| |
A délnémet, bajor és sváb lakosság betelepülésének pontos ideje nem ismeretes. Nagyméretű betelepülésről 1711. június 24-e utáni időből tudunk, amikor az utolsó kuruc vár, Munkács is elesett.
A török időkben elnéptelenedett Pomázt néhány magyar és betelepült szerb család lakta. A földek egyházi és világi tulajdonosok kezében voltak.
A pomázi németség eredeti hazájából érkezve először Pilisszentivánon, Pilisvörösváron, Solymáron stb. telepedett le, oda, ahol már a XVI. század végén bevándorolt német családok is éltek. Földbérlet, illetve földvásárlás után döntően a XVIII. század elején költöztek Pomázra, amikor már jobb anyagi körülményekkel rendelkeztek. Földvásárlásra lehetőség a felvégen és környékén nyílt.
Mivel a német katolikus vallásúaknak kezdetben nem volt alkalmuk itt helyben, Pomázon templomba járni, kötelezték őket, hogy az Oszoly-hegyen át a pilisborosjenői (Weindorf) templomot látogassák. Mindezt az ottani egyházi anyakönyvek feljegyzései bizonyítják, melyekből néhányat alább idézek.
Születési adatok 1718-tól: Pintér (Binder), David, Geiszer, Krim (Grim), Herbert, Holbert, Hutram, Heiser, Hueber, Klein, Krebser, Kruller, Nik, Nemer, Neumajr, Ofner, Prinz, Praun (Braun), Reiser, Robinger, Svob (Schwob), Schmied stb.
Születési feljegyzések 1753-tól: Binder, Geisler, Gruber (Kxubber), Hermán, Holzmann, Hatzler, Haberl, Heiser, Herbert, Kotz (Katz), Kim (Khim), Koller, Kolberger (Goldberger), Letsch, Melchior, Metzger, Metzler, Postböschl, Printz, Parbek, Poster, Münner, Neuner, Krutzer, Germ, Onder, Pater, Fiel, Schleyer, Schmidt, Sturm, Spies, Friesen, Reichenbach, Schedler, Riesner.
Házasságok és elhalálozások 1753-tól: Heller, Hoffmann, Kurtz, Pfeiffer, Ullrich, Scheffer, Schindler, Strefler, Seemüller.
A Pomázra 1718—1753 között betelepülők nagy része ismeretlen okból és céllal elvándorolt.
Néhány német családról sikerült konkrét adatokat találni: 1690. augusztus 21-én Waldsteinből Pilisvörösvárra települt Schmidt Márton, akinek leszármazottai 1713. január 6-án Pomázra költöztek.
Pilisszentivánon telepedett le, majd Pomázra költözött Metzger János és családja. 1691. március 24-én kapott engedélyt Weil-heimben Wiest György, aki Pilisvörösváron telepedett le, majd Pomázra költözött.
Eisenkrämer Lőrinc „Oberwissä aus dem Maynzerland".
Ettlingen, 2003. 01.02.
Plank Antal
Der genaue Zeitpunkt der Einwanderung aus Süddeutschland, Bayern und dem Schwabenland ist nicht bekannt. Man kann über größere Siedlungen erst nach dem 24. Juni 1711 lesen, nach dem Fall der letzten Kuruzer Burg Munkács.
Das in der Türkenzeit entvölkerte Pomáz war von ein paar ungarischen und eingesiedelten serbischen Familien bewohnt. Die Felder gehörten der Kirche und einigen Großgrundbesitzern.
Die Pomázer Deutschen siedelten sich zuerst in Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár usw. an, wo schon am Ende des XVI. Jahrhunderts angekommene deutsche Familien lebten. Nachdem sie Felder gemietet bzw. gekauft hatten, zogen sie am Anfang des XVIII. Jahrhunderts nach Pomáz um.
Die deutschen Einwanderer lebten unter besseren Umständen. Sie konnten am oberen Ende des Dorfes größere Grundstücke kaufen.
Da die deutschen Katholiken am Anfang in Pomáz keine Möglichkeit hatten, Messen zu feiern, mussten sie über den Oszoly-Berg in die Kirche nach Pilisborosjenő (Weindorf) gehen. Das beweisen die dortigen Eintragungen der Matrikenbücher. Daraus stammen die folgenden
Geburtsdaten von 1718: Pintér (Binder), David, Geiszer, Krim (Grim), Herbert, Holbert, Hutram, Heiser, Hueber, Klein, Krebser, Kruller, Nik, Nemer, Neumajr, Ofner, Prinz, Praun (Braun), Reiser, Robinger, Svob (Schwob), Schmied, u.s.w. Geburtsdaten von 1753: Binder, Geisler, Gruber (Krubber), Hermán, Holzmann, Hatzler, Haberl, Heiser, Herbert, Kotz (Katz), Kim (Khim), Koller, Kolberger (Goldberger), Letsch, Melchior, Metzger, Metzler, Postböschl, Printz, Parbek, Poster, Müner, Neuner, Krutzer, Germ, Onder, Pater, Fiel, Schleyer, Schmidt, Sturm, Spies, Friesen, Reichenbach, Schedler, Riesner Eheschließungen und Todesfälle von 1753: Heller, Hoffman, Kurtz, Neuner, Pfeiffer, Ullrich, Scheffer, Schindler, Strefler, Seemüller.
Von denjenigen, die zwischen 1718 und 1753 einwanderten, verließen viele Pomáz. Grund und Ziel sind unbekannt.
Über einige Familien konnten Informationen entdeckt werden: Am 21. August 1690 kam Márton Schmidt aus Waldstein nach Vörösvár. Seine Nachkommen zogen am 6. Januar 1713 nach Pomáz.
János Metzger und seine Familie siedelten sich zuerst in Pilis szentiván an, erst dann zogen sie nach Pomáz.
György Wiest bekam am 24. März 1691 eine Genehmigung in Weilheim. Er siedelte sich in Pilisszentiván an, dann zog er nach Pomáz.
Lőrinc Eisenkrämer „Oberwissä aus dem Maynzerland"
Az első pomázi római katolikus anyakönyv legelső oldalának másolata, melyben fellelhetők a korábban Pilisborosjenőn anyakönyvezettek családnevei (1771)
Kopie der ersten Seite aus der allerersten römisch-katolischer Matrikel von Pomáz, in der die Nahmen der Familien finden femn, die in voriger Zeit in die Martikel in Weindorf (Pilisborosjenő) eingetragen wurden (1771)
...és a folytatás ugyanebből az anyakönyvből (1771 és 1772)
... und die Fortsetzung aus derselben römisch-katolischer Matrikel von Pomáz (1771 und 1772)
| |