Előző fejezet Következő fejezet

A török alóli felszabadulástól 1944-ig

 

A török alóli felszabadító háború igen nagy megterhelést jelentett a Habsburg Birodalomnak. Ezért, hogy a terheket megosszák, a felszabadult területeket a Császári Udvari Kamara kezelésébe adták, amely az elhagyott javakat, már amelyeket földesuruk és lakosságuk elhagyott, vagy elhagyni volt kénytelen, csak megváltási összeg fejében adta vissza volt tulajdonosainak, vagy azok örököseinek, amit kevesen tudtak megfizetni. A kamara a területen prefektúrákat alakított ki, amelyek elvégezték a gondjaikra bízott javak számbavételét.43

Baranya megyében 1695-ben az adók mértékének megállapítása érdekében úgynevezett házösszeírásokat végeztek minden településen. Ezekben az összeírásokban Kisnyárád nem szerepel.

Egy 1696. november 20-án elvégzett felmérésből tudjuk, hogy Kisnyárád Jányi püspök birtoka. „Mohácstól két órányira van Pécs irányában. Szántóföldje 550 hold, rétje 150 hold, tölgyerdeje 1 órajárásnyira hosszban és szélességben. Szőleje nincs. Zrínyinek és Pető Lászlónak adóztak évi 3 forinttal. Török ura a mohácsi Mechmet spáhi volt. Két malommal bírt. Halastó nincs. Területe kb. 4 órajárásnyi. Szomszédjai: Körtvélyes, Bátya, Töttös, Lotta, Babarc."44

Baranya vármegyét 1703-1711 között háborúk és járványok sújtották. A kurucdúlást követte a rácdúlás, majd 1710-ben a pestisjárvány. Tehát Baranyát közel két évszázad alatt a népesség pusztulása súlyosan érintette. A földbirtokosok minden eszközzel új szerzeményeket, új lakosságot betelepíteni. A munkaerőhiányt belső telepítéssel felszámolni nem lehetett. Ebben többek között egyetértett a pécsi püspök is. Így a Dráván túlról 1711 áprilisa után visszaszállingózó, majd visszaáramló szerbeket örömmel fogadták. A Conscriptio Rascianorum, amely 1713-ban keletkezett, nem tartalmazza valamennyi szerb család adatait. A címe is mutatja, hogy a Rákóczi szabadságharc alatt Szlavóniába elmenekült, majd az onnan visszatért szerbeket foglalja magába.

Kisnyárádon az 1715-ös összeírás szerint 8 jobbágy család, nemzetiségük szerint 8 szerb család élt.

Rendelkeztek45:

Szántó: 78 köblös

Rét 25 kaszás.

A településen 1716-ban a következő adózó családfők éltek. Nevüket eredeti írásmódban közlöm46:

1.
fiaatal Jaroslav Primácz
2. Milovan Milinkovich
3. Jovan Jankovich
4. Branko Boknyovich
5. olvashatatlan név
6. Vunicza Sivkovich
7. Milin Babuk
8. olvashatatlan név

Öt évvel később,  1721-re az adózó családfők száma egyel emelkedett: Nevüket eredeti írásmódban közlöm47:

1. olvashatatlan név - szerb
2. Eskütt Mihály
3. olvashatatlan név - szerb
4. Vid Todora
5. olvashatatlan név - szerb
6. Goricza Jovankovich
7. Jovan Jovankovich
8. Branko Soknovich
9. olvashatatlan név.

Az ország területére, Baranya vármegyébe nagy számban ezekben az években kezdődött meg szervezetten, néha spontán módon németföldről a németajkúak betelepítése.

Kisnyárádra 1726-ban két német jövevény telepedett családjával, mégpedig Scheffern Ádám és Steffel Fischer famíliája.48

A németek bevándorlása 1726 és 1728 között is folytatódott. Kisnyárád ekkor a pécsváradi apátság birtoka. Ide érkezett 1726-ban 3 német család, 1728-ban 14 német család, 1729-ben 5 német család, 1731-ben 8 német család. Az első években adómentességet élveztek, közöttük molnár nem volt.49

A településről 1732-ben így írtak50:

„Vörsönd leányközségeként történik róla említés. A falunak van tanítója a gyerekek oktatására, de nevét nem mondja. Fizetését közös megegyezés alapján kapja a lakosságtól. A faluban összesen 123 lélek lakik."

A leírás fontos adatot említ. A falunak tanítója van, amit ebben az időszakban kevés település mondhat el magáról, különösen ilyen kis falvak, mint Kisnyárád.

Ebben az évben összeírták a települést51:

Eszerint ekkor a pécsváradi apátság birtoka.

Számláltak:

Gazda: 9

„Van ezeken kívül 1 bíró."

Ökör: 2

Tehén: 7

2 éves növendékmarha: 1

Ló: 4

Nagyobb ártány: 5

Kisebb ártány: 1

Juh, kecske: 2

Búza vetésterülete: 25 pozsonyi mérő

 

A falu közben teljesen német ajkúvá vált. Az 1720-as évek végétől ide érkezett német családok egyrésze itt maradt, más része elköltözött.

Kisnyárád családfőinek nevei 1732-ben. A neveket eredeti írásmódban közlöm52:

1. fiatal Gregori Bertók 9. Paul Flarismon
2. Stephanus Tisler 10. Miklós Koemtek
3. Joan Adam Peker 11. Miklós Pullseller
4. olvashatatlan név 12. Joan Adam Jegel
5. Hansz Starg 13. Michael Fogel
6. olvashatatlan név 14. Volfangus Vagner
7. Miklós Pollezsan 15. Joannes Pekler
8. olvashatatlan név    

Kisnyárádról 1733-ban így írtak53:

„Katohlikus német szerződéses jobbágyok (35) lakják. A falu nincs telkekre felosztva, közösen művelik. Arendába fizetnek 110 forintot. A többiek még évi mentességüket nem töltötték le, a jövőben telkenként 5 forintot fognak fizetni, 15 lélek után 65 forintot. Méhcenzus 10 dénár. Sertéscenzus 10 dénár. Bárny nincs, gödölye 5 dénár. Makkos erdeje csekély hozamú, hét-hét évre elégséges 50 disznó makkoltatására. Nagyért 30, közepesért 15, kicsiért 10 dénárt fizetnek. Jövő évben semmi jövedelmet nem szolgáltatnak. Saját malma, kaszálója, legelője, hala, elhagyott telke nincs. Tűzi-és épületfából nem kap semmit. A kocsmáltatási jog az uradalomé Szent György naptól Szent Mihályig, mely idő alatt 12 urnát mérhet ki 2-3-4 dénárral. Mészárszéke nincs. Robotot, mivel szerződésesek, nem adnak. Természetbeni javadalmak: Allodiális szőleje nincs. Saját szőlejét az előző évben kezdték művelni, ebből jövedelem nincs. Búzából kilencedet és tizedet adnak 12 mérőt. Rozsból 2 mérőt. Árpa nincs. Zabból 1 mérőt. Kukoricából 2 3/4 mérőt. Szomszédos puszta Mittar. Telkes jobbágyok közt van felosztva. Cenzus jövedelem ebből nincs."

Az ebben az évben készített egyházi felmérés a faluról a következőket állapította meg54:

„Versend plébánia fiókközsége. A plébániának a községben szántóföldje, rétje vagy szőleje nincsen. A falu lakói is rész vesznek a versendi plébánia rétjének kaszálásában és a széna beszállításában. Minden pár szolgáltat évi 25 krajcárt, a mérő búzát, akinek szőleje van 5 medias fát."

 Az  egyházi szolgáltatásokért  1733-ban a következő összegeket kellett fizetni55:

Keresztelés: 25 krajcár

Várandós anya bemutatása: 5 krajcár

Házasságkötés: 1 forint

Felnőtt temetés: 50 kajcár

Gyermek temetés: 25 krajcár

Kisnyárád adózó családjainak száma a következő tíz évben a kétszeresére nőtt.

Kisnyárás adózó családfőinek neve 1741-ben. Nevüket eredet írásmódban közlöm56:

 

1.   fiatal Lorentz Pusz 18. olvashatatlan név
2.   Hans Peter Pop 19. Joannes Staub
3.   Adam Füztor 20. Joannes Koch
4.   Adam Seffer 21. olvashatatlan név
5.   olvashatatlan név 22. olvashatatlan név
6.   Phüippus Elenszfeld 23. Elisabetha Herczofin
7.   olvashatatlan név 24. Wolfgangus Wagner
8.   Joannes Handler 25. Johann Haindl
9.   olvashatatlan név 26. olvashatatlan név
10. Hansz Georg Saiffer 27. Valentinus Czigler
11. Dorotea Müllerin 28. Conradus Müller
12. olvashatatlan név 29. olvashatatlan név
13. olvashatatlan név 30. olvashatatlan név
14. Miklós Seffer 31. olvashatatlan név
15. Hansz Adam Hann 32. Joannes Czeiger
16. Miklós Hann 33. Stephan Staub
17. Miklós Müller  

 

Az 1752-ben elvégzett házösszzeírás 57 Kisnyárádnál megjegyzi, hogy 1750-ben 1 német család, 1751-ben szintén 1 német család települt be a faluba.

Regisztráltak58:

Család: 43 - 43 német

Lakóház: 43

Üres ház: 1

Vízimalom: 2 - első osztályú.

Gazda: 20

Házas zsellér: 7

Házatlan zsellér: 3

Özvegy 12

Bíró: 1

Iskolamester: 1

Pásztor: 1

Disznópásztor: 1

Búza, rozs: 79 pozsonyi mérő

Árpa, zab, kukorica: 47 pozsonyi mérő

Bor: 10,5 akó

Ökör: 6

Fejőstehén: 20

2 éves üsző: 1

Ló: 20

Sertés: 12

Aprójószág: 9

Juh, kecske: 7

Az összeírás a következő adózó családfőket jegyezte fel, akiknek nevét eredeti írásmódban közlöm59:

1. fiatal Henricus Auth 24. olvashatatlan név
2. Joannes Bertók 25. olvashatatlan név
3. Joannes Czeiger 26. Sebastian Schiszier
4. olvashatatlan név 27. olvashatatlan név
5. Anna Mária Cziglerin 28. Peter Homann
6. Joannes Schneider 29. Lorentz Schöffer
7. olvashatatlan név 30. Nicolai Schöffer
8. Volffgangus Vagnes 31. Bernhard Auth
9. Miklosz Bertók 32. olvashatatlan név

10.
Joann Georg Bock 33. Joannes Müller
11. Mikosz Müller 34. Dorothea Müllerin
12. olvashatatlan név 35. olvashatatlan név
13. olvashatatlan név 36. Gertrudis Händlerin
14. Thomas Kornfeldt 37. olvashatatlan név
15. olvashatatlan név 38. olvashatatlan név
16. Joannes Shaid 39. olvashatatlan név
17. olvashatatlan név 40. olvashatatlan nlv
18. Margaretha Temin 41. olvashatatlan név
19. olvashatatlan név 42. Elisaberha Tischlerrin
20. Joannes Haul 43. olvashatatlan név
21. olvashatatlan név 44. olvashatatlan név
22. Adam Schöffer 45. olvashatatlan név
23. Barbara Hilingszfeld 46. olvashatatlan név

A Kisnyárádon élő családok száma tehát 1732-1752 között 15-ről 46-ra emelkedett, így megháromszorozódott, köszönhetően a német betelepülőknek, egyrészűk Fulda környékéről érkezett, másik részük már másodlagos telepítés útján más baranyai településről költözött Kisnyárádra.

A Kisnyárádra betelepülő német családok családfőinek nevét más forrásból is ismerjük, sőt néhány adattal ez még kiegészíthető60, nevezetesen akiknél nem írom le, hogy melyik baranyai településről érkeztek ide, azok minden valószínűség szerint egyenesen németföldről érkeztek.:

     

    1. Alberth Joannes 1731-ben érkezett családjával Kisnyárádra Pécsváradról, majd 1732-ben elköltözött.

    2. Older Jacobus és családja 1740-ben érkezett Kisnyárádra.

    3. Auth Bemard és családja 1743-ban érkezett Kisnyárádra.

    4. Auth Henrich és családja 1742-ben költözött Kisnyárádra.

    5. Auth Catharina 1752-ben érkezett Kisnyárádra Himesházáról.

    6. Auth Johann 1728-ban települt családjával Kisnyárádra, majd 1741-ben elköltözött.

    7. Pages Johannes 1728-ban települt családjával Kisnyárádra.

    8. Palczer Taisz 1726-ban települt családjával Kisnyárádra, ahonnan 1730-ban elköltözött.

    9. Bartl Georg 1734-ben érkezett családjával Kisnyárádra, ahonnét 1737-ben költözött el.

    10. Parti Magdalena 1734-ben érkezett Kisnyárádra.

    11. Pasler Adam 1727-ben települt családjával Kisnyárádra.

    12. Pau Johann Georg 1743-ban települt családjával Kisnyárádra, ahonnét 1751-ben költözött el.

    13. Paier Balthaser családjával 1737-ben települt Kisnyárádra.

    14. Peker Johann Adam 1728-ban érkezett családjával Kisnyárádra Szajkról, ahonnét 1734-ben költözött el.

    15. Peker Johann Adam 1726-ban települt családjával Kisnyárádra, ahonnét 1730-ban elköltözött.

    16. Peker Johann Henrich 1728-ban Szajkról érkezett Kisnyárádra, ahonnét 1734-ben költözött el.

    17. Peker Mathias és családja 1731-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1738-ban költözött el.

    18. Perger Johann Adam 1735-ben települt családjával Kisnyárádra, ahonnét később Görcsönydobokára költöztek.

    19. Pergerez Johann 1749-ben költözött családjával Pécsdevecserről Kisnyárádra.

    20. Berthold Georg és családja 1731-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban költöztek el.

    21. Berthold Johannes és családja 1746-ban érkezett családjával Kisnyárádra.

    22. Bertold Johann Georg és családja 1738-ban települt Kisnyárádra.

    23. Bertolt Nicolaus és családja 1745-ben települt Kisnyárádra.

    24. Bischoff Johannes családjával 1734-ben települt Geresdről Kisnyárádra, ahonnét 1737-ben költöztek el.

    25. Pem Johannes és családja 1751-ben települt Kisnyárádra.

    26. Pem Maria»Éva 1750-ben települt Görcsönydobokáról Kisnyárádra.

    27. Pess Lorenz családjával 1740-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1745-ben költöztek el.

    28. Bősz Phlipp és családja 1751-ben települt Kisnyárádra.

    29. Brand Michael, és családja 1752-ben települt Kisnyárádra.

    30. Pukner Conrad és családja 1726-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1728-ban elköltöztek.

    31. Pusz Lorentz és családja 1737-ben érkezett Kisnyárádra, 1748-ban pedig elköltöztek.

    32. Zeir Johannes és családja 1727-ben érkezett Kisnyárádra.

    33. Czager Johannes családjával Babarcról költözött Kisnyárádra 1727-ben, majd 1738-ban elköltöztek.

    34. Czaigerin Cathetina 1732-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1734-ben költözött el.

    35. Zeis Walthasar és családja 1725-ben érkezett Kisnyárádra.

    36. Czigler Franz Valentinus és családja 1731-ben Máriakéméndről települt át Kisnyárádra, ahonnét 1734-ben elköltöztek.

    37. Cigler Johannes és családja 1751-ben települt Kisnyárádra.

    38. Cigler Catharina 1751-ben települt Kisnyárádra Lakról (ma Geresdlak).

    39. Ziegler Johann Adam és családja 1727-ben települt Kisnyárádra.

    40. Czigler Johann Valentin és családja 1735-ben érkezett Kisnyárádra, ahonnét 1746-ban elköltöztek.

    41. Ziegler Caspar és családja 1746-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1751-ben elköltöztek.

    42. Ziegler Caspar és családja 1746-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1751-ben elköltöztek.

    43. Cziegler Michael és családja 1747-ben Szajkról került Kisnyárádra.

    44. Czigler Valentin és családja 1727-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1752-ben Lovászheténybe költöztek.

    45. Czimermon Conrad és családja 1729-ben települt Kisnyárádra.

    46. Czirkel Nicolaus és családja 1742-ben Weidenauból települt Kisnyárádra.

    47. Turn Henrich és családja 1741-ben Fazekasbodáról költözött Kisnyárádra.

    48. Dösler Bartholomäus és családja 1726-ban települt Kisnyárádra.

    49. Eichorn Mathias és családja 1751-ben Bolyból települt Kisnyárádra.

    50. Ailingsfeld Philipp és családja 1739-ben Untererthall településről került Kisnyárádra, ahonnét 1742-ben elköltöztek.

    51. Aiering Adam és családja 1744-ben települt Kisnyárádra.

    52. Emmer Johann és családja 1727-ben Szajkról került Kisnyárádra.

    53. Emmer Philip és családja 1735-ben települt Kisnyárádra.

    54. Emmer Johann és családja 1727-ben költözött Kisnyárádra Szajkról.

    55. Emmer Philip és családja 1735-ben települt Kisnyárádra.

    56. Erb Johann Adam és családja először Hásságyra, majd Palkonyára került, ahonnét 1739-ben költöztek Kisnyárádra.

    57. Ferster Adam és családja 1730-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1750-ben költöztek el.

    58. Fetter Johann és családja 1730-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1732-ben költöztek el.

    59. Fürster Adam és családja 1728-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban költöztek el.

    60. Flishoker Nicolaus és csládja 1730-ban települt Kisnyárádra.

    61. Fleischman Casparus Carl és családja 1733-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1735-ben elköltöztek.

    62. Fleischmann Johann Georg és családja 1734-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1737-ben költöztek el.

    63. Fleischmann Paul és családja 1726-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1732-ben elköltöztek.

    64. Fogl Michael és családja 1728-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1732-ben Szajkra költöztek el.

    65. Förster Adam és családja 1729-ben települt Kisnyárádra.

    66. Frainth Johann Peter és családja 1732-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1734-ben elköltöztek.

    67. Frait Johann Peter és családja 1731-ben Himesházáról érkezett Kisnyárádra, ahonnét 1738-ban Erzsébetre költöztek.

    68. Fulner David és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    69. Gast Johannes és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    70. Gast Johannes és családjal750-ben Szajkról érkezett Kisnyárádra.

    71. Gast Elisabetha 1750-ben Szajkról költözött Kisnyárádra.

    72. Gerchy Johannes és családja 1736-ban települt Kisnyárádra.

    73. Gerling Johannes és családja 1737-ben Himesházáról került Kisnyárádra, ahonnét 1740-ben Nyomjára költöztek.

    74. Kiess Johann Adam és családja 1740-ben Szajkról került Kisnyárádra, ahonnét 1750-ben költöztek el.

    75. Grosz Georg és családja 1726-ban települt Kisnyárádra, ahonnét Szajkra költöztek.

    76. Guthail Caspar és családja 1744-ben települt Kisnyárádra, majd Himesházára költöztek.

    77. Guethalter Johann Babt. és családja 1726-ban települt Kisnyárádra.

    78. Guthald Lorenz és családja 1750-ben települt Kisnyárádra.

    79. Hack Johannes és családja 1746-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1750-ben költöztek el.

    80. Hallzer Conrad és családja 1741-ben érkezett Kisnyárádra.

    81. Hann Johannes és családja 1728-ban Mittelkalbach településről települtek Kisnyárádra.

    82. Han Johann Adam és családja 1726-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban költöztek el.

    83. Han Nicolaus és családja 1726-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1742-ben költöztek el.

    84. Handler Johannes és családja 1731-ben települt Kisnyárádra.

    85. Hartler Henrich és családja 1741-ben települt Kisnyárdra.

    86. Hauere Carolus és családja 1739-ben települt Kisnyárádra, ahonnét később Pécsváradra költöztek.

    87. Hauth Georg és családja 1726-ban költözött Kisnyárádra.

    88. Haipaer Johannes és családja 1742-ben települt Kisnyárádra.

    89. Haydlmayer 1746-ban Szajkról költözött Kisnyárádra, majd később Somberekre költözött.

    90. Heil Johannes és családja 1729-ben települt Kisnyárádra, majd 1752-ben Kiskassára költöztek.

    91. Hain Johannes és családja 1752-ben települt Kisnyárádra.

    92. Heinlein Johann Adam és családja 1729-ben Szederkényből költözött Kisnyárádra, majd 1738-ban elköltöztek.

    93. Höll Medardus és családja 1748-ban települt Kisnyárádra.

    94. Helman Michl és családja 1731-ben települt Kisnyárádra, majd 1734-ben Szebénybe költöztek.

    95. Hendlein Johannes és családja 1739-ben települt Kisnyárádra.

    96. Henker Johannes és családja 1746-ban települt Kisnyárádra.

    97. Heraker Johan és családja 1748-ban települt Kisnyárádra.

    98. Herczog Balthasar és családja 1733-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1742-ben elköltöztek.

    99. Herczog Balthasar és családja 1748-ban települt Kisnyárádra.

    100. Hörgenrödr Conrad és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    101. Helpert Johann Michael és családja 1742-ben települt Kisnyárádra, ahonnét Fékedre költöztek.

    102. Hoffman Fridrich és családja 1746-ban települt Kisnyárádra.

    103. Hohenfeldt Nicolaus és családja 1741-ben települt Kisnyárádra.

    104. Hohman Peter és családja 1740-ben Babarcról érkezett Kisnyárádra.

    105. Horm Adam és családja 1732-ben települt Kisnyárádra.

    106. Huchller Hohanes és családja 1749-ben települt Kisnyárádra.

    107. Igedll Adam és családja 1742-ben települt Kisnyárádra.

    108. Jekl Adam és családja 1742-ben települt Kisnyárádra, ahonnét Erdősmárokra költöztek.

    109. Jöckl Johann Adam és családja 1726-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1736-ban elköltöztek.

    110. Jegl Johann Georg és családja 1740-ben települt Kisnyárádra, ahonnét Máriakéméndre költöztek.

    111. Jusz Lorentz és családja 1752-ben települt Kisnyárádra.

    112. Karth Johann Georg és családja 1752-ben települt Kisnyárádra.

    113. Kasl Caspar és családja 1748-ban érkezett Kisnyárádra, ahonnét Birjánba költöztek el.

    114. Kell Caspar és családja 1727-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1742-ben elköltöztek.

    115. Keller Philip és családja 1743-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1744-ben Szajkra költöztek.

    116. Koch Cristoph és családja 1749-ben települt Kisnyárádra, ahonnét Szilágyra költöztek.

    117. Koch Johannes és családja 1740-ben települt Kisnyárádra.

    118. Koch Johann Georg és családja 1743-ban települt Kisnyárádra.

    119. Koch Thomas és családja 1748-ban települt Kisnyárádra.

    120. Kollman Johannes és családja 1728-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1736-ban Szalatnakra költöztek.

    121. Kohlman Nicolaus és családja 1733-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1741-ben Bólyba költöztek.

    122. Kornfeld Johann Henricus és családja 1736-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1742-ben Pécsdevecserre költöztek.

    123. Kornfeld Nicolaus és családja 1727-ben Szederkényből költöztek Kisnyárádra, ahonnét 1743-ban Nagypallra költöztek.

    124. Kornfeld Thomas és családja 1740-ben települt Kisnyárádra.

    125. Koszt Johannes és családja 1752-ben települt Kisnyárádra.

    126. Kres Johann Adam és családja 1744-ben települt Kisnyárádra.

    127. Kres Catharina 1744-ben költözött Belvárdgyuláról Kisnyárádra.

    128. Kuh Johann Georg és családja 1742-ben települt Kisnyárádra.

    129. Kuh Johann Georg és családja 1742-ben Marokról költözött Kisnyárádra.

    130. Kulman Hans és családja 1727-ben Caupenből települt Kisnyárádra.

    131. Kollmon Nicolaus és családja 1742-ben települt Kisnyárádra.

    132. Lauer Johannes és családja 1731-ben Himesházáról költözött Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban elköltöztek.

    133. Leber Martin és családja 1738-ban települt Kisnyárádra.

    134. Lemer Philip és családja 1734-ben települt Kisnyárádra.

    135. Mayr Franz és családja 1738-ban költözött Kisnyárádra.

    136. Mayer Hans és családja 1727-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1728-ban elköltöztek.

    137. Mayer Johann Leonard és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    138. Mayr Michael és családja 1735-ben érkezett Kisnyárádra, ahonnét Babarcra költöztek.

    139. Mangolt Georg és családja 1751-ben települt Reichből Kisnyárádra.

    140. Maul Johann Henrich és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    141. Maul Conrad és családja 1731-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1732-ben elköltöztek.

    142. Mildl Godefrid és családja 1740-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1744-ben Bolyba költöztek.

    143. Miller Andreas és családja 1746-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban elköltöztek.

    144. Miller Margaretha 1746-ban Székelyszabarról érkezett Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban elköltözött.

    145. Müller Anton és családja 1733-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1737-ben elköltöztek.

    146. Miller Johannes és családja 1742-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1750-ben elköltöztek.

    147. Miller Johann Adam és családja 1745-ben települt Kisnyárádra.

    148. Miller Johann Georg és családja 1730-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1751-ben elköltöztek.

    149. Miller Joseph és családja 1733-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1734-ben elköltöztek.

    150. Miller Joseph és családja 1752-ben települt Kisnyárádra, ahonnét Babarcra költöztek.

    151. Müller Conrad és családja 1741-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1743-ban elköltöztek.

    152. Müller Margaretha 1743-ban Szederkényből érkezett Kisnyárádra.

    153. Miller Conrad 1741-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1743-ban Somberekre költözött.

    154. Müller Nicolaus 1731-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1752-ben Lovászheténybe költöztek.

    155. Miller Peter és családja 1724-ben Zellingenből települt Kisnyárádra.

    156. Naipauer Johannes és családja 1742-ben települt Kisnyárádra.

    157. Neüpauer Johannes és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    158. Nichter Johannes és családja 1730-ban települt Kisnyárádra.

    159. Ox Caspar és családja 1732-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1743-ban elköltöztek.

    160. Palor Ciriac és családja 1732-ben települt Kisnyárádra.

    161. Paus Jakob és családja 1743-ban települt Kisnyárádra.

    162. Paus Johannes és családja 1728-ban települt Kisnyárádra.

    163. Pacz Fain és családja 1732-ben települt Kisnyárádra.

    164. Pecz Johannes és családja 1728-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1747-ben elköltöztek.

    165. Petz Johannes és családja 1751-ben települt Kisnyárádra.

    166. Pecz Johan Vitus és családja 1727-ben települt Kisnyárádra.

    167. Peter Johannes és családja 1752-ben települt Kisnyárádra.

    168. Pfeifer Johannes és családja 1737-ben települt Kisnyárádra, majd 1742-ben Bárba költöztek.

    169. Pfiszter Johannes és családja 1741-ben települt Kisnyárádra.

    170. Piapert Caspar és családja 1746-ban települt Kisnyárádra.

    171. Plechel Martin és családja 1743-ban települt Kisnyárádra.

    172. Plechel Michael és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    173. Plechel Simon és családja 1745-ben települt Kisnyárádra.

    174. Polahner David és családja 1748-ban települt Kisnyárádra.

    175. Pollheller Andreas és családja 1730-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1742-ben Nagypallra költöztek.

    176. Polheller Balthasar és családja 1742-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1750-ben Szilágyra költöztek.

    177. Polheller Johannes és családja 1735-ben költözött Kisnyárádra.

    178. Polheller Anna 1737-ben Himesházáról költözött Kisnyárádra.

    179. Polheller Nicolaus és családja 1727-ben Aidhausenből települt Kisnyárádra, ahonnét 1750-ben elköltöztek.

    180. Pop Hansz Peter és családja 1731-ben Engelhelmsből települt Kisnyárádra, ahonnét 1749-ben elköltöztek.

    181. Pott Nicolaus és családja 1736-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1740-ben elköltöztek.

    182. Reder Johannes és családja 1729-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1734-ben elköltöztek.

    183. Reining Johannes Adam és családja 1735-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1750-ben elköltöztek.

    184. Raisz Caspar és családja 1731-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1738-ban elköltöztek.

    185. Reitwisner Johannes és családja 1741-ben települt Kisnyárádra.

    186. Repel Caspar és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    187. Riczl Johannes és családja 1731-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1743-ban elköltöztek.

    188. Rietlinger Johannes és családja 1734-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1738-ban elköltöztek.

    189. Riedlinger Joseph és családja 1743-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1744-ben elköltöztek.

    190. Schatt Stepfan és családja 1752-ben települtra.

    191. Scheffer Adam és családja 1729-ben települt Kisnyárádra.

    192. Scheffer Adam és családja 1726-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1729-ben elköltöztek.

    193. Scheffer Andreas és családja 1744-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1747-ben elköltöztek.

    194. Scheffer Ignatius és családja 1743-ban települt Kisnyárádra, ahonnét először Szűrbe, majd Fékedre költöztek.

    195. Schöffer Johannes és családja 1748-ban Mitgenfeldből települt Kisnyárádra.

    196. Scheffer Josepf és családja 1748-ban települt Kisnyárádra.

    197. Scheffer Lorenz és családja 1745-ben Feuerbachból települt Kisnyárádra, ahonnét 1751-ben elköltöztek.

    198. Scheffer Nicolaus és családja 1737-ben települt Kisnyárádra.

    199. Scheffer Jonnes és családja 1729-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1732-ben elköltöztek.

    200. Scheid Johannes és családja 1750-ben Modlosból települt Kisnyárádra.

    201. Scherer Adam és családja 1739-ben települt Kisnyárádra.

    202. Schiszier Sebastian és családja 1750-ben Reichből települt Kisnyárádra.

    203. Schleicher Johannes és családja 1726-ban települt Kisnyárádra.

    204. Schleicher Johannes és családja 1726-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1729-ben elköltöztek.

    205. Schleiffer Johannes és családja 1735-ben települt Kisnyárádra.

    206. Schmidt Christopf és családja 1733-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1734-ben költöztek el.

    207. Schmid Johannes és családja 1737-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1741-ben elköltöztek.

    208. Schmid Johannes és családja 1739-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1741-ben elköltöztek.

    209. Schmit Melchior és családja 1733-ban települt Kisnyárádra.

    210. Sneider Johannes és családja 1737-ben települt Kisnyárádra.

    211. Schneider Johannes és családja 1746-ban települt Kisnyárádra.

    212. Schremph Mathias és családja 1736-ban települt Kisnyárádra és 1737-ben Hásságyra, majd Újpetrére költöztek.

    213. Svanperger Nicolaus és családja 1752-ben települt Kisnyárádra.

    214. Schwarcz Hansl és családja 1730-ban települt Kisnyárádra.

    215. Schwertfeger Hans Adam és családja 1747-ben települt Kisnyárádra.

    216. Seiffert Johann Georg és családja 1733-ban Mottenből települt Kisnyárádra.

    217. Sheibel Caspar és családja 1740-ben települt Kisnyárádra.

    218. Seliger Georg és családja 1743-ban települt Kisnyárádra.

    219. Simer Michael és családja 1744-ben települt Kisnyárádra.

    220. Siener Dorothea 1743-ban Himesházáról települt Kisnyárádra.

    221. Schbanperger Nicolaus és családja 1751-ben települt Kisnyárádra.

    222. Stadt Johannes és családja 1731-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1732-ben elköltöztek.

    223. Staub Johannes és családja 1732-ben Katzenbergből települt Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban elköltöztek.

    224. Staub Johannes és családja 1738-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban elköltöztek.

    225. Staub Johannes és családja 1744-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1748-ban elköltöztek.

    226. Staub Nicolaus és családja előbb Erzsébetre, majd Berkesdre települt, ahonnét 1737-ben Kisnyárádra költöztek.

    227. Staub Stephan és családja 1736-ban települt Kisnyárádra, ahonnét 1746-ban elköltöztek.

    228. Stob Johannes Wilhelm és családja 1732-ben települt Kisnyárádra.

    229. Störk Hancz és családja 1727-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1732-ben elköltöztek.

    230. Strauh Albert és családja 1743-ban települt Kisnyárádra.

    231. Sukfuel Johann és családja 1749-ben települt Kisnyárádra.

    232. Ten Johannes és családja 1746-ban települt Kisnyárádra.

    233. Ten Johannes Georg és családja 1729-ben települt Kisnyárádra.

    234. Ten Elisabetha és családja 1746-ban Székelyszabarról költözött Kisnyárádra.

    235. Tichelmann Johann Daniel és családja először Babarcra, majd Himesházára települt, majd 1742-ben Kisnyárádra kerültek, ahonnét 1744-ben elköltöztek.

    236. Till Caspar és családja 1737-ben települt Kisnyárádra.

    237. Tischler Stephan és családja 1727-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1734-ben elköltöztek.

    238. Tirstlerin Elisesabetha 1752-ben települt Kisnyárádra.

    239. Togh Michael és családja 1727-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1730-ban elköltöztek.

    240. Treicz Johannes és családja 1746-ban települt Kisnyárádra.

    241. Trieb Johannes Michael és családja 1740-ben települt Kisnyárádra.

    242. Trikl Adam és családja 1735-ben települt Kisnyárádra.

    243. Trikl Johannes Georg és családja 1744-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1751-ben Liptódra költöztek.

    244. Wagner Johann Henricus és családja 1751-ben települt Kisnyárádra, ahonnét később Babarcra költöztek.

    245. Wagner Wolfgang és családja 1728-ban települt Kisnyárádra.

    246. Wald Johann Peter és családja 1741-ben települt Kisnyárádra.

    247. Walthirs Hartman és családja 1726-ban települt Kisnyárádra.

    248. Waldschmid Hartman és családja 1727-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1729-ben elköltöztek.

    249. Waldschmit Lorencz és családja 1731-ben települt Kisnyárádra.

    250. Wahler Andreas és családja 1752-ben Obersfeldből települt Kisnyárádra.

    251. Wantzerl Christoph és családja 1752-ben települt Kisnyárádra.

    252. Weber Johannes és családja 1729-ben települt Kisnyárádra, ahonnét 1733-ban elköltöztek.

    253. Weber Paul és családja 1729-ben települt Kisnyárádra.

    254. Vaisz Nicolaus és családja 1752-ben Werneckből települt Kisnyárádra.

    255. Weis Petrus és családja 1726-ban Leidersbachból települt Kisnyárádra.

    256. Weissenpach Johann és családja 1746-ban települt Kisnyárádra.

    257. Wertmüller Michael és családja 1732-ben települt Kisnyárádra.

    258. Wianth Johannes és családja 1726-ban települt Kisnyárádra.

    259. Woner Johann Georg és családja 1742-ben települt Kisnyárádra.

Kisnyárád 1732 és 1761 között a pécsváradi apátsági uradalomhoz tartozott. Ebben az időszakban három alkalommal, 1754-ben és 1761-ben felmérték az uradalom települései iskoláinak állapotát.61

A kisnyárádi iskoláról 1754-ben így írtak:

„Tanító: Elter Miklós. Latinul olvas, de nem érti. Zenében járatos és alkalmas a gyerekek oktatására. Az iskolában járó gyerekek szülei vágják és behordják a tanító fáját fizetés fejében. Télen 40 tanítványa van. 206 gyónóképes és 76 gyónni nem tudó lakik a faluban. Mindnyájan katolikus németek."

A kisnyárádi iskoláról 1761-ben a következőket állapították meg:

„Iskolamester és kántor Höllebrant János, aki 20 éves. írás-olvasáson kívül a hittant is törekszik megmagyarázni. A község által épített különálló házban lakik. Fölnöttek száma 176, gyerekeké 61."

A 18. század közepén jelentősen nőttek a parasztság földesúri szolgáltatásai. Ennek következtében 1753-ban Hódmezővásárhelyen és Mezőtúron, 1755-ben Horvátországban, 1764-ben Székelyföldön tört ki parasztfelkelés. Ugyanebben az évben a Dunántúlon is megmozdulásokra került sor, amelyek a következő években elsősorban Vas, Sopron, Zala, Somogy, Tolna, Veszprém és Baranya megyéket érintették. A Habsburg kormányzat első lépésként a fokozódó földesúri kizsákmányolással szemben az állami adófizetési képesség biztosítása érdekében a jobbágytelkek Bécsbe történő felterjesztését rendelte el, ezzel biztosítva a jobbágy-földesúr közötti, a földesurak által magánjoginak tekintett viszony állami ellenőrzését. Ezt követte 1767 januárjában Mária Terézia úrbéri rendelete, amit sokan a királynő legsikeresebb magyarországi intézkedésének tekintenek. Megvalósult tehát a parasztság szolgáltatásainak egységes rendezése, szabályozása. Végrehajtására királyi biztosok járták a falvakat, összeírták a jobbágyok földjeit, megállapították a telkek nagyságát. Ezt családfőnként bejegyezték az úrbéri tabella lapjaira, ahol feltüntették a kötelező szolgáltatásokat is. Az urbáriumot, annak rendelkezéseit a helyszínen, az adott településen ki is hirdették.

Kisnyárád úrbéri tabellája és melléklete német nyelvű, tükrözve az itt élők nyelvét.

A falu úrbéri kötelezettségei az alábbiakban foglalható össze62:

„A faluban minden egész jobbágy házhely tartozéka 22 hold szántó és 8 szekérnyi rét, melyet évente kétszer kaszálnak. Jobbágy kocsmáitatás Szent Mihály naptól Szent György napig terjed. Robotban 4 igással saját kocsival, ekével és boronával tartoznak szolgálni. Szőlőhegy megmunkálását is robotban végzik. Úrbéri tabelláján 44 német nevű jobbágy van összeírva. Jobbágy házhely mineműségének rovatában: 26-an egy telkesek, a többi 418-os. Belsőségük 1 2/4-3 pozsonyi mérős, szántóföldje van 26-nak 23 holdas, a többieké 11 4/8 holdas. Rétben 26-nak 8 szekérnyi rétje van, a többieknek 4 szekérnyi. Összesítés: jobbágy házhely 35, belsőség 111 1/2, szántóföld 805 hold, rét 280 szekérnyi. Robotban 1820 napos 4 igás, és 3640 napos kézirobot évenként. Cenzus változatlanul l-l forint, összesen 44 forint. 35 öl tűzifa, 210 font fonás, 35 itze vaj, 70 db kappan, ugyanannyi csirke és 420 db tojás a szolgáltatásuk. Kilencedet természetben szolgálják. Lakosok szabad költözök."

Az 1767-es úrbéri összeírás Kisnyárádról megállapította63:

49 család - 44 gazda - 5 házatlan zsellér

26 gazdának van mezei szántója: 23 hold

18 gazdának mezei szántója: 11 4/8 hold

26 gazdának rétje: 8 kaszás

18 gazdának rétje: 4 kaszás

5 hazátlan zsellérnek belsősége és külsősége nincs.

Összes szántó: 805 hold

Belsőség: 4 pozsonyi mérő feletti telek: 4 gazda

2-4 pozsonyi mérős telek: 27 gazda

2 pozsonyi mérő alatti telek: 13 gazda

 

Az összeírás így folytatódik:

Legelőjük jószágállományuk részére elég. Területükön van erdő, ahonnét tűzifát és épületfát a szokványos erdővágás szerint kapnak. A sarjúfüvet mindenkor kaszálják."

Kisnyárád úrbéri tabellájába 1767-ben 49 családot jegyeztek, mégpedig 44 jobbágy családot és 5 házas zsellér famíliát.

Nevük tehát ismert, amelyeket a korabeli írásmód szerint írom le64:

 

Jobbágyok:

1. Casparus Koch 23.  Joannes Pöss öreg
2. Balthazarus Kornfeit 24.  Joannes Vagner öreg
3. Joannes Henricus Karl 25.  Joannes Pöss fiatal
4. Sebastian Scheid 26.  Joannes Scheffer
5. Joannes Eilentsfelt 27.  Joannes Hander
6. Adamus Scheffer 28.  Vilhelmus Geringh
7. Joannes Schiszler 29.   Nicolaus Kremer
8. Joannes Georg Pöss 30.  Joannes Hatman
9. Philippus Pöss 31.   Joannes Scheid
10. Joaanes Torn 32.  Joannes Miller

11.
Petrus Scheffer 33.   Henricus Plum
12. Georg Czigler 34.  Joannes GeorgiusEillensfelt
13. Henricus Handler 35.  Josephus Her
14. Simon Valler 36.  Joannes Adamus Hartman
15. Nicolaus Auth 37.  Joannes Miller
16. Joannes Grick 38.  Henricus Czirgl
17. Joannes Adamus Pöss 39.  Joannes Adamus Torn
18. Joaanes Vagner fiatal 40.   Casparus Czigler
19. Joannes Berthold 41.  Nicolaus Berthold
20. Joannes Scheffer 42.   olvashatatlan név
21.  Joannes Petz 43.  Josephus Miller
22.  Martinus Placker 44.  Thomas Miller

 

 

Házas zsellérek:

1.  Joannes Michael Plum
2. Michael Schmidt
3. olvashatatlan név
4. olvashatatlan név
5. Antonius Fleisch

 

A kisnyárádiakra rótt úrbáriális kötelezettségek végrehajtásával már kezdetben gondok adódtak. Még 1767 végén a pécsváradi apátság megbízottja jelentette, hogy a kisnyaradiak a kilenced és tized után járó borokat nem akarták az urasági pincébe szállítani robotban, pedig azt az urbárium előírta. Az ítélet szerint a kisnyárádiaknak ezeket a borokat az urasági pincébe kellett vinniük, ha nem tették volna súlyos büntetést róttak volna ki rájuk.65

A település 1767-ben jóváhagyott urbáriumát 1780-ban pontosították.66

Egy 1773-as adat szerint a faluban paróchia és tanító nem volt.

Három évvel később, 1776-ból ismeretes, hogy Kisnyárád vallási szempontból Babarc fiókegyháza. Temploma fonott sövényből készült, „be van sározva, szalmával fedve. Szent Erzsébet tiszteletére szentelve. Igen szomorú állapotban van. Van fából készült harangláb, benne 2 harang".67 Ebben az évben már volt tanítójuk, mégpedig a 36 éves Henricus Schaub.68

A falu életében jelentős változás következett be 1777-ben, hiszen megépült új temploma, amit szintén Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek fel.69

Ugyancsak jelentős változás hozott a következő esztendő, az 1778-as év, mint már korábban érintettem a pécsváradi apátsági uradalmat, benne Kisnyáráddal Mária Terézia rendelete a Magyar Tudományegyetem tulajdonába adta örök adományul.70 Mária Terézia oklevele alapján a következő volt apátsági helység került az egyetemi alap birtokába: Pécsvárad, a várral együtt, Zengővárkony, Pusztakisfalu, Kékesd, Szilágy, Berkesd, Eilend, Pereked, Romonya, Hird, Vasas, Baksa, Kéménd, Szederkény, Monyoród, Versend, Szajk, Babarc, Korpád, Kisnyárád, Liptód, Maráza, Fazekasboda, Szűr, Szebény, Palotabozsok, Véménd, Feked, Erdősmecske, Apátvarasd, Lovászhetény. Az egyetemi alapon belül Kisnyárád a babarci provizorátus községei közé került, majd a 19. század második felében a bozsoki provizorátusba sorolták át.71

Az 1779-es úrbéri felmérésből ismeretes, hogy ekkor „a faluban 35 sessiót kitevő birtokállomány... az uradalom kapott belőle 1820 igás munkát, amelyet 24 krajcárral számolva 728 forintra értékeltek. A birtokos gazdák fizettek 43 forint házadót... A 43 birtokos család mellett lakott még a faluban 11 házas zsellér. Ezek együttesen adtak az uradalomnak 198 kézi napszámot, ezt 12 krajcárral számítva 39 forint 36 krajcárt. A 11 házas zsellér adott még évenként 11 forint házadót. A faluban élt még 18 házatlan zsellér család, akik együttesen 216 kézi napszámmal szolgáltak. Ennek készpénzértéke 12 krajcárral számítva 43 forint 12 krajcár volt.

A falu lakossága minden egész sessio után 1 öl tűzifát készített el az uradalomnak, kivágták, ölbe rakták és a kijelölt helyre szállították... A gazdák a földek után ... sessioként 48 krajcárt ... együttesen 28 forintot fizettek az uradalomnak. A gazdák borjú adója 1 forint 45 krajcár volt. Hosszúfuvart a gazdák 4-4 sessionként adtak egyet az uradalomnak... A gazdák 8 3/4 négy-négy csoportja együttvéve adott 28 forint értékű hosszúfuvart... A gazdák mezei termékeik után a kilencedet természetben adták az uradalomnak".72

Kisnyárádon 1784-ben 422 lakos élt.73

A településről 1785-ben részletes leírás született. „... Fekvése hegyes... Terméketlen rész nincs. Határdombok állanak, elbirtoklás nincs. Termőképessége I. osztályú, rétje 1/6, szőleje 1/10, erdeje 1/5 részét foglalja el területének. Erdeje új ültetés, még növekvőben lévő fákból áll. Szélnek nincs kitéve, s így semmiféle fa nincs itt kivágva. Ásványos hegyek nincsenek. Legelője III. osztályú, alig 100 barom ellátására elegendő. Egy patakocska folyik át, neve nincs. Egy malmot hajt. Hala nincs. Malom kicsiny kevés vize van, III. osztályú. Nád nincs. Cserjés kevés található. Egy házban egy-két család lakik. A faluban 10 forrás és 11 kút van, mely utóbbiak kővel vannak kirakva. Két fahídja van, melyet a lakosok gondoznak. Babarc leányegyháza. Jövedelem nélküli temploma van. 427 német hívő van. Alesperes a himesházi plébános. A templom tulajdonképpen kápolna ... a falun kívül fekszik. A szomszéd helység lakosai, betegek s egészségesek egyaránt járnak ide könyörögni. Búcsú Szent Erzsébet napján van, mely alkalommal vásár nincs, de káros 3 napos vigadalom van, a tilalom ellenére. Tizede a földesúré, tizenhatoda a babarci plébánosé. Tanító van, ki minden háztól fizetés fejében 2 ocka búzát és 3 garast kap. A mohácsi ferencesek szoktak itt koldulni. ... Van egy molnár és egy kovács. A molnár malomtulajdonos, III. osztályú malma van. Csak ha sok víz van esőzés alkalmával, akkor tud őrölni. Szőleje is van. Magyar. Mesterségében képzetlen. Nem céhbeli. A kovács képzetlen. Atyjától tanult. Nincsenek meg a szükséges szerszámai. Így ritkán dolgozik. Zsellér telke és szőleje van. Saját házában lakik, nem céhbeli. Fuldából való idegen. 26 éve jött atyjával. Lakóházak száma 61. Szabadköltözők. Temetés és esküvő alkalmával lakomáznak. Szent Vendel, Rókus, Sebestyén, Illés, Páduai Szent Antal és Bálint napját megtartják és ez alkalommal nem dolgoznak. Úrbéri telkek száma 35. 803 3/8 hold szántója I. osztályú. Évente két részt használnak termesztésre. Rétje I. osztályú, 200 kaszásnyi. Szőleje keleti irányú, 129 kapásnyi, III. osztályú. Faizásuk a ráczmecskei erdőből van úrbéri alapon. A helybeli erdő III. osztályú. Terményeiket helyben adják el, de néha Mohácsra is szállítanak. A legtöbb lakóház nyers téglából készült, az alapköveket 1/2 óra távolságra fekvő Szabaron veszik. A téglát maguk készítik. Gyümölcsöskertek vannak. Állatállománya: 50 ló, 44 kanca, 44 ökör, 3 tinó, 40 tehén, 66 juh, 57 sertés. Legjövedelmezőbbek a szarvasmarhák, melyeket gyakran eladnak. A templomot, ha szükséges, egyesült erővel javítják. Tűzoltáshoz három vascsáklya van."74

Baranya vármegyében 1785/1786-ban felmérték a malmokat. A kisnyárádi malomról a következőt állapították meg75:

„NYÁRAD

Gyenge vizű patakon van egy egykerekű, 3. osztályú malom. Tulajdonosa honbéli, gyakorlatlan, a szomszédos malmokban tanult. Az ipar mellett inkább szőlejéből és keze munkájából él. Az uradalomnak évi 8 forintot fizet."

Kisnyárádról 1786-ban megállapították, hogy német falu a baranyai kerületben. A faluban 1792-ben 466 fő élt, mindannyian római katolikusok voltak.

Kisnyárádról 1799-ben így írtak: „Német falu Baranya vármegyében ... lakosai katolikusok, fekszik Mohácstól 1 1/2 órányira, boraik jók, földjeik valamennyire hegyesek, erdeje kevés, lovai igen jók."76

A település 1802-ben is a babarci plébánia fiókközsége. A lakosok száma 461 fő, ebből római katolikus 457 fő, izraelita 4 fő.

Kisnyárád első ismert községi pecsétje 1806-ból származik. A 22 mm-es körben 4 mm-es betűszalag, amelyben a szöveg: SIG. DER. GEM. KISNARAD. Vagyis Kisnyárád falu pecsétje. A pecsétképben apró fűszerű növények közül egy görbe és egy egyenesszárú gabona emelkedik ki, közte lebegő ekevas és csoroszlya, közöttük hat ágú csillag.77

Kisnyárád első ismert pecsétje78:

Baranya megyében 1810-ben felmérték az elemi iskolákat. A 487 fős római katolikus vallású Kisnyárádon a tanító ekkor a 27 éves Konderluch Fülöp. Csak németül beszélt, képesítette a nemzeti iskola inspektora. Volt egy szobája, amelyben élt, a tanítást 1 tanteremben végezte.79 A római katolikus közösség mellett még 9 izraelita is lakott.80  Baranya vármegyében 1815-ben ismét felmérték a malmokat. Kisnyárádon a molnár ekkor Eilingsfel János egy-kerekű malommal, aki a malomhoz 1 hold földet is birtokolt.81

Közmunka keretein belül a falu lakosságának 1818-ban Mohács és Kölked között 32 öl utat kellett építenie. Ugyanebben az évben Trábert Henrik 29 éves kisnyárádi lakos beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára.82

A falu lakossága a 19. század első felében német volt, de a szomszédos településeken éltek szerb családok is. A német lakosság 1825-ben fogalmazta meg igen kemény panaszát:

„... a Rátzok, valamint otthon helységekben rossz, kártékonyos polgártársak, ugy nem különben veszedelmes szomszédain ... sorban törik a Pintzéket, visznek, rabolnak, amit találnak, éjszakának üdején fegyverrel, kotsival, lóval felkészülve kerülgetik a tájat..."83

Az 1827-es canonica visitacio szerint Kisnyárádon az 1827/1828-as tanévben 106 iskoláskorú gyermek élt, ebből az elemi iskolába járt 100 fő.84

A településen 1828-ban volt római katolikus kápolna, 77 ház, 536 római katolikus és 9 izraelita lakos.85

Magyarországon 1828-ban országos összeírás hajtottak végre. Az adatok Kisnyárádra vonatkozóan rendelkezésre állnak, amely szerint a faluban számláltak86:

Háztartásfő: 75

Német: 74            
Zsidó: 1 Ház: 71
Föld: 924 pozsonyi mérő Rét: 280 kaszás   
Szőlő: 100 kapás Molnár: 1  
Kereskedő: 1 Bába: 1  
Adóköteles: 189 Jobbágy: 53
Házas zselllér: 18 Házatlan zsellér: 4
Szolga: 2 18 éven felüli fiú: 20
18 éven felüli leány: 3 Ökör: 34
Fejőstehén: 11 Meddő tehén: 30
2 éves üsző: 1 Ló: 105
Juh: 43 Sertés: 40

Az országos összeírás alapján ismert a nagypalli háztartásfők nevei és egyéb adatai is.

A kisnyárádi háztartásfők néhány adata 1828-ban

Háztartásfő    neve    18 éven felüli Társadalmi
    családtagjainak száma /fő/ állapota
1.    Adamus Pötz 2 jobbágy
2.     Georgius Müller 4 jobbágy
3.    Joannes Schaffer fiatal 4 jobbágy
4.     Thomas Vagnes 2 jobbágy
5.     Joannes Reining 2 jobbágy
6.     Balthazar Eilinszfeld 2 jobbágy
7.    Valentin Schüszler 2 jobbágy
8.    Joannes Hellenbrand 4 jobbágy
9.    Joannes Putz 4 jobbágy
10.  Joannes Kisching 2 jobbágy
11.  Joannes Handler fiatal 3 jobbágy
12.  Thomas Müller 2 jobbágy
13.   Sebastianus Siebelhuth 2 jobbágy
14.  Joannes Szugfill 2 jobbágy
15.  Joannes Bauer 2 jobbágy
16.  Michael Garn - jobbágy
17.  Joannes Vagner 2 jobbágy
18. Mathias Hager 4 jobbágy
19. Joannes Mangold 2 jobbágy
20. Joannes Kornfeld 4 jobbágy
21. Andreas Kornfeld 2 jobbágy
22. Joannes Krig 2 jobbágy
23. Barthazar Trabert özvegy 1 jobbágy
24. Joannes Herr 2 jobbágy
25. Joannes Hobel 2 jobbágy
26. Joannes Schaffer 5 jobbágy
27. Joannes Henkl 2 jobbágy
28. Josephus Handler 2 jobbágy
29. Adamus Appl 3 jobbágy
30. Nicolaus Müller 2 jobbágy
31. Joannes Ditrich 2 jobbágy
32. Thomas Schaffer fiatal 2 jobbágy
33. Vilhelmus Rabb 4 jobbágy
34. Nicolaus Vallschmied 2 jobbágy
35. Joannes Schaffer idős 2 jobbágy
36. Joannes Karl 2 jobbágy
37. Vilhelmus Kresz 4 jobbágy
38. Thomas Thurn 2 jobbágy
39. Adamus Reining 2 jobbágy
40. Joannes Handler öreg 2 jobbágy
41. Joannes Gaszt 2 jobbágy
42. Balthazar Czirfel 2 jobbágy
43. Georgius Eiliszfeld 2 jobbágy
44. Joannes Erb 4 jobbágy
45. Balthazar Czigler 2 jobbágy
46. Thomas Czigler 4 jobbágy
47. Thomas Schaffer 4 jobbágy
48. Joannes Bősz öreg 2 jobbágy
49. Joannes Müller 4 jobbágy
50. Joannes Schaffer 2 jobbágy
51. Nicolaus Maul 2 jobbágy
52. Joannes Bertok 2 zsellér
53. olvashatatlan név 4 zsellér
54. olvashatatlan név 1 zsellér
55. Michael Schräm 4 zsellér
56. Thomas Scheid 2 zsellér
57. Henricus Czigler 1 zsellér
58. Stephanus Pfeffer 2 zsellér
59. Jacobus Verner 2 jobbágy
60. Adamus Czirfel 4 jobbágy
61. Georgius Bach 2 zsellér
62. olvashatatlan név 1 zsellér
63. Joannes Krausz 4 zsellér
64. Joannes Krieg fiatal 4 zsellér
65. Georgius Kremer 2 zsellér
66. Josephus Schmid 2 zsellér
67. Joannes Schüszler 2 zsellér
68. Adamus Hail 2 zsellér
69. olvashatatlan név 4 zsellér
70. Joannes Trabert 2 zsellér
71. Georgius Bach 2 iparos
72. olvashatatlan név 4 zsellér
73. Joannes Gaiger 2  
74. Adamus Ritzl 2  
75. olvashatatlan név 2  

Az összeírók regisztrálták a településeken működő malmokat is. A kisnyárádi malomról a következőt állapították meg:

„KIS-NYÁRÁD

Georgius Bach ... iparos, egykerekű malma van, amiből nehezen él meg. Az uraságnak évente adózni köteles."87

A katonai törvények szerint a települések kötelesek voltak tűrni a katonaság beszállásolását, sőt az ebből fakadó községi terheket is. Kisnyárád község 1829-ben jelentette, hogy a katonai beszállásokkal már túlterhelt, így például tavasszal a bajor ezred katonáinak egyrészét itt szállásolták el. A falu kérte, hogy a megye mentse fel legalább a katonai szereknek (ágyi és istálló szerek) vásárlása alól.88 Ebben az évben, június 1-én és június 2-án Szepessy Ignác pécsi püspök kánoni látogatás tett Babarcon és Kisnyárádon.89 A tapasztaltak szerint Kisnyárád lakossága 519 fő, ebből tanköteles 100 fő.90

Kisnyárád lakossága az újoncozási törvény értelmében 1831-ben 264 férfi után 2 újoncot volt köteles felszerelni és kiállítani.91

A településről 1836-ban a következő leírás született:

„Német falu, 520 római katolikus, 8 zsidó lakos. Hegyes határ, jó bort termő szőlőhegy. Lótenyésztés. Földesura a pesti universitas."92

Az 1842/1842-es malomösszeírás adatai szerint Kisnyárádon 1 egykerekű, 3. osztályú malom működött. Tulajdonosa Recht János volt.93

Haas Mihály, az első baranyai monográfia készítője 1845-ben megjelent könyvében Kisnyárádról megjegyzi, hogy „kitűnőparasztló tenyésztés" van.94

Kisnyárádon 1848-ban 551 fő élt, ebből tanköteleskorú 96 fő volt.95

Ugyancsak az 1848-as évhez kötődik, hogy a kisnyárádiak panaszolták: az uradalom a legelőjükön felnevelt erdejüket elvette és ezzel legelőjüket is csökkentette.96

Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc eseményei alig érintették Kisnyárádot és környékét, a nagyobb jelentőségű csaták elkerülték a falut. A lakosság persze tisztában volt az eseményekkel. Emellett a seregek felvonulása mindig érzékenyen érintette őket, hiszen ez beszállásolással és a katonák élelmezésével is együtt járt.

A települést 1849/1850-ben a következő személyek vezették97:

Bíró: Kornfeld Menyhért - „igen betsületes és erélyes ember, nős, 1 telkes".

Handler Vilmos.

Vágner János 54 éves, 1 telkes, többször volt bíró.

Kornfeld András

Gunderlach János Verner Jakab

Az 1850-es népszámlálás adatai Kisnyárádra vonatkozóan megmaradtak98:

Ház: 78

Lakos: 465 fő, ebből férfi 222 fő, nő 243 fő, német 450 fő.

Római katolikus: 450 fő

Izraelita: 15 fő.

Az uradalom egész évben, a község fél évig mérhetett bort. Az állatok esetében mindent a mészáros vágott.99

Kisnyárádról 1851-ben a következő leírás született: „... német falu, Baranya vármegyében, 471 katholikus, 9 zsidó lakja, katholikus fióktemplommal, jó bortermesztéssel. Lakosai szép lovakat nevelnek. Földesúr a pesti egyetem. Utolsó posta Pécsvárad"100

A településen 1852-ben regisztráltak 70 tanköteles gyermekek, akik mindannyian rendszeresen jártak iskolába.101 Az iparosok száma 7 fő volt, ebből 1 kovács, 1 szabó, 1 bognár és 4 kőműves.102 Egy évvel később számláltak 102 lovat, 38 ökröt, 52 tehenet, 110 juhot és 67 sertést.103

A bába teendőit 1855-ben Reining Erzsébet látta el.104 A bortermés 1856-ban közepes volt, összesen 1700 akó.105

A községi bíró 1856 és 1859 között Kornfeld Bálint, aki írni és olvasni tudott.

A faluról 1857-ben így írtak: „Német falu a mohácsi járásban. Lakóinak száma 470 katolikus és 10 izraelita. Utolsó posta Pécsvárad.106 Ebben az évben tartottak 129 lovat, 1 bikát, 96 tehenet, 38 ökröt, 23 borjút és tinót, 207 juhot és 290 sertést."107

Kisnyárád vallási szempontból 1858-ban továbbra is a babarci plébánia filiája volt. A településen 2 osztályos elemi iskola működött. A tankötelesek száma 76 fő, ebből 44 fiú és 32 leány. Az iskola épületét középszerűnek ítélték, cseréppel fedett. Állt 1 tanítói szobából és 1 tanteremből. A tanítás nyelve német. A tanító Johann Mark, aki egyházi teendőket nem látott el.108

A kisnyárádi bíró 1862-ben panaszkodott, hogy a telekkönyvi törvényszék német nyelvű beadványukat nem fogadta el. Ezért a másodalispánt utasították, hogy ha a felek maguk írna és azt anyanyelvűkön teszik, el kell fogadni az iratot.109

Kisnyárád igazgatási szempontból ekkor Lánycsókhoz tartozott, tehát ott volt a jegyzőség.110

Kisnyárád lakossága 1862-ben 512 fő, ebből római katolikus 509 fő. A tanulókat 1 tanító oktatta, a tannyelv német volt.111

A kisnyárádi tanköteles gyermekek adatai 1862-ben

Tanuló Tanköteles rk. Iskolába jár rk. Vasárnapi iskolába jár rk.
neme (fő) (fő) (fő)
Fiú 38 8 25
Lány 42 12 19
Összesen  80 20 44

Kisnyárádon 1863-ban három patakmalom működött, amelyek naponta összesen 3 kövön 2 mérő gabonát őröltek.112

A település lakossága 1864-ben 518 fő, a hivatali nyelv a német, az uralkodó nyelv a német.113 A helyi vezetés külön kihangsúlyozta, hogy a kataszteri birtokíveket német nyelven kívánják vezettetni.114

A faluról 1864-ben többek között a következőket írták: „Baranya megyében és a mohácsi járásban van. A vidéknek nincs különös elnevezése, sem pedig a községnek valami más neve. Német lakói máshogy ejtik ki, úgy, hogy Nyarad, röviden minden meghúzás nélkül. ... A község lakói egytől-egyig német római katolikusok, kik a Rajna vidékéről jöttek. ... Kisnyárád község elöljárósága: Schüszler József, Frank Ádám és még 3 olvashatatlan német aláírás. Jegyző: Fayta József"115

Egy egy évvel későbbi, 1865-ben íródott leírás így szól: „Kis-Nyárad, német falu a pécsváradi uradalomban, 490 katholikus lakja, kik s babarci plébániához tartoznak. Utolsó posta: Szederkény. Szántóföld 737 hold 955 rét 146 hold 1490 négyszögöl, szőlő 167 hold 66 négyszögöl, legelő 268 hold 270 négyszögöl, erdő 60 hold 959 négyszögöl, terméketlen 204 hold 1043 hold.116

A Baranya Megyei Levéltárban található törzskönyv Kisnyárádról 1867-ben részletesen megemlékezik.117

„Kis Nyárád. A mohácsi járásban fekszik. Mohácstól 2,5 óra, az uradalmi tisztségtől 2 órai távolságra. Határai: keleten Szabar, délen Lancsuk, nyugaton Babarcz, északon Marok. Lakossága 507 fő. Római katolikus 501 fő, görög nem egyesült 2 fő, héber 3 fő. Német nemzetiségű falu. A lakosság fő foglalkozása föld- és szőlőművelés. Jelentéktelen, minden nevezetességet nélkülöző falu. Talaja túlnyomórészt sárgás agyag, kevés homokkal keverve. A község földje közepes termékenységű. Rétjei azonban jók, kétszer kaszálhatók. Szőlői a közepesnél jobb minőségű fehér bort teremnek. A megyei osztályozás szerint első osztályú. A község határa hegyes-völgyes. A völgyben levő falut elsősorban nyugatról szőlőhegyek határolják. Uradalmi épületek: Erdőőri ház. Kemény anyagokból épült és cseréppel fedett, hossza 8 öl, szélessége 3 öl. 1 lakószobából, 1 konyhából, 1 kamrából, 1 pincéből áll..."

Az 1869-es népszámlálás adatai szerint Kisnyárádon számláltak:

Lakos: 505 - ebből római katolikus 500, görögkeleti 3, izraelita 2.

Tanító: 1                                          

Birtokos: 50

Éves szolga: 5

Napszámos: 44

Iparban önálló: 14

Ipari munkás: 3

Kereskedelemben önálló: 1

Személyes  szolgálatban 28

Ló: 111

Szarvasmarha: 115 (ebből 14 svájci)

Juh: 268

Kecske: 14

Sertés: 174

Méhkas: 14

Az alsó fokú igazgatás nyelvhasználatával kapcsolat 1870-1899 között meg kell említeni, hogy Kisnyárádon minden közigazgatási folyamat németül, az időszak végén magyarul folyt.

Eszerint:

A község lakóinak anyanyelve 1870-ben: német

A községi szabályrendelet nyelve 1872-ben: német

A község ügykezelési nyelve 1873-ban: német

A község lakóinak anyanyelve 1891-ben: német

A község lakóinak anyanyelve 1899-ben: német

A község képviselőtestületi jegyzőkönyveinek nyelve 1891-ben: magyar

A község képviselőtestületi jegyzőkönyveinek nyelve 1899-ben: magyar.118

A kisnyárádi római katolikus felekezetű elemi népiskola két osztályába 1872-ben 72 gyermek járt.119 A lakosság 133 szarvasmarhát tartott, ebből 18 ökör, 66 tehén és 49 borjú volt.120

A községnek, mint minden településnek ebben az időszakban megszabták az útfenntartási kötelezettségeit. Így a kisnyárádiaknak 1873-ban 104 kétfogatú igás, 8 egyfoga-tú igás és 246 nap napszámot kellett adniuk. Emellett el kellett szállítaniuk 15 2/8 köböl követ, amit törniük és teríteniük is kellett, fenn kellett tartaniuk 743 folyó öl útszakaszt és vásárolniuk kellett 7 5/8 köböl követ.121

A falu vallási szempontból ekkor is a babarci plébániához tartozott. A plébános 1874-1907 között Eberling Mátyás volt.122

Kisnyárádot 1876-ban komoly csapás érte. Július 5-én tűzvész tört ki, amelynek során 16 lakóház égett le.123

Ház szám Apa, gondviselő neve Gyermek neve Születési éve Vallása Nyelve
94. Schneider János József 1879 rk. német
    Vendel 1884 rk. német
54. Valdschmid János Éva 1879 rk. német
55. Spohn Antal Ádám 1880 rk. német
    Katalin 1880 rk. német
  Hergenröther György Verona 1880 rk. német
    Károly 1882 rk. német
9. Handler János Ferenc 1883 rk. német
10. Schaffer Erzsébet József 1880 rk. német
    Mária 1882 rk. német
51. Pfilf György Erzsébet 1880 rk. német
52. Paske Ádám Ágnes 1880 rk. német
    Anna 1884 rk. német
    Ferenc 1886 rk. német
68. Heid Katalin Anna 1880 rk. német
69. Fáy János Erzsébet 1880 rk. német
    János 1882 rk. német
    Ádám 1884 rk. német
3.   Bősz Vilmos Margit 1878 rk. német
    Anna 1880 rk. német
33. Hergenröther István Erzsébet 1882 rk. német
34.  Polits János Klára 1880 rk. német
    Teréz 1884 rk. német
    György 1886 rk. német
85. Siszler János Teréz 1880 rk. német
    József 1885 rk. német
7. Verner Jakab János 1880 rk. német
    Jakab 1882 rk. német
    Antal 1885 rk. német
19. Eilinszfeld Antal Erzsébet 1880 rk. német
    Anna 1884 rk. német
82. Trábert Henrik Borbála 1880 rk. német
32. Heintz Pál Erzsébet 1878 rk. német
    Márton 1883 rk. német
    Ádám 1879 rk. német
31. Krieg Tamás Konrád 1881 rk. német
    János 1883 rk. német
7. Eilinszfeld György Katalin 1879 rk. német
    Bálint 1881 rk. német
    Ida 1883 rk. német
    Márton 1886 rk. német
83. Verner János Mária 1878 rk. német
    József 1881 rk. német
    Antal 1884 rk. német
0. Gám Menyhért János 1881 rk. német
    Ilona 1885 rk. német
    Borbála 1879 rk. német
14. Ulrich József Margit 1881 rk. német
    Konrád 1884 rk. német
56. Krausz Miklós Miklós 1879 rk. német
    Katalin 1881 rk. német
36. Handler János János 1881 rk. német
    Júlia 1878 rk. német
    József 1882 rk. német
    Anna 1884 rk. német
41. Mángold János Ferenc 1881 rk. német
    Teréz 1884 rk. német
26. Peszt Albert Anna 1881 rk. német
64. Hohner János Erzsébet 1881 rk. német
45. Siszler János Anna 1881 rk. német
61. Saffer János Ferenc 1881 rk. német
    Anna 1884 rk. német
42. Eilinszfeld Konrád Márton 1881 rk. német
84. Dittrich József Anna 1881 rk. német
    Márton 1885 rk. német
30. Klug János Katalin 1877 rk. német
    Teréz 1882 rk. német
    Anna 1884 rk. német
39. Fledrich József Vilmos 1882 rk. német
    Anna 1883 rk. német
14. Boda György János 1882 rk. német
17. Eilinszfeld János Antal 1882 rk. német
    József 1883 rk. német
    Péter 1885 rk. német
70. Fauszt József Margit 1882 rk. német
15. Kirsching Ádám József 1878 rk. német
    Vendel 1882 rk. német
96. Müller Ádám Vendel 1882 rk. német
    János 1885 rk. német
47. Valdschmid János Mária 1879 rk. német

 

 

Erzsébet 1882 rk. német

 

 

Simon 1885 rk. német
69. Krieg János Gertrud 1883 rk. német
    Anna 1885 rk. német
5. : Busz János Éva 1886 rk. német
56. Dittrich Ferenc Ilona 1886 rk. német
14. Merk Tamás Mátyás 1886 rk. német
59. Schvarczkopf Tamás Margit 1877 rk. német
23. Esker János Katalin 1878 rk. német
65. Ekert Mihály Mária 1879 rk. német
    Tamás 1885 rk. német
33. Schmidt János Erzsébet 1879 rk. német
22. Kárl Bálint Mária 1879 rk. német
    Erzsébet 1885 rk. német
0. Schneider Mátyás Anna 1885 rk. német
11. Láng Márton József 1881 rk. német
35. Scharcz Jakab Eszter 1886 izraelita német
24. Mangold Tamás Gertrud 1878 rk. német
    Teréz 1883 rk. német
73. Kárb Miklós Éva 1883 rk. német
29. Müller Ádám Erzsébet 1883 rk. német
    Veronka 1886 rk. német
65. Gunderlach Fülöp József 1883 rk. német
44. Kornfeld János Éva 1883 rk. német
52. Glük József Fülöp 1877 rk. német

 

 

Erzsébet 1878 rk. német

 

 

Katalin 1883 rk. német

 

 

Márton 1885 rk. német
13. Jekl János Mária 1880 rk. német
    György 1883 rk. német
6. Metz János Katalin 1880 rk. német
    Ilona 1883 rk. német
49. Handler Ferenc János 1877 rk. német
    Ádám 1883 rk. német
53. Stefán János György 1880 rk. német
    Gertrud 1883 rk. német
72. Svárczkopf János Erzsébet 1884 rk. német
    Regina 1885 rk. német
70. Sicz Salajos Erzsébet 1884 rk. német
    János 1885 rk. német
0. Reil János Ádám 1882 rk. német
    Margit 1883 rk. német
    Frigyes 1879 rk. német
68. Reid György György 1884 rk. német
78. Giszinger István Mária 1879 rk. német
    Miklós 1884 rk. német
88. Handler József Anna 1885 rk. német
1. Heil János Mátyás 1882 rk. német
    Katalin 1884 rk. német
43. Esker József Mária 1881 rk. német
    Ferenc 1885 rk. német
4. Nitling Károly Anna 1885 rk. német
23. Kremer Péter Antal 1885 rk. német
8. Gicz János Borbála 1885 rk. német
20. Báder Ignácz Emma 1877 izr aelita német
    Márk 1883 izt aelita német
    Samu 1885 izr aelita német
0. Hesz János Erzsébet 1884 rk. német
    Anna 1885 rk. német
96. Bédi József István 1884 rk. magyar-
          német
    Mari 1885 rk. magyar-
          német
28. Handler Vilmos Gertrud 1884 rk. német
58. Schving Vendel Anna 1883 rk. német

 

A kisnyárádi római katolikus elemi népiskoláról 1896-ban megállapították, hogy karbantartásáról a hitközség gondoskodik, a tanterem felszerelésében nincs hiány. A tankötelesek száma 117 fő, a tanító Faubl Lajos, a tannyelv német-magyar. Rendszeresen járt iskolába 96 fő, a tanterem 43 négyzetméter nagyságú volt.131

Kisnyárádon 1899. október 23-án megalakult a helyi Római Katolikus Olvasó Egylet, amely 1947-ig működött.132 Két évvel később, 1901-ben létrehozták a kisnyárádi Római Katolikus Temetkezési Egyletet, amely 1912-ben megszűnt.133

A belügyminiszter a község nevét 1904-ben Kis-Nyárádról Kisnyárádra változtatta.134

Az 568 fő német nemzetiségi település vallási szempontból 1907-ben a babarci plébániához tartozott, ahol a plébánosi teendőket 1907-től 1919-ig Trinn János látta el.135

A kisnyárádi iskolások az 1900-as évek elején, középen Mautner Ferenc tanító

A helyi képviselőtestület 1910-ben utcai vízelvezetési munkálatokra versenytárgyalást hirdetett.136 A helyi Római katolikus Temetkezési egylet megszűnése után közvetlenül a kisnyárádiak megalakították a Kisnyárádi Katholikus Temetkezési Egyletet.137 Alapszabály szerint „... ezen egylet célja elhunyt tagjainak családjait a temetési költségek fedezésében, minden tagnak egyetemes és egyenlő járuléka által segélyezni. ... Az egylet tagja lehet, nem- és rangkülönbség nélkül minden katholikus vallású, feddhetétlen előéletű Kisnyárádon és a szomszédos Babarc, Liptód, Püspökmárok, Himesháza, Cseledoboka és Hercegszabar községek területén lakó egészséges egyén, ki 12-ik életévét betöltötte és 60-ik évét túl nem haladta..."138 Ebben az évben egyébként a működő kisnyárádi Római Katholikus Olvasó Egyletnek 82 tagja volt.139

A kisnyárádi iskolások az 1908-1909-es tanévben, középen Mautner Ferenc tanító

A kisnyárádi képviselőtestület 1912-ben gyalogjárda, 1914-ben tűzoltószertár építésére hirdetett versenytárgyalást.

Az első világháború 1914-1918 között zajlott le. A különböző frontokon 41 kisnyárádi férfi halt hősi halált.

Nevük álljon e kis könyv lapjain örök mementóként:

1. Auth Péter
2. Bader Samu
3. Becker Fülöp
4. Böhm Ádám
5. Czinner János
6. Dittrich János
7. Eilingszfeld József
8. Eilingszfeld Péter
9. Eckert Ádám
10. Fáy Antal
11. Giesz Alajos
12. Giszinger István
13. Gunderlach János
14. Handler János
15. Handler József
16. Hetrich Ferenc
17. Hesz György
18. Horváth Ádám
19. Karl Vendel        
20. Kresz Vilmos
21. . Lang József
22. Lang Vilmos
23. Niedling János
24. Niedermeier Milós
25. Polits Ferenc
26. Reith Henrik
27. Röckl József
28. Schiszier Ádám
29. Schiszier Ádám
30. Schiszier József
31. Schiszier Márton
32. Speiser Mihály
33. Spengler János
34. Spengler József
35. Schwalm Gáspár
36. Wenczl János
37. Werner Antal
38. Werner János
39. Werner Péter  
40. Wild Márton    
41. Dittrich Lajos

A településen közös régi-új I—II. világháborús emlékmű áll. A római katolikus templom előtt többlépcsős zömök műkő posztamensen térdeplő sisakos, gránátvető katona, elöl plasztikus koronás országcímer, vésett feliratok és nevek.140

A világháborús emlékmű

A régi, első világháborús emlékművet Kisnyárád lakossága 1926-ban emeltette a következő felirattal: PRO PAR-TIA / AZ 1914 * 1918 ÉVI / VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT HŐS FIAI / EMELTE KISNYÁRÁD KÖZSÉG KÖZÖNSÉGE 1926.

Kisnyárád vallási szempontból 1919-ben is a babarci plébániához tartózott. A kisnyárádi hívek vallási, lelki gondozását 1919-1926 között Bődy Károly plébános látta el.141

Baranya megyében 1922-ben felmérték az elemi iskolák állapotát. A kisnyárádi római katolikus felekezetű elemi iskoláról megállapították, hogy két tanteremben, összesen 110 négyzetméteren oktattak, az épület jó karban volt. A két tanító hat osztályt, 94 beírt tanulót, mindannyian római katolikus vallásúak és mindannyian németek, tanított.

A tanítás nyelve magyar és német.142

A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1923. augusztus 24-én kiadott rendelete szerint három típusú iskolát különböztettek meg.

1. Kisebbségi tanítási nyelvű iskola, amelyben a magyar nyelv rendes, kötelező tantárgy, a többi tárgyat a kisebbségek nyelvét oktatták.

2. Kisebbségi és vegyes tanítási nyelvű iskola, amelyben a kisebbségi nyelvet /anyanyelvet/, természetrajzot, természettant, vegytant, gazdaságtant, rajzot és kézi munkát anyanyelven, a magyar nyelvet, földrajzot, történelmet, polgári jogokat és kötelességeket, testgyakorlást magyarul, a beszéd- és értelemgyakorlatot, az írást és olvasást, számtant és az éneket magyarul és kisebbségi nyelven, a többi tantárgyat magyarul tanították.

3. Magyar tanítási nyelvű iskola, amelyben a kisebbségi anyanyelv /anyanyelv/ rendes és kötelező tantárgy. Az írás és olvasás magyarul és kisebbségi nyelven, a többi tantárgyat magyarul tanították. A vallásoktatást a tanulók anyanyelvén végezték.

Kisnyárádon az 1923-1924-es és az 1927-1928-as tanévekben a az iskolát a harmadik típus szerint sorolták be.

A jegyzőség 1925-ben Lánycsókon, a posta Babarcon volt. Ebből az évből a tanító, az iparosok és a kereskedő nevét ismerjük.143       

Római katolikus népiskola: Mauthner E tanító

Asztalos: Polics József, Schitzler Bálint

Ács: Krémer Vendel, Schaffer József   

Borbéky: Koch György    

Cipész: Glück Márton, Kornfeld Antal                    

Faesztergályos: Fauszt József, Korenberger J.

Kádár: Hohner József     

Kovács: Faust István, Fledrich József, Krieg János,

Schwalm Mátyás                        

Kőműves: Gunderlacz János

Lakatos: Hergerrőder János

Molnár (vízi): Sziebele János

Takács: Dittrich József

Szabó: Kornfeld Bálint, Reining Vendel, Werner János

Vegyeskereskedő: Fledrich József, Müller Ferenc

A kisnyárádi leventék a csoport megalakulásakor

A településen 1926-ban megalakult a helyi Levente Egyesület.144 Ebben az évben megtörtént a levente zászló átadása és az első világháborús hősi emlékmű felavatására is, amelyről a „Dunántúl" című napilap is tudósított.145 A lakosság vallási szempontból a babarci római katolikus plébániához tartozott, ahol 1926 és 1939 között Rausz Alajos látta el a plébánosi teendőket.146

A megyében 1926-ban ismét felmérték a településeket. Ekkor már a kérdések nem elsősorban a helyi közigazgatás állapota vonatkoztak, mint az 1890-es években, hanem a falu helyzetére. Eszerint Kisnyárád szomszédai Lánycsók, Hercegszabar, Babarc, Liptód, Püspökmárok és Himesháza voltak. „Dombos terület" Határa összesen 1571 1/2 kh, ebből 1222 3/4 kh szántó, 199 kh rét, 74 kh szőlő, 76 kh legelő, 10 1/2 kh erdő, 60 3/4 terméketlen terület. Lakossága 661 fő, mindannyian római katolikusok és német nemzetiségűek, zömük földműveléssel foglalkozott. Számláltak 123 házat. Elöljárók: bíró, helyettes bíró, 2 esküdt, pénztárnok, közgyám. Szegődményes alkalmazottak: kisbíró, bába, éjjeli őr. A képviselőtestület 5 virilistából és 5 választott tagból állt. Az ivóvizet jónak minősítették. Tűzoltóságuk nem volt. Regisztráltak 1 kocsmát. A római katolikus elemi népiskola 2 tanteremben működött. A faiskola területe 348 négyszögöl.147

A településen 1927-ben megalakult a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi szervezete, amely 1940-ig működött.148

A település életében 1928-ban jelentős változás következett be. Az alispán irányításával szervezett villamosítási folyamat  eredményeképpen  a községbe megérkezett  az elektromos áram.149

A 650 fős község közéletében és gazdaságában résztvevő személyek nevét 1928-ból ismerjük150:

Posta: Babarcon

Körjegyzőség: Lánycsókon

Községi bíró: Schwarczkopf Alajos

Római katolikus népiskola: Mauthner E igazgató tanító

Egyesület: Kisnyárádi Levente egyesület

Szövetkezet:   Kisnyárádi  Kereskedelmi  és  Fogyasztási

Szövetkezet, Kisnyárádi Tejszövetkezet

Asztalos: Polics József, Sabiszler Bálint

Ács: Krémer Vendel, Schaffer József

Borbély: Koch György

Cipész: Glück Márton, Kornfeld Antal

Cséplőgéptulajdonos: Hergenrőder János, Kresz Alajos

Faesztergályos: Fauszt József

Kovács: Fledrich József, Krieg János

Kőműves: Gunderlach János

Lakatos: Hergenrőder János

Molnár (vízi): Sziebele János

Szabó: Kornfeld Bálint, Reining Vendel, Werner János

Szülésznő: Guttmánn B-né

Vegyeskereskedő: Fledrich József, Koch Menyhért

Vendéglős: Móka L.

Első áldozok 1932-ben

A faluban 1934-ben 22 fő betegedett meg diftériában.

Az ekkor 663 fős település közéletében, társadalmi és gazdasági életében szerepet játszó szervezetek és személyek neve ismeretes, néhányuk esetében rövid életrajzuk is rendelkezésre áll.151

Posta: Babarcon

Körjegyző: Lánycsókon

Községi bíró: Handler Rezső

Helyettes bíró: Schwarczkopf Bálint

Közgyám: Krausz János

Római katolikus népiskola: Mauthner Ferenc igazgató tanító, Pollák Rezső tanító

Egyesület: Kisnyárádi Levente Egyesület, Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi csoportja, Római Katolikus Olvasókör

Ács: Schaffer József, Schiszler Bálint

Borbély: Gunderloch Márton, Koch Menyhért

Cipész: Glück Márton

Cséplőgéptulajdonos: Kresz Alajos, Krieg Ferenc

Faesztergályos: Boda Bálint

Kovács: Fledrich András, Gungl János

Kőműves: Rosenberger Jakab

Mészáros: Grosch Ferenc

Molnár (vízi): Sziebele János

Szabó: Reining Vendel, Werner János

Szülésznő: Bauttmann B-né

Tejcsarnok: Kisnyárádi Tejszövetkezet. Bérli: Schneider János

Vegyeskereskedő: Fledrich József, Glück János, Kornfeld Ádám

Vendéglős: Polics József

Handler Rezső községi bíró 1891-ben Kisnyárádon született. Az első világháború kitörésekor 1914-ben a 10. honvéd huszárezredhez vonult be, ahol a háború befejezéséig teljesített szolgálatot. Az antant szerb megszállás alatt, 1918-1922 között községi bíró volt. 1922 óta 80 holdas birtokán bortermeléssel, állattenyésztéssel foglalkozik. 1929-ben ismét községi bíró lett. Vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, a helyi Kisgazdapárt elnöke. Felesége: Weidinger Paula, fiai Rezső, István és László.

Kisnyárádi és sombereki leányok az 1930-as évek elején

 

Mauthner Ferenc igazgató tanító, 1879-ben Kiskőszegen született. A tanítóképzőt 1899-ben Baján végezte. Először Hercegszőlősön, majd Nagynyárádon oktatott, majd 1901-ben Kisnyárádra került. Az első világháború kezdetekor 1914-ben a 19. honvéd gyalogezredhez vonult be, majd 1916-ban az 53. hadosztályhoz helyezték. A szerb, orosz és olasz harctereken 1918-ig teljesített szolgálatot, megsebesült. Virilista, a községi képviselőtestület tagja, a népművelési egyesület vezetője, a mohácsi esperes kerületi tanító egyesület alelnöke. Felesége Szende Ilona, gyermekei Anna, Jenő és Etelka.

Polics József vendéglős 1888-ban született Kisnyárádon. Mint asztalos 1905-ben Németbólyban (ma Bóly) szabadult fel, majd Eszéken, Budapesten, Bécsben, Salzburgban és Egerben dolgozott. Az első világháború kirobbanásakor 1914-ben a 4. árkászokhoz vonult be, az olasz és az orosz fronton harcolt, megsebesült. Kisnyárádon 1921-ben asztalosműhelyt rendezett be. Vendéglőjét 1932-ben nyitotta meg. Birtokán gazdálkodik. Felesége Fischer Katalin, gyermekei György, Rezső, Adél, Hilda és Magda.

Kisnyárádon 1935. szeptember 15-én 20 alapító taggal megalakult a Kisnyárádi Önkéntes Tűzoltótestület, amely 1945-ig működött. Alapszabályzatát 1939-ben módosították, ekkor 16 tagja volt.152 Alapszabálya szerint székhelye Kisnyárád. Hivatalos nyelve és vezényszava a magyar. Pecsétje „Kisnyárádi Önkéntes Tűzoltótestület 1935" körirattal. A testület célja: „A község területén, esetleg a szomszéd községekben kiütött tűz rendszeres oltása és egyéb vészesetekben segélynyújtás, a község területén kívül azonban a működő tagoknak csak egyharmad részével."153

A helyi képviselőtestület 1938-ban bikaistálló építésére versenytárgyalást hirdetett.154

A községről 1938-ban egy országos kiadványban így írtak: „Kisközség a mohácsi járásban. Területe 1572 kat. hold, létszáma 661 fő. Lakosai közül 27 magyar, 634 német anyanyelvű, akik 2 ágostai evangélikus hívő kivételével római katolikus vallásúak. Lakóházak száma 140. Közoktatásügyét 1 római katolikus elemi népiskola és római katolikus általános továbbképző látja el. Foglalkozás szerint megoszlik a lakosság 519 őstermelő, 4 bányász, 85 iparos, 13 kereskedő, 15 közlekedési alkalmazott, 21 nyugdíjas, 2 házicseléd és 2 egyéb foglalkozású között."155 Az iparosok és a kereskedők magas száma megtévesztő, többségük mezőgazdaságból élő személy, de mellette iparral és kereskedelemmel és foglalkoztak.

Jézus Szíve Társulat 1936-ban

Baranya megyében 1938-ban ismét felmérték a településeket. A kérdések a község általános és szociális helyzetére vonatkoztak.156 A felmérés Kisnyárádról a következőket állapította meg: „A község Észak-délkelet felé húzódó völgy keleti és nyugati oldalán fekszik. Határa lankás oldalhátak és síkságokból tevődik össze.  Talaja általában közepesen művelhető, egyes részeiben fekvésük miatt alig művelhető. A községnek sem vonat, sem hajó, sem autóbusz állomása nincsen. Vasút állomás Mohács város 12 km. Autóbusz állomás Babarc község 6 km. Vendégforgalomba nem kapcsolható be. Legközelebbi piac Mohács 12 km. Közúti hálózatba bekapcsolva a község nincsen, útviszonyok rosszak. ... Legelőviszonyok közepesek. Egy kat. holdra 30 db juh esik. Tehenek legelőre nem járnak. ... Földes lakás 126, padlás 41. Lakáshiány nincs. Cselédlakás nincs. ...A község lakossága házi ipart űz, kosárfonást, kukorica háncshonást, selyemhernyó tenyésztést. ... Erkölcsi szempontból kifogásolható népszokás: 16 éven aluli ifjúság táncmulatságokon való részvétele..."

Lakos: 627 fő, 627 római katolikus, 4 magyar, 623 német.

A lakosság kormegoszlása így alakult:     

0-12 éves:
145 fő
12-18 éves: 55 fő
18-60 éves: 367 fő
60 év felett: 60 fő

A foglalkozási megoszlás szerint:

Gazdasági cseléd: 18 fő Gazdasági munkás: 93 fő
Önálló iparos: 9 fő Önálló kereskedő: 3 fő
Egyéb: 6 fő  

Határ: 1571 kh, ebből szántó 1156 kh, kert 16 kh, rét 120 kh, legelő 44 kh, erdő 58 kh, földadó alá nem eső terület 73 kh.

A birtok megoszlás a következőképpen alakult:
0-1 kh: 64 fő
1-3 kh: 50 fő
3-5 kh: 18 fő
5-10 kh: 22 fő
10-20 kh: 10 fő
20-30 kh: 9 fő
30-40 kh: 2 fő

A község tagosítása már korábban megtörtént, a földár négyszögölönként 30-70 fillér között mozgott.

Az 1930-as évek végére és az 1940-es évek elejére vonatkozó tanfelügyelői jelentés sokat elárul a kisnyárádi oktatási állapotokról157: „Római katolikus, részben osztott iskola két tanerővel és két jó karban lévő tanteremmel. Egységes oktatási rendszerben, kisebbségi tantervvel működött az 1938/39-es tanévben. Csak német anyanyelvű tankötelesei voltak. A magyar nyelvkészség rendkívül gyenge. ... Az anyanyelvi képzés és azon folyó tárgyak tanítása jónak mondható. 1941-ben a teljes német nyelvű tanításra tértek át, amit a lakosság és a helyi hatóságok kívántak. ... Schubert és Herling tanítók tökéletesen beszélték a német nyelvet, kiváló módszerrel tanítottak."

A kisnyárádi mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939-1942 között158

Nemzetiség   1939   1940 1942
Német   81   64 75
Magyarul beszél 31 (38,2%) 28 (43,7%) 12 (16%)

A kisnyárádi lakosok 1939-ben vallási szempontból a babarci római katolikus plébániához tartoztak, ahol 1939-1959 között, tehát 20 évig a plébánosi teendőket Sarlós (Schlachter) Ferenc látta el.159

Mint már korábban jeleztem 1939-ben módosították a Kisnyárádi Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapszabályát. 160 Eszerint székhelye Kisnyárád, működése Kisnyárád területére terjedt ki, hivatalos nyelve a magyar. Pecsétje „Kisnyárádi Önkéntes Tűzoltótestület 1935" körirattal. Jelvénye a pecsét, színes, zománcos kivitelben. Feladatköre: „... a község ... területén és a körzetébe eső... szomszéd községekben kitört tűz terjedésének megakadályozása, a tűzoltás és az ezzel kapcsolatos munkák elvégzése; egyéb elemi csapás (pl. árvíz, földrengés) vagy közveszély, továbbá baleset alkalmával a mentési munkálatokban, különösen pedig a műszaki mentésben segédkezés. ... A ... körzeten belül fekvő községekben szükséges közreműködés céljából a működő tagok 113 része vonul ki. A tűzoltóság vezetője ... a kivonulásról a községi bírót vagy jegyzőt, illetve annak helyettesét ... értesíteni köteles. ... Más község területén előforduló tűz oltásában, vagy a fent említett munkákban való közreműködés céljából a tűzoltóság csak akkor vonulhat ki, ha a kivonulást a segélyt kérő ... község bírája vagy jegyzője kéri. ... Közreműködik légitámadás elhárításánál és légitámadás veszélye esetén. Ily veszély tartama alatt a légitámadás elhárítását irányító katonai parancsnok vagy légoltalmi vezető vezetése alatt áll..."

A Kisnyárádi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tisztikara és tagjai 1939-ben161:

Elnök: Fogarasi Miklós

Parancsnok: Pollák Rezső

Titkár: Werner János

Pénztáros: Boda Bálint

Tagok:

Auth János Boda Vilmos
Schiszler János Mangold Fülöp
Moszbacher János Merk Ferenc
Krausz Ferenc Kész József
Krausz Márton Handler József
Hesz Ferenc Windheim József

Egy 1939-es összefoglaló jelentés szerint a község lakóinak száma 665 fő. A település tisztán mezőgazdasági, ezen belül búzatermő, szőlőtermő és állattenyésztő. Óvoda nincs. A gyerekek szellemi és erkölcsi fejlődése jó irányban haladt. Élelmezésük, ruházatuk rendes és tiszta. A serdülő lányok a tanítók feleségeiről megkapták a megfelelő oktatást a háztartás, a gyermeknevelés elsajátításához. A gazdaifjak közül gazdasági szakiskolát hárman végeztek. A lakosság általában jól táplált, ruházatuk rendes és tiszta. A lakosság általános általános intelligenciája átlagos. A népművelési munkát rendszeresen végzik. Az ifjúság minden iránt érdeklődik. Minden második vasárnap van csak istentisztelet, a nép vallásos és vallásosán nevelik gyermekeiket. A községben elég fejlett az állattenyésztés.162

Kisnyárádi iskolások az 1940-1941-es tanévben, középen Pollak Rezső

 

A településen 1941-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi csoportja, amely 1945-ig működött.163

Az 1941-es népszámlálás adatai szerint Kisnyárádon 598 fő élt, nemzetiségi megoszlásuk 83 magyar (13,9%), 515 német (86,1%), anyanyelv szerinti megoszlásuk 16 magyar (2,7%), 581 német (97,2%), 1 egyéb (0,l%).164

A község közéleti és gazdasági életében résztvevők nevét 1942-ből ismerjük165.

Körjegyző: Lánycsókon

Posta: Babarcon

Távírda: Németbólyon (ma Bóly)

Plébános: Schlachter Ferenc

Római katolikus népiskola: Kántor György

Körorvos: Dr. Faltay János

Körállatorvos: Dr. Márton Péter

Szülésznő: Guttmann Bálintné

Molnár: Sziebele János

Kiskereskedő: Fledrich József, Guttmann Bálint, Spengler János

Borbély: Gunderbach Márton

Kovács: Feldrich András, Kungl János

Mészáros: Glasch Ferenc

Kádár: Plachi Károly

 

Kazalépítés 1941-ben

Kisnyárádon 1943-ban a nyolc osztályos népiskolában 69 tanulót írtak be, ebből 69 római katolikus, 69 német. A tanítás nyelve német volt.166

A második világháború 1939-től 1945-ig tartott. Magyarország 1941-ben lépett be a háborúba a németek oldalán. Az ország hadszíntérré 1944 második felében vált. A front közeledtét Baranya megyében egyéb harci cselekmények jelezték. Itt kell kiemelni Pécs és a megye más területeinek kisebb bombázását, vagy angolszász és német repülőgépek légi csatáját. Az első szovjet járőrök 1944. október 25-én lépték át a megyehatárt a Moháccsal szemben lévő szigeten. Hamarosan megkezdődött Mohács egy hónapig tartó ostroma. A város elfoglalása után Pécs következett, előtte a Szederkény közeli kisebb tankcsata.

Kisnyárádra 1944. november 27-én érkeztek a szovjet csapatok.167 A faluról szóló 1972-es krónika erről az eseményről így emlékezik meg168: Az esti órákban az ország déli részéről érkeztek a szovjet csapatok, s mivel a német csapatok visszavonultak, így a felszabadítás ellenállás nélkül történt. A község egyébként is félreesik, akár a pécsi, akár pedig a pécsváradi főközlekedési utaktól."

Az események mély nyomot hagytak Kisnyárád lakosságában, hiszen 1944. augusztus 15-én több kisnyárádit kényszerrel soroztak be a német hadseregbe.

A faluban lévő háborús emlékművet 1996-ban egészítették ki a második világháborúban hősi halált halt személyek nevével. „II VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EM-LÉKÉRE." Emléküket őrzik, nevük álljon itt örök mementóként:

1. Auth Ádám 30. Erb Mihály
2. Kretz Ferenc 31. Kresz József
3. Boda Vilmos 32. Kretz Ferenc
4. Böhm József 33. Krieg Vilmos
5. Böhm Konrád 34. Merck Józsefné
6. Dittrich Jakab 35. Miltner József
7. Fledrich Alajos 36. Röckl Lőrinc
8. Fledrich András 37. Schaffer Ferenc
9. Fledrich József 38. Schaffer József
10. Franck Ádám 39. Schaffer József
11. Freund Ádám 40. Schaffer Vilmos
12. Freund Antal 41. Schiszler Hermina
13. Frey Ferenc 42. Schiszler József
14. Gezinger István 43. Schiszler József
15. Böhm János 44. Schiszler Bálint
16. Glück Etel 45. Schmidt Ádám
17. Glück Bálint 46. Schmidt József
18. Grosch Ferenc 47. Schneider Ferenc
19. Gunderlach Márton 48. Schwarckopf Erzsébet
20. Hamman Ádám 49. Schwarczkopf János
21. Handler Rajmond 50. Spengler János
22. Handler Vilmos 51. Spengler József
23. Herich Miklós 52. Szibele János
24. Hesz Ferenc 53. Szippl Mária
25. Hesz János 54. Wéber János
26. Kern János 55. Wenczl János
27. Kornfeld Ádám 56. Windheim József
28. Kornfeld Miklós 57. Czinner Károly
29. Kruaz Mártonné 58. Czinner Péter

A Szovjetunió munkatáboraiba 1944. december 28-án hurcoltak több kisnyárádi lakost.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet