Előző fejezet Következő fejezet

IV. FEJEZET

Földosztás és kitelepítés (1945-1949)

 

1. Földosztás

 

1945 márciusában a szovjet csapatok bejövetele nemcsak a háború végét jelentette, hanem egy új társadalmi berendezkedést is. Ennek legjelentősebb változása, ami az egész falu életére kihatott, a földosztás volt. A Debrecenben megalakult, de ekkor már Budapesten székelő Ideiglenes Kormány a 600/1945-ös számú rendeletében megszüntette a nagybirtokrendszert, és kiosztotta a földeket az igénylő parasztság között. A jogszabály teljes mértékben elkobozta a hazaáruló, nyilasvezető és volksbundista vezetők birtokát. Megváltást ígérve vette igénybe a többi nagybirtokot, 1000 kh felett teljes mértékben, 1000 és 100 kh között, visszahagyva az ún. úri birtokosoknak 100 kh-t, a gazdáknak 200 kh-t, és az antifasiszta mozgalom harcosainak 300 kh-t. Az erdőkről úgy rendelkeztek, hogy a 10-100 kh közöttiek községi tulajdonba kerültek, míg az ennél nagyobbak az államé lettek. A földosztást az Országos Földbirtokrendező Tanács (OFT) ellenőrizte, míg a helyi ügyeket, a minden községben megalakult Földigénylő Bizottságok (KFB) intézték. Az elkobzott eszközöket, gépeket a termelés biztonsága érdekében, az újonnan megalakuló Földműves Szövetkezeteknek (FMSZ) kellett átvenniük.

A rendelet meghatározta azt is, hogy egy igénylő legfeljebb 15 kh szántót, és 3 kh kertet kaphat. Elsősorban a gazdasági cselédeket, mezőgazdasági munkásokat, nagycsaládos törpebirtokosokat vettek fel a juttatottak közé, itt is előny volt az antifasiszta magatartás, a 3-nál több gyerek, vagy a példamutató mezőgazdasági munka. A kártalanítást az állam adta, de oly módon, hogy részletekben az újgazdáknak kellett befizetni az államkasszába (a tiszta kataszteri jövedelem 20-szorosát).161

Nagyesztergáron öt felosztandó nagybirtok volt. Ifjabb Purgly Pál özvegyének, Halászy Katalinnak (ugyanis Purgly 34 évesen bevonult, és 1944 őszén elesett a Vörös Hadsereggel vívott harcokban) 704 kh 335 négyszögöl, Walla Tibornak (anyjával Walla Gyuláné Ányos Elvirával együtt) 506 kh 1597 négyszögöl,  Mesterházy Nagy Lászlónak 480 kh  737  négyszögöl,  Becske Zoltánné Walla Máriának 144 kh 1372 négyszögöl, és Légrády Ferencné Walla Margitnak 121 kh 160 négyszögöl földje volt.162

1946. január 28-án született meg a véglegesnek szánt rendezés a megyei Földbirtokrendező Tanácsnál (MFT).

A legegyszerűbb Walla Mária földjének (idetartozott Flóramajor is) elvétele volt. Férje, Becske Zoltán a zirci nyilas vezető volt, és 1945-ben az egész családjával együtt Németországba menekült, később pedig Argentínában telepedtek le.163 A birtokot a kormányrendelet értelmében kártérítés nélkül elkobozták.

A többi esetben viszont komoly problémát jelentett, hogy kinek mennyi birtokot, eszközt, épületet hagyjanak vissza. Légrádyné Walla Margit, Karancsberénybe ment férjhez. Férjének 2721 kh birtoka volt, amelyet teljesen kisajátítottak, míg a férje hadifogságban volt. A MFT arra hivatkozva, hogy 1000 holdon felüli birtokos, minden földjét elvette, csak a házat hagyta vissza számára.164 Ezért Walla Margit 1945. július 23-án tiltakozott itteni, alig 100 kh-nyi birtoka igénybevétele ellen, mondván, hogy a karancsberényi birtok a férjéé.I65 A tiltakozás hasztalan volt, a birtokot kiosztották az igénylők között. 1948-ban aztán a megmaradt házat is elvették, és Bolla Jenő kardosréti lakosnak utalták ki, Walla Margit 1948. május 19-én fellebbezett, de természetesen hiába, ezek már nem azok az idők voltak, amikor egy volt földbirtokos igazsága mellett kiállt volna a jog.166

Walla Gyulánénak és Walla Tibornak 100-100 kh-t hagytak vissza oly módon, hogy a gyümölcsösöket ötszörösen számolták be. Ezenkívül megmaradt a ház, a körülötte lévő kert, gazdasági épületek, és arányosan mezőgazdasági eszközök is.167 A kommunisták előretörésével azonban újabb és újabb határozatok születtek, hogy kiforgassák a vagyonukból az egykori birtokosokat. Nem tudtak mit kezdeni a szeszgyárral sem. 1947-ben a MFT felleltárazta, és a nagyesztergári FMSZ-nek akarta juttatni, de az nem igényelte, Kovács József megyei ügyvezető ekkor azt javasolta, hogy adják át a Földműves Szövetkezetek Országos központjának.168 Végül a helyi KFB javaslatára a 8752/1947. IV. számú Veszprém Megyei Földhivatali (FH) döntés visszajuttatta Walla Tibor özvegyének, Mesterházy Katalinnak. (Walla Tibort megviselte a saját maga által kiépített gazdaság elvétele, és ez is hozzájárult 1947-es halálához). Walláné újraindította a szeszgyárat 30 ezer Ft-ot ruházott be, és emellett 9000 hl moslékot juttatott a gazdáknak. Azonban nem sokáig élvezhette munkája gyümölcsét. 1948. július 27-én a Földhivatal már ellenkező határozatot hozott. Arra hivatkozva, hogy közben Kardosréten is megalakult a FMSZ, és ez bejelentette igényét a szeszgyárra. A tulajdonos természetesen fellebbezett, és természetesen elutasították.169 A szeszgyár a FMSZ kezére került, majd hamarosan bezárt, és az épület is tönkrement, mert a földműves szövetkezetben senki nem értett a szeszgyártáshoz.

1948 augusztusában a szeszgyár után elvették a még tulajdonukban maradt mezőgazdasági eszközöket is. A traktort, az ekét, a tárcsát, a kövesdarálót az elevátort és a cséplőszekrényt eddig megtarthatták, és ha saját munkájukkal végeztek, kölcsönadták a kisgazdáknak is. Elvételüket Walla Tiborné azért is hibának tartotta, mert 1945 óta szerződéses viszonyban álltak a Növénynemesítő Hivatallal, és ezután nem tudtak eleget tenni ez irányú vállalásaiknak.170

1945. október 8-án államosították a család erdejét (89 kh 528 négyszögöl), és legelőjét (67 kh 532 négyszögöl). Annak oka, hogy az erdőket nem osztották ki, az volt, hogy államérdeknek tartották a fák védelmét, s - jogosan - féltek attól, hogy az újgazdák önös érdekekből kivágják őket. Hogy mégis kielégítsék a kérelmezők legelőigényét, 1948-ban a még Walláék kezén lévő összes erdőt (8 kh 1389 négyszögöl) elvették, és nekik adták. Végül a Magyar Állami Erdészet (MÁLLERD) tulajdonába került minden egykori Walla-erdő.171

Miután Walláék minden vagyonát elvették, következett az utolsónak maradt lakóház. 1949 karácsonyán az özvegyet és három lányát kidobták a családi házból. Az volt a szerencséjük, hogy Ivanics Ferenc bíró megengedte, hogy egy kéthelyiséges (konyha és földes szoba) házban húzzák meg magukat. Alkalmi munkákból és ingóságaik eladásából éltek. Később a rendszer enyhülésével már rendes munkát is vállalhattak, és lehetőségük nyílott normális lakóház építésére is. A rendszerváltás után pedig kárpótlási jeggyel fizettek nekik, amelynek értéke töredékét sem jelentette az elvett vagyonnak.172

A birtok pedig elvadult, a lakóházból bolt lett, a parádés istállóból lakóház, a gazdasági épületeket a környékbeliek kőbányának használták, a kert és a gyümölcsös is elpusztult, csak nyomai maradtak meg. így semmisült meg az Ányosok és a Wallák által felépített jól működő gazdaság.

A földosztás valós lefolyásáról pontos képet ad Mesterházy Nagy László birtokának felosztása. Ő sem adta könnyen a birtokát. Neki a földbirtokigénybevétel során 6 kh gyümölcsöst (ötszörösen számolva), és 70 kh egyéb földet (benne a belsőségekkel) hagytak vissza.173 A kardosréti földosztás 1945. április  25-én  történt  meg.  A  földigénylő bizottság lefoglalta Mesterházy gyümölcsösét, s mindjárt nekiállt kivágni a fákat, hogy házhelyeket alakítson ki. A tulajdonos május 17-én a FH-hoz fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a rendelet csak a 20 kh feletti gyümölcsösök kiosztását engedi, földigénylő bizottság csak községben alakulhat, pusztán nem, azaz a kardosrétiek működése törvénytelen, és a fák kivágását mind a rendelet, mind a zirci főjegyző tiltja. A kardosréti FB vezetői Takács Ferenc és Kurucz Mihály viszont arra hivatkozott, hogy amikor április 9-én megkeresték Mesterházyt, hogy melyik birtokrészt akarja megtartani, a gyümölcsöst nem említette, sőt amikor közölték vele, hogy Walláék kertjét igénybe vették, akkor azt válaszolta, „ha arra joguk volt, akkor erre is joguk van". így az a FB tulajdonába ment át, és ők házhelynek ki is mérték. Azt is állították, hogy fát nem vágtak ki, de az a tény, hogy az alispántól kérték a főjegyzői tiltó határozat megváltoztatását egyértelműen árulkodott szándékaikról.174 Az ügyben minden határozat ellenére az újgazdák akarata érvényesült: a tiltó határozat és a zirci rendőrkapitányság közbelépése ellenére sorra szedték ki a fákat, és hordták az építőanyagot a gyümölcsösbe.175 Novemberre már Takács Ferenc is elismerte, hogy szedtek ki fákat, sőt 12 parcellára osztották a gyümölcsöst, és konyhakertként használták. Mesterházy pedig azon panaszkodott, hogy a 800 fát teljesen gondozatlanul hagyták, és ha az emberei megpróbálnak odamenni, akkor elzavarják őket.176

A megyei FT december 7.-i véghatározatában az újgazdáknak adott igazat mindenben, csak azt tiltotta meg, hogy a gyümölcsöst házhellyé alakítsák át.177

Ekkor Mesterházy hosszú fellebbezést írt az OFT-hoz. Ebben kifejtette, hogy „Kardosréten az első napok zűrzavarában alakult egy önálló „földigénylő bizottság" - amely egyre növekvő étvággyal vetette bele magát a zavarosban halászás kétes gyönyöreibe, ítélt, - ismétlem, önállóan - elevenek és holtak felett, végül pedig mindezek koronájául - kinevezte magát Nagyesztergári Községi Földigénylő Bizottságnak!" Ezután hosszasan fejtegette, hogy a kardosréti FB mennyiben nem felel meg a törvénybe foglaltakna, hogy a vezetője egy cipészmester, hogy a 18 igénylőből 9 jogosulatlan (nőtlen fiú, aki apjával él, budapesti hajadon, sőt román állampolgár is van). Felpanaszolta, hogy a gyümölcsös pusztul, mert a kerítését szétszedték, és a szarvasok meg a tehenek legelik a fák hajtásait. Az áprilisi nyilatkozatát azzal magyarázta, hogy pszichikai kényszer alatt állt. A front két hete vonult át, a környék hemzsegett az orosz katonáktól, egyik rá is lőtt, ráadásul a földosztásról szóló jogszabályt sem  ismerte, mert csak április végén érkezett meg. A fellebbezés végén a gyümölcsöst visszakérte, s cserében máshol ajánlott fel házhelyet.178

A fellebbezés végleg el mérgesítette a viszonyt a volt nagybirtokos és a kardosréti újgazdák között. 1946. január 8-án megérkezett Szabó Kálmán teljhatalmú miniszteri biztos a nagyesztergári községházára, s berendelte az érdekelt feleket. A falusiak földigénylő bizottságot alakítottak, majd a biztos kérdésére, hogy igénybe veszik-e 100 hold visszahagyása nélkül Mesterházy egész birtokát, egyhangúlag igennel szavaztak. Mesterházy ismét fellebbezett, arra hivatkozva, hogy az igazolóbizottság igazolta őt, azaz a törvény szerinti 100 holdat vissza kell hagyni neki, mert az igények így is kielégíthetők.179

Mesterházy makacsságának az lett a következménye, hogy megszületett egy beadvány, amelyben népellenesnek címezték. Eszerint már az 1920-as földreformkor is akadékoskodott, nem adott a nép állatainak szabad kihajtást, nem fizette a bevonult cselédek családjainak rendesen a járandóságot, sürgős esetben sem adott fogatot, a földigénylőket egyenként győzködte, és igyekezett őket lebeszélni igényeikről. A beadványon a kardosrétpusztai lakosok aláírás szerepelt, de minden bizonnyal csak néhány Mesterházyval ellenséges igénylő műve lehetett, mert 25-en csak úgy írták alá, hogy „a jelentésben foglalt népellenességre aláírást nem adunk, ellenben a földbirtok igénylését fenntartjuk.".180 Ugyanakkor Kardosréten 54, Nagyesztergáron 47 aláíró (köztük Deutsch Ferenc bíró, Tagyi Piroska tanítónő, Ivanics Ferenc KFB elnök és helyettese Kitzberger József) állította azt, hogy Mesterházy nem volt népellenes. Kifejtették, hogy ahol lehetett, segített a népnek, munkát adott nekik, első volt az adakozók között, jól bánt a cselédeivel, még többet is fizetett nekik, mint ami járt, az iskolás gyerekeknek pedig karácsonykor pénzt és tanszert juttatott.181

A gyümölcsös végül megmenekült. 1946-ban a veszprémi katonaság bérelte, de az OFT határozatában engedte házhelyként való kimérését, azzal a kikötéssel, ha máshol nem lehet házhelyeket kijelölni.182 Végül az elöregedett Walla-gyümölcsösben és Mesterházy útmenti szántóin mértek ki parcellákat házépítésre.183 így a MFT 30 hold szántóért cserében a volt nagybirtokosnak hagyta a gyümölcsöst, ami megint csak az újgazdák egy részének ellenkezését váltotta ki.Az újabb fellebbezésnek csak az volt a szépséghibája, hogy mind a harminc nevet, amely szerepelt rajta, egy kéz írta alá.184

Elvitték Mesterházy teheneit is. Ötöt az anyadisznókkal együtt még a háború alatt, méghozzá béresei, Vámosi Antal, Hajas Lajos, Gecsei Sándor és Takács József azzal az ürüggyel, hogy az oroszok elől mentik őket. A megmaradt nyolcat pedig a földosztáskor vették köztulajdonba.185 A tehenek sorsáról nem tudni, de sok jó nem várhatott rájuk. Erre utal az, ami a Walla Tibortól elvett két ökörrel történt. Öt juttatott kapta őket, ennek az lett a következménye, egyikük sem érezte magáénak őket. Mindegyik csak dolgoztatta őket, egyik állat elhullott, ekkor a jegyző a másikat legeltetni rendelte, de az egyik gazda onnan is elvitte, a másik pedig szintén magának követelte.186 A történet vége nem ismert, de gondolni lehet, hogy a második ökör sem volt hosszú életű. Természetesen a kommunisták előretörésével sorra vesztek el Mestreházy egyéb javai: a pajta, a mezőgazdasági eszközök, végül a ház is. 1949-re az ő birtoka is „elolvadt".

Nagyesztergáron a Purgly-vagyon került kiosztásra. Purgly Pál özvegye nem a faluban élt. A házat az orosz katonák szállták meg, és 1946 novemberéig tartózkodtak ott. Állataikat a gyümölcsösben legeltették, s mivel 6 lovuk, 20 marhájuk és 60 sertésük volt, elhordták az újgazdák takarmányát, és feletették velük. Részegen rakétákkal lövöldöztek, ennek során 1946 áprilisában felgyújtották a 200 m hosszú sertéshizlaldát, amely porig is égett. Minden este voltak ilyen mulatságok, nem egyszer a házak közé is estek a rakéták. Amikor kivonultak, mindent, ami, mozdítható volt, és amit még nem tettek tönkre, vagy nem tüzeltek el, magukkal vittek.187

Purglyné a földreform során kevesebbet tarthatott meg, mint a többiek, mert a 100 holdba beleszámították a badacsonytomaji birtokon lévő szőlőket is. így a 4 kh 1209 négyszögöl kert mellett körülbelül 10 kh szilvafás, (igen rossz állapotban a front és a köztük legelő állatok okozta károk miatt), 12 hold szántó maradt vissza. 188 A háborús károk a szeszgyárat is oly mértékben megrongálták, hogy nem volt érdemes helyreállítani. Mivel a család Budapesten élt, a birtokot 1948-ban a Bábolnai Állami Gazdaságnak adták ki haszonbérbe. A bábolnaiak bérelték a szomszédos Veim-pusztát is, ez lett a későbbi Nagyesztergári Állami Gazdaság magva.189 A Purgly-család soha többé nem tért vissza Nagyesztergárra, 1956-ban Svájcba disszidáltak.190

A birtokreform nem csak a nagybirtokosokat, hanem a volksbundistákat is érintette. Az ő javaikat kártérítés nélkül vették el. 21 volt volksbundista vagyona (azaz földje, háza, élő és holt mezőgazdasági felszerelései) esett a rendelet hatálya alá. Áment György (8 kh 400 négyszögöl), Áment József (3 kh 1564 négyszögöl), Endresz József (5 kh 1366 négyszögöl), Fellenbeck Mihály (2 kh 628 négyszögöl), Pfisztner János (4 kh 51 négyszögöl), Hanich Antal (11 kh 295 négyszögöl), Keserű Ferenc (7 kh 443 négyszögöl), Kitzberger Károly (5 kh 928 négyszögöl), Redling György (8 kh 128 négyszögöl), Scheier Ferenc (8 kh 444 négyszögöl), Kaufmann János (1 kh 441 négyszögöl), Kitzberger János és Károly (11 kh 1095 négyszögöl), Kadosa (Müller) János (181 négyszögöl), Veinperl Teréz (1 kh 513 négyszögöl), Juhász Jánosné (200 négyszögöl), Aschenbrenner Ferenc (321 négyszögöl), Szemmelveisz József (300 négyszögöl), Mojzes József (300 négyszögöl), Ringhoffer János (400 négyszögöl), Veinperl István (412 négyszögöl), Czverencz Józsefné (412 négyszögöl). A listát a KFB állította össze, és az elkobzott javak az Országos Földalapot illették, csak használatra lehetett kiadni a juttatottaknak, Redling György házát pedig községházának igényelték191 Ha összevetjük ezeket a neveket a Németországba kitelepültekkel, akkor azt látjuk, hogy csak Veinperl Teréz, Juhász Jánosné, és Czverencz Józsefné nem volt menekült, a többiek vagyonát így könnyű volt kiosztani. Bár később sokan hazatértek az 1944-ben elmenekültek közül, javaikat nem kapták vissza. Például Hanich Antalnéról tudjuk, hogy 1945. június 19-én jött haza, és tiltakozott az ellen, hogy volksbundistává nyilvánították, és birtokát Hanich Istvánnak juttatták.192

Az elkobzott földeket a községi földigénylő bizottság osztotta ki az igénylők között. Ez a spontán földfoglalások után 1946. január 8-án alakult meg a nagyesztergári községházán. Elnöke Ivanics Ferenc földműves lett, tagjai Nagyesztergárról Kitzberger József törpebirtokos, Bittmann János kőműves, Horeczki János földműves, Kardosrétről Takács Ferenc cipész, Városi Antal gazdasági alkalmazott, Szolnoki József cserepes, Flóramajorból pedig Horák János gazdasági alkalmazott lettek. Az ő feladatuk volt az igénylők összeírása.

A KFB 1946 elején terjesztette elő a MFT-nak a juttatási névsort, és ez alapján született 1946. január 28-án a K. Nagy István elnök és Enyedi Károly, Ujj József, Bányai Lajos és Cselényi János tagok által aláírt határozat. A juttatásnál azt vették figyelembe, hogy a gazdasági cselédek 10, egyéb igénylők 9, iparosok 3 holdat kaptak, ehhez jött még gyermekenként 1-1 hold. A katolikus egyház összesen 30 holdat kaphatott volna, mivel eddig nem volt birtoka, ebből 15 hold volt a lelkészé, 10 hold a kántoré, és 5 hold a harangozóé. De mivel külön harangozó nem volt, ezért csak 25 holdat juttattak.

 

NAGYESZTERGÁR község

Nagyesztergár község általános felhasználási tervrajza (1945. október)

 

I. számú táblázat:

Nagyesztergári földbirtokhoz juttatottak 1945-ben:

A juttatott neve kora Felesége foglalkozása juttatott föld (kh)
Ament Lőrinc 40 Maródi Teréz iparos 3
Áment István 42 Kitzberger Teréz törpebirtokos 2
"Ács Péter 34 Farkas Ilona gazdasági alkalmazott 10
ifi. Csipszer Mihály 32 Horváth Aranka gazdasági alkalmazott 9
id. Csipszer Mihály 65 Barka Anna gazdasági alkalmazott 11
Csillag József 47 Szabó Lóri gazdasági alkalmazott 8
Dunai Ferenc 30 Sógorka Erzsébet napszámos 5
Dobos Mihály 35 Scheier Krisztina napszámos 10
Dobos József 42 Jani Mária napszámos 5
Bittmann János 32 Ring Mária kőműves 3
Fillér, Antal 36 Pucsek Róza gazdasági alkalmazott 10
Forsthoffer István 36 Ring Ilona földműves 9
Gärtner István 48 Müller Mária gazdasági alkalmazott 10
Horecki János 46 Istenes Erzsébet földműves 10
Fazekas Lajos 44 Ganzler Teréz cipész 3
Hertner Antal 38 Klesitz Emma kovács 3
Haász János 30 Rein Emma törpebirtokos 10
Ivanovics István (orosz állampolgár) 29 Birkner Róza gazdasági alkalmazott 6
Istenes Ferenc 42 Pfisztner Mária törpebirtokos 4
Ivanics Ferenc 48 Müller Katalin földműves 12
Jani Mihály 40 Ringhoffer Erzsébet szabó 3
Jani Ferenc 37 Fellenbeck Erzsébet napszámos 5
Jani György 32 Gurdon Anna földműves 10
Jani János 34 Ugi Mária gazdasági alkalmazott 10
Jencski Ferenc 38 Léman Mária gazdasági alkalmazott 10
Kiss István 37 Dávid Teréz gazdasági alkalmazott 10
Kövér János 28 Jelencsics Margit gazdasági alkalmazott 10
Krén József 46 Libis Mária földműves 3
Kitzberger József 45 Forsthoffer Anna törpebirtokos 2
Kitzberger Jakab 53 Teli Katalin törpebirtokos 2
Kovács József 27 Szemmelveisz Teréz napszámos 10
Lémann János 38 Szabó Erzsébet gazdasági alkalmazott 10
Mohácsi János 37 Csipszer Anna gazdasági alkalmazott 10
Maurer József 35 Grazinger Mária gazdasági alkalmazott 6
Márhoffer József 45 Stenger Mária törpebirtokos 6
Németh Imre 26 Tipold Margit napszámos 5
Nagy Miklós 27 Máj Julianna útőr 5
Németh István 47 Sós Katalin gazdasági alkalmazott 10
Redling István 38 Áment Mária törpebirtokos 8
Redling György 41 Hannich Katalin törpebirtokos 10
Ring Györgyné 55 Szül. Serfőző Mária törpebirtokos 5
Spirk József 24 Stell Mária napszámos 9
Strungár Mihály 58 Závori Mária gazdasági alkalmazott 10
Szelthoffer Gyula 39 Lak Anna gazdasági alkalmazott 10
Szvoboda Ferenc 37 Kecskés Katalin napszámos 5
Socken János 43 Tipold Katalin törpebirtokos 5
Szelthoffer József 42 Vadász Julianna gazdasági alkalmazott 10
Szautner Ferencne 38 Szül. Tipold Teréz földműves 3
Scheuer Antal 53 Gál Anna törpebirtokos 5
Tipold József 55 Máj Teréz gazdasági alkalmazott 11
Tremmer József 49 Ganzler Mária napszámos 5
Varga József 46 Vadász Mária földműves 8
Zsámboki Jenő 29 Závori Erzsébet napszámos 11
Áment József 42 Kugler Julianna törpebirtokos 5

 

II. számú táblázat:

Kardosréti földhözjuttatottak

A juttatott neve kora Felesége foglalkozása juttatott föld (kh)
Albert János 55 Nőtlen cserepes 3
Bolla Jenő 41 Bognár Mária gazdasági alkalmazott 10
Döme József 32 Stangl Mária gazdasági alkalmazott 12
Fekete Sándor 39 Andrási Rozália gazdasági alkalmazott 7
Fazekas József 48 Libis Mária gazdasági alkalmazott 14
Göndöcs József 41 Hakstul Emma gazdasági alkalmazott 8
Gecsei Sándor 32 Török Teréz gazdasági alkalmazott 9
Hajas Lajos 28 Szántó Mária gazdasági alkalmazott 11
Horák Mihály 44 Kúti Katalin gazdasági alkalmazott 7
Holczmann Miklós 57 Nagy Emma ács 1
Horák János 34 Horváth Mária gazdasági alkalmazott 14
Juhász Ernő 39 Janka Mária kőműves 3
Héroszt Jánosné     háztartásbeli 2
Karsai Sándor 42 Karkusz Mária gazdasági alkalmazott 15
Kukoda Viktor 56 Jani Katalin gazdasági alkalmazott 10
Kapelner János 66 Horák Karolin kőműves 3
Lakk János 43 Braustetter Anna gazdasági alkalmazott 10
Nagy György 60 Holczmann Erzsébet cserepes 1
Papp Gyula 42 Vessző Júlia gazdasági alkalmazott 11
Réger József 66 Réger Irén iparos 3
Réger Károly 39 Szabó Erzsébet cserepes 3
Réger Mihály 72 Sömjén Rózsa iparos 3
id. Rimái Sándor 60 Svéger Gizella kőműves 3
Radányi Jakab 33 Nagy Margit cserepes 1
Ring János 55 Lengyel Ilona gazdasági alkalmazott 10
Reiter Károly 45 Karsai Júlia gazdasági alkalmazott 15
Reiter István 43 Szabó Júlia gazdasági alkalmazott 15
Somogyi Ödön 42 Beck Mária gazdasági alkalmazott 8
Sági Ferenc 32 Gremsperger Teréz gazdasági alkalmazott 6
Sági Ferenc 60 Mrázik Margit gazdasági alkalmazott 12
Szommer György 46 Aschenberger Anna kőműves 3
Somodai Ferenc 40 Mintler Katalin gazdasági alkalmazott 10
Szappanos Ödön 36 Sági Margit kőműves 3
Svéger János 53 özvegy cserepes 3
Szolnoki József 50 Bacher Berta cserepes 3
Szálai Dezső 61 Gál Mária gazdasági alkalmazott 9
Takács József 33 Panyi Mária gazdasági alkalmazott 2
Takács Gyula 36 Vince Júlia gazdasági alkalmazott 9,5
Török István 34 Kukoda Mária gazdasági alkalmazott 9
Takács Ferenc 34 Szálai Piroska cipész 3
Takács Ferenc 41 Molnár Mária gazdasági alkalmazott 12
Török József 25 Papp Erzsébet gazdasági alkalmazott 11
Vessző István 33 Lőrincz Erzsébet gazdasági alkalmazott 12
Vadász Károly 40 Szakái Anna gazdasági alkalmazott 15
Vörösházi János 51 Akscher Karolin gazdasági alkalmazott 9
Kurucz Mihály 32 Takács Anna cipész 3
Városi Antal 43 Nagy Erzsébet gazdasági alkalmazott 14
Római katolikus egyházközség       25

 

Később újabb igénylőket írtak fel:

Rémi József (neje: Németh Katalin, 7 kh), Szirbek Nándorné (2), Horváth József (neje: Reiter Mária, 10 kh), Gyarmaty Raimond (1), Török János (5), Kovács István (3), Vasúti Lajos (3), Hajas István (5), Réger Rezső (5), Bors Ferenc (3), Sági József (12).

Összesen: 835,5 kataszteri holdat osztottak ki. De ebből Nagy Miklós, Réger Mihály, Albert János, Kovács István, Török János, Vasúti Lajos, Hajas István, Réger Rezső, Bors Ferenc és Sági József földjét az Állami Földalap javára telekkönyvezték, míg Gecsei Sándor, Horák Mihály, Herbszt Jánosné, Kukoda Viktor, Lak János, Nagy György, Radányi Jakab és Sági Ferenc lemondtak a nekik juttatott birtokról, mert nem tudták megművelni.

Nagyesztergáron és Kardosréten 41 házhelyet igényeltek: Takács Ferenc, Sági Ferenc, Bálint István, Szerdahelyi Jenő, özv. Horecki Isrvánné, Schőnig Imre, Kövér János, Kiss István, Maurer József, Szelthoffer József, Fillér Antal, Csillag Antal, Jani János, Jencski Ferenc, Zsámboki Jenő, Magyar Imre, id. Francz Mihály, Fenk József, Áment József, Vörösházi György, Pénzes József, Bittmann János, Kitzberger József, Áment Lőrinc, Kovács József, Dunai Ferenc, özv. Hoffer Ferencne, ifj. Csipszer István, Spirk József, Németh Imre, Nagy Miklós, Gáspár János, Szálai Gyula, Ihász János, Radányi Jakab, Paniti Péter, Szommer György, Kurucz Mihály, Lak János, Horváth József, és a plébánia.

A juttatási névsorban viszont csak a következő 26 név szerepel: Döme József, Fazekas József, Fekete Sándor, Hajas István, Hajas Lajos, Horák János, Kovács István, Papp Gyula, Reiter Károly, Ring János, Szálai Dezső, Takács Ferenc, Takács Gyula, Török István, Török József, Városi Antal, Vessző István, Vörösházi János, Bolla Jenő, Karsai Sándor, Sági Ferenc, Török János, Vadász Károly, Vasutas Lajos, Somogyi Ödön, Takács József.

19 házat elkoboztak a volt Volksbund tagoktól, ezeket a következő igénylőknek osztották ki: Redlinger György, Forsthoffer István, Varga József, Ivanics Ferenc, Gerván Miklós, Ács Péter, Jánosi Lajos, Hertner Antal, Horecki János, Dobos Mihály, Jani Ferenc, özv. Horecki Ferencne, Szelthoffer Gyula, Jani Mihály, Strungár Mihály, Jelencsics Kálmán, id. Gärtner István, Németh István, és községháza részére.193

Ugyanakkor voltak olyan igénylők, akik nem kerültek egyből a listára. Kardosréten Kovács István (gazdasági alkalmazott négy eltartottal), Török János (gazdasági alkalmazott 6 eltartottal), Vasúti Lajos (gazdasági alkalmazott 3 eltartottal), Fazekas Mihály (gazdasági alkalmazott 2 eltartottal), Horváth József (kertész 6 eltartottal), Takács Ferenc (Walláék volt intézője), Kántor László, Sági József (75%-os hadirokkant), Réger Rezső (napszámos 8 eltartottal), Szirbek Nándorné (törpebirtokos), Rimái Sándor (rendőr), Bors László (frontkatona), Fekete Sándor (gazdasági alkalmazott 7 eltartottal) és Bors Ferenc (8 eltartottal) 1946 február 27-én panasszal fordultak ez ügyben a MFT-hoz.194 Néhányuk utólag juttatott lett, de közülük többeket azért nem vettek fel a listára, mert egyedülállók voltak.

A kiosztott földek sem okoztak mindig egyértelmű örömöt, sokan kénytelenek voltak visszaadni őket, mert nem rendelkeztek a megmunkálásukhoz szükséges eszközökkel és állatokkal.195

Külön történet a putrimajori ciszterci apácák földbirtoka. A ciszterci rend női tagozata 1944 nyarán alakult meg, és a zirci apát ígért is nekik 40 hold földet, de a földosztás miatt nem állt módjában teljesíteni az ígéretet. Ezért 1945-ben a nővérek, akik 16-an voltak Punk Gabriella vezetésével, Nagyesztergáron igényeltek földet. A helyi illetékes szervek a KFB, a Nemzeti Bizottság, a FKGP, sőt még a MKP helyi vezetői is támogatták az igényt, és megkapták a teljesen romba dőlt Putrimajort, és körülötte 48 kh földet. Az apácák Bakonyboldogasszonynak nevezték el a majort, és munkához láttak. Kézi erővel építettek lakóházat, ólakat, kukoricagórét. Jó terméseredményeket értek el és szorgos munkájukkal jó példával szolgáltak a környékbelieknek. A gondok akkor kezdődtek, amikor véget ért a földbirtokrendezés zavaros időszaka, és a Megyei Földhivatallal jóvá kellett volna hagyatni a juttatást. 1948-ban azonban már nem sok esélyük volt erre. A beadványukra nagy piros betűkkel írták rá: „Nem lehet adni az apácáknak!" A történet vége az lett, hogy 1949. június 8-án államosították az apácák földjeit.196

A kiosztás után Nagyesztergáron 35 kh, Kardosréten 16 kh szántó tartalékföldet hagytak.197 A községnek 60 kh 745 négyszögölt juttattak, 198 kh 811 négyszögöl-t kapott a helyi FMSZ, a többit (175 kh 788 négyszögöl) az állami földalapba helyezték, ezt később a Nagyesztergári Állami Gazdaság vette kezelésbe. A földreform során 1151 kh 1272 négyszögöl föld került új tulajdonos kezébe. 198 A végrehajtás sok gondot okozott, mert a földeket nem mérték fel rendesen, és 1946-tól egyre több bányász költözött a faluba, ez pedig házhelyhiányt okozott. Már 1946 februárjában kérte a dudari bánya, hogy munkásainak, Gáspár Jánosnak, Gremsperger Ferencnek, Balkács Károlynak, Jánosi Lajosnak, Hanich Antalnak, Kadosa Jánosnak, Bachstetter Jánosnak, Stern Jánosnak, Gerván Mihálynak, Taferner Antalnak, Veimperl Istvánnak és Horváth Józsefnek 500 négyszögöl konyhakert kiosztását.199 A nevekből kitűnik, hogy egy részük volt volksbundista, akitől elkobozták a vagyonukat, és kénytelenek voltak a bányánál elhelyezkedni.

A földosztás utáni helyzetet írta le Berczelly Imre telepítési felügyelő 1946. május 29.-i jelentésében. Eszerint a földosztás során a volsbundistáktól a KFB 75 kh-t és 19 házat vett igénybe. Méghozzá oly módon, hogy olyanoknak is osztott, akiknek nem járna a rendelet szerint. 62 család igényelt földet, ezek 80%-a az egykori középbirtokosok gazdasági cselédje volt, és 8-12 holdat kaptak, de lakóházat nem kaptak, mert azok visszamaradtak a középbirtokosoknak. A helyi juttatottakat a volksbundisták házaiba helyezték el, ráadásul a község is igényelt hat házat: paplak, jegyzői lakás, szövetkezeti ház részére (az egykori Hangyaházat), továbbá tanítólakás, községháza és kultúrház céljára.200

A nagyesztergári KFB 1947. február 27-én szűnt meg, mivel az 1947. évi V. te. feloszlatta ezeket a szerveket, és feladataikat a községi elöljáróságok hatáskörébe utalta. Működése alatt a bizottság nem oldotta meg azokat a problémákat, melyek elintézésére hivatott volt. Mind a földosztást, mind a házhelykiosztást csak félig-meddig végezte el. Ezért Illés László főjegyző javasolta a KFB újjáalakítását.201 Az újgazdák számára ezután Deutsch Ferenc bírónak kellett volna kiadnia a földeket, eszközöket és állatállományt, de ő erre azt válaszolta, „nem akarja és nem tudja".202

Így a földrendezés még 1948-ra sem lett kész, mert amikor a dudari bánya újabb munkásainak kért lakást, azt a választ kapta, hogy amíg nincs végleges földbirtokrendezés, nem adhatnak lakásokat.203

A földosztás eredményéről szólva meg kell állapítani, hogy jó és rossz oldalai is voltak. Pozitívumként értékelhető, hogy sok, eddig nincstelen embert földhöz juttatott, megteremtette számukra a felemelkedés lehetőségét, bár a következő rendszer majd elveszi ezt tőlük. Ugyanakkor negatívum volt az, hogy a kiosztó föld mennyisége sokszor nem volt elég egy-egy család fenntartásához, az így létrejött törpebirtokok termelékenysége sem érte el a kívánt szintet, és az ország gazdaságának hamarosan hiányoztak a jól szervezett nagybirtokok.

 

 

2. Kitelepítés

 

A második világháborúban győztes hatalmak a rendezés során bevezették a kollektív bűnösség elvét. Eszerint egyes nemzetek kollektíven felelősek a háborúért, és ennek megfelelően meg kell büntetni őket. Ez az elv remek alkalmat kínált a német uralom alól felszabadult országoknak, hogy megszabaduljanak kellemetlen nemzetiségeiktől. Elsősorban a németektől, de idesorolták a magyarokat, tatárokat, litvánokat, stb. Magyarországon a svábságot kiáltották ki kollektív bűnösnek, amire okot a Volksbund-szervezkedés adott.

A 12330/1945 kormányrendelet határozott a magyarországi németség Németországba való kitelepítéséről. Eszerint mindazok, akik SS-tagok, volksbundisták, német nemzetiségűek, német anyanyelvűek, vagy nevüket visszanémetesítők voltak, kitelepülésre kötelezettekké váltak. Most vált fontossá, ki mit íratott be az 1941-es népszámláláskor nemzetiségnek vagy anyanyelvnek. S bizony a hatóságok nem nagyon méltányolták az olyan kérelmeket, mint Bachstetter Józsefé volt, miszerint csak azért írta be magát német anyanyelvesnek 1941-ben, mert az összeíró azt mondta neki, nem számít, mit ír be.204

A rendelet mentességeket is meghatározott: nem kellett kitelepülni az anyanyelvesek feleségének, gyermekeinek, és 65 évnél idősebb szüleinek, azon anyanyelveseknek, akiket üldöztek nemzethűségükért, továbbá azoknak, akik 1940 óta szakszervezeti tagok vagy demokratikus pártok tagjai voltak.205 Később, 1947-ben tovább bővítették a mentesítettek körét. Eszerint azon ipari, mezőgazdasági és bányamunkások, akik nem voltak Volksbund-vezetők, SS-tagok, vagy nem németesítették vissza nevüket, nem kerültek kitelepítésre. Ugyanez vonatkozott azokra a falusi iparosokra, akik helyben nélkülözhetetlenek voltak. Ekkor már azt is megengedték, hogy az anyanyelveseknek, lehetőség szerint, visszajuttassák a házat és 10 kh földet.206 Ez történt 1948-ban Áment Józseffel és id. Bachstetter Józseffel is, mindketten visszakapták házukat, miután az addig ott lakó telepes visszaköltözött eredeti falujába.207

 

Dobos Mihály és családja (1940-es évek)

 

A rendelet hatálybalépése (1945. december 29.) után a kitelepítendők vagyonát leltárazták, és zár alá vették. A tulajdonos csak szükségleteire használhatott el tüzelőt és élelmiszert. Aki ezt megszegte, akár tízévi fegyházat is kaphatott.208

A kitelepítendők körét az 1945-ben felállított Népgondozó Hivatal határozta meg. Ez járásonként háromtagú igazoló bizottságokat állított fel, amelynek az elnöke jogvégzett, a helyi viszonyokat ismerő személy volt, két segítője pedig a járási nemzeti bizottság egy magyar és egy demokratikus érzelmű német tagja volt. Az eljárást az igazolandó személy jelenlétében folytatták le, kivéve, ha elmenekült az illető. A volksbundista vezetőktől teljes vagyonukat elkobozták, és internálták őket (Nagyesztergáron erre nem került sor, mert Redling György és Pfisztner János is időben Németországba menekült, és haza sem tértek). Az egyszerű volksbundisták vagyonát is elkobozták, emellett munkaszolgálatra kötelezhették, és ha szükséges volt össze lehetett költöztetni őket más családokkal. Erre már volt példa a községben. A következő kategóriát a Volksbunddal rokonszenvezek alkották, az ő vagyonuk megmaradt, de szükség esetén a KFB igénybe vehette birtokukat, és kötelesek voltak befogadni a házukból kitett aktív volksbundistákat.209 A kitelepítés az állampolgárság elveszítésével járt.210

A rendelet végrehajtása természetesen nem ment egyik napról a másikra. Sokakat felírtak, aztán nem kevés embert ilyen-olyan indokkal mentesítettek. A legtöbben elmentek a dudari bányához dolgozni. 1946. szeptember 7-én az Olaszfaluban ülésező Pajor Gyula vezette mentesítő bizottság 43 személyt vett ki a rendelet hatálya alól, mert a családfő bányász volt:211

  1. Kadosa János (1890, a, n, Vb, Hunyadi u. 48.)* és felesége (1898) valamint gyermekeik: József (1929), Teréz (1933)
  2. Hanich Antal (1895, a, n, Vb. Rákóczi u. 67.) és felesége (1895) valamint gyermekeik: Antal (1922), Lőrinc (1926), Anna (1928), Erzsébet (1930), Teréz (1932), Katalin (1936)
  3. Pacher József (1928, a, n, Rákóczi u. 68.) és anyja Pacher Györgyné (1885)
  4. Sterl János (1897, a, n, Vb, Rákóczi u. 79.) és felesége (1897), valamint gyermekeik: Mária (1931), Karolin (1936)
  5. Taferner Antal (1906, a, n, Vb, Ányos u. 126.) és felesége (1903), valamint gyermekeik: Mária (1930), Emma (1939), Erzsébet (1942), és anyja Taferner Józsefné (1880)
  6. Weinper István (1893, a, n, Vb, Ányos u. 134.) és felesége (1899), valamint gyermekeik: Anna (1926), István (1928), József (1933), Péter (1936)
  7. Weinper Márton (1901, a, n, Vb, Ányos u. 142) és felesége (1907), valamint gyermekük, Mária (1938), és apja id. Weinper Márton (1869)
  8. Endresz József (1893, a, n, Vb, Rákóczi u. 60.) és felesége (1893), valamint gyermekük, József (1926)
  9. Bachstetter Márton (1890, a, n, Vb, Rákóczi u. 77.) és felesége (1897), valamint gyermekeik: János (1920), Ernő (1932), Ferenc (1938), Márton (1939)

*A betűk az 1941-es népszámláláskor vallottakra utalnak: a = német anyanyelvű; n = német nemzetiségű; Vb = volksbundista, SS = SS-katona

 

Két nap múlva újabb 81 fővel toldotta meg az igazolóbizottság a jegyzéket, az itt felsoroltak közül Jani Ferenc bányászként szerepel, míg a többiek vasúti szakmunkásként, vagy mindenféle külön jelzés nélkül lettek mentesítve:212

  1. Jani Ferenc (1895, a, n, Vb, Ányos u. 133.) és felesége (1898), valamint gyermekük Ferenc (1933)
  2. Keserű István (1895, a, n, Vb, Rákóczi u. 52.) és felesége (1900), valamint gyermekeik: István (1921), József (1931), Mónika (1940)
  3. Keserű József (1892, a, n, Vb, Ányos u. 5.) és felesége (1896), valamint gyermekük: József (1927)
  4. Pfisztner Antal (1914, a, n, Vb, Ányos u. 145) és anyja Pfisztner Jánosné (1885)
  5. özv. Hanich Istvánné (1887, a, n, Ányos u. 31) és lánya Valler Istvánné (1910), valamint unokái István (1930), Román (1933), Mihály (1938)
  6. Pfisztner Ferenc (1922, a, n, Hunyadi u. 33.) és anyja özv. Pfisztner Józsefné (1901), valamint testvérei József (1933), Anna (1935)
  7. Pfisztner Márton (1886, a, n, Vb, Ányos u. 27.) és felesége (1899), valamint gyermekeik: Lujza (1929), Erzsébet (1937), és anyósa özv. RedlingKárolyné(1873)
  8. Bachstetter István (1920, a, n, Vb, SS, Rákóczi u. 54.) és anyja özv. Bachstetter Antalné (1883), testvére, Antal (1903), sógornője (1909), és az ő gyermekük, Erzsébet (1930)
  9. Bachstetter Károly (1912, a, n, Vb, Ányos u. 80.) és felesége (1914), valamint gyermekük Teréz (1944)
  10. Czverencz József (1898, a, n, Vb, Hunyadi u. 30.) és felesége (1898), valamint gyermekeik: József (1927), Ferenc (1931), Magdolna (1937), és szülei: Czverencz Ferenc (1873) és felesége (1875)
  11. Stenger János (1888, a, n, Vb, Hunyadi u. 34.) és felesége (1895), valamint gyermekük Vendel (1919)
  12. Fellenbeck István (1905, a, n, Vb, Ányos u. 78.) és felesége (1908), valamint gyermekeik: István (1930), Ferenc (1932), Károly (1934), Imre (1937), Mihály (1940), és szülei Fellenbeck Mihály (1862) és felesége (1867)
  13. Fillér István (1895, a, n, Vb, Rákóczi u. 81.) és felesége (1890), valamint gyermekeik: Erzsébet (1929), László (1941)
  14. Szautner Józsefné (1911, a, n, Ányos u. 84.) és gyermekei: József (1931), Júlia (1931), Regina (1934), György (1945),
  15. Bachstetter Lajos (1920, a, n, Vb, SS, Ányos u. 88.)
  16. Gärtner István (1909, a, n, Vb, Ányos u. 87.) és felesége (1911), valamint gyermekeik: Anna (1936), István (1937), és apja Gärtner Mihály (1865)
  17. Keserű Ferenc (1892, a, n, Rákóczi u. 59.) és felesége (1901), valamint gyermekük Magdolna (1924)
  18. Ifj Neheli János (1901, a, n, Vb, Ányos u. 23.) és felesége (1909), valamint gyermekeik: Ferenc (1928), Teréz (1930), Matild (1933), Károly (1939) és szülei id. Neheli János (1868) és felesége (1876)
  19. Máhrhoffer Mária (1931, a, n, Ányos u. 140.)

A mentesítés azonban nem jelentett végleges biztonságot, mert az 1948-as kitelepítési jegyzékben újra szerepel Hanich Antal és családja, Sterl János és családja, Keserű József és családja, Keserű Ferenc és családja, Pfisztner Márton és családja, Gärtner István és családja, Bachstetter Lajos, Pfisztner Antal és édesanyja, Pfisztner Ferenc és családja, Stenger János és családja, Czverencz József és családja, Neheli János és családja.

Érdekes özv. Bachstetter Ferencné Stenger Erzsébet kérvénye, mert belőle egy egész család felemelkedésének története bontakozik ki. A szülei Stenger István és Haas Teréz kivándoroltak Amerikába dolgozni. - Ez nem volt egyedüli a faluban, például Baumgartner Nándorné Bachstetter Anna 1918-ban New Yorkban született, mert az ő szülei is ott dolgoztak213 Két évtizedes munkával összeszedtek 2625 $ keresetet. Ebből vettek telket Nagyesztergaron, és saját kezükkel építettek rá házat. Az 1941-es népszámláláskor az apa német nemzetiségűnek vallotta magát, míg a felesége és lánya magyarnak és magyar anyanyelvűnek. A szülők 1947. szeptember 10-én, a kitelepítést módosító rendelet előtt 10 nappal lányuknak ajándékozták a birtokot, s mivel az apa már betöltötte a 65. évét ezért, ő is mentesült a kitelepítés alól. A MFH 1949. január 4-én jóváhagyta az ajándékozást,214 de az elkövetkező rendszerben nem sok örömük telt Stengeréknek abban, hogy Magyarországon maradhattak.

Az első leltárazásra is csak 1946. szeptember 26-án került sor, ezt követte 1947. július 15-16-án a következő, majd miután sokan ki tudtak bújni az első két akció alól, 1947. szeptember 23-24-én a végleges.

A leltár kiterjedt az épületekre (részletesen véve azok anyagát, tetőzetét, helyiségeit, a gazdasági épületeket), az állatokra (számukra, fajukra, súlyukra, ismertető jeleikre), gazdasági eszközökre, élelmiszerekre, takarmányra, bútorokra, ruhákra, és minden egyéb ingóságra. Nyolc bizottság járta a falut. Ezek mindegyike négytagú volt: egy embert a Földművelésügyi Minisztérium, egyet a pénzügyigazgatóság, egyet a rendőrség, és egyet a falu elöljárósága delegált. A leltár felvételekor a tulajdonosnak is jelen kellett lenni.215

 

Leltár (1947. szept. 23.)
 
 
Épület és belsőségi ingatlanleltár (1948)

 

Eddigre azok, akik tudták, milyen sors vár rájuk, igyekeztek vagyonukat valamilyen módon megmenteni (a törvény szerint csak 60 kg poggyászt vihettek magukkal). Az 1947 nyári leltárazáskor például Baumgartner Nándorné, Czverencz Ferenc, Maár Nándorné, Müller János és Baumgartner János kivitték az állataikat Kőhegypusztára Baumgartner Mihályhoz, hogy így kerüljék el 9 marhájuk összeírását. A dolog azonban a rendőrség tudomására jutott, akik zár alá vették az állatokat.216 Más feljelentésben is szerepel, hogy a volksbundisták éjjel teherautószám fuvarozzák el a disznóikat, más falvakba hajtják teheneiket, és hordják át a bútoraikat a kitelepítésre nem kerülőkhöz.217

A helyi UFOSZ (Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége) figyelte legéberebben, mit csinálnak a kitelepítésre kötelezettek. Követelték, hogy már a kitelepítés előtt vegyék el a svábok eszközeit, mert megrongálják őket. Sérelmezték, hogy a rendőrség a lefoglalt állatokat más falvakba adta, holott még a helyi igények sem lettek kielégítve. Azt állították, hogy így nem lehet dolgozni, a nyomaték kedvéért azt is hozzátették, ők a MKP-ra szavaztak.218 Pedig az ellenőrzés szigorú volt, az 1947-es termést mindjárt cséplés után elvették a volksbundistáktól, és közös raktárba vitték.219

A zárlat és az elkobzás kiterjedt az ingóságok mellett a lakóházakra is, annál is inkább, mert a betelepülők miatt lakáshiány alakult ki a faluban. Nemcsak a kitelepítettek, de nem egy esetben az itthon maradt egykori német nemzetiségűek, anyanyelvesek, volksbundisták házait is elvették. Mint az alábbi adatok is mutatják, majdnem minden második házat elvettek a tulajdonosától:220

Keserű József- Ányos u. 5.

id. Áment József - Ányos u. 7.

Majer György - Ányos u. 8.

özv. Kikl Ferencné - Ányos u. 9

Kitzberger Károly - Ányos u. 11.

id. Neheli János - Ányos

u. 13. és Ányos u. 23

Kitzberger Jakab - Ányos u. 19

Bachstetter János - Ányosu.21

Scheier Ferenc - Ányos u. 22.

Kitzberger József - Ányos u. 24

Hanich Antal - Ányos u. 25.

Pfisztner Márton - Ányos u. 27.

Redling György - Ányos u. 28.

Czverencz Ferenc -Ányos u. 30

Pfisztner Józsefné - Ányos u. 33

Stenger János - Ányos u. 34

Ringhoffer Lőrincné - Ányos u. 35

Katzer József - Ányos u. 38.

Deutsch Ferenc - Hunyadi u. 40

Scheier Antal - Hunyadi u. 44.

Müller Antal - Hunyadi u. 46 és 47/a

id. Scheier János - Hunyadi u30

Bachstetter Antal -Hunyadi u. 54/a

Maár Nándorné - Hunyadi u.55.

Redling Péter - Hunyadi u. 56.

Keserü Ferenc - Rákóczi u. 59.

Márhoffer József - Rákóczi u. 62

Mika Antalné - Rákóczi u. 63.

Istenes Ferenc - Rákóczi u. 64.

Baumgartner Ferencné - Rákóczi u. 65.

Scheier József - Rákóczi u.66.

Hanich Antal - Rákóczi u. 67.

Vörösházi György - Rákóczi u. 77/a

Sterl János - Rákóczi u. 79/b

Gärtner Mihály - Ányos u. 87/b

Bachstetter Lajos - Ányos u.88.

Áment Györgyné - Ányos u. 92.

Tipold Józsefné - Ányos u. 93.

Waller József - Ányos u. 94.

Grátzinger Lőrinc - Ányos u. 95.

Haász Jánosné - Ányos u. 95/a

özv. Hanich Ferencné - Ányos u. 105.

Aschenbrenner Ferenc - Ányos u. 106

Áment Vendel - Ányos u. 108

Fellenbeck Mihály -Ányos u. 111

Gärtner József - Ányos u. 114.

Tipold János - Ányos u. 123.

ifj. Mojzes József - Ányos u. 124

Ringhoffer János - Ányos u. 130.

Pfisztner János - Ányos u. 132.

Scheier Vendel - Ányos u. 135.

Birkner Péter - Ányos u. 137.

özv. Czverencz Józsefné - Ányos u. 138.

Áment József - Ányos u. 139.

özv. Pfisztner Jánosné - Ányos u. 145.

A teljes tulajdonváltozást mutatja, hogy a kitelepítésben valamilyen módon érintett családok közül csak kettő tarthatta meg a házát: Bachstetter József (Ányos u. 10.) és Czverencz Jakab (Hunyadi u. 53.)

A kitelepítettek végleges listáját 1948. január 16-án állította össze egy a Belügyminisztériumból kiküldött, dr. Pók Lajos vezette öttagú bizottság. 215 személyt köteleztek kitelepítésre:221

 

III. számú táblázat:

A Nagyesztergárról kitelepítettek jegyzéke (1948. január 16.):

Sor sz Név Szülétési év anyja neve lakcím Kitelepítés oka
1. id. Mayer György 1876 Péter Teréz Ányos u. 8. N.
2. ifj. Mayer György 1911 Valler Mária Ányos u. 8. N. Vb.
3. ifj. Mayer Györgyné Kikl Erzsébet 1917 Holczinger Anna Ányos u. 8. N.
4. Mayer József 1941 Kikl Erzsébet Ányos u. 8. N.
5. özv. Kikl Ferencné Holczinger Anna 1884 Szautner Mária Ányos u. 9. N.
6. Kikl Jakabné Polt Mária 1920 Bittmann Anna Ányos u. 9. N.
7. KiklJakab 1911 Holczinger Anna Ányos u. 9. N. Vb.
8. Kikl Mária 1940 Polt Mária Ányos u. 9. N.
9. Kikl József 1917 Holczinger Anna Ányos u. 9. Vb. SS
10. Redling Károly 1897 Bachstetter Anna Ányos u. 10. A. Vb.
11. Redling Károlyné Bachstetter Emma 1906 Nyúl Judit Ányos u. 10. A.
12. Redling József 1922 Bachstetter Emma Ányos u. 10. A.
13. Redling Anna 1927 Bachstetter Emma Ányos u. 10. A.
14. Redling Károly 1930 Bachstetter Emma Ányos u. 10. A.
15. Neheli Ferenc 1909 Redling Katalin Ányos u. 13. A. Vb.
16. Neheli Ferencné Áment Teréz 1913 Bachstetter Teréz Ányos u. 13. A.
17. Neheli Klára 1940 Áment Teréz Ányos u. 13. A.
18. Bachstetter János 1891 Kikl Erzsébet Ányos u. 21. N. Vb.
19. Bachstetter Jánosné Stuffer Katalin 1897 Amberg Katalin Ányos u. 21. N.
20. Bachstetter Magda 1924 Stuffer Katalin Ányos u. 21. A.
21. Bachstetter János 1927 Stuffer Katalin Ányos u. 21. N.
22. id. Neheli János 1869 Schwager Anna Ányos u. 23. N.
23. id. Neheli Jánosné Redling Katalin 1876 Redling Anna Ányos u. 23. N.
24. ifj. Neheli János 1901 Redling Katalin Ányos u. 23. N. Vb.
25. ifj. Neheli Jánosné Pfisztner Mária 1909 Áment Mária Ányos u. 23. N.
26. Neheli Ferenc 1928 Pfisztner Mária Ányos u. 23. N.
27. Neheli Teréz 1930 Pfisztner Mária Ányos u. 23. N.
28. Neheli Matild 1933 Pfisztner Mária Ányos u. 23. N.
29. Neheli Károly 1939 Pfisztner Mária Ányos u. 23. N.
30. Kitzberger József 1901 Bachstetter Erzsébet Ányos u. 24. N.
31. Kitzberger Józsefné Forsthoffer Anna 1911 Szovoli Anna Ányos u. 24. N.
32. Kitzberger György 1932 Forsthoffer Anna Ányos u. 24. N.
33. Kitzberger Mária 1936 Forsthoffer Anna Ányos u. 24. N.
34. Kitzberger László 1939 Forsthoffer Anna Ányos u. 24. N.
35. ifj. Hanich Antal 1897 Müller Teréz Ányos u. 25. A. Vb.
36. ifj. Hanich Antalné Neheli Katalin 1899 Neheli Katalin Ányos u. 25. A.
37. Hanich Márton 1924 Neheli Katalin Ányos u. 25. A.
38. Hanich Antal 1928 Neheli Katalin Ányos u. 25. A.
39. Hanich József 1933 Neheli Katalin Ányos u. 25. A.
40. Pfisztner Márton 1887 Haász Mária Ányos u. 27. N. Vb.
41. Pfisztner Mártonná Lanczendorfer Lujza 1899 Lanczendorfer Cecília Ányos u. 27. N.
42. Pfisztner Lujza 1927 Lanczendorfer Lujza Ányos u. 27. N.
43. Pfisztner Erzsébet 1937 Lanczendorfer Lujza Ányos u. 27. N.
44. Pfisztner Márton 1919 Lanczendorfer Lujza Ányos u. 27. N. Vb.
45. Neheli Márton 1907 Redling Katalin Ányos u. 37. N. Vb.
46. Neheli Mártonná Czverencz Magda 1909 Wolf Erzsébet Ányos u. 37. N.
47. Neheli Nándor 1931 Czverencz Magda Ányos u. 37. N.
48. Neheli József 1934 Czverencz Magda Ányos u. 37. N.
49. Gartner István 1909 Schvéger Anna Ányos u. 87. N. Vb.
50. Gartner Istvánné Valier Teréz 1911 Stenger Mária Ányos u. 87. N.
51. Gartner Anna 1936 Valier Teréz Ányos u. 87. N.
52. Gartner István 1937 Valier Teréz Ányos u. 87. N.
53. Gartner Mihály 1865 Komárda Teréz Ányos u. 87. N.
54. Wolf Teréz 1922 Gärtner Teréz Ányos u. 87. A.
55. Bachstetter Lajos 1920 Dobos Anna Ányos u. 88. N. Vb.
56. Bachstetter Lajosné Czverencz Márta 1924 Szautner Teréz Ányos u. 88. N. Vb.
57. Bachstetter János 1912 Dobos Anna Ányos u. 88. N. Vb.
58. özv. Tipold Józsefné Pfisztner Erzsébet 1892 Redling Erzsébet Ányos u. 93. N.
59. Tipold György 1914 Pfisztner Erzsébet Ányos u. 93. N.
60. Tipold Györgyné Keserű Katalin 1920 Czverencz Magdolna Ányos u. 93. N.
61. Tipold Mária 1937 KeserU Katalin Ányos u. 93. N.
62. Tipold Ilona 1939 Keserű Katalin Ányos u. 93. N.
63. Tipold Katalin 1943 KeserU Katalin Ányos u. 93. N.
64. Hanich János 1920 Kitzberger Mária Ányos u. 105. N.
65. Hanich Ferenc 1922 Kitzberger Mária Ányos u. 105. N:
66.. Hanich József 1925 Kitzberger Mária Ányos u. 105. N.
67. Hanich Mihály 1928 Piedl Mária Ányos u. 105. N.
68. Hanich Mária 1933 Piedl Mária Ányos u. 105. N.
69. Áment Vendel 1888 Kikl Mária Ányos u. 108. N. Vb.
70. Áment Vendelné Dobos Mária 1893 Bachstetter Teréz Ányos u. 108. N.
71. Scheier Józsefné Áment Mária 1919 Dobos Mária Ányos u. 108. N.
72. Scheier József 1942 Áment Mária Ányos u. 108. -
73. Scheier Elemér 1943 Áment Mária Ányos u. 108. -
74. Scheier József 1910 ? Ányos u. 108. N.
75. Gartner József 1903 Schvéger Anna Ányos u. 114. N. Vb.
76. Gartner Józsefné Istenes Katalin 1908 Hanich Erzsébet Ányos u. 114. N.
77. Gartner Ilona 1931 Istenes Katalin Ányos u. 114. N.
78. Gartner József 1935 Istenes Katalin Ányos u. 114. N.
79. Tipold Jánosné Saller Mária 1879 Mercz Mária Ányos u. 123. N.
80. Tipold János 1922 Saller Mária Ányos u. 123. N. SS
81. Tipold György 1925 Saller Mária Ányos u. 123. N.
82. Tipold Ilona 1927 Saller Mária Ányos u. 123. N.
83. Tipold Erzsébet 1931 Saller Mária Ányos u. 123. N.
84. Tipold Ferenc 1933 Saller Mária Ányos u. 123. N.
85. Tipold Katalin 1936 Saller Mária Ányos u. 123. N.
86. Lehmann János 1908 Márhoffer Erzsébet Ányos u. 127. Vb.
87. Lehmann Jánosné Szabó Erzsébet 1910 Keller Anna Ányos u. 127. -
88. Lehmann József 1929 Szabó Erzsébet Ányos u. 127. -
89. Lehmann Erzsébet 1941 Szabó Erzsébet Ányos u. 127. -
90. Scherer Vendel 1903 Áment Katalin Ányos u. 135. N.  Vb. SS
91. Scherer Vendelné Loiberspeck Mária 1906 Dülk Anna Ányos u. 135. N. Vb.
92. Scherer Anna 1930 Loiberspeck Mária Ányos u. 135. N.
93. Scherer Imre 1932 Loiberspeck Mária Ányos u. 135. N.
94. Scherer Mária 1936 Loiberspeck Mária Ányos u. 135. N.
95. Birkner Péter 1893 Vuis Rozália Ányos u. 137. N. Vb.
96. Birkner Péterné Main Katalin 1902 Strauss Mária Ányos u. 137. A.
97. Birkner Erzsébet 1926 Main Katalin Ányos u. 137. A.
98. Birkner László 1932 Main Katalin Ányos u. 137. A.
99. Birkner Emma 1938 Main Katalin Ányos u. 137. A.
100. Valier József 1903 Stenger Mária Ányos u. 138. N. Vb.
101. Valier Józsefné Rechner Veronika 1903 Wolf Katalin Ányos u. 138. N.
102. Valier János ? Rechner Veronika Ányos u. 138. N.
103. Rechner Veronika 1931 Rechner Veronika Ányos u. 138. N.
104. Rechner Endre 1933 Rechner Veronika Ányos u. 138. N.
105. Rechner Anna 1937 Rechner Veronika Ányos u. 138. N.
106. özv. Pfisztner Jánosné Mika Cecília 1895 Mika Cecília Ányosu.145. N.
107. Pfisztner Antal 1914 Mika Cecília Ányos u. 145. N. Vb.
108. Czverencz Ferenc 1873 Harácska Ágnes Ányos u. 145. N.
109. Czverencz Ferencné Dobos Júlia 1875 Bachstetter Teréz Ányos u. 145. N.
110. Czverencz József 1898 Dobos Júlia Ányos u. 145. N. Vb.
111. Czverencz Józsefné Keserü Krisztina 1898 Wutsch Erzsébet Ányos u. 145. N.
112. Czverencz József 1927 Keserü Krisztina Ányos u. 145. N.
113. Czverencz Ferenc 1931 Keserü Krisztina Ányosu.145. N.
114. Czverencz Magdolna 1937 Keserü Krisztina Ányos u. 145. N.
115. Keserü József 1892 Wutsch Erzsébet Hunyadi u. 30. N. Vb.
116. Keserü Józsefné Czverencz Magdolna 1896 Dobos Júlia Hunyadi u. 30. N.
117. Keserű Katalin 1920 Czverencz .Magdolna Hunyadi u. 30. -
118. Keserü József 1927 Czverencz Magdolna Hunyadi u. 30. N.
119. özv. Pfisztner Józsefné Redling Anna 1901 Bachstetter Anna Hunyadi u. 33. N. Vb.
120. Pfisztner Ferenc 1922 Redling Anna Hunyadi u. 33. N. Vb.
121. Pfisztner József 1933 Redling Anna Hunyadi u. 33. N.
122. Pfisztner Anna 1935 Redling Anna Hunyadi u. 33. N.
123. özv. Redling Károlyné Bachstetter Anna 1873 Veinperl Teréz Hunyadi u. 33. N.
124. Stenger János 1888 Csida Eszter Hunyadi u. 34. N. Vb.
125. Stenger Jánosné Valler Mária 1894 Braun Teréz Hunyadi u. 34. N. Vb.
126. Stenger Vendel 1919 Valler Mária Hunyadi u. 34. N. Vb.
127. Ringlioffer Lőrinc 1904 Kolinger Katalin Hunyadi u. 35. N. Vb.
128. Ringhoffer Lőrincné Kitzberger Erzsébet 1906 Wolf Mária Hunyadi u. 35. N.
129. Ringhoffer József 1931 Kitzberger Erzsébet Hunyadi u. 35. N.
130. Deutsch Ferenc 1895 Scheuer Anna Hunyadi u.40. N. Vb.
131. Deutsch Ferencné Deutsch Teréz 1903 Réger Jozefa Hunyadi u. 40. N.
132. Áment Jánosné Deutsch Elvira 1924 Deutsch Teréz Hunyadi u. 40. -
133. Áment János 1915 Istenes Mária Hunyadi u. 40. N.
134. Deutsch József 1932 Deutsch Teréz Hunyadi u. 40. N.
135. Deutsch Teréz 1938 Deutsch Teréz Hunyadi u.40. N.
136. Deutsch Ferenc 1922 Deutsch Teréz Hunyadi u. 40. N.
137. Müller János 1921 Schwéger Mária Hunyadi u. 46. N.
138. Müller Péter 1911 Schwéger Mária Hunyadi u. 46. N. Vb.
139. Müller Anna 1914 Schwéger Mária Hunyadi u. 46. N.
140. Tamási Pál 1924   Hunyadi u. 46. -
141. Tamási Pálné Müller Paula 1924 Schwéger Mária Hunyadi u. 46. -
142. Scheier János 1884 Kolinger Katalin Hunyadi u. 46. N. Vb.
143. Scheier Jánosné Haász Anna 1884 Stolcz Apollónia Hunyadi u. 50. N. A.
144. Dobos Mihály 1911 Kovács Mária Hunyadi u. 50. Vb.
145. Dobos Mihályné Scheier Krisztina 1911 Haász Anna Hunyadi u. 50. A. Vb.
146. Scheier Teréz 1931 Scheier Krisztina Hunyadi u. 50. -
147. Dobos Matild 1940 Scheier Krisztina Hunyadi u. 50. -
148. Dobos István 1942 Scheier Krisztina Hunyadi u. 50. -
149. Czverencz Jakab 1902 Wolf Erzsébet Hunyadi u. 53. N. Vb.
150. Czverencz Jakabné Piedl Erzsébet 1911 Birkner Mária Hunyadi u. 53. N.
151. Czverencz Tibor 1933 Piedl Erzsébet Hunyadi u. 53. N.
152. Czverencz József 1935 Piedl Erzsébet Hunyadi u. 53. N.
153. Czverencz Antal 1937 Piedl Erzsébet Hunyadi u. 53. N.
154. Czverencz Nándor 1940 Piedl Erzsébet Hunyadi u. 53. N.
155. Czverencz Jakab 1942 Piedl Erzsébet Hunyadi u. 53. -
156. Ozv. Maár Nándorné Czverencz Anna 1904 Wolf Erzsébet Hunyadi u. 55. N. Vb.
157. Maár Ferenc 1922 Czverencz Anna Hunyadi u. 55. N. SS
158. Keserü Imréné Maár Anna 1925 Czverencz Anna Hunyadi u. 55. N.
159. Keserü Imre 1944 Maár Anna Hunyadi u. 55. N.
160. Id. Redling Péter 1880 Hanich Anna Hunyadi u. 56. N.
161. id. Redling Péterné ipold Erzsébet 1882 Szemmelveisz Anna Hunyadi u. 56. N.
162. Ifj. Redling Péter 1903 Tipold Erzsébet Hunyadi u. 56. Vb.
163. ifj. Redling Péterné Kikl Teréz 1905 Holczinger Anna Hunyadi u. 56. N.
164. Redling Mária 1930 Kikl Teréz Hunyadi u. 56. N.
165. Redling József 1934 Kikl Teréz Hunyadi u. 56. N.
166. Özv. Mika Antalné Kitzberger Krisztina 1885 Grund Borbála Hunyadi u. 63. A.
167. Mika János 1912 Kitzberger Krisztina Hunyadi u. 63. N. Vb.
168. Mika Jánosné Scheuer Mária 1913 Dobos Teréz Hunyadi u. 63. N.
169. Mika Lajos 1923 Kitzberger Krisztina Hunyadi u. 63. -
170. Keserü Ferenc 1892 Schaffhauser Erzsébet Rákóczi u. 59. N.
171. Keserü Ferencné Kitzberger Anna 1901 Kitzberger Mária Rákóczi u. 59. N.
172. Sógorka István ? Báles Mária Rákóczi u. 59. -
173. Sógorka Istvánné Keserü Magda 1922 Kitzberger Anna Rákóczi u. 59. N.
174. Sógorka Katalin 1947 Keserü Magda Rákóczi u. 59. -
175. Baumgartner Ferencné Schwéger Anna 1888 Tipold Katalin Rákóczi u. 65. N.
176. Baumgartner Mihály 1914 Schwéger Anna Rákóczi u. 65. N. Vb.
177. Baumgartner Ferenc 1925 Schwéger Anna Rákóczi u. 65. N.
178. Baumgartner József 1927 Schwéger Anna Rákóczi u. 65. N.
179. Scheier József 1871 Neheli Teréz Rákóczi u. 66. N.
180. Scheier Józsefné Áment Mária 1877 Kikl Mária Rákóczi u. 66. N.
181. Krebsz János 1911 Berger Gizella Rákóczi u. 66. -
182. Krebsz Jánosné Scheier Anna 1914 Áment Mária Rákóczi u. 66. N.
183. Krebsz Árpád 1940 Scheier Anna Rákóczi u. 66. -
184. Krebsz Anna 1942 Scheier Anna Rákóczi u. 66. -
185. Krebsz János 1944 Scheier Anna Rákóczi u. 66. -
186. Krebsz István 1946 Scheier Anna Rákóczi u. 66. -
187. Hanich Antal 1895 Kitzberger Borbála Rákóczi u. 67. N.
188. Hanich Antalné Istenes Mária 1902 Istenes Erzsébet Rákóczi u. 67. N.
189. Hanich Antal 1922 Istenes Mária Rákóczi u. 67. N. SS
190. Stolczmann Károlyné Hanich Mária 1924 Istenes Mária Rákóczi u. 67. N.
191. Hanich Lőrinc 1926 Istenes Mária Rákóczi u. 67. N.
192. Hanich Anna 1927 Istenes Mária Rákóczi u. 67. N.
193. Hanich Teréz 1932 Istenes Mária Rákóczi u. 67. N.
194. Hanich Katalin 1936 Istenes Mária Rákóczi u. 67. N.
195. id. Holonics Mihály 1912 ? Rákóczi u. 75. N.   Vb. SS
196. Holonics Mihályné Weinperl Genovéva 1914 Francz Mária Rákóczi u. 75. N.
197. ifj. Holonics Mihály 1942 Veinperl Eva Rákóczi u. 75. -
198. Holonics Erzsébet 1943 Veinperl Eva Rákóczi u. 75. -
199. Veinperl János 1872 Drexler Teréz Rákóczi u. 75. N.
200. Vörösházi György 1884 Amberg Katalin Rákóczi u. 77. N.
201. Vörösházi Györgyné Hujber Anna 1892 Bachstetter Mária Rákóczi u. 77. N.
202. Vörösházi György 1921 Hujber Anna Rákóczi u. 77. A. SS
203. Sterl János 1897 Hujber Mária Rákóczi u. 79. N.   Vb. SS
204. Sterl Jánosné Link Teréz 1897 Mojzes Teréz Rákóczi u. 79. N.
205. Sterl Teréz 1920 Link Teréz Rákóczi u. 79. -
206. Sterl József 1922 Link Teréz Rákóczi u. 79. N. SS
207. Holl Jánosné Sterl Magdolna 1924 Link Teréz Rákóczi u. 79. -
208. Sterl János 1926 Link Teréz Rákóczi u. 79. N. SS
209. Sterl Mária 1931 Link Teréz Rákóczi u. 79. N.
210. Sterl Lujza 1937 Link Teréz Rákóczi u. 79. N.
211. Fillér János 1922 Veinperl Anna Rákóczi u. 81. N.SS
212. Fillér István 1923 Veinperl Anna Rákóczi u. 81. N.SS
213. Gartner Mária 1931 Istenes Katalin Ányos u. 114. A.
214. Katzer József 1868 Schwéger Mária Hunyadi u. 38. NVb.
215. Katzer Józsefné Dulk Mária 1866 Bittmann Teréz Hunyadi u. 38. N.

Bár a lista 1948. január 16-án lett kész, és függesztették ki a faluban közszemlére, a kitelepítésre pedig 18-án került sor, mégsem mondható véglegesnek, ugyanis voltak olyanok, akik még az utolsó pillanatban ki tudták húzatni magukat róla (pl. Czverencz József és családja azért lettek kihúzva, mert 3 napos volt a kislányuk222), sőt volt, aki már a vonatról került le Veszprémben, ugyanakkor mások pedig az utolsó pillanatokban kerültek fel rá.

Maga a kitelepítés úgy zajlott, hogy a családoknak össze kellett szedni az engedélyezett súlyú poggyászt (20 kg élelem és 60 kg egyéb csomag fejenként), és a zirci vasútállomáson bevagonírozták őket, 32-37 embert egy vagonba, összesen 44 családot. Rokonai atya még utoljára meggyóntatta őket, aztán elindult a szerelvény.223 A búcsúról nem maradt feljegyzés, de hasonló lehetett, mint a leventék esetében, sőt még fájdalmasabb, hisz akkor volt esély a fiúk hazatérésére, míg most egyértelmű volt a kitelepítettek nem térhetnek többé haza.

Az út sokáig tartott, és azt sem tudták, hová viszik őket, sokan azt hitték, Szibériába megy a vonat. A felügyelők nem bántak kesztyűs kézzel a kitelepítettekkel. Kitzberger József csak vizet inni szállt le Veszprémben, és a rendőrök úgy összeverték, hogy kórházba kellett vinni.224 Májusra Csehországon át értek ki Németország szovjet megszállási övezetébe, de nem sokáig maradtak, mert az itteni életviszonyok nem voltak túl rózsásak, nagy részük kihasználta az első adódó alkalmat, és átment az amerikai zónába. Egyik esztergán szerencsére a zónahatáron élt, és ő segítette a többiek átjutását, volt, aki többször is fordult, hogy segítsen másoknak átjutni, és a teljes vagyont is át tudja hozni. Ott gyűjtőtáborokban, barakkokban, helyezték el őket. 16 fős szobák voltak, pokróccal elválasztva az egyes családok, és közösek voltak a konyhák is. A német állam, az egyház és a társadalmi szervezetek is támogatták a kitelepítetteket, akinek a férje SS-katonaként esett el, az éppen olyan nyugdíjat kapott, mint bármelyik német hadiözvegy. Dolgozni inkább csak feketén lehetett, mert ha valaki munkába állt, annak csökkentették a segélyét. Ugyanakkor a helyiek nem mindig fogadták szívesen a „magyar cigányokat". Sokan el is hagyták Németországot, és tovább költöztek, például Kanadába. Az 1950-es évek elejére felszámolták a táborokat, és többszobás lakásokat építettek a menekültek számára. Lassan betagolódtak az ottani társadalomba, gyerekeik már német iskolákba jártak, magyarul nem tanultak, csak a szülők őrizték a nyelvet, hátha egyszer haza lehet majd térniük. 1962-től lehetett hazalátogatniuk. S az erős gyökereket bizonyítja, hogy nem egy család minden évben hazalátogatott Nagyesztergárra, majd amikor már lehetőség  volt rá, akkor házat is vett.225 Természetesen voltak olyanok, akik sohasem jöttek Magyarországra, al az ország, amely kitaszította őket, nem volt többé a hazájuk.

 

 
Kimutatás a kitelepítés után visszamaradt állatokról (1948)

 

 A kitelepítettek után visszamaradt 3 ló, 27 tehén. 10 üsző, 6 tinó, 4 borjú. 2 ökör   1 kecske, 11 sertés, 16 süldő, 17 malac, 1 liba, 6 kacsa, 109 tyúk és 5 méhcsalád,    ezek    állami     tulajdonba    kerültek    felettük    a    földhivatal rendelkekezctt.226 A gondozásuk pedig a községből kinevezett bizottság feladata lett. Ennek  tagja volt Deutsch Ferenc bíró, Redling István helyettes bíró, a nemzeti  bizottság,  az UFOSZ és a termelési  bizottság egy-egy tagja.  Ők rendelkeztek a lefoglalt takarmány (919 kg búza, 1483 kg rozs, 3806 kg árpa, 2364 kg zab, 71 kg morzsolt kukorica, 349 kg csöves kukorica, 901 kg korpa, 415 kg kenyérliszt, 83 kg fehérliszt, 44 kg kendermag, 151 kg köles, 44 kg kukoricadara, 38 kg árpadara, 455 kg ocsú, 138 kg bab, 22 kg só, 325 kg savanyú káposzta, 97 kg fejes káposzta, 19 050 kg burgonya, 17 verem vermelt burgonya. 4800 kg répa, 35, 5 m/m széna, 270 m/m szalma, 95 kéve zsúpos szalma, 20 kéve kukoricaszár, 5 m/m lucerna, 33 m/m törek, 1 köbméter ágfa, 15 gerenda, 38 q tűzifa, 18 üveg paradicsom) felett is. Ezenkívül ők osztották ki a lefoglalt mezőgazdasági szerszámokat (14 szekér, 8 szánkó, 5 járom. 15 eke, 11 borona, 7 henger, 10 répavágó, 4 szecskavágó, 1 tengeri morzsoló, 1 darálógép, 9 talicska, 5 vetőgép, 3 hordó, 2 kád, 8 káposztás hordó, 5 dézsa, és kéziszerszámok alkatrészek).227 - Az alábbi felsorolás jó képet ad a község gazdaságainak felszereltségéről és az itt termelt növényekről is. - Végül az állatokat szétosztották a Nagyesztergárra költözött telepesek között, de jutott belőlük Borzavárra, Bakonyszentlászlóra, Ősibe, sőt Lepsénybe is.228 A hátrahagyott ingóságokat (csak példaképpen: kiemelném, hogy 4 varrógép, 61 kép maradt vissza a sok bútor mellett) is eladták, a háztartási eszközökből 882 Ft 70 f folyt be.229

Hiába volt azonban az összeírás, amit maguknak akartak a biztosok, azt kifelejtették, és saját zsebre tették el. A leltárakat hiányosan vették fel, például Rokonai plébános feljegyezte, hogy a húst egyáltalán nem írták össze.230 - Való igaz, sehol nem szerepel ilyen tétel az egyébként még zsákokat, seprűket, téglákat is pontos darab szám szerint nyilvántartó lapokon. - Hasonlóképpen lába kelt a vermelt burgonyának is.231 Egyedül Redling Péter méhei jártak jól, őket kiigényelte a Földalaptól Szolnoki József (aki tagja volt az Országos Méhészeti Egyesületnek), és jó gazdájuk lett.232

Így veszett el a betelepült németek kétszáz éves munkájának gyümölcse. Új fejezet kezdődött a falu életében.

 

 

3. Betelepítés

 

A kitelepítés még el sem kezdődött, máris új telepeseket hozott a Népgondozó Hivatal a faluba. Ennek két oka is volt. Az egyik a földreformról szóló törvény, amely előírta, hogy ahol nem lehetett az igénylőket kielégíteni, ott azok áttelepítésével juttassák őket földhöz. A másik, hogy a magyarságot éppoly kollektív bűnössé nyilvánították, mint a németeket, és megkezdődött a szomszéd országok, de különösen Csehszlovákia magyarjainak elüldözése, amelyre a koronát az 1947-es magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény tette fel.

Nagyesztergáron kiosztható föld volt fölöslegben, de lakás annál kevésbé. Ennek ellenére a Népgondozó Hivatal 1946-ban megkezdte a betelepítéseket. Berczelly Imre telepítési felügyelő lett megbízva ennek lebonyolításával. 1946 májusában 63 telepescsaládot irányítottak Nagyesztergárra, ezek Nyékládházáról, Kistokajból, Alsózsolcáról és Balatonalmádiból érkeztek, azaz érkeztek volna, ha lett volna hely számukra. Berczelly 13 családot tudott - az alább leírt módon - elhelyezni a faluban, 19-et Bakonynánára költöztetett, de a többiekkel nem tudott mit kezdeni. 23 család rostokolt a zirci vasútállomáson az elhelyezés reménye nélkül, 9 pedig már haza is ment. A telepítési felügyelő a késedelem okát abban jelölte meg, hogy bár a nagyesztergáriak 60%-a a kitelepítésről szóló rendelet hatálya alá esik, de az igazoló bizottság még nem állt munkába, és ezért nem tud velük mit kezdeni. A Volksbund-jegyzékbe ugyan sok gazdát felvettek, és ezek 55 lakóházzal és kb. 175 kh földdel rendelkeznek, de módos gazda csak egy-kettő van köztük, a többi nincstelen, vagy legfeljebb szoba-konyhás lakása van, az pedig kevés a telepítéshez, ráadásul a KFB a helyi igénylők között is osztott ki belőle.233

Berczelly ezután május 28-án létrehozott egy vegyes bizottságot a KFB-ból és a helyi nemzeti bizottságból. Ez 16 volksbundista családtól kobozta el a házát és a földjét (kb. 80 kh-t), és ezeket osztotta ki a 13 Nyékládházáról betelepülő családfőnek: Csató Gyula, Koroknai József, Juhász János, Bodolai Antal, Demkó József, Virágh István, Orosz János, Szabó Barna, Rohonka Sándor, Veres Lajos, Sugár Gyula, Tóth Lajos és Szabó János jutott ily módon házhoz, földhöz és tehenekhez. A volksbundistákat részben kiköltöztették, és más volksbundistáknál helyezték el, részben az új telepesekkel kellett társbérletben lakniuk.234 A mód, ahogyan a újonnan jötteket a faluba hozták, osztatlan ellenszenvet váltott ki.

Már 1946. szeptember 21-én kilenc család (Veres, Tóth, Demkó, Bodolai, Szabó J., Orosz, Virágh, Juhász, Szabó B.) kérte visszatelepítését, mert nem látta biztosítottnak megélhetését. A költözéshez 3 vagont kértek a MFT támogatta a kérelmüket.235 A falusiak szerint viszont miután felélték a svábok javait, dolgozni nem akartak, ezért álltak tovább.236 A négy megmaradt telepes családfő (Koroknai, Rohonka, Csató és Sugár) a dudari bányában helyezkedett el, és a békesség miatt addig nem is igényeltek földet, míg a kitelepítés meg nem történt,237 végül csak Csató Gyula és felesége Szabó Anna lettek birtokosok.238 Rohonka Sándor pedig cipészként is dolgozott.239

Így a telepítés egy időre leállt, mert idegeneket nem hoztak, a helyi lakásigénylők pedig addig nem akartak a nekik ígért házakba költözni, amíg onnan   a   kitelepítetteket   el   nem   vitték   Németországba,   mert   látták   a nyékládháziak példáján, hova vezet a társbérlet. Ráadásul a házaknak csak a hátsó szobája volt fűthető, mert az első szobát télen sohasem használták, így aki odakerült, - mint Koroknai József- az didereghetett egész télen.240

A Csehszlovákiából áttelepülők ügyeit a Táskay Mihály vezette Veszprém vármegyei betelepítési csoport végezte.241 Ipolyságról és környékéről (Tesmag) érkezett 1948 tavaszán özv. Ondrusz Istvánná szül. Tóth Margit, Agárdi József, Muladi Lajos és neje Tóth Mária, Baglyas Lajosné szül. Jakab Jolán, Okolicsányi Margit, özv. Szokoly Károlyné szül. Skadra Anna, Fábián János és neje Muladi Erzsébet, Jakab Júlia, Muladi András, Fluger Ferenc, Gál János és neje Elek Julianna, Túri Ferenc és neje Pásztor Júlia, Abelovszki Béla és neje Bálint Etel, Turcsányi János, Túri Lajos és neje Gál Mária, Gál István és neje Gál Erzsébet, Setény János és neje Orsik Margit, Okos József és neje Balázs Katalin, özv. Rusznyák Józsefné, Gál Károly, Gál András és neje Sinka Róza, Gál András és neje Bazsó Júlia, Gál József és neje Pál Mária, Jakab Julianna, Túri Sándor és neje Setény Margit.242

Nem volt könnyű megszokniuk Nagyesztergáron, zord volt számukra az éghajlat, „Magyarország Szibériájában, a leghidegebb részén lakunk" -panaszkodtak. Ipolyságon szőlőik, rétjeik voltak, itt nem találtak egy tőke szőlőt sem, és csak mesterséges takarmány volt az állataiknak.243

A felduzzadt népességet nem tudták hol elhelyezni. Nem volt elég a sok telepes, a dudari bánya is állandóan lakásokat kért a bányászai számára. A helyi szervek pedig a sok igénylő közt önkényesen osztogatták a házakat.244 így aztán sok olyan panasz futott be a hivatalos szervekhez, mint a hétgyermekes Ivanovics Istváné, aki azt panaszolta, hogy jelenleg az egyik volksbundista elvett lakásában lakik, de arra nem ő kapott kiutalást, hanem egy másik volksbundista, akit ráadásul kitelepítésre köteleztek.245 A házakra gyakori panasz volt, hogy falaik vizesek, 7-8 ember szorongott egy-egy szobában. Különösen a bányászok' házaira volt ez jellemző.246 A társbérlet „örömeiről" olvashatunk Gál István) panaszlevelében. A telepítésnél neki is kiutaltak egy házat, de abban már benn« lakott Csiszér Lajos, és nem is akart onnan kiköltözni. Elzárta a folyosót, és gyerekeivel megverette Gál gyerekeit. Azt mondta: „Lássuk, így van ez: ereszd be a tótot a házadba, kiver belőle. Százszorta rosszabbak ezek a sváboknál."247

Bár a felvidéki betelepítettek - ellentétben a nyékládházaiakkal - eszközökéi is hoztak magukkal, jómódúak és szorgalmasak voltak, de mint Rokonai Simol írta, csak „megszerezték a svábság elismerését, de szeretetét nem fogják." Maga a plébános sem fogadta el a betelepülteket. Hosszú évekre szóló viszály kezdődött az őslakos „fukar és hevülékeny" svábok, és a betelepített ,,nagyvonalú" magyarok között.248

 

Graczinger Lőrinc és családjának elhelyezése (1948)

 

Sokan feladták, és visszaköltöztek eredeti falujukba, vagy továbbálltak más helyre.  1948. július 16-án Koroknál József költözött vissza Nyékládhazara.249 1948 őszén özv. Tamás Istvánná és Setényi István is távozott, az általuk eddig lakott házakat visszakapták eredeti tulajdonosaik: Áment József és Bachstetter József.250

 

Graczinger Lőrinc és családja (1927)

 

A házügyeket véglegesen 1948. június 24-én rendezte egy bizottság. Ennek tagja volt a MFH részéről Véber László, az UFOSZ részéről Nagy Miklós elnök és Zsámboki Jenő tag, a FÉKOSZ részéről Sveiszgut János elnök, a nemzeti bizottság részéről Hanich Mihály elnök, Tóth Mihály és Baglyas Lajos tagok, Deutsch Ferenc bíró, Redling István helyettes bíró, Hoffer István, Jani János és Kovács József elöljárók. Jóváhagyták 17 felvidéki telepes család háztulajdonosságát, 23 ház esetében erősítették meg a helyi juttatottat, és 12 ki nem telepített anyanyelves kapott vissza lakást. Hatan (Ament József, Bachstetter József, Haász Jánosné, Ivanics Ferencné, özv. Diilk Józsefné, Marhoffer József) saját házukat, öten (Gratzinger Lőrinc. Kitzberger Jakab, Bachstetter József, Scheier Antal, ifj, Hanich Antal) másik házat, és Istenes Ferenc saját házhelyet. Kishaszonbérben maradt a bányászok kezén nyolc gazdálkodásra nem alkalmas ház: Zóni Gyula, Diilk Károly és Baumgartner János, Veinper György, Bus Orbán és Kádár Ferenc, ifj. Francz Mihály, Czverencz Józsefné, Horváth József, valamint Bonyhádi Károly lakása. Stenger István tanyájának tulajdonjogát nem határozták meg.251

A rendezés azonban csak felületi kezelésnek számított. Egyértelmű volt, hogy a megszaporodott népességű faluban rövidesen új telkeket kell kijelölni építkezés céljára. Ez azonban már egy másik korszaka lett a történelemnek.

 

 

4. Nagyesztergár közigazgatási, kulturális és életviszonyai 1945-1950

 

A háború után nemcsak a földosztás és a kitelepítés, hanem az újjáépítés is fontos feladat volt. A harcokban több ház megrongálódott, ezek egy részét lebontották,   másokat   helyreállítottak.252 Pénz nem nagyon volt, a pengő elértéktelenedése miatt inkább élelmiszerrel fizettek az emberek. Később a forint bevezetésével sem bővelkedtek a helyiek, Hcrtner Antalt például egy disznóért kezelték a zirci honvédkórházban.253

Lassan hazakerültek a hadifoglyok is. 1947-ben Fazekas Mihály.254 Ivanovics István255 Fischer Árpád,256 Czverencz József, Hoffer János,257 Hertner Antal 258 Deutsch Ferenc, Scheier Ferenc, Ring Antal, Stenger István, Varga József, Tipold József259 és ifj. Mayer György260 (Ez utóbbit később kitelepítették).

Sorra alakultak a különböző felülről kezdeményezett és irányított társadalmi szervek, melyek elméletileg a gazdák érdekeit képviselték, valójában csak az utasítások végrehajtói voltak. 1947-ben született meg az UFOSZ (Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége), amely 1948 végén átalakult DÉFOSZ-szá (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége). Ugyanez évben alapították a FÉKOSZ-t (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége), ezek az Ányos u. 28 alatti volt Volksbund-székházban telepedtek meg.261 Az UFOSZ elnöke Nagy Miklós, a DÉFOSZ-é Sveiszgut János lett. A nagybirtokosoktól elvett élő és holt mezőgazdasági felszerelés felett a Földműves Szövetkezet (FMSZ) rendelkezett, ez bocsátotta őket a gazdák kezére, ennek elnöke Ivanics Ferenc lett.262

Pártok is alakultak Nagyesztergáron. A Független Kisgazda Párt elnöke Hanich Mihály, a Szociáldemokrata Párté Tóth Mihály, a Magyar Kommunista Párté Csiszér Lajos lett. Az MKP titkára pedig Markó Dénes dudari bányász volt.263 A két munkáspárt 1948-as egyesülése után Tóth Mihály lett a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) helyi elnöke, a titkára pedig Horeczky Ferenc.264 1949 elején pedig az új községi bíró, Ivanics Ferenc lett a MDP elnöke.

Működtek még ezenkívül különböző bizottságok is. Nemzeti bizottság, mely 1945-től politikai irányító szerv volt a bíró mellett és Termelési Bizottság, amely az újgazdák hatékony termeléséért felelt, mindegyik elnöke Hanich Mihály lett. 265

Nagyesztergáron 1946-ig nem volt lelkészlak, és csak 2 kh földje volt aj plébániának. Ebben az évben elszakadva a zirci ciszterci apátságtól alakult meg az önálló nagyesztergári egyházközség. Ezért kapott 25 kh szántót a földosztáskor, és a 9. számú, volt Volksbund-házat lelkészlaknak.266 A házat 1948. május 28-án vehette át a plébános. A föld és a gazdálkodás a lelkészneld inkább gondot okozott, mivel csak egy cselédje volt, akivel műveltette I birtokot.267 A háború után az emberek vallásosabbak lettek, többet jártai templomba, bizalommal fordultak az atyához, ő körmölte nekik a mentesítő kérelmeket, ezért tartotta súlyos csapásnak a hitéletre Rokonai Simon, hogy a legjobb módú, templomjáró családokat vitték el.268 Segítsége sem sok volt, 1946-1947-ben Hollós István („részeges Pista bácsi" - szó szerinti bejegyzés a Historia domusban) volt a kántor, csak 1948 szeptemberében jött haza az orosz hadifogságból Csaba László, a háború előtti kántortanító. Átszervezték az egyházközséget is, Kardosrét 1948-tól Zirchez került, viszont helyette Veimpusztát csatolták Nagyesztergárhoz. Az egyházközségi képviselőtestületet ekkor Deutsch Ferenc, Benedek Károfyné, Ament István, Istenes Ferenc, Hoffer István, ifj. Gál József, Jani György, Nagy Miklós. Zsámboki Jenő. Gáspár János, Holeczky János és Áment Lőrinc alkották.269

 

Elsőáldozás (1946)

 

Az iskola tanárainak száma felduzzadt, 1946-ban hat oktatója volt az intézménynek, de csak két lakása, mindegyik egy szoba-konyhás. Ezért igényeltek még egy házat.270 A kérésnek eleget téve a MFH 1949. november 26-án utalta ki tanítólakás céljára az Ányos u. 141-et.271 Az iskola igazgatója a háború után Benedek Károlyné lett, a tanítók közül Dely Jolán és Tagyi Piroska neve került elő az iratokban, de rajtuk kívül még hárman oktatták a diákokat.

A kommunisták előretörésével az egyház pozíciói egyre gyengültek. 1948. június 18-án államosították a nagyesztergári római katolikus általános iskolát. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, és a testvéreket elhurcolták, Rokonai Simon próbált segíteni, három apácát magához vett, ők vitték a háztartását, és 1950. májusától Csaba Lászlótól átvette a kántorságot Tanicia nővér. Augusztusban államosították a plébánia 25 holdnyi földjét is.272

1946-ban elválva Zirctől megalakult az önálló nagyesztergári jegyzőség.273 Mivel szakemberhiány volt, ősszel Rokonai plébános látta el a jegyzői tisztet. A községi bíró egészen 1948 végéig az a Deutsch Ferenc maradt, aki már 1942 óta vezette a falut, ekkor Ivanics Ferenc került a helyére. Fizetése 324 Ft volt. 1945-1949-ben a helyettes bíró Redling István (32 Ft), elöljárók Bachstetter Ferenc, Hoffer István, Jani János, Albert János, a közgyám Áment István, a kisbíró pedig Áment János volt. A községháza fizette a postásokat, Réger Józsefnét, és Albert Jánost (évi 250 111. 200 Ft bérrel), a postakocsist, Pálinkás Imrét (150 Ft), és a nyári levélhordót, Kovács Józsefnét (250 Ft). Orvos nem volt a községben, Zircre kellett bejárni. Bábaként Haász Jánosné dolgozott (1152 Ft-os évi fizetéssel).274

Újraindultak a szolgáltatások. 1946 áprilisától dolgozott a volt trafikhelyiségben Wéber Mihály fodrászmester.275 Cipész több is volt, Rohonka Sándor, Bodonyi István, Fazekas Lajos (1937 óta), de mindannyiuk közös panasza volt, hogy iparukból nem lehet a faluban megélni.276 Ament Lőrinc kovácsmester, Hertner Antal kovácsmester, Schvvéger József tetőfedő, Szolnoki József ács (1924 óta), Schwéger György bognár, Nagy György tetőfedő (1921 óta) volt.277 Bor- és szeszkimérés több is volt. Egyfelől a Hangya boltjában, másfelől Baumgartner Mihályné, Steinitz Nándorné és Fekete Ferenc vendéglőiben.278 Továbbra is működött az önkéntes tűzoltóegylet.279

 


 

Lábjegyzetek:

  1. 600/1945. M. E. sz. rendelet. Közli: Két év hatályos jogszabályai 1945-1946. Szerk.: Bacsó Ferenc. Bp. 1947.
  2. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Felhasználási (felosztási) tervezet
  3. Urbánné Walla Katalin szóbeli közlése
  4. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A MFT nagyesztergári földbirtok-igénybevételi határozata, 1945
  5. VeML XXTV. 201/b. 71. d. Walla Margit panaszlevele, 1945. július 23.
  6. VeML XXTV. 201/b. 72. d. Walla Margit panaszlevele, 1948. május 19.
  7. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A MFT nagyesztergári földbirtok-igénybevételi határozata, 1945
  8. VeML XXTV. 201/b. 71. d. Jelentés a földbirtokreform végrehajtásáról, 1947
  9. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A Walla-féle szeszgyár földművesszövetkezetnek juttatása, 1947.
  10. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Walla Tiborné fellebbező levele, 1948.
  11. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A nagyesztergári erdők állami tulajdonba vételéről, 1948. október 8.
  12. Urbánné Walla Katalin szóbeli közlése
  13. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A MFT nagyesztergári földbirtok-igénybevételi határozata, 1945.
  14. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Mesterházy Nagy László panasza és az erre hozott véghatározat, 1945. május 22.
  15. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A járási főjegyző levele a FH-hoz, 1945. október 29
  16. VeML  XXIV.  201/b.  71.  d.  Mesterházy  Nagy  László  panaszlevele,  Nagyesztergár,   1945. november 12
  17. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A MFT véghatározata, Veszprém, 1945. december 7
  18. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Mesterházy Nagy László fellebbezése az OFT-hoz, Nagyesztergár, 1945.   december 31
  19. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Mesterházy Nagy László fellebbezése a MFT-hoz, Nagyesztergár, 1946.   január 10.
  20. VeML   XXIV.   201/b.   71.   d.   A  kardosréti   lakosok   beadványa  Mesterházy  Nagy  László népellenességéről, Kardosrét, 1946. január 10.
  21. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A nagyesztergári lakosok igazolása. 1946. január 13.
  22. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Az OFT határozata, Budapest, 1946. április 29.
  23. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Jegyzőkönyv az kardosréti házhelyosztásról, Kardosrét, 1946. június 10.
  24. VeML XXIV.  201/b. 71.  d. Jegyzőkönyv az újgazdák. beadványáról, Nagyesztergár,  1946. szeptember 23
  25. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Mesterházy Nagy László panaszai, 1945. május 5. és 1946. november 4
  26. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Varga Géza zirci jegyző 1947. április25.-i levele a FH-hoz.
  27. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A KFB 1947. február 1.-i és 1947. október 2.-i jelentései a MFT-nak.
  28. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A MFT nagyesztergári földbirtok-igénybevételi határozata, 1945.
  29. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A MFH feljegyzése az OFT-nak, Veszprém, 1948. július 30
  30. Urbánné Walla Katalin szóbeli közlése
  31. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A MFT nagyesztergári földbirtok-igénybevételi határozata, 1945.
  32. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Hanich Antalné panasza a MFT-hoz, 1945.
  33. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A MFT 259/1946. számú határozata és a juttatási névsor alapján, Veszprém, 1946. június 15.
  34. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A kardosréti földigénylők beadványa, 1946. február 27.
  35. VeML XXIV. 201/b. 71. d. UFOSZ-jelentés, Nagyesztergár, 1947. január 29.
  36. VeML XXTV. 201/b. 72. d. A putrimajori apácák kérvénye, Nagyesztergár, 1947. április26.
  37. VeML XXTV. 201/b. 71. d. A KFB jelentése a MFT-nak, Nagyesztergár 1947. február 1.
  38. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Nagyesztergár kiosztást birtokívei, Nagyesztergár, 1947. szeptember 20.
  39. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A KFB jelentése a juttatást igénylőkről, Nagyesztergár. 1946. február 26.
  40. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Berczelly Imre telepítési felügyelő jelentése, Nagyesztergár, 1946. május 29.
  41. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Illés László járási főjegyző jelentése Veszprém megye alispánjának, 1947. áprilisi.
  42. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Jegyzőkönyv a KFB megszűnéséről 1947. február 27.
  43. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Az 1948-ban lakást kérvényezők listája
  44. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Bachstetter József, kérelme a MFH-hoz, Nagyesztergár, 1948. április 21.
  45. 12330/1945 M. E. sz. rendelet
  46. 12200/1947 M. E. sz. rendelet
  47. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A MFH visszahelyező határozata, Veszprém, 1948. szeptember 9.
  48. 12330/1945 M. E. sz. rendelet
  49. 3820/1945M.E.SZ. rendelet
  50. 7970/1946 M.E.sz. rendelet
  51. VeML V. 425.  Kitelepítési iratok.  Pótnévjegyzék az áttelepítés alól mentesítettekről (1946. szeptember 7.)
  52. VeML V. 425. Kitelepítési iratok. Pótnévjegyzék az áttelepítés alól mentesítettekről (1946. szeptember 9.-10)
  53. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Baumgartner Nándorné és társai állatrejtegetési ügye, 1947.
  54. VeML XXIV. 201/b. 72. d. özv. Bachstedter Ferencné kérvénye a MFH-hoz, Nagyesztergár, 1948. június 24.
  55. VeML V. 425. Kitelepítési iratok. Nagyesztergár község I. számú leltára, 1947. szeptember 23-24.
  56. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Baumgartner Nándorné és társai állatrejtegetési Ugye, 1947
  57. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Borbíró Fülöp telepfelugyelő jelentése, Nagyesztergár, 1947. július 21.
  58. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A nagyesztergári UFOSZ kérelme a megyei UFOSZ titkárságához, Nagyesztergár, 1947. szeptember 7.
  59. VeML XXTV. 201/b. 71. d. -i UFOSZ-jelentés, Nagyesztergár, 1947. október 8.
  60. VeML   XXIV.   201/c   A   Veszprém   Megyei   Földhivatal   Földbirtokrendező   csoportjának földbirtokrendezési iratai 1945-1950. 16. d. Nagyesztergár
  61. VeML V. 425. kitelepítési iratok. Névjegyzék a 12200/1947. Korm. számú rendelet l-§-a alapján áttelepülésre kötelezett nagyesztergári lakosokról.
  62. Czverencz József szóbeli közlése
  63. História domus, 1948.
  64. História domus, 1948.
  65. Baumgartner Ferencné szóbeli közlése
  66. VeML. XXIV. 201/c. 16. d. Kimutatás a kitelepítés után visszamaradt állatokról, 1948.
  67. VeML XXIV. 201/c. 16. d. Raktári jegyzék a kitelepítettek lefoglalt javairól, 1948.
  68. VeML XXIV. 201/c. 16. d. Kimutatás a juttatott állatokról, 1948.
  69. VeML XXTV. 201/c. 16. d. Kimutatás a Nagyesztergár községből kitelepített sváb lakosok által hátrahagyott háztartási cikkek értékesítéséről és a befolyt összegről, 1948.
  70. História domus, 1948.
  71. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A helyi MDP feljelentése. Nagyesztergár, 1948. június 15.
  72. VeML XXTV. 201/b. 71. d. A MFH határozata, Veszprém, 1948. február 4.
  73. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Berczelly Imre telepítési felügyelő jelentése, Nagyesztergár, 1946. május 29.
  74. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Berczelly Imre telepítési felügyelő jelentése, Nagyesztergár, 1946. május 29.
  75. VeML  XXIV.   201/b.  71.   d.  A  nyékládházai  betelepítettek  kérelme,  Nagyesztergár,   1946 szeptember 21.
  76. História domus, 1948.
  77. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A nyékládházai telepesek kérelme, Nagyesztergár, 1947 tavasza
  78. VeML XXV. 11/d. A zirci járásbíróság mint telekkönyvi hatóság iratai 113. d. Nagyesztergári kitelepítési iratok, a juttatottak jegyzéke, 1948.
  79. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Rohonka Sándor kérvénye, Nagyesztergár, 1947. június 3.
  80. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Koroknai József lakáscsere kérelme, Nagyesztergár, 1946. október
  81. VeML XXIV. 201/b. 72. d. betelepítési jegyzék, Nagyesztergár, 1948.
  82. VeML XXV. 11/d 113. d. Nagyesztergári kitelepítési iratok, a juttatottak jegyzéke, 1948.
  83. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Az ipolysági telepesek panaszlevele, Nagyesztergár, 1949. január 16.
  84. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A helyi MDP feljelentése, Nagyesztergár, 1948. június 15.
  85. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Ivanovics István kérelme, Nagyesztergár, 1947. november 10.
  86. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Jelentés a bányászok lakáskörülményeiről, Nagyesztergár, 1948.
  87. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Gál István panasza, Nagyesztergár, 1948. július 8.
  88. História domus, 1948.
  89. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Koroknai József lemondó nyilatkozata, Nagyesztergár. 1948.
  90. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A MFH visszahelyező határozata, Veszprém, 1948. szeptember 9.
  91. VeML.. XXIV. 201/b. 72. d. Jegyzőkönyv a Földalap tulajdonát képező házak felhasználásáról, Nagyesztergár, 1948.
  92. Baumgartner Ferencné szóbeli közlése.
  93. Hertner  Antal szóbeli közlése.
  94. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Fazekas Mihály kérelme, Nagyesztergár, 1947.
  95. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Ivanovics István kérelme, Nagyesztergár, 1947. november 10
  96. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Fischer Árpád földigénylése, Nagyesztergár, 1947. november
  97. Czferencz  József szóbeli közlése.
  98. Hertner Antal szóbeli közlése.
  99. Hoffer János szóbeli közlése
  100. VeML XXIV. 201/b. 71. d. MFH-határozat, Veszprém, 1948. február 4.
  101. VeML  XXIV.   201/b.  71.  d.  A  nagyesztergári   UFOSZ  és  társszervei.kérelme  az  OFH-hoz Nagyesztergár, 1948. február 17.
  102. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A lakást kérvényezők listája, Nagyesztergár, 1948.
  103. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Tóth Béla lakáskérvénye, Nagyesztergár, 1948. január 20.
  104. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A lakást kérvényezők listája, Nagyesztergár, 1948.
  105. VeML XXIV. 201/b. 71. d. A MFH határozata, Veszprém, 1948. február 4.
  106. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Berczelly Imre telepítési felügyelő jelentése, Nagyesztergár, 1946 május 29.
  107. História domus, 1947.
  108. Historia domus.. 1946.
  109. Historia domus.. 1948.
  110. VeML. XXIV. 201/b. 71. d. Berczelly Imre telepítési felügyelő jelentése, Nagyesztergár, 1946, május 29.
  111. VeML XXIV. 201/b. 72. d. A MFH tanítói lakás kiutalása, Veszprém, 1949. november 26
  112. História domus, 1950.
  113. VeML XXIV. 201/b. 71. d. Berczelly Imre telepítési felügyelő jelentése, Nagyesztergár, 1946. május 29.
  114. VeML V. 425. Háztartási iratok. Számadási főkönyv. 1946-1947.
  115. VeML XXTV. 201/b. 72. d. Wéber Mihály kérvénye, Nagyesztergár, 1948. január 22.
  116. VeML XXIV. 201/b. 72. d. Bodonyi István és Fazekas Lajos kérelme, Nagyesztergár, 1949. február 28.
  117. VeML XVII. 418. Áment Lőrinc és társai igazoló lapjai, 1946.
  118. VeML V. 425. Háztartási iratok, számadási főkönyv, 1946-1947
  119. VeML V. 425. Fontosabb iratok, a tűzoltók névsora, 1947.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet