Következő fejezet

Könyvészeti adatok

 

Bonkáló Sándor

A rutének

(RUSZINOK)

 

 

Második, bővített kiadás

Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta és az Utószót írta: SALGA ATTILA

 

Lektorálta: BALLÁ BÁLINT és UDVARI ISTVÁN

 

Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel—Budapest

 

ISBN 963 04 6386 5

 

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása,

Basel—Budapest 1996, Könyvbarátai Körének közreműködésével

(1054 Budapest, Alkotmány u. 15.).

Felelős kiadó: Szöllősy Pál.

Készült a Fábián Bt. nyomdájában, Debrecenben

Felelős vezető: Fábián Imre

 


 

Bonkáló Sándor szlavista műveinek korszakos jelentőségét 1945 után nem ismerték el. A trianoni békekötés következményeként Magyarországtól elszakított ruszin nép nyelvéről, történelméről és kultúrájáról írott munkáit a kommunista kultúrpolitika negatívan ítélte meg. Nevét és szlavisztikai munkásságát évtizedeken át azért is el kellett hallgatni a nagyközönség előtt, mert a 30-as években szót emelt a sztálini despotizmus ellen, bírálta az irodalom irányítottságát, a szovjet kormány és a bolsevik párt vallásellenességét, nemzetiségi politikáját.

1880. január 22-én született Rahón. Piarista gimnáziumba járt, majd elvégezte az ungvári teológiai líceumot, felszentelésére azonban nem került sor. Asbóth Oszkár irányításával szláv filológiát tanult. Szegeden, Gyöngyösön, Zalaegerszegen, Budapesten latint és németet tanított. 1917-től orosz nyelv és irodalom szakos magántanár, 1919 márciusától a Pázmány Péter Tudományegyetem rutén nyelv és irodalom tanszékének vezetője. 1924-ben politikai okok miatt nyugdíjazták. Ezt követően is folytatta kutatásait: számos tanulmányt írt, orosz klasszikusok műveit fordította magyarra. 1945-ben visszavették az egyetemre, de bírálta a zsdanovi kultúrpolitikát, ezért állásából felfüggesztették. 1959. november 3-án hunyt el Budapesten.

 

BONKÁLÓ SÁNDOR (1880—1959)

 

Kötetei: A rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana. Gyöngyös 1910. — A szlávok. Bp. 1915. — A magyar rutének. Bp. 1920. — Az ukrán mozgalom története 1917—1922. Bp. 1922. — Az orosz irodalom története I-II. Bp. 1926. — A kárpátaljai rutén irodalom és művelődés. Pécs, 1935. — A rutének.   Bp. 1940.

A most megjelent A rutének című könyve 1989-ig indexen volt, Kárpátalján fellelhető példányait elkobozták és elégették. 1990-ben adták ki Bonkáló Ervin angol fordításában Amerikában. A szlavista részletesen foglalkozik a ruszinok Kárpátaljára történt betelepítésével, s egyúttal cáfolja a szovjet történettudománynak azt az állítását, hogy a rutének őslakók, és Kárpátalja a Kijevi Nagyfejedelemséghez tartozott. Megismerkedhetünk e kis szláv népcsoport történetével, többnyelvű irodalmával, az ukránoktól eltérő' szokásaival, kultúrájával, vallásával, hagyományaival, nyelvével.

Az 1940-ben megjelent könyvet bevezetővel, utószóval, jegyzetekkel, bibliográfiával, a szerző életrajzával, térképekkel és színes felvételekkel egészítettük ki.

Bonkáló Sándor a ruszinokat annak a kornak a szemléletében mutatja be, amelyben élt. Ezért egyes megállapításai, értékítéletei, kérdésfelvetései vitára adhatnak okot.

 

 

  
  Következő fejezet