Előző fejezet Következő fejezet

VII. FEJEZET

Az önálló Nagyesztergár a Kádár-korszakban (1957-1973)

 

1. Politika és gazdaság a Kádár-rendszerben

 

Az új rezsim konszolidációja a régi állami és pártszervek visszaállításával kezdődött. Az állami gazdaságban már 1957. január 21-én megalakult az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 5 taggal.408 A községi szervezet 1959-ben a tsz-é csak 1961-ben született meg.409

Újjáalakult a tanács. 1957. január 21-én a Járási vb kinevezte Molnár Gyulát nagyesztergári vb-elnökké.410 1958. novemberéig maradt hivatalában, ekkor tanácsválasztások voltak és Szilágyi Imre lett az új tanácselnök,411 ő egészen a nagyesztergári tanács megszűnéséig, 1973-ig töltötte be a tisztséget.

A forradalom után Turcsányi Lászlóné lett a vb-titkár.412 Ő csak az év végéig maradt hivatalában, ekkor Major Antal váltotta. 0 sem tekintette Nagyesztergári végleges lakóhelynek, amikor 1960-ban jobb ajánlatot kapott. Győrbe távozott.413 A következő vb-titkár Bors Sándor lett,414 aki 1968-ban hagyta el a falut, ekkor Ferencsik Gábor került a helyére.415 1970-ben pedig a megszűnt zirci járási tanácstól áthelyezett Reszegi Gáborné váltotta őt.416

A tanács 1963 tavaszán adta ki első rendeletét, a közterületek felhasználásáról.417 Feladatai közé tartozott többek között igazolványok kiállítása, gyámügyekkel foglalkozás, polgári védelmi oktatás megszervezése, stb. Az ügyvitelt a Vb-titkár mellett dolgozó két adminisztrátor látta el. A tanács 1967-ig havonta döntött az elé került ügyekben, majd kéthavonta ülésezett.418 Az 1971-ben elkészült szervezeti és működési szabályzatból azt is megtudhatjuk, hogy kinek és milyen tárgyból kellett beszámolnia a tanácsüléseken, azaz mi minden került a tanács elé. A vb-titkár a munkaterv végrehajtásáról, a szakigazgatási szerv vezetője az adókról, az ÁFÉSZ-vezető és a boltvezetők az áruellátásról, a körzeti megbízott rendőr a közbiztonságról, a tűzoltó parancsnok a tűzrendészetről, az iskolaigazgató a beiskolázásról és az iskola ügyeiről, a politechnikai oktatás vezetője a politechnikai oktatásról, a könyvtáros a könyvtárról, a népművelési ügyvivő a népművelésről, az MHSZ-vezető az MHSZ-ről, a gyámügyi megbízott a gyámügyekről, a körzeti orvos a közegészségügyről, és ciklusonként a megyei tanácstag az ott végzett munkájáról tartott beszámolót.419

Újjászületett a DISZ is, csak ezúttal Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) néven. A vezetője Vadász József lett, s a tanács igyekezett támogatni, 1957 nyarára már helyiséget is adott nekik.420 1958 őszén több súrlódás után a községi KISZ-szervezet egyesült az állami gazdaságéval.421 A titkára Jani János lett, és a vezetése alatt, megélénkült a KISZ-élet. A 23 tagot számláló szervezet járási 4. lett, 1021 óra társadalmi munkát végzett.422 1963-ban már saját zenekaruk is volt Cseh József vezetésével. Ugyanakkor megszűnt a színjátszókör, mert a tévé elvonzotta az embereket.423 A KISZ mindvégig változó intenzitással működött, sok függött attól, hogy milyen rátermett volt az aktuális vezetője.

A kisebbeket Rásky Mária szervezte úttörőcsapatba, ez lett a 3312. számú Ságvári Endre úttörőcsapat. 1957 őszére 25-en voltak, és működött énekkar is.424 A csapatzászlót az állami gazdaság szakszervezete adományozta nekik.425 Az esztergán úttörők főleg takarékosságban jeleskedtek, már 1960-ban 90 Ft/fő átlagos bélyegvásárlással járási másodikak lettek.426 1964-ben pedig 180 Ft/fővel már elsők.427 Ezt a helyezést egyre emelkedő összegekkel évekig megtartották. Élen jártak a hulladékgyűjtésben is, ezért a MÉH 1970-ben harminc gyereket egynapos Balaton-felvidéki túrára vitt, míg hármat kéthetes táborozásra.428 Minden évben 6-10 gyerek üdülhetett Balatonakaiiban, ahol a járási úttörőtábor volt, ennek építéséhez 2000 Ft-tal Nagyesztergár is hozzájárult.429

A lakosságot foglalkozásától és javaitól függően, több adó is terhelte: házadó, földhasználati adó, ebadó, lóadó, iparűzési és kereskedelmi adó, gépjárműadó.430

Mindenkitől rendszeresen beszedték a községfejlesztési adót, ez bányászok esetében 150-250 Ft, tsz-tagok esetében 100-250 Ft, állami gazdasági dolgozóknál 100-250 Ft volt, ami arra utal, hogy a bányászok kerestek legjobban.431 Az adófizetési morál azonban nem sokat javult, bár most már lett volna miből fizetni, sok volt a hátralékos, az egyik polgár így fogalmazta meg, miért nem fizet időben: „Énmiattam aztán senki ne vegyen fel prémiumot. Ezért is csak decemberben fizetem be a második félévi adómat. Azok a taknyosok ott a tanácsnál úgy állapítják meg a községfejlesztést is, ahogy akarják." Válaszul a tanács kényszerítő intézkedéseket helyezett kilátásba, és úgy határozott nem apellál többé a szocialista érzelmekre.432 Mint ez az eset is mutatja, ezek a szocialista érzelmek nem tenghettek túl a lakosságban.

A községfejlesztés folyamatosan napirenden lévő témája volt az utcák aszfaltozása - a főút 1962-től volt portalanított433, vagy legalább murvával borítása, és a járdahálózat kiépítése. Ez utóbbi 1962-63-tól indult el nagymértékben.434 1966-ban komoly elégedetlenség alakult ki a tanács munkájával kapcsolatban, mert csak ígértek, de nem volt még mindenhol járda, és kultúrotthonból sem lett semmi. Ezért, hogy valami látványos eredményt mutassanak fel, október 18-án három új buszvárót adtak át a lakosságnak, ami már szintén régi óhaj volt.435 Sor került a Rekettye-patak szabályozására is, mert a rossz vízelvezető rendszer minden évben kiöntéssel fenyegette a Kossuth, Ányos, és Dózsa utcákat.436 A következő lépésben került sor ezen utcák kővel borítására, az alapanyagot a tsz ingyen adta, csak a robbanóanyagot, és a robbantómester bérét kellett kifizetni, erre a Megyei Tanácstól kaptak 150 ezer forint póthitelt. A kő elterítését a lakók végezték társadalmi munkában.437

Veimet 1966-ban villamosították, ez nagy könnyebbség volt az ott lakóknak,438 de már nem menthette meg a pusztát az elnéptelenedéstől.

A kormányzat igyekezett megnyerni az előző korszakban elnyomorított parasztokat. A gazdák nagyobb termelési kedvét fokozandó, eltörölték a begyűjtési rendszert, és megengedték, hogy a felesleget ne az államnak kelljen eladni, hanem a szabad piacra lehetett vinni.439 Az 1957. évi 10. tv. lehetővé tette, hogy akitől jogtalanul vettek el földet, az visszaigényelhesse. 1 kh földet juttattak vissza a következő gazdáknak: Bachstetter János, özv. Hanich Ferencné, Németh István, Hertner Antal, Neheli Jánosné, Vaszil Károly, Csipszer Lajosné, Redling Károly, Taferner József, Hoffer János, özv. Scheier Jánosné, Deutsch Istvánné, Veimperl János, Pfisztner Ferenc, Ivanovics Istvánné, Zsámboki Jenő, Fillér Antal, Slepeczki Istvánné, Hanich Mihály. Elutasították viszont Kitzberger Jakab, Kiss Endre, ifj. Gál András, és Haász János kérelmét.440 Azonban nem mindenki örülhetett sokáig, aki birtokhoz jutott, 1957 decemberében a járási Vb törvénysértőnek minősítette a földvisszaadásokat, és megsemmisítette Bachstetter János, Deutsch Istvánné, Taferner József, Ivanovics Istvánné, Pfisztner Ferenc, Hoffer János, és Hanich Mihály juttatását.441 Elvették azok házhelyeit, akik az előző vb-től jogtalanul kaptak, vagy akik nem építettek rá.442

A tsz területén - 72 holdon - már 1957. március 14-én szakcsoport alakult. A vezetője Zsámboki Jenő lett. A 14 tag csak szerződéses termelést folytatott, lent, mákot, fehérherét vetettek.443 A nyereségből 1957 őszén munkába állítottak egy községi darálót.444 1967-re azonban már olyan nagyra nőtt az igény, hogy három helyen daráltak: a tsz-ben, Kollik Jánosnál és Handák Ferencnél.445 1957 őszén történt kísérlet gazdakör megalakítására, de annyira nem volt érdeklődés, hogy a terv kudarcba fulladt.446

1958 nyarától új lendületet vett a tsz-agitáció.447 Aztán a téli estéken megrohanták a gazdákat a tanácstagok és 14 pár népnevelő. Elsősorban a jobb módúakat vették célba, mert utánuk már a szegényebbje is belépett. Meg is lett az eredmény. 1958. március 11-én újjáalakult a Kossuth TSz, elnöke Hoffer István lett. A tsz-be minden gazdát beléptettek, ezzel Nagyesztergár szocialista község lett.448 Ezután már az esztergáriak agitáltak más falvakban - például Láziban - a tsz mellett.449

 

VII. számú táblázat:

A nagyesztergári Kossuth tsz-tagságának és felszereltségének alakulása:

Év Tagok száma Családok száma Traktorok száma
1960 87 83  
1961 87 77  
1962 86 78  
1963 94 82 3
1964 98 84 4
1965 82 69 4
1966 77 76 5
1967 76 65 5

 

Az új tsz nehezen indult be. Már 1959 nyarán új elnöke lett Gulyás Ferenc személyében. A tagok egy része nem járt be dolgozni, mások részes művelést folytattak, holott csak munkaegységért lehetett volna dolgozni.450 A tagosítás is csak 1959-ben történt meg, ezzel vált lehetővé a gépi művelés.451 Csakhogy a tsz-nek nem volt saját gépe, amit a gépállomásról kölcsönöztek, az pedig drága volt, és gyakran elromlott.452 A vetett növények mák, len, cukorrépa, zab, árpa, mohar, here, búza, rozs és főleg burgonya voltak. Állattenyésztés terén tehenészettel és disznóhizlalással foglalkoztak.453 De 1960-ban általános panasz volt, hogy soványak a disznók és kevés tejet adnak a tehenek. Ekkor Mracskó Sándor felajánlotta, hogy a tsz állatgondozói töltsenek pár napot az állami gazdaságban, és ott szerezzenek tapasztalatokat.454

 

VIII. számú táblázat:

A nagyesztergári Kossuth TSz vetésterülete:

Év szántó Kenyérgabona Takarmány
-gabona
kukorica Cukorrépa Burgonya szálas és zöld
takarmány
1960 734            
1961 734            
1962 753            
1963 689 212 150 0 0 72 202
1964 680 210 141 0 5 70 194
1965 687 210 148 5 5 70 169
1966 675 210 135 10 0 78 176
1967 679 190 120 8 0 68 198

 

IX. számú táblázat:

A nagyesztergári Kossuth TSz állatállománya:

Év Marha Ebből tehén Sertés Ebből koca
1963 173 51 184 24 31
1964 177 58 104 27 25
1965 203 55 195 23 21
1966 204 59 154 22 22
1967 222 62 91 21 22

 

Dolgozik a Hoffer traktor (1940-es évek)

 

Aztán lassan beindult a szövetkezet. 1962-re már két traktora volt, és ezzel a cséplés és aratás kivételével minden munkát el tudtak végezni,455 a géppark 1965-re már öt Hoffer-traktorból állt.456 majd 1967-ben megvettek az első gabonakombájnukat is, és ekkor érték el a legjobb terméseredményt.457 1961-ben elismerő oklevelet kaptak, 1963-ban pedig már országos ötödikek lettek a kis tsz-ek között a helyes és gazdaságos gazdálkodás alapján, ezért külön vándorzászlót kaptak.458

 

Magtisztító a Termelőszövetkezetben (1966. október 29. Napló)

 

1965-ben némileg visszaestek, mert száj- és körömfájás miatt, 6 hét zárlat alá vették a falut, július 3-án pedig egy jégverés elverte a termés felét.459 1967-re azonban már újra az élmezőnybe tartoztak, a tehenek fejésátlaga itt volt a legmagasabb a megyében (3071 liter/év). A következő évben új, 108 helyes tehénistállót és 80 helyes borjúnevelőt is építettek.460 Ekkor már Varga Zoltán volt a tsz-elnök. A fejlődést talán legjobban a munkaegységek értékének változása szemlélteti: 1960-ban 20 Ft, 1961-ben 37 Ft 27 fillér461 1962-ben 44 Ft,462 1963-ban 51 Ft.463 A legnehezebb munka a krumpliválogatás volt. előfordult, hogy csak előleg fizetésével tudta Jakab Dezső főkönyvelő rávenni az asszonyokat 20 vagon burgonya átválogatására.464 Jó beruházásnak bizonyult .az 1966-ban vásárolt magtisztító is, ez a bükkönyt válogatta ki a rozsból és az árpából. A bükkönyt a világpiacon dollárért értékesítették, és ebből 70 ezer Ft bevételük lett.465

 

X. számú táblázat:

A nagyesztergári Kossuth TSz terméseredményei (mázsában, a tej ezer literben):

Év búza rozs árpa Kukorica zab Cukorrépa Burgonya lucerna-széna Silo-kukorica tej
1960 6,4 10,3 11.8 24,2 21,3   50      
1961 10,1 10.1 9,9   7,9   24,3      
1962 11.7 11.7 14,1   8,9   71,4      
1963                    
1964 13,3   9,4       71 35,2 116,7  
1965 5,4   8,5 16,2   109 47,4 28,3 93,4  
1966 12,2   12,5 24,3   103 108,7 35,7 201,2 175
1967 15,4   15,4 19,8     28,1 28,1 47,5 191

 

Nagyesztergáron 1931 óta működött legeltetési társulat. A gazdák közös használták a legelőt, volt apaállat istállójuk, pásztorházuk is.466 Gondot csupán falusi legelő messzi fekvése (8 km) okozott, ezt az állami gazdasággal csere útján oldották meg.467 Aztán 1959-ben a magángazdaságok megszűnte legeltetési társulatot is megszűntette, minden vagyona a tsz-re szállt.468 Hason sors jutott 1963 végén az erdőbirtokosságoknak is, az eredetileg magánkéz" levő kőhegyi erdőbirtokosságból eddigre csak 9 hold maradt egyéni gazdák (Ament János, özv. Scheier Jánosné, Scheier Ferenc és Udvardi Antalné) kézé a többit bevitték az egykori tulajdonosok a tsz-be. A hosszúheg erdőbirtokosság is csak 14 hold volt magánkézen, a többi a szövetkezetén, erdőbirtokosságok felszámolása után az erdőket a Balatonfelvidéki Állami Gazdaságnak adták ki haszonbérbe.469

 

Jelencsics család a téli tüzelőjét fűrészeli (1970)

 

Sokat veszített a község 1960-ban, amikor megszűnt az önálló Nagyesztergári Állami Gazdaság, és területét a veszprémihez csatolták. 1961-ben pedig a falu vezetésével jó viszonyban lévő Mracskó Sándor is távozott a részleg éléről, vele egy a községnek sokat segítő embert veszítettek.470 Utóda Leitold József sokkal inkább nézte a gazdaság érdekeit, mint a faluét.

A község és az itt működő gazdasági szervek viszonyát jól példázza az egyik tanácsülésen megfogalmazott panasz: „Nem sikerült megértetni velük, Nagyesztergár az ő községük is, fejlesztésében szerepet kell vállalniuk, kulturális és sportéletében levő, illetve uralkodó válságon nekik épp olyan érdekük úrrá lenni, mint a tanácsnak." A legtöbb segítséget az ÁFÉSZ-tól (az FMSZ utódja) kapták, de a tsz és az állami gazdaság „mereven, gazdaságossági alapon foglalnak állást. Azaz, hogy állást foglalnak, ez a kifejezés még hízelgő.471

A konszolidációhoz tartozott az ellátás normalizálása is. 1957 elején a zavaros helyzet miatt áruhiány lépett fel, ezért a tanács vásárlási cédulákat bocsátott ki, és csak ezekkel lehetett árucikkekhez jutni.472 Tavasszal 30 vöröskeresztes csomag is érkezett.473 Az FMSZ 1957-ben rendbe hozatta a vendéglőt, beszerzett egy mosógépet, és megnyitott egy húsboltot is, ezzel jelentősen nőtt a kereskedelem színvonala.474 A boltok délelőtt és délután voltak nyitva, viszont 10 és 16 óra között bezártak.475 1959-ben a bányászok kérésére a Dózsa utcában megnyílott a második italbolt is, hamarosan körzeti első lett a falu a szeszfogyasztásban.476 1962-ben felújították a 21. számú élelmiszerboltot, de egészségügyi problémák miatt áthelyezték a húsboltot.477

 

Krumpliválogatás a Termelőszövetkezetben:
Márhoffer Józsefné, Istenes Ferencné, Redling Károlyné,
Deutsch Ferencné, Krén Józsefné, Pfisztner Ferencné, Neheli Ferencné, Varga Józsefné (1961)
 
Földművesszövetkezeti kőművesek Nagyesztergáron (1967. június, Napló)

 

1963. április 1.-jével megszűnt az önálló nagyesztergári FMSZ, csatlakoztak a zirci szervezethez, így jött létre a Zirc és Vidéke Körzeti FMSZ.478 A fejlesztések viszont tovább folytak. 1964-ben bezárták a 12. számú italboltot, és megvették az Ament-házat, hogy azt átépítsék egy modern cukrászda-presszóvá. 1967. augusztus 20-án nyílott meg a Muskátli presszó.479 A mozihelyiséget megszerezve pedig a mellette lévő bolt is átépíthető lelt.480 Az ellátás lényegesen javult, de hiány volt zöldségből, mert az FMSZ nem volt hajlandó olyan zöldségeket is forgalmazni, amelyek megteremtek Esztergáron is,481 továbbá húskonzervekből, tőkehúsból, vas-, edény-, és üvegáruból (például kád, táblaüveg). Az akadozó ellátás miatt a zöldség- és a húsbolt forgalma vissza is esett.482 Nagy újdonságnak számított, de gyorsan közkedveltté vált, hogy a két élelmiszerboltot 1966. augusztus 1.-jével önkiszolgálóvá alakították át. A forgalmuk is jelentősen megnövekedett.483 1967-ben a szövetkezet második legnagyobb fogyasztója volt a falu, csak Zirc előzte meg. 1968-ban nyílt meg Szautner Ferenc tulajdonában az első maszek bolt a faluban, és mindjárt konkurenciát teremtett az FMSZ-nek, mert rugalmas volt a nyitvatartási ideje, és olyan cikkeket is forgalmazott, amelyek a szövetkezet boltjaiban nem voltak.484 1969-ben szűnt meg a volt bányász buszváró épületében lévő zöldségbolt, és a zöldségellátást az élelmiszerboltok vették át.485 1970-ben nyílt meg az első gázcseretelep a faluban, ami a palackos propán-bután gáz használatának egyre nagyobb elterjedését mutatja.486

 

Mise utáni sörözgetés Szautner Ferenc boltjánál (1955)

 

Nőtt az életszínvonal, amit a műszaki cikkek számának növekedése is jelzett. Rádió minden háznál volt, és a 60-as években rohamosan terjedt a televíziózás is, 1963-ban már annyi készülék volt a faluban, hogy szomszédolással mindenki nézhette.487 1963-ban 8 gépkocsival, 50 motorbiciklivel és számos mosógéppel rendelkeztek a falubeliek.488

 

Molnár József, felesége és Esső István, valamint lovaik (1971)

 

A szövetkezeti tagok száma elég magas volt. 1977-ben 272 fő, azaz a lakosság 18,3%-a. A szövetkezeti részjegy 1969-ig 100 Ft, 1969 és 1973 között 300 Ft, majd 500 Ft volt.489 A tagok ingyen kaptak jogtanácsot, kedvezményesen vásárolhattak, és fuvarozhattak, sőt 1969-től bevezették a zsetonrendszert, eszerint a tagok a vásárláskor az érték függvényében zsetonokat kaptak, amelyeket a következő év januárjában beválthattak árura.490

 

XI. számú táblázat:

Nagyesztergár kiskereskedelmi adatai

Év Boltok száma Ebből élelmiszer Vendéglátó helyek száma Kiskereskedelmi forgalom ebből vendéglátás bolti forgalom ebből élelmiszer vegyes ruházat   Kisiparos vállalkozás Munkanélküliek
196.1 5 4 4 4831 1641 3190          
1964 5 4 4 5297 1939 3355 3023 304 28    
1965 5 4 4 5486 1814 3672 3368 280 24 5  
1966 5 4 4 5997 1868 4129 3743 347 39    
1967 5 4 4                
1968 5 4 4 6209 2211 3998 3591 385 22 9  
1969 4 3 4 6595 2017 4578 41S5 363 29 13  
1970 4 3 4 7016 2166 4850 4485 336 29 15  
1971 4 3 3 7398 2107 5291 4889 384 18 14  
1972 4 3 1 7775 1723 6052 5481 519 52 14  
1973 4 3 3 8049 2028 6021 5439 552 30 12  
1974 4 3 3 9023 2429 6594 6046 527 21 8  
1975 4 3 3 9081 2481 6600 5954 621 25 7  
1976 3 2 3 9331 2751 6580 5984 571 25 S  
1977 3 2 3 10316 3188 7128 6500 603 25 8  
197S 3 2 3 10814 3490 7324 6648 646 30 6  
1979 3 2 3 13587 3950 9637 8825 782 30 5  
1980 3 2 2 14307 3811 10496 9588 878 30    
1981 3 2 2 14640 3968 10672 9800 842 30    
1982 3 2 2 14650 4011 10639 9751 853 35    
1983 3 2 2 14839 4018 10821 10053 733 35    
1993 10 5 4             31  
1994 10 6 4             39  
1995 8 5 4             45  
1996 11 5 4             32 34
1997 9 7 4             37 13
1998 9 7 4             41 12
1999 9 7 4             39 5
2000 9 7 4             43 6

 

A Kádár-korban már jobban érvényesülhettek a kisiparosok is, számuk lassan nőtt: Kitzberger Jakab kőműves, Szálai Imre kőműves,491 Bittmann János kőműves, Jani Ferenc ács,492 Kiss Ferenc szobafestő,493 Csaba Mihály férfi-női fodrász,494 Endresz Jakab kútásó495 tevékenykedett.

 

 

2. Kulturális és közösségi élet

 

A már 1956-ban megkezdett, de a forradalom miatt abbamaradt iskolaépítés - ez négy új tantermet és egy tanárlakást jelentett -, 1957 tavaszán, kevés pénzzel folytatódott. Egészen nyár elejéig, akkor a felettes szervek leállították a kivitelezést.496 A következő évben viszont 382 ezer Ft-ot adtak rá, és engedélyt kapott a község kőbánya nyitására is, ahonnan az építőanyagot hordhatták. így 1958-ban már az új épületben kezdődhetett a tanév.497 A felszerelés novemberben érkezett meg, ezt a megyei illetve a járási tanács művelődési osztálya biztosította.498 A legnagyobb gondot a vízhiány okozta. 1957-ben elfertőződött az iskola kútja, az ivóvizet vödörrel hordták más kutakból.499 A problémát csak 1968-ban oldották meg, amikor rákapcsolták az intézményt az állami gazdaság veimi forrásokból táplálkozó vízvezetékére.500 Kardosrét elcsatolásával az oltani iskola kikerült a nagyesztergári oktatásból, viszont Veim-pusztán működött egy osztatlan alsó tagozat, ahol egy tanító foglalkozott az összes gyerekkel, és csak a felsősök jártak be az állami gazdaság gépkocsijával az esztergári iskolába.501 Az itteni iskolát 1965-ben újították fel.502

 

Balogh Jánosné és tanítványai (1961)

 

1958 telén indult a felnőttek iskolája, azok iratkozhattak be, akik régen csak hat elemit végeztek, és most igényük volt a 7-8. osztályos tananyagra is.503 Egy-egy évfolyamra 10-15 ember iratkozott be, közülük a 8. osztály után sokan továbbtanultak középiskolákban.504 Öt év alatt 40-en végeztek, és ennek hatására 1963-ban a Pápai Mezőgazdasági Technikum Levelező Tagozata Nagyesztergárra helyezte ki 1. osztályát.505 A kezdeményezés azonban érdektelenség miatt hamarosan kudarcba fulladt. 1965-ben már felnőttoktatást sem indítottak. Akikben volt ambíció magasabb iskolai végzettséget szerezni, azok megtették, a fiatalok pedig eleve nyolc osztályt végeztek.506

1963-ban igazgatóváltás következett be az iskolában. Nagy Zoltán helyett már Balogh János (aki egyben a HNF titkára is lett) vezetésével kezdődött az új tanév.507 1989-ig maradt az iskola élén. Vezetésével tovább épült és szépült508 az iskola. Elkészült egy politechnika terem a fiúknak, ahol barkácsolhattak, egy lány politechnika terem, ahol főzhettek, és egy gyakorlókert is. Énekkar, sportkör, kézimunka és tűzoltószakkör működött. Egyre többen - a 60-as évek közepén már a tanulók fele - tanultak tovább.509 1970-ben egy felmérés alapján 11 egyetemet. 5 főiskolát végzett és 88 érettségizett ember élt a faluban, ez komoly előrelépés Horthy-korhoz, de még a húsz évvel ezelőtti állapotokhoz is.510A tehetséges gyerekek nagyhírű iskolákba is bekerülhettek, például Pannonhalmára a bencésekhez. A falu szülötte Áment Lukács piarista tanár, orgonaművész is.511

Az 50-es évek elején az iskola két harmóniummal rendelkezett, ezeket átvitték javítani Bakonynánára, de három év múlva sem kerültek elő, a mester azzal védekezett, hogy tűz volt a műhelyében, és a harmóniumok elégtek.512

A honvédelmi nevelést, az 1968-ban alakult MHSZ szervezte, ennek községi vezetője Keserű Jakab lelt.513 Már ebben az évben az ifik járási másodikak, az úttörők megyei harmadikak lettek az összetett honvédelmi versenyben.514

Pezsgésbe jött a kulturális élet is. Nőtt a mozi látogatottsága, bár a megközelítése télen a jeges bejárati lépcső miatt életveszélyes volt, és külön pénztárral sem rendelkezett. Szombatonként és vasárnaponként volt vetítés.515

Havonta két ismeretterjesztő előadást, három kultúrestet rendeztek.516 könyvtár könyvállományát - már amit nem égettek el 1956-ban - főleg szakkönyvek alkották, az ötvenes évek végén kezdték el a szépirodalmi könyvek nagyobb arányú beszerzését.517 A kultúrotthon fenntartója a MEDOSZ Vesz prém-Zala Megyei Területi Bizottsága volt. Tánc- ás színjátszócsoport is működött.518

Közben működött külön az állami gazdaságnak is egy kultúrklubja. ezt 1958-ban alakították ki, és itt állították üzembe 1958 decemberében a falu első televízióját.519 1959-ben háromszáz férőhelyes mozit és tánctermet építettek.520 Ez vált a falu fiataljainak gyűjtőhelyévé, itt hallgatták a hazalátogató nyugati rokonok által hozott magnókon a szintén általuk hozott nyugati zenéket.521

 

Öregeknapi ünnepélyen a Muskátli bisztróban Jani Ferencné, Szelthoffer Gyuláné, Kollik Jánosné, Krén Józsefné, Túri Jolán

 

A falu hamarosan nagyobb kultúrotthonra vágyott. A sajátja kicsi volt, az állami gazdaság pedig a magáét át akarta alakítani lakásokká, mert a tanács nem adott lakásokat a dolgozóinak (nem is volt miből). Az építkezés azonban nem volt kivitelezhető, mert a falunak nem volt 1,5 millió Ft-ja erre a célra, az állam pedig kis falvakban - a kihasználatlanság miatt - nem támogatta az ilyen törekvéseket.522 Mégis 1964-ben volt egy nagy nekibuzdulás. Több állami szervet és céget meghívtak egy tárgyalásra, ahol felvázolták a terveiket, egy 200 fős nagyteremről a hozzákapcsolódó előtérrel, öltözőkkel, könyvtárral, KISZ- és klubhelyiséggel. Itt helyezték volna el a postát és az FMSZ egy büféjét is. ígéretben nem volt hiány, a járási tanács művelődési osztálya 60 ezer, a járási párt- és KISZ-bizottság 90 ezer, a megyei KISZ-bizottság 90 ezer, a Soproni Postaigazgatóság 80 ezer forintot ajánlott fel. A tsz ingyen követ és fát, a községi tanács 260 ezer Ft-ot tudott volna áldozni, sőt már ki is nézték Udvariné telkét a kultúrotthon helyének.523 Aztán hamar lelohadt a lelkesedés, mert a hiányzó pénz állami segély és bankhitel útján szerették volna előteremteni, de egyiket sem kaptak, a rendelkezésre álló 700 ezer forint pedig kevés volt a tervekhez, így eltették azzal, hogy majd 1966-ban.524 Azóta sincs Nagyesztergáron kultúrotthon.

 

Bús Orbán, Gerván Ferenc, Áment István, Klesitz bácsi (1968)

 

A két mozit a tanács soknak tartotta, és - azzal a hátsó szándékkal, hogy a fenntartás költségeitől megszabaduljanak - már 1959-ben fel akarták számolni a községi filmszínházat, mondván, aki akar, mehet az állami gazdaságéba is. Ezt ekkor még a megyei tanács nem engedélyezte.525 Azonban a 60-as évek közepén a községi mozi megszűntette a vetítéseket, majd az állami gazdaság is bezárta filmszínházát. A végén a kettőből egy sem maradt az esztergáriaknak, a hetvenes évek elején már a bisztróban vetítettek hetente kétszer.526

1959-ben végre Ányos Pál is megkapta a neki már régóta kijáró tiszteletet, a szülőháza falán emléktáblát avattak, az ünnepségen Páldy Róbert, a megyei könyvtár igazgatója méltatta a költőt.527

Régi célja volt a tanácsnak, hogy állandó, helybenlakó orvost biztosítson a lakinak. Ezért 1958 elején elhatározták, hogy kétszobás, konyhás, kamrás, fürdőszobás orvoslakással egybeépített rendelőt emeltetnek. Az emberektől ezért gyűjtés formájában 100-200 Ft-ot szedtek be, ehhez csapták a községfejlesztés 10%-át és az államosított lakások eladásából származó bevétel 20%-át. 1958 szeptemberében kezdődött el az építkezés 130 ezer Ft-os költségvetéssel,528 1959 december l-jén átadták a várót és a rendelőt, csak a lakás befejezése húzódott tovább.529 Még az iskola kőkerítésére szánt pénzt is idefordították, mire 1963-ra elkészült, de orvost nem kaptak bele, így Kubinyi Endre gyógyszerésznek adták ki.530 Többszöri megkeresésre a járási tanács közölte, ne is számítsanak a helyiek egy állandó, helybenlakó orvosra, az orvosi lakást pedig adják ki inkább egy pedagógusnak.531 Hosszas vita után, és az építkezésnél sokat társadalmi munkázó lakosok ellenkezése ellenére a tanács végül is megfogadta a fentről jövő javaslatot, és szerződést kötött a zirci 307. számú Iparitanuló Intézettel, kiadta neki a lakást.532 Veimben, ahol állami gazdasági dolgozók éltek, a vállalat alakított ki rendelőt, itt hetente egyszer rendelt az orvos.533 1962-től dr. Hevesi Gusztáv volt a körzeti orvos, de orvoshiány miatt, nem helyezték ki a községbe, hanem továbbra is Zircről járt ki hetente kétszer, ráadásul övé volt a járás legnagyobb körzete hat településen 4500 beteggel.534 1972-ben Hevesitől dr. Bodó Erzsébet vette át a körzetet.535

A lakosok ügyeltek a tiszta, rendezett környezetre. Ezt a célt szolgálta a Tiszta udvar-rendes ház verseny, amelybe 1964-ben 144 ház nevezett be, de versenyen kívül még 60 másik is részt vett. A mozgalmat Ivanics Lászlóné indította 1963-ban, és a legjobbakat oklevéllel tüntették ki.536

 

Hanich Antal temetése háztól (1961)

 

Szükség volt korszerű boncházra és ravatalozóra is. mert még mindig előfordultak a háztól temetések, és az egyház kezében lévő hullaház is leromlott állapotban leledzett.537 De erre a beruházásra még hosszú ideig nem került sor.

A falu közbiztonsága jó volt. csak néhány lopás fordult elő, az is elsősorban a tsz tulajdonát érintette. Ezért kavarta fel a közvéleményt, hogy 1969-ben egy kocsmai vita bicskázássá fajult, és a sértett bele is halt a sebesülésébe.538

A rendszer - bár enyhébben -, de továbbra is egyházellenes maradt. Rossz szemmel nézték, amikor az egyik tanárnő templomba járt, mert „az olyan nevelő, aki templomba jár az nem tudja szocialista szellemben nevelni serdülő gyermekeinket.539 A szülőknél is panaszkodtak a kettős nevelésre, azaz a szülők nem szocialista szellemben nevelték a   gyerekeket, tiltakoztak az olyan tanulópárok ellen, ahol a másik gyerek szülei kommunisták voltak. Statisztikát vezettek arról is, a tanulók hány százaléka jár hittanra. 1959-ben 76% volt az arány, míg 1966-ban 44%,541 1970-ben pedig csak 22,6%.542 Azt már örömmel állapíthatták meg, hogy egyes fiatal párok a templomi esküvő helyett KISZ-esküvőt tartanak.543 A számok azonban csalókák, mert egy színkatolikus faluban nehéz elképzelni, hogy ilyen sok gyerek ne járjon hittanra, és ellentmond ennek a plébános közlése is. A hittanórák egyébként a parókián voltak megtartva.544

 

Koroncz László és elsőáldozói (1960)

 

Koroncz atya apránként felújította a templomot. 1957-ben a korhadt fa főoltárt márványra cseréltette, és egy freskót is festetett föléje.545 1962-ben az épület belseje került teljes felújításra.546 1967-ben pedig a toronysisak fenyegetett ledőléssel. Az állami cégek 73 ezer forintért javították volna meg. míg egy budapesti kisiparos megcsinálta 40 373 Ft-ért.547 A hívek mindehhez anyagilag is hozzájárultak. Az egyházközségi tanács világi elnöke Katkó Géza bányász volt, míg 1960. október 9-én egy bányaomlás áldozata nem lett.548 Kántorként 1953 és 1958 között Mohácsi Mária, majd Nagy Rozália dolgozott, őt 1967-ben Polgár Emilné Molnár Ilona váltotta fel. Koroncz László minden évben passiójátékot tanított be, és ezen öregek és fiatalok egyaránt részt vettek.549 1971-ben látott neki Csonka Lajos plébános egy új parókia felépíttetésének, ez 1973-ra el is készült, a régi házat pedig Gál István kapta meg.550

 

Csonka Lajos és elsőáldozói (1971)

 

Továbbra is jól működött a tűzoltóegylet. 1958 végén 13 évi parancsnokság után betegségére hivatkozva lemondott Majer Mihály, helyére Szentesi János került.551 Nem sokáig maradt posztján, miután nem felelt meg az elvárásoknak, helyére már 1959 januárjában Csaba Mihályt, az állami gazdaság tűzoltóparancsnokát nevezték ki.552 Amikor megbetegedett rövid időre ifj. Márhoffer József vette át a helyét 1961-ben,553 azonban 1963-tól ismét Csaba Mihály irányította a testületet.554 Ezzel egy sikeres időszak vette kezdetei az életükben. 1963-ban járási 1. és megyei 2. helyet szereztek tűzoltóversenyen.555 1967-ben és 1969-ben is járási 2.-ok lettek.556 197l-ben megyei 3.-ok.557 Az eredmények mellett igen szűkös anyagi körülmények közöli kellett dolgozniuk nekik is. A tanács ugyan felújíttatta 1964-ben a szertárt, de felszerelésre már nem tudott pénzt adni, báli bevételekkel, jutalmakkal próbálták feltölteni a kasszájukat. 558 Komoly tűzesethez szerencsére nem kellett kivonulniuk.

A faluban 1958-tól - az 1956-ban felbomlott sportkör újjáalakításával -fellendült a sportélet. 1960-ban Kőrös József vezetésével már négy- szakosztály működött: labdarúgás, női röplabda, sakk és asztalitenisz, majd 1961-től teke is (ennek versenyzői a Molnár-vendéglőben „edzettek", mert rendes pályájuk nem volt). A legnagyobb gondot a pénztelenség okozta.559 A foci pálya nem volt bekerítve, a környékbeli állatok odajártak legelni.560 Nem volt öltöző, a csapatoknak a szomszédos házaknál kellett öltözni.561 Némileg javított a helyzeten az 1963-ban elkészült futópálya, ezután azzal büszkélkedhettek, hogy az esztergán a járás legjobb sportpályája.562 A gondok ellenére jöttek az eredmények: foci 1960-ban járási 3., 1962-ben járási 2., 1963-ban járási bajnok (de anyagi okok miatt vissza kellett léptetni a csapatot a megyei II. osztályból a járási bajnokságba), 1964-ben újra bajnok, 1967-ben járási 3., 1970-ben járási 3., asztalitenisz 1960-ban járási 1.-2.-3., 1964-ben 2., 1965-ben járási 2., 1966-ban járási bajnok, 1967-ben járási bajnok és megyei 4., sakk 1960-ban járási 1.-2.-3., 1970-ben járási 2., röplabda 1960-ban járási 3., 1964-ben 2., 1967-ben járási 3., 1970-ben járási 2., teke 1964-ben járási 2. A korabeli sajtó tehetséges sportolóként említette Majorosi Sándor, Tipold Ferenc, Czverencz Jakab és Jencski László focistákat, Szekeres Sándor középtávfutót, Dobos János rövidtávfutót, Palást Károly sakkozót és Krizsák Sándor tekézőt.563 Ezek a körülmények figyelembevételével kimagasló sikerek, hisz a focisták lyukas cipőben, a röpisek saját ruhájukban játszottak. A vb arra hivatkozva, hogy a sport testkultúra, és nem versenyzés nem adott pénzt. Azt mondták: „szerényebb keretek között a probléma jelentős része megoldható lenne"564 Azaz mondjanak le a bajnokságban szereplésről, ne utazgassanak, focizgassanak otthon a saját kedvükre. íme a nagyesztergári sportszerető tanács! 1965-ben a sportkör egy kormányrendelet kapcsán, mely elrendelte a MEDOSZ és az állami gazdaságok által patronált sportkörök tsz kézbe adását, a Kossuth TSz-hez került. Jobban azonban nem jártak vele, mert a tsz nem támogatta őket kellően, csak a társadalmi munkát vette jó néven tőlük, az állami gazdaság pedig elvette az autót, amivel addig jártak az idegenbeli meccsekre, mondván, adjon a tsz.565 Ekkor már a tanács is megemberelte magát, és 6000 Ft-ot adott focifelszerelésre.566 1969-ben végül a tsz-től a vb vette át a sportkör működtetését.567

 


 

Lábjegyzetek:

  1. VeML XXIII. 844. 1957. május 14.-i jkv.
  2. VeML XXIII. 844. 1961. augusztus 8.-i jkv.
  3. VeML XXIII. 844. 1957. május 14.-i jkv.
  4. VeML XXIII. 844. 1958. november 28.-Í jkv.
  5. VeML XXIII. 844. 1957. május 14.-t jkv.
  6. VeML XXIII. 844. 1960. december 13.-i jkv.
  7. VeML XXIII. 844. 1961. január 10.-i jkv.
  8. VeML XXIII. 844. 1968. október 7.-i jkv.
  9. VeML XXIII. 844. 1970. június 26.-i jkv.
  10. VeML XXIII. 844. A Nagyesztergári községi tanács 1/1963. sz. rendelete
  11. VeML XXIII. 844. 1967. március 24.-i jkv.
  12. VeML XXIII. 844. 1971. október 25.-i jkv.
  13. VeML XXIII. 844. 1957. szeptember 17.-i jkv.
  14. VeML XXIII. 844. 1958. október 20.-i jkv.
  15. VeML XXIII. 844. 1960. november 21.-i jkv.
  16. VeML XXIII. 844. 1960. november 12.-i jkv.
  17. VeML XXIII. 844. 1957. szeptember 17.-i jkv.
  18. VeML XXIII. 844. 1961. június 14.-i jkv.
  19. VeML XXIII. 844. 1960. augusztus 8.-i jkv.
  20. VeML XXIII. 844. 1964. szeptember 22.-i jkv.
  21. VeML XXIII. 844. 1970. július 13.-i jkv.
  22. VeML XXIII. 844. 1967. június 20.-i jkv.
  23. VeML XXIII. 844. 1972. július 24.-i jkv.
  24. VeML XXIII. 844. 1960. március 27.-i jkv.
  25. VeML XXIII. 844. 1969. augusztus 18.-i jkv.
  26. Középdunántúli Napló 1964. október 23.
  27. VeML XXIII. 844. 1963. június 5.-i jkv.
  28. VeML XXIII. 844. 1966. október 24.-Í jkv.
  29. VeML XXIII. 844. 1969. június 23.-Í jkv.
  30. VeML XXIII. 844. 1971. május 31.-i jkv. és 1971. október 25.-i jkv.
  31. VeML XXIII. 844. 1966. november 25.-i jkv.
  32. VeML XXIII. 844. 1957. július 11.-i jkv.
  33. VeML XXIII. 844. 1957. április 18.-i jkv.
  34. VeML XXIII. 844. 1957. december 27.-i jkv.
  35. VeML XXIII. 844. 1957. május 14.-i jkv. és 1957. szeptember 3.-i jkv.
  36. VeML XXIII. 844. 1958. január 14.-i jkv.
  37. VeML XXIII. 844. 1957. november 5.-i jkv.
  38. VeML XXIII. 844. 1967. május 16.-i jkv.
  39. VeML XXIII. 844. 1957. november 5.-i jkv.
  40. VeML XXIII. 844. 1958. június 20.-i jkv.
  41. VeML XXIII. 844. 1959. március 24.-i jkv. és 1957. február 6.-i jkv.
  42. Középdunántúli Napló 1959. július 12.
  43. VeML XXIII. 844. 1959. június 10.-i jkv.
  44. VeML XXIII. 844. 1959. december 18.-i jkv.
  45. VeML XXIII. 844. 1960. szeptember 12.-i jkv.
  46. VeML XXIII. 844. 1960. május 12.-i jkv.
  47. VeML XXIII. 844. 1960. november 14.-i jkv.
  48. VeML XXIII. 844. 1962. március 20.-i jkv.
  49. VeML XXIII. 844. 1966. március 11.-i jkv.
  50. VeML XXIII. 844. 1967. augusztus 14.-i jkv.
  51. VeML XXIII. 844. 1965. április 3.-i jkv.
  52. VeML XXIII, 844. 1965. november 19.-i jkv.
  53. VeML XXIII. 844. 1967. február 13.-i jkv.
  54. Középdunántúli Napló 1962. február 13.
  55. Középdunántúli Napló 1963. április 30.
  56. Középdunántúli Napló 1964. január 19.
  57. Középdunántúli Napló 1962. február 14.
  58. Középdunántúli Napló 1966. október 29.
  59. VeML XXIII. 201/c 16. d. A nagyesztergári legeltetési társulat felszámolásának iratai
  60. VeML XXIII. 844. 1957. április 23.-i jkv.
  61. VeML XXIII. 844. 1962. február 20.-i jkv.
  62. VeML XXV. 11/ d A nagyesztergári erdőbirtokossági társulatok felszámolása
  63. VeML XXIII. 844. 1961. február 15.-i jkv.
  64. VeML XXIII. 844. 1970. január 30.-i jkv.
  65. VeML XXIII. 844. 1957. február 8.-i jkv.
  66. VeML XXIII. 844. 1957. április 8.-i jkv.
  67. VeML XXIII. 844. 1957. december 23.-i jkv.
  68. VeML XXIII. 844. 1957. május 28.-i jkv.
  69. VeML XXIII. 844. 1959. szeptember 11.-i jkv. és 1965. február 16.-i jkv.
  70. VeML XXIII. 844. 1962. április 24.-i jkv.
  71. VeML XXIII. 844. 1963. február 12.-i jkv.
  72. VeML XXIII. 844. 1967. augusztus 14.-i jkv.
  73. VeML XXIII. 844. 1964. július 14.-i jkv.
  74. VeML XXIII. 844. 1965. február 16.-i jkv.
  75. VeML XXIII. 844. 1967. június 20.-i jkv.
  76. VeML XXIII. 844. 1966. augusztus 19.-i jkv.
  77. VeML XXIII. 844. 1968. június 17.-i jkv.
  78. VeML XXIII. 844. 1969. június 23.-i jkv.
  79. VeML XXIII. 844. 1970. november 6.-i jkv.
  80. VeML XXIII. 844. 1963. november 12.-i jkv.
  81. Középdunántúli Napló 1963. április 30.
  82. Zirc   és  Vidéke  Általános  Fogyasztási  és  Értékesítő  Szövetkezet  a  tagság és a   lakosság szolgálatában. Szerk.: Pell Rudolf, Bp. 1977, 5-6.
  83. uo. 10.
  84. VeML XXIII. 844. i960, március 27.-i jkv.
  85. VeML XXIII. 844. 1961. június 6.-i jkv.
  86. VeML XXIII. 844. 1967. május 16.-i jkv.
  87. VeML XXIII. 844. 1967. május 16.-i jkv.
  88. VeML XXIII. 844. 1968. október 28.-i jkv.
  89. VeML XXIII. 844. 1957. június 11.-i jkv.
  90. VeML XXIII. 844. 1957. július 11.-i jkv.
  91. VeML XXIII. 844. 1959. február 14.-i jkv.
  92. VeML XXIII. 844. 1957. szeptember 17.-i jkv.
  93. VeML XXIII. 844. 1968. október 21.-i jkv.
  94. VeML XXIII. 844. 1958. június 20,-i jkv.
  95. VeML XXIII. 844. 1966. március 11.-i jkv.
  96. VeML XXIII. 844. 1958. június 20.-i jkv.
  97. VeML XXIII. 844. 1961. június 14.-i jkv.
  98. VeML XXIII. 844. 1963. november 12.-i jkv.
  99. VeML XXIII. 844. 1964. február 18.-i jkv.
  100. VeML XXIII. 844. 1963. szeptember 16.-i jkv.
  101. Dobos Mária szóbeli közlése
  102. VeML XXIII. 844. 1960. február 12.-i jkv. és 1967. december 11.-i jkv..
  103. VeML XXIII. 844. 1970. január 30.-i jkv.
  104. Dobos Mária szóbeli közlése
  105. VeML XXIII. 844. 1957. október 13.-i jkv.
  106. VeML XXIII. 844. 1967. november 5.-i jkv.
  107. VeML XXIII. 844. 1968. március 22.-i jkv.
  108. VeML XXIII. 844. 1957. október 22,-i jkv.
  109. VeML XXIII. 844. 1958. június 20.-i jkv.
  110. VeML XXIII. 844. 1958. december 21.-i jkv.
  111. VeML XXIII. 844. 1958. augusztus 26.-i jkv.
  112. VeML XXIII. 844. 1958. november 28.-i jkv.
  113. VeML XXIII. 844. 1958. november 28.-i jkv.
  114. Dobos Mária szóbeli közlése
  115. VeML XXIII. 844. 1964. március 17.-i jkv.
  116. VeML XXIII. 844. 1964. június 25.-i jkv.
  117. VeML XXIII. 844. 1964. szeptember 22.-i jkv.
  118. VeML XXIII. 844. 1959. október 23.-i jkv.
  119. VeML XXIII. 844. 1972. augusztus 28.-i jkv.
  120. Középdunántúli Napló 1959. július 21.
  121. VeML XXIII. 844. 1958. augusztus 22.-i jkv.
  122. VeML XXIII. 844. 1959. november 20.-i jkv.
  123. VeML XXIII. 844. 1963. március 5.-i jkv.
  124. VeML XXIII. 844. 1965. február 16.-i jkv.
  125. VeML XXIII. 844. 1965. július 20.-i jkv.
  126. VeML XXIII. 844. 1961.április 18.-i jkv.
  127. VeML XXIII. 844. 1966. január 21.-i jkv.
  128. VeML XXIII. 844. 1972. augusztus 28.-Í jkv.
  129. Középdunántúli Napló 1964. október 23.
  130. VeML XXIII. 844. 1968. december 16.-i jkv.
  131. Historia domus, 1969.
  132. VeML XXIII. 844. 1959. február 14.-i jkv.
  133. VeML XXIII. 844. 1962. június 12.-i jkv.
  134. VeML XXIII. 844. 1967. december 11.-i jkv.
  135. VeML XXIII. 844. 1970. július 13.-i jkv.
  136. VeML XXIII. 844. 1968. december 16.-i jkv.
  137. Szíjártó László plébános úr szóbeli közlése
  138. Historia domus, 1957.
  139. Historia domus, 1962.
  140. Historia domus, 1967.
  141. Historia domus, 1960.
  142. Dobos Mária szóbeli közlése.
  143. Szíjártó László plébános úr szóbeli közlése.
  144. VeML XXIII. 844. 1957. december 3.-i jkv.
  145. VeML XXIII. 844. 1959. január 23.-i jkv.
  146. VeML XXIII. 844. 1961. november 5.-i jkv.
  147. VeML XXIII. 844. 1960. július 16.-i jkv.
  148. VeML XXIII. 844. 1963. június 25.-i jkv.
  149. VeML XXIII. 844. 1967. június20.-i jkv., és 1969. augusztus 11.-i jkv.
  150. VeML XXIII. 844. 1971. június 21.-i jkv.
  151. VeML XXIII. 844. 1964. május 19.-i jkv.
  152. VeML XXIII. 844. 1960. szeptember 12.-i jkv.
  153. VeML XXIII. 844. 1961. szeptember 19.-i jkv.
  154. VeML XXIII. 844. 1962. június 12.-i jkv.
  155. VeML XXIII. 844. 1963. november 12.-i jkv.
  156. Középdunántúli Napló 1961. október 19.
  157. VeML XXIII. 844. 1964. szeptember 19.-i jkv. és 1965. január 12.-i jkv.
  158. VeML XXIII. 844. 1967. május 16.-i jkv.
  159. VeML XXIII. 844. 1966. március 11.-i jkv.
  160. VeML XXIII. 844. 1969. augusztus 11.-i jkv.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet