Előző fejezet Következő fejezet

VII. KIEMELKEDŐ SZEMÉLYISÉGEK

 

Költők és írók

 

Balogh Attila - (1956-) költő, a Cigányfúró folyóirat főszerkesztője. Lendítem a lábamat (1981) c. első kötetéért irodalmi nívódíjat kapott. További kötetei: Balogh Attila versei (1991), József Attila a peep - showban (1997). Bari Károly - (1952-) költő, műfordító, képzőművész. A Színművészeti Főiskolán, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarán tanult. Cigány népköltészetet és mai francia költőket fordít. Kötetei mellett grafikai kiállításai is vannak. 1984-ben József Attila-díjat, 1992-ben Soroséletműdíjat és Déry-díjat, 1996-ban Bezerédi-díjat kapott. Főbb müvei: Holtak arca fölé (1970), Elfelejtett tüzek (1973), A némaság könyve (1983), A varázsló sétálni indul (1985), Tűzpiros kígyócska. Cigány népköltészet (1985), Az erdő anyja. Cigány népmesék és néphagyományok (1990), 21 vers(1992), A pontos hely (1993), Az üvegtemplom. Cigány népmesék (1994), Díszletek egy szinonimához (1995), A tizenkét királyfi. Cigány népmesék (1996), Cigány folklór I - IX. (CD-kollekció, 1999)

Choli Daróczi József-(1939-) költő, műfordító, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola tanára. Néhány kötete: Isten homorú arcán (1990), Maskar le shiba dukhades (1994), Újszövetség (Bibliafordítás, 1996). Csemer Géra - (1944-) dramaturg, író, rendező. Cigányklubokat vezetett, szociográfiákat írt a cigányok életéről. Szakcsi Lakatos Bélával zenés játékokat és musicaleket írt. Néhány müve: Eltörött a hegedűm (zenés játék, 1994), Habiszti (almanach, 1994).

Farkas Kálmán - (1930-) újságíró, egyetemi tanár. Magyarország első cigány származású újságírója. 1964-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatát, 1975-ben ezüst fokozatát kapja meg; 1988-ban az MCKSZ Szabolcs megyei elnöke; 1994-ben az OCKÖ alelnöke, a Cigány Hírlap főszerkesztője. Legfontosabb írásai: Értetek kiáltok (1992); Korona nélkül (1996); Sorstudat (1998); Csisznyikóí cserepek (1998).

Holdosi József- (1951—) tanár, író. 1979-ben a Kányák című regényével elnyerte a Művészeti Alap legjobb elsőkötetes szerzőjének járó díját. Más művei: Cigánymózes (1987),  A bandita és a halál (1993). Horváth Gyula - (1960-) miskolci költő. Első versei az 1980-as években jelentek meg cigány lapokban. Néhány kötete: Megfagyott ország (1992), Szégyen, gyalázat (1993), Az árvaság anatómiája (1995). Kovács József Hontalan - (1950-) költő. Néhány kötete: Ismeretlen cigány ének (1991), Sequioiabeszéd (1996), Színfolyók (1997). Lakatos Menyhért - (1926-) író. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke. 1976-ban Füst Milán-díjat, 1976-ban és 1993-ban József Attila - díjat kapott. Néhány müve: Füstös képek (1978), Csandra szekere (1981), Akik élni akartak (1982). Lojkó Lakatos József- (1951—) költő, író, színház- és filmrendező. A Harlekin Gyermekszínház alapítója. Néhány filmje: A nyolcadik stáció, A táltos fiú, Elfelejtett holtak.

Nagy Gusztáv - (1953-) költő, meseszerző, műfordító. A Romano Nyevipe alapító-munkatársa, később az Amaro Drom és a Rom Som szerzője. Néhány müve: Az ember tragédiája (műfordítás, 1993), Szívbolygód körül (1997). Orsós Jakab - (1920-) elbeszélő és fafaragó. Kedvtelésből kezdett el faragni, majd írni. Kötetei: Aki hallja, aki nem hallja, Jessze majortól az Uraiig, Gyöke rezes

Osztojkán Béla - (1948-) író, költő, politikus. 1989-től a Phralipe című folyóirat főszerkesztője, 1991-1993-ban az Amaro Drom alapító főszerkesztője. Néhány műve: Halak fekete citeráben (1981), Hóesés hűségben (1983), Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (1997).

Rostás-Farkas György - (1949-) költő, újságíró, politikus. 1933-tól a Khetano Drom főszerkesztője. Néhány műve: Megváltásért (1989, 1991), Cigányságom vállalom (1992), A békesség zarándokai (1997). Szepesi József- (1948-) újságíró, költő. Rendszeresen jelentek meg müvei a Romano Nyevipében, az Amaro Dromban, a Kethano Dromban. Néhány kötete: Elszórtan, mint a gyom (1983), Pogány ima (1997). Szécsl Magda-(1958-) újságíró, grafikus, költő, meseszerző. Néhány müve: Az aranyhalas lőszem tükre (1988), A fekete bálvány birodalma (1993), Madarak aranyhegedün (1996), Tavasztündér mosolya (1997). Vesho-Farkas Zoltán - (1974-) költő, műfordító. Kötetei: Cherhaja - Csillagok (1994), Elefántcsontszínű évek (1995), A remény vánkosán (1996), Shakespeare: Hamlet (műfordítás, 1998)

 

Táncosok, színészek

 

Balogh Béla - (1958-1996) az amatőr táncmozgalomból induló táncos, 10 évig a Vadrózsa táncegyüttes tagja, a Lindri Táncszínház alapítója (1992), 1986-ban a Ki mit tud? Tánckategóriájának győztese. Hollai Kálmán - (1949-) színművész, oboa-ének szakos tanár. 1977-ben végezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd az ország színházaiban több mint ötven főszerepet játszott, valamint filmekben is szerepelt (Átok és szerelem). A Hegyi Aranka színjátszócsoport művészeti vezetője.

 

Cigányzenészek:

 

Balogh János - (1959-) zenész. Az Andro Drom cigány együttes alapító tagja, az Amalipe Cigány Kulturális Egyesület elnöke, a Lindri együttes vezetője.

Banda Marci - (1847-1925) prímás. Apja Bihari zenekarának klarinétosa volt, ő kávéházak kedvelt muzsikusa. Az 1903. évi prímásversenyen megosztott díjat kapott.

Berkes Lajos - (1837-1885) prímás. A híres Berkes-dinasztia alapítója, korának ünnepelt prímása. Általában főúri birtokokon játszott. Berki László - (1941—) zenekarvezető prímás, zeneszerző. 1968-tól az Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása. Több mint 20 önálló hanglemeze jelent meg.

Bihari János- (1764-1827)zeneszerző, cigányprímás. AXIX. század elejének ünnepelt prímása, zenekarával a főúri udvarokban fellépő művésze. Néhány szerzeményét később a klasszikus zenészek is feldolgozták. Boka Károly - (1808-1860) zenekarvezető prímás. Debrecenben 24 tagú bandát alapított, amelyben több vadászkürtös is volt. Kedvenc zenésze volt Kossuth Lajosnak, aki többször megfordult házában is. Boross Lajos - (1925-) zenekarvezető prímás. Az Állami Népi Együttes tagja, majd a Száztagú Cigányzenekar vezető prímása. Megválasztották a „prímások királyának".

Czinka Panna - (1711-1772) zenekarvezető prímás Már 15 évesen zenekart alapított, művészetét a környező országokban is megcsodálták. Dankó Pista - (1858-1903) nótaszerző. Az 1890-1900-as évek legnépszerűbb dalszerzője, zenekarával bejárta az országot. Néhány ismert műve: Eltörött a hegedűm, Nem fúj a szél, Most van a nap lemenőben. Erdélyi Náci - (1845-1893) prímás. A szegedi cigány-királynak nevezett zenekarvezető a városi zenede tanára is volt, mivel a bécsi konzervatóriumban végezte tanulmányait. 1886-tól négy éven keresztül Amerikában, New Yorkban játszott zenekarával.

Farkas Miska - (1829-1890) prímás. Győri zenekarvezető, a Dunántúl leghíresebb prímása; Bihari János unokája. 1848-ban mint tábori zenekarvezető Klapka György hadtestében szolgált. Később bejárta zenekarával szinte egész Európát.

Fátyol Károly -(1830-1888) gordonka-művész. Az 1848-as szabadságharcban Bunkó Antal bandájával a nemzetőrök seregében szolgált. Két fiából is jeles zenészt nevelt.

Id. Járóka Sándor - (1922-1984) prímás. 1932-ben az Aranyosi Rajkózenekar prímása, 1952-től a Belügyminisztérium Művészegyüttesének népi zenekarát vezette. Több kitüntetés birtokosa, fia is kitűnő prímás. Id. Kóczé Antal - (1872-1926) zenekarvezető prímás. Pályafutása Bunkó Vince zenekarában kezdődött, de 1902-ben már VII. Edward angol királynak muzsikált. 1918-ban a Gellért szálló megnyitásakor is ő játszott zenekarával. Lakatos Sándor - (1925-) prímás. A legkiválóbb prímások egyike, Lisztdíjas, a népművészet mestere, 1952-ben elnyerte Párizsban a hanglemezvilágverseny nagydíját. A világ szinte minden pontján megfordult zenekarával.

Patikárius Ferkó - (1827-1870) prímás. Eredeti neve Dudás volt, de az anekdota szerint játékával kigyógyított egy főurat lelki betegségéből, és így „Pati-káriusnak" hívták ezután. 1867-ben a párizsi világkiállításon is játszott III. Napóleon császár előtt.

Radics Béla - (1867-1930) cigányprímás. Európa több országában ünnepelt, sikeres prímás. írt keringőket, indulókat, magyar nótákat is. Rácz Laci ["36-ik"] - (1867-1943) cigányprímás. Kitűnően improvizáló, virtuóz technikájú hegedűs, zenekarával bejárta az egész világot. A cigányok királyának nevezték.

Id. Rácz Pali - (1815-1880) prímás. Élete első felét Olaszországban töltötte, katonai szolgálataiért az orosz kormánytól a Szent György-keresztet is megkapta. Magyarországra költözése után indult zenei pályája, híres szerzeménye a Lehullott a rezgőnyárfa c. nóta.

Salamon János-(1824-1899) karmester, zenekarvezető. Az első kolozsvári zenekarvezető, a magyarországi és erdélyi cigányprímások vezetője. Az 1848-49-es forradalom résztvevője.

ifj. Sánta Ferenc- (1945-) hegedűművész, zenekarvezető prímás. Zenetanár, majd az Operaház tagja volt. Zenekarával rendszeresen külföldön szerepel. Számos nóta, csárdás szerzője, önálló hanglemezei készültek. Toki Horvát Gyula - (1920-1971) prímás. 1931-től a Fővárosi Rajkózenekar vezető prímása, majd 1950-től a Fővárosi Népi Zenekarnak. 1956-tól Nyugaton élt.

Varga Gusztáv - (1959-) népzenész, énekes. 1978-tól a Kalyi Jag cigány folklóregyüttes vezetője és művészeti menedzsere, több lemeze jelent meg, együttesével sokat lép fel külföldön. 1993-ban a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola alapítója. A népművészet ifjú mestere, az Európa-, és a Kisebb-ségekért-díj elnyerője.

 

Klasszikus zenészek

 

Banda Ede - (1917—) gordonkaművész. A Magyar Rádió szólistája, a Zeneakadémia tanára, a Tátrai Vonósnégyes tagja.

Cziffra György - (1921-1994) zongoraművész. 1956-tól Franciaországban élt. Főképp Schumann, Chopin és Liszt műveit játszotta. 1969-ben alapította a Versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd tehetséges ifjú zenészek támogatására a Cziffra Alapítványt. Az egész világot bejárta, a nyolcvanas évektől gyakran látogatott Magyarországra, támogatta a magyar zenei életet. Kóté László - (1941—) hegedűművész. 1961-1980 között az Országos Filharmónia szólistája, 1966-tól a Zeneakadémia tanára. Rácz Aladár- (1886-1958) cimbalomművész. Eleinte cigányzenekarokban játszik, majd fokozatosan a klasszikus zene felé fordul. Ő formált a cimbalomból koncert-hangszert, ő alakította ki a klasszikus repertoárt. 1938-tól haláláig a Zeneakadémia tanára.

Ruha István - (1931—) hegedűművész. 1958-óta a kolozsvári Filharmónia zenekar szólistája, a Napoca vonósnégyes alapítója és vezetője, 1963 óta a kolozsvári Konzervatórium tanára.

 

Jazz, pop, rock

 

Babos Gyula - (1949-) jazzmuzsikus, gitáros. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazztanszakának vezető gitártanára. Stílusa a jazz-rockhoz, a fúziós zene világához áll a legközelebb. Neves együttesekkel lép fel. Tony Lakatos - (1958-) jazzmuzsikus, szaxofonos. A Kisrákfogó, majd Pege Aladár együttesének tagja. Napjainkban leginkább külföldön, Németországban lép fel. 1992 óta a Hesseni Rádió szólistája.

Pege Aladár - (1939-) jazzművész, nagybőgős. A nemzetközi jazzélet elimert és sokszoros díjnyertes alakja. Később klasszikus zenével is foglalkozik, 1970-től a Zeneakadémia tanára.

Snetberger Ferenc- (1957-) jazzmuzsikus, gitáros. 1988-óta Berlinben él, a kor ismert együtteseivel lép fel, vannak saját szerzeményei is. Szakcsi Lakatos Béla - (1943-) jazzmuzsikus-zongorista, zeneszerző. Nemzetköziversenyekgyőztese, írt balettzenét, színházi kísérőzenét, musicalt. 1972 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazztanszakának tanára.

Politikusok, közéleti emberek

Daróczl Ágnes - (1954-) népművelő, előadóművész, a Romano Glaso és a Kalyi Jag együttesek tagjaiként versmondó. 1978-tól a Népművelési Intézetben a cigány kultúrával foglalkozik, rendezvényeket szervez. 1992-től 1998-ig az MTV Cigány Magazinjának főszerkesztője.

Farkas Flórián - (1957-) politikus, 1983 óta vesz részt a roma közéletben. 1989-től a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a Lungo Drom Érdekvédelmi Szövetség főtitkára, majd elnöke. 1995 óta az Országos Cigány Önkormányzat elnöke.

Hága Antónia - (1959-) tanár. 1990-1998 között országgyűlési képviselő, 1993-tól a Kethano Drom szerkesztőbizottságának tagja, 1994-től az Ariadne Kulturális Alapítvány elnöke.

Horváth Aladár - (1964-) népművelő, 1989-ben a miskolci Gettóellenes Bizottság tagja volt. 1990-től 1994-ig országgyűlési képviselő, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja, 1991-1994 között a Magyarországi Roma Parlament elnöke, 1995-től a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Horváth M. Judit - (1952-) fotóművész. 1990-1995 között az Amaro Drom főszerkesztője; 1999-ben Más Világ címmel férjével, Stalter Györggyel fotóalbuma jelenik meg a magyarországi romák életéről.

Joka Daróczi János - (1962-) újságíró,  szociális munkás. 1982-óta dolgozik a Magyar Televíziónál, 1998-tól a Cigány Magazin főszerkesztője. Lázár Péter - (1959 -) pedagógus. A nyírtelki Kedves Ház program kidolgozója és vezetője. A Soros Alapítvány oktatási füzetek sorozatában publikálta pedagógiai eredményeit.

Orsós Eva - (1954-) tanár, politikus, 1995-98 a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, c. államtitkár. A Soros Alapítvány tanácsadója. Zsigó Jenő - (1952—) szociológus, politikus. 1987 óta a Fővárosi Tanács Cigány Szociális és Művelődés, Módszertani Központjának (ma Romano Kher) igazgatója. 1994 óta a Roma Parlament elnöke.

Képzőművészek

Bada Márta - (1951—) festőművész. Iskolás korától fest. Remsey Iván és Mizsér Pál voltak a mesterei. 1973-tól állít ki csoportos és egyéni tárlatokon. Balázs János - (1905-1977) festőművész. Már gyermekkorában megmutatkozik tehetsége, de csak 1968-ban kezd festeni. Salgótarjánban élt, itt fedezték fel a 70-es évek elején, s itt rendezték első, önálló kiállítását is 1975-ben. Műveit több hazai közgyűjtemény őrzi, amelyeket nemzetközi kiállításokon is bemutattak.

Bari Janó - (1955 -) festőművész. 9 éves korától fest. Különböző technikákat használ a tájképfestészettől a szürrealizmusig. Képei Görögországtól Amerikáig több gyűjteményben megtalálhatók.

Pongor Béri Károly (David Beeri) - (1951-) festőművész. 1975-ben Nyírmihályfalván kezd festeni. 1979 óta rendszeresen szerepel kiállításokon, 1987-től 1996-ig családjával Németországban élt.

Dilinkó Gábor - (1929-) festőművész. 1975-ben autóbusz balesetét követően kezd festeni, 1982 óta szerepel kiállításokon, az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért magas állami kitüntetésben részesült. Fenyvesi József- (1928-) festőművész. 1958-tól három évig munka mellett képzőművészeti szakkörbejár, 1974-ben rendezi első kiállítását. Gyügyi Ödön - (1966-) grafikusművész. Tiszadobon végzi a szakmunkásképzőt, amikor Péli Tamás híres pannóját festi. Ő és Szentandrássy hatására kezd alkotni. Első kiállítása 1988-ban volt. Grafikái rendszeresen megjelennek roma lapokban.

Horváth Vince - (1899-1982) faragóművész, a Népművészet Mestere. 1937-ben kezdett faragni, a '70-es évektől voltak külföldön és Magyarországon kiállításai.

Kiss József- (1921-) festőművész. 1954-ben kezdett el festeni. Első kiállítása 1974-ben Keszthelyen volt.

Kosz t i cs László - (1958-) fafaragóművész. 1989 óta foglalkozik faragással. Több egyéni és csoportos tárlaton vett részt. 1996-ban létrehozta a Békésebb Világért Alapítványt.

Kun Pál - (1958-) festőművész. 1975 óta gyakran vannak kiállításai. Labancné Milák Brigitta - (1968-) festőművész. Vágréti Jánost tekinti mesterének. Művészi tehetségét gyermeke óvónője fedezte fel. 1994-ben Mezőberényben mutatkozott be első tárlatán.

Oláh Jolán - (1932-) festőművész. Férje, Balogh Balázs András mellett kezd festeni. Első, önálló kiállításával 1985-ben a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban jelentkezik.

Oláh Mara - (1945-) festőművész. Gyakran vannak kiállításai idehaza és külföldön is.

Oláh Zoltán - (1974-) festőművész. Elvégezte a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát.

Orsós Jakab - (1920-) fafaragóművész, író, politikus. Családi hagyományként már gyerekkorában elkezdett faragni. Rendszeresen jelenik meg tárlatokon, elbeszéléskötete Aki hallja, aki nem hallja címmel 1987-ben jelent meg; Gyökerek című kötete pedig 1995-ben.

Orsós Teréz - (1955-) festőművész. Iskolás korában a komlói rajzszakkör tagja. 1979-ben szerepel először kiállításon, Magyarországon és külföldön egyaránt sokat vesz részt kiállításokon.

Palotai Lajos-(1951-) festőművész. Az általános iskolában rajztanára, Garay Jenő keze alatt kezd festeni. Képzőművészeti gimnáziumot végzett, kezdetben reprodukciók másolásával foglalkozott. 1981 óta állít ki. Péli Tamás - (1952 -1995) festőművész. Az iskola elvégzése után juhokat őrzött. 1979 óta fest Lakatos Menyhért bíztatására. Képzőművészeti tanulmányait Amszterdamban végezte a Festészeti Akadémián. Több roma művész vallja mesterének.

Ráczné Kalányos Gyöngyi - (1965-) festőművész. Komlón Pongrácz Éva rajztanár rajzszakkörében kezd rajzolni. Több gyermekrajz pályázatot nyert. Első festményét gyermekei szobájának falára készítette. 1979-ben a Hét iker szarvaskígyó című animációs filmhez készített rajzokat és meséket.

Szécsi Magda - (1958-) grafikus, festőművész, író. 1984 óta rajzol és ír meséket. Első kiállítása Tatán volt. Több verseskötetet és saját szerzésű mesekötetét illusztrálta.

Szomora Kálmán - (1938-) fafaragómüvész. 1979 óta több alkalommal részt vett a tatabányai országos bányász-fafaragó tábor munkájában. 1988-ban a Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt díját nyerte el. Túró Zoltán - (1972-) festőművész. Képzőművészeti Gimnáziumot végzett. A figuralista, részletező festészet gyakorlója.

Vári Zsolt - (1974-) festőművész. Autodidakta, országszerte gyakran vannak kiállításai.

Váradi Gábor - (1958-) festőművész. Első tanára Rákosi Zoltán volt, majd Péli Tamást tekintette mesterének. Első tárlata 1989-ben Ózdon volt. 1994-ben Izlandon 6 hónapos tanulmányúton vett részt.

 

Ajánlott irodalom

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet