|
|
(Részlet Biki Endre Gábor: "Máriakéménd története" c. kötetéből)
Máriakéménden egykor nagyon sok vallási emléket (keresztet, képoszlopot, szentek szobrát) állítottak a falu lakói, mivel a búcsújáróhely miatt sok zarándok érkezett, akik az utak mentén és a határban elhelyezett kereszteknél imádkoztak. Ezeknek a kis szakrális helyeknek mind-mind régi történetük van. Általában történt valami rendkívüli azokon a helyeken, ahová elhelyezték őket. Legendáikat a mai napig megőrizte a helyiek emlékezete.
A Liptódi-szegély egykor a kátolyiak szőlőhegye volt, de később a kéméndiek megvásárolták ezt a területet. Itt került felállításra a 19. században (még az 1860-as évek előtt) a Katole Bildstock (képoszlop). Ma már erdő borítja ezt a tájat, de még néhány beomlott pincelyuk maradványa felfedezhető. Az 1930-as években itt földcsuszamlás történt, akkor több pince beomlott. A 3,5 m magas képoszlop 7 db faragott homokkő tömbből áll. A képoszlop kocka alakú kőtömbjén négy kép van elhelyezve, a filiálék templomainak (Liptód, Maráz a, Kátoly és Máriakéménd) védőszentjeivel. Évtizedekig ledőlve feküdt. 2015 tavaszán a Mecsek Egyesület tervezi a képoszlop újbóli felállítását.
A ledőlt képoszlop rajza
A falu ma is álló legrégebbi keresztje 1821-ből ismert. Neve Nyomjai-kereszt, mely a településtől 700 m-re dél-nyugatra, a Vízköz-dűlőben található a Szent Márton zarándokút mentén. Nevét onnan kapta, hogy a Nyomjára (ma Szederkény része, de egykor önálló falu volt) vezető út elágazásnál áll.
Nyomjai-kereszt
Putz János állíttatta, és később a Freisz család gondozta, ezért Putzen-Freisen-Kreuz-nak is nevezték. Ide évenként búza-szentelő körmenet vonult. A kereszt a 2000-es években dőlt le, majd teljesen benőtték a bokrok. A földesút valamikor a feszület előtt vezetett el, később került át a kőkereszt mögé, ezért van az, hogy jelenleg háttal áll az útnak. 2014-ben a Mecsek Egyesület adományokból újra rendbehozatta és felállította az ősi keresztet. 2014. október 19-én kis ünnepség keretében Horváth Sándor plébános úr áldotta meg a helyi lakosok és a természetbarátok jelenlétében.
Valamikor a kegytemplom és a Török-vár között is állt egy kereszt a szántás mellett, akkor még út is vezetett erre. Ez volt a Mittelfeld-kereszt vagy más néven Prein-Valentin-Kreuz. 1929 szeptemberében ledőlt a kereszt. Kerner Bálint bíró földjén állt, ő renováltatta 1933-ban. Ebben az évben körmenet vonult a kereszthez és a plébános úr megáldotta azt. Később egy traktoros feldöntötte, azóta sorsáról nem tudunk. A helyszínen az egykori keresztnek nincs nyoma.
1860-ban Pauszt József új keresztet állított. Mivel a család később Fűrészre magyarosította a nevét, ezért ma Fűrészkeresztnek nevezik. A kereszt ma a település és a kegytemplom között, a gabonaszárító telep közelében található.
Az itt álló homokkőtömb eredetileg a Mittelfeld-kereszt talapzata volt és 1934-ben hozták ide korábbi helyéről. A családban több gyerek halála után egy életben maradt, ezért állították fel hálából. Mindkét oldalán olvasható felirat. 1934-ben és 1968-ban re-nováltatták. Régen búzaszentelésre Szent Márk előtti vagy utáni vasárnapon a kismi-se után a Szent Márton templomból ide vonult körmenet. A 2010-es évekre rossz állapotba került, ezért felújítására a Mecsek Egyesület gyűjtést kezdeményezett. Hering Györgyné és a Máriakéméndi Önkormányzat adományából Deér Zoltán felújította. A feszület mellé egy történeti tabló és egy pad is elhelyezésre került. Megszentelését kis ünnepség keretében 2014. május 11-én Horváth Sándor plébános úr végezte.
Fűrész-kereszt
A Fűrész-kereszt szentelése
Virág a kereszt lábánál
A keresztavatás résztvevői
Az 1800-as évek közepén egy újabb kereszttel gazdagodott a falu határa. Állításának pontos évét nem ismerjük, mert az már régen lekopott róla. A falu keleti részén a Nagy-pincesor északi végén található a Schleicher-kereszt. A névadó család állította, nekik itt volt szőlőjük. Régen ezt a helyet Ötös úti kereszteződésnek nevezték, mert öt felé lehetett innen elindulni. Ma már csak háromfelé vezet innen út. Később Kroatenfeld-Kreuz (Horvátmezei-kereszt) volt a neve. 1944 novemberében - a front átvonulásakor - Keller Tamás lovaskocsival jött erre. Egy katonaszökevény el akarta venni az egyik lovat, de Keller Tamás nem adta oda, ezért lelőtte. Itt halt meg, a keresztnél. A lovak megbokrosodtak, és a gazda nélkül hazavágtattak.
Tabló a feszületnél
Ezután a Keller család gondozta a keresztet. Régebben esőért vonult ide körmenet. Ez a kereszt itt, a pincesor végén az 1960-as évekig békében állt. Akkor egy traktoros szántás közben ledöntötte. Az eset után állítólag a traktoros fiát halálos szerencsétlenség érte a pécsvára-di malomban, ahol belefulladt egy kukoricaliszttel teli tartályba. A falubeliek akkor összefüggést láttak tette és fia halála között. Ezután a keresztet a Gerner család állította helyre. Az 1990-es évek közepén ismét ledöntötte a szederkényi Bosánszky József nevű traktoros. (Állítólag véletlen baleset történt, megcsúszott pótkocsival a sáros úton.) A keresztet akkor nem állították helyre, de a szárát a korpusszal bevitték a közeli Szúnyogi-pincébe. 2014 nyarán a Mecsek Egyesület gyűjtést kezdeményezett, és ennek köszönhetően harmadszor is felállításra került. Megszentelése kis ünnepség keretében 2014. július 20-án volt Horváth Sándor plébános úr jelenlétében.
A Schleicher-kereszt 1981-ben
A felújított Schleicher-kereszt
A kereszt talapzata az emléktáblával és a tablóval
A Szent Flórián szobrot 1903-ban azért állították fel, mert Petzné ki tudott menekülni az égő házból. Régen május 4-én körmenet vonult ide, kérve Szent Flóriánt, hogy a falut mentse meg a tűzvésztől. A szobor felirata: „Zum höchsten Ehre Gottes gevidemet durch Josef Petz und dessen Gattin Katharina Petz, geb. Putz 1903." Jelentése magyarul: Isten legnagyobb dicsőségére állíttatta Josef Petz és felesége Katharina Petz, született Putz. 1903. A szobor felújítását 2015 tavaszára tervezi a Mecsek Egyesület. Ide tartozik egy vicc: Hogyan fohászkodik a német paraszt a tűz patrónusához? Szent Flórián oltsd el a házunkat és gyújtsd meg a szomszédét!
Szent Flórián szobra az 1980-as évek végén
Szent Flórián felújított szobra
A Szederkénybe vezető út mentén is állítottak egy keresztet. A Szederkényi-kereszt állításának pontos évszáma nem ismert, eredeti felirata már lekopott. Az utóbbi évtizedekben ez a felirat olvasható rajta: „Jöjjetek kik elfáradtatok, s én felüdítelek benneteket." Az 1930-as években Kienle Antal tanító renováltatta.
1903-ban a Hoffmann család új keresztet állított az akkori Szent-kútnál, mely később Héhwald-kereszt néven vált ismertté. Felirata szerint Isten dicsőségére állította Hoffmann Adám és felesége Katherina. A kereszt a falutól nyugatra az Új-hegy erdejében található. Valamikor itt a kereszt közelében forrás eredt, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
A Szent-kútnál (Heiliges Brünnlein, újkori nevén Alajos-forrás) a hiedelem szerint csodák történtek, főként az 1900-as évek elején. Akkoriban hittek abban, hogy az epilepsziát és a szembetegséget gyógyítja. Távoli vidékekről is zarándokoltak ide. Egy szalántai vak kislányt két éven át vittek a forráshoz és a harmadik évben (1904-ben), két órával azután, hogy a forrásnál megmosta a szemét, visszanyerte látását. Vizét gyakran vitték szembetegeknek, és sebeket mostak ki vele. A szent forrás tövében egy kis kápolna volt, benne egy kép, mely Szűz Máriát ábrázolta karján a kis Jézussal. A szentkép elé a látogatók hálaadományként törülközőket, ruhadarabokat lógattak. Gyógyulást remélve gyakran beteg gyermekek ruháit is elhelyezték itt.
A Szederkényi-kereszt
Különösen a monyoródi horvátok látogatták. Kultusza az 1950-as évekre megszűnt és 1951-ben a kápolnát lebontották. Állítólag köveiből az egyik ház udvarán disznóól épült. A forrás újkori hivatalos neve a következő eseményhez fűződik: 1927-ben egy Alajos napi (június 21.) nagy jégverés elpusztította a határrészt. Az 1970-es években a forrás elapadt, építményét nagyrészt lebontották, és betemették. Az építmény egy része azonban a föld alatt napjainkig is megmaradt. Az egykori forrás és a kőfalak feltárása folyamatban van. A kőkeresztet 2013-ban a Mecsek Egyesület újította fel a Máriakéméndi Önkormányzat támogatásával. A kereszt mellé egy pad és egy tabló is készült, mely ismerteti a kegyhely történetét. A kereszt avatására kis ünnepség keretében 2013. október 14-én került sor.
A Héhwald-kereszt
Régi gót írás a kereszt talapzatán
A Szent-kút romjai
A Nagy-pincesor déli végében Máriakéménd és Monyoród határpontján áll a Margaréta szobor (Antiocheiai Szent Margit szobra). Ezt a helyet Margaréta-saroknak is hívják. 1904-ben állították fel a ma is álló szobrot, de ezt megelőzően is állt itt egy szobor. A magas talpazaton egy női alak áll, aki rátapos a sárkánykígyóra. Ez szimbolizálja azt, hogy Szent Margit legyőzi a gonoszt. A helyiek elbeszélése szerint a 19. században egy kislányt, amíg annak édesanyja a közeli szőlőben dolgozott, kígyó mart meg, aki ebbe belehalt. Az ő emlékére állították a szobrot. A legenda szerint a múltban heves vita folyt, kié, és kinek a területén áll, de valahányszor más területre akarták vinni, hatalmas vihar tört ki a környéken. A falubeliek ezért nevezték „időjós" szobornak. Az 1950-es években egy traktoros feldöntötte, ekkor elszállították a kegytemplomhoz. A templom 1976-77. évi felújításakor a szobrot is restaurálták, és a torony melletti beszögellésben felállították. Később ismét rossz állapotba került, majd 2014-ben a Mecsek Egyesület felújíttatta és az eredeti helyére visszaállíttatta. A szobor mellé egy ismertető tabló is készült, melyen elolvasható a hely története.
Antiocheiai Szent Margit szobra
Margaréta
Felirat a szobor talapzatán
1933-ban, a jubileumi évben az Úr halálának 1900 éves évfordulójára a Szent Márton templomnál új keresztet állított Horváth József és neje Bischof Margit. Azóta ezt Horváth-keresztnek vagy Templom-keresztnek nevezik. A feszületet 1967-ben felújították.
A Horváth-kereszt a Szent Márton templomnál
1947-ben a Kéméndi (Kerner) János és családja új keresztet állíttatott, amiért szerencsésen átvészelték a háborút. A Kéméndi-keresztet 2014-ben szépen felújították, felirata fekete gránit táblán olvasható. Korábban itt, az út másik oldalán állt 1945-ig a Hoffmann-kereszt, ami a háborúban dőlt le.
A Kéméndi kereszt szentelése 1947-ben
A Kéméndi-kereszt ma
|
|