Előző fejezet Következő fejezet

Nyelv, származás és a családnevek

 

Mint az egész budai hegyvidéken, Budaörsön is a bajor nyelvjárást beszélték; pontosabban a középbajor ua-tájszólást. A szomszédos Törökbálinton a középbajor ui-tájszólást beszélték. Az anya szó, a „Mutter" Budaörsön „Muada", Törökbálinton „Muida" volt, a vér (Blut) a budaörsiek szerint „Bluat", a törökbálintiak szerint „Bluit", a cipő (Schuhe) Budaörsön „Schua", Törökbálinton „Schui" volt - és így tovább...

A budaörsi középbajor dialektus hangtanát 1929-ben Eszterle M. Edit apáca, alaktanát pedig e sorok írója dolgozta föl 1933-ban.

A tudományos írások alapján, feltételezhetően sváb nyelvjárást beszéltek Budaörs és Budakeszi első telepesei. Mivel a második betelepülés alatt letelepedett lakosok viszont elsősorban bajor nyelvterületről származtak, és mivel a környéken - Budán is - a bajor nyelvjárás uralkodott, így ez elnyomta a többi tájszólást, illetve azok maradványait. A más tájszólást beszélők nyelvileg igazodtak tehát a bajor nyelvjáráshoz. Ugyanez volt érvényes a más nyelvet beszélőkre is (magyarokra, szerbekre, szlovákokra), ha ők voltak kisebbségben, vagy — mint például Budaörsön — ha páran közülük német lakta községekben telepedtek le.

A magyarországi németeket az egész országban sváboknak nevezik, ami tévedés, csak kevés település lakossága felel meg ennek az elnevezésnek, nem beszélve a nyelvükről; a sváb nyelvjárást még kevesebben beszélik.

„Mi svábok vagyunk, őseink a Fekete-erdőből jöttek" -halljuk mindenütt. Budaörsön is hittek ennek a szóbeli hagyománynak. Természetesen a Feke te-erdőből is jöttek telepesek Budaörsre, de pár évtizeddel letelepedésük után már középbajor nyelvjárásban beszéltek és nem sváb-alemann nyelvjárásban.

A nyelv és az őshaza körüli probléma szorosan összefügg egymással. A származás helye vagy legalább csak azok a tartományok, ahonnan elindult az első nagy telepes csoport 1720-ban - a történelmi források hiánya miatt - ismeretlenek. A második csoportról, akik a negyvenes években a pestis után települtek be, sem találunk erre vonatkozó adatokat. Az első telepesek valószínűleg ugyanazokból a tartományokból érkeztek, mint a korábban érkezett budakeszi telepesek, tehát elsősorban Württemberg-Schwabenből, Bajorországból és Ausztriából. Erre vonatkozólag rendelkezünk néhány adattal, de a budaörsi betelepülők egészét nézve semmi biztosat nem tudunk.

Abban viszont biztosak vagyunk, hogy utódaik egy középbajor nyelvjárást beszéltek. Ha azt tudjuk, hogy hol beszélik a középbajor nyelvjárást, akkor ebből következtetni tudnánk a beszélők hazájára is. Nos, „középbajor" nyelvjárást beszélnek Felső- és Alsó-Bajorország bajor kerületeiben, Salzburgban, Felső- és Alsó-Ausztriában, valamint Cseh- és Morvaország déli határvidékein is.

Közép-Európának ez a területe akkora kiterjedésű, hogy ez alapján hiába is kutatunk őseink származási helye után. Ehhez jön még az a tény, hogy ők ráadásul ennek a területnek különböző tartományaiból és helyeiről származnak.

A különböző családnevekkel foglalkozó tudományt hívtuk segítségül, hogy összehasonlítsuk saját családneveinket más német családnevekkel, és utánanéztünk annak, ezek hol használatosak. Legtöbbjük egész Németország területén elterjedt családnév, így ezen az úton sem jutottunk el megfelelő eredményre.

A két betelepülő csoport származását illető kutatások tehát sikertelenek maradtak. Viszont az 1748 utáni időszakról rendelkezünk néhány fontos adattal. Mielőtt ezeket közelebbről megismernénk, vessünk egy pillantást a szomszédos községek kutatási eredményeire, ezek budaörsi telepesekre is vonatkozhatnak.

Egy szétágazó belső vándorlást figyelhetünk meg: több telepes költözött át első magyarországi településéről egy másikba; így történt ez a budai hegyvidéken is. A budaörsiek közül sem jött mindenki közvetlenül a Német-római Birodalomból.

A mai budaörsi családnevek közül sokat megtalálhatunk Budakeszin is: Fütz, Dürenberger, Hauser, Huber- még Budaörs betelepítése előtt. 1719. január 29-én Dürenberger Sebastian Landshutból (Bajorország) elveszi feleségül Maria Magdalena Sennt, a budakeszi helyi bíró Sebastian Senn és felesége, Margarethe leányát. Ugyanaz a Sebastian Senn írja alá 1711-ben a budakesziek bérleti szerződését; majd 1721-ben a budaörsiek bérleti szerződését. Még ma is létezik Budaörsön egy dűlőnév Senn-dűlő (a nyelvjárásban Sein).

1712-ben élt Törökbálinton egy Feyerabendt Kippenweilerből, a badeni Lahr körzetből. 1739-ben pedig egy Feüerabentin (!) Budaörsön íratta meg végrendeletét. A törökbálinti Josef Por Laupertshau-senből, Biberach körzetből, 1722-ben feleségül veszi Barbara Neubrand Emerkingenből, Ehingen körzetből, Württembergből. Martin Ganter a Fekete-erdőből feleségül veszi Törökbálinton Maria Wagnert Té-tényből. Pesthidegkúton 1737-ben Johann Georg Pentl Frankenből házasodik, 1739-ben Martin Streck teszi ugyanezt, ő a Fekete-erdőben született. Pilisszentivánon telepedik le 1728-ben egy bizonyos Lorenz Eisenkhramer Oberwieséből, a Rajna vidékéről, és Peter Paxian a Majna menti Lohrból, a Würz-burg melletti mainzi körzetből.

 

Zarándoklat Mariazellbe, 1938

 

Az itt említett, még ma is létező családnevek viselői vagy esetleg rokonaik később letelepedtek-e Budaörsön - mint ahogy ez Senn Sebastian esetében megtörtént -, kérdés marad. Mindezt ez idáig semmi sem bizonyította, ennek ellenére ez nem lehetetlen.

Azoknak a családneveknek, amelyek a betelepüléskor Buda környékén nagyon gyakran előkerültek, mint például Albecker, Bauer, Bayer, Berger, Binder, Braun, Fischer, Frank, Groß, Klein, Maurer, Mayer, Ritter, Steiner, Tagscherer, Weber, Weiß stb. mennyi köze volt Budaörshöz; erre nagyon nehéz lenne válaszolni, hiszen ezek a nevek Budaörsön kívül is nagyon elterjedtek voltak, azonkívül ma már lehetetlen hozzájutni Magyarországon ezekhez a forrásokhoz.

Az első betelepülés után is érkeztek Budaörsre németek, és magyarok is letelepedtek, különösen a múlt században és az utóbbi fél évszázadban, mint például: Balogh, Bangha, Baranyay, Barhó, Bartos, Bencze, Boglári, Bognár, Bokor, Boros, Bóza, Budai, Csákány, Csiba, Füleki, Herbay, Horváth, Juhász, Király, Kiss, Kormány,  Koroknay,  Kovács,  Molnár,  Mosonoki, Nagy, Negyedes, Németh, Nordai, Pap, Pálinkás, Raj-csányi, Sándor, Sohonnyay, Szabady, Szabó, Szakács, Szakály, Szarka, Szikó, Szikra, Szilasi, Tarsoly, Tóth, Vágasi, Vári - csak hogy a legismertebbeket említsük.

Egy részük teljesen azonosult a német budaörsiek nyelvéhez és életstílusához. Utódaik legtöbbje az idők folyamán igazi budaörsivé (Wuderscher) vált.

A szláv családnevekről és azok hordozóiról gazdagon rendelkezünk adatokkal.

A szerb nevűek Törökbálintról származnak. Az 1767-es „lélekszám-összeírás" alapján Budaörsön (Buda-Eörs) éltek: Martin Bablovics feleségével, Georg Gosolitz (Kuszolits és Kuszelis-ként is írták) feleségével, három fiával és egy lányával; Mathias Gosolitsch feleségével, fiával és lányával, Mathias Grisovics feleségével, két fiával és egy lányával; Thomas Labra-novics (Lovranovics-nak is írták, ma: Laboranovics) feleségével, négy fiával és egy lányával; Jakob Malek (Malik-nak is írták) feleségével, fiával és két lányával; Gregor Zolitsch (ma Csulics) feleségével és három fiával. Õk mindannyian annak a szerb csoportnak a tagjai, akik 1694-ben telepedtek le a kopár Törökbálinton. Törökbálintról származnak a Krizsánovicsok, a Kostovicsok és a Tolicsok.

Szláv nevű budaörsiek voltak még: az Andercsik, Andrácsik, Buzal, Feketics, Gubics, Gyurkovics, Horák, Jankovics, Kuba, Lalasovics („Lala" vendéglő a Froschloka [Békástócsa] mellett -a vasútállomáshoz közel, a Kinizsi u. kezdeténél), La-tosinszky, Lueff, Martinka, Rogics, Rothausky, Rozo-vics, Ruzicska, Slavik, Slevicska, Vandra, Vojacsek és Ziacsek családok. A Kuba nevet Budajenő és Békásmegyer egyházi könyveiben találjuk meg: 1791-ben Budajenőn élt Kuba János, hentes és mészáros, cseh születésű; egy másik Kuba János 1771-ben halt meg Békásmegyeren. Ez Groß-Meseritzből, Posenből, a későbbi Mark Brandenburgból származott. A Lato-sinsky és Slevicska nevekre még visszatérünk a házasságlevelek bejegyzéseinél.

A budaörsiek származásáról és hovatartozásáról szóló adatok 1748 után:

1768-ban Hausser Demetrius Baaremer Riedbökrin-genből és Weltin Lutgardis, az elhunyt Weltin Melchior lánya Mundelfingenből engedélyt kért arra, hogy letelepedjen Budaörsön. Hauser 80 Gulden, Weltin pedig 26 Gulden vagyonnal rendelkezett. Kérésüket elfogadták. Egy másik Hauser, Hauser Thomas az első telepesekhez tartozott; nem kizárt, hogy Demetrius és Thomas rokonok voltak. 1776. május 6-án Happlin Agatha, „hajadon Becken-lány" Hondringenből, Donaueschingen körzetből, Budaörsre ment férjhez. Vagyona 67 Guldent tett ki.


A budaörsi plébánia keresztelő anyakönyveiből

1748. április 26. Maria, a lengyel Fanicsak Stanislaus lányának, Katharinának a gyermeke, a gyermek (Mária) édesapja Némethi János volt Budáról.

1764. október 6., Jakob és Anna Maria, Gottfried Partel (Schwabenből) és Magdalena ikergyermekei.

1778. február 9., Eva, Zoll-ból (Schwaben) származó Martin Gross és Franciska Schenk leánya. Zoll igazi neve talán Zell, Riedlingen körzetből, Württembergből vagy egyike a két Zell helységnek Bayrisch-Schwaben-ben; egyébként létezik még több Zell elnevezésű település Németországban és Ausztriában.

1780. november 5., Elisabeth, Leonhard Hersch és Anna Maria Man gyermeke, mindketten a mainzi nagyhercegségből. A szülők két hónappal később házasodtak össze.

(Lásd az 1781. január 14-i bejegyzést a házassági anyakönyvi kivonatban)

 

Az anyakönyvi házassági kivonatokból

1747. november 27., Christophorus Johann Wendler Meißenből, urasági kádár, Christoph Johann Wendler kocs-máros (vendéglős) és Elisabeth Sckölnből (Szászország) fia -Therese Auberle. Az esküvő előtti nap Wendler lemondott luteránus vallásáról. Scköln nevét a beszélt nyelvben gyakran összekeverték a Rajna-parti Köln városával.

1744. Felix Peyer - Anna Maria Grossl Schadendorffból, Sopron mellől.

1757. május 17. Gabriel Munk, született Klingében, a birodalomban - Rosalia Krezi özvegy Budafokról (Klinge Forstnál, Brandenburg? vagy Klingen, Bayern? vagy Alsó-, ill. Felső-Klingen, Hessen?)

1757. november 9. Johann Hierholcz a birodalomból -Barbara Stoll özvegy

1760. február 15. Paul Komáromy, mészáros Ruizingből -Franziska Czimerer özvegy

1776. július 7. Franz Millner Székesfehérvárról - Anna Maria Kissibl

1781.   január   14.   Leonhard  Hersch  a Német-Római Birodalomból - Anna Maria Mann a birodalomból

1792. január 17. Paul Veisel Mixnitzből, Steiermark, -Klara Rottenbuscher özvegy

1801. november 25. Martin Horváth, egykori katona Hid-végről (Hont vármegyéből) - Eleonora Baldauf

1814. május 26. Adalbert Latuschinszky Krakkóból, Lengyelországból - Anna Maria Groy

1814. május 23. Johann Steinert, cipész a porosz Sziléziából - Elisabeth Etter

1817. február 5. Josef Slebicska Csehországból -Margarethe Pül

1819. május 11. Josef Ebend Ausztriából - Katharina Sturm 1829.  június   1.   Ignaz  Mayerhoffer,   cipész  Varasdról (Horvátország) - Anna Veisz

1837. november 8. Venzeslaus Zankarz, kovács Hradisdból (Csehország) - Marianne Latosinszky (talán Hradisd Magyar- Radischt jelenti Morvaországból)

 

A halotti kivonatokból

1758. február 26. f Paul Puschad, „vagus" a birodalomból, 41 évet élt (vagus utazót, vándort, talán kereskedőt jelent)

1758. augusztus 1. f Rosina, David Redlicher özvegye Iglauból (Morvaország), 78 évet élt

1762. december 19. f Franz N. „vagus", született Bécsben, 40 éves kora körül hunyt el

1764. augusztus 24. t Katharina, az egykori Schwabenben elhunyt Josef Drixler lánya 60 évet élt

1770. január 21. f Maria Anna Mikulasch, a plébánia szakácsnője, Litencsicsből (Morvaország) 29 év és 9 hónapot élt

1771.   július   11.   f   Aloisia,   Ludwig  Vanner  felesége Lotharingiából, 40 évet élt

1787. augusztus 31. f Johann Jungermann Rukenschből (Hessen), református vallású, 60 évet élt (Rukensch alatt talán Rückerset, Hünfeld körzetében vagy Fuldát, Hessen-Nassaunál értették)

A szláv nevű lakosokról meg kell azt említeni, hogy ők beolvadtak a német többségbe. Nagyon kevesen őrizték meg a korábbi időkben nyelvüket és szláv szokásaikat. Az utolsó évtizedekben szinte teljesen a németség, illetve részben a magyarság részévé váltak. Ennek ellenére azért jobban megfigyelve, természetesen még felfedezhetőek voltak etnikai jegyeik.

Ilyen családneveknél, mint Clementis, Csik, Györik, Helly, Illy, Killy, Levius, Patzius, Rexa stb. nagyon nehéz eldönteni, hova tartoznak. A Clementis és a Levius nevek kivételével ezen nevek tulajdonosai egytől egyig budaörsi németek.

Az fentiekből világosan látható, hogy voltak régen olyan családnevek Budaörsön, amelyek ma már nem léteznek. Ezekhez még számtalan nevet fűzhetünk hozzá, mint például Haberl, Merkl, Sonntag, Ursprunger, Vogel, Walbacher stb.

Azt is megfigyelhettük, hogy őseink olyan keresztneveket is használtak, amelyek ma már nem használatosak, mint például Afra, Agatha, Aloisia, Eleonora, Prisca, Regina, továbbá Christian, Demetrius, Fidelius, Rochus, Simon és még sok más. Az első világháború után sok budaörsi magyarosította családnevét különböző okokból. Olyan nevek, mint Arató (Albecker), Bajor (Bayer), Bató (Braun, Bittler), Baranyai  (Berger,  Schmidt),  Dénesi  (Drixler),  Erődi (Elsäßer), Erôs (Fleischmann), Faludi, Falusi (Feld-hoffer), Gátszegi (Ganzmann), Halmai (Hartmayer, Hess), Hamvas (Höfler), Havasi (Gubics), Herendi, Hernádi (Herzog), Kisvári (Krizsánovics), Körmendi, Környei (Konrad), Ló vári (Luncz), Merényi (Mayer), Ófalvi (Ostfalk), Párkányi (Poller), Rónafő (Ru-zicska), Siklósi (Schmidt), Solymossi (Schilling), Szentkúti (Sattelberger), Szerényi (Streck), Terényi (Treier), Vándor (Wendler), Várnai (Vojacsek) többek között ilyen névcsere során jöttek létre. Természetesen azokat, akik magyarosították nevüket, még sokan régi nevükön szólították, csak az utolsó években honosodtak meg az új nevek. Végül egy lista következik a mostani budaörsi családnevekről, alfabetikus sorrendben; a neveket a már Németországban élő budaörsiek adták meg.

 

1. Adamasky Drixler 85. Gyurkovics Kern Merk
Albecker Ebend Haas Keusch 170.Meßner
Albrecht Eberhardt Haberkorn Killi Metzger
Alt 45. Ebner Haffner 130. Kindtner Michelberger
5. Andercsik Eck Halmai-Hartmayer, Király, Miehle
Andrácsik Eder Hess Kiss Mosonoki
Artner Eipl 90. Hanta-Hundt Kisvári- 175. Müller
Bader Eisenkramer Hartmayer Krizsánovics Nagy
Bajor-Bayer 50. Eitzenhöfer Hasenfratz Klebert Neubrandt
10. Bangha Eller Hassan 135. Klein Németh
Baranyai-Berger, Elsäßer Hauser Kluber Niedermayer
Schmidt Erős - Fleischmann 95. Häusler Komlós 180. Nusser
Baranyay Ertl Hedenetz Konrad Oberling
Barhó 55. Esterle Heiler Koroknay Ófalvi-Ostfalk
Bartos Falusi-Feldhofer Hellebrandt 140. Kostovics Osterziel
15. Bató-Braun, Bittler Fay Heller Kovács Ostfalk
Bauer Feldhoffer 100. Helly Kövesi 185. Patzius
Baumann Fiedler Hernádi-Herzog Köwilein Pauler
Bayer 60. Fischer Herwerth Kramer-Krammer Paulin
Beer Flach Herzog 145. Kranz, Krantz Paxian
20. Berger Fleischmann Heß Kraus Pálinkás
Bergner Frank 105. Hierholz Kreiß 190. Pásztor-Prach
Behmann Franz Hilbert Kremer (Proch)
Bencze 65. Freß Hock Krizsánovics Pendl
Bittler Friedinger Hoffmann 150. Kruck Pfisterer
25. Boglári Fritzenschaft Holl Krupp Pfundt
Bognár Führinger 110. Horák Kruspel Pichler
Bokor Fültz Horváth Kwintz 195. Pintér-Bittler
Boros 70. Ganter Höfler Laboranovics Pohlhammer
Brath Ganzmann Höflinger 155. Lagler Poor
30. Braun Gauland Huber Latosinsky Posch
Breier Geiger 115. Hundt Leber Poschik
Bröckel Geiselhardt Hutwagner Lehmann 200. Poslovsky
Buzal 75. Geißler Illy Linder Prach
Cinsky Geng Ising 160. Lindmayer Pracher
(1739: Zinskä) Geßler Jankovits Lipps Prath
35. Csik Gozolics 120.Jesch Lóvári-Lunz Preckl
Csulits Götz Jombach Lunz 205. Prim
Daxhammer 80. Groß Jooß Martin Raab
Deigner Gschöpf Kahler 165. Martinka Rabel
Deininger Gullrich Kaiser Maurer Rajcsányi
40. Dirnberger Gündert 125. Kastner Mayer Rasch
Dörflinger Györik Kellner Menacker 210. Reiter
Rexa Scharli Siklósi-Schmidt Szentkúti- Weibert
Richter Schattmann Sikó (Szikó) Sattelberger 275.Weigand
Richt scheid Schäffer 245. Sing 260. Szikra Weigel
Ricker 230. Scheibel Skatzol Tagscherer Weinhammer
215. Riedl Schiffmann Slevicska Talics Weißkopf
Ringler Schilling Spachmann Teller Wendler
Rieß Schindler Stammel Thoma 280. Wenzel
Ritschmann Schlegl 250. Stammler 265. Tierhold Winkler
Ritter 235. Schmidt Stein Tóth Wittmann
220. Rittesser Schmittmar Steiner Trautenberger Wolf
Roth Schneider Startz Treier Zeiler
Rothmayer Schön Streck Ulrich 285. Zengl
Rozovics Schultz 255. Szabady 270. Urban Zentner
Rózsavölgyi 240. Schwarz Szabó Wagner 287. Zirkelbach
225. Ruckmich Schweitzer Szakács Wasser  
Sattelberger Seiler Szarka Weber  

Ez a lista tartalmaz olyan családneveket is, amelyek házas asszonyok leánykori nevét tünteti föl, mivel a család férfiágon kihalt; azonkívül pedig azoknak a családoknak a nevei is benne vannak, akik csupán az utóbbi időben, munka vagy házasság folytán kerültek Budaörsre, de nem tartoznak az eredeti budaörsiekhez.

Dr. Franz Riedl

 

   
Leányaink ünnepi viseletben: az ünnepi ruha része a fekete bársony mellény és a fehér, keményített, ráncravasalt kötény Weber Lipót és családja. A képen látható házuk ma a budaörsi Dr. Franz Riedl Heimatmuseum

 

Michelberger János (1878-1940) első feleségével, a fiatalon elhunyt Papp Máriával (1881-1910), a századforduló táján

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet