Előző fejezet Következő fejezet

Kisnyárád történetének rövid áttekintése 1945-től 2000-ig

 

Baranya megyében 1945. március 8-án a megye alispánja értekezleten rendelte el a lakosság számbavételét és nemzetiségi hovatartozásának megállapítását. Ez nem népszámlálás volt, hiszen nem keresték fel a lakosságot, hanem a kapott adatokat az 1941-es népszámlálás eredményeiből vezették le. Eszerint Kisnyárádon 1945 elején 499 fő lakott, ebből magyar nemzetiségűnek minősítettek 313 főt, az összlakosság 62,7%-át, német nemzetiségűnek minősítettek 186 főt, az összlakosság 37,3%-át.169

Az emberek sorsát a politikai szándékok mellett a gazdasági folyamatok határozták meg. Az egyik ilyen nyilvánvalóan az 1945-ös földreform volt. „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművelésnép földhözjuttatásáról" szóló 600/1945. Me. számú rendelet 1945. március 18-án jelent meg. A rendelet szabályozta a nagybirtokrendszer megszüntetésének és a föld felosztásának módozatait. Tisztázta, hogy kinek a földjét kell elkobozni, megváltani, kik kaphattak földet és mennyit.

„Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, a nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbund-tagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait... Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kat. holdat meghaladó minden mezőgazdasági földbirtokot... Földhözjuttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli...földbirtokokat... A megváltás alá kerülő ingatlanhoz tartozó élő és holt felszerelést, gazdasági épületeket stb. is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy a megváltást szenvedőnek vagy másnak a tulajdona.... A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhöz juttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok... Az igényjogosultaknak juttatott szántóföldet, kertet, szőlőt, rétet és az ezek közé beékelt kisebb területű legelőt, nádast a juttatottaknak egyéni és telekkönyvileg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell adni. A juttatott ingatlant részekre ki kell mérni és birtokba helyezésükkel egyidejűleg az erről szóló okiratot részükre ki kell adni..." A juttatható föld nagysága nem lehet nagyobb, mint amenyit egy család a maga erejével meg tudott művelni. Az így juttatott szántóföld és rét összesen a 15 kat. holdat, a kert és a szőlő együtt a 3 kat. holdat, az előnyben részesítendő igényjogosultaknál pedig a 25 kat. holdat, illetve az 5 kat. holdat nem haladhatta meg..."170

A földreform az ország művelésre alkalmas területének 35%-át érintette. Földalapként 5.600.000 kat. holdat használtak, ebből 3.260.000 kat. holdat osztottak szét. Az igénylők száma 730.000 volt, 660.000 fő juttatásban is részesült. Házhelyet 350.000 fő kapott. A 660.000 földhözjuttatottból 110.000 gazdasági cseléd, 261.000 mezőgazdasági munkás, 214.000 törpebirtokos, a többi kisparaszt és falusi iparos. Az egy főre jutó kiosztott terület nagysága 5,1 kat. hold volt, a mezőgazdasági cselédekre 8,4 kat. hold, a mezőgazdasági munkásokra 4,9 kat. hold a törpebirtokosokra 3,9 kat. hold jutott. Az ország földnélküli és törpebirtokos népessége 1.300.000 fővel csökkent, az 5-25 kat. holddal rendelkező kis- és középparaszti népesség 1.200.000 fővel nőtt.171

A földreform törvény szerint 1945 tavaszán Kisnyárádon is megalakult a helyi földigénylő bizottság, amelynek tagjai lettek Stefán György, Krausz János, Tordos György, Glück Márton. Az ötödik tag aláírása olvashatatlan.

A Volksbund tagoktól összesen 97 földbirtokot koboztak el, mégpedig 726 kh és 1400 négyszögöl területet, amelyből 604 kh 1100 négyszögöl szántó, 10 kh 800 négyszögöl kert, 49 kh 500 négyszögöl rét, 38 kh 800 négyszögöl szőlő, 1 kh 800 négyszögöl legelő, 16 kh 500 négyszögöl erdő, 6 kh 100 négyszögöl földadó alá nem eső terület volt. Elkoboztak 48 lakóházat, 38 gazdasági és melléképületet, 16 lovat, 139 szarvasmarhát, 187 juhot, 1 cséplőgépet, 50 ekét, 42 boronát, 5 vetőgépet, 18 kapálóekét, 7 tengeri morzsolót.

Előzetesen 18 földigénylő jelentkezett, akiket a földigénylő bizottság mind igényjogosultnak ismert el. Közülük 1 fő gazdasági cseléd, kapott 5 kh területet, 2 fő mezőgazdasági munkás, kaptak 8 kh területet, 13 fő törpebirtokos, kaptak 44 kh területet, és 2 fő iparos, kaptak 6 kh területet. A földigénylő bizottság tartalékolt telepítési célokra 603 kh 100 négyszögölt, 60 kh földet pedig a visszatérő katonák részére. A földigénylők száma 1945. augusztus végére 24-re emelkedett, ebben benne volt az elemi iskola is, amely gazdasági gyakorlótér létesítésére kért 600 négyszögöl földet.172

Ebben az időszakban a közbiztonság megteremtésére is nagy gondot fordítottak. Ennek jegyében jött létre a Himesházi rendőrőrs, amelyhez Himesháza, Somberek, Görcsönydoboka, Hercegszabar, Kisnyárád, Püspökmárok és Szűr községek tartoztak. Az őrsön 1 parancsnok irányításával 8 rendőr teljesített szolgálatot.

Kisnyárádon 1946. április 21-én új földigénylő bizottságot választottak, amelyen már jelen voltak a felvidékről ide érkezett telepesek is. A bizottság elnöke Ruthart Vilmos, alelnöke Kata Lajos, jegyzője Mayer József, tagjai Harcsa János, Búzás József, Bősz Vilmos és Niedling György lettek. Az elnök ígéretet tett arra, hogy legjobb tudásuk szerint, a kisgazdák érdekeinek megfelelően fogják a földreformot végrehajtani, a telepesek és az újgazdák pedig kijelentették, hogyha valamelyik tag nem így tesz, azt azonnal leváltják. A faluban 1946. szeptember 20-ra a földigénylők száma 35-re emelkedett.173

A felsőbb hatóságok súlyos kifogást emeltek 1947-ben a földigénylő bizottság munkája iránt, mert az elnök önhatalmúlag 300 q búzát, árpát és zabot osztott szét a közraktárból.174 Az év elején 10 telepes család jelezte, hogy elhagyja a községet és a „hajózásnál" kívánnak elhelyezkedni, mert ott könnyebb a megélhetés. Egy 1947. decemberi összesítés szerint a kitelepített németek 810 kh földet hagytak maguk után.175

Az iskolák államosítására 1948-ban került sor. Ezután a Kisnyárádi Állami Általános Iskola fiókiskolaként, 2 tanteremmel, 2 tanítói lakással, 2 tanítóval és 110 tanulóval működött tovább. Mindkét épület teteje felújításra, az ajtók és az ablakok festésre szorultak.176 Kisnyárád lakossága 1949-ban az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc tiszteletére emlékművet emelt.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára állított emlékmű

Kisnyárádon 1949. szeptember 17-én termelőszövetkezet alakult „Új Hajnal" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven, mégpedig 18 tag 116 kh földdel indította el a nagyüzemi gazdálkodást.. 177 Ebben az évben a Dunántúli Napló 1949. október 22-i tudósítása szerint a terméseredményeket a politika értékelte, hiszen az írás szerint a „tsz élenjárt, a község lemaradt, amelyben nem az időjárás, hanem a politikai öntudat a döntő". Ennek jegyében a sajtó 1950-ben arról írt, hogy a helyi termelőszövetkezet fejlődik178, 1951-ben pedig arról tudósított, hogy szép fejlődés előtt áll a tsz. 179 A településen 1949-ben sportkör is létrejött.

Az 1949-1950-es tanévben a kisnyárádi általános iskolába 113 fő járt, ebből 55 fiú és 58 leány.180

Magyarországon 1949. augusztus 19-én jóváhagyták az új alkotmányt. Eszerint az ország a munkások és a dolgozó parasztok állama, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Az alkotmány törvényesítette a szocializmus építésének programját. Elfogadása után alapvető közigazgatási reformot is végrehajtottak. A megyék számát 25-ről 19-re csökkentették. Létrehozták a tanácsokat, amellyel hatalmas apparátus jött létre a központi akarat érvényesítésére.

Baranya megyében a Magyar Függetlenségi Front delegálása alapján 1950. június 15-én létrejött az ideiglenes Megyei Tanács, amely megszervezte a járási tanácsokat és előkészítette a tanácsválasztásokat a településeken is.

Kisnyárádon 1950. október 22-én megalakult a községi tanács, amelynek tagjai lettek: Bősz Vilmos, Hay Gyula, Varga Tamás, Elek Márton, Belsőczy Ferencné, Zorád Péter, Schwartzkopf Ádám, Laczkó János, Godina Lajosné, ifj. Hergenrőder Ferenc, Merk József, Mezei Mihályné, Boda György, May Ádám, Auth Péter, özv. Schmidt Józsefné, özv. Werner Jánosné, Boda Katalin, Grosch Ferencné, Halasi Ádám, Habiing Béla, Kubatovics Ferencné, Laczkó Pál, Bacsó József, Stefán Ferenc. Végreható bizottság elnökének Bősz Vilmost választották, a végrehajtó bizottság titkára Hay Gyula lett.181

A kis létszámú általános iskolába az 1951-1952-es tanévben két tanulócsoportot alakítottak ki, amelyekben két tanító irányításával 88 tanuló járt, akik közül 46 alsós és 42 felsős volt.182  

Kisnyárádon 1951-ben kitisztították az árkokat, a községi tanács a termelőszövetkezet fejlesztéséért további felvilágosító munkát határozott el.183

Az 1952-1953-as tanévben 55 tanuló iratkozott be a fakultatív hittanoktatásra, az év végére 48 fő maradt. 184 A helyi DISZ irányításával 1953-ban német nyelvű színdarabot tanultak be a farsangra. A falu 80 %-a ekkor német nemzetiségű. A községi tanács úgy határozott, hogy a gyermekek délután 15 és 17 óra között otthon tanuljanak. Felvetődött művelődési ház létesítésének a gondolata.

Kisnyárád az 1950-es évek elején

    Kisnyárádon az 1950-es évek elején a begyűjtési kötelezettségüknek mindig eleget tettek, beruházásra a község mégsem kapott pénzt. Nem volt művelődési ház, rossz állapotban voltak a járdák.

A településen 1955-ben 400 eperfát, 100 diófát ültettek, karbantartották a földutakat és minden hét csütörtökjén a Szabad Föld Esték keretében előadásokat hallgattak. A labdarúgók a járási első osztályban az elsők között végeztek.185

Az 1956-os évben a termelőszövetkezet jó eredményt ért el. A villamoshálózatot bővítették a Rákóczi utcában, járdát építettek, a művelődési házban felújították a színpadot, pénzügyileg támogatták a sportegyesületet, karbantartották az utakat. A korábban 11 kuláknak nyilvánított személyből a községi tanács 10 főt levett a kulák listáról. Számláltak 491 sertést, 118 szarvasmarhát, 36 lovat és 462 juhot. Az általános iskola vezetője ekkor Galabics István. A tanulók száma 51 fő, ebből 35 fő felsős, 16 fő alsós, hitoktatásra jelentkezett 21 fő, a nyári napközibe 25 fő járt. Az 1956-os forradalom idején a termelőszövetkezet nem oszlott fel, bár 4 család 14 kh földdel távozott a tsz-ből.

A községi tanács 1957-ben folytatta a járda építést. A tanács tagjai voltak: Bősz József, a végrehajtó bizottság elnöke, Zólyomi Gyula, a végrehajtó bizottság titkára, Schwarczkopf Ádám, Sasvári György, Dani Mihályné, Kiss József, Schwarczkopf András, ifj. Auth Péter, Habiing Béla, Mezei Mihály, Galabics István, Emmert György és Schwarczkopf Ferenc.

Kisnyárádon 1958-ban 664 fő élt, az emberek 87%-a mezőgazdaságból élt. A faluban 1 iparos, mégpedig 1 fodrász dolgozott. Az ipari igényeket a Himesházán működő KTSZ elégítette ki.186

A községi könyvtár 1956 után jött létre, 1960-ban ;i művelődési ház kialakítása után itt kapott végleges helyet. A művelődési ház színpadból, 200 főt befogadni képes teremből és ifjúsági klubból állt.

A kisnyárádi óvodások 1959-ben

A Kisnyárádi Községi Tanács 1959-ben kívül tatarozta az „alsó iskolát", megindította a tanácsház kialakítását.187 A helyi termelőszövetkezetnek 830 kh földje és 130 tagja volt.

Kisnyárád Községi Tanács tagjai voltak 1960-ban: Schwarczkopf Ferenc, Zólyomi Gyula, Dani Mihályné, Emmert   György,   Schwarczkpf  András,   Bősz   Vilmos, Schwarczkopf Ádám, Sasvári György, Boda Bálint, Pelsőci Ferenc, Auth Péter, Grosch János, Benedek András és Mihelisz János. A végrehajtó bizottság elnöke Auth Péter, a végrehajtó bizottság titkára Zólyomi Gyula.

Ebben az évben bővítették a közvilágítás hálózatát és felújították a művelődési házat.188

A településen 1961-ben útfelújítást végeztek, könyveket vásároltak a helyi könyvtárnak.189

Az 1963-as esztendőben hidakat újítottak fel, megkezdték a tisztasági fürdő és hozzájárultak a körzeti állatorvosi lakás elkészítéséhez.190

A tsz tagok egyrésze az 1960-as évek elején

A termelőszövetkezet földterülete 1964-ben 972 kh, ebből szántó 805 kh, rét 46 kh, erdő 55 kh, szőlő 31 kh, gyümölcsös 15 kh, legelő 1 kh, művelés alatt nem álló terület 19 kh. Az összterületből háztáji 69 kh szántó és 19 kh szőlő. A tagok száma 157 fő volt. Tenyésztettek 138 szarvasmarhát, 21 lovat, 376 sertést, 220 juhot.

Kisnyárád Községi Tanács tagjai 1965-ben: Fledrich Nándor, Schwarczkopf Ferenc, Danyi Mihályné, Böhm János, Emmert György, Auth Péter, Mihelisz János, Grosch János, Sasvári György, Freund Elvira, Emmert Gáspár, Fledrich István. A végrehajtó bizottság elnöke Auth Péter.191

A faluban 1966-ban befejezték a tisztasági fürdő építését, karbantartották a földutakat, kővel töltötték fel a Kossuth utcát.192

A lánycsóki és a kisnyárádi termelőszövetkezetek 1967. január 1-én egyesültek Lánycsók székhellyel „Hajnal Csillag" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven. Az első év gazdálkodási eredményei jók lettek, a növénytermesztésben meghaladták a két volt tsz termésátlagait. Sok gondoz okozott, hogy Kisnyárádra nem vezetett kövesút, a kívülről érkezett árukat Lánycsókon lerakták, majd száraz időben szállították át Kisnyárádra.

Kisnyárádon 1968-ban egy idényjellegű napközi otthonos óvodát létesítettek, amely a mezőgazdasági munkák idején hat hónapig üzemelt.

Az igazgatási összevonásra 1969. január 1-én került sor, amikor Kisnyárádon megszűnt a községi tanács és Lánycsókon községi közös tanácsot alakítottak.193

Kresz Józsefné szobája az 1970-es években

Lánycsók Községi Közös Tanács tagjai 1970-ben: Páva Ferencné, Wagner Antal, Hegedűs János, Szabó Vince, Horony Béla, Kocsis György, Krasziczky Ferencné, Németh Jenő, Berger József, dr. Firényi Tibor, Szabó Sándor, Papp Ferencné, Bencsik Márton, dr. Ádám Géza, Schubert Lajosné, Rittlinger Péterné, Auth Péter, Kunyik Endréné, Wesztergovszky János, Szenner János, Nagy Ferenc, Pettermann Márton, Bernáth Péter, Dávid Sándor, Hadra István, Horváth Mátyás, Fledrich Nándor, Böhm József, Godina László, Böhm János, Emmert György, Stefan Fe-renc, Schwarczkopf Ádám, Emmert Gáspár, Fledrich István, Németh Mihály, Zentai János, Fretsch József, Balogh Béla, Szűcs Imre, Hahn József, Takács Miklós, Michelisz János, Schum János, Kató Erzsébet. A végreható bizottság elnöke Auth Péter, a végrehajtó bizottság titkára Kocsis György volt. Ebben az évben felújították Kisnyárádon a vízelvezető árkokat.194

A termelőszövetkezet főbb terméseredményei így alakultak:

Búza: 39,2 q/ha

Kukorica: 49,5 q/ha

Borsó: 23,3 q/ha

Napraforgó: 27 q/ha

Árpa: 38,3 q/ha

Tartottak 12 lovat, 110 szarvasmarhát, 128 juhot, 354 sertést.195                                                                                     

Kisnyárád életében döntő fordulatot hozott az 1972-es esztendő, amikor megépült a Kisnyárádot Lánycsókkal összekötő 8 km hosszú 4 méter széles szilárd burkolatú út. Ezzel a település bezártsága szűnt meg.

A község 1972-es krónikája szerint „éghajlatát illetően az ország legmelegebb részéhez tartozik. Hasznos esőt leginkább délnyugat felöl kap. Zivataros, hideg idő leginkább északnyugati és északi irányból éri a községet..." Az általános iskola osztatlan volt és alsó tagozat működött benne. A tanulók száma 18 fő, akiket 1 tanító oktatott a rendelkezésre álló 2 tanteremben. A „Hajnal Csillag" MGTSZ Sportkör labdarúgó, asztalitenisz és sakk szakosztályokkal rendelkezett. A labdarúgó mérkőzéseket egyszerre 500 fő tekinthette meg. A könyvtárban 1483 könyvet kezeltek. Tsz tag volt 152 fő, állami gazdaságban dolgozott 5 fő, értelmiségi 2 fő, munkás 72 fő. Regisztráltak 1 borbélyt és 1 kőművest.196 A kisnyárádi önkéntes rendőri csoportot 1 fővel tudták meg erősíteni.                             

A szilárd burkolatú bekötőút avatása 1972. december 20-án

Az általános iskola felső tagozatának körzetesítése Lánycsókra 1973. január 8-án történt meg.

Kisnyárádon az 1975-1976-os tanévben körzetesítették a Lánycsóki Általános Iskolához az alsó tagozatot is. A községi könyvtárban 1857 könyvet őriztek, a beírt olvasók száma 115 fő. A sportegyesület labdarúgó szakosztályt működtetett. A kisnyárádi önkéntes tűzoltótestület 10 tagból állt, vezetője Emmert György volt.197

Lánycsók Községi Közös Tanács tagjai voltak 1976 elején: Radányi Tibor, Dittrich János, Horony Béla, Nagy Béláné, Auth Péter, Németh Mihály, Kocsis György, Papp Ferencné, Pöppl Gáspár, Dénes József, Schum János, Hengl Sebestyénné, Fretsch József, Szeifer Antalné, Németh Henrikné, Léber György, ifj. Szenner János, Nagy Ferenc, Berger József, Szűcs Imre, Marsai József, Horváth Mátyás, Varga Mihály, Godina László, Emmert György, Fledrich Nándor, Michelisz János, Stefán Ferenc, Kratofil János, Schwarczkopf Ádám, Sípos József, Hadra István, Erdős Jánosné, Szenner Károlyné, Müller Ferenc. Tanácselnök Auth Péter, a végrehajtó bizottság titkára Sárkány Ödön.198 A településen 1977-ben az autóbusz váró előtt korszerű halogénlámpát helyeztek el. A községi könyvtár új könyveket kapott. Felújításra került a régi téglajárda.199

Kisnyárádon 1978-ban a Kossuth utcában bővítették és korszerűsítették a közvilágítási hálózatot.200

Lánycsók Községi Közös Tanács tagjai voltak 1980-ban: Radányi Tibor, Dittrich János, Nagy Béláné, Kratofil János, Auth Péter, Szabó Lőrincné, Kocsis György, Papp Ferencné, Pöppl Gáspár, Schwarckopf Ádám, Dénes József, Schum János Hengl Sebestyénné, Fretsch József, Szeifert Antalné, Németh Henrikné, Léber György, Sipos József, Nagy Ferenc, Berger József, Zab Istvánné, Szűcs Imre, Marsai József, Hadra István, Magyar Antalné, Varga Mihály, Godina László, Emmert György, Fledrich Nándor, Michelisz János, Stefán Ferenc, Müller Ferenc, Horony Béla, Szenner János, Mendler György. Tanácselnök Auth Péter, a végrehajtó bizottság titkára Sárkány Ödön.

Kisnyárád község lakossága az 1980-as népszámlálás alapján 347 fő, akik közül 157 férfi és 190 nő. A 14 éven aluliak száma 59 fő, a 15-60 év közöttieké 208 fő, a 60 év felettieké pedig 80 fő. a szilárd burkolatú bekötőút megépítése óta a népesség lassan növekvő, amit a mohácsi járás községei közül csak öt mondhatott el magáról.

A település járdái kiépítettek voltak, a négy utcából kettőben még téglajárdán jártak az emberek. A Dózsa utcai köz kivételével az egész faluban szilárd burkolatú út állt a lakosság rendelkezésére. A közvilágítás ekkor már teljes.201

A vizet még ásott kutakból nyerték, amelynek minősége kifogásolható volt. Iparosként 1 férfi fodrász és 1 villanyszerelőt regisztráltak. A tömegközlekedést Mohácsról naponta 6 autóbuszpár biztosította. A szabadpolcos könyvtár hetente négy órát tartott nyitva. A könyvek száma 2072 db, az olvasóké 85 fő.202

Kisnyárádon 1983-ban útfelújításra és a Jókai utca villanyhálózatának bővítésére és korszerűsítésére került sor.

Lánycsók Községi Közös Tanács tagjai lettek 1985-ben: Auth Péter, Berger József, Bódis Gyula, Bölcs Béla, Dittrich János, Fledrich Nándor, Godina László, Hadra József, Hegedüsné Halász Anna, Jerger Jánosné, Kálcsics János, Kern László, Kratofil János, Magyar Antalné, Nagy Béláné, Nagy Róza, Páva János, Radányi Tiborné, Rittlinger Jánosné, Schwarczkopf Ádám, Szenner János, Szűcs Józsefné, Takács János, Tetz Pál, Varga György, Werner Ödönné, Zsifkovics Györgyné, Pöppl Gáspár. A tanács elnökének Auth Pétert választották meg. A végrehajtó bizottság titkára Bellányi Sándor volt. a tanácson belül megalakult a kisnyárádi elöljáróság, tagjai Fledrich Nándor, Werner Ödönné és Auth Péter. Elöljárónak Werner Ödönné választották meg.203

Körmenet a kápolnához 1983-ban

 

A település lakossága 1985-ben 340 fő, ebből munkaképes 186 fő, 70 fő az iparban, 69 fő a mezőgazdaságban, 47 fő egyéb ágazatban dolgozott. Az iparban dolgozók Mohácson és Pécsett keresték kenyerüket. A mezőgazdasági munkát a szajki termelőszövetkezet keretein belül végezték. Iparosként villanyszerelő és férfi fodrász dolgozott. A kisnyárádi általános iskolások száma ekkor 25 fő, ebből 8 felsős, 17 alsós, autóbusszal jártak át minden tanulni Lánycsókra, ahol napközi otthonos ellátást is kaptak. A bölcsődéseket és az óvodásokat ugyancsak Lánycsókra vitték. A községi könyvtár szabadpolcos, 102 olvasó iratkozott be, szombatonként két órát tartott nyitva. A sportegyesületen belül labdarúgó és asztalitenisz szakosztály működött. A labdarúgók a mohácsi járási bajnokság második osztályában szerepeltek. A falunak tűzoltóegysége is volt, amely a Lánycsóki Tűzoltó Egyesülethez tartozott. Ebben az évben felújították a salakutat a római katolikus templom és a temető melletti ravatalozó között. Rendbetették a templom környékét és a községet átszelő vízelvezető árkot. A kereskedelmi ellátást helyben egy vegyesbolt és egy italbolt biztosította. Orvosi rendelést heti egy alkalommal tartottak. A kutak vize egészségtelen volt.204

Kisnyárádon 1986-ban a Kossuth Lajos utcában felújították az utat és a járdát. Új autóbusz megállót létesítettek. A faluban vendégszerepelt a szekszárdi Német Színház.205

Lánycsókon 1988-ban Idősek Klubját hoztak létre, amelynek működési területe kiterjedt Kisnyárádra is. A közvilágítási lámpahely bővítéssel a község éjszakai megvilágítása korszerűvé vált. Ebben az évben Auth Péter Lánycsók Községi Közös Tanács elnöke nyugdíjba vonult. Utódjául Hadra Józsefet választották meg.206

A község lakossága 1989-ben 316 fő. A munkaképesek száma 182 fő, a nyugdíjasoké és az eltartottaké 124 fő. A mezőgazdaságban 59 fő, az iparban 82 fő és egyéb helyeken 51 fő dolgozott. Az iparban foglalkoztatottak nagyobb része Mohácson, kisebb része Pécsett dolgozott. Kisnyárádról Lánycsókra ekkor naponta 35 tanuló járt át iskolába, mégpedig reggel 7 órakor autóbusszal indultak és 17 órakor szintén autóbusszal tértek vissza A faluba. Ugyanígy utaztak az óvodások is. A községi könyvtárban 2.636 db könyvet kezeltek. Az olvasók száma 90 fő, ebből 14 éven aluli 42 fő, 14! éven felüli 48 fő. Mozi nem működött a községben, a lánycsóki is megszűnt kihasználatlanság miatt. A tömegközlekedést naponta 11 autóbuszjárat biztosította. A lakosság kereskedelmi ellátása 1 vegyesboltban, 1 italboltban és 1 tápboltban történt.207

A község korszerűtlen ravatalozójának felújítása 1990-ben kezdődött meg.208

Magyarországon a rendszerváltás következtében az országgyűlés megalkotta az önkormányzati törvényt, ezzel minden településen kötelezővé tette a polgármester és az önkormányzati képviselőtestület megválasztását, amelyek felváltották a tanácstestületeket.

Kisnyárád önkormányzati képviselőtestülete 1990 őszén alakult meg. A község lakossága polgármesternek Godina Györgyöt választotta meg. Az önkormányzati képviselőtestület tagjai lettek:

-Godina György polgármester

-Auth Péter

-Werner Ödön

-Kresz János

A testület Lánycsók községgel körjegyzőséget hozott létre. A körjegyző dr. Fodor Károly lett.

Az önkormányzati képviselőtestület 1991-ben biztosította az arra rászorulóknak a szociális étkeztetést, több tanulónak átvállalta a napközi otthonos térítési díj 50 %-át, pályázatot nyújtott be vízvezetékes rendszer kiépítésére, szerződést kötöttek a kivitelezővel, megállapodást kötött Erdősmárok, Márok, Maráza, Liptód és Fazekasboda önkormányzataival a közös vízvezetékrendszer megépítéséről, a községi szilárdanyagú szeméttároló létesítésére, falumúzeum létesítése céljából régi emlékek gyűjtését szervezte meg a faluban, folytatta a ravatalozó felújítását, átvállalta az általános iskolai tanulók tankönyvkiadásait és az első osztályosok tanszerköltségeit, amit aztán később minden évben kifizetett, bevezette a szervezett szemétszállítást.209

Az 1992-es esztendőben községgazdát neveztek ki, közhasznú munkásokat kezdtek foglalkoztatni, lebontották a régi halottasházat, földrendező bizottságot alakítottak, támogatta a rendőrség technikai eszközeinek javítását, önkormányzati tulajdonba vette a közművagyont.210

Az önkormányzati képviselőtestület 1993-ban vállalta a lakóházak igénylése alapján az egészséges ivóvíz bevezetését térítés ellenében az ingatlanokba, lakodalmas sátort vásárolt és állítatott fel, falumúzeumot alakított ki, videokamerát vásárolt, bővíttette a közvilágítást, utat és járdát építtetett, mikrobuszt vásárolt.211

A következő évben az önkormányzati képviselőtestület döntött a helyiek, elsősorban a fiatalok lakásvásárlásának és lakásépítésének támogatásáról, bővíttette a közvilágítást, utat építtetett, belépett a Mohács Térségi Tanácsba.212

Az 1994. december 11-i helyhatósági választásokon Kisnyárád polgármesterévé ismét Godina Györgyöt választotta meg a település lakossága. A képviselőtestület tagjai lettek:

-Godina György polgármester

-Auth Péter

-Kresz János

-Böhm József

-Fledrich Ferencné

-Schneider János

Az alakuló ülésén, 1994. december 19-én A törvényi lehetőségek figyelembe vételével a testület német kisebbségi önkormányzattá nyilvánította magát. Alpolgármester Auth Péter lett, a körjegyzői teendőket továbbra is dr. Fodor Károly látta el.213

Az új önkormányzati ciklus első évében a helyi képviselőtestület az iskolabusz fenntartásának költségeit magára vállalta, ezzel biztosították a kisnyárádi gyerekek nyugodt lánycsóki tanulását, beton keverőgépet és 2 fűnyíró gépet vásárolt, átvállalta a szervezett szemétszállításhoz szükséges lakossági tároló edények árának 50%-át.214

A településen 1996-ban 272 fő élt, az aktív keresők száma 108 fő, az inaktívaké 164 fő, vidékre járt dolgozni 80 fő. Az emberek egy része a Szajki Mezőgazdasági Termelőszövetkezet dolgozója, másik része Mohácsra járt munkába. A tanulók száma 58 fő, a nyugdíjasoké és egyéb járadékosoké 94 fő, a nyugdíjjal nem rendelkezőké 15 fő, a munkanélkülieké 23 fő. A település nemzetiségi megoszlása: magyar 45%, német 51%, horvát 1%, roma 2%, egyéb 1%. A kiépített úthálózat 11 km, telefonállomások száma 37 db, ehhez járult még a köztéri telefonfülke. A lánycsóki házi orvos hetente egyszer rendelt a községben. A kereskedelmi ellátást vegyesbolt és italbolt biztosította. Ebben az évben Kisnyárádon a megyei önkormányzat közgyűlésének indítványára fát ültettek a településen, svábbált rendeztek. A képviselőtestület pénzügyileg támogatta a helyi diáksportot, számítógépet vásárolt.

A lakosság indokoltnak látta a falugondnoki rendszer bevezetését elsősorban a következő feladatok ellátása miatt:

- óvodások, iskolások szállítása autóbusszal;

- idős, rászoruló személyek szállítása orvoshoz;

- gyógyszer beszerzése idős, rászoruló személyek részére;

- elsősegély nyújtása, biztosítása;

- beszerzések szervezése, bevásárlások lebonyolítása vidéken és helyben;

- kirándulások szervezése, ezekre idősek és gyermekek szállítása;

- időskorúak segítése a ház körüli munkákban, olyan személyeké, akik nincs hozzátartozójuk...

- idős személyek szociális étkeztetésének biztosítása, az élelmiszernek lakásukra való szállítása;

- VOLÁN járatok számának csökkenése esetén azok pótlása, kiegészítése;

- futballcsapat esetenkénti szállítása;

- Tájház gondnoki teendőinek ellátása;

 

A képviselőtestület pénzügyileg támogatta a Mohácsi Rendelőintézet egyrészének felújítását, a mohácsi tűzoltóságot, a lánycsóki általános iskolába székek és asztalok, az óvodába automata mosógép beszerzését, sikerült felújítani a település templomát, az autóbusz megálló előtt fel lett újítva a járda.215

Az önkormányzati képviselőtestület 1997-ben pályázatot nyújtott be a Rákóczi és Petőfi utcák útépítésére, a tejcsarnok épületének idősek napközi otthonává történő átalakítására.216

Kisnyárádon 1998-ban kialakították az idősek napközi otthonát, ünnepélyes átadását május 29-én rendezték meg, járdát építettek, az önkormányzati képviselőtestület pályázatot nyújtott be a kábeltelevíziós rendszer bővítésére, értékesítette DEDÁSZ részvényeit, facsemeték kiültetésére került sor, a „Virágos Magyarországért" akción a település oklevelet nyert.

Ebben az évben lejárt a négyéves önkormányzati ciklus. Az őszi helyhatósági választások után Kisnyárád új önkormányzati képviselőtestülete 1998. október 22-én tartotta alakuló ülését.

A választásokon a lakosság ismét Godina Györgyöt választotta meg Kisnyárád polgármesterévé. Az önkormányzati képviselőtestület tagjai lettek:

  1. Godina György polgármester
  2. Hertrich Jánosné -Böhm József
  3. Fledrich Ferencné-Schneider János
  4. Vígné Fledrich Gabriella.
Alpolgármester Hertrich Jánosné lett. A körjegyzői teendőket továbbra is dr. Fodor Károly látta el.217

A következő évben a helyi önkormányzati képviselőtestület pénzügyileg hozzájárult a lánycsóki óvoda mikrosütő vásárlásához, pályázatot nyújtott be hídfelújításra, vis maior esetekre, a Kossuth utcai áteresz felújítására, belterületi utak kátyúzására, a munkák meg is valósultak, a művelődési ház fűtését cserépkályha megépítésével oldották meg, korszerűsítették a közvilágítást, felújították az orvosi rendelő tetőzetét.218

A 2000-es évben kialakították a művelődési ház hangosítását, az önkormányzati képviselőtestület pénzügyileg hozzájárult a lánycsóki óvoda bútorzatának felújításához, a lánycsóki általános iskola televízió vásárlásához, mohácsi kórház röntgengép beszerzéséhez, értékesítette PANNON MEDICINA részvényeit, számítógépet vásároltak.

A millennium évében Kisnyárád átvehette a millenniumi emlékzászlót. Az ünnepségre 2001. június 24-én került sor.

Az ünnepi műsor a következőképpen alakult:

- Himnusz

- Godina György polgármestere megnyitó beszéde

- Kisnyárád község zászlójának ismertetése

- Kovács-Bischoff duó műsora

- Lánycsóki kórus műsora

- Millenniumi zászló átadása

- átadta: dr. Kőrösi Orsolya helyettes államtitkár

- Szózat

- Állófogadás a művelődési házban

 

A millenniumi emlékzászló leírása

- A zászló egyalapos (csak az egyik oldalán díszített), bélelt, nyers fehér színű fényes szatén anyagból, arany ezüsthímzéssel ékes, szélein nemzeti színű applikációval készült. Formája fekvő téglalap. Rövidebb, függőleges irányú oldala 90 cm, vízszintes irányban 135 cm hosszú. A jubileumi zászló beltéri használatra alkalmas.

- A zászlón centrálisán (50 cm-es sugarú körben) elhelyezett országcímerünk a Szent Koronával, és a zászló közepétől kiinduló ezüstsugarak láthatók.

- Államiságunk fennállásának 1000 éves jubileumát a címer köré rajzolt „Magyar Millennium" körfelirat jelzi. A címer alatt aranyszínű tölgy- és cserágak között „2000" felirat a kettős jubileum évszáma. A zászló két vízszintes oldalán - a széleken - hímzett és applikált nemzetszínű 5 cm széles szegély van. A zászló alsó szélét aranyszínű 7 cm széles rojtpaszomány zárja le.

- A zászlóhoz tartozó zászlószalag egyik szárán a millennium védjegye a jogar és ismét a „Magyar Millennium 2000" felirat, a másikon az adományozó „Magyar Köztársaság Kormánya" felirat szerepel. A szalag hossza 280 cm, szélessége 13 cm.

- A zászlószalag tartozéka a 200 cm hosszú 13 mm széles nemzeti színű pamutatlasz szalag, mely a megkötött masnit erősíti és díszíti.

- A zászlórúd fából készült, két részből állítható össze. Hossza 200 cm, átmérője 3 cm.

- A millenniumi emlékzászlót az önkormányzatok henger alakú, papírból készült díszcsomagolásban kapják. Ez a papírhenger tartalmazza a zászlórudat, az arra felszerelt és színoldalával felcsavart zászlót a hozzátartozó zászló szalaggal, valamint a zászlóra vonatkozó műtárgyvédelmi utasítást. Ez a díszdoboz egyben a zászló szállítására és esetleges tárolására is egyaránt alkalmas.219

Még a millenniumi év elején, még a millenniumi zászlóátadást megelőzően Kisnyárád község Önkormányzati Képviselőtestülete megterveztette és elfogadta a község jelképeit, a címert, a zászlót, az ünnepélyes alkalmakkor használatos polgármesteri, valamint a képviselőtestületi pecsétet. A jelképeket a község történelmére, hagyományaira, korábbi jelképére alapozva dr. Erdődy Gyula történész tervezte.

Kisnyárád község címere

A címerpajzsot alulról középen balra és jobbra kiinduló, fekete kontúrral kiemelt címertakaró díszíti. Bal oldali része sárga, jobb oldali kék. Címerpajzs tetején fekete nagy betűkkel a község neve: KISNYÁRÁD olvasható. Címerpajzs barokk stílusú, széle fekete kontúrral és sárga csíkkal kiemelt. Felső részén bal és jobb oldalon, valamint középen sárga-kék pergamenszerű tekercs, utalva arra, hogy a falu már az Árpád-korban is élt, amikor az írást pergamenből készül oklevelekre vitték.

Címerpajzs alapszíne kék. Alul baloldalt zöld levelű szőlő emelkedik ki, rajta bordó fürtökkel, utalva a kisnyárádi szőlőtermesztés és borkészítés évszázados jelentőségére. Alul középen sárga hatágú csillag, mint a település első pecsétjében. Alul jobbra fűszerszerű növényekből balra hajló és egyenes szárú gabonaszálak nőnek ki, mutatva, hogy az itt élők évszázadokon keresztül a földművelésből éltek, de a gabona a címertanban és ebben az esetben is a kenyeret és a reménységet is jelenti. Címerpajzs közepén piros alapszínű belső címer látható, szélei fekete kontúrral kiemelve, benne a címertanban stilizált, ezüstös színű, élükkel felfelé és lefelé álló csoroszlya és ekevas, amelyek szintén a földművelés jelentőségét szimbolizálják, és láthatók Kisnyárád 1806-os pecsétjén is. Belső címerpajzs bal és jobb oldalán az 1285 évszám olvasható, amikor Kisnyárádot először említik az írott emlékek. Belső címerpajzs felett kinyitott könyv, bal oldalán lúdtoll, szimbolizálva, hogy a falu először a pécsváradi apátság birtoka, amely hiteleshelyi tevékenységgel, tehát a jogügyletek írásba foglalásával is meg volt bízva, de jelezve azt is, hogy a település a 18. század végén a Pesti Egyetem tulajdonába került, amely az országban a tudást, a képzést jelenítette meg. Címerpajzs felső bal és jobb oldalán a nyárfa zöld levele és termése jelenik meg, utalva Kisnyárád nevének eredetére.

 

Kisnyárád ünnepélyes alkalmakkor használatos polgármesteri pecsétje

A polgármesteri pecsét két koncentrikus kör, benne felül és alul a következő szöveg: KISNYÁRÁD POLGÁRMESTERE. Pecsétmezőbe fekete-fehér kontúrral a címer került.

Kisnyárád ünnepélyes alkalmakkor használatos képviselőtestületi pecsétje

A képviselőtestületi pecsét két koncentrikus kör, benne felül és alul a következő szöveg: KISNYÁRÁD KÉPVISELŐTESTÜLETE. A pecsétmezőbe fekete-fehér kontúrral a címer került.

Kisnyárád zászlója

160x100 mm-es. A zászló fehér alap színű, dupla anyagból, két oldalán középre a színes címer kerül, lobogó részét aranyrojtok díszítik.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet