|
|
1755. november 21-én szentelték fel az ótemetőt. Lunz Mátyás fia volt az első halott, akit oda temettek el.
1790. március 2-án a Kleinhäusler utcában* (Zsellér utca) tizenhét ház égett le.
1794 Nagyon meleg volt a tél, és igazán forró a nyár. Már szeptember 5-én elkezdődött a szüret. Ugyanebben az évben nagy áradások voltak Pesten és Budán.
1803. április 12-én tette le a mai templom alapkövét a legidősebb bíró, Remigi Osztvolg.
1809. június 13-án szentelték fel a nagyharangot.
1810. január 14-én nagy földrengés. Ugyanebben az évben szeptember 5-én Pesten tűz ütött ki, 423 ház vált a lángok martalékává.
1811. október 22-én új harangot kapott a templom.
Felhúzásánál szerencsétlenül járt egy Wenzel nevű férfi, az ő temetésén kondult meg először az új harang.1814. május 11-én esett a hó.
1816 Egy métermázsa búza 60 forintba került.
1821. február 12-én a Fő úton 18 ház porig égett. Ugyanebben az évben május 9-én, ugyancsak tűz miatt, Mayer András háza égett le a Kleinhäusler utcában.
1827 A zarándokhely, Mariazell leégett. Csupán 5 házat tudtak megmenteni.
1849 Tombolt a kolerajárvány.
1855 Októberben a kőhegyi kápolna harangjait szentelte fel Dobronyi Mihály plébános.
1962. A temetőkápolna építésének az éve.
1963. Nagyon forró év volt, amihez nagymértékű szárazság párosult. Némelyik megyében nem termett egyáltalán semmi. A parasztok úgy elgyengültek, hogy csak éjszakánként tudták begyűjteni a gabonát. Július 4-e éjszakáján pedig fagyott, így a szőlőskertek is tönkrementek. Ahol 100 akó szőlőtermésre számítottak, ott csak 4-5 akóval tudtak szüretelni. A kukorica és a krumpli is elfagyott a földeken, és mindez Úrnapján volt. A fagy miatt a rákövetkező években is rossz volt a szüret. Wendler András 6/4 szőlőskertjében 1859-ben 5 akó bor, egy évvel később 120 akó volt a termés. A szárazság, fagy és esőzések (jégeső) 1863-ban és 1864-ben is tönkretették a termés 60-70 százalékát.
1964. Albecker János házába belecsapott a villám, a ház leégett.
1874 Ferenc József császár átutazott Budaörsön az alcsúti hadgyakorlatokhoz.
1889 Januárban volt nálunk az első misszió.
1896 Három falubeli legény agyonvert egy zsidót, több havi börtönbüntetésre ítélték őket.
1900. december 31-én, az új évszázad tiszteletére éjfélkor misét celebráltak, minden harang megkon-dult, a hegyen pedig mozsárágyúval lőttek.
1800 és 1900 között Budaörsön 16 851fő született, 12 057 fő halt meg (4794 fő maradt), házasodott: 3019 fő
1902. október 6-án leégett a község istállója. A tűz három napig tartott.
1904 Sztrájkoltak a kereskedők. A vasút is állt, a vagonokban a szállításra váró állatok elpusztultak a szomjúságtól. Ugyanebben az évben szeptember 14-én szentelték fel az új temetőt. Az első itt eltemetett halottat Elsäßer Istvánnak hívták, 24 évet élt. A temetés szeptember 24-én volt.
1905. május 7-én alapították meg az egyházközséget. Ugyanebben az évben szeptember 4-én avatták fel az új fiúiskolát. Kemény harc árán nem állami, hanem katolikus népiskola lett.
1906 Ekkor tartotta az első „Marienkind" (Márialány) az esküvőjét. (Wenzl Terézia)
1907. július 21-én a következő személyek vándoroltak ki Amerikába: Urbán Anna, született Heß, Heß József és felesége, Schmid Terézia és gyermekük, Heß Terézia. Ugyanebben az évben, február 17-én a reggeli órákban leégett Daxhammer Gáspár háza.
1912 óta írják a falu nevét hivatalosan Budaörsnek. Addig „Buda-Eörs"-ként írták.
Hagyományos budaörsi népviselet
* Ma: Károly király utca
(A Wendler Krónika alapján Pfundt György állította össze.)
|
|