Templom, iskola és kápolnák

A nagyváros határán, a budai hegyek napos lankáin fekszik a budai hegyvidék legnagyobb németek lakta települése, Budaörs egyházközség. Kimagaslik a háztetők közül, és csendes imára hív a templom, amelynek tornya, mint Isten figyelmeztető ujja, az ég felé mutat.

Ismerkedjünk meg a történetével.

Az esztergomi érsekség legrégebbi feljegyzésében1, 1296-ban Budaörs mint plébánia szerepel, és Paulus pap a lelkésze. „Eürs" 1464-ben is II. Pius pápa kiváltságos plébániáihoz tartozik.

A plébánia hivatalos iratai és az anyakönyvek az 1738-as időponttal kezdődnek. Ebben az időben a lelkészeti munkát a trinitárius, a ferences és a kapucinus rendek látták el, amelyeknek a közeli Budán és a környéken kolostorai voltak.

1738-ban épült a falu első temploma2 és iskolája. A település mindkét fontos épülete a földbirtokos segítségével és a lakók adományaiból tudott létrejönni. A templomépítéshez szükséges anyagot már 1737-től az óbudai téglakészítőből szállították. A kőművesek fizetségét, 19 forint 65 krajcárt, három gazda - Olivi, Stahl és Dentzel - adóbüntetéseiből fedezték. Modlhammer Mátyás óbudai ács 181 forint 27 krajcárt kapott az 1738 júliusában a templomon végzett ácsmunkájáért és 47 forint 30 krajcárt az iskolaépítésnél.

Az első egyházlátogatás 1756-ban történt, ebben találjuk a település legrégibb templomának a leírását

is. Ez ott állt, ahol a mai templom. Isten első „háza" a hívők által nagy tehervállalással, adományokból közel egy évig épült. Két fából készült oltára, a toronyban három harangja volt, a karzaton pedig egy orgona állt három regiszterrel. Az építéshez a legnagyobb adományt két özvegy földbirtokos grófnő, Zichy Zsuzsanna és Nováki Anna adta.

Az 1780-as egyházlátogatásban olvashatjuk, hogy a templomot egy temető vette körül, amelyet 1775-től már nem használtak.

Az öreg templom méretei: a szentély 3 öl16 hosszú, 3 öl 2 láb széles, 3 öl 5 láb magas (5,70-6,30-7,30 m). A templomhajó 9 öl 1 láb hosszú, 4 öl 4 láb széles és 4 öl 2 láb magas volt (17,40-8,90-8,20 m). A hajót csak később építették hozzá. A torony egészen a tetőig 15 öl magas volt, 2 öl 4 láb hosszú és széles. (24,40-5,10-5,10 m).

Mivel a lakosok száma évről évre nőtt, így a templomot bővíteni kellett. Ez 1744 és 1752 között történt, ekkor Hellmár János volt a plébános. Az 1745. december 21-én írottak szerint: „Delicentia Archiepiscopali Strigoniensi hanc Parochialem Ecclesiam in Memoriam et Honorem St. Joannis Nepomuceni Martyris ritu Romano Strigoniensi assistentibus Reverendis D. Dfl Collegy Szécséniani Buda alumnis ego Joannes Hellmár Parochus benedixi eundem diem tum in Templo, cum ad men-sam in Domino festire egimus."

Magyarul: „Az esztergomi érsek engedélyével én, Hellmár János plébános megszenteltem ezt a templomot Esztergom római rítusa szerint, a budai Széchenyi-Kollégium tiszteletreméltó növendék-urak segítségével a szent mártír Nepomuk János emlékére és tiszteletére. Ugyanazon a napon a templomban, és az asztalnál ezt megünnepeltük."

A munka 2500 guldenbe került. Ezt óbudai építőmesterek, Mayrhofer Ádám és Modlhammer György végezték el. Az átépített templom így már három oltárral rendelkezett, a főoltár fölött volt a templom védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a képe, amelyet később innen eltávolítottak, most a templomhajóban, a Jézus-Szíve oltár fölött található. A mellékoltárokat 1761-ben Zichy Erzsébet grófnő adományozta.

A templom később újra túl kicsinek bizonyult, az egyre nagyobb számú lakosság már alig fért el benne. Olyan károk is jelentkeztek az épületen, amelyek azonnali javítást igényeltek, tehát egyre inkább szükségessé vált egy új építése.

Ezért lebontották a régi templomot, és 1803 és 1808 között elkészült az új, a mai templom. A templom patronátusa is a Királyi Kamarára szállt át, miután 1765-ben átvette a Zichy családtól a település irányítását. A négyszög alaprajzú templom barokk stílusban épült, és tekintélyes boltozat fedi.

Az új templom méretei: 17 öl hosszú, 7 öl 1 láb széles, 7 öl 2 láb magas (32,30-13,50-13,90 m). 1808. július 6-án szentelte fel a templomot az akkori plébános, Schwarz József.

Az régi plébániát és az iskolát 1788-ban építették. Az iskolaigazgató akkoriban az iskolában lakott. A hajdani iskolaigazgatók közül ma is jól emlékeznek a budaörsiek a következőkre: Hasslberger, Metzger, Märkl, Adalbert Haintz, Clementis László és Szakály Mátyás.

Kétszer érte villámcsapás a templomot. Az első 1836-ban megrongálta a főoltárt, amelyet a következő évben 4555 guldenért a ma is látható formájában állítottak helyre. A főoltár hatalmas, egyszerű építmény, a klasszikus empire stílus szigorú formái szerint; leghatásosabb eleme a keresztre feszített Jézust ábrázoló kép. Az oltár harmonikusan illeszkedik a szentély falához. Második alkalommal a lélekharangba csapott a villám.

1821-ig a templom még mindig rendelkezett a három eredeti oltárral, egy tizenöt regiszteres orgonával, a toronyban pedig öt harang volt. A negyedik és ötödik mellékoltárt a következő években állították.

A templomépítés évében épített a szőlőhegyen Hehly J. egy kápolnát („Staarentanzer-Kapelle"4), amelyet 1808. július 12-én - Sarlós Boldogasszony ünnepén - Kollár István óbudai plébános Szűz Mária tiszteletére szentelt fel. Azóta minden évben egyszer ezen a napon elzarándokolnak a hívők a kápolnához és fogadalmi-misét tartanak.

A Kálvária-hegyen5 1821-ben kezdték el a keresztút építését. Először csak nyolc stáció volt, és a hegy tetején egy fakereszt állt Szűz Mária, János és Mária Magdolna szobraival. A kis kápolnát a domb lábánál Kreiß Jakab építette 1817-ben. Az ótemetőben is áll egy kápolna6, Csulits János 1862-ben építette. Nőtlen fivére a halálos ágyán a kápolna építésére ajánlotta föl apai örökségét. A tornyában egy harangocskát találunk.

A földeken ebben az időben három, a kitelepítés idején pedig már 40-50 kereszt állt.

A Wendler Ferenc által 1855-ben épített Kőhegykápolnának külön fejezetet szentelünk a könyvben.

1851-ben újjáépült a plébánia, ehhez a földesúr 1827 guldent adott, a település pedig a munkához szükséges fuvart biztosította. A rákövetkező évben kifestették a templomot, amire a község 1257 guldent szánt. A festés csak 1228 guldenbe került. A templomot a következő évben kívülről renoválták és meszelték, aminek a költségeit a templomkassza állta. 1932-ben újra renoválták és kifestették.

A Rózsafüzér-társulatot 1850-ben alapították 300 taggal, és a Szent József oltárt a rózsafüzér királynőnek ajánlva szentelték fel.

Háborús emlékmű 1925-ből. Budaörs lakossága állította az I. világháborúban elesettek tiszteletére. Pásztor J. szobrász alkotása

1880-ban Krammer György kérésére a Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővéreket hívták a faluba, akik átvették a lányiskola, az óvoda és a katolikus leányegyletek vezetését. 1930-ban ünnepelték a nővérek áldozatos tevékenységének 50 éves jubileumát. Kolostorukban házikápolna is állt.

1905-ben hozzáépítéssel bővítették a fiúiskolát.

Ebend Ferenc kőművesmester érdeme a nagy, új lányiskola.

1942-ben a Budaörs lakói 900 szentmisét mondattak. Vasárnaponként sok résztvevője volt mind a négy misének; a település hét ünnepe alkalmával (Fábián és Sebestyén január 20-án, Szent József március 19-én, Szent Flórián május 4-én, Páduai Szent Antal június 13-án, Mária Magdolna július 22-én, Szent Rókus augusztus 16-án, Xavér Ferenc december 3-án) külön szentmisét tartottak. 1942. év folyamán 43 000 alkalommal áldoztattak.

A település lakossága folyamatosan nőtt, 1944-re már körülbelül 10 000 lelket számolt. A község végig német maradt, annak ellenére, hogy a betelepülők között más anyanyelvűek is voltak. Az első világháborúban, 1914 és 1918 között hadba kellett állniuk a katonaköteles férfiaknak; még a harangokat is fel kellett áldozni, azokat, amelyek olyan sok vigaszt, békét és örömöt hirdettek a falunak. 262 férfi és fiú lett hősi halott! Nevük ott szerepel a templom mellett álló háborús emlékmű talapzatába vésve arany betűkkel.

1922-ben új harangokat szenteltek fel: a „Jézus Szíve" és a „Szent Mihály" harangot. A budapesti Eucharisztikus Világkongresszus évében (1938) Dr. Aubermann plébános felhívására gyűjtés kezdődött egy nagy harangért, melyet azután „Szent István" harangnak neveztek el, de sajnos 1944 nyarán szintén háborús áldozattá vált. Meszlényi püspök7 szentelte fel fekete vasárnapján21. A hangját először a húsvéti feltámadási körmeneten hallhatták a budaörsiek.

1941-ben a község fiatalsága megkapta a szép „Krisztus Király" zászlót. Ezt Pünkösdkor, a templom előtt a szabadban tartott misén, ünnepélyesen szentelték fel. 350 fiatalember és 420 leány járult szentáldozáshoz, mielőtt esküt tettek a zászlónál. A fiatalok csodálatos népviselete tovább emelte az ünnep hangulatát. A zászló árát a fiatalok színházi előadásokkal keresték meg, melyeket a felejthetetlen Venczel Antal káplán atya vezetett. Az atya 1948-ban hunyt el tragikus körülmények között.

Hiányos maradna a templomról szóló beszámolónk, ha elfelejtenénk megemlíteni a híres és csodálatos Úrnapi körmenetet, melyet a budaörsiek nagy pompával ünnepelnek, az ilyenkor tömegével idelátogató idegenek örömére. 1933-ban 15 000 néző jött el erre a napra. Az Úrnapi körmenet két kilométer hosszan, gyönyörű virágokból kirakott „szőnyegen" vezet; a budaörsiek a földek és kertek összes fellelhető virágát felhasználják arra, hogy Krisztus urunk útját, ami ezen a napon átszeli az egész falut, művészi módon elkészítsék.

A pompás díszekkel és ornamentikával elkészített virágszőnyeg hatását növelik a gyönyörű népviseletek, a Mária-lányok mirtuszkoszorúval a fejükön, bő szoknyákban, fekete bársonymellényben, mások selyemkendőkkel, a fiúk és a mélyen hívő nép sötét színű viseletben: mindez csodálatos és felejthetetlen látványt nyújt.

Az istenhitnek és az évszázadok alatt gyökeret vert hagyománynak ezek voltak a külső jegyei. Néhány éve misét celebrált az akkori apostoli nuncius, Msgr. Dr. Caesare Orsenigo érsek; akit ugyancsak bámulatba ejtett a budaörsi Úrnapi körmenet varázsa.

Templombelső 1964 előtt

Budaörs 1744 óta rendelkezik plébániával és saját papsággal. Plébánosaink névsora és hivatali idejük:

Végül bemutatjuk belülről a templomot, a benne található festményeket és szobrokat. A főbejárattól induljunk, és menjünk el egészen a főoltárig ... Az elülső oldalfalon — ahol a templomtorony áll — 3 szobrot találunk, mindegyiket egy kis fülkében: Szent Flóriánt, Szent Mihályt és Szent Miklóst. A bejárattól jobbra állt a missziós kereszt. Lépjünk be!

Balra találjuk a feljáratot a karzatra, jobbra egy kis fülkét, ahol korábban a Szent Sír volt. Elöttünk a szélfogó. A karzat alatt balra állították föl a Betlehemet, vele szemben jobbra a Szent Sírt. A templomhajót a két padsor középen és a két szélen megosztja. Az utolsó sorban hátul középen áll Szent Antal és Kis Szent Teréz szobra. Itt egy perselyt is elhelyeztek, ebbe a „szegények kenyerére" gyűjtöttek. A mennyezeten négy óriási boltozat feszül. Minden mezőt Beszédes Ottó freskói díszítették: Nepomuki Szent János a főoltár fölött volt, a második mezőben Szent Domonkos fogadja a rózsafüzért, az oldalsó ajtók fölött Krisztus mennybemenetele, hátul pedig Mózes a kígyóval. Bal kéz felől, a hatalmas falpillérek között volt Szent Sebestyén oltára, melynek olajfestménye az oltár fölött helyezkedett el. A leckeoldalon állt Szent Rókus, a másikon Szent Vendel szobra.

A szemközti jobb oldalon találjuk a Magdolna-oltárt. Az oltár fölött bűnbánó Magdolna képe. Az oltárszárnyakon Szent Erzsébet és Szent Margit szobra áll. Ezen a két oltáron nincs tabernákulum.

Templombelső

Az oldalsó bejáratok fölött Szent István magyar király képe volt található, amint koronáját Isten anyjának ajánlja, továbbá egy festmény Szent Ágostonról. A második boltív alatt balra volt a Mária-oltár, vele szemben a Jézus Szíve-oltár. A Mária-oltár egyik oldalán Szent János állt, másik oldalán Szent Jakab, felette az Angyali Üdvözlet. Az oltár evangélium-oldalán állt a márványból készült keresztelőkút is.

A Jézus Szíve-oltárkép volt korábban a főoltárkép, Nepomuki Szent János, templomunk védőszentje. Az oltárnál Péter és Pál apostolok álltak. A lecke-oldalon volt még egy kép a fájdalmas Szűzanyáról. A nagy falpillérnél állt védőszentünk szobra, a másik oldalon a szószék. Ide a pilléren keresztül lehetett fölmenni. A szószék meny-nyezetét a hit, a remény és a szeretet angyalai díszítették. A magvető-dombormű az oldalán volt látható. A padsorok négy négyzetben helyezkedtek el, így keresztben is átjárhatóak voltak. Az első két négyzet nyolc sorból állt, a hátsók 16-ból. Egy padon 12 ülőhely volt. A szentélyt egy vasrács választotta el a hajótól. Oldalfalain négy olajfestmény: Szent György, Szent Miklós, a Szentháromság és az Angyali Üdvözlet. A templom közepén állt a szerény, de csodálatos főoltár, amit már ismerünk. Az oltár két oszlopa között óriási oltárkép: A keresztre feszített Krisztus, felette olvasható: Sic Deus dilexit mundum! (Így szerette Isten a világot!) Az oltár mellett, a sekrestye bejárata fölött Szent János és Szűz Mária szobra állt. Az oltárt felülről egy timpanon zárta le, mely a közepén lévő Isten Szeme-ábrázolást keretezte, oldalfalain hat angyalfej volt látható. Egészen fent, ahol a falak átívelnek, a hét szentségről és az egyházi ünnepek hét szentjéről készült freskók voltak. A szentély magasságába helyezték a négy evangélistát. Mindkét oldalon 5-5 nagy ablak volt - segítségükkel elegendő természetes fény jutott be a templomba. A nagyobb ünnepek éjszakai miséin reflektorokkal igazán különleges hangulatot tudtak teremteni. A karzaton található a csodálatos hangú orgona 29 szólóregiszterrel és 25 mellékvariációval. 1933-ban építették, és Szentháromság vasárnapján csendült föl először. A templom körül laktak a falu boldog lakói, akik szívesen látogatták Isten hajlékát...

Így volt ez ... így volt 1945-ig! Ezután a nagy népvándorlás földúlta a falu nyugalmát. 1946-ban és 1947-ben hét vasúti szerelvény szállította a lakosságot, előbb Németország nyugati, később keleti zónájába.

Ott maradt a nyomorúság és pusztulás. Amit verítékkel, kemény, kitartó munkával - évtizedeken keresztül - létrehoztunk, hetek alatt semmivé vált. Halotti csend volt, az ablakok betörve, az ajtók kitárva, csak a szél süvített. Ahol nemrég virágzott az élet, ahol szép régi dalok szóltak, nagy néma senkiföldje volt.

Csönd honolt, mélységes csönd! Hallgattak a harangok, némák maradtak a temetőben nyugvó ősök sírjai — csak a vasútállomáson volt élénk mozgás és lárma. 1946. január 19-én gördült ki az elűzötteket szállító első vonat Budaörsről a messzi, távoli ismeretlenbe. Már éjszaka volt, a mozdony lassan elindult, és a vaskereszten23, ott fenn a Kőhegy szikláin, még utoljára megcsillant a holdfény...

De fent az égen ragyogtak a csillagok, ugyanúgy mint a legboldogabb békeidőben... szülőföldünk csillagai!...

Pfundt György

Jegyzetek:

1. A budaörsi templomra vonatkozó első írásos emlék az 1243-ban keletkezett hiteles királyi oklevél, melyben IV. Béla a bélakúti ciszterci apátságnak adott birtokok között felsorolja az Ewrs-i (Örs-i) Szent Márton és a Sasad-i Szent András egyház tizedét is. Lásd bővebben: Filipszky István: A budaörsi római katolikus templom története a kezdetektől napjainkig. In: Elődeink öröksége - Tanulmányok Budaörs múltjából III. (Budaörs, 2007.)
2. A budaörsi templomot 1738-tól építették, melynek építésében Hamon (Hämon) Kristóf is részt vett, aki 173 1 -ben szerezte meg a budai polgár- és mesterjogot. 1748-ban bekövetkezett halála után özvegyét korának híres építőmestere, Nöpauer Máté vette feleségül, aki befejezte Hamon félbemaradt építkezéseit.
3. Lásd bővebben: Filipszky István: A budaörsi római katolikus templom története a kezdetektől napjainkig. In: Elődeink öröksége -Tanulmányok Budaörs múltjából III. (Budaörs, 2007.)
4. Az akkoriban használatos hosszmérték a bécsi öl és kisebb
5. egysége, a bécsi láb volt.
6. 1 bécsi öl = 6 bécsi láb = 1,89648 m
7. A Starentanz-kápolna - helyreállított állapotban - ma ismét látható a Farkasréti úton. A kápolnát 2004-ben újították fel, búcsúnapját (július 2., Sarlós Boldogasszony) és felszentelésének napját (november 1 9.) szentmisével ünneplik. A Starentanz (Seregélyek tánca) az itt található dűlő neve volt. A környéken akkoriban csak szőlőt termesztettek. 1 8) A Kálvária-hegy keresztútját és a kápolnát a második világháború és a németek elűzése után rombolták le, csak néhány rom és a hegyen álló fakereszt - melynek eredetije ma az újjáépített kápolnában található - emlékeztetett az 1 945 előtti időszakra. Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata a Városi Önkormányzat és Budaörsi Római Katolikus Egyházközsége támogatásával 2000-ben újjáépítette a keresztutat, majd 2002 őszén Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök a helyreállított kápolnát is felszentelte. 1 9) A Csulits-kápolna a hetvenes évek végén jelképes összegért a Görög Katolikus Egyház tulajdonába került. Romos állapotából 1993-ban épült újjá.
8. Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök (1 937-1 953)
9. Fekete vasárnap: Nagyböjt 5. vasárnapja, korábban ezen a
   napon Jézus halálára emlékezve a feszületeket és szobrokat lila lepellel takarták le egészen a nagypénteki keresztleleplezésig.
10. Aubermann Miklós 1 944 őszén hagyta el Budaörsöt, a plébánosi teendőket helyettesként még abban az évben Sík Zoltán káplán vette át, jóllehet hivatalosan csak 1 945-től lett az egyházközség plébánosa. Budaörs további plébánosai: Sík Zoltán 1945-1974, Szappanyos Béla 1974-1981, Szentgyörgyvölgyi Zoltán 1 98 1 -2000, Varga János 2000-től.
11. Az 1 895-ben a Kőhegy hatalmas sziklájára felállított vaskereszt (ún. hálakereszt) fél évszázadon keresztül dacolt az elemekkel. A II. világháború utáni „új szeleknek" azonban már nem tudott ellenállni. Mint abban az időben nagyon sok vallási célú tárgyat, a keresztet is eltávolították a helyéről, és méltatlanul egy ócskavas-telepre került.
12. 1995-ben a Heilbronnban működő Budaörser Heimatverein, a budaörsi Német Nemzetiségi Bizottság, Budaörs Város Önkormányzatának képviselő-testülete, a „Budaörsért Alapítvány" és a Budaörsi Városvédő Egylet összefogása nyomán ismét felkerült egy négy és fél méter magas vaskereszt az előző helyére. A kereszt felszentelésére sokszáz résztvevő jelenlétében 1 995. június 17-én került sor.