| |
Az etnikai identitás kérdése az utóbbi időben egyre gyakoribb téma, s egyre nagyobb társadalmi érdeklődés nyilvánul meg irányában. Az identitás szerepe, s a vele kapcsolatos problémák politikai eseményeket, pozitív és negatív jellegű demográfiai és szociális mozgásokat okoznak, a társadalmi élet tényezőivé válnak általában azokban az országokban, ahol az etnikai és kisebbségi kérdések megoldatlanok maradtak az elmaradottság s egy sor gazdasági és történelmi ok miatt.
A jelen dolgozatban szeretném röviden felvázolni a magyarországi bolgárság etnokulturális helyzetét, amelyben kifejeződik az identitás megőrzésének mértéke és a legfontosabb etnokulturális folyamatok, amelyek manapság zajlanak körükben. Ki fogok térni az etnikai identitás megőrzését elősegítő intézkedésekre, illetve annak egyéb lehetőségeire - olyan kérdésekre, amelyek a magyarországi bolgár kisebbség fennmaradásának esélyét érintik.
Az identitás fogalmát legátfogóbban úgy határozhatjuk meg, mint az egyén önmeghatározását olyan jegyeken keresztül, mint a nyelv, a kultúra, a viselkedés, az egy adott etnikai közösséghez való érzelmi kötődés, s az ahhoz való tartozás tudata. Másrészt e kérdéskörben jelentősséggel bír az is, hogy az adott egyén miként határozza meg társadalmi környezete. Ezek az érzések és definíciók általában akkor éleződnek ki és válnak aktuálissá, amikor különböző etnikai kultúrák és elemek találkoznak. Ilyenkor az adott kulturális modell vagy adaptációra kényszerül az eltérő környezethez, vagy különféle okokból megőrzi lényegét. Átfogóan az identitásban fejeződik ki a kisebbségi nyelv és kulturális elemek megőrzésének foka, valamint a más etnokulturális környezettől való tudati elhatárolódás képessége. Ez a szembeállítás nem hordoz antagonizmust önmagában, lényegét tekintve jóindulatú mindaddig, amíg nem manipulálják tendenciózusan. Egyszerűen annyit jelent, hogy az egyén tudatában van bizonyos különbségeknek kultúrájában és lelki alkatában, vagyis ez az önmegkülönböztetés saját specifikációjának tudatos felfogása, felismerése egy közös modell megnyilvánulásának abban, ahogy a kultúra és annak egyes elemei közös módon jelennek meg.
Az elmúlt évszázadban a kultúra sokkal több tradicionális elemet hordozott. Korunkban ezzel szemben sokkal dinamikusabb és egységesebb a kultúra, nagy mértékben hiányoznak belőle a tradicionális elemek, s amikor mégis jelen vannak, akkor azokat általában tudatosan tartják fenn az etnikai identitás hangsúlyozása és megőrzése érdekében. Általában a folklórelemek gyakori felhasználásánál érhető ez tetten, ünnepségek és megemlékezések szervezésekor, családi közegben pedig többek között abban, hogy hagyományos ételek kerülnek az asztalokra, és ragaszkodnak bizonyos szokásokhoz.
A tudatosság szerepe elsőrendű fontossággal bír az identitás megőrzésének etnikai folyamataiban korunk kultúrájának dinamikus változása és az általános elemek térnyerése miatt, ami egyre inkább felerősödik a nemzetek közötti kommunikáció -évszázadunk technikai eredményeivel felfokozott - folyamatai által. Az öntudat és az etnikai identitás napjainkban szervesen egymáshoz kötődő fogalmak, amelyeket csakis együtt lehet vizsgálni.
A magyarországi bolgár kisebbség szétszórtan él, kis létszámú és nem képez homogén közösséget származás, iskolázottság és foglalkozás szempontjából sem. Soraiban többségben vannak az újonnan érkezett emigránsok, akiket három fő csoport képvisel. A huszadik század 40-es és 50-es éveiben érkezett Magyarországra a bolgárkertészek utolsó hulláma. Utódaik már jellemzően más foglalkozási ágakat űznek és ugyanez érvényes az individuális utakon például vegyes házasságok révén Magyarországon letelepülőkre, illetve utódaikra is. Megállapítható, hogy napjainkra gyökeresen megváltozott a Magyarországon élő bolgár kisebbség hagyományos „irodalmi" bolgárkertész jelzője.
A jelenlegi közösségben három fő réteget különböztethetünk meg. Az egyik réteget a kertészek utódai alkotják, akik főként az 50-es évek elejétől felhagytak hagyományos létfenntartó tevékenységükkel. Ennek egy sor oka volt, de legfőképpen az, hogy a gazdasági és piaci feltételek ekkor alapvetően megváltoztak, sok helyütt lehetetlenné vált a földek bérlése. Azok földjeit pedig, akik földbirtokra tettek szert Magyarországon, elvették vagy a szövetkezetekbe kényszerítették.
A magyarországi tartózkodást szabályozó törvényekben olyan változtatásokat hajtottak végre, ami a Magyarországon megtelepedett bolgár állampolgárok jelentős részét kényszerítette a visszatérésre Bulgáriába, így a kertészeknek csak kis része maradt Magyarországon. Az egykori kertészek utódai egy falusi patriarchális kultúra értékeinek hordozói, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Az eddigi kutatások alapján megállapítható, hogy a patriarchális vonások alapvető elvként jelentkeztek ebben a kultúrában, amely meghatározta a közösség tagjainak világnézetét, értékrendjét egészen a mai napig. E közösség magáévá tette a magyar kultúra számos elemét, tökéletesen ismerik a magyar nyelvet és magyar állampolgárok. Sok vonatkozásban nem változott mentalitásuk, különösen ott, ahol kisebb közösséget tudtak alkotni, mit például Halásztelken és Csepelen. Elődeik főként azért érkeztek ide, hogy munkájukkal pénzt keressenek, így fő eszményük az anyagi értékrenden alapul, s apai ágon ez át is öröklődött a kis, zárt bolgár közösségben, amelyben élnek. Körükben lassú feledésre ítéltetett a bolgár anyagi és szellemi kultúra mint egész és a bolgár nyelv is. Mindennapjaikban nincs szükségük sem a nyelvre, sem az öröklött kultúrára. Ma már a mindennapi létezésük sem közvetíti számukra a bolgár szokásokat és nyelvet. Főként magyar környezetben élnek, így ez teljesen természetes folyamat. Bolgár nevüket és származásukat ugyanakkor nem tagadják meg e körben sem.
A nem oly rég még egyetlen bolgár egyesület tevékenységének aktív résztvevői nagyrészt e körből kerülnek ki. Az egyesület aktív tagjai a legutóbbi éves közgyűlés tapasztalatai szerint a kertészek utódainak 50-60 fős csoportjából áll, kiegészülve kisebb-nagyobb mértékben családtagjaikkal, barátaikkal.
A társadalmi élet, amelyet az egyesület összefog néhány naptári ünnep közös megünnepléséből, táncházból áll, és csak ritkábban kerül másfajta rendezvényekre. Az önkormányzatok létrehozását ellenségesen fogadták, azokat úgy fogták föl, mint az egységet gyengítő káros intézményeket. Ugyancsak ellenségesen fogadják bármilyen más új szervezet megjelenését.
Az értelmiség mint réteg a mai magyarországi bolgár közösségben nagyrészt távol marad az első egyesülettől. E réteg nagy részét az egyéni emigránsok adják, akik vagy Magyarországon végezték tanulmányaikat, vagy itt élt értelmiségiek gyermekei stb. A kertészek utódai nem tudták létrehozni saját értelmiségi rétegüket. Másodnemzedékbeli utódaik többségében vegyes házasságban élnek, gyengén ismerik a bolgár nyelvet és főként csak a beszéd szintjén használják azt. A 80-as években a régi egyesület keretei között működött egyfajta értelmiségi klub, amely a Szakemberek Klubja nevet viselte, és azt a célt szolgálta, hogy az értelmiségieket bevonja a kultúrház életének szervezett formáiba - például szerveztek előadásokat és találkozókat érdekes személyiségekkel. A klub intenzíven működött egy-két évig, tevékenysége azonban fokozatosan elhalt. így sikertelenül végződött a kísérlet a magyarországi bolgárok értelmiségi köreinek megnyerésére.
A második kísérlet arra, hogy szorosabban kötődjenek az értelmiségek a közösséghez, a 90-es évek elejéről datálódik, amikor a nemzeti kisebbségek kérdése ismét erőteljesen napirendre került és ekkor hozták létre és támogatták anyagilag a Haemus folyóiratot, amely körül rövid időre ismét csak összegyűlt az értelmiségiek egy kis csoportja, akik lelkesedéssel dolgoztak a folyóiratért.
Az alkotó értelmiségiek egy része 1999-ben egy új szervezetet hozott létre Bolgár Kulturális Fórum néven, amely kiad egy kétnyelvű újságot és más kiadványokat is, rendelkezik saját internetoldallal, ahol szintén két nyelven népszerűsítik a magyarországi bolgár alkotó értelmiség tevékenységét. Van több programjuk a gyerekek és fiatalok számára, a fórum egy néprajzi, kulturális kutatásokat végző tudományos csoportot működtet. Folytatódnak a Magyarországi Bolgárok Kutató Intézetében megkezdett kutatások, gyakorlatilag a fórum kutatócsoportjában végzik munkájukat azok, akik az intézet keretein belül kezdték e kutatásokat. Vagyis a kulturális fórum jelenleg kiegészíti és gazdagítja az országos önkormányzat tevékenységét, az együttműködésre egy megállapodás is született a két szervezet között. Az értelmiségiekre jellemző, hogy tudatosan törekednek a bolgár nyelv átadására családjukban, s gyakran nemcsak gyermekeiknek, de tekintve, hogy rájuk is a vegyes házasság a jellemző, házastársaiknak is. E családokban a magyar férj vagy feleség többé-kevésbé megtanulja a bolgár nyelvet, és tisztelik a szellemi értékeket, teljesítményeket. Általában az értelmiségi családok képviselői a magyar társadalomban elismerésre méltó pozíciókat harcoltak ki maguknak, ami segítette integrációjukat. Magyar kollégáik elismerik, szeretik őket a különféle szakmai csoportosulásokban.
A magyarországi bolgárok harmadik rétegét a vállalkozók és kereskedők alkotják, akik nagyrészt ugyancsak az egyéni letelepedők közül kerültek ki. E réteg kis része az egykori bolgárkertészek leszármazottja. Körükben a bolgár nyelv és kultúra ápolása és átadása a felnövekvő nemzedékeknek nem túl gyakran figyelhető meg. Az anyagi értékek felé való törekvés ugyanolyan erőteljesen jelentkezik az ő értékrendszerükben is, mint az első említett rétegnél.
A bolgár kisebbség képviselői többségükben vegyes családokban élnek, ami garancia a bolgár és magyar kultúra és nyelv együttélésére. Az uralkodó magyar nyelvi környezet miatt azonban a bolgár nyelv ismerete és használata visszaszorulóban van a második nemzedék körében, még azokban a családokban is, ahol mindkét szülő bolgár. Magyar neveket és állampolgárságot kapnak a gyermekek, ami erős hatást gyakorol az egyén öntudatára. Kialakul egy kettős tudat a származás és az etnikai hovatartozás vonatkozásában, ami a leginkább a „magyarországi bolgár" meghatározásban fejeződik ki. Ezt a kifejezést már teljesen attól függetlenül használják, hogy az egyén új betelepülő, vagyis Bulgáriában született, vagy második generációs bolgár, aki már Magyarországon látta meg a napvilágot. A második generációs magyarországi bolgárok és a vegyes házasságokban születettek esetében a bolgár kultúra elemeinek, és ezen belül első helyen a bolgár nyelv elsajátításában meghatározó szerepet játszik a tudatosság. A bolgár nyelv használatának és megtanulásának lehetőségei azonban a magyar nyelvi környezetben nagyon szűkösek, vidéken szinte egyáltalán nem léteznek, hacsak a családi környezet nem biztosítja ezt. A bolgár nyelvet leginkább Budapesten használják a bolgár szervezetekben és intézményekben, vidéken e vonatkozásban is új lehetőségeket teremtenek a kisebbségi önkormányzatok.
Bolgár származásukat az emberek általában nem rejtik el, sőt maguk hangsúlyozzák, és ez gyakran pozitív színezetet hoz magával emocionális okokból. Ezt a pozitív hatást erősíti, hogy a többségi nemzet tagjai Magyarországon jó véleménnyel vannak a bolgárokról. A szép bolgár zöldségek emléke él a magyar piacokon annak ellenére, hogy a kertészettel foglalkozó bolgárok száma és így a bolgár zöldségek jelenléte a piacokon jelentősen csökkent. Ennek ellenére a „bolgár lobbi" helyzetére való pozitív hatása érvényesül ma is.
A bolgárok Magyarországon őrzik ünnepnapjaik hagyományos rendszerét, igaz némileg modernizálva és adaptálva a helyi adottságokhoz. Szervezetten tartják meg a legnagyobb hivatalos és tradicionális bolgár ünnepeket - március 3, húsvét, május 24, június 2, karácsony stb. Az ünnepnapokon hagyományos bolgár ételeket készítenek. Az ünnepségeket általában bolgár zene és tánc kíséri. A naptári ünnepeik között találhatók a magyar hagyományos ünnepi rendből átvett napok is - például megtartják a Mikulás ünnepét a gyerekeknek december 6-án, habár a bolgár felfogás szerint Djado Mraz (Mikulás bolgár megfelelője, a Fagy Apó) karácsonykor vagy újévkor osztogatja ajándékait a gyermekeknek.
A magyarországi bolgárok pozitívan viszonyulnak Bulgáriához és a „bulgáriai" bolgárokhoz. Gyakran a bulgáriai törvények külföldiként kezelik a külföldön élő bolgárokat, s ez sérti öntudatukat, egyben erősíti az otthonosság érzetét új hazájukban. Ez erősíti a magyar kulturális környezethez való tartozásuk érzetét.
Az adminisztratív nehézségek, amelyekkel a bolgárok Magyarországon találkoznak bolgár dokumentumaik kiadásával kapcsolatban, hozzájárulnak a természetes asszimiláció folyamatának felerősödéséhez. A magyar állampolgárság felvétele tömeges jelenséggé vált, és ez szintén hatással van a személyek lelki alkatára, öntudatára és viselkedésére. A magyar állampolgárság megszerzése formálisan és érzelmileg is a magyar nemzethez köti személyüket és erősíti a kettős öntudat kialakulását.
A modern társadalomban számos olyan folyamatnak lehetünk tanúi, amelyek az idegen környezetbe került személyiség etnikai identitásának alakulását illusztrálják, ahol öntudata és sajátos kulturális modellje kötelezően hangsúlyt kap, akár önmaga, akár az őt körülvevő társadalmi közeg által. Az etnikai identitás jegyei között számos tudatos és nem tudatos elemet emelhetünk ki, olyanokat, amelyeket maga a személy is fontosnak tart és hangsúlyt helyez azok kifejezésére - nyelv, nemzeti konyha, ünnepek, tánc, zene és mások. Eközben olyan elemek is vannak, amelyeket a személy nem tekint etnikai információt hordozó elemeknek - például a viselkedés, a kultúra és a lelki alkat. Ezek világosan kirajzolódnak a magyarországi bolgárok társadalmi életében is, különösen annak a bolgár intézményekhez - egyesület, iskola, templom, önkormányzat - kapcsolódó eseményeiben, miként azokban is, amelyeknek a Bolgár Köztársaság magyarországi intézményei adnak otthont. Ezek az intézmények óhatatlanul magukon viselik és hordozzák a bolgár kulturális modell sajátosságait, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
A bolgár közösség Magyarországon rendelkezik saját tevékeny szervezetekkel és intézményekkel, amelyek hozzájárulnak etnikai identitásának megőrzéséhez, szervezik kulturális életét és tevékenységükkel átfogják a magyarországi bolgárok minden korosztályát. Ez biztos garancia arra, hogy a közösség fennmarad a természetes asszimiláció folyamatának feltétele mellett is.
Segíti ezt az a komplexum - az iskola, a templom és az egyesületek egysége -, amelyet a bolgár nemzeti újjászületés hagyományainak alapján építettek ki, s amelyben őrzik a bolgár nemzeti lelkületet. A hagyományos bolgár társadalmi intézmények mellé most sorakoznak fel az újonnan létrehozott kisebbségi önkormányzatok helyi fővárosi és országos szinten, amelyek sokféleképp segítik a hagyományos intézmények tevékenységét, erősítik a közösség egységét, garantálják a kulturális tevékenységek finanszírozását. Az országos bolgár önkormányzat mellett olyan új kulturális kezdeményezések jöttek létre, mint aHaemus folyóirat, a Bolgár Újság, kiadványok, rádió- és tévéadások. Új civil szervezetek is alakultak. Mindez hozzájárul a bolgár közösség identitástudatának megőrzéséhez, a bolgár nyelv és kultúra magyarországi fennmaradásához, ahhoz, hogy a magyarországi bolgár közösség tagjai tudáshoz és információhoz juthassanak kisebbségi anyanyelvükön. Természetesen e gazdag tevékenység nem folyhatna, ha nem lenne jelen a magyar állam toleráns kisebbségi politikája és anyagi támogatása, amely nélkül a kulturális tevékenység elképzelhetetlen lenne.
Irodalom
| |