Előző fejezet Következő fejezet

IX. FEJEZET

A rendszerváltás után (1990-től máig)

 

1. Nagyesztergár fejlődése az utóbbi tíz évben

 

1990-ben Magyarországon megbukott a szocializmus. Többpárti demokrácia alakult ki, és a tanácsrendszert felváltották a valódi önkormányzatok, amelyek már a választópolgáraik tényleges akaratát képviselhették.

Zircen is új önkormányzat alakult Varga István polgármester vezetésével. Az új vezetés több gondot fordított Nagyesztergárra.  1991-ben az összes utcát aszfaltborítással látták el, és sor került az egész Zirchez tartozást felölelő időszak legnagyobb  beruházására,   a   vezetékes   ivóvízhálózat  kiépítésére.   1992-ben készült el az általános iskola központi fűtése is.590

A kötelező beruházásokon túl azonban az önkormányzat nem akart többet költeni a külső városrészekre, mert magának a szűken vett Zircnek is voltak infrastrukturális lemaradásai. 1992-ben csak 1,5 millió Ft normatívát szántak Nagyesztergárnak. Ez olyan kevés volt, hogy a lakosság nagy része a városból való kiválást és önálló önkormányzat létrehozását követelte. Az anyaönkormányzat beleegyezett, és 1992 őszén a nagyesztergáriak döntő része az önállóság mellett szavazott. Megválasztották a képviselőtestületet, és négy jelölt (Csaba Mihály, Bittmann János, Mikus Béla, Bognár Imre) közül a polgármestert is, Csaba Mihály személyében. 0 eddig a közös képviselőtestületben képviselte a falut.591

Az újjáalakult község a köztársasági elnök jóváhagyásával 1993. január 1.-jével kezdte meg életét. Hasonlóan szakadt cl Zirctől még 1990-ben Eplény, majd 1992-ben Olaszfalu és Lókút is. Ez utóbbi két község 1993-ban Nagyesztergárral együtt közös körjegyzőséget hozott létre. Ennek központja Olaszfalu lett, mert itt tudtak a hivatal számára helyiséget biztosítani. Ebben a rendszerben Nagyesztergáron csak iratfelvétel történik (négyórás önkormányzati adminisztráció van, amit a polgármester maga lát el) és 4 órában kisegíti az iskolatitkár. Olaszfaluból a hét minden napján másik szakigazgatási szerv ügyintézője jön át (családvédelmi, műszaki, stb.), ilyenkor lehet ezeket az ügyeket helyben elintézni, egyébként át kell menni Olaszfaluba. A körjegyzőség vezetője Varga Zoltán lett.592

Polgármesteri hivatallá az orvosi rendelő mellett lévő, egykor orvosi lakásnak szánt, majd pedagógusoknak kiadott helyiségeket alakították át. 2001-ben kezdődtek meg az épület átépítési munkálatai, melynek során korszerű faluházat szeretne az önkormányzat kialakítani. Ehhez 10 millió Ft-ot önerőből, 18 milliót pedig a Területfejlesztési Tanácstól biztosítottak. Az új faluházban a polgármesteri hivatal mellett helyet kap az orvosi rendelő, a könyvtár, a német nemzetiségi kör irodája és a posta is.593

A faluban sok beruházásra került sor az elmúlt tíz évben. 1993-94-ben felújították a buszvárókat, gázfűtésre állították át az iskola és az óvoda fűtését.

A következő ciklusban elkészült a már régen áhított sportöltöző (ismét társadalmi munkával és felajánlással járultak hozzá a helyiek az építkezéshez), 13 millió Ft-ért felújították a vízelvezető árkokat és hidakat, felújították az iskolát és óvodát (ez utóbbi jelentős felszerelést is kapott: hűtőt, tévét, videót, automata mosógépet, krumplihámozót). Sor került a közvilágítás teljes rekonstrukciójára, az összes lámpatestet energiatakarékosra cserélték ki. Majd 1997-ben építette ki a Bakonytel, a környéken Zirc után másodiknak a vezetékes telefonhálózatot is, azonnal 246-an kötöttek rá. 1998-ban kezdődött a KÖZVÍZ által a szennyvízhálózat kiépítése, a rákötöttség ma már 83%-os. 2001-re kivitelezte a KÖGÁZ a vezetékes gázhálózatot, erre a lakások 40%-a kapcsolódott rá. Az iskolában 12 számítógépet szereztek be, ezzel lehetővé vált a számítástechnika-oktatás. Tovább bővítették a sportöltözőket raktárral és WC-vel, mellette táncteret alakítottak ki a különböző rendezvények számára.594

A felsorolás mutatja, hogy a községben saját erőből 10 év alatt több minden valósult meg, mint a Zirchez tartozás 20 éve alatt. Nem csoda, hogy Csaba Mihályt 1994-ben is (ekkor Bognár Imre ellenében), és 1998-ban, ekkor már ellenjelölt nélkül újra választották. Majd a 2002. október 20-i választásokon is bizalmat kapott.

A rendszerváltás tönkretette a szocialista gazdaságot. A tsz megszűnt, az egykori gazdák az elvett földjeikért kárpótlási jegyeket kaptak, de azokért nem sok mindent tudtak vásárolni. Néhányan földet vettek rajta, de közülük is volt, aki bérbe is adta a földjét, mert a kis parcellákon nem kifizetődő a gazdálkodás.595 Az állami gazdaság földjeit Perger József vásárolta fel, és mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kft-t hozott létre.

1994-ben felszámolták a dudari bányát is, a munkások egy részét korkedvezménnyel nyugdíjazták, másokat pedig Balinkán vagy Márkushegyen helyeztek el. Természetesen voltak olyanok is, akik munka nélkül maradtak.596 1994-ben 34 regisztrált munkanélküli volt a faluban, de számuk gyorsan apadt, 2000-ben már csak 6-an voltak. Egyre több vállalkozás indult be, 1993-ban 31 működött, és több-kevesebb ingadozással 2000-re 39-re nőtt a számuk. A boltok is sorra nyíltak, véget ért a szűkös szövetkezei időszak, az évezred végén kilenc üzlet (ebből 7 élelmiszerjellegű) és 4 vendéglátóhely várta a helyieket. Az életszínvonal emelkedéséről árulkodik a 171 autó is, azaz, majdnem minden családra jutott egy.597

Aki nem lett vállalkozó, az távolabbi üzemekbe helyezkedett el; többen dolgoznak a veszprémi Ballufnál, Zircen a chipsgyárban vagy az erdészetnél.598 Az azonban mindenképpen nagy erénye a falunak, hogy meg tudja tartani a fiatalokat. 1994-ben a Megyei Önkormányzattól (pontosabban az annak a tulajdonában lévő Reguly Antal Szakképző Iskola tangazdaságától) 9 új házhelynek elégséges 1,3 ha szántót vettek meg, és ezek hamar be is épültek.599

2000-ben 1226 lakosa volt a községnek, de szomorú az a statisztika, amely szerint évente egyre kevesebb csecsemő született, az évezred végén 8-9 évente. Ez figyelembe véve, hogy az iskolások száma is gyorsan csökken - hét év alatt 159-ről 131-re - a lakosság elöregedésével, illetve a lélekszám csökkenésével kell számolni.600

A rendszerváltozás a hitélet újbóli fellendülésével járt, ismét lehetett hittanórát tartani az iskolában, igaz, hogy csak a tanítás után és önkéntes alapon, de szinte minden gyerek jár. Endresz József festő, a falu szülötte restaurálta a Nepomuki Szent Jánost, a falu védőszentjét ábrázoló freskót. Új ravatalozót emeltek, amelyben már hűtő is volt, és bekerítették a temetőt.601

1993-ban felújították a tűzoltószertárat, a Bachstetter István vezette legénység a régi hagyományoknak megfelelően szerepel a különböző versenyeken.602

 A focicsapat új szponzort kapott Hanich György személyében, aki faipari teleptulajdonosként új buszmegállókat is készíttetett a falunak.603 Jelenleg a járási bajnokságban játszanak, de 1994-1998 között a megyei második osztályban kergették a labdát. Működik még tekecsapat is. Az önkormányzat létrehozta a Nagyesztergár Kulturális és Sportalapítványt, ez támogatja az óvodai és iskolai kirándulásokat, az óvodások karácsonyi megajándékozását, a diákok versenyre, úszásoktatásra és színházba járását. Továbbra is hagyomány az Öregek napja, ezt a Szabó Gáborné vezette Vöröskereszt szervezi.604

 

 

2. A nagyesztergári német kisebbség önszerveződése

 

A szocializmus korában - a német nép kollektív háborús bűnössé] nyilvánítása miatt - nem volt jó dolog a német ősökre hivatkozni. Igaz, többször hirdettek német tanfolyamokat, de ezek nagyon hamar kudarcba fulladtak. Hol az előadó nem jelent meg, hol a hallgatók morzsolódtak le.605 így a fiatalok egy része elveszítette ősei nyelvét és identitástudatát is.

A rendszerváltás után megnövekedett az igény a nemzetiségi hovatartozás megerősítésére, és ápolására. 1996. február 1.-jén alakult meg a Német Nemzetiségi Kör Egyesület, és ez létrehozta a Kulturális Értékeink Megőrzéséért Alapítványt is. A fő motiváció az volt, hogy a faluban nem volt kultúrház és kulturális programokat sem szervezett senki. 606

Svábbál (2000)

 

A Kör kezdeményezője Hofferné Hanich Erika volt, és ő lett a vezetője is, pénztárosa Sterlné Molnár Marianna, vezetőségi tag pedig Czverencz József. 42 taggal indultak, de augusztusra már 60-an voltak, 2002-re pedig 78-an lettek. Céljuk a német nemzetiségi hagyományok felkutatása, ápolása, a származásuk felkutatása, falumúzeum létesítése, és az iskolában és óvodában nemzetiségi oktatás bevezetése volt. Havonta - nyár kivételével - tartanak gyűléseket, ahol megbeszélik a teendőket. A tagdíj induláskor 500 Ft. 2002-ben 1500 Ft volt, egyéb bevételre csak a felnőttoktatásból, illetve a svábbálból tesznek szert. Ehhez jön még az alapítványba befizetett összeg.

A Kör hamarosan a község kulturális életének motorjává vált. Már áprilisban 20 taggal megalakult a Margaréta dalkör, amely nemcsak énekelt, hanem dalokat is gyűjtött. Egy hónapi fennállás után léptek fel először Herenden. 1997-től Jani Erika vezeti a kórust. 1999-ben alakult az Esztergán Ötös, ahol a négyénekest egy szájharmonika kíséri. 1998-99-ben felnőtt- majd ifjúság: tánccsoport működött.

1996-tól    rendszeresen    megrendezésre    kerülnek    a    svábbálok    is,    itt hagyományosan a balatonfüredi Franz Kapelle muzsikál. Ekkor sváb ételeket és hullákat is bemutatnak. Karácsonykor meglepik a falu népét műsorral., és a tagokat szaloncukorral. 2001-ben a -22 °C ellenére mintegy 100 néző állta körül a polgármesteri hivatalnál felállított karácsonyfát, itta a forralt bort és forró teát, és hallgatta a nemzetiségi kör és az óvodások műsorát. Megünnepelik a Kör tagjainak névnapját, köszöntik a falu legidősebb emberét. 1997-től megrendezik a  nemzetiségi   napokat,   amelyeken   nemcsak   helyi,   de   környékbeli,   sőt távolabbról jött szereplők is fellépnek.

 

Nemzetiségi Nap, fellép az Ifjúsági Tánccsoport (2000)

 

Nagyesztergári Hírharang néven negyedévente kétnyelvű újságot adnak ki 2000-ben teljes mértékben a Kör támogatásával készült el a Nagyesztergár a XVIII. században kiadvány, majd egy év múlva ennek német nyelvű változata és a folytatása, Nagyesztergár a XIX. században címmel.

Kirándulásokat   szerveznek   bel-   és   külföldre   (Mariazell,   Velence)   is. színházbérletet váltanak  a tagoknak.  A tanulni vágyó felnőtteknek  német nyelvtanfolyamot indítottak.

1999-ben kiállították a falu szülötteinek, az Endresz testvéreknek műveit. Endresz József festő, Endresz Teréz textilkép-készítő, és Endresz Gusztáv fafaragó alkotásai nagy sikert arattak. Az óvodában és az iskolában megszervezték a „Miért vagyok büszke falumra?" rajzpályázatot, és kétnapos időszaki kiállítást is készítettek régi tárgyakból, ennek sikerén felbuzdulva hozták létre 2000-ben a falumúzeumot.

Nagyon jó kapcsolat épült ki a Kör és az óvoda között. Minden évben majálist szerveznek az óvodásoknak, karácsonykor pedig szaloncukrot adnak nekik. 1996 őszéről német nemzetiségi foglalkozások indultak az intézményben. Sajnálatos  módon   az  iskolavezetés minden  ilyen  irányú kezdeményezéstől elzárkózott, így a nemzetiségi iskolát nem sikerült megvalósítani.

1998-ban megemlékeztek a kitelepítés 40. évfordulójáról ide meghívták a kitelepítetteket   is,   akik   közül   sokan   eljöttek.   2001-ben   pedig   a   falu betelepítésének 250.  évfordulójának alkalmából rendeztek megemlékezést és koszorúzták meg Ányos Pál emléktábláját.

A kör révén alakult ki kapcsolat Retzbachal - Würzburg mellett -. Először egy ottani házaspárral kerültek kapcsolatba. Rainer és Magdolna Wagner szülei (Baumgartner Ferenc és felesége) Nagyesztergárról lettek kitelepítve. Ők a retzbachi tánccsoportban táncoltak, és 1997-ben megszervezték, hogy egy hétiga retzbachi táncosok Nagyesztergáron vendégeskedtek, majd hattagú esztergári küldöttség viszonozta a látogatást

2000-ben vették fel a kapcsolatot a rheinland-pfalzi Bad Kreuznach partnerkapcsolatok közössegével, amely kilenc falut fog össze. A kezdeményező a német léi volt. Peter Frei polgármester levelet írt a magyar belügyminisztérium nemzetközi főosztályára, hogy mivel bortermelő vidéken élnek, felvennék a kapcsolatot egy hasonlójellegű magyar faluval. Nagyesztergár ugyan nem bort, hanem krumplit termel, de a kisebbségi önkormányzat jelezte a minisztériumba hogy szívesen válaszolna a német felkérésre. A bad kreuznachiak már másnap faxoltak, hogy részükről nincs akadálya a kapcsolatfelvételnek. Megindultak a csereüdültetések, majd 2001. június 22-én aláírták a partnerszerződést is a két falu között.

A Kör nyitott, mindenkit szívesen látnak, aki tenni szeretne a községért. A tagok szeretik az egyesületet, mert „ez az a közösség, ahol minden gyűlés alkalmával feltöltődik az ember, és ahova mindig szívesen eljönnek, akkor is, ha esetleg más elvégzendő dolguk lenne." A programokat szívvel-lélekkel. önzetlenül csinálják, csak azért, hogy tehessenek falujukért.

A Kör megalakulásakor sokan ellene voltak, de a sikeres működése sokakat - ha nem is mindenkit - megnyert. Ezért határozták el 1998-ban kisebbségi önkormányzat alakítását. Öt jelöltet indítottak, s közülük hárman lettek megválasztva. A kisebbségi önkormányzat elnöke Hofferné Hanich Erika lett, tagjai pedig Bachstetter István és Murai Józsefné. Helyiséget a polgármesteri hivatalban kaptak, a felszerelést pedig pályázatból, illetve a német belügyminisztérium 8000 márkás adományából szerezték be. A kisebbségi önkormányzat céljai a Körrel azonosak, és ez utóbbi adja az előbbi bázisát. Anyagilag is támogatják a Kör céljait, például az óvodai ballagáskor a ballagok megajándékozását, az ifjúsági tánccsoport ruháinak vásárlását, a helytörténeti kiadványok megjelenését. Annak ellenére, hogy a kisebbségi önkormányzat ingyen dolgozik, és mindig az egész faluért teszi ezt, a községi önkormányzat egyes tagjai ellenfélként tekintenek rájuk, és nem kezelik őket egyenlő partnerként. Talán az idő majd változtat ezen is.

 

Képek a Német Nemzetiségi Kör életéből:

 

A Nemzetiségi Margaréta Dalkör első fellépése Herenden (1996)
 
Rainer Wagner a Retzbach-i tánccsoport vezetője és Hofferné Hanich Erika a Svábbálon (1997)
 
Nemzetiségi Nap , fellép az Esztergári Ötös (1998)
 
A Nemzetiségi Kör gyűlése (1999)
 
A Margaréta Dalkör próbája (1999)
 
Első látogatásunk Bad Kreuznachban (2000)
 
Vendégek a Nemzetiségi Óvodánkban (2001)
 
A magyar-német „Tűzoltó csapat" (2001)
 
Paprika osztogatás a Fürfeld borfesztiválon (2001)
 
A Nemzetiségi Kör megérkezése Volksheimba (2001)
 
A Nemzetiségi Fészek Óvoda műsora (2001. Karácsony)
 
Gyapai Zoltán országgyűlési képviselőnk beszéde a Karácsonyi koncerten -22C-ban (2001)

 

A község ápolja az ősök emlékét is. 1996-ban a temetőben szerteszórt régi, Olvashatatlan sírköveket összeszedték, és emléktáblát helyeztek el rajtuk „Őseink emlékére, az alapítóknak" felirattal.607 2000-ben a magyar állam fennállásának 1000. évfordulóját Nagyesztergáron is megünnepelték. Két emlékművet is avattak. Az általános iskola parkjában emlékkövet állítottak, ezen Gajdics Sándor zirci gravírozó által készített falucímer látható. Az újonnan kialakított Millenniumi Emlékparkban Lehmann János helyi kőművesmester és Hoffer Ildikó zirci keramikusművész közös alkotásaként avatták fel 2000. augusztus 20-án a millenniumi emlékművel.608

A 250 éves falu méltó emléket állított az ezeréves honnak. Nagyesztergár büszke lehet arra, hogy lakóinak szorgalma, építőmunkája hozzájárult a magyar haza fejlődéséhez. Annak a községnek, amelynek ilyen mélyek a gyökerei, amely ennyire magáénak érzi az ősök munkájának gyümölcsét, a múltat, van jövője is.

 

Walter Zuber tartományi belügyminiszter és Hofferné Hanich Erika Fürfeldben (2001)
 
A Partnerkapcsolati szerződés aláírása Fürfeldbe Walter Zuber tartományi belügyminiszter, Csaba Mihály polgármester, Peter Frey polgármester, Hofferné Hanich Erika német kisebbségi önkormányzat elnöke Fürfeldben (2001)
 
Kirándulás Bockenauban (2001)
 
Az esztergári lányok magyar népdalokat énekelnek a Partnerkapcsolati szerződés aláírásakor (2001)
 
Az első ifjúsági és diákcsere egy csoportja a Zirci Betyárnapokon (2002)
 
A Magyarországról hozott fa elültetése az első ifjúsági csere emlékére Pfaffen Schwabenheimban (2002)
 
Az Ifjúsági Tánccsoport fellépése a Nemzetiségi Napon (2002)
 
Kormos Mariann vezetésével fellép a Margaréta Dalkör (2002)
 
Minden mi szem szájnak ingere... Nemzetiségi Találkozó (2002)
 
Gizella és István szobránál a diákcsere résztvevői Veszprémben (2002)

 


 

Lábjegyzetek:

  1. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  2. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  3. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  4. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  5. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  6. Czverencz József szóbeli közlése
  7. Czverencz József szóbeli közlése
  8. Veszprém Megye Statisztikai Évkönyvei alapján
  9. Czverencz József szóbeli közlése
  10. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének jkv. 1995. június 29.
  11. Veszprém Megye Statisztikai Évkönyvei alapján
  12. Szíjártó László plébános úr szóbeli közlése
  13. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  14. Dobos Mária szóbeli közlése
  15. Csaba Mihály polgármester úr szóbeli közlése
  16. VeML XXIII. 844. 1968. június 10.-i jkv.
  17. A fejezet külön nem jegyzetelt részei Hofferné Hanich Erika közlésén alapulnak.
  18. Hofferné Hanich Erika szóbeli közlése
  19. Szabó Lajos: Millenniumi emlékek Veszprém megyében 2000-2001. Pápa. 2001. 137-138.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet