Előző fejezet Következő fejezet

FÉRFI VISELET

 

Vizsgált területünkön a 19. sz. végéig a hétköznapi viselet így rekonstruálható. Nyáron vászon inghez és gatyához vékony szövetből készült elől gombos mellényt hordtak. A nyakra kasmírkendőt csavartak. A lábukra bocskort húztak. Helyenként — szegényebb sorsúaknái — ez jelentette az ünneplőt is. Télen a mellény, illetve a kabát posztóból készült. (Mezőberény, Elek, Vértes vidéke, Baranya-Hegyhát és Tolna megye egy része).

A férfi ingek még a 20. sz. elején is lenből vagy finomabb kendervászonból készültek. Elől mellközépig gombolódtak. A gombolás két oldalán szálvonással; laposöltéssel vagy keresztszemes hímzéssel készült monogram, virágminta látható. Régiesebb az álló nyakú, „modernebb" a visszatűrt, álló galléros fazonú ing. A századfordulón készült korabeli leírások néhol megemlékeznek a férfi felsőruházat változatairól. Az úgynevezett „kék sváboknál" a világos hamvas kék kabát és mellény (s Wams és r Brustlappen) rövid fehér bugyogó (e Pistolenhose), kék gyapotharisnya, csatos cipő (r Schnallenschuh), papucs, facipő, széles peremű fekete posztókalap, báránybőrsapka az eredeti viselet. A „fekete svábok" abban különböznek, hogy a hamvas kék ruha helyett feketét viselnek, s a fehér bugyogó helyett is fekete nadrágot hordanak, amelyet a fehér gyapjúharisnyába szoktak betűrni. Az elszász-lotharingiak sötétkék harisnyát húznak; a „stifulerek" fekete harisnyásak." Baranyában az Árpádiak és a Gyódiak kék posztóruhát viseltek. Nadrágjukat csizmába és harisnyába tűrve is használták. A régi hajósi férfiöltözet némileg eltért a fentiektől. 1860-ig a férfiak rövid egyszínű szürke vagy önmagában csikos kabátot, fehér térdnadrágot, fekete cipőt (sárga csattal) és széles karimájú, lapos tetejű filckalapot hordtak. A századfordulóig lassan teret hódít a sötétkék posztónadrág. Később a férfi viseletben előtérbe kerülnek a szövetruhák.

 

 

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet