|
|
|
„Minden könyvnek megvan a maga sorsa” (habent sua fata libelli)- mondták a régi rómaiak. Nem kivétel e latin bölcsesség alól a Szemelvények sem. Több, mint ötven éven át beszélni sem lehetett e könyvben megidézett eseményekről, amikor már lehetett volna, a „rendszerváltás” után jó ideig nem volt kihez szóljanak a túlélők. Ismeretlen volt a téma „lenn”, és tartózkodtak „fenn” az országban. Majd lassan-lassan – félve -megindult az írott visszaemlékezések, memoárok sorozata. Ezzel egyidőben jeles történészek, egyetemi tanárok kutatómunkássága is e tárgy felé fordult. (Für Lajos, dr. Stark Tamás, dr. Bognár Zalán, Gereben Ágnes, dr. Várdy Béla, dr. Várdy Huszár Ágnes, Máthé Áron és mások.)
A későbbiekben számos kitűnő, tudományos kötet jelent meg tőlük a Gulág-témában, de mindmáig nincs Magyarországon tudományos központja, tanszéke, intézete e témának. A tudós könyvek hatása többnyire megmaradt az egyetemek, konferenciák, szaksajtó körzetében. Nagyobb ismertségre tettek szert a túlélők magánkiadásban pár száz példányban megjelentetett visszaemlékezései, memoárok.
Ezek a helyi munkák községükben, városukban hamarjában elfogytak, de nem keltettek országos érdeklődést. Azért sem, mert a néma ötven-hatvan év után egyre kevesebben emlékeztek a múlt időkre. Nem volt, ma sincs benne a tantervekben, nem tanítják az ifjúságnak. Nincsenek olyan könyvek könyvtárakban, a pedagógusok kezében, amelyek közismereti szinten segíthetnék az oktatást. Generációk nőttek fel úgy, hogy nincsenek ismereteik elődeink szomorú sorsáról, a második világháborúban és után a gyarmatosító szovjetek és magyar komprádor vezetők által elkövetett embertelenségekről, és az ő felelősségükről,
Az egyre gyakoribb Gulág konferenciák közül kiemelkedik a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre által e témában Pécsett rendszeresen szervezett, a szakemberek körében is nagy érdeklődést kiváltó konferenciák. 2011-ben ismételten sok felszólaló panaszolta, hogy a közgondolkodásból, a felnövekvő nemzedék látóköréből hiányzik e súlyos történelmi-társadalmi trauma ismerete. Ezen a pécsi konferencián vállaltam el, hogy szerkesztek egy kötetet, mely a rabszolgatáborokat, büntetőtáborokat túlélt szenvedők személyes tapasztalataiból táplálkozó szubjektív élményeiről szól. A tragédiák, a borzalmak mellett a család- és hazaszeretetről, erőt adó, Istenbe vetett hitről, a „magyarok” oly ritkán tapasztalt testvéri összefogásáról.
Kezdetektől bírjuk a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre támogatását. Sajnos országos alapítványok pályázatain két alkalommal is sikertelenül próbálkoztunk. Igaz, a pécsi Német Kör segítségével, a Kiskassai Német Önkormányzat támogatásával felkerül a könyv az „Örökség-Kultúra” Oktatási E-könyvtár szerkesztőségéhez, hogy „Örökségtár” E-tananyagrendszerében terjesszék.
Időközben hamar elfogyott az első kiadás 500 db példánya, amelyet a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága, Miskolc Város Mecénás Alapja, a pécsi Német Kör támogatásával adott ki az Örökségünk Felsőzsolca Alapítvány.
A felmerült újabb igények kielégítésére és az érdeklődés bővítéséhez Felsőzsolca Város Önkormányzata nagy összegű adománnyal járult a második kiadáshoz. A harmadik kiadást a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadás Kollégiumához benyújtott pályázaton nyert összegből finanszírozta.
Az Dr. Bognár Zalán egyetemi docens, tanszékvezető előszóban közölt tanulmánya visz el e trauma egésze gyökereinek, összefüggéseinek megismeréséhez.
Hisszük, hogy jó szolgálatot tettünk adatokkal, tanúsítványokkal múltunk egyik sötét, eltitkolt részének feltárásához
És ércnél maradandóbb emléket állítottunk a kényszermunkatáborok foglyainak és halottjainak.
Felsőzsolca, 2013. július 24.
Zsiros Sándor
tanár, ny. igazgató
Örökségünk Felsőzsolca Alapítványalapítója
|
|
|