Előző fejezet Következő fejezet

ELŐSZÓ

 

Ahogy a kötet ajánlója is megfogalmazza: „egyedülálló, különleges kötetet tart a kezében a Tisztelt Olvasó!" S, hogy mennyire így van ez, azt a következőkben röviden, hat érvvel is alátámasztom. Mielőtt azonban rátérnék az indokokra, fontos tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent, mit fed ma a „malenkij robot" kifejezés? A kifejezés eredete az orosz malenkaja rabota (Malenkaja robota), ami annyit jelent, hogy „kicsi munka". A második világháborús Magyarország területét elfoglaló szovjet haderő, a Vörös Hadsereg katonái ennek a kifejezésnek a sűrű használatával, ígéretével vitték el a polgári lakosságot a front mögötti területeken végzendő néhány napos munkára, például romeltakarításra vagy utak helyreállítására. Azonban a szovjet fegyveres szervek, s ez alkalommal a Vörös Hadseregen kívül, már az NKVD, a Belügyi Népbiztosság, az NKGB, az Állambiztonsági Népbiztosság és a SZMERS, a szovjet hírszerző és kémelhárító szervezet emberei is általában ugyanezt mondták

- vagy azt, hogy csak egy pár perces igazolásra viszik őket - akkor is, ami kor a polgári lakosságot már nem néhány napos, front mögötti munkára, hanem szovjetunióbeli kényszermunkára vitték. Ezzel csapták be az ártatlan civileket, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék. Ezért vált ez a két szó Magyarországon a polgári lakosság tömeges, szovjet hadifogoly- és internálótáborokba, kényszermunkára történő elhurcolásának a kifejezésévé.

S, hogy miért is oly egyedülálló, oly különleges ez a könyv? Először is, kifejezetten a malenkij robottal foglalkozó könyv ezen kívül csak egy jelent meg, az is az e témában úttörő kutatásokat végzett pécsi történész, Füzes Miklós tollából. Azonban jelen kötet az említett könyvnél több dologban is túlmutat. 1.) Egyrészt, az azóta eltelt 20 év új kutatási eredményeit is tartalmazza, több eddig tisztázatlan kérdést is tisztázva. 2.) Másrészt e kötetben immár nemcsak egy bevezető tanulmány és a visszaemlékezések gyűjteménye található, hanem számos egyéb tanulmány, amelyek a megtörtént tragikus eseményeket többféle szempontból is vizsgálják. Így például lélektani szempontból, hogy a túlélők és leszármazottaik, hogyan élték meg, dolgozták, dolgozzák fel a megtörtént traumákat, valamint kulturális antropológus szemszögből és mikrotörténeti, regionális aspektusból. 3.) Harmadrészt, a visszaemlékezések nem személyenként vannak közölve, hanem - a malenkij robot kutatását tekintve - egyedülállóan, tematikusan szerkesztve, az elhurcolás stációi, fontosabb élethelyzetei köré csoportosítva. Így könnyítve meg az olvasóban az elhurcoltak élményei közti összehasonlítást, a kutatók számára pedig a komparatív elemzést. 4.) Negyedszer, a kutatómunkában részt vevőknek olyan lehetőségük adódott,

- az uniós támogatás által - hogy kiutazhattak a szenvedések egyik területére, Donbaszba, a Donyec-medencébe, és felkereshették, beazonosíthatták elhurcolt őseik, honfitársaink kényszermunkatáborainak helyszíneit. 5.) Ötödször, a kötet nemcsak magyar nyelven jelenik meg, hanem annak rövidített változata német és angol nyelven is, hogy ne csak a magyarul tudó világ ismerhesse meg a XX. századnak ezt az elfeledett, elfeledtetett tragédiáját, hanem a nyugati világ is. 6.) Hatodszor, ez a munka nemcsak a malenkij robottal, hanem általában a szovjet kényszermunkatáborokkal foglalkozó tudományos igényű munkáknál annyival is többet ad, hogy e kötet egyedülállóan komplex illusztrációval rendelkezik. Számos korabeli dokumentumot, fényképet, ábrákat, térképeket és diagrammokat is tartalmaz, segítve az olvasót a tények, a történtek minél jobb megismerésében, átélésében, hogy többé ilyen eseményekre ne kerülhessen sor. E könyv elkészítésénél alapvetően két célunk volt. Az egyik, hogy tudományos igényességgel, szakmai alapossággal feldolgozzuk és dokumentáljuk a magyar és az európai történeti köztudatból egyaránt hiányzó, a sztálini szovjet szocialista rendszer által - többségében ártatlanul - el- és meghurcolt malenkij robotosainak sorsát, belehelyezve a második világháború végi és az azt követő történeti időszakba. A másik, az előbbiek segítségével emléket állítani - emlékezni és emlékeztetni egy borzalmas időszak embertelen rendszerének az áldozataira.

Nehéz dolga volt a szerkesztőnek, hiszen 22 hivatásos és amatőr kutató által benyújtott, a legkülönbözőbb megközelítésű, tartalmú, formájú és színvonalú, több mint 600 oldalnyi terjedelmű írásokból - köztük közel 40 interjúból, illetve visszaemlékezésből - kellet egy logikus felépítésű, egységes arculatú kötetet megalkotni. A szűk terjedelmi- és időkorlátok igencsak behatárolták lehetőségeimet. Így előfordulhatnak benne hibák, és bizonyos, hogy nem lehet minden kívánalomnak eleget tenni. Sokszor fájt a szívem, hogy igen sok értékes részt - akárcsak a sajátomból - a terjedelmi korlátok miatt ki kellett hagyni.

Mindazonáltal úgy vélem, hogy kis csoportunknak sikerült egy, a maga nemében egyedülálló kötetet összeállítani a malenkij robotról, különösen annak a német származásuk ürügyén elhurcoltak történetéről. Csapatmunka eredménye ez a kötet, ezért szeretnék ezúton is köszönetet mondani mindazoknak, akik akárcsak egy kicsit is hozzá tudtak tenni e kötet megjelenéséhez, de elsősorban is azoknak, akik a beléjük oltott félelmük ellenére is, bátorságot merítve elmondták mindazt, amit személyesen éltek át a sztálini kényszermunkalágerekben. S tették ezt azok helyett is, akik ezt már nem tehették meg.

Budapest, 2009. szeptember 21.

Dr. Bognár Zalán történész
szerkesztő

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet