „hívtam neki").
  10. Azokat a kódváltásokat veszem figyelembe, melyek saját nyilatkozatára vonatkoznak. A többivel később foglalkozom.
  11. Nyelvjárási 'hát'.
  12. Túlhelyesbített hangalakról van szó. A túlhelyesbítés azaz (...) „az adott nyelvben, ill. nyelvváltozatban nem normatív forma használatának hátterében egy megbélyegzett (vagy annak vélt) forma elkerülésére, illetve egy nagyobb presztízsű változat használatára való törekvés áll" (Lanstyák 2000a: 186).
  13. Nyelvjárási furt  'folyton'.
  14. A standard szlovákban poriadny.
  15. A teljes diszkréció biztosítása miatt a vezetékneveket megváltoztattam.
  16. A nyelvjárási szöcskő 'szöcske'.
  17. A baj/u'z a bajusz és afúzy összevonásából keletkezett.
  18. A Vidiek rockzenekar.
  19. A domluveno 'megbeszélve' cseh szó.
  20. „A szabadságol 'szabadságot tölt' a magyar nyelv szlovákiai változataiban tárgyatlan, a közmagyarban tár­gyas: valakit szabadságol" (Lanstyák 1998:46).
  21. A Kaskády földraj zi név.
  22. A megyek kozmetikára 'megyek kozmetikushoz' vonzatkölcsönzés, vö. idem na kozmetika (szó szerint „megyek kozmetikára").
  23. Az iskolázás a közmagyarban lehet tanfolyam, iskola vagy továbbképzés. ,JEXnagyolásról vagy aluldiffe-renciálásról akkor beszélünk, ha a kétnyelvű beszélők nagyobb gyakorisággal használják a kevésbé specifi­kus, általánosabb, átfogóbb megnevezéseket, mint első nyelvük egynyelvű beszélői, mivel másodnyelvükben a specifikusabb fogalomnak vagy nincs neve, vagy ha van is, ritkábban használatos" (Lanstyák 1998:74).
  24. A kvé hangalakkölcsönzés, a „q" betű szlovák neve kvé.
  25. Asehia Sehatex rövidítése.
  26. Az OKEJ az oké szó (vö. ang. 0. K.) szlovákos alakja.

 

Hivatkozások

Auer, Péter 1988. A conversation analytic approach to code-switching and transfer. In Heller, Monica szerk. 1988. 187-213.

Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Blommaert, Jan 1992. Codeswitching and the Exclusivity of Social Identities: Somé Data from Campus Kiswahili. In Journal of Multilingual and Multicultural Development. 13.57-70.

Gal, Susan 1979. Language Shift: Social Determinants ofLinguistic Change in Bilingual Austria. New York - San Francisco - London, Academic Press.

Gal, Susan 1991. Kódváltás és öntudat az európai periférián. In Kontra Miklós szerk. Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. Budapest, Magyarságkutató Intézet, 123-157.

Grosjean, Francois 1995. A psycholinguistic approach to code-switchig: The recognition of guest words by bilinguals. In Mikoy, Lesley-Muysken, Pieter szerk. One speaker, two languages: crossdisciplinaryperspectives on code-switching. Cambridge, Cambridge UP, 259-275.

Gumperz, John J. 1982. Conversational Code Switching. In Discourse Strategies, Cambridge UP, 59-99.

Hammink, Julianne E. 2000. A Comparison ofthe Code Switching Behavior and Knowledge ofAdults and Children. University of Texas at El Paso, 1-21. http://hamminkj.tripod.comfoabel/CS_paper.htm.

Heller, Monica szerk. 1988. Code-switching: Anthropological and Sociolinguistic Perspectives. Berlin, Mouton de Gruyter.

Jakab István 1983. Nyelvünk és mi. Bratislava, Madách Kiadó.

Labov, William 1984. Field Methods ofthe Project on Linguistic Change and Variations. In Language in Use. 30-53.

Lanstyák István - Szabómihály Gizella 1996. Kódváltás és nemzeti azonosságtudat. In Gadányi Károly, Bokor József és Guttmann Miklós szerk. Nyelvi tudat, identitástudat, nyelvhasználat. Szombathely, BDTK, 163-174.

Lanstyák István 1998. A magyar nyelv szlovákiai változatainak sajátosságai. Dunaszerdahely, Lilium Aurum.

Lanstyák István 2000a. A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest-Pozsony, Osiris Kiadó - Kalligram Kiadó - MTA Kisebbségktató Műhely.

Lanstyák István 2000b. K otázke striedania kódov (mad'arského a slovenského jazyka) v komunite Madarov na Slovensku. In Slovo a slovesnosfl. 17.

McClure, Erica 1981. Formai and Functional Aspects of Code-switched Discourse of Bilingual Children. In Durán, R. szerk. Latino Language and Communicative Behavior. Norwood, New Jersey, Ablex, 69-94.

Poplack, Shana 1988. Contrasting patterns of code-switchng in two communities. In Heller, Monica szerk. 1988. 215-245.

Myers Scotton, Carol - Ury, William 1977. Bilingual Strategies: The Social Functions of code-switching. In International Journal ofthe Sociology ofLanguage 13.5-20.

Myers Scotton, Carol 1988. Code Switching as Indexicai of Social Negotiations. In Heller, Monica szerk. 1988. 151-186.

Myers Scotton, Carol 1990. Constructing the Frame in Intrasententiaí Codeswitching. Paper Prepared for Annual Meeting, Societas Linguistica Europaea. Bern, 1-20.

Myers Scotton, Carol 1993 Common and Uncommon Ground: Social and Structural Factors in Code Switching. In Language in Use 22.475-503.

Trudgill, Péter 1997 [1992]. Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Ford. Sándor Klára. Szeged, JGYTF Kiadó.

 

Függelék

1. Részlet a felhasznált adatbázisból Általános beszélgetés mindennapi dolgokról - TA, PK, SM

PK: Láttam a Maroskó-nak a Pioneer-es autóját...
PK: Láttam a Maroská-nak a Pioneer-es autóját...
SM: Majdnem beleugortá, ügyi?
SM: Majdnem beleugortá, ügyi?
PK: Fű, mondom, ez MaroSko P uz doSiel P a tak... [szünet] Angi, beteg vótá te is, hallottam!
PK: Fű, mondom, ez Maroska P már megjött P és így... [szünet] Angi, beteg vótá te is, hallottam!
A: De Kati, hogy te hogy nézte ki vasárnap a temp­lomba!
A: De Kati, hogy te hogy nézte ki vasárnap a temp­lomba!
PK: JAJ! Annyira szörnyű!
PK: JAJ! Annyira szörnyű!
A: Mondom, ez most vagy marha beteg, vagy ki tudja, mikor mentetek haza szombaton.
A: Mondom, ez most vagy marha beteg, vagy ki tudja, mikor mentetek haza szombaton.
PK: Nem, nagyon beteg vótam. Nagyon, égy az, hogy nagyon beteg vótam P péntekén P, úgy kezdődött, hogy péntekén vótam VidiekK koncérton PP Metróba [nevet] tudod, milyen jó diszkó vót! JAMES csinálja a diszkót, a angol tanárunk...
PK: Nem, nagyon beteg vótam. Nagyon, égy az, hogy nagyon beteg vótam P péntekén P, úgy kezdődött, hogy péntekén vótam 'Vidiek' koncérton PP Metróba [nevet] tudod, milyen jó diszkó vót! JAMES csinálja a diszkót, a angol tanárunk...
A: Komolyan?
A: Komolyan?
PK: NO! De olyan diszkó, hogy P Andi, én olyan zenére táncótam, hogy RED HOT CHILLIPEPPERS még ilyen , ilyen, ilyen hülyesígék, totál őrűtsígek, hogy...
PK: NO! De olyan diszkó, hogy P Andi, én olyan zenére táncótam, hogy RED HOT CHILLI PEPPERS még ilyen , ilyen, ilyen hülyesígék, totál őrűtsígek, hogy...
TA: Kivé vótá, te?
TA: Kivé vótá, te?
PK: A Vigiékké, azzá a partivá, aztán ott aludtam Sellyén P, és réggé főkétem, és izé P, náthám lógott a fődön.
PK: A Vigiékké, azzá a partivá, aztán ott aludtam Sellyén P, és réggé főkétem, és izé P, náthám lógott a fődön.
A: Úgy, mint én osztálytalálkozó után.
A: Úgy, mint én osztálytalálkozó után.
PK: Én som strasne ochorela, és oné PP, szom­baton munkába majd meghaltam egész idő alatt
PK: Én szörnyen megbetegedtem, és izé PP, szom­baton munkába majd meghaltam egész idő alatt
P, aztán délután P én csak fújtam, fújtam a orro-mot...
P, aztán délután P én csak fújtam, fújtam a orro-mot...
TA: Mi vót autósulin?
TA: Mi vót autósulin?
PK: Autósulin? Máma PP vetítettek ilyen P, ilyen diafilméket, mint iskolába, én még azon röhögtem magamba, hogy P beütünk, mint a iskolapadba, és kicsik vótunk, hogy szerettük a izé vetíttésékét, nem olyan izé nagy atrakció, [nevet] [PAR. INNEN] és péntekén [PAR. EDDIG] megyék trenazér-xa...
PK: Autósulin? Máma PP vetítettek ilyen P, ilyen diafilmekét, mint iskolába, én még azon röhögtem magamba, hogy P beütünk, mint a iskolapadba, és kicsik vótunk, hogy szerettük a izé vetíttésékét, nem olyan izé nagy atrakció, [nevet] [PAR. INNEN] és péntekén [PAR. EDDIG] megyék szimulátor-ra
TA: [PAR. INNEN] És mit izétek? [PAR. ED­DIG]
TA: [PAR. INNEN] És mit izétek? [PAR. ED­DIG]
PK: De én absolútne neviem, hogy jak sa zaradüjú rychlosti, vagy valami. Jézusom!
PK: De én abszolút nem tudom, hogy hogyan tesszük be a sebességet, vagy valami. Jézusom!
A: Galántára jársz?
A: Galántára jársz?
PK: Nem, Sellyén van a P autóiskola, és a manusz, hogy P Galántán péntekén lesz P nékünk termín. És mondom néki, hogy P [hangszínváltozás] vy nás tam zoberiete, alebojakol És ten P, NO bohuzialnie, mám dovolenku. És...
PK: Nem, Sellyén van a P autóiskola, és a manusz, hogy P Galántán péntekén lesz P nékünk időpont. mondom néki, hogy P [hangszínváltozás] maga minket oda elvisz, vagy hogyan! És o P, NO sajnos nem, szabadságom van. És...
TA: Má autóvá fog kölleni menni?
TA: Má autóvá fog kölleni menni?
PK: Az nem, az még csak az a izé, az a P hogy mondják P, olyan P szimulátor.
PK: Az nem, az még csak az a izé, az a P hogy mondják P, olyan P szimulátor.
TA: JAJ! JAJ!
TA: JAJ! JAJ!
PK: Tudod?! És hogy oda el köll mennünk magunknak. Akkor én megyék réggé nyócra, megyék a háromnégyed hetes busszá vagy milyenné...
PK: Tudod?! És hogy oda el köll mennünk magunknak. Akkor én megyék réggé nyócra, megyék a háromnégyed hetes busszá vagy milyenné ...
A: Dogozó?
A: Dogozó?
PK: Há dogozók, csak megmondom a Mihálynak, hogy nyócra megyék oda P trenazérxa... Megyék vonattá, megyék veled! És odaírék én nyócra? Odaírék?
PK: Hádógozok, csak megmondom a Mihálynak, hogy nyócra megyék oda P szimulátorra... Megyék vonattá, megyék veled! És odaírék én nyócra? Odaírék?
TA: Hol van az?
TA: Hol van az?
PK: Taverna utáni ucába. Odaírék?
PK: Taverna utáni ucába. Odaírék?
A: Persze!
A: Persze!
PK: Akkor domluvenoX9\ Megyék veled, avva a hetessé, ami Peredén van hétkor? Jó van, fél órává többet aludhatok. NO, és akkor a manuszfe? izé PP vetítette azokot a hülyesígékét, és magyarázta, hogy P [hangszínváltozás] ano, rychlost'je tak, és kérdezte, hogy hányan vezettek, valami öten a tízbű. [felemeli a hangját] A to budepre vás hrac-ka\ És én égy P izévé, nem tudom, hogy vagy a Mfo-nak P, a Vietnamec-mk a felesége, vagy annak a P testvére, mer Mit'o má elvát P, és ö japán neve van a nőnek, tudod.
PK: Akkor megbeszélvel Megyék veled, avva a hetessé, ami Peredén van hétkor? Jó van, fél órá­vá többet aludhatok. NO, és akkor a manusz-fai izé PP, vetítette azokot a hülyesígékét, és magyarázta, hogyP [hangszínváltozás] igen, a sebesség így van, és kérdezte, hogy hányan vezettek, valami öten a tízbű. [felemeli a hangját] És ez játék lesz nektekl És én égy P izévé, nem tudom, hogy vagy a Mirvo-nak P, a vietnámi-nak a felesége, vagy annak a P testvére, mer Mityo má elvát P, és ö japán neve van a nőnek, tudod.
TA: Olyan kicsinkó?
TA: Olyan kicsinkó?
PK: Szőke, de ők ketten vannak ik..., ikrek a csa­jok, és mind a kettő Vietnamec-ho mént feleségű
PK: Szőke, de ők ketten vannak ik..., ikrek a csa­jok, és mind a kettő vietnámi-ho ho mént felesé-
P, egyik a Mifo-ho, az má elvát, a másik még, nem tudom kihö. Az a csaj is mondja, hogy ő még nem űt, mondom, és se ütem volán mögött, totál kezdő vagyok, mondom, ha nékem ott fog valaki pattogni, hogy milyen bamba vagyok, hát én fogok velük pattogni. Azér mentem oda, hogy tanuljak.
gű P, egyik a Mityo-ho P az má elvát, a másik meg, nem tudom kihö. Az a csaj is mondja, hogy ő még nem űt, mondom, és sé ütem volán mögött, totál kezdő vagyok, mondom, ha nékem ott fog valaki pattogni, hogy milyen bamba vagyok, hát én fogok velük pattogni. Azér mentem oda, hogy tanuljak.
A: Nem, nem!
A: Nem, nem!
PK: Nem fognak?
PK: Nem fognak?
A: Abszolút nem. Marha rendesek!
A: Abszolút nem. Marha rendesek!
PK: Remélem, hogy...
PK: Remélem, hogy ...
A: Sokká jobban örűnek olyanoknak, akik még nem vezettek.
A: Sokká jobban örűnek olyanoknak, akik még nem vezettek.
PK: Mer nem dobják a eszüköt?!
PK: Mer nem dobják a eszüköt?!
A: NO, mer téged fognak tanítani a ő techniká­jukká ...
A: NO, mer téged fognak tanítani a ő techniká­jukká ...
PK:Igén!
PKIgén!
A: De azok, aki má vezettek, azoknak má van égy bizonyos technikájuk.
A: De azok, aki má vezettek, azoknak má van égy bizonyos technikájuk.
PK: Mer vót ott égy gyerek, aki azt mondta, hogy
PK: Mer vót ott égy gyerek, aki azt mondta, hogy
A: Mennyibe kerűt, Kati?
A: Mennyibe kerűt, Kati?
PK: Hétezer égyszázkilencven.
PK: Hétezer égyszázkilencven.
TA: Mennyit fizette be lízingre, most é esőre?
TA: Mennyit fizette be lízingre, most é esőre?
PK: Ötöt. [szünet] JAJ, én most szabadságolok22 tegnap, máma, mer beteg vagyok... A: Kiírattad magad?
PK: Ötöt. [szünetl JAJ. én most szabadságolok tegnap, máma, mer beteg vagyok ... A: Kiírattad magad?
PK: Nem írattam ki magam, mer én otthon aztán P, izé bedilizék PP, és én csak úgy erre a két napra, [szünet] Aztán még szombaton P kijöttünk ide é P, Piri, Szilvi még mink a Zsuzskává PP, és bagóztunk, bagóztunk P, és annyira csípte a szememét a cigi, hogy totálne P oői v slzách, és xxx azt hittem, hogy meghalok. Vót érted a MaroS Sellyén?
PK: Nem írattam ki magam, mer én otthon aztán P, izé bedilizék PP, és én csak úgy erre a két napra, [szünet] Aztán még szombaton P kijöttünk ide é P, Piri, Szilvi még mink a Zsuzskává PP, és bagóztunk, bagóztunk P, és annyira csípte a szememét a cigi, hogy totálisan P könnyeztek s szemeim, és xxx azt hittem, hogy meghalok. Vót érted a Maros Sellyén?
SM: NO, mindénnap megyék.
SM: NO, mindénnap megyék.
PK: Mindénnap elmégy érted? Má azt hittem, hogy ilyen poriadny gyerek! [szünet - tévében szörfösök] Dagmar mondta, hogy így izét é [nevet] megpróbált, milyen, mire állni? Szörfre áll­ni, mikor vótak Horvátországba, és egyszer próbát, beőtözött a izébe PP, nepremokavá vesta, mindén PP, és ráállt P ilyen eddig érő vízbe é P, fölőméte, és P így é ...
PK: Mindénnap elmégy érted? Má azt hittem, hogy ilyen rendes gyerek! [szünet- tévében szörfösök] Dagmar mondta, hogy így izét é [nevet] megpróbált, milyen, mire állni ? Szörfre állni, mikor vótak Horvátországba, és egyszer próbát, beőtözött a izébe PP, vízálló mellény, mindén PP, és ráállt P ilyen eddig érő vízbe é P, fölőméte, és P ígyé...
A: Jézus!
A: Jézus!
PK: Modrinal Gyütt haza, még mindig égy sárga vót néki itt a egyik fele é. [nevet] Tudod, manusza, az szörfözik néki rendesen. Én azt nem tudom meg..., nechápem, hogy P jak tofunguje. Kaskády2x-n vótunk égy hónapja, szeptember végin vót ilyen, ilyen xxx valamilyen majstrovstá, nem tudom hányadik, tudod, ilyen, etapy-k szoktak len­ni, és ott vót a befejező verseny Kaskády-n P, hogy ott mennyi vót! És hogy ott Horvátországba vót égy surfista, aki nem tudott úszni. Képzed é! [fel­emeli a hangját] Surfuje P, és nevieplávaű.
PK: Kékfoltl Gyütt haza, még mindig égy sárga vót néki itt a egyik fele é. [nevet] Tudod, manusza, az szörfözik néki rendesen. Én azt nem tudom meg ...,nem értem, hogy P hogyan működik. Kaskády-n n vótunk égy hónapja, szeptember végin vót ilyen, ilyen xxx valamilyen bajnokságok, nem tudom hányadik, tudod, ilyen, szakaszok szoktak lenni, és ott vót a befejező verseny Kaskády-n P, hogy ott mennyi vót! És hogy ott Horvátországba vót égy szörfös, aki nem tudott úszni. Képzed é! [felemeli a hangját] Szörfözik P, és nem tud úszni\
A: Azokon van az a izé ...
A: Azokon van az a izé ...
PK: Van rajta az a P, ő hugyan mondják azt? chranná, mentőmellény! [szünet]
PK: Van rajta az a P, ő hugyan mondják azt? Men­tő, mentőmellény! [szünet]
A: Jársz még a Bekőnéhöz?
A: Jársz még a Bekőnéhöz?
PK: NO!
PK:NO!
A: Mit szedsz?
A: Mit szedsz?
PK: Dianát. Igén. Mer én amit eddig a..., amit szedtem P, az mindig úgy vót, hogy égy idő után P mi to nevyhovovalo P, mala somproblémy ne­jüké P, vyíetrenie, vSetko, és PP, és valami újra tértünk P, és ez még má P leg... P, múltkor júniusba vót ilyen problémám, hogy szedtem antibiotikumot PP, és az megzavarta nékem a izét, de hülye fejemmé utána óvastam é, hogy mőze Ppo-ruSif xxx antikoncepcné, -ny úőinok. Most amit kaptam tablettát, azon megnéztem, azon nem vót semmi ilyen. Hogy ilyenek vannak, óvastam teg­nap a izé P, návod-oX, hogy pri liecbe syftlisu ... [szünet] Ne hajigálja, mer oné...!
PK: Dianát. Igén. Mer én amit eddig a..., amit szedtem P, az mindig úgy vót, hogy égy idő után P nekem nem felelt meg P, problémáim voltak, valamilyenek?, kivizsgálás, minden, és PP, és valami újra tértünk P, és ez még má P leg... P, múltkor júniusba vót ilyen problémám, hogy szedtem antibiotikumot PP, és az megzavarta nékem a izét, de hülye fejemmé utána óvastam é, hogy meg P bonthatja a xxx fogamzásgátló, -ói hatást. Most amit kaptam tablettát, azon megnéztem, azon nem vót semmi ilyen. Hogy ilyenek vannak, óvastam tegnap a izé P, utasítás-t, hogy a szifilisz gyógyí­tásánál... [szünet]
A: Amúgy Kati, tudatosítottad, hogy szlovákú be-szété velem szombaton?
A: Amúgy Kati, tudatosítottad, hogy szlovákú be-szété velem szombaton?
PK: [nevet] Mikor? Mit mondtam?
PK: [nevet] Mikor? Mit mondtam?
A: Mondom, hogy ez a Kati olyan beteg, hogy nem tudja kivel beszél.
A: Mondom, hogy ez a Kati olyan beteg, hogy nem tudja kivel beszél.
PK: Tudod mi, Andi! Akkor szombaton éngém fölhívott a Takács Szilvia, hogy menjek ki vele a teplomho, ügyi. Akkor kimentem vele, és aztán még beütünk izé égy kávéra P, és...
PK: Tudod mi, Andi! Akkor szombaton éngém fölhívott a Takács Szilvia, hogy menjek ki vele a teplomho, ügyi. Akkor kimentem vele, és aztán még beütünk izé égy kávéra P, és ...
TA: Te is vótá gratuláni?
TA: Te is vótá gratuláni?
PK: Nem, én nem vótam, én csak kikisértem a Szilvit, aztán beütünk égy kávéra, cigiztünk, mindén, és én P beszélek, beszélek néki P, és P és mala somjednu vec, hogy el köllött néki mondanom P, és mondom P Szilvi, nem baj, hogy szlovákú mondom, nékem szlovákra áll a szám, mondom, énné..., én ezt P tudod P, égy szlovák emberré kapcsolatos az a dolog, és akkor, ha én avvá beszélek, akkor szlovákú beszélek, szlovákú gondúkozok...
PK: Nem, én nem vótam, én csak kikisértem a Szilvit, aztán beütünk égy kávéra, cigiztünk, mindén, és én P beszélek, beszélek néki P, és P és volt egy dolog, hogy el köllött néki mondanom P, és mondom P Szilvi, nem baj, hogy szlovákú mondom, nékem szlovákra áll a szám, mondom, énné..., én ezt P tudod P, égy szlovák emberré kapcsolatos az a dolog, és akkor, ha én avvá beszélek, akkor szlovákú beszélek, szlovákú gondúkozok...
A: Komolyan?
A: Komolyan?
PK: Igén! És én akkor úgy átallok, hogy én a Szilvivé, Takács Szilvinek mondtam szlovákú a dógaimat, mondom, chápeí, niel Mon, mondom, né röhögje rajtam, de olyan normálisnak vette ő is magyarú beszét vissza, én még szlovákú mondtam a dógokot néki. De hogy néked, azt, azt nem tudom.
PK: Igén! És én akkor úgy átallok, hogy én a Szilvivé, Takács Szilvinek mondtam szlovákú a dógaimat, mondom, érted, nemi Mon, mondom, né röhögje rajtam, de olyan normálisnak vette ő is, magyarú beszét vissza, én még szlovákú mondtam a dógokot néki. De hogy néked, azt, azt nem tudom.
A: Én álltam, és totál...
A: Én álltam, és totál...
PK: [nevet]
PK: [nevet]
A: Akármit kérdeztem, szlovákú kezdett el hoz­zám beszéni. Mondom, marha beteg ez a Kati!
A: Akármit kérdeztem, szlovákú kezdett el hoz­zám beszéni. Mondom, marha beteg ez a Kati!
PK: [nevet] Én jövő szerdán megyék, ott lesző trznicá-n jövő szerdán? Légyé ott! Én megyék, vészek ki szabadot aznap P. mer mégvék kozme­tikára.22 még mégvék xxx autoükolá-m. és akkor P bérem si dovolenku. [nevet] Tudod, én a Mihálynak is hétfőn írtam esemes-t, hogy vedúci, chorá som, bérem si dva dni dovolenky, majd sa ozvem. Akkor máma fölhívtam őtet P, mondom [feleme­li a hangját] dostali ste mőj telegram, hogy NO, [hangszínváltozás] öo tije, ío ti jel Hámon­dom, beteg vagyok, csütörtökre meggyógyulok, hogy P dobre P, dobre moja, vylieő sa PP, olyan kedves vót, mint a égy. Pintékén még vótam is; kolázáson23 Nyitrán PP parfümökrű. A Cosmo-politan Cosmetics P rendezte, aki a Guccit, a Ro-chart, mindig van nékik, olyan ű, hogy érdékés is, még nem is, de azér elég sok érdékés dogot megtudsz ottan, és PP szeredi kolléganőmmé vó­tam...
PK: [nevet] Én jövő szerdán megyék, ott lesző a vásárcsarnok- ban jövő szerdán? Légyé ott! Én mégvék. vészek ki szabadot aznap P. mer mégvék kozmetikára, még mégvék xxx vezetőtanfoham-ra és akkor P szabadságot veszek ki. [nevet] Tu­dod, én a Mihálynak is hétfőn írtam esemes-t, hogy főnök, beteg vagyok, két nap szabadságot veszek ki, majd jelentkezem. Akkor máma fölhívtam őtet P mondom [felemeli a hangját] magkapta az, üze­netemet, hogy NO, [hangszínváltozás] mi van ve­led, mi van veledl Há mondom, beteg vagyok, csütörtökre meggyógyulok, hogy Pjól van PJól van kedvesem, gyógyulj meg PP, olyan kedves vót, mint a égv. Pintékén még vótam iskolázáson Nvit-rán PP parfümökrű. A Cosmopolitan Cosmetics P rendezte, aki a Guccit, a Rochart, mindig van né­kik, olyan ű, hogy érdékés is, még nem is, de azér elég sok érdékés dogot megtudsz ottan, és PP sze­redi kolléganőmmé vótam...
SM: Azzá a vörössé?
SM: Azzá a vörössé?
PK: NO, NO, ismered?
PK: NO, NO, ismered?
SM:Vótáott?
SM:Vótáott?
PK: Most vótam ott először, őrano-nak ott van, nem tudom P, hogy P leguán vagy kaméleon é, ilyen kicsinké, és ott van néki, égy kínai rózsára rátíve.
PK: Most vótam ott először, Branyo-mk ott van, nem tudom P, hogy P leguán vagy kaméleon é, ilyen kicsinkó, és ott van néki, égy kínai rózsára rátíve.
TA: És nem mégy el néki onnan?
TA: És nem mégy el néki onnan?
PK: Nem, azt ráteszi, az olyan lusta dög állat, rá­teszi P, és múltkor mentem oda, és van ott égy akvárium is PP, nincs benne semmi, csak *** ak-várka, hogypozri tú ruzul Nézem a kínai rózsát, mondom, AHA, kvitne P, peknáje. [felemeli a hangját] Ale nie tú ruzu, to zviera tam pozerap. [nevet] És ott vót a kis állat.
PK: Nem, azt ráteszi, az olyan lusta dög állat, rá­teszi P, és múltkor mentem oda, és van ott égy ak­várium is PP, nincs benne semmi, csak *** akvárium, hogy nézd azt a rózsát] Nézem a kínai ró­zsát, mondom, AHA, virágzik P, szép. De nem a rózsát, hanem azt az állatot nézd ott\! [nevet] És ott vót a kis állat.
SM: Vörös róka!
SM: Vörös róka!
PK: Dagmar má égvszér vót iskolázáson azzal a lankává, azzal a szeredivé, és a Dagmar, hogy kégyetlen égy nőszemély, hogy [hangszínváltás] így beszél e. És hogy, hogy olyan, hogy mindénen csudákozik, és [nevet] Dagmar előkíszítétt, hogy [hangszínváltás] ale, ne; tofakí, szóval ilyenékét. Gyüvök haza, Dagmar, hogy P, NO, milyen vót a Szilviává? Mondom, nem hagytam szóho jutni, [nevet] [szünet] Angi, mondtam, hogy lefogytam két centit boky-búl
PK: Dagmar má égvszér vót iskolázáson azzal a lankává, azzal a szeredivé, és a Dagmar, hogy kégyetlen égy nőszemély, hogy [hangszínváltás] így beszél é. És hogy, hogy olyan, hogy mindénén csudákozik, és [nevet] Dagmar előkíszítétt, hogy [hangszínváltás] de, nem; igaz, szóval ilyenékét. Gyüvök haza, Dagmar, hogy P, NO, milyen vót a Szilviává? Mondom, nem hagytam szóho jutni, [nevet] [szünet] Angi, mondtam, hogy lefogytam két centit csípő-bű ?
A: Most én vettem, Nivea-nak van az a izé, az a új.azakvé^tíz...
A: Most én vettem, Nivea-nak van az a izé, az a új.azakyitíz...
PK: Te vette olyat?
PK: Te vette olyat?
A: Vettem olyat!
A: Vettem olyat!
PK: Neked?
PK: Néked?
A: Né mondja semmit!
A: Né mondja semmit!
PK: Mer én vettem olyat!
PK: Mer én vettem olyat!
TA: Az mire van?
TA: Az mire van?
PK: Spevhujúce telové mlieko P, aby ti spevnilo stehná. Angi, az olyan, mint én szoktam Avonbú is hasznáni gél na spevnenie, eztét itten kenni, celulitídá-t.
PK: Feszesítő testápoló tej P, hogy feszesítse a combjaidat. Angi, az olyan, mint én szoktam Avonbú is hasznom feszesítő zselé, eztét itten ken­ni, cellulitisz-t
TA: Nékem azt a bahno levitte.
TA: Nekem azt az iszap levitte. Nékem nyáron
K: Nékem is má mondtad azt a bahno-X\ Nékem nyáron itt a izé, stehná marhajó izmos vót, de má abbahagytam a biciklizést, most má PP úgy vagyok a futássá, hogy eső után P olyan svalovka, hogy három napig nam tudtam létezni. De én úgy futok, hogy P totál, hogy csurog rólam a víz, hazamegyek, így lehet csavarni a P trikómbú a izét, mer ilyen P, ilyen bunda, hogy neprepúSfa vzduch, amúgy sehi25 P százhúsz korona, és oné...
itt a izé, combok marhajó izmos vót, de má abbahagytam a biciklizést, most má PP úgy vagyok a futássá, hogy eső után P olyan izomláz, hogy három napig nam tudtam létezni. De én úgy futok, hogy P totál, hogy csurog rólam a víz, hazamegyek, így lehet csavarni a P trikómbú a izét, mer ilyen P, ilyen kabát, hogy nem engedi át a levegőt, amúgy használt P százhúsz korona, és izé...
A: Ez olyan dógokot tud vásáróni!
A: Ez olyan dógokot tud vásáróni!
PK: Mer sokszor bemegyek. Csak úgy, hogy P bemegyek, niösi nechcem kúpif, meglátok vala­mi jó dogot, és akkor oné PP, zoberem, nezo-berem ...
PK: Mer sokszor bemegyek. Csak úgy, hogy P bemegyek, semmit nem akarok venni, meglátok valami jó dogot, és akkor izé PP, elviszem, nem viszem el...
TA: Mi van a izébe, Sellyén, Kati?
TA: Mi van a izébe, Sellyén, Kati?
PK: Hun, Angi? Üzletünkbe? Nagy semmi PP, uz ani návítevy k nám nechodia, van égy füzetünk, amibe írjuk apánske návStevy-t És a hülye Vigi P, tápas tót, és leírja apánske návstevy-í P makké ivé. Még, még olyanokot beír abba a füzetbe, hogy javítom ki utána, [nevet] Mondom, dofrasa, Madárka to má opravovaű. [nevet] [szünet] Nyáron ügyi, vót rajtam égy főső, ilyen, ilyen gombos főső, és ügyi főső kettő vagy három kigombúva nech P, nech to vidia P, opálená som bola, vsetko. Állok a pult mögött, és égy papa P, [hangszínváltás] dobryden, prezervatívy poprosím, tieto a tieto. Én még így lehajútam neki, és mondom, tieto! Ano, ale bola, ale prosím vás, zapnite si ten vystrih, dobreV. [nevet]
PK: Hun, Angi? Üzletünkbe? Nagy semmi PP, már férfi látogatók sem járnak hozzánk, van égy füzetünk, amibe írjuk a férfi látogatók-at. És a hülye Vigi P, tápas tót, és leírja a férfi látogatókat lágy i-vé. Még, még olyanokot beír abba a füzetbe, hogy javítom ki utána, [nevet] Mondom, a francba, magyarnak kell kijavítani] [nevet] [szünet] Nyáron ügyi, vót rajtam égy főső, ilyen, ilyen gombos főső, és ügyi főső kettő vagy három kigombúva csak P, csak lássák P, le voltam sülve, minden. Állok a pult mögött, és égy papa P,jó napot, óvszert kérek, ezt és ezt. Én még így léhajútam néki, és mondom, [hangszínváltás] ezeket! Igen, de lenne, de megkérném magát, hogy gom­bolja be az ingét, jó!\ ?! [nevet]
TA: Néked azt mondta?
TA: Néked azt mondta?
K: És röhögött, tudod, hogy zapnite si ten vystrih, prosím vás! Hned'poulije [nevet] urőite tenpre-zervatív. Akkor még PPP mútkor, azt mondtam néked azt a arabot, nem?
K: És röhögött, tudod, hogy kérem, kapcsolja be az ingét! Rogton használnifogja [nevet] az óvszert biztos. Akkor még PPP mútkor, azt mondtam né­ked azt a arabot, nem?
TA: Mit?
TA: Mit?
PK: Arabot, ilyen díler, obchodny zástupca. Van olyan P kozmetikánk, hogy P kozmetika z Mrtvého mora PP, és akkor égy izraeli P manusz P, mint­hogy P, nem is P, hogy díler, nem tudom, hogy nem é *** övé az a firma PP, és akkor PP gyütt hozzánk P, rajtam égy niő trikó, ilyen vystrih P, má azt nékem mondta egyszer a Dagmar, hogy egyszer ott vót az a díler, és hogy P, ty máSper-fektnú postavu, le P takú milenku by som potreboval, felemeli a hangját] ja mám zenu, ale dve milenky by som potreboval, mladé a tak. És hogy P mútkor gyütt, és P, [hangszínváltozás] dob-ry, dobry den, objednávka, nejaká doSla! Dobre, doniesol tovar [PP, akkor kérdezősködött, hogy mi mégy P, még mi nem mégy PP, akkor P hogy érték é angolú? Mondom, P mondom néki szlovákú [fel­emeli a hangját] viete őo, neviem, teraz sa akurát uőím. És hogy P, po nemecky! Mondom P, [fel­emeli a hangját] aj to len rozumiem, nieco, nieöo viem. És PP kiment PP, és ott vót, nem is tudom, ki, Takács Szilvi, én még mondom, úr isten, ilyen úchylák, mer fúrt nézte izé dekolt-omot, és ő még visszagyütt, hogy P, és akkor elkezd angolú beszéni P, nem tudom néked elmondani, hogy vót, de azt mondja, hogy le kő P ellenőrizni a árut. Mondom, jó van, akkor adja ide a papírt, és akkor leellenőrizzük, ő mondta P angolú a számokot, én még húzkátam ki PP, és mondom OKEJ, OKEJ26 P, jó van. [hangszínváltás] Jako sa voláte! Mon­dom P KETI. NO, NO, mer Katka, azPsa mi ne-lübi, angolosan KETRIN tiel sa sa mi nelúbi PP, és akkor bemutatkoztam néki, jó van, és akkor adott nékem égy vypiská-t. És akkor P ékezdte így nízégetni a kezeimét a pult P fölött, így évétte P a kezeimét, mondom, mit níz, hogy nincs é gyűrűm, [felemeli a hangját] vy mátepekné ruky, le őopo-ulívate! Mondom, [hangszínváltás] 60 ja viem, őo mám doma. A z naSej kozmetiky őo poulívate! Mondom xxx krém na nohy. Ano!
PK: Arabot, ilyen díler, üzletkötő. Van olyan P kozmetikánk, hogy P kozmetika a Holt tengerből PP, és akkor égy izraeli P manusz P, minthogy P, nem is P, hogy díler, nem tudom, hogy nem é *** övé az a cég PP, és akkor PP gyütt hozzánk P, rajtam égy semmi trikó, ilyen kivágás P, má azt nékem mondta egyszer a Dagmar, hogy egyszer ott vót az a díler, és hogy P, neked tökéletes alakod van, hogy P ilyen szerető kellene nekem, [fel­emeli a hangját] nekem van feleségem, de két sze­retőkellene nékem, fiatal, és így. És hogy P mútkor gyütt, és P, [hangszínváltozás] jó napot, jó napot, megrendelés, valamilyen jött? Jó, behozta az árut PP, akkor kérdezősködött, hogy mi mégy P, még mi nem mégy PP, akkor P hogy érték é angolú? Mondom, P mondom néki szlovákú [felemeli a hangját] tudja mit, nem tudok, épp most tanulok. És hogy P, németül! Mondom P, [felemeli a hang­ját] úgy is csak értek valamit, és valamit tudok. És PP kiment PP, és ott vót, nem is tudom, ki, Takács Szilvi, én még mondom, úr isten, ilyen perverz, mer fúrt nézte izé kivágásom-nt, és ő még visszagyütt, hogy P, és akkor elkezd angolú beszé-ni P, nem tudom néked elmondani, hogy vót, de azt mondja, hogy le kő P ellenőrizni a árut. Mon­dom, jó van, akkor adja ide a papírt, és akkor le­ellenőrizzük, ő mondta P angolú a számokot, én még húzkátam ki PP, és mondom OKEJ, OKEJ P jó van. [hangszínváltás] Hogy hívják? Mondom P KETI. NO, NO, mer Katika, az P nekem nem tet­szik, angolosan KETRIN szintén nem tetszik PP, és akkor bemutatkoztam néki, jó van, és akkor adott nékem égy kiírás-t. És akkor P ékezdte így nízégetni a kezeimét a pult P fölött, így évétte P a kezeimét, mondom, mit níz, hogy nincs é gyűrűm, [felemeli a hangját] szép keze van, mit használ! Mondom, [hangszínváltás] mit tudom én, ami ott­hon van. Es a mi kozmetikánkból! Mondom xxx lábkrémet. Igen!
TA: Col
TA: Mii
PK: Krém na nohy. Mer abbú, [nevet] mer abbú vót ott égy TESTER, és azt má próbátam... [ne­vet] [nevet mindenki]
PK: Lábkrémet. Mer abbú, [nevet] mer abbú vót ott égy TESTER, és azt má próbátam... [nevet] [nevet mindenki] PK: ... izzadás, lábszag ellen, és így P, [nevet]
PK:... protipoteniu, protipachu a tak P, [nevet] ajtak nepomőze mi. És akkor kiment PP, és egy­szer csak gyün vissza, és hozott nékem égy krém na nohy P, mint hogy PRESENT.
úgyse segít. És akkor kiment PP, és egyszer csak gyün vissza, és hozott nékem égy lábkrémet P, mint hogy PRESENT. TA: Mér nem mondta Jovan-1?
TA: Mér nem mondta Jovan-1?
PK: És ki tudta, hogy ezt fogja. És tudjátok, mi-
PK: És ki tudta, hogy ezt fogja. És tudjátok, milyenje az a krém! Tudjátok, milyen jó az a krém, hogy amióta használom, hogy nékem étűnt a kemény bőr a sarkamrú, még a P öreg ujjamon olyan kemény bőr vót, háromszáz koronás krém, de P fantasztikus, amit ez csinál. Tudod mi, mindén este bemaszírozom PP, és komoly csodát tesz, és nem P utálom a penzá-X hasznáni, mer P tak to Skríbe, hogy mondják? xxx csikorog, az a xxx az a P kő, amivé súrolod a talpadot, és én azt ki nem állhatom, és akkor, ha ezzé a krémmé bekened a P lábadat, én, én normálisan így a körmömmé kaparom le a bőrt. De ez annyira jól lejön, hogy nem is kő, hogy ülök a kádba égy órát, és aztán, hogy lejön, de ez P bekenem, és rögtön lejön. És akkor máma P vótam autoSkolá-n, bementem a munká­ba, és a Vigi hogy PP, bol tu Mahmoud [nevet], hladal fal Mondom, [hangszínváltozás] őol NO, ze oné, le P, Katka tu niejel Vigi, ze P tájé chorál [felemeli a hangját] Co, v nemocnicil Nie, asimá chrípku. Mondom, [nevet] co, chcel ístza mnou do nemocnicel És dneska teda vcera nebol P tovarom, ale bolnáspozriefPP, iSiel okoló a zastavil sa. És, és a Vigit P megin így simogatta, JAJ, Vi-ginek még, hogy P ty mái takékrásne oői, keby si zila u nás, tak zeny by fa [hangsúly] zabili za tieto oői, také krásne ich mái, závideli by. És P tudod Dagmarnak is megmondta nyíltan, hogy chcel by som fa [nevet] za milenku, Viginek oci P, nékem nem mondott semmit. Mútkor má érdeklődött, hogy PP cely den ste tu, alebo chodíte aj na obedl NO, [hangszínváltozás] chodíme aj na obed. És aztán úgy vót ott, hogy olyan tizenkettő körű P, ked chodíme na obed. Asi ma chcel pozvaf na obed. Mútkor vótunk Nyitrán a Micává PP, ütünk piz-zériába PP, nézek ki, mondom [felemeli a hang­ját] AHA, Micka, Arab s tromizenamil Akkor jön vele három nőszemély, nem azokba a arab ruhákba, hanem P hosszú kabátba P, és akkor kendő rajtuk P, és nem vót a arcuk eltakarva, neboli zahalené, hanem csak kendő, keszkenő vót rajtuk PP, és mént a három nő P, terhes vót kettő P, és a manusz még tóta a babakocsit P, és aztán P még P stretli Ppri Tescu, átunk fönt a parkolóná, vagy mit tudom én, hol. A manusz jön föl, és a két terhes nő még cipeli a babakocsit.
lyen jó az a krém! Tudjátok, milyen jó az a krém, hogy amióta használom, hogy nékem étűnt a ke­mény bőr a sarkamrú, még a P öreg ujjamon olyan kemény bőr vót, háromszáz koronás krém, de P fantasztikus, amit ez csinál. Tudod mi, mindén este bemaszírozom PP, és komoly csodát tesz, és nem P utálom a ráspoly-t hasznáni, mer P úgy csikorog, hogy mondják? xxx csikorog, az a xxx az a P kő, amivé súrolod a talpadot, és én azt ki nem állhatom, és akkor, ha ezzé a krémmé bekened a P lábadat, én, én normálisan így a körmöm­mé kaparom le a bőrt. De ez annyira jól lejön, hogy nem is kő, hogy ülök a kádba égy órát, és aztán, hogy lejön, de ez P bekenem, és rögtön lejön. És akkor máma P vótam vezetőtanfolyam-on, bemen­tem a munkába, és a Vigi hogy PP, itt volt a Mah­moud [nevet], keresett] Mondom, [hangszínválto­zás] mii NO, hogy izé, hogy P Katika nincs ittl Vigi, hogy P őbetegl [felemeli a hangját] Micso­da, kórházban van! Nem, valószínűleg influenzás. Mondom, [nevet] mi az, el akart jönni utánam a kórházba ? Es ma pontosabban tegnap nem volt P áruval, hanemjött minket megnézni PP, erre járt, és megállt. És, és a Vigit P mégin így simogatta, JAJ, Viginek még, hogy P olyan szép szemed van, ha nálunk élnél, a nők [hangsúly] megölnének a szép szemed miatt, irigykednének. És P tudod Dag­marnak is megmondta nyíltan, hogy szeretnélek [nevet] szeretőnek, Viginek a szemei P, nékem nem mondott semmit. Mútkor má érdeklődött, hogy PP egész nap itt vannak, vagy járnak ebédrel NO, [hangszínváltozás] járunk ebédre. És az­tán úgy vót ott, hogy olyan tizénkettő körű P, mi­kor ebédelni megyünk. Biztos meg akart hívni ebédelni. Mútkor vótunk Nyitrán a Micává PP, ütünk pizzériába PP, nézek ki, mondom [felemeli a hangját] AHA, Micka, arab három növeli Akkor jön vele három nőszemély, nem azokba a arab ruhákba, hanem P hosszú kabátba P, és akkor kendő rajtuk P, és nem vót a arcuk eltakarva, nem voltak elfázyolozva, hanem csak kendő, keszkenő vót rajtuk PP, és mént a három nő P, terhes vót kettő P, és a manusz még tóta a babakocsit P, és aztán P még P találkoztunk a P Tesconál, átunk fönt a parkolóná, vagy mit tudom én, hol. A manusz jön föl, és a két terhes nő még cipeli a babakocsit.
TA: Mit mondta te a Andinak?
TA: Mit mondta te a Andinak?
SM: Azt mondtam, hogy bamba gyerek!
SM: Azt mondtam, hogy bamba gyerek!
PK: Hétfőn a P Janika izé, mindig olyan inteli-génsen gyütt utánam.
PK: Hétfőn a P Janika izé, mindig olyan inteli-génsen gyütt utánam.
A: Kati, nem néked udvarót?
A: Kati, nem néked udvarót?
PK: Énnékem nem udvarót, mer hozzám csak gyütt [standardot használ] bevásárolni P még ilyesmi, és aztán állt a üzletbe, és Pja som sa ho nevedela zbavit', a MaroS állt, [nevet] mutogatott, beszégeték a Janikává, és [mutatja, hogy nevetett] megfordútam a izé felé, regál felé, és... Aztán gyütt a Mihály P, és bemént a vedúci a izébe PP, kanceláriá-ba, és én kamuky kivettem égy ezrest akasszábú, és [hangszínváltozás] vedúci, neviete mi rozmenif, prosím vás, tisíckul Megyék oda, és suttogok néki, [hangszínváltás] vedúci, vedúci, volaco vymyslite, nejakú robotu, lebo tento nechce odísf. VSak oné P, chod'za Angi, tá ti rozmení. Akkor megyek a Angiho, Janika még gyün [ne­vet] utánam. Aztán ott maradt nálad, a üzletbe. Mutatta, hogy mit vett magának, valamilyen cipőt még diplomata táskát még mindén. NO, és aztán, mikor az a eset vót a Janikává, hogy a Mihálynak mondtam, hogy JAJ, mondom, pomőzte mi P, azt mondja PP, [hangszínváltozás] ty svina, ty by si potrebovala takéhoto manusza, takéhoto nyunnyó-fcw, nie takych, co másty. JAJ, JAJ, mondom, úgy letót.
PK: Énnékém nem udvarót, mer hozzám csak gyütt [standardot használ] bevásárolni P még ilyesmi, és aztán állt a üzletbe, és P nem tudtam lerázni, a Maros állt, [nevet] mutogatott, beszégeték a Janikává, és [mutatja, hogy nevetett] megfordútam a izé felé, polc felé, és... Aztán gyütt a Mihály P, és bemént a főnök a izébe PP, irodába, és minthogy kivettem égy ezrest a kasszábú, és [hangszínváltozás]/őnő£, nem tud egy ezrest föl­váltani, kérem? Megyék oda, és suttogok néki, [hangszínváltás]/ónő£,/onőfc, valamit találjon ki, valamilyen munkát, mert ez nem akar elmenni. Hisz izé P, menj az Angi után, őfölváltja neked. Akkor megyék a Angiho, Janika még gyün [ne­vet] utánam. Aztán ott maradt nálad, a üzletbe. Mutatta, hogy mit vett magának, valamilyen cipőt még diplomata táskát még mindén. NO, és aztán, mikor az a eset vót a Janikává, hogy a Mihálynak mondtam, hogy JAJ, mondom, segítsen P, azt mondja PP, [hangszínváltozás] te disznó, ilyen manusz kellene neked, ilyen nyunnyóka, nem olyanok, akik vannak. JAJ, JAJ, mondom, úgy letót.
TA: Mikor vótatok izé vacsorázni?
TA: Mikor vótatok izé vacsorázni?
PK: Pin..., szóm..., pintékén lesz két hete.
PK: Pin..., szóm..., pintékén lesz két hete.
TA: Mér olyan hama vótatok?
TA: Mér olyan hama vótatok?
PK: Te, mink csak méntünk, hogy égy vacsorára, mer mink szoktunk így négyedévenkint néha összeűni, sok a pínzünk, ügyi PP, és mink vettünk néki égy darőek-ot, hogy égy nő biciklin P olyan xxx, olyan hülye kerámia, és ő fúrt biciklin jár, minthogy ő az. És akkor odaadtuk néki még égy rózsát, azt mondja P, A, vy ste néni normálne, vSak sa este nelúőim. [nevet] Mink még má vettünk néki ajándékot.
PK: Te, mink csak méntünk, hogy égy vacsorára, mer mink szoktunk így négyedévenkint néha összeűni, sok a pínzünk, ügyi PP, és mink vettünk néki égy ajándék-ot, hogy égy nő biciklin P olyan xxx, olyan hülye kerámia, és ő fúrt biciklin jár, minthogy ő az. És akkor odaadtuk néki még égy rózsát, azt mondja P, A, ti nem vagytok normálisak, hisz még nem búcsúzom, [nevet] Mink még má vettünk néki ajándékot.
A: Megy vissza Csehországba?
A: Megy vissza Csehországba?
PK: Vypoved'-ot kapott PP három hónapot, most tét le, a beteg Móni is má kapott vypoved'-ot PP, idióta nőszemély, a Edit otthagyta őtet.
PK: Felmondás-t kapott PP három hónapot, most tét le, a beteg Móni is má kapott felmondás-t PP, idióta nőszemély, a Edit otthagyta őtet.

2. Nyelvhasználati kérdőív

1. Anyanyelved:

a, magyar

b, szlovák

2. Lakhelyed:

3. Foglalkozásod:

4. Tanulmányaidat milyen nyelven végezted?

a, alapiskola magyar szlovák
b, szakmunkásképző magyar szlovák
c, szakközépiskola magyar szlovák
d, egyetem magyar szlovák

5. Milyen szinten beszéled a következő nyelveket? A megfelelő rubrikába tegyél X-et!*

  magyarul szlovákul
6, Anyanyelvi szinten    
5. Nagyon jól    
4. Jól    
S. Nem nagyon jól    
2. Alig néhány szót    
1, Nem beszélek, csak értek    
0, Sehogy    

6. Milyen nyelven gondolkozol?

magyar

szlovák

hol így, hol úgy

7. Milyen nyelven álmodsz?

magyar

szlovák

hol így, hol úgy

8. Milyen nyelven számolsz?

magyar

szlovák

hol így, hol úgy

9. Milyen nyelven imádkozol?

magyar

szlovák

hol így, hol úgy

Milyen nyelven káromkodsz?

magyar

szlovák

hol így, hol úgy

Milyen nyelven beszélsz az állatokhoz?

magyar

szlovák

hol így, hol úgy

Milyen nyelven beszélsz magadhoz?

magyar

szlovák

hol így, hol úgy

10. Milyen nyelven beszélsz családtagjaiddal ?

A, szinte mindig magyarul

B,  általában magyarul, néha szlovákul

C,  hol így, hol úgy

D, általában szlovákul, néha magyarul

E,  szinte mindig szlovákul

11. Milyen nyelven beszélsz nagyszüleiddel?

A, szinte mindig magyarul

B,  általában magyarul, néha szlovákul

C,  hol így, hol úgy

D, általában szlovákul, néha magyarul

E,  szinte mindig szlovákul

12.  Milyen nyelven beszélsz rokonaiddal?

A, szinte mindig magyarul

B, általában magyarul, néha szlovákul

C, hol így, hol úgy

D, általában szlovákul, néha magyarul

E,  szinte mindig szlovákul

13.  Milyen nyelven beszélsz barátaiddal?

A, szinte mindig magyarul

B, általában magyarul, néha szlovákul

C, hol így, hol úgy

D, általában szlovákul, néha magyarul

E,  szinte mindig szlovákul

14.  Hogyan viszonyulsz anyanyelvedhez?

A, minden nyelvnél fontosabb

B,  ugyanolyan fontos, mint a szlovák

C,  a szlovák fontosabb

15.a. Ha valaki csak szlovákul tud Dél-Szlovákiában *

1) könnyen boldogul

2) lehetnek nehézségei

3) nehezen boldogul

Ha a 2)-t vagy 3)-t karikáztad be, milyen helyzetekben lehetnek nehézségei:

15.b. Ha valaki csak magyarul tud Dél-Szlovákiában *

1) könnyen boldogul

2) lehetnek nehézségei

3) nehezen boldogul

Ha a 2)-t vagy 3)-t karikáztad be, milyen helyzetekben lehetnek nehézségei:

16.a. Ha valaki csak magyarul tud a lakóhelyeden *

1) könnyen boldogul

2) lehetnek nehézségei

3) nehezen boldogul

Ha a 2)-t vagy 3)-t karikáztad be, milyen helyzetekben lehetnek nehézségei:

16.b. Ha valaki csak szlovákul tud lakóhelyeden *

1) könnyen boldogul

2) lehetnek nehézségei

3) nehezen boldogul

Ha a 2)-t vagy 3)-t karikáztad be, milyen helyzetekben lehetnek nehézségei:

17.  Fontosnak tartod minden szlovákiai magyar számára a szlovák nyelv minél tökéletesebb elsajátítását?

A, nagyon fontos

B,  elég fontos

C,  nem túl fontos

D, nem fontos

18.  Munkahelyeden általában milyen nyelven beszélsz?

A, szinte mindig magyarul

B,  általában magyarul, néha szlovákul

C,  hol így, hol úgy

D, általában szlovákul, néha magyarul

E,  szinte mindig szlovákul

19.  Milyen a viszonyod a, szlovák ismerőseiddel?

1) nagyon jó

2) normális

3) nem túl jó

4) rossz

b, szlovákokkal általában

1) nagyon jó

2) normális

3) nem túl jó

4) rossz

20.  Ha ismeretlen szlovákokkal beszélsz, észreveszik-e, hogy nem szlovák az anyanyelved?

A, igen, mindig

B,  gyakran

C,  csak néha

D, soha

21.  Ha szlovák anyanyelvű személy van a társaságodban, milyen gyakran beszélsz magyarul?

A, mindig

B,  gyakran

C,  csak néha

D, soha

Mi az oka annak, ha szlovák személy társaságában magyarul beszélsz?

22.  Ha olyan személy van a társaságodban, aki magyarul és szlovákul is beszél, melyik nyelvet választod?

A, szlovák

B,  magyar

C,  mindkettő keverve

D, attól függ

Ha a D pontot jelölted meg, írd le, hogy mitől függ!

23. Kerültél-e már hátrányos vagy kellemetlen helyzetbe, mert magyar nyelvet használtál? (Ha igen, mondd el, mi törént!)

Milyen nyelvet használsz: (Egy sorba több X-et is lehet, ha szükséges.) *

 
magyar
szlovák
nincs tapasztalatom
templomban      
kultúregyesületben      
üzletben      
vendéglőben      
szórakozóhelyen      
munkahelyen      
orvosi rendelőben      
a bankban      
a postán      
a sportban      
bíróságon      
hivatalban      
rendőrségen      

 

25. Mennyire tudsz azonosulni a következő megfogalmazásokkal?

A szlovákiai magyarok körében teljesen természetes, hogy az emberek keverik a két nyelvet.

1) teljesen egyetértek

2) nagyjából egyetértek

3) inkább nem értek egyet, mint igen

4) egyáltalán nem értek egyet

Attól még nem esik csorba a magyar nyelven, ha szlovák kifejezéseket keverünk bele.

1) teljesen egyetértek

2) nagyjából egyetértek

3) inkább nem értek egyet, mint igen

4) egyáltalán nem értek egyet

Vagy beszéljünk magyarul, vagy szlovákul, de ne keverjük a két nyelvet!

1) teljesen egyetértek

2) nagyjából egyetértek

3) inkább nem értek egyet, mint igen

4) egyáltalán nem értek egyet

Aki keveri a két nyelvet, az nem igazi magyar.

1) teljesen egyetértek

2) nagyjából egyetértek

3) inkább nem értek egyet, mint igen

4) egyáltalán nem értek egyet

26.  Könnyen érthető a számodra, ha valaki keveri a magyart és a szlovákot?

A, igen, mindenkit megértek

B,  néha nem értem

C,  gyakran nem értem meg az olyan embert, aki keveri a két nyelvet

D,  általában nem értem őket

E,  soha sem értem őket

27.  Zavar, ha valaki keveri a két nyelvet?

A, egyáltalán nem zavar

B,  néha zavar

C,  gyakran zavar

D, nagyon zavar, beszéljen magyarul vagy szlovákul

28.  Szerinted miért keverik az emberek a két nyelvet? *

A, Azt mondják szlovákul, ami nem jut eszükbe magyarul

B,  Azt mondják szlovákul, amit nem tudnak magyarul

C,  Azt mondják szlovákul, ami úgy jobban hangzik, mint magyarul

D, Azt mondják szlovákul, amit hangsúlyozni akarnak

E,  Azt mondják szlovákul, amit szlovákul hallottak, s ezért szlovákul „ugrik be" nekik, úgy emlékeznek rá

F,  Azt mondják szlovákul, amit szlovákul hallottak, és arra törekednek, hogy a hitelesség vagy a szemléletesség kedvéért minél pontosabban adják vissza

G,  Azért használnak szlovák szavakat és kifejezéseket, hogy szlovák nyelvtudásukkal kérkedjenek

H, Azért használnak szlovák szavakat, kifejezéseket, hogy közvetve jelezzék mindkét nemzethez való kötődésüket

I, Puszta hóbortból J, Egyéb:

29.  Tudatában vagy-e, hogy kódot váltasz?

A, igen, mindig

B,  általában igen

C,  általában nem

D, nem vagyok tudatában

Ha a D pontot választottad, magyarázd meg, honnan jöttél rá, hogy nem vagy tudatában!

30.  Hogyan viszonyulsz a kódváltáshoz?

A, nem tartom helyesnek, próbálom minél jobban elkülöníteni a két nyelvet

B,  elfogadom, mert így kényelmesebb

C,  elfogadom, mert bizonyos témákról csak szlovákul tudok beszélni

D, teljesen természetesnek tartom, nem is veszek róla tudomást

E,  más:

31.a, Vannak bizonyos témák, melyekről jobban beszélsz szlovákul mint magyal ezek)

31 .b, Miért tudsz ezekről jobban beszélni?

32.  Büszke vagy rá, hogy szlovákiai magyar vagy?

A, igen, nagyon

B,  nem vagyok büszke, de nem is szégyellem

C,  nem, inkább lennék szlovák

D, teljesen jelentéktelen, hogy szlovák vagy magyar vagyok

33.  Milyen nyelven szólítasz meg egy idegen embert?

A, mindig magyarul

B,  mindig szlovákul

C,  hol így, hol úgy

Ha a C választ karikáztad be, írd le, hogy ez mitől függ!

34.  Mennyire kötődsz Szlovákiához?

A, erősen, hiszen az a hazám

B,  eléggé

C,  nem nagyon

D, semennyire

35.  Mennyire kötődsz Magyarországhoz?

A, nagyon, jobban, mint Szlovákiához

B,  eléggé

C,  nem nagyon

D, semennyire

36.  Értékeld a következő mondatokat!

Olyan strapce van alu.

(1)nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

Olyan strapce vannak alú.

(1)nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

Olyan strapcek vannak alú.

(1)nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

37. Te mész utorok?

(1)jó

(2)rossz

Te mész v utorok?

(1)jó

(2)rossz

38. Hozott nekem krém na nohy.

(1)nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

Hozott nekem kréméi na nohy.

(1)nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

Hozott nekem krém na nohyt.

(1)nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

39. Kért tőlem momentovy obrázok.

(1) jó

(2) elfogadható

(3) rossz

Kért tőlem momentovy obrázokot

(1) jó

(2) elfogadható

(3) rossz

Kért tőlem momentovy obrázkot.

(1) jó

(2) elfogadható

(3) rossz

40.  Vannak ilyen drevené hranoly.

(1)jó

(2)rossz

Vannak ilyen drevené hranolyk.

(1)jó

(2)rossz

41.  SchodyX vettünk, ilyen základnéznalosti.

(1)jó

(2)rossz

Schodyt vettünk, ilyen základné znalostit.

(1)jó

(2)rossz

42.  Kaskádyn voltunk egy hónapja, szeptember végén volt ilyen valamilyen mastrovstvá, nem ti hányadik, tudod, ilyen etapy szoktak lenni, és ott volt a befejező verseny.

(1) nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

.. .ilyen etapyk szoktak lenni...

(1) nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

.. .ilyen etapy szokott lenni...

(1) nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

43.  Tegnap letettem a székre a nadrágomat, és még most is ott van a menöestráky.

(1) nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

... ott vannak a menöestráky.

(1) nagyon jó

(2) elfogadható

(3) nagyon rossz

44.  Ugyanez lesz obhajobyn.

(1) természetesebb

(2) nem túl természetes

Ugyanez lesz az obhajobyn.

(1) természetesebb

(2) nem túl természetes

45.  Kő valami olyan jemná anyag.

(1) természetesebb

(2) nem túl természetes

(3) nem természetes

Kő valami olyan jemná látka.

(1) természetesebb

(2) nem túl természetes

(3) nem természetes

Kő valami olyan jemny anyag.

(1) természetesebb

(2) nem túl természetes

(3) nem természetes

46.  Van annak testvére, mer Mit'o má elvált.

(1) természetes

(2) nem természetes

Van annak testvére, mer a Mit'o má elvált.

(1) természetes

(2) nem természetes

47.  Az olyan, mint én szoktam Avonbú hasznáni, gél na spevnenie, ezt itt kenni, celulitídáí.

(1) természetes

(2) nem természetes

Az olyan, mint én szoktam Avonbú hasznáni, gél na spevnenie, ezt itt kenni, a celulitídáí

(1) természetes

(2) nem természetes

48.  Ott lesző trznicán jövő héten?

(1) természetes

(2) nem természetes

Ott lesző a trznicán jövő héten?

(1) természetes

(2) nem természetes

49.  Mondtam neki, azt hiszi, hogy engem fognak uradon hagyni.

(1) természetes

(2) nem természetes

Mondtam neki, azt hiszi, hogy engem fognak az uradon hagyni.

(1) természetes

(2) nem természetes

50. Persze, csak erre nem mink megyünk, hanem zivnosfnak kő menni.

(1) természetes

(2) nem természetes

Persze, csak erre nem mink megyünk, hanem a zivnosfnak kő menni.

(1) természetes

(2) nem természetes

51. Tegnap kaptunk árut. Jó nadrágokat hozott a Róková. Vannak ott jó meníestráky.

(1) természetesebb

(2) nem túl természetes

(3) nem természetes

Vannak ott jó menöestrákyk.

(1) természetesebb

(2) nem túl természetes

(3) nem természetes

Van ott jó menéestráky.

(1) természetesebb

(2) nem túl természetes

(3) nem természetes

52. írd le a következő szavak magyar megfelelőit, és írd mellé, hogy a szlovák vagy a magyar kifejezést használod-e!

rolák

regál

firma

urad práce

vedúci

trzba

vypoved"

podpora

zmluva

dohoda

odstupné

*A csillaggal jelölt kérdéseket az RSS-kutatás kérdőívéből vettem át.

 

Zhrnutie

Pragmatické otázky striedania kódov v dvojjazycnej komunite

Predkladaná práca pojednáva o stnedaní kódov v recovej komunite Madarov na Slovensku. Prístup jazykovedcov k uvedenému prejavu bilingvizmu je ambivalentny: kym z hladiska jazykovej kultury sa striedanie kódov poníma ako negatívny fenomén, sociolingvistika ho povazuje za prirodzenú náleíitosf bilingválneho prostredia.

Tento vyskum striedania kódov vychádza z pragmatického ciela: uviest najéastejSie dővody a funkcie strieda­nia kódov na jazykovom materiáli s>tyroch respondentov. Podkladovy materiái pozostáva z audionahrávky a do-tazníka.

Najéastej§ie dővody striedania kódov v skúmanej reőovej komunite sú: zmena komunikacnej situácie, jazyko-vy deficit a lapsus, triggering, evokácia, efektnosf a spatná vázba na predchádzajúci prejav. Ú£el striedania je tak-tiez mnohoraky: akomodácia, upresnenie, jazyková hra, potreba zachovania uröitého odstupu, snaha o vystiznej-§ie vyjadrenie.

Skúmany korpus dokazuje, ze striedanie kódov nie je náhodnym „miesaním" dvoch jazykov, pretoze jeho vy-skyt je odövodneny a spína uréity úőel, t. j. takáto jazyková varieta má svoje vnútorné zákonitosti.

 

SUMMARY

Pragmatic approach of codeswitching in a bilingual community

This paper deals with codeswitching. Codeswitching is explored through the language use of four bilingual speakers.

The question of codeswitching is interesting because ideas about it are very different. The cultivators of lan­guage speak vety disapprovingly of codeswitching while the sociolinguists admit that this type of language use is natural in all bilingual comunities and it has strict rules. In this case codeswitching is studied from the pragmatic aspect. The aim of my study is to determine the speakers' motivations in the examined community. The research is based on the sociolinguistic interviews and a questionnaire. According to these data I determined the speakers' reasons and aims for codeswitching.

The examined data base proves that such usage is not a random "mixing", in most cases speakers have specific motivations for codeswitching.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet