| |
A kétnyelvűség kérdéseinek igen gazdag szakirodalma van. Eltérőek a vélemények arról, hogy ki tekinthető kétnyelvűnek. Bloomfield (Bloomfield, 1935) szerint csak az tekinthető kétnyelvűnek, aki mindkét nyelvet egyidejűleg, anyanyelvi szinten sajátította el. Diebold (Diebold, 1961) azt tartja kétnyelvűnek, aki mindkét nyelvet egyaránt jól használja írásban. A többi definíció e két álláspont között helyezkedik el.
Tökéletes kétnyelvűnek azt tekinthetjük, aki két nyelv és két kultúra hordozója, azaz egyaránt jól érti és beszéli mindkét nyelvet, továbbá a helyesírási szabályoknak megfelelően ír, a beszéd-helyességi követelményeket betartva használja mindkét nyelvet.
A magyarországi bolgár szülők vagy bolgár-magyar vegyes házasságban születetett gyermek kiskorában kétnyelvűként fejlődik. Hogy milyen fokon tudja elsajátítani a bolgár nyelvet (magyarul ugyanis észrevétlenül megtanul a magyar környezet hatására) - attól függ, vajon mindkét szülője bolgár vagy csak az egyik. E kérdésekről alapos kutatásokat végzett P. Szotirov (Szotirov, 2000).
A bolgár kisebbségi gyereket Budapesten (amennyiben a szülők Budapesten, illetve a fővároshoz közel laknak) bolgár óvodába, majd a tizenkét osztályos Bolgár-Magyar Iskolába is be lehet íratni. Budapesten 1918 óta működik a bolgár iskola, kezdetben mint általános iskola, az 1981/82. tanévtől mint szakközépiskola, 1992-től pedig mint bolgár-magyar iskola, amelyben a tanárok többségét Bulgáriából küldik ki, általában négy évre. A bulgáriai tanárok munkája igen nagy jelentőségű, hiszen ők az anyaországban használatos bolgár nyelvet beszélik, és a mai bolgár nyelvhasználati és viselkedési normákat közvetítik.
Más kérdés, hogy a bolgár szülők vajon beíratják-e gyermeküket a bolgár iskolába. Ebben a kérdésben objektív és szubjektív tényezőkkel kell számolnunk. Objektív akadály lehet pl., ha a szülők messze laknak az iskolától, s nincs, aki a gyermeket naponta oda vigye. Szubjektív tényező játszik szerepet pl. akkor, amikor a szülők úgy gondolják, hogy a gyerek otthon is megtanulhatja a bolgár nyelvet és ez elegendő. Az utóbbi nézőpontnak köszönhetően az egyetemi bolgár szakon nagy figyelmet kell szentelni a „konyhanyelvi" szó- és kifejezéskészlet csiszolásának.
A bolgár iskolában szombatonként bolgár nyelvet tanítanak azoknak a bolgár származású gyerekeknek, akik magyar iskolába járnak. A szombatonkénti nyelvtanfolyamokon szívesen vesznek részt azok a magyar diákok, akik szüleikkel együtt bulgáriai kiküldetésben voltak és nem szeretnék elfelejteni a bolgár nyelvet. A bolgár iskola tanárai lelkesen dolgoznak. A diákokat bolgár nemzeti önismeretre és a bolgár nyelv tiszteletére nevelik. A bolgár iskola névadójának a klasszikus bolgár költőnek, Hriszto Botevnek szentelt ünnepségen 2001. február 22-én a diákok átéléssel idézték a költőnek feleségéhez írott búcsúlevelét. Ebben a költő leírja, hogy feleségénél jobban csak a hazáját szereti. Megjegyezném, hogy ugyanezt a levelet az egyetemi nyelvgyakorlatokon is olvastuk és már a 90-es évek elején hallgatóim egyike-másika kuncogott - számukra érthetetlen volt, hogyan szeretheti valaki jobban a hazáját mint a feleségét.
Az utóbbi években az egyes városi (pl. Miskolc) és kerületi bolgár kisebbségi önkormányzatok szintén szerveznek nyelvtanfolyamokat.
A budapesti székhelyű Bolgár Kulturális Intézet évtizedek óta indít bolgá nyelvtanfolyamokat, a Magyarországi Bolgárok Egyesülete pedig három éve.
Egyetemi tanulmányait a Magyarországon született bolgár többnyire magyarul végzi, kivéve, ha bolgár nyelv és irodalom szakos az egyetemen vagy Bulgáriába megy tanulni. így a Magyarországon tanuló bolgár szakterületének terminológiáját aligha ismeri bolgárul.
Magyarországon az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény biztosítja (bizonyos időkeretek között) a bolgár nyelvű rádió- és televízióadást, továbbá lehetőséget nyújt a bolgár nyelvű lap- és folyóirat, valamint kisebbségi könyvkiadásra.
Negyedévenként kétnyelvű (bolgár-magyar) kulturális és közéleti kérdésekkel foglalkozó Haemus c. folyóiratot jelentet meg a Bolgár Országos Önkormányzat. E kétnyelvű kiadvány segítségével fejleszthetik bolgár nyelvtudásukat azok az olvasók is, akik egyébként legfeljebb családi körben használják a bolgár nyelvet. A folyóirat olykor egy-egy írónak - pl. Jordán Radics-kov vagy a magyar költő-műfordító Nagy László - szenteli számait, vagy pl. a bolgár humornak, ezzel gazdagítva az itt élő bolgárok műveltségét.
1995 óta jelenik meg havonta a Balgarszki vesztnik, amely az itt élő bolgár közösség életéről tájékoztat, egy ideig bolgár napilapokból is idéztek, így a Magyarországon élő bolgár képet alkothatott a mai bolgár sajtónyelvről is.
A Bolgár Országos Önkormányzat adta ki 1997-ben R. Pen-kova Beszél Ön bolgárul? c. tesztkönyvét, amelyet a szerző, aki hosszú évekig volt a bolgár iskola igazgatója, az itt élő bolgárok kommunikációs szükségleteire alapozva állított össze olyan módon, hogy megoldási kulcsokat is tartalmaz a könyv, tehát tanári segítség nélkül is használható.
Bulgáriai napilapokhoz, folyóiratokhoz, könyvekhez Magyarországon nem, illetve nagy nehézségek árán lehet hozzájutni. A világháló segítségével történő tájékozódás objektív és szubjektív okoknál fogva még nem mindennapos tevékenység.
A magyarországi bolgár természetesen a magyar tömegkommunikációs eszközök hatása alatt áll. Hetente egyszer 30 perces bolgár nyelvű adást hallgathat a magyar rádióban, havonta egy alkalommal pedig 15 perces bolgár nyelvű televíziós közvetítést nézhet.
A Bolgár Kulturális Intézet és a bolgár kultúrotthon mindig telt ház előtt vetíti a bolgár filmeket. Mind a két intézet rendszeresen szervez irodalmi esteket, meghívnak bolgár költőket és írókat, koncerteket, kiállításokat szerveznek bolgár művészek részvételével. Olykor bolgár színművészek vendégjátékában gyönyörködhetünk az Intézet vagy a kultúrotthon színpadán. Néhány év óta Malko teatro néven bolgár anyanyelvű színészek közreműködésével rendszeresen működik a budapesti bolgár színház.
Véleményem szerint igen nagy jelentőségű az említett intézmények tevékenysége, hiszen segítenek abban, hogy a magyarországi bolgár jobban megőrizze kulturális és nyelvi kettős kötődését.
A neves magyar színművész, néhai Bodor Tibor, a Magyar-Bolgár Baráti Társaság vezetőségének tagja mondta egyszer: Egy népet csak az irodalom segítségével lehet megismerni, ezért Társaságunk rendezzen irodalmi esteket.
A bolgár irodalom és a bolgár kultúra megismerésének vágya abban is segít, hogy a magyarországi bolgár nyelvtudását megőrizze és elmélyítse.
A Magyarországi Bolgárok Egyesülete támogatja a Martenica, a Jantra és a Roszica népitánc-együttesek működését. Bolgár szakos egyetemi hallgatók is táncolnak az együttesekben - előbb táncoltak, majd később kedvük támadt a bolgár szakot is elvégezni.
Felnőhet-e a Magyarországon született bolgár kétnyelvűként?
Megállapíthatjuk, hogy életének különböző szakaszaiban valamilyen fokban kétnyelvűnek tekinthető a magyarországi bolgár. A bolgár szülők gyermeke a családban bolgárul fog beszélni, a családon kívül pedig magyarul. A bolgár óvodába beíratott kisgyermek a gyermekdalokat, meséket, játékokat az óvodában megtanulja bolgárul, a magyar televízió gyermekprogramjaiból pedig magyarul. Ez a gyermek életkorának megfelelően szimmetrikusan kétnyelvű, vagy balansz kétnyelvű.
A bolgár iskola diákja, amennyiben kellőképpen igyekvő, szimmetrikusan kétnyelvűvé válhat. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó magyar szó- és kifejezéskészletet megtanulhatja a terminológia-órákon a bolgár iskolában. Nagyon hasznos lenne, ha a bolgár iskola diákja párhuzamosan olvasná a magyar nyelvű fizika-, kémia-, matematika- stb. tankönyveket is. A bolgár iskola tantervében magyar nyelv és irodalom, valamint magyar történelem tantárgyak is szerepelnek, a diákok pedig a magyar vizsgaszabályzatnak megfelelő érettségi vizsgát tesznek ezekből a tárgyakból. Öt éve vagyok a bolgár iskolában érettségi vizsgabizottsági elnök. Elmondhatom, hogy a vizsgáztatás egyre színvonalasabban zajlik.
A bolgár iskola diákjainak kétnyelvűségével, továbbá a magyarországi bolgárok kétnyelvűségének problémáival a következő szerzők foglalkoznak vagy foglalkoztak (van aki csak egy-két közlemény erejéig, más pedig alapos kutatást folytat): Roszica Penkova, Katus Elvira, Menyhárt Krisztina, Hriszto Kjucsukov, Petar Szotirov. Penkova R. és Katus E. véleménye szerint a bolgár iskola igyekvő diákja életkorának megfelelően kétnyelvűvé válhat.
A Magyarországon született bolgár, amint erről már említés történt, egyetemi tanulmányai során, később pedig a munkahelyén nem tudja ápolni mindkét nyelvet. A munkahelyén és a hétköznapi életben a magyar nyelvet fogja használni, tehát az lesz a domináns.
Befejezésként az alábbi megállapításokat tehetjük.
A bolgár származás és a kettős kötődés tudatosítása ösztönzi a bolgár nyelv ápolását is.
A magyar nyelvi környezet nem befolyásolja annyira a magyarországi bolgárok nyelvhasználatát, mint a szláv nyelvi környezet. Szláv nyelvű közösségben élve a bolgár anyanyelvű beszélő észrevétlenül keveri nyelvhasználatában a bolgár és a nem bolgár, de szláv eredetű szavakat és kifejezéseket. A magyar nyelvi interferencia könnyebben észrevehető, kis igyekezettel elhárítható.
A bolgár iskolában a diákok a mai bolgár irodalmi nyelven tanulnak. Ismeretes, hogy családi környezetben a magyarországi bolgárok többnyire kelet-bulgáriai nyelvjárási sajátossággal beszélnek, csupán néhány újonnan letelepedett bolgár beszél nyugati bolgár dialektust.
A bolgár származású gyermeket szülei a bolgár iskolába íratják-e be, vagy pl. angol tanítási nyelvű iskolába - ez már más kérdés. Nemcsak a bolgár gyermek szülei gondolkodnak így. A Magyarország nyugati határszélén élő horvátok pl. naponta átszállítják autóval gyermekeiket a szomszédos Ausztriába tanulni - úgy gondolván, hogy ennek köszönhetően sikeresebbek lesznek az életben.
Nem kevés bolgár szülő íratja gyermekét magyar iskolába, mondván: a gyermek majd otthon megtanul bolgárul. Nem becsülik le a bolgár nyelvet, csupán arról van szó, hogy a kisebbségi állampolgár az anyagi biztonság és boldogulás érdekében a többségi nyelvet fogja előnybe részesíteni.
Magyarország már az európai uniós csatlakozás küszöbén áll, az angol nyelv népszerűsége villámgyorsan növekszik. így a magyarországi bolgár gyermek akár magyar-angol kétnyelvűvé válhat.
Meg kell említenünk azt is, hogy az EU ajánlások között szerepel a kisebbségi nyelvek pozitív diszkriminációja, mindenekelőtt pedig a kisebbségi nyelvű oktatás biztosítása.
A 2001. évet az EU a bilingvizmus évévé nyilvánította, azaz Brüsszelből felénk tekintve a kis nyelveknek is van tekintélyük.
Hogy bolgár-magyar kétnyelvűként nő-e fel a Magyarországon született bolgár, ez elsősorban attól függ, mi motiválja globalizálódó világunkban.
Irodalom
| |