Előző fejezet Következő fejezet

A pesti görög templom - a mai Petőfi téren

 

Önálló hitközség iránti igényük okán a pesti görögök 179 családfője már 1788-ban folyamodványt írt a Helytartó Tanácsnak, melyben kérték, hogy saját templomot építhessenek. Argiri Demeter gazdag bőrkereskedő 1789. augusztus 29-én egy árverésen húszezer-százötven forintért vette meg az ehhez szükséges telket.

A templom építésére ezután gyűjtést rendeztek. Az építési terv és a költségvetés elkészítésére először Thallherr József építészt kérték fel, de mivel a tervben hibákat találtak, Jung József pesti építészt bízták meg az új templomterv megalkotásával. Eredetileg egy tornyot szándékoztak építeni, de 1792-ben végül két torony megépítése mellett döntöttek. A templomépítés ideje alatt az egyházközség házában ideiglenes kápolna működött. Az építkezés - amit nézeteltérések és pereskedések tarkítottak - mintegy tíz évig tartott. A harangokat 1798 júniusában húzták fel a toronyba.

Már az előző évben tárgyalásokat folytattak a naxoszi születésű görög Nikolaosz Joannész Talidorosz (egyes források Jankovics Miklós néven is említik) fafaragóval, akinek Egerben volt műhelye, s az egri és miskolci templomok ikonosztázait is ő és munkatársai faragták.

A templomot végül 1801-ben szentelte fel Dionisziosz Popovics (e Kozaniban született görög eredeti neve Dionisziosz Papajanuszisz) budai püspök. A szentelés a Nagyboldogasszony (augusztus 15.) előtti vasárnapon történt, lévén a templomot Nagyboldogasszony (Mária elhunyta) tiszteletére szentelték. A belső díszítésre csak a felszentelés után került sor. A munkálatok elvégzésére Anton Kuchelmeister osztrák festőt kérték fel, aki előzetesen Egerben és Miskolcon, 1804-től pedig Pesten dolgozott. A templom 1809-re készült el.

 

Petőfi téri templom belső tere (részlet)

 

Petőfi téri templom ikonosztáz (részlet)

 

  
Előző fejezet Következő fejezet