Előző fejezet Következő fejezet

VIII. FEJEZET

Zirc árnyékában (1973-1992)

 

A szocialista rendszerek egyik fő jellemzője a mindenre kiterjedő központosítás volt. Az 1945 után megalakult helyi szervezeteket az évek során szép lassan összevonták, és nagyobb egységeket alakítottak ki. Ez néhány esetben racionális elképzelés volt, máskor viszont jól működő intézményeket tüntetett el, és olvasztott egy rosszul gazdálkodó szervbe.

Ennek első áldozata, mint már fentebb írtuk a Nagyesztergár Állami Gazdaság volt. Beolvasztották a Veszprémi Állami Gazdaságba. A lépés racionális volt, mert a nagyesztergári gazdaság nem volt éppen a megyei elsők között, és ezután már nyereségesen működött, sőt 1970-ben élüzem címet nyert. Azonban így is születtek irracionális döntések. Legjobb példa erre Veim-puszta esete. Itt még a 60-as évek közepén is majdnem kétszáz ember élt, volt boltja, italboltja, tagiskolája, orvosi rendelője, majd 1966-ban nem kis költséggel bevezették a villanyt. Ezután 1970-ben az itteni ágazatot felszámolta a gazdaság, és megkezdte az emberek elköltöztetését is.568 1972-re már csak 18 család élt ott, majd ők is elhagyták a helyet.569 Hamarosan már csak az épületek maradtak a pusztán, majd azok is romba dőltek, ugyanez a sors várt Flóramajorra, ahová sohasem jutott el az elektromos áram. Nagyesztergár tekintélyes múltra visszatekintő külterületei megszűntek lakott helyek lenni.

Hasonlóképpen elnéptelenedett a vasúti őrház is. A kihasználatlanság miatt 1969-ben a MÁV megszüntette a dudari vonalon a személyforgalmat, és ezzel a nagyesztergári vasútállomást is.570 Az utolsó állomásfőnök Kosa István volt.571 Az 1990-es években pedig a teherforgalmat is leállították, a dudari vasút vakvágány lett.

 

XII. számú táblázat:

Nagyesztergár lakosságmozgalmi adatai

Év Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás Bevándorlási különbözet Házasságkötések száma
1962 30 13 17   12
1963 30 12 18 3 10
1964 28 7 21 -32 13
1965 29 17 12 3 8
1966 25 14 11 -6 5
1967 29 9 20 -21 12
1968 22 10 12 -26 17
1969 36 13 23   15
1970 27 13 14   12
1971 31 11 20   11
1972 31 11 20   17
1973 22 11 11   14
1974 26 9 17   16
1975 28 11 17    
1976 34 14 20    
1977 21 10 11    
1978 25 10 15    
1979 25 10 15    
1980 25 19 6    
1981 29 12 17 -7  
1982 17 19 -2 -20  
1983 22 18 4 -3  
1993 14 8 6    
1994 13 14 -1    
1995 11 16 -5    
1996 9 16 -7 -1  
1997 8 12 -4 -4  
1998 8 12 -4 11  
1999 9 16 -7 18  
2000 8 16 -8 9  

 

1970-ben az Elnöki Tanács 17/1970 sz. rendelete megszűntette a zirci járást, és a községet a veszprémihez csatolta, ezután a járási szintű ügyekhez Veszprémbe kellett beutazni.572

1972-ben merült fel, a felsőbb szervek kezdeményezésére, hogy Nagyesztergár Lókút és Olaszfalu átcsatolásával, Zircen közös tanácsot hozzon létre. Ez a centralizáció újabb lépése volt.

Indoklásul azt hozták fel, hogy a kis községeknek kevés forrásuk van, és nem tudják ellátni igazgatási kulturális, kommunális feladataikat. Az egyesítés után nagyobb erőforrások állnak rendelkezésre, és magasabb színvonalú lehet a fejlesztés. A közös tanácsban a község lélekszám szerint kap képviseletet, és Szilágyi Imre vezetésével marad egy helyi kirendeltség, ahol napi nyolc órában minden igazgatási ügy elintézhető, még azok is, amelyekért eddig be kellett utazni Veszprémbe, mert Zircnek, mint nagyközségnek elég széles igazgatási jogköre volt. Planéta János, zirci tanácselnök is megígérte, hogy a közös tanács figyelembe veszi a helyi fejlesztési igényeket. A jegyzőkönyv szerint a nagyesztergári tanács egyhangúlag támogatta a javaslatot.573

A nagyesztergári községi tanács 1973. február 26-án tartotta utolsó ülését, az április 15.-i választásokon már a közös tanácsba választottak képviselőket.574

Az egyesülés után a község szervezeteinek egy része is a zirci szervekkel egyesült. Az MSZMP és a KISZ Zirchez került, más szervek továbbra is a megyei (HNF, Vöröskereszt, MHSZ) alárendeltségben maradtak. Az általános iskola gazdaságilag lett a zirci iskolához csatolva.575 1973-ban a KISZ a tanácstól és a tsz-től kapott egy klubhelyiséget, itt működött a természetjárók klubja is, amely tagjainak, nemcsak belföldi, de külföldi (lengyel-csehszlovák) túrákat is szervezett.576

Az egyesülés áldozata lett a tsz is, és ez esetben igazán lehet használni az áldozat szót, hisz egy nyereséges üzem tűnt el. 1973. november 23-án a Nagyesztergári Kossuth MGTSz egyesült a Zirci Új Tavasz, és az Olaszfalui Rákóczi TSz-ekkel, így jött létre a Bakony MGTSz, amelyhez később még csatlakozott az Akli Hajnal, a Borzavári Új Alkotmány és a Pénzesgyőri Új Élet TSzis.577

Egyre tömegesebb lett a nők munkába állása, a 70-es években a zirci sajtüzemben, a dudari Videoton üzemben, a zirci fatelepen és nem kevesen már veszprémi üzemekben dolgoztak.578 Ez szükségessé tette óvoda létrehozását is. A terv már az 50-es években felmerült, de akkor sem hely, sem igazi igény nem volt rá. Végül 1978-ban megvette a tanács az állami gazdaság egykori leányszállóját. Mivel a gazdaságot nagymértékben gépesítették, már nem volt szükség idénymunkásokat alkalmazni, és ezért feleslegessé vált a szálló is.579 Felújítása  és   átalakítása  társadalmi   munkával   történt,   és  így  egy három csoportos, 50 férőhelyes intézmény kezdhette meg működését 1982-ben.580 Az első óvodavezető Juhász Károlyné, Aranka néni volt.

 

Aranka néni, Redliny Józsefné, Sterl Mihályné és az óvodások

 

1973-ban kibővítették az iskolát egy tanári, egy igazgatói és egy lány politechnikai helyiséggel.581 Az épület adott otthont a falu kulturális rendezvényeinek, így a 60-as évek végétől megrendezett, és nagyon népszerű Öregek napjának. 582

1975. szeptember 7-én új plébánost kapott a falu Szíjártó László személyében, aki előtte a veszprémi Szent László templomban szolgált. Az atya mind a mai napig ellátja a falu lelkipásztori leendőit, sőt 1978 óta ő a lókúti és 1980 óta a pénzesgyőri lelkész is. 1977-ben a hívek adakozásából és társadalmi munkából, amelyben nagy szerepe volt Valler Mihály kőművesnek, felújították a templomot.583

 

Az 1976-ban ballagó 8. osztály Balogh János igazgatóval és tantestületével

 

Az életszínvonal tovább emelkedett ebben a korban. 1972-től ki lehetett utazni Németországba, a kitelepített rokonokat meglátogatni. A munka mellett sokan foglalkoztak háztáji gazdasággal, vagy elmentek a tsz-be részes művelésre. 584 Egyre több fogyasztási cikk vált elérhetővé. A helyi boltok forgalma 1983-ra 1964-hez képest megháromszorozódott (5 297 ezer Ft-ról 14 839 ezer Ft-ra), 281 lakásban használtak PB-gázt, 1979-ben már 283 tévé üzemelt. Ugyanakkor csökkent a kisiparosok száma 1972-ben még 14-t jegyeztek be, 1979-ben már csak ötöt.585

 

Disznóvágás (1960-as évek)

 

XIII. számú táblázat:

Nagyesztergár művelődési adatai

Év Tanulók száma óvodások száma Telefon (db) Autó (db) Rádió (db) Tv (db) Könyvállomány olvasók száma kölcsönzések száma
1963 307           680 259 4716
1964 300           861 303 11528
1965 284           931 269 6695
1966 288                
1967 276       265 159 1321 261 9378
1968 249       256 188 1419 228 3669
1969 247       258 215 1498 276 8274
1970 238       262 220 1662 187 4383
1971 221       256 233 1802 162 4807
1972 204       254 250 1927 149 5322
1973 191       248 258 2088 105 5225
1974 188       236 266 2301 179 5480
1975 166       225 271 2527 219  
1976 153       223 272 2604 233  
1977 147       222 279 2800 166  
1978 137       217 282 2979 216  
1979 131       211 283 3201 196  
1980 124         295   154  
1981 138       296   186    
1982 140 52     300   166    
I9S3 138 54     302   186    
1993 159 54 8 140   4000      
1994 155 53 8 160          
1995 151 53 8 142          
1996 143 49 8 142          
1997 135 39 246 137          
1998 130 44 272 148          
1999 131 43 268 159   6000      
2000 131 43 272 171          

 

1984-ben végleg megszűntek a járások Magyarországon. A helyüket városkörnyékek vették át. A Bakonyban azonban nem volt igazi város, így Zircet 1984. január 1.-jén nyilvánították várossá, és hogy meglegyen a lélekszáma is, az eddig vele közös tanácsú községeket, Nagyesztergárt, Olaszfalut és Lókutat, beolvasztották az új városba. így lett Nagyesztergár Zirc városrésze.586 Az új város tanácselnöke, a már 1976 óta a közös tanács élén álló Kiss László lett, és vezette a települést egészen 1990-ig.587

 

Temetési menet a kátyús esztergári úton (1961)

 

A csatlakozás miatt át kellett keresztelni az utcákat is, mert egy városon belül egy néven csak egy utca lehetett. így lett a Kossuth utcából Erdei Ferenc, a Petőfiből Radnóti és a Dózsából Kölcsey utca.588

Az eredmény Nagyesztergár és a többi városrész számára az lett, amit már az 1973-as csatlakozásnál tudni lehetett, de akkor senki nem mondott ki. Ha sok kicsi, elégtelen forrással rendelkező települést összevonunk, akkor egy nagy elégtelen   forrással   rendelkező   települést   kapunk.   Ilyen   volt   Zirc.   Ebből következett, hogy a fejlesztések döntő része az „belvárosba" irányúlt, míg a „külvárosok" hátrányt szenvedtek. Tehát az összevonásból semmi olyan hasznuk nem származott, amivel valójában indokolták a dolgot.

A lakosság már a hatvanas évek közepén panaszkodott a kutakra, hogy kevés és rossz ízű víz van bennük. Akkor a tanács úgy döntött, hogy tartalékol egy törpevízmű építésére, de ebből - elsősorban azért, mert az emberek nem voltak hajlandók a szükséges összeget saját zsebből kifizetni - nem lett semmi.589

 

Varga Józsefnét, Marcsa nénit köszönti a Margaréta dalkör 97 éves korában

 


 

Lábjegyzetek:

  1. VeML XXIII. 844. 1970. november 6.-i jkv.
  2. VeML XXIII. 844. 1972. augusztus 28.-i jkv.
  3. Szelthofferné i. m. 11.
  4. Dobos Mária szóbeli közlése
  5. VeML XXIII. 844. 1970. június 8.-i jkv.
  6. VeML XXIII. 844. 1972. május 29.-i jkv.
  7. VeML XXIII. 844. 1973. február 26.-i jkv.
  8. VeML XXIII. 844. 1972. május 29.-i jkv. és VeML XXIII. 844. 1972. augusztus 14.-i jkv.
  9. Szelthofferné i. m. 15.
  10. Veszprém megye mezőgazdasági termelő szövetkezetei 1948-1983 Szerk.: Erdélyi György, Veszprém 1985. 230.
  11. Szelthofferné: i. m. 12.
  12. Hertner Antal szóbeli közlése
  13. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  14. Szelthofferné: i. m. 14.
  15. uo.
  16. Szíjártó László plébános úr szóbeli közlése
  17. Czverencz József szóbeli közlése
  18. Veszprém Megye Statisztikai évkönyvei alapján
  19. Zongor: i. m. 91.
  20. Zongor: i. m. 136.
  21. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  22. VeML XXIII. 844. 1968. március 22.-i jkv.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet