Családi nevek származása, magyarázata és értelmezése

A nevek nem ok nélkül vannak. Azért vannak, hogy rend legyen és éppen ezért nem is szabad megváltoztatni vagy összecserélni őket.

A közelmúltban éppen a magyarországi németeket tették ki nevük miatt megtorlásnak. A német hangzású neveket évtizedek óta nem nézték jó szemmel, és ez már a végzetes második világháború előtt is így volt.

Bizonyos magyarországi soviniszta körök hatására Magyarországon már a húszas években megkezdődött a nevek magyarosítási kampánya, amelyet az akkor hatalmon lévők is támogattak. Minden állami alkalmazott kénytelen volt nevet változtatni, illetve magyarosítani. Sokaknak az állandó zaklatások, ill. munkahelyük megtartása érdekében kellett nevüket magyarosítaniuk. Magyaros névnek kellett lennie, és i-vel vagy y-nal kellett végződnie, éppen ezért a legfurcsább nevek jöttek létre. Szorult helyzetében a legkevesebb névtulajdonos gondolt arra, hogy a tulajdonnév olyan nyelvérték, amely általában hosszú évek során alakult ki és nemzedékek viselték.

Sajnos a kitelepítésig a Törökbálinton előforduló valamennyi német nevet nem lehetett rendszerezni és analizálni. Ezt megnehezítette a magyaros írásmód, ill. az, hogy elődeink nem fektettek nagy hangsúlyt a családnevek pontos leírására. Szakkönyvek adnak ugyan felvilágosítást a származásról és a nevek értelmezéséről, de ez csak a német nyelvterületre vonatkozik.

Magától értetődő, hogy a nevek mai írásmódjáról semmi esetre nem szabad és nem megengedett ítélkezni. A tulajdonneveknek értelmük van, sőt valami sajátosságra és tulajdonságra utalnak, ezért itt meg kell említeni, hogy egyes esetekben a magyarországi német családnevek éppen a magyar írásmód miatt más értelmet kaptak.

A

ADAM, ritkán ADAMUS, ADAMOS,

egyike a XVIII. századi első idegen neveknek, héber eredetű.

Adamach = (férfi, világi, földből). Mivel a zsidók vallási okokból kerülik a neveket, korábban keresztényi TN-nel jelölték és került a naptárba.

Heinr. Adam, 1270 Weingarten mellett, Heinr. Filius Adam, 1350 Möhringen/Stuttgart. WUB. IV. Anh. S. XX-AU. 35.

ALLMANN = NEMES

Nemes = kezdetű nevek

Joh. Almán, 1477 kánoni Saarburg/Elsaß. U/Els: CL. 523.

AUCUSTIN(US) = ÁGOSTON

Anton Augustinus, 1543 Augsburgból, Taragona érseke: StR. I, 50.

ALBECK(ER) - GGER

Helység Ulm mellett

Berthold Albegger, 1411 B. Eßlingen: EUB.

Pfaff, Hans Albeck, 1439 káplán Neckartailfingenben/Nürtingen

ANGELE = HORGOCSKA

Walcz (Henger) mezsgyén, 1358 Herbrechtingennél = 1360 Wiltz mezsgyén

B és P

BRAUN, BRAUNE = BARNA

A név ritkán utalhatott a barna színre (hajra, szakállra). A régi névfordítás is hiányzik. A VIII. században igen elterjedt Barna név a Brúnó keresztnévből ered.

Ulr. Bruno, 1247 Regensburg-i miniszter

BRUCKNER-Ü = HÍDVÁMSZEDŐ

Brücken, Bruggen (híd), Hídon, Hídnál

Cunr. dictus Bruggner, 1283 Kirchheim u. Teck

BURGER, BÜRGER = VÁRI, POLGÁR

Burg = vár, várkastély „várpolgár", teljes jogú lakos

Bürger = Vári, Polgár, 1288 Gundelfingenben/Münsingen és számtalan Bürger nevű

BUNT/H/E = TARKA, SZÍNES

A legrégibb beszédmód szerint a fekete - fehér szín együttesét tarkának mondják.

Didericus Bunte, 1167 Köln, S. Buntebart (Tarkaszakáll)

PRÍM, B = BRIEM = PRÍM, ELSŐ

Heinr. Prim, 1428 kanonok Wiesensteigben

Péter Brim, 1523 építőmester Göppingenből

BADER, BAADER = FÜRDŐS, FELCSER

A XII. században nagyon ritka név, a XIII. század második felében elterjedőben

Conrat Poder, 1155 Zeuge, Indersdorfban

BALZER, BALZAR = TZ = DÜRGŐ, FAJD

TN Balthasar, gyakori keresztnév, pl. 1455 Baltzer Hartusch, tanácsos Dresdában

BAUMGARTNER, GÄRTNER, GÄRTLER = FAKERTÉSZ, KERTÉSZ, KERTÉSZKEDŐ

Baumgarten helységnév, családi név Bongartner, 1270 jobbágy Baumgarten helység/Ravensberug körzet,

KI. Weingartenban, Cuner. Baumgarter, 1286 Zeuge Althausenban

BAUNSTARK

Peter Bonstark 1417 Stuttgart

Wasmodus Bumstark, 1418 Leipzig

PRAN(D)TL, PRADL, PRÄND(T)L, TŰZ, ÉGÉS

bajor, osztrák nyelvjárásban, tüzecske

Chunr. és Joh. Prändel, 1340 Müncheni polgár

BERNHARD, (T) HARTH, HARDS = KEMÉNY, SZILÁRD

Régi elterjedt név Berinhard (bärenstark) = medveerős

Bernhard von Clairvaux (+1153), abban az időben a legnépszerűbb ember neve. A IX. század óta számtalanszor előfordul.

Albertus Berenhardus, 1290 Schwab. Gmünd polgára. WUB. IX. 383

PETTING(ER), PETTING, PÖTTING = PETTINGI

Helységnév Felső-Bajorországban

Pettinger, 1453. Időnként Peutinger-nek írták. M 13, R. N.

BRATH

Helységnév Wesztfália tartományban

Willekin Brath, 1329 Barth/Pomm.

Herrn. Brad, 1414 Müß. 114. 136.

BACHMANN = PATAKI (EMBER A PATAKNÁL)

Chunrat der Bachman, 1286: WUB. IX. 96.

Wolf Bachmann, 1324 Michelfeld/Sinsheim: ZfCO. LIX. Mitt, 28 és mások. Egy Franciaországba kivándorolt svájci Bachmann nemzedék ága, ma Párizsban él és Pacquement a neve.

BACHMÜLLER = PATAKIMOLNÁR

Bachmüller, 1343 Weingärtner (szőlőkertész), /Eßlingennel. EUB. I, 383. = 1546.

Gottfried Bachmüller, hitszónok Ossenheim/Hess.: DRH. 369.

BRANDHAUER = TÜZVERŐ, VINCELLÉR

Banz = karika (abroncs) a hordóra és dézsára stb.

Nikol. Bandhawer, 1562 evangélikus lelkész Gliedenbergben/Magdeburg: AfS. V, 198

PLANK, BLAN(C)KE = FÉNYES

Blank = csillogó, fehér, ragyogó, szép. Először a hajra és a bőrre vonatkozott.

Ez a név régóta tömegesen jelen van.

1280 Planccho, jobbágy Losbichl-O/Bay (Felső Bajorország) MB. XXVIII, 472

BLUM(E)NGLANZ = VIRÁGFÉNY. RAGYOGÓ VIRÁG

Lásd: virágfény

Joh. Truchseß, Deißenhofen/Thurgau. Szül. 1380. Blumglanz, Blümliglanz is.

FDA. 1,194; REC. III. Nr. 7095.

PERL(E), PERL = GYÖNGY

Bährlein = gyöngyöcske

1200, egykarú jobbágy Bérli: WUB. V, 397 - 1404 Heinr. Perli: MB. XXIV, 539.

1404, Heinr. Perli

BICHELMANN = HALMIEMBER

valaki a halmon, valaki, aki a halmon van.

Joh. Bickermann, 1582, dékán, esperes Lienzgau-ban. ZFGO. XLVII. Mit. 85.

D és T

DEUSCHLER = El, TEUSCHLER, = NÉMETI, ASZTALOS, CSERÉLŐ

Helységnév. Teuschern, Kristan Teuscherde, 1481, Jéna: AJ. 44.

Az 1406. óta virágzó jénai nagycsalád, Tuchirde, Tuchard és Teucherle néven is előfordul.

DISTLER (DISTEL = BOGÁNCS) DE ASZTALOS IS LEHET

Bendix Distler, 1539 Görlitz: WG, 124 és többen.

DÖRFLING(ER) = DÖRFLINGI

Helységnév Dörflingen/Schaffhausen

Hans Dörflinger, 1459 káplán Küssabergből/Waldshut: FDA (NF), IV, 258, többek közt lásd Derflinger.

DRECHSLER, DRECKSLER - ESZTERGÁLYOS

Petermann Drechsler, 1414, Neuenburg a. Rh.: ZfGO. LXV, Mitt. 71.

DAFERNER, TAFFERNER = KOCSMÁROS, CSAPLÁROS

Korábban elnémetesedett latin szó: tabernarius, mely tavernást, csapiárost jelent.

Heinr. Tafemer, 1282, tavernás Weingarten-ban: WUB. VIII. 367.

Berchtoldus dictus Taverner (Thaverinarként is) 1283 Reutlingenből: WUB. VIII, 372, 419.

TROTT(E) = CAMMOGÓ, BAKTATÓ

Lassan, nehézkesen járó ember, trotten = trapp, olaszul trotto és franciául trotter = trappoló.

Martin Trotte, 1403 Eschwegeből/Hess.: StR. II, 52 és többen.

TROLL(E), TROLLMANN - MANÓ, ESETLEN EMBER

Trol - lüké, fajankó.

Cunr. Trollo, 1286, Ravensburg/WUB. IX, 88.

Heinr. dictus Drol, 1307, Mainz.: BHU. II, 380, többek közt S.Trulle is.

THOMA, THOMÄ, THOMAS, THOME = TAMÁS

Henneko Thome, 1252, Hamburg: MH. 33 és számtalanul sokan.

EBERHAR(D)(T) = VADKANKEMÉNY

Erős és kemény, mint egy vadkan. A névadás idején széles körben elterjedt keresztnév, és lassan családnévvé lépett elő.

Cuono filius Eberhardi, 1236, Basel. Hugo Eberhardi, 1318, Basel. ZüUB. XI, 231 és többek között.

EBER(T)Z, EBERTS = VADKAN

Jacobus Eberzo, 1290, Worms: BHU. II, 443.

Hans Ebertz, 1474, molnár, Ravensburg: MR. 9. Helységnév Eberharz, Wangen körzetben. M, F, K, 15, B, H.

EBERGARD (TINGER)

Eberhard nemzetséghez (nagycsaládhoz) tartozó.

Egy Felső-bajorországi tanya vagy major, Eberharting. W, A, M, S.

EBNER = KIEGYENLÍTŐ, ELSIMÍTÓ

Gyakori az EBEN helységnév, Württembergben 120 is van.

Rottweilben már 1200-ban szerepel egy Ebner-í jobbágy.

A két Ebner nevű misztikus (titokzatos) nővérek közül az idősebbik, Christina Ebner, 1277-1335, Nürnbergből származik, a fiatalabb Marg. Ebner, 1291-1351 pedig Donauwörthből.

Jul. Ebner a württembergi ágból, Ulm, 1911.

EDER (ER) = HATÁR, KERÍTÉS

Bajorországban - Ausztriában tömegesen előforduló helységnév. Mindkét területen, kerítést (etter), határt jelent, pl. a falu határát.

Wolf Eder, 1479, pénzverő vagy éremvéső. Basel: RQF. II, 108.

Hainr. Eder, 1530, szűcs, Ulm: UA 12.

ELÉR, ELLER, EHLER = ÉGERFA

Andr. Eller, 1495 jogász Meiningenből. StR, 1,196 többek között.

ELSÄßER, SEßER = ELZÁSZI

Hainr. dictus (helység) Elsäßer, 1299, Tübingen: ZfGO. XV. 85.

1321, az Elsäßer, háztulajdonos, Rottweil: RUB. 659 és még sokan.

EHRSAM = TISZTESSÉGES, ERÉNYES

Ersam = tisztességes, tiszteletre méltó.

1340, Stiefenhofen/Allgäu, egy helység, Ersam-i kúria. AH. XXI, 43 és még sokan. 1323, Hermann (der)

Ersemann, jobbágy Ippichen/Wolfach: FüUB. Nr. 332.

EISENREICH = VASBAN GAZDAG (VASBIRODALOM)

VN. Isanrich, 1272 herre Hainr. Ysanrich Augsburg: CAO. I, 200 többek között.

ERSCHINGER = MEGJELENŐ, MUTATKOZÓ

Egykor nagyon kedvelt keresztnév, Erkenger, Erschenger, lásd Erkinger, Fráter Cuonr. dictus E., szerzetes

Salemban: REC. I, Nr. 2568.

F ÉS V

VARÉN BÜHLER, FAHRENBÜHL = FUVAROS, MOZGÓ DOMB

Gyakori Bajorországban a Falenbühel név, (süllyedő domb).

Ulr. Varenbühler, 1460 polgármester Lindauban.  1550 körül a nemzetség Württembergbe kerül. DG.

LXXI, 642, 646; WN. (NF) XV, 433.

FEHRINGER, VERINGER = FEHRINGERI, VERINGERI

Helységnév. Veringerdorf, Sigmaringen körzetben.

Cunr. dictus de Veringen, 1251, szerzetes Salemben. ZfGO. VIII, 369.

FINK, FINCK(H), E, N = PINTY, KÖNNYELMŰ FRÁTER

Dalos kedvű, állandóan jókedvű, néha pajzán ember, 1223 Waltherus Vinck, Zürich: ZüUB. I, 299.

FISCHER, VISCHER = HALÁSZ

Vischaere, a név mai elterjedtsége mutatja, hogy ennek a foglalkozási ágnak egykor milyen nagy jelentősége volt.

A két megnevezés eleget mond. W 2060, B 36 54.

FEIGL, FEIGEL, VEIEL = FÉLÉNK, TÉPELŐDŐ, (GYÁVA)

Hans Feigl, 1560, puskaműves, Lindenfels/Odenw.: ZfGO. LV, Mitt. 48.

FILZ = NEMEZ, ZSUGORI (GOROMBA FRÁTER)

Fukar ember, Nicol. dictus Viltz, 1321 Pfeddesheim/Worms: BHU. II, 862 és mások.

FÄßLER, VESSLER = BODNÁR, KÁDÁR

Hordókészítő

Hainr. Vässeler, 1368, Friedingen/Saulgau: HlkrUB. I, 453 és még sokan. A név régebbi alakja: FÁSSL-er.

FOLK, FOL(C)K(E) - Ö - VOLK = NÉP, NÉPCSOPORT

Átmenet /Változás/ a hangzás után, az F:V írásmódnál, Fulko: Folko.

Erhard Volcke, 1487, kocsigyártó, bognár, Jena. E. Folck és E. Folg: AJ. 76. W 8 B 5.

FURTWäNGLER = WENGLER = (WäNGLER = GÁZLÓ)

Helységnév, Furtwängle Zinkenben Katzensteig, Gem. Furtwangen. A Furtwängler nemzetség 1482-ig

vezethető vissza. Erről F. Basser: ők F. karmester elődei. A Strassburger Monatshefte 1942. 530 oldalán.

FALK(E) = SÓLYOM

Régi keresztnév Falko, pl. 1401 Falko Scheibe, karmelita, Kassel: KK, Nr. 656.

ÜN = bakó, hóhér, tettre kész, munkához látó ember, Joh. Valke, 1262, Hamburg: MH. 46.

VOG(E)L = MADÁR

ÜN = nótás, dalos, enyhén szárnyaló, ötletektől sziporkázó ember.

Heinr. dictus Vogil, 1230, Zürich: ZüÜb. I, 340.

Konr. Fogel, 1297, Altbach/Eßlingen körzet. EUB. XI, 6. Lásd Fugel.

FRI(T)Z, FRITZE(N) = FRICI

A Frigyes név rövidített formája. Joh. Fritze, 1347, Wimpen: ÜHUB. I. 82.

Albrecht Fricz, 1334, jobbágy, Roth: MB. XLVII, 402.

GANGHOFER

Helységnév. Gankhofer ON./Bajorország, régen Geginimchofen, 1369, Ulr. Gainkofer, Regensburg.

Jörg Ganghofer, 1468, a müncheni Frauenkirche építőmestere.

GEßLER, = SS, GÄßLER = KIS UTCÁCSKÁBAN LAKÓ

A név a 13. Század óta a német nyelvterületen mindenhol honos, megtalálható.

Albertus et Conradus dicti Gasselar, 1228: WUB. III, 229.

Családi hagyatékok irattömege az állítólag 1307-ben Teli által agyonlőtt Gesslerhez, Rochholz, vezet. Teli esGeßler, 1877.

GIEGLER= HEGEDŰS

A hegedűs szó változata. Andreas Gigler, 1573 Grazból, TüM, 530, F. L B.

GRIMM(E), GRIM = BARÁTSÁGTALAN, HEVES, HIRTELEN, VAD

Keresztnév Grimo, 1170 Grim, csak egy névvel, Probst Ursberg/Bajorország: WUB. II. 163.

Grim = barátságtalan, heves, hirtelen, vad

GREF(E) = FF, GRIFFMADÁR, GRÓF, lásd GREBE = FALUSI BÍRÓ

Contz Greife, 1444 gyepmester, Mergentheim: Ost. I., Abt. S. 176.

GRUBER = BÁNYÁSZ, BÁNYAMUNKÁS

Nagyon régi és elterjedt családnév.

Wolbero Grube, 1135 super foveam zu Köln.

Eber in der Grube (Vadkan a gödörben), 1333, Kempten: AH. XXXV, 7.

Szőlőtermelő vidéken gödörásó, azaz a tőke ültetéséhez.

GROß, GROßE, GROSS, GROSE = NAGY

Joh. der Große, 1309, Dresda: DUB, 21.

Otto Große, 1353, paraszt, Augsburgban: AUB. II. 54.

GÜNTHER, GÜNTHER, GINTERLE = GÜNTER, GÜNTERKE

A legendásan híres név után sok család neve lett.

Hainr. dictus Günther, 1281, Fulgenstadt/Saulgau: ZfGO. VI, 411 és még sokan.

H

HABERMANN, HABERER = ZABEMBER, ZABI

Anzo dictus Haverman, 1326, Lörzweiler/Rheinhessen: BHU. III, 7, többek között.

HACKNER, HACKNAUER = VÁGÓ

Gyakran dűlőnév, vágni stb.

Lienhart Hackner, 1543, Überkingen/Göppingen: WN. IX. 219, többek között.

HAFNER, HÄFFNER, HEFFNER = FAZEKAS, CSEREPES

Havenaere = töpfer = fazekas. Hugo Hafinare, 1158, Konstanz: FüUB. V, Nr.: 96. és többek között S.

Hefner.

HAILER, HAYLER, HEILER = GYÓGYÍTÓ

Kasztráló, átvitt értelemben: állatorvos, gyógyításként = vágni, herélni.

A név a XIV. század előtt nem található. Legrégebbi bizonyíték, 1234, Arnoldus Incisorzu Lindau: WUB. IV.

417 vagy Cuonr. Incisor (úgymint VII, 245) nem jelent bizonyítékot a „Hailer" = Gyógyító névre.

HED(E)RICH, HED(E)RICHS, = REPCSÉNYRETEK

A Hiedenreich forma nagyon szétágazó és igen korán megjelent. MB. XXXI, 384.

HELLER = FILLÉR, GARAS

Haller, a Schwab. Hallban, 1208-ban vert érme után.

HERZOG, HERTZOG = HERCEG

A név először egy 1100 előtti feljegyzésben jelent meg a Szent Lőrinc lelkészi hivatalban, Kölnben. A

hagyaték a 13. Század második felében kezdődik.

Részletes tájékoztatás: Siene Herzig, Dux Hartog. Gr. 20, W 364, Z 95, Lz 11, Be 19, Ssg 23, Bs 105, Stb 19,

La 11, Fr 17, Re 13, A 21, M 81, Bg 13, Rg 11, Ka 28, Hei 15, Bi 11, Ma 35, Lu 17.

HESLER, HESELER, HEßLER, HEßELER = HESSZENI

Henricus dictus Heseler, 1302 Muttigofen/Krotzingen, jobbágy, Badenweiler: ZfGo. II, 336 többek közt.

HILBERT, HILDIBERT

Joh. Hilbert, 1601, iskolamester, Leeheim/Hess: DRH, 55. Lásd Hiltbrecht.

HERMANN, HERRMANN, HEERMANN = ÁRMIN

Gyakran használt kereszt- és családnév.

Burchart Hermans, 1312, Bräunlingen/Donaueschingen: FüUB. V, Nr.: 330

Wilh. Hermann városképviseleti tag sok áskálódó, acsarkodó krónikát jelentetett meg haragosairól

1603-ban Wilh. Kryander álnév alatt: WH. 407. Lásd Hörmann, Hirmann.

HOLL, HOLLE

Hol = barlang, szoros, üreg, föld- vagy agyaglyuk.

1250, Isny-i (egykarú) Holló: AH. XVI, 5. Hitbold gen. Holló, 1329, kegyúr, Meßkirch: REC, sokan mások.

HOFMANN HOFFMANN = JOBBÁGY, ISPÁN, UDVARON

Hovemann, haveman, egy gazdasághoz tartozó parasztember, földműves, parasztgazdaság tulajdonosa.

Henr. Hoveman, 1275, Hamburg: MH. 43,60.

Ulr. Hofman, 1275, Ehingen/Donau. WV. 207. Továbbá Hobemann, Hofemann.

l és j

JÄGER = VADÁSZ

Korábban, mint Jeger, gyakori név.

Bercht. dictus Jäger, 1280 Burgtal/Stockach: ZfGO.

- 1737, pap, Schietstadt: FDA. (NF!) XXVI, 279.

ISELI, ISELE

Mint Eisele, (jegecske, vagy vasacska) minden területen jól tartja magát.

Joh. Dictus Yselin, 1341, Basel: ZfGO. XIV, 13 és mások.

JUNG -E = FIATAL

Eredetileg az ifjabb.

Ricolfusjuvenis, 1172, Köln: KschU. 1.118.

Gerh. Juvenis, 1238, Worms: BHU. II. 82.

JOOS,JOS,JO(O)SS

Jodocus (kelta nyelven harcost jelent) név már a XI. század óta Délnyugatról teret hódít. A nemzetségek

névadásának ideje óta a zarándoklás Szt. Joseba vallási szokás, /kedv, szenvedély/

Josua Vogler, + 1496 Vogt Cannstat, az aktákban általában Joss. V: LKV. 4, 20 FF. Lásd Schwld. III, 75.

JÓST, JOHST, JOOST(E)EN, JOSTL, JÖSTL

Tágabb értelemben aleman, inkább frank. Már 1287-ben, a Szt. Jodocus Staint Josse zarándokhelyet, Pikardieben, ze sant Jostenak mondták. ZüUB. V. 326.

Az 1385-ben Ravensburgban épült Jodocustemplom neve a Strassburgban 1496-ban kiadott könyvben

„Vun sant Ursulen Schifflin", Szt. Jóst Raffenspurgban: ZüUB. VII. 44.

HORWÁTH, HORVÁTH = HORVÁT

A nemzetiséget jelöli. 1505 óta van egy Horvát (később Horeth) nemzetség Bestritz-ben/Siebenbürgen: BiF. 28. Hová tehető Luther Horwarde, aki 1334-ben Hessenben egy Friedr. v. Hütten mellett tanúskodott. GS. 636.

HUBER, HÜBNER, HÜBLER = EGÉSZ TELKES GAZDA

Telektulajdonos gazda, telkes gazda, /hűbéres/ paraszt

Ulr. dictus Huobere, 1224, Uttenheim/Tirol: BU. Nr.: 155 ZfGO. 1.410 és számtalan több.

Huberekhez kapcsolódik: Hubbner, Hubler, Hübler. Bécsben 851,177.

HÖLZER = FÁS

Holzhauer (favágó), Zimmermann (ács).

Hug. Holtzer, 1400, Dautmergen/Balingen: RUB, 247 többek között. A Hol(t)zer névhez köthető a Höl(t)zer Berlinben 43:48, Bécsben 331:2.

HOFER = UDVAROS

Gazdasági udvar tulajdonos.

Winihart és Eberlin Hofer, 1352, Eßlingen: EUB. 1.488, és mások.

HOFER, HÖFERLE(IN) = UDVAROS, UDVARI

Hover, aki púpos.

Ifj. Ludwig von Bayern jun. dictus Höferlin, 1446.

HENNLE(IN)

Vonradis Henneln, 1383, Worms: BHU. III. 541 többek között.

C és K

KAISER = AY, = ß = CSÁSZÁR

1271, dictus Kaiser, Hayingern: FüUB. V. Nr.: 190.

Jacob Keyser, 1279, Worms: BHU. V. 89.

KELLNER = PINCÉR

Kellermeister (pincemester) s. Keller, Frid. dictus Keiner, 1284 Egisheim/Elsaß: FUB. II. Nr.: 17 és sokan mások.

KEßLER, KESSLER, KESSLERN = KAZÁN KOVÁCS, ÜSTFOLTOZÓ

Gyakori írásmód a Kesler és Kesseler is.

Kaltschmied = bádogos, Kupferschmied = kolompár, rézműves.

Wernherus a Cheßelere, 1251, a Tennenbachi kolostorban/Baden: Mqu, B. IV, 75. Erbo Kesseler, 1261,

Strassburg: StrUB. 1.412, Lásd Kössler, Kettler.

KERNER

Kernbeck, aki liszttel süt, újabban Kärner is.

Hainr. dictus Kernär, 1278, Markdorf: FüUB. V. Nr.: 198, V: 310 és mások.

KERN = MAG

Megtisztelő név az erélyes, magvas és erős ember számára, a héj és hüvely ellentéteként.

Hainr. dictus Kernär, 1225, Rumstal/Villingen: FüUB. V. Nr.: 132. Wemherus dictus Kerne, 1255 Buchau a. F.: REC. I. Nr.: 1899 és mások.

KILLMEIER, KIELMAYER, KILMAYER

Kilchmeier (intéző), templomi földek intézője, kasznár.

Hans der Kilmayer, 1435, Bisingen/Hechingen, Haintz Kilchmayer, 1438. BL 62, 66.

KLEMANN

S. Kleemann (Lohereember). Meinzben Kiemann, háznév.

Joh. dictus ad Clemannum: BHU. II. 495, 598. Aztán ismét keresztnévként: Cleman (Claman mellett),

1320, dictus ad pedem, Mainz: ebda II, 839, III, 211 és mások.

KIRSCH = CSERESZNYE

Zacharias Kirsch, 1564, írnok, Neustadt/Pfalz. ZfGO. 1942.

CLEOPHAS, KLEOPHAS = KLEOFÁS

Jacob Cleophas, 1623, Gilgenburg/Ostpr.: KM. I, 269.

KNAPP(E)

Apród, jövendőbeli lovag, fiatalember. Inas, tanonc, molnárlegény, bányászlegény, bányászinas.

Hiltelin Knapp, 1275, Indelhausen/Münsingen. HlkrUB. I. 20. Heinr. Knapp, 1277, Oberradcrach/

Übnerlingen: REC. I, 2446 és mások.

A reutlingeni Knapp nemzetségtábla DG.XLI, 271 - 385.

KOLMANN, KOLOMANN, COLOMANN

A Kolmann, Cholmann, Colomann név a régi időben különösen a (felső-Német?) területeken volt kedvelt.

Később átértelmeződik a Kohl(em)mann = Kohlerbrenner (szenesember = szénégető), mint az angolban a coalman, a szénkereskedő.

Conr. dictus Cholmann, 1245, Freiburg i. B.: ZfGO. XI. 325.

KOLB(E) = BUZOGÁNY, HUSÁNG, BUNKÓ

Nagyon régi és az összes német területen elterjedt családnév, mely kétségtelenül a vaskos fegyverre utal.

KORB = KOSÁR

Korb dűlőnév. A Ravensburg körzetében lévő Korb tanyához tartozik Waltherus de Chorbe, 1230: WUB.

IV. 6. A Waiblingen körzetben lévő Korb faluhoz tartozik a 1366 Völtzelin Korb Steinreinach: EUB. II. 63.

KRAHL = FOGASKAPA, ÍRTÓKAPA

Frank nyelven Kreuel.

A freiburgi egyetemi rektor Nikol Cral, Wachenheim/Pfalz 1422, nemzetséghez, ill. nagycsaládhoz, később

általában Kral, tartozik Crael Philipp, 1450, Joh. Krewel (Kraiel) 1454 stb.: TH. 1.155, Ff. I 250,178,1. 391.

KREIS = ß = KÖR

Kraiß. Kreiß Arnolt, 1337 Mosbach/Bad: ZfGO. XX, 37.

KRON(A)WITTER, KRONOWETTER, KRANAWETTER

Jacob Kronenwetter, 1608, telepvezető a rézkereskedelemben, Freiburgban: WD 430.

KUMMER = AGGODALOM, BÁNAT

Kumber = szemét, törmelék, szorongattatás, fáradozás, szükség, ínség.

Relicta dicti Kumber, 1279, Obertürkheim.: EUB. I, 40, többek közt.

KÄUFLER = KERESKEDŐ

Kiskereskedő, zsibárus, ószeres, köufelaere.

Köufler, 1316, Winterswill/Neustadt körzet: FüUB. V, 354 többek közt.

KÖNIG = KIRÁLY

Régi és szerfelett kedvelt, különböző alkalmakból adott név.

Herrn. Rex, 1135, polgár, Kölnben: KschU. II, 2,68, de német formában soha (König).

KRAUS = ß = GÖNDÖR

Krus = fürtös haj.

1222, Maquardus Cripus = 1225 Marquardus Cruse: WUB. III, 137,158.

KURTZ, KURZ = RÖVID, KURTA

Alacsony, a növésben visszamaradt.

1248, Johann Kurz Eßlingen: ÜEUB. I, 14, Reutlingenben 1608-ban van egy Hans Kurz, Langhaus: DG.

LXXV, 726.

LANG = E = HOSSZÚ, MAGAS

A testmagasságra utal, mint a „Longinus". Egyike a legrégebbi és legelterjedtebb neveknek, már 1108-ben

Rotulus Sanpetrinusban van egy Cuono Longus /Kirchheim/Teck.: FDA. XV, 168.

LEBER = MÁJ

Leberle = Hügel. Domb, halom.

Buchart Lewe-nél, 1332, paraszt, Hochdorf/Horb. ZfGO. XXI, 422.

Wölflein Leber, 1350, Stuttgart: AU. 2. és többen.

LECHNER=URASÁG,

Hűbérbirtokos, uraság. Hans Lechner, 1491, Kempten.: AH. XXXV, 56 többek között

LEIST = SÁMFA, KAPTAFA

Cipész, cipészkaptafa. Herrn. Leiste, 1165, Köln: KschU. I, 295.

Heintze Leist, 1362 Schöffe/Darmstadt: BHU. 1.442 és többen.

LEIB, LEUB = TÖRZS, ALAK, TEST

Az egyházi (lelkész) ügyvéd Hans Leib, 1475, Konstanz, Lyb-nek is írta a nevét. REC. IV, Nr.: 14, 508.

A lelkész Andr. Leib, 1583, Lipperstreute/Überlingen, Leub-ként is aláírta magát. FDA. XXII, 300.

LINDNER, LINDENER, LINDTNER = ENYHÍTŐ, CSILLAPÍTÓ

Főleg keletnémet név.

Hans der Lindner (az enyhítő), 1370 Ulm polgára, akit úgy említenek, hogy Kuchenból jött.: Uub. II, 731,

LOBSINGER, LOSINGER = LOBSINGI, LOSINGI

Helységnév. Lobsing/Bajorország.

1497 Petrus Lobsinger összeírási (gyűjtő) szám Schussenried: FDA. XXV, 131.

Hans L., 1557, technikus Nürnbergben: Nr. I, Nr. 3688 többek között.

LODERER = LÓDENSZÖVŐ (Daróc)

Lodaere = loder = lodenweber = lódén vagy darócszövő.

Thidericus Loder, 1339, Hannover polgára: BH 23 többek között.

LUNZ, = TZ

Níkol. Luontz, kórházi- vagy menhelyi káplán, Freiburgban i. Br. REC. II, Nr. 6464, lásd Lonz, Lunz, 1300

Lunzen birtok Langenenslingen/Sigmaringen: SchWB. IV. 1284.

LUDWIG = LAJOS

Conr. Ludewici, 1270, Basel: ZfGO. IV, 236.

Heinr. Ludevici, 1294, Hannover: BH. 192.

M

MAICHEL, MAICHELBECK, MEICHL

Möuchelin = zsömle, cipó. Maichelbeck = kb. zsömle- cipó sütő, vagy pék.

Meichl Michel, 1424, Haitiingen, Saulgau: WAL. XII, 18.

Azon a környéken élnek még ma is Maichel-ek és a nevüket ai-val ejtik.

MANN = FÉRFI, EMBER

Rátermett, derekas, vitéz férfi.

Meynerus Mann, 1252, dictus Hamburg: MH. 88. - 2.

Anzo dictus Man, 1482, Ginsheim/Mainz.

MAUL = SZÁJ, POFA

Jó- vagy kivételes beszélőkéje van.

Bruc. Dictus daz Maul, Heiligenberg/Pfullendorf: FüUB. V, Nr.: 155,196.

Marquardus Mule, 1253, tanácsos/Lübeck: MH. 73, többek között.

MAIER, MAYER, MEYER STB.

Az V. században a frankok átvették a franciás elnevezést, Major = őrnagy, magasabb, ez átalakul és így lesz belőle Meior, Meier, Meiger.

A XII. században a Major, különösen a sváb, ill. alemann területen földesúri hivatalnok, aki a földbirtokot vezeti, vagyis intézőt jelent.

Utalok a „Meier nagycsaládnév, nemzetség" című könyvre, Stuttgart 1940, W 3574, Z 1880, M 4381, S

2128, Ka 576, Br 373, Dr 668, K 1140 stb.

MICKEL(ER)

Rottenburgi nyelvjárásban = kövér fickó.

Bath. Mickeler, 1541, Schultheiß Seebomnál/Rottenburg: WAL. VIII, 63,67.

MIUGiMIELICH

Sebastian Milich, Mylich és Millichius is. München: LäM. I

MILZ = LÉP (anatómia)

A Mildizo név becézett alakja.

Már 1135-ben volt egy Adolphus Milzo nevű polgár Kölnben: KschU. II, 2, 54.

MÜLLER = MOLNÁR

Rudolf dictus an der Mali, 1290, halász, Konstanz: REC. I, Nr.: 2747.

Walter (in der) Müli, 1357, Tiengen/Waldshut.: ZfGO. XIII, 245.

N

NOBIS = HELYSÉGNÉV

Helységnév: Nobitz (Sachsen-Anhlt.)

1328 Joh. gen. von Nöbis, vagy 1404 Nickel vom Nöbis névvel, mindketten Jénából. AJ. 199.

Bár a név származhat a határon és a határ mentén lévő vendéglők, kocsmákban lévő számtalan Nobis-

korsók egyikéről is.

Leonardus Nobis, 1607, Heilbronnból a. N.: TH. II, 239.

NOTNAGEL, = TH = KISEGÍTŐ (SZÜKSÉGSZEG)

Kényszer alkalmi kisegítő.

Herrn. Chunrat Notnagel, 1285, Augsburg: AUB. I, Nr.: 89.

Johann Notnagel, 1354, Adolfszeil: ZfGO. XLVII, Mitt. 75, többek között.

NUSSER = DIÓS

Diófeldolgozó és eladó. Heinr. Nusser, 1280, Talheim/Tuttlingen: ZFWL. VI, 298.

Ulrich Nusser, 1298, szőlőkerti jobbágy: ZfwL. 1,113 és még sokan.

NEUBRAND = ÚJTÜZ

Felégetett föld, termékennyé tett földterület.

Jacob Neubrand, 1447, hitszónok vagy pap, Burgfrieden/Laupheim: REC. V, Nr.: 14.910, többek között.

OBERMEIER, OBERMAYER = FELSŐMAJOROS, KASZNÁR

Akinek a magasabban fekvő Meierudvara van, a XV. század óta általában nemes származású, pl. 1417, lovag Burghart Münch von Landskron, Dingshof Tiengenben/Freiburg: ZfGO. IV, 478.

OTT, OTTEN, = TH = OTTÓ

Ősrégi és még ma is kedvelt keresztnév az Ottó.

Lásd a nagycsaládnevek: Ottó/Ott, Stuttgart, 1940.

OST, OEST, OSTE(N) = KELET

A neveket nagyobbrészt az égtáj után adták. A névadó időszakban az Ost hangzású /férfi/nevek nem

számítottak rendkívülinek, de nagyon ritka volt.

Közé tartozik Sigfried Oste 1140-ből. MB. II, 298, vagy colonus Oste, 1313, Ottmarshausen/Bajorországba.

Schw.MB.XIII.38.

R

RACK

Rac = feszes, merev, kemény; jelentésváltozás kapcsán mozgékony, valamitől szabad vagy mentes, élénk, fürge is.

Racco becézett alakja, pl. 1035, Racco, Passauban: MB. XXVIII, 76 és mások.

Heylo dictus Racke, 1319, Worms: BHU. II, 824 és mások.

RASCHE, = R= GYAPJÚSZÖVŐ

Gyors, szapora, ügyes, erős, megtermett.

Joh. Rasche, 1352, HannovenBH. 35.

Cunr. Rasch, 1361, Hindeland/Allg.: AH. XIX, 4, 54 és mások.

RAB(E), RAAB(E) = HOLLÓ

A XVI. században óriási mértékben elterjedő Hraben férfinévnek misztikus háttere van (Wodan mindent tudó hollója, Hugin és Munin).

Reinen Qui dicitur Rappe neve Wormsban már 1302-ben megjelent. Mint ház /gondolom ez fogadót jelent/ elnevezés, „zuom Rappen" = ház (fogadó) a Hollóhoz, csak 1384-ben.

Heinr. Corvus, 1260, Emeringen/Münsingen: WUB. V, 330.

Heinr. és Berchtold Raben, 1286, WBU. IX. 99.

RAUSCHENBERGER = RAUSCHENBERGI

Helységnév. Rauschenberg/Kassel.

Laur. Rauschenberg=er, 1526, Ziegenberg/Hess: DRH. 133, többek között.

REITMEIER, REITH(E) = LOVAGLÓMAJOROS

Benedigt Reimeier, 1573 = 1570, Reutmeir, pince Neckarelzben: ZfGO. IV, Mitt. 104.

REMBOLD

Reginaid keresztnév. A Fritzlar-i dékán neve Reimbold, 1285, a másodjára készült okiratban Rembold: KK.

Nr. 1423,1424.

1424, Betz Rembolt, Steinheim/Höchstätt: AH. XI. 101 és több más között. Lásd Reimbold.

RETZER

Ugratni, kötekedni, csipkelődő, csalogatni vagy hívogatni = dühíteni, kratzen = kaparni, vakarózni.

Jacob Retzer, 1359, jobbágy, Schnaitheimben/Brenz.: ZfCO. X, 346, többek között.

RIECKER, RIEGER

Caspar Riecker, 1444, Barten bach/Göpp.: ZfGO. XX, 444, többek között.

RITTER = LOVAG

Heinr. Ritherus, 1271, Worms, később Ritdere, Ritter: BHU. II, 236.

ROLLER (VISSZAVERŐDŐ HULLÁM, VAGY KANÁRI, CSÖRGŐMADÁR)

Svábul = kandúr, az Illertől keletre = Rollfuhrmann, fuvaros, görgős kocsihoz = társzekér, törvényszolga. 1315, Roller, lovag Machtolf fia von Gülstein/ből/Herrenberg = 1323, a Roller von Gülstein: VR. Nr., 7720/ 21, és sokan mások.

RINK, RIN(C)KE, RINGG, RINGK

népies hajfürt = csat.

Stefan Ring, 1575, dolgozó Jenában: Aj. 215.

RICHTER = BÍRÓ

Rendfenntartó, vezető, (kocsi) hajtó, Keleten falusi bíró is.

Hugó dictus Richter, 1279, Eßlingen/Neck.: EUB. I, 42 = 1291, B. dictus bíró Horb-ban.

RIEDER = ZSOMBÉKI, NÁDAS

Gyakori helységnév (régen Riet).

Cuonr. Dictus Rieder, 1283, Riet/Meersburg: CdSal. II. 287.

Anderl der Rieder, 1404, Tegemheim/Regensburg: Runt. III, 51. Lásd Rieten

REICHENBACH, = BECHER

Nagyon gyakori helységnév.

Reichen bach, amely gazdagon folyó patakot jelent.

Heinr. Reichenbach, 1219, Frankföld német lovagrendjének tagja (lovagja: VDR. II, 68. 1274, Ella dicta

Reichenbächin, Weildorf/Überl.: FüUB. V, Nr. 196.

RING, RINGE = GYŰRŰ

Helységenként és környékenként különböző forrásokból beáramló név.

Tagadhatatlanul volt egy régi keresztnév, Rinco. 1135, Rincwin/Augsburg: MB. XXII, 37, 54 vagy 1140,

Ringer = Rinc = de Reckenbach: MB. V, 298.

RITTER = LOVAG

Eredetileg = miles.

A néprajzi egység gyakran az írásmódban tükröződik, ritare = reiter = lovas, a 12. és a 13. Században.

1271, Heinr. Ritherus, Worms, későbbiekben Ritderre, Ritter: BHU. II, 236, 237 és még sokan mások. Lásd

Ridder.

ROTMEIER = PIROS VAGY VÖRÖS MAJOROS

Haintz der Magier (Haintz, a varázsló), 1351, Waldhausen/Rielingen. Lásd az apánál, Rotmagier (piros

varázsló). HlkrUB. I. 202.

Időnként Rotmer vagy Rotmar. Hanß thmat, 1652, Leutkirch = Joh. Rothmeyer, 1672: ROL I, 302, 309.

RUDWIG

Például 1394, Rudewich Tuntzenbach Kassal: KK. Nr. 848, többek között. Mint családnév 1328, Conr.

Rudewici vagy Rudwig, Rodewig, Schöffe, Kassel: KK. Nr. 12 ff., többek között.

SACHS, SACHSE = SZÁSZ

Közép és Felső Németországban tágabb értelemben a Sachs sokszor „Niederdeutscher"-t, Alsónémetet, majd idegent jelöl.

A Sachs, Altfriz-ül (Frízföld) a Saisne vadidegen embert, finnül a Saksa külföldit jelent.

Hamburgban 1299-ben a Saxo még keresztnév, Sasso 1308 óta.

Wecilo a Sachs, 1146, Falkenstein/Opf.: MB. XXVII, 15.

Jordanis Saxo, 1171, Oberteuringen/Friedrichschafen: WBU. I, 368.

SÄNGER = ÉNEKES /DALNOK/

Aki éget, és tűzzel teszi termékennyé a földet, senger = Singer, kántor: BHU. I, 352.

Eberhard Senger, 1397, Bernhausen/Eßlingen: EUB. II, 320.

SATT(E)LBERGER

Nyeregtetős hegy, Sadelberg helység Pomerániában.

Christoph  Satlperger,  1560,  udvari  vámszedő  (Hofpfenningsmeister)??  Tirolban,  később  vámőr

Gmundban: AfS. XI, 179, az 1596-ban adományozott címer okirattal.

SAX, SAXE

Benno Saxo, 1135, Köln, 1162, úgynevezett Ebendorf Wlavericus Saxo: KschU. I, 149, II, 2, 23 és sokan mások.

SCHÄFFER = PÁSZTOR, JUHÁSZ

Lewelin Schaffen 1386, Pahr polgára: PL. 17.

Nikol Schärfer, ?

SCHEFFER

Többnyire Schaffen

Culman Schefer, 1326, Frankfurt/am Main.

1333 Culmannus Opilio = 1340 Culman Scheffer: FrUB. II, 226, 546, 569.

SCHEIBLINGER = SCHEIBUNGI

Helységnév, Scheibling, Felső Ausztria.

Gertrud Scheiblingerin, 1731, mint számkivetett menekültet befogadták Kemptenben: Agf. XXVII, 23.

SCHER, SCHERER = NYÍRÓ, BORBÉLY, ERETVÁGÓ, ÉS FELCSER IS LEHET

Hugo a Scherer, 1266, Marienau/Breisach = 1300 Hugo Schererß ZfGO. LVI. Mitte 2. Heinr. Scherer, 1362,

Mühlbronner/Eßlingen = H. Scheerer, 1369, EUB. II, 18, 31, többek között.

SCHERRICH

Schären (nyírni) = graben (árok). Az 1298 óta virágzó Scherrich család székhelye alighanem Oberaudorf/Rosenheim volt.

Egy /geneologia/ családkutatási okirat van a stuttgarti levéltárban erről a nemzetségről, WV. XVIII, 268 =

1350, Scherrichin, Swaigheim/Waibl.: AU. 169, többek között.

SCHILLER

Miután a név számtalan írásmódon és változáson ment keresztül, csak találgatásokra bocsátkozhatunk a mai családnévvel kapcsolatban.

Z 15, W 246, N 91, S 55, F 33, L 80, B 462, H 45.

SCHLEGEL, = Ö = DOBVERŐ

Siegel. Bunkó, fickó, pimasz, nehéz fakalapács, neveletlen ember.

Wlbero Siegel, 1142, Köln: KschU. I, 133, Albert Siegel, 1235, Walkenfried/Braunschweig: UhVN. Nr. 202 és számtalan más.

SCHLEGER = VERŐ, ÜTŐ

Fa, gyapjú. Sleiger = fátyol, fejkendő.

Ludw. Slegere, 1365, Biedenkopf/Hess.: BHU. 1,640.

SCHLEHER, SCLECHER

Bastian Sieher, 1344, Reutlingen: RGB. XIII, 84 és sokan mások.

1585, apát Martin Schleer és Schleher, Tennenbach/Emmendingen:FDA, TV, 91; HTW. II. 1164.

SCHMAL = KESKENY, SZŰK

Smal = kevés, vékony, kicsi.

Ecgeho dictus Smale, 1270, Hamburg: MH. 72, többek között.

SCHMOLL, SCHMOHL = KENYÉRBÉL, MORZSA

Zsírpacni, kicsi kövér fickó.

Ulr. Schmolle, 1293, Fürstenfeld/Bajorország: CAO. I

SCHMI(E)D, = DT, TT = KOVÁCS

Ősrégi név, melyhez csak egy értekezés keretén belül juthatunk közelebb. Kovács - kemény anyag megmunkálása. Csak berlini és bécsi adatot közlök a különböző változatokról. B:W Schmid 151:857, Schmidt 10281:1321, Schmied 274:382, Schmitt 167:82, Schmitz 274:49.

SCHUBERT(H), SCHO

Asman, Schuworvht, 1404, Freiburg - A. Schuwart = A. Schubort: Freib. UB.

SCHUSTER = CIPÉSZ, VARGA

Christian Schuster, 1398, Roßhaupten,Füssen: AH. XXII, 14.

Peter Seh. 1463 (reis), szolga, Stuttgartban: WR. Nr. 2775 és mások.

SCHU(H)MACHER = CIPŐKÉSZÍTŐ

Schoumacher.

A legrégebbi okiratban gyakran Calcifex, pl. 123 Richardus Calcifex, Worms: GS. 216. 1276, dictus

Schuohmacher, jobbágy, Hard Konstanz: FDA. (NF!) IV, 107 és még sokan mások. Lásd Schomaker.

SALZINGER

Helységnév, Salzing, Felső Bajororsz. Azonos írásmód, mint Salzungen/Thür.

1250, curia Salzingi, Oberharprechts/Wangen: AAH. XVI, 3.

SASS, SAß, SÄßE, SASSE = SZÁSZ

Sasse = sachse, lásd Sachs, sax.

Joh. De Saxonia, 1309, udvari káplán, Wratislawa IV. = Joh. Dictus Sasse: PUB. IV, 361,363. Albertus de Sass,

1188 = Hochensax St. Gallen körzet: WUB. II, 253.

Bertholdus de Sasse, 1290, Sassen, Friedrichshafen körzet: WUB. IX, 324.

Hans Saß, 1390, Heilborn /Heilbronn/ a. Neck.

SAUERWEIN = SAVANYÚ- VAGY FANYAR BOR

Georg Sauerwein, 1532, Siegenből/Westf.: MaM. 139, többek között.

SCHEFFLER = VÉKÁZÓ (VÉKÁVAL MÉRŐ)

A Felső-bajorországi- és a bajor svábok tájnyelvéből a kádár, bodnár, juh, Bajorországban dézsát jelent.

A név a XIV. század elején jelenik meg.

A név elődje a 100 évvel régebbi Schaffwirker = dézsa- vagy sajtárkészítő.

Liupoldus Schefwurcher, 1204, Passau: MB. XXIX, 231, 232, 270.

1303, Ulr. A Scheffler, kórházi lelkész, Augsburgban/AUB. 1,167.

SCHNELLER

A név többértelmű. Gyors, gyorsabban, futó.

Nyilas, emelő a tüzérségnél és a szállításnál, svábul fonal-, cérna eladó, felvásárló, svihák, csaló kereskedő.

Haintz Schleller, 1350, Neckarrems/Waiblingen: AU. 196, és sokan mások.

SEIDLER

Helységnév, Seidel Pomerániában. Seidner = Seider.

Herrn. Seidler, 1424, Bobingen/Bajororsz. Schw.: AH. XI, 55, többek között.

SPRINGMANN

Forrásnál ülő.

Heinr. Springkmann, 1483, Hamelnl: HaUB. Nr. 533, többek között.

STEIN = KŐ

Helységnév.

Gyakran a Stein -tői, -nek, -en stb.

Heinr. Lapis, 1135, paraszt?, Kölnben: KschU. II. 2, 69.

Burk. Imme Steine, 1288, paraszt?, Rheinfelden: ZfGO. VII. 445, és sokan mások. Lásd Steen, Steine.

STAUB = POR

A Strub = borzas, kusza újabb/kori alakja.

Symon Sträub, 1525, bíró, Geislingen/Steig: WAL. XVI, 40 és sokan mások.

STREHLIN

Elváltozott Ströhli - n. Szalmácska.

HansStröhlin, 1530, szövő, Ulmban, ahol aStröhlineka 12. Század óta élnek. UA. 10, 23,27.

STAß, STASSEN

Anastasius, 1451, a Staß Stöttwangba/Kaufbeuren: AHK. VIII, 59.

STEINER = KÖVI

Aki a sziklán van. Steiner = kövezőmunkás, illetve az, aki a terepen a határkövet lerakja.

1250, Isnynél egy Stainarii kúria: AH. XVI, 1.

Rud Steiner, 1254, Neuershausen/Breisg.: FDA. (NF.) XIII, 49, és még sokan.

Nem kevés délnyugati sváb Steiner névről kiderült, hogy az okiratban eredetileg Steimer volt. A régi

Stainmar névformát korábban már nem értették.

STRÄUB = BORZAS, KUSZA, BOZONTOS

A régi forma, Strub. 1525, Simon Sträub, bíró, Geislingenben/Steig: WAI. XVI, 40 és még sokan.

STRÄHL, STRÄLLE, STRÄLLI = FÉSŰ (délnémet)

A Sträler előző formája.

1820, a Sträle simításra, simogatásra kész embert jelent.

Jörg Streli, 1498, Artisberg/Ratzenfried: AH. XVII. 9. Lásd Strehle.

STOLZ = BÜSZKE

Eredetileg daliás, pompás, kevély, természetes, de korábban öntelt, dévaly.

1150 körül Richolfua Stolz és Fridericua Stolz, mindketten Regensburgban: SO, 249, 457., 1198, Henricus

Superbus, Köln polgára: KschU. 1,273.

U

ULBRICH(T), ULBRECHT

Friedr. Ulbricht, 1653, lenszövő, Landeckben/Schles.: AfS. XV. 204.

ULRICH = ULRIK

Hainr. dictus Uolriches sun et Uolricus, barát Meßkirchben: FüUB. V, Nr. 165 és számtalan mas.

W

WAGNER = BOGNÁR

Északon gyakran Wagener = Wagenbauer = kocsigyártó. Délen eluralkodott (elterjedt) nev, eszakkeletén

vitorlakészítőt, északnyugaton kerékgyártót, bognárt jelent.

A bognár után az ácsmesterség a leggyakoribb fa kézművesség. Bertholdus dictus Wagenare, 1250,

Eriskirchben/Friedrichshafen: WUB. IV, 205. Henricus et Berchtoldus, barát, dici Wagenere Reiburgban i.

B.: So. 540, HSN. III, 158.

WEBER, = EE =, S = SZÖVŐ

Szakmunkás, aki a szövőszéken lévő fonalat feldolgozza.

Henricus dictus Weber, 1290, Basel polgára: So. 541. Lásd Wöber, Wäber, Wever. W 1141, Z 715, Stb 295,

M 813, S 520.

WECKERMANN, WEGGEN, = BÄCKER = PÉK

/A Weckermann ébresztő embert jelent/. Georg Weckhenmann, 1597 Uigendorfban/Riedlmgen: WAL

WEGMAN

Út- pályaőr, útkaparó, svábul Wegmann - cikória, katáng.

Welzi Wegmann, 1390 Au-nál a Brengenzer-i Waldban: HAB. 17.

WEIGAND

Wienand, merész harcos, a XII - XIII. században összeolvad a keresztnév: Wigand lesz. Heinr. Wigant,

1332, Zürich polgára. Herrn. Wigant, 1350, polgár Waiblingenben: AU. 188.

WEIG(E)L, WEIG(E)LE, WEIG(E)IN, WEIG(LER)

Szókezdő becenév, általában Eigand, Wigman, Wigbert. Wiglin Wigeli a 14. Században tömegesen előforduló keresztnév.

Nicol Wiglin, 1354, pap Reutlingenben: DASch. XV, 138.

Hans Wiglin, 2389, Heilbronn polgára. HUB. 1,151. Jakob Wiglin, 1477, Meßkirch város hivatalnokának a fia /a városi hivatalnok fia Meßkirchben/, az 1841-1503-es évektől részben Wigli, részben Weiglinként írja a nevét. SchVGB. XIX, 64.

WENDLER

Ingatlankereskedő, lásd Wendeläcker = saroktelek. Jos. Wendler, 1388, Waldsee: WAI. X, 86, EW. 161.

Wendeler = Wanderer = vándor, megvetően = kószáló. Ernst Wynderle, 1353, Hannover polgára. BH. 35.

WITTING(E)R = WITTINGI

Diel Witing és Witting, 1340, Riedlingen: HlkrUB. I, 216.

Helységnév. A Wittingen-UIm helységbe való Hans, a Wittinger-i, 1364, Hochdorfból/Kirchheim/Teck.:

EUB. II, 47, többek között.

WIMMER = VINCELLÉR

Egyházi földek tulajdonosa.

A Wimmer gazdaságot, a Gem. Königsweisen/Felső-Ausztriában, 1380-ban Windenhofnak nevezték. A

szőlőtermelő vidékeken a wimmer = szüretelőt jelent.

Friedrich Wymmer, 1322, a Regensburg-i egyházmegyéből. KB. 634.

WINKLER = SARKI

Winkel = szeglet, Winkelmann.

A Winkel elnevezés csak /egyedül/ Württembergben 76-szor dűlőnév. Kleinkrämer, kiskereskedő,

zsibárus, akinek az üzlete a sarkon van.

Heinr. dictus a Winkeler, 1278, Mühlheimben/Tuttlingen: WUB. VIII, 103.

WOLF, = FF = FARKAS

A Wolfgang név rövid változata. Fogadó név, pl. Freiburgban/Br. 1460 Fogadó a Farkashoz, Fogadó a

Szürke Farkashoz is előfordul.

Nivelung Wolf, 1135, Köln polgára: KschU. II, 2,18.

WOLFAHRTH = RADT

Anton Wolfrath, 1581-ben született Kölnben, 1630-ban püspök Bécsben. WN. XII, 1744, és mások.

ZEIß, ZEIS, ZEISS, ZEYS, ZAIS, ZAIß, ZEUS ÉS A LATINOS ZEISIUS

Valószínűleg egy sajátosságot, ill. tulajdonságot jelöl. Pl. „Péter a ZEIßE" kb. Péter a vékonyt, vagy Péter a derűst jelenthette.

A zeiß szó egyik másik mainfranki környéken, pl. Würzburg mellett még ma is, vékony, vézna, gyenge, törékenyt jelent és valószínűleg a régi irodalmi német „teitr" szóból keletkezett, ami viszont vidámat és derűset jelentett. A latin „tenellus" szó viszont ismét törékeny, kecses, bájost jelent. Sok mai összetett szóban található a zeiß, ami kicsit jelent, pl. Zeisdorf, Zeißholz.

Amennyiben a szólevezetés helyes, akkor a családnevet nyelvtanilag helyesen Zeißnek kell írni.

ZAIS

a gyakori Zaisolf keresztnév rövidített formája. Helyenként, különösen frank vidéken a Zeiß értelmezése törékeny, kecses, bájos, kedves.

Albertus miles dicktus „Zeise" 1252-ben született Iburgban/Bühl, Baden tartományban: KTW. I, 1078 többek között. Zaiß der Sauter, 1318-ban Vdff. Haiwig a villingeni Zeiß ág leszármazottja.

A család evangélikus ága:

Közép-Németország:  Dresda,  Meissen,  Helsa/Kassel,  Westheim  /Alsó-Frank/, Würzburg,  továbbá München, Berlin, Hamburg, Lübeck, St. Lous/USA, Franzfeld/Jugoszlávia.

Már a régi /legrégebbi/ ősök csatlakoztak a hitújításhoz (reformáció), egy hitvallás, melyet évszázadok óta gyakorolnak.

Katolikus ág:

Délnyugat-Németország:  Südbaden,  Südpfalz,  Saargebiet  (Saar-vidék),  Törökbálint,  illetve  több magyarországi helységben.

A mainfrank - hennebergi törzsből /főágból/ már a XVI. század elején leágazott a badeni, hesseni, pfalzi, egészen a saargebietig egészen Lindauig (Bodensee).

A Zeiß nemzetség a XV. századi main - franki és hennebergi vidék törzsének leágazása a XVI. század elejétől, és terjedt el Közép- és Délnyugat Németországban.

Okirattal bizonyítható a családfa, mely szerint 1460-tól 1470-ig hat családnévviselő élt a thüringiai alábbi helységekben:

Waldhausen, Wettingen, Löffelsterz, Ottendorf, Forst és Schwebheim.

A nemzetség címere:

A címer megegyezik az 1548. június 27-én Augsburgban, „Péter ZEIS"-nek adományozott címerlevélben lévő címerrel. A vázlat, illetve a fogalmazvány a bécsi állami archívumban van.

Christian Zeis pecsétje 1665-ben készült. Johann-KasparZeis bambergi polgármester címerén, 1786-tól a város tanácstermében lévő címerpajzsán is egy csíz (ZEIßIG) látható.

A CÍMERPAJZS LEÍRÁSA

A fekete pajzsot aranyszínű ív osztja meg. Felső részén barna színű ág, alatta és fölötte egy-egy tölgyfalevél van, az ág közepén egy csíz áll.

A címer tetején arany csillag, lent egy vörös rózsa arany domborulattal és zöld csészelevelek vannak; a sisak zárófedele fekete-arany, az ágon a csíz megegyezik a pajzson lévővel.