Előző fejezet Következő fejezet

Emlékek, történetek —

Erinnerungen Erzählungen,

 

A Gesztesi vár a török időkben gyakran cserélt gazdát. „A legnagyobb rencsétlenségnek azonban azt kell tartanunk, hogy később menedéket adott magyar rablóknak. Az őrszemélyzet ugyanis, amely benne volt, vagy a zsák mányolás vágyától, vagy az elmaradt zsold miatti szükségtől hajtatva az egész széles környéket kirabolta, mintha ellenséges terület lett volna, a falvakat kifosztották, a nyájakat elhajtották, útonálltak, és vegyesen az összes szomszédoknak, akár törökök voltak, akár magyarok, helyrehozhatatlan károkat okoztak. Innét van az a közmondásos kifejezés, hogy gesztesi mérlegnek (pondo Geszthiense) mondják..., ha valamit nem annyira egyenlően, mint inkább erőszakosan osztanak el. A gesztesi őrkatonák ugyanis, amikor az elhajtott nyájakat elosztották, az ökröket, juhokat négyfelé vágták, a részeket azután mérlegre tették, és ki-ki elvette a magának a részét."

Idézet „Bél Mátyás: Komárom vármegye leírása." kézirat fordításából. József Attila Megyei Könyvtár Tatabánya, 1989.

(Fentieket olvasva az 1945-ös front utáni időszak is eszünkbe juthat. H. S.)

Ø

A falu első épített háza - Beck János (a bíró fia) elmondása szerint - az Arany János u 74. alatti - „Wachter"-ház - telken volt. A „Stang-ház" udvarában - Arany J. u. 70 sz. -, régen egy mészégető' kemence volt.

Ø

Hartdégen József (1891) - apai nagyapám - mesélte, hogy az utolsó far-kaskölyköket Gesztesen a Kiskőszikla mögötti Kadóc - nál látták. A nagyapám az első világháború harcaiban a keleti fronton (Szán folyónál) megsebesült. A karját eltalálta egy robbanógolyó, és a csontot szétroncsolta, ami már nem forrt össze. (Hadirokkantként 1923-ban kimérési engedélyt kapott és kocsmáros lett.) Sérülését követően egy bécsi hadikórházban lábadozott, ahol a katonáknak különböző mutatványokat, műsorokat szerveztek, hogy az időt elüssék ilyen módon. Az egyik ilyen műsorszám nagyon tetszett neki, és többször elmesélte gyerekkoromban, a tehenes fogat bakján egymás mellett ülve: Öt kínai ült egy asztal körül. Hosszú, fekete hajuk copfba volt fonva. A hajukat összekötötték egy kötélre. A kötéllel az egész asztaltársaságot a hajuknál fogva asztalostul, székestül felemelték. Álmélkodva hallgattam minden alkalommal.

A két háború között az „Új utca" - ma Petőfi utca - több háza, egy akkor szervezett hitelnyújtási rendszer keretében épült. Az emberek ezeket "foksz" - házaknak mondták. Az elnevezés az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet rövidítéséből (OFAKSZ) ered. Ezeknek a lakásoknak építéséhez valószínűleg a szénbánya vállalat is hozzájárult.

Ø

Láng Antal hivatalos, eredeti gesztesi elbocsátó levele:

„Láng Antal Környén közbecsülésben élő családból 1843 évi jún. 5-én született, atyja Láng József cipész, úrbéri zsellér, anyja Szárból származott Mayer Mária volt. Első nevelését - gondos szülők kezei alatt - szülői helyen, és a további tanulmányokat Száron, a tanítói képezdét pedig a győri képezdében 1860/1-1861/2 évben végezte, középszerű segédtanítói oklevelet nyert.

1862. év október l-jétől 1869. szeptember 20-ig mint segédtanító, Zsemle (Somló) községben. Időközben a p.gesztesi tanítói állomány üresedés jővén, oda helyettes kántortanító s községi jegyzőnek neveztetett ki. 1869 évi november hóban a tanítói képesítővizsgát jó sikerrel letévén, még ugyanezen hónapban Gesztes községi jegyző és kántortanítónak egyhangúlag megválasztott; utóbb pedig 1872. évi december 30.: Környe község jegyzőjévé szinte egyhangúlag választatott meg."

Ø

Láng Antal családi feljegyzéseiből Gesztesről:

„1867-ben az egyház (Láng Antalt) kinevezte Gesztesen kántortanítónak, ahol Uffenheimer Venánz nevű kihelyezett barát működött, jó ivós és kártyázó.

Gesztes akkor a vidék tanítóinak és erdészeinek központja volt. Az erdészek szállították a vadat: őzet, szarvast s amíg el nem fogyott, a barát nem engedte el őket. A bort a csókái (Csókakő), pusztavámi, bársonyosi borvidékről hozták magukkal hordóban az erdészek. A plébánia, az erdészi és tanítói lakások voltak az éjjeli szállások másnapokon, mert 3-4 napig is eltartott a kártyaparti. Ha a barát elvesztette a pénzét, kölcsönkért, s a végén bemondta a hitelezőnek, hogy majd leimádkozza."

Ø

Édesanyám sokszor mesélte kiskoromban: talán hat éves lehetett (1930-as évek eleje), mikor a nagyapámmal átvágtak gyalog az erdőn. A gyalogút mentén szedett egy kis csokor epret. Nagyon örült neki, hogy hazaviheti. Találkoztak az erdésszel. Megijedt, és mikor odaért hozzájuk már nyújtotta is neki az epret. Az természetesnek fogta a dolgot és elvette, mint akinek az jár. Az eper a grófé volt, akkor ő helyettesítette. Nagyapám szegény, nem szólt semmit.

Ø

Az 1940-es évek elején egy gesztesi ember a tehenes fogatjával a majki kastély felől jövet - lerövidítette a hazafelé vivő utat, hogy időben hazaérjen - a „grófi úton" jött Gesztesnek. A grófi utat csak a gróf használhatta. A szekéren ott ült mellette a nyolcéves kisfia. Szerencsétlenségükre a gróf éppen szembe jött velük lovas hintón. Megállíttatta őket. A gróf a kocsisával megverette - ostorral - a fia előtt az embert. A fiú (H. I.) - aki nemrég elmesélte a történetet, már régen nyugdíjas - nem tudja elfelejteni a történteket.

Ø

Beck bíró az I világháborúban az orosz fronton fagyásos sérülést szerzett (kislábujj és nagylábujj). Kigyógyították. Akkor mehetett az olasz frontra, ott egy repesz a koponyacsont egy részét elvitte úgy, hogy csak bőr volt azon a részen. Ha csak egy kicsit hozzáért valami - pl. a tehén a szarvával -, már összeesett.). 1945. január 06-ig intézte a falu ügyeit, mikor a falu felnőtt férfi lakosságának nagy részét elvitték az oroszok.

Ø

A temetőben felállított Mária-szobrot Wend György adományozta a templomnak 1942-ben.

Ø

1944-ben, 17 évesen - nem önszántából - kellett magára húzza a katonaruhát egy gesztesi fiú. Egy katonai pékséghez volt beosztva, mikor az oroszok bekerítették, majd megszállták Budapestet.

Budán találkozott a szintén gesztesi Richter Ferenc katonával. Borostás volt szegény, alig ismerte meg. Már jó néhány napja nem evett kenyeret, mondta Ferenc. A pékséghez beosztott fiú mondta, jöjjön egy-két óra múlva vissza, addigra lesz kenyér. Az nem jött vissza, és többé már nem látta.

A várnál látta Laub Györgyöt, holtan. Jobb szemén érte egy orosz lövése.

Mikor megadták magukat az oroszoknak, azok ötös sorokba állították fel őket a János kórháztól nem messze, Budán. Látta, hogy egy orosz katonanő két szláv kinézetű német egyenruhást kiállít a sorból és ott helyben agyonlő'.

Kikerült hadifogságba a Szovjetunióba. Öt év múltán - nem hétköznapi tapasztalatokkal -jött haza.

A háború után Kecskéd-Várgesztes körjegyzőjét Soósnak hívták.

Az egyik kecskédinek volt egy BMW motorkerékpárja, valahogy a háborús időkben hozzá került. A jegyző, ahogy meglátta, elkobozta, és ő használta azután.

Ø

Mózer József úgy lett párttitkár a háború után közvetlenül, hogy megmondták neki az agitátorok, ha nem vállalja a párttitkárságot, akkor rögtön internálják, a Volksbundban végzett tevékenysége miatt. Érthető, hogy a párttitkárságot választotta. Már egy ideje párttitkár volt, folyt a tsz-szervezés. A falu zöme összegyűlt az invitálásra (az iskolában). Mózer József egy ideig hallgatta a bányász agitátorok erőszakos győzködését, majd elunta, és felindultan felállt: „Hagyjanak már minket békén, és menjünk át a kocsmába".

Ø

A kábeltelevíziós hálózatot 1987-ben építettük ki, amivel megelőztük a környezetünket. (Kiépítését jómagam szerveztem magánkezdeményezésként.) A kábelt tetőről tetőre vitte a kivitelező Szánd József, mivel így volt a legegyszerűbb. Azóta már elavult a rendszer a régit lebontotta, és újat épített ki egy vállalkozó (Váradi Csaba).

Ø

A Templomban levő padok a regeni (Bajorország) Szent Mihály-templomból kerültek a mi templomunkba 2001-ben, a Német Kulturegyesületünk jóbarátjának, Alois Kreuzernek köszönhetően, aki a templom sekrestyése. Ott a templomfelújítása során új padokat vettek, a régieket - nagyon szépek - nekünk adták.

Ø

A 2000 évi millenniumi ünnepségen díszvendégként részt vett Vásárhelyi László, a magyar néptáncmozgalom kiemelkedő alakja. 0, látva a falut, megnézte a csoportjainkat, a programot, a következőkkel zárta köszöntőjét:

„Isten éltesse ezt a kis közösséget, amíg így össze tudnak fogni."

Lejegyezte: Hartdégen Sándor

 

Várgesztes története évszámokban

 

4. század cserépégető kemencék működnek.
11. sz. földvár
1242 után Vár épül
1652 Komárom megye 400 Ft-os várfelújítást végez
1732 A Gesztesi tóba halat telepítenek.
1737 Gróf Esterházy József utasítására tehénistálló és majorház épült.
1738. 01. 20. Az első ismert anyakönyvi bejegyzés: gesztesi lakos születéséről
  (Bánhidán):
  Florina Catherina Granz. Szülők: Georgius és Margaretha Granz,
  Keresztszülők: Gabriel és Catharina Kor.
1747. 09. 20. Egyházi vizitáció Kozmán (Gesztes lakóinak - 69 fő - első ismert
  névjegyzéke.)
1753 Gesztesi lakosok (13 fő) szerződést kötnek - először - az Esterházy
  gróffal a tehenészet működtetéséről, amit a schweizer korábban
  felmondott.
1796 Kápolna épül. (Addig csak egy fakereszt állt a falu közepén.)
1848 A gesztesiek száma 351 r.kat. „... a most folyó igazságos háborúban
  egy mészégető és 3 hátasló vesz részt." Tata, 1848
1866 Kolera járvány. Nyolcan meghaltak.
1872 Templom felszentelése, Miklós és Vendel
1916. 08. 04. Hadi célra elviszik a két kisebbik harangot (40 kg és 16 kg)
  A harmadik 106 kg-os marad. A K.u. K. honvédelem 224 koronát fizet
  értük. A 40 kg-oson volt felirat: Juris Henricus Eberhardt Pertinis 1809.
1918 Az új oltárkép, 2 zászló, lourdesi és szt. Anna szobrok felszentelése.
1921 Mária-szobor (Lourdes-Grotte) avatás a vár felé vezető út melletti
  sziklában (Gesztesiesen mondva: Lordusz)
1924 Új utca (Petőfi utca) kialakítása a 'Friedhofackel'-ból.
  „OFAKSZ" házak épülnek. (Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet).
1931 Hősi emlékmű felállítása. (300 pengő)
1932 Várban átadják a Magyar Munkás Turista Egyesület
pünkösd vasárnap menedékházát. Jelen volt gr. Károlyi Gyula miniszterelnök.
1934. 07.15. Völgyelzáró-gát és tó avatás (gróf Eszterházy Móricné)
1940 decemberében Villamosság bevezetésre kerül.
1941-42 Köves út épül Vértessomlótól Várgesztesig.
1948 Telefon bevezetése.
1948 Az iskola államosítása
1949 Az iskola két tanerős lesz
1949 Busz bányászjárat indul Oroszlányra
1949-52 Temető kőkerítés építése társadalmi munkával
1950 Községi Tanács alakul (1950.09.25-ig Kecskédi körjegyzőség áll fenn.)
1951. 09. 18. Polgári buszjárat Tatára
  (a Tatai Járáshoz tartozott Várgesztes korábban is)
1950.12.13. Házhelyosztás Erdősor és Vértes utca 32 (+4) házhellyel.
1956 Polgári buszjárat Tatabányára
1956. 01. 10. 1-5/3/1956. sz. tan. hat.: Új utcanevek (Korábban nem voltak utcák, csak házszám volt.):
  1-66 házszámig Fő utca (ma Arany János utca)
  67-90 házszámig Vár utca (ma Petőfi Sándor utca)
  Vár utcával párhuzamos utca Vértes utca
  Új házhelyek Erdősor utca
1956. 04. 10. A tsz-szervezés nem halad.
1955 és 1961 Templomtatarozás társadalmi munkával
1955-1959 Pásztorház és lakrész építése (Arany J u. 4. sz.)
1958 Házhelyosztás az Arany János utca keleti oldalán (23 házhely)
1958. 09. 01. Az iskolát egy tanteremmel bővítik. Az iskola három tanerős lesz
1958 Villany bevezetése az Erdősor és Vértes utcába
1959 Községháza korszerűsítése, orvosi rendelő kialakítása
1959 Tűzoltószertár építése.( 2001-ben kerül a Faluház építésekor
  lebontásra a tanítólakás épületével együtt.)
1960 Gyetvai Lajos, mészégető kemencét üzemeltet.
1961 A felső tagozatos iskolások Vértessomlóra járnak
1961-64 Dolgozók Általános iskolájában üzemi dolgozók elvégzik a 7. és 8.
  osztályt.
  Elkészül a templom oltárképe. A festő a soproni származású Hertay
  (Hering) Mária. Bal oldalon Szt. Vendel, a jobb oldalon Szt. Borbála
  képével. A keresztút képeit 1964-ben festi meg ugyanő. (A keresztúti
  képek szentelése: 1965. 01.16-án.)
  A tabernákulumot Pillmann János asztalos készítette Borsa Antal
  tervei alapján. A tabernákulum ajtajának domborművét Szőllősy
  Enikő készítette.
1964 Befejeződik a Vár rekonstrukciója
1965. 02. 07 Átadják a két év alatt épült kultúrházat és MSZMP helyiséget
1965 Megnyílik az önkiszolgáló ÁFÉSZ bolt (Arany J. u. 29.)
1970 Minden utca portalanított (bitumenes) burkolatot kapott.
1972 Kiépül a vezetékes ivóvízhálózat.
1973 Elkészül a ravatalozó.
1974 Járdaépítés kezdődik a faluban.
1970-es évek Vár utca, Somhegy- és Vadászdomb utca I. ütem kialakítása.
közepe  
1981 október Óvoda műszaki átadása
1987 Kiépül az első kábeltelevíziós hálózat a lakosság finanszírozásával.
1990 Aszfaltos út építése a Somhegy és Vadászdomb utcában.
1990 Telefonhálózat bővítés (kb. 70 telefon bekötése). Az orvosi rendelő
  átalakítása.
1992 Kialakításra kerül 42 házhely a Somhegy és Vadászdomb utcák
  folytatásában (II. ütem)
1992 Villapark első ütem (22 telek) kialakul.
  A falu megvásárolta a megyétől a kultúrház mögötti volt szivattyúház
  telkét 32 000-Ft-ért.
1993 Átadásra kerül a szennyvízcsatorna rendszer egy 100 m3/nap
  teljesítményű szennyvíztisztító teleppel.
1993 Járda (Arany J. u. 62-72 között) és buszmegálló (leszálló oldali) épül
  műkő burkolattal..
1994.01.11. Hegyalja utca elnevezés a Mészáros-hegy (Miszriás) alatt:
  Bizottság alakul a betelepülés 250 éves évfordulóra való megemlékezés
  megszervezésére: Hartdégen József (1952), Pillmann József (1957).
  Észak-Vértes helyi természetvédelmi terület létesítése Várgesztes címerének és zászlajának elfogadása Címer: Ovális pajzson felül - baloldalt - piros mezőben aranysárga csengő', alul zöld mezőijén fehér vár, mely két szín fekete vonallal van elválasztva.(A csengő a várgesztesiek őseire emlékeztessen, akik a hagyomány szerint csengőszóval érkeztek ide az 1700-as években. A vár a falu történelmi múltját jelképezi. A nyitott várkapu motívum, a falu 1800-as évekből származó pecsétje alapján készült. A színek a magyar és a német trikolór színei.) Zászló: fehér alapon a község címere.
1994. Megünnepeljük őseink betelepülésének „250" éves évfordulóját
06.11-12. a Várréten. (800 fellépő a programban). Faluzászló avatás. Ez az
  ünnepély tekinthető az első „Csengő-nap"-nak, melyet évente a falu a múltra való megemlékezés, az elődök tisztelete, a hagyományok megőrzése jegyében, együtt ünnepelve tart.
1994. 08.15. Összevont rendezési terv elkészült
1994 Búcsúra kiépül a földgázhálózat.
1995. 05. 30. Minden képviselő alpolgármester. Létrejön a Késtic Kht. Ügyvezető: Pillmann Imre.
1995 Földgáz fűtés az iskola-óvodában (előtte elektromos fűtés volt).
1995-1996 Elkészült a Somhegy-Vadászdomb utcák ellátását szolgáló 20 kV-os
  vezeték a transzformátorállomással és az utcai 0,4 kV-os hálózat.
1996 Villapark rendezési tervének módosítás. Testületi döntés: Formaterv tervezze meg a Faluházat.
1996 Vértessomlói iskola társulási formában működik Várgesztessel.
1997 ott augusztus A szennyvizet elvezetjük a tatabányai tisztítóra (át Vértessomlóra,
  ekkor készült el a hálózat, majd Környén keresztül a Tatabányai tisztítóra).
1997 Buszforduló kiépítése új buszváróval. Járda Arany J. u. 56-70 között.
1999. 02. 12. Az első közmeghallgatás a faluház ügyében
1999.11.22. Az egyházközség testülete együttes ülést tart az önkormányzati testülettel, és megállapodnak a területcserében a faluház részére. A körjegyző javaslata alapján a templom közvetlen környékét adta át az önkormányzat az egyháznak a faluház által elfoglalt területért cserébe.
2000. 04. 04. Testületi döntés: 271 millióFt-os várható költséggel Faluházat építünk.
2000. 06. 17. Milleniumi zászló átadása (kopjafa, emléktábla és 4 db zászlótartó és zászló elhelyezése) A táblát Hernádi László készíttette, betűformákat Hartdégen József (1952) faragta. Falunapkor ünnepelte a gesztesi önkéntes tűzoltóegylet fennállásának 75. évfordulóját. Tűzoltóparancsnok: Jezsó Pál.
2000. Testületi döntés: Gombos Kft. építse meg a tavat Testületi döntés: Partner Kft. bonyolítsa a Faluház építését.
2001. 03. 17. Eredmény hirdetés a Faluház kivitelezésére.
2001. 03 28. Megkezdődik a Faluház építése.
2001. 04.19. Falugondnok szolgálat bevezetése. Kisbuszra pályázat beadása, megvétele.
2001. 06. 16. A tó „elkészült". Kb. 20 millió Ft költséggel. Tó-avatás.
2001. 08. 03. Tó a Késtic Kht.-hez kerül üzemeltetésre.
2001. Agyagverem dűlőben a gázvezeték - a tulajdonosok pénzén - kiépül. Szemeteskukák cseréje kerekesre minden háztartásnál.

 

 

1 Antennarendszer átépíttetése (magántulajdon). Közvilágítási lámpák cseréje új energiatakarékos lámpákra. Templom padok cseréje (A padok a regen-i Szt. Mihály-templomban - Bajorország- voltak korábban.) Az Erdősor vége összekötésre kerül az Agyagverem dűlővel.
2002. 06.15. Faluházavatás: 600 fellépő' és meghívott A faluházban: iskola, óvoda, konyha, könyvtár, bálterem, klubhelyiségek, tornacsarnok öltözőkkel, lelátóval.
2002. 07. hó A falu 0,7 hektár területet vesz az erdészettói a templom mellett közcélra.
2002. október 1 A Faluház környékének átadása parkolókkal, járdákkal, aszfalt úttal az Arany J. úttól, „Mélyút" feltöltés, csatlakozás a Petőfi utcához.
2002 Vértes utcai csapadékvíz betoncsőben a faluközponton átvezetve.
2002 Telefon-földkábel a Faluháztól a Vértes utca elejéig helyezve.
2002 Jogerőssé válik az Agyagverem dűlő víz- és szennyvízhálózatának építési terve.
2003. február A képviselő-testület döntött a kultúrház hasznosítási irányáról.
  Tervezés megindítása úgy, hogy ott kapjon helyet a polgármesteri. hivatal, levéltár, orvosi rendelő, posta, és egy vállalkozásszervező iroda. Hartdégen Ignác által újra elkészített „Lordusz" (Lourdes-Grotte)
2003. 07.17.
  avatása.
2004. 10. 17. Mészkő burkolólap került a templom régi, kikopott téglaburkolatára.
2005.10.02. A régi, megrepedt harang helyett készült 117 kg-os harang
  felszentelése. Öntötte: Gombos Miklós mester Orbottyán. A harang 901000,- forintba került. Az automatika 403 000,- Ft-ba.
2005. 12. 03. Elkészült a padfűtés a templomban. (1265000- Ft). A harang és a padfűtés költségét felerészben a lakosság adta össze (1150 000,- Ft). A másik részét a következők: polgármesteri hivatal: 500 000 - Ft; holland villatulajdonosok: 350 000,- Ft; püspökség: 300 000,- Ft; Villapark üzemeltetője: 200 000,- Ft.
2005 Agyagverem dűlőben ivóvíz és szennyvíz vezeték kiépítése.
2006 Templom tér rendezése.
2006 Kultúrház felújítása és bővítése. (Felhasználásra kerül a faluház építése után az egyháznak átadott kb. 250 m2 természetes pala.)
2007 Kultúrház környezetének rendezése. A Polgármesteri Hivatal és orvosi rendelő novemberben ideköltözik az Arany J utca 69-ból.
2008. 10. hó A templom tető felújításra kerül a toronnyal és a rajta levő kereszttel (kb. 28 millió Ft). A felújítást alapjában véve székesfehérvári püspökség finanszírozza. A költségekhez 5 millió forinttal az önkormányzat, kb. 2,4 millió forinttal a lakosság és 400 eFt-tal a Villapark is hozzájárult.

 

Gesztés közigazgatási szerveződésének főbb állomásai

 

1738 Egyházi anyakönyvezés Bánhidán

1746 Anyakönyvezés Környén (Ekkor vették a környei templomot vissza a reformátusoktól a katolikusok, grófi rendelkezés alapján.)

1747 Anyakönyvezés Kozmán

1753 a gesztesiek megkötik az első (ismert) szerződésüket a gróffal

1756 Anyakönyvezés Környén

1787.10. 06 Anyakönyvezés Somlón. (Somló 1813-tól önálló Környétól) Gesztes, Somló filiáléja.

1850 Anyakönyvvezetés (egyházi) Gesztesen. Gesztesen helyi káplánság.

1864 A falu a Tatai szolgabírói járáshoz tartozik.

1890 Gesztespuszta nevet kapta. (Vértessomló is 1890 óta viseli mai nevét)

1900 Önálló plébánia alapítása Gesztesen. Már nem a somlói plébánia filiája.

1914.07.15. Pusztagesztes néven kivált Vértessomló kötelékéből a belügyminiszter 117.605/IV. a. sz rendelete alapján.

1917.01.12.(?) Várgesztes a település neve. 192.575/1916. B.M. sz. (1917 évi 3. sz. Belügyi Közlöny, Közlemények.) Várgesztes a Kecskédi Körjegyzőséghez tartozik.

1946.01.01-től Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozik(l)

1946.02.05-től elrendelték a községi önkormányzati testületek működésének szüneteltetését. (1)

1950. 09.25. Közigazgatásilag önállóvá válik Várgesztes a kecskédi körjegyzőségtől. „ Világi"anyakönyvezés helyben.

3/1974./X.3/ MT TH sz. rendelkezés szerint Oroszlány városkörnyéki községei: Bókod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Várgesztes és Vértessomló. Vértessomló kkt. néven és székhellyel, 5/1977. sz NET határozat alapján 1977. április 01. hatállyal községi közös tanács szervezését rendelte Vértessomló, Várgesztes községek részére.

1984.01.01-tól Várgesztes, Tatabánya városhoz tartozik.(l)

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 119/1989. (IX.28.) NET határozatában 1990. január ljei hatállyal községi tanács szervezését rendelte el - többek között - Várgesztes és Vértessomló községekben.

(1) A magyar településhálózat településszervezési változásai 1945-1990 között Levéltári módszertani és oktatási füzetek l.szám. Magyar Országos Levéltár, Budapest. 1996

 

Komárom-Esztergom megye közigazgatási szerveződésének főbb állomásai*

 

Komárom-Esztergom vármegye jogelődjeit: Komárom és Esztergom vármegyéket Szent István király alapította.

Esztergom vármegye, 1543-tól (Esztergom várát ekkor elfoglalta a török) 1696-ig nem működött. 1696-ban újjászerveződött.

A Rákóczi-szabadságharc alatt mindkét vármegye tevékenysége megszakad.

Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye 1712-ben alakul meg ismét.

II. József 1786-ban összevonja a két vármegyét, melyek halála után 1790-ben újra önálló megyékké válnak szét.

1848 májusában a két nemesi vármegye, vármegyei bizottságokká alakul át.

A szabadságharc után a két vármegye apparátusának élére császári biztos kerül.

1850-ben a két vármegye Duna balparti részéből (jelenleg Szlovákia) Komárom székhellyel Komárom vármegye, a jobbparti részéből pedig Esztergom székhellyel Esztergom vármegye alakul, és így működtek 1860-ig. 1861-tól újra szoros irányítás alá kerültek a megyék. A választott vármegyei törvényhatósági bizottságok a kiegyezés után kezdhették meg működésüket.

1919-ben, mivel januárban a csehszlovák légió megszállta a Duna bal partján fekvő Komáromot és Párkányt, a Esztergom vármegye munkástanácsa és direktóriuma Esztergomban, Komárom vármegye direktóriuma pedig a jobbparti Komárom-Újvárosban alakult meg. Később Szőnybe és Tatára tették át székhelyüket.

Trianon után a Duna balparti részeket a Cseh-Szlovák részekhez csatolták. Komárom vármegye néhány hónapig a győri alispáni hivatalhoz tartozik. Magyarország részeként a korábbi Komárom vármegye 44, és Esztergom vármegye 22 települése maradt meg. 1923-ban hozták létre a Komárom-Esztergom egyenlőre egységesített vármegyét.

1938-ban (az első bécsi döntést követően) újjáalakult Esztergom és Komárom vármegye, utóbbi hat járással. 1945 augusztus 28-án Esztergomban megalakul a Komárom- Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, mely a gesztesi, a tatai és esztergomi járásokat foglalja magába. 1950. 03. 16-án Tatabánya székhellyel létrejön Komárom megye. Az esztergomi járás székhelye Dorogra kerül, és Dorogi járás névre változik. A Gesztesi járás neve Komáromi járásra módosul.

* Dr. Bárdos István: A vármegyétől az eurorégióig. Jegyző V. évf. 2003. március-április sz.

 

Gesztesi járás települései:

Székhely: Nagyigmánd. Acs, Ászár, Bana, Bókod, Császár, Csép, Dad, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Kocs, Komlód, Mocsa, Szák, Szend, Szőny, Tárkony, Vérteskethely.

1971-ben megszűntek a járási tanácsok, és a továbbiakban testület nélkül, a megye járási hivatalaként működtek. 1974. 12. 31-el megszűnt a Tatai Járási Hivatal.)

A XXXV/1998. III. 20. országgyűlési határozat létrehozta Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyékkel a Közép-dunántúli Régiót.

1999. VII. 3-án létrejön a Komárom-Esztergom és Pest megyét, a szlovákiai Nyitra kerületet magában foglaló Vág-Duna-Ipoly eurorégió, melyhez még ebben az évben csatlakozik Fejér és Veszprém megye is.

Komárom-Esztergom megye városai és várossá nyilvánításuk éve:

Esztergom   Dorog 1984
Komárom   Kisbér 1986
Tatabánya 1947 Nyergesújfalu 1989
Oroszlány 1954 Bábolna 2003
Tata 1954 Acs 2007

 

Címerek — Wappen

 

Magyarország
Ungarn

 

Várgesztes
Gestitz

 

Komárom-Esztergom megye
Komitat Komorn-Gran

 

Tatabánya
Kolonie

 

Vértessomló
Schemling

 

Környe
Kirne

 

Magyarországi németek
Ungarndeutschen

 

Dunai svábok
Dunauschwaben

 

Ausztria
Österreich

 

Németország
Deutschland

 

Magyar Királyság
Ungarische Monarchie

 

Európai Unió

 

Erdély
Transylvanien

 

Vatican

 

Pillman

 

Várgesztes tisztségviselői

1753. 06. 08. Müllhammer András elöljáró  
  Weber Mátyás elöljáró  
1766. 06. 20. Weber Mátyás bíró  
  Hartman Simon esküdt  
  Pilman Adam esküdt  
  Schalkhammer Ignác esküdt  
1796 Mózer Mihály bíró  
1800 Vcisz Mátyás bíró  
1804 Hartin János bíró  
1851 Poschpischel János tanító és jegyző  
1851 Fresz Mihály tanító és jegyző  
1852 Mózer Ferenc bíró  
1853 Krain Mihály kisbíró  
1854 Rubner Márton tanító és jegyző  
1855 Seelig Ferenc kisbíró  
1930. 08. 03. Neukum Márton elöljáró  
1938.12. 20. Beck János községi bíró  
  Beck József közs. képviselő  
  Hartdégen József közs. képviselő  
  Hetzl Mátyás közs. képviselő  
  Pallanik György közs. képviselő  
  Pallanik János közs. képviselő  
  Pillmann Mátyás közs. képviselő  
  Riesing István közs. képviselő  
  Schäffer Jakab közs. képviselő  
  Wohl Jakab közs. képviselő  
  Hamburger Antal közs. képviselő  
  Móró László h. körjegyző  
1945. 09. 04. Wohl Jakab községi bíró  
  Soós Géza körjegyző  
1955. 12. 20 Hetzl Jakab V. B.-titkár 1960.10.30-ig
1956.01. 10 Bánáti József tanácselnök V. B. -elnök 1957. 12. 31-ig
  Ménesi György tanácselnökh. V. B.-elnökh.
  Hetzl Jakab tanácstag V. B.-titkár
  Molnár János tanácstag V. B.-tag
  Mózer József tanácstag V. B.-tag
  Schalkhammer József tanácstag V. B.-tag
  Laub György tanácstag  
  Hartdégen Mihály tanácstag  
  Menoni Ferenc tanácstag  
  Pillmann János tanácstag  
  Pillmann Mátyás tanácstag  
  ifj. Pallanik Jakab párttitkár  
  Tromposch Jakab Hazafias Népfront-tag
  Hartdégen Mátyás Hazafias Népfront-tag
  ifj. Rizing István Hazafias Népfront-tag
  id. Rizing István Hazafias Népfront-tag
  Ötvös Balázs Hazafias Népfront-tag
  Tóth Miklós Hazafias Népfront-tag  
  Vánkos József Hazafias Népfront-tag  
  Vánkos Károly Hazafias Népfront-tag  
  ifj. Wohl Jakab Hazafias Népfront-tag  
  Menoni János lemond Járási tan.-tagságáról  
  Zsíros György r. tőrm. (Környén?)
1958.01.01. Gál Sándor tanácselnök  
1958. 01. 11. dr. Magyar László körorvos  
1959. 09. Mózer József lemond párttitkárságáról  
1960. 09. 08. Gál Sándor tanácselnök lemond  
1960.11.01. Szólősi Jakab V. B.-elnök 1970. 08. 15-ig
  Kámán Imre tűzoltópk.  
1960. 12. 12. Mózer József V. B.-elnökh.  
  Molnár János isk-.ig. HNF-titkár
  Kis Molnár Paula tanítónő  
  Kovács Katalin adminisztrátor  
  Vánkos Károly HNF-elnök  
1961. 04. 17. Kovács Katalin V. B.-titkár  
1961. 06.12. Hartdégen Ignác KISZ-titkár  
1962. 09. 15. Vánkos Józsefhé Vöröskereszt-titkár  
1962. 10. 27. Baumann Imre r.-tiz. körzeti megbízott  
1962. 11.10. Kámán Imre tűzoltó-pk.  
1963. választás      
1963. 06. 26. Szőlősi Jakab V. B.-elnök  
  Schalkhammer József V. B.-elnökh.  
  Kovács Katalin V. B.-titkár  
  Molnár János V. B.-tag  
  Menoni Ferenc V. B.-tag  
1964. 02. 03. Hartdégen Mátyás MSZMP-titkárh.  
1967. 08. 22. Jezsó Pál tűzoltó-pk.  
  Menoni (1948) Teréz KISZ-titkár  
  Aulich György Vadásztársaság elnöke  
1970 Hartdégen József KISZ-titkár 1973-ig
1970. 08. 16. Szólősi Jakab V. B.-titkár 1977. 03. 31-ig
1972. 03. 16. Menoni (1950) Teréz védőnő 2007-ig
1972. 05. 02 Jezsó Pál HNF-elnök  
1973.01.18 Eck Jakab tanácstag  
  Hartdégen József tanácstag  
  Schalkhammer József tanácstag  
  Wohl József HNF-titkár  
  Vánkos Józsefné Vöröskereszt-titkár  
1973 Teller József KISZ-titkár 1974-ig  
1974 Szutorcsik Balázs KISZ-titkár  
1974. Schalkhammer József t.-elnök  
  Eck Jakab t.-elnökh.  
  Szólősi Jakab V. B.-titkár  
  Molnár János V. B.-tag  
  Kluber Jánosné V. B.-tag  
  Hartdégen József tanácstag  
  Hartdégen Mátyás tanácstag  
  Jezsó Pál tanácstag  
  Ménesi György tanácstag  
  Pillmann József tanácstag  
  Schlapak Ferenc tanácstag  
  Vánkos Károly tanácstag  
  Wohl József HNF-titkár  
  Pintér Vilmosné könyvtáros, nőbiz. tag  
  Pillmann Imre KISZ-titkárh.  
  Baumann Imre r.-ftőrm. körzeti megbízott  
1974. 10. 01. Dr. Hidas János körzeti orvos  
1977. 04. 12. 13 óra Vértessomló Közös Községi Tanács alakuló ülése
  Sulyok Ferencné tanácselnök Somló
  Schalkhammer József tanácselnök. h. Gesztes
  Rieder Antal V. B.-tag Somló
  Krüpl János V. B.-tag Somló
  Szőlősi Jakab V. B.-tag Gesztes kirend.vezető 1983.03.31-ig
  ifj. Hartdégen József V. B.-tag Gesztes
  Vánkos Attila tanácstag Somló
  Krüpl Györgyné tanácstag Somló
  Krüpl György tanácstag Somló
  Encz János tanácstag Somló
  Frész Györgyné tanácstag Somló
  Koller Ferencné tanácstag Somló
  Bartossik Imre tanácstag Somló
  Böhm Ferenc tanácstag Somló
  Kővári Antal tanácstag Somló
  Kirschner János tanácstag Somló
  Zink Rudolf tanácstag Somló
  Lehrreich Ferenc tanácstag Somló
  Zippenfenig József tanácstag Somló
  Hámori József tanácstag Somló
  id. Hartdégen József tanácstag Gesztes
  Ménesi György tanácstag Gesztes
  Schlapak Ferenc tanácstag Gesztes
  Vánkos Károly tanácstag Gesztes
  Molnár János tanácstag Gesztes
  Pillmann József tanácstag Gesztes
  Kluber Jánosné tanácstag Gesztes
  Hartdégen Mátyás tanácstag Gesztes
1977. 04. 12. Richter Józsefné V. B.-titkár  
1977. Hernádi László kultúrház vezető 1980. 10. 30-ig
1980. 06. 08. Vértessomló Közös Községi Tanács  
  Richter Józsefné tanácselnök Somló
  Schalkhammer József tanácselnök-h. Gesztes
  Rieder Antal V. B.-tag Somló
  Zippenfenig József V. B.-tag Somló
  Szólősi Jakab V. B.-tag Gesztes, kir.-vezető
  Hartdégen József V. B.-tag Gesztes
  Krüpl Jánosné tanácstag Somló
  Krüpl Györgyné tanácstag Somló
  Batin József tanácstag Somló
  Encz János tanácstag Somló
  Frész Györgyné tanácstag Somló
  Sulyok Ferencné tanácstag Somló
  Bartossik Imre tanácstag Somló
  Böhm Ferenc tanácstag Somló
  Kővári Antal tanácstag Somló
  Csoba Sándorné tanácstag Somló
  Antal Istnánné tanácstag Somló
  Lehrreich Ferenc tanácstag Somló
  Dodonka Ferencné tanácstag Somló
  Schalkhammer József tanácstag Somló
  Hroncz Jánosné tanácstag Somló
  Eck János tanácstag Gesztes
  Schlapak Ferenc tanácstag Gesztes
  Kovács Pál tanácstag Gesztes
  Pillmann János tanácstag Gesztes
  Pillmann József tanácstag Gesztes
  Kluber Jánosné tanácstag Gesztes
1980 Kovács Tibor mb. V. B.- titkár  
  Szutorcsik Balázs KISZ-titkár  
  Hartdégen József műv-ház-vezető  
1981. 02. 16. Baumann Imre MSZMP-titkár  
1990. 01. 01. Várgesztes Községi Tanács (újra önálló) Választás 1989.11. 26-án.
  Hartdégen Sándor tanácselnök  
  Hartdégen József tanácstag  
  Járfás József tanácstag  
  Kluber Jánosné tanácstag  
  Pillmann Imre tanácstag  
  Pintér Vilmos tanácstag  
  Rieder Ferenc tanácstag  
  Schäffer János tanácstag  
  Schalkhammer József tanácstag  
  Schlapak József ifj. tanácstag  
  Wohl József tanácstag  
1990.01.01 Csabai Gyula V. B.-titkár 1990. 10 hó-ig
  Riesing Istvánné igazgatási előadó 1990-ig
  Kluber Jánosné hivatalsegéd 1990-ig
1990. 09. 30. Helyi önkormányzati választás  
  Hartdégen Sándor polgármester  
  Eck János alpolgármester 1991. 11. 01-én lemond
  Pillmann Imre képviselő  
  Pillmann(1957) József képviselő  
  Pintér Vilmos képviselő 1991. 11. 01-én lemond
  Wohl József képviselő 1991. 11. 01-én lemond
  Cseke László képviselő 1991. 12. 18-tól
  Hartdégen (1952) József képviselő 1991. 12. 18-tól
1990. Cseke Lászlóné igazg. előadó 1998-ig
  Wohl Károlyné gazdálk. előadó  
1991. 03. 01. Takaró Józsefné körjegyző 1992. 04. 14-ig
1992. 07. 01, Baloghné Török Edit körjegyző 2007. 15. 31-ig
1994. helyi önkormányzati választás  
  Hartdégen Sándor polgármester  
  Cseke László képviselő  
  Hartdégen József képviselő  
  (1952)      
  Jezsó Pál képviselő  
  Pillmann Imre képviselő  
  Schäffer Ferenc képviselő  
1994. Pillmann Imre KESTIC Kht ügyvezető 2002-ig
1995. 05. 30. Alpolgármesterek:    
  Cseke László, Hartdégen József (1952),  
  Jezsó Pál, Pillmiann Imre, Schäffer Ferenc  
1998. Pillmann Angéla igazgatási előadó  
1998.10.18. Helyi önkormáríyzati választás  
  Hartdégen Sándor polgármester  
  Jezsó Pál alpolgármester  
  Pillmann Imre alpolgármester  
  Schalkhammer József alpolgármester  
  Schäffer Ferenc alpolgármester  
  Rising Károly alpolgármester 1999. 11. 22., lemond (szóban)
2001. Falugondnok: Pillmann Ferencné (Laub Margit)
2002. 10. 20. Polgármester: Hartdégen Sánidor
  Testületi tagok: Eigner János, Jankács István, Itacsmány Mihály,
  Schalkhammer József, Schlajjak József
2003. 03. 31. Hartdégen Sándor polgármester - 1990.01.01-től tartó tisztéről lemond.
2003 Faluház vezető:Geiszt Róbert
2006.10. 01. Helyi önkormáríyzati választás
  Testületi tagok:      
  Eigner János      
  Eigner Tibor     2008.08-ig
  Krüpl Lászlóné(Pillmann Klára) alpolgármester 2008.08-ig
  Menoni Gabriella   polgármester  
  Pillmann Katalin     2008.08-ig
  Richter Ferenc     2008.06-ig
  Német kisebbségi önkormányzati tagok:
  Pillmann Józsei elnök
  Beck Ferencné (Hartdégen Anna) elnökhelyettes
  Hartdégen Sándorné (Pillmaiin Erzsébet)
  Pillmann Ignáciné (Schäffer Katalin)  
  Schäffer János      
2007. Pillmann Erzsébet   védőnő  
2008. 11. 23. Helyi önkormáríyzatiképviselő választás
  Almási István      
  Beck Ferenc      
  Gallai Edina      
  Hartdégen Sándor    

 

Gesztes tanítói — Lehrer in Gestifa

1781-2006

 

1781 Brunner Ferenc 1898- 1902 Horváth Ignác
1787 Jüger Jakab 1904-1906 Honig Lőrinc
1796 Kresy János 1907-1923 Szilágyi István
1799 Schlesinger András 1924 Disztl János
1807 Klein János 1925-1928 Balogh Lajos
1808 Schneider Péter 1929-1931 Weisz Szilveszter
1814-1836 Knoll József 1931-1976 Molnár János
1840-1848 Poszpischel János   Tóth Miklósné
1851 Fresz Mihály   Kismolnár Paula
1853-1854 Rubner Márton 1976-2001 Kesztler Mátyásné
1871 Lang Antal 2001 Pócsiné Gebhardt Ágnes
1875 Patsch Antal 2001-2002 Herjavecz (Nesztler) Judit
1877 Edelkraut Ferenc 2002 Cserna Judit
1880-1884 Felber Ignác 2003 Hruby Júlia
1886-1898 Reiterics Antal 2002 - 2005 Glászné Harmados Magdolna

 

Óvónők / Kindergärtnerinnen:

1981-2001 Hartdegen Józsefné
1984-1986 Koller Helen
2002 Pillmann Katalin és
2005 Búzás Erzsébet

 

Vértessomlói iskola igazgatók / Schuldirektoren in Schemling:

1947-1992 Rieder Antal
1992 Hartdégenné Rieder Eva

 

Gesztes lelkipásztorai — Pfarrer in Gestitz

 

Környén plébánosok. (Unsere Pfarrer von Kirne) Hozzájuk tartozott Somló és Gesztes is:

1746-1748 Skripala Tamás
1748-1768 Czitkovics Máté
1769-1784 Ehrenberg József esperes és tb.kanonok
1784-1805 Szántó György
1805-1813 Zolnay Sándor

 

Vérteskozmai plébánosaink - Unsere Pfarrer von Kosma:

 

1747-1748 Kummer György
1748-1750 Reisner Mátyás
1750-1752 Lehm Ferenc
1752-1756 Árvay Mihály

 

Somlón káplánok és Gesztesnek lelkipásztorai:

 

1787-1790 Pados József Késólib Igmándon plébános
1790-1796 Roys Lipót Később Szomódon plébános
1796-1803 Pussacker Tóbiás Késólab Alsógallán plébános
1803-1805 Mikulay János Később Kecskéden plébános
1805-1812 Zolnay Sándor Környén plébános egyedül
1813 Mutzer Dániel adminisztrátor

 

1813-ban a somlói plébánia önállóvá vált, miután kivált a környeiből.

Somlóhoz tartozott - filiaként -Gesztes és Kapberek.

 

1813 Perger Ignác
1823 Kappel István
1850 Wohlmuth János (1862-ig)
1864 Biliig Antal
1872 Winkler Mihály
1878 Nácz József

 

Gesztesen helyben voltak lelkészek -

Pfarrer die auch in Gestitz wohnten:

(1850-ben Gesztesen helyi káplánság, 1900-ban önálló plébánia alakul.)

 

1851 Kukutska Hugotin kapucinus, kihelyezett káplán
1869 Offenheimer Lipót kapucinus, kihelyezett káplán
1869 Polák Gyula  
1873 P. Moshammer Venancz kapucinus, kihelyezett káplán
1896 Resszer Mihály kihelyezett káplán
1898 Tóth János kihelyezett káplán
1905 Békeffy István h. plébános
1907 Zoncsich Jakab h. plébános
1908 Hajdyn Henrik h. plébános
1909 Gráf Mihály plébános
1935 Hamburger Antal plébános
1958 Dr. Póka György (-1960)(Hamburger plébánosbetegsége idején) h. plébános
1962 Medgyesi Imre Dezső kapucinus, h. plébános
1963 Bóck János h. plébános
1965 Ader János  
  (Böck János plébános  
  betegsége idején)  
1984 Reseh Ottó plébános
1999 Bedy Sándor plébános

 

Várgesztes község bevételei és kiadásai

Adatok ezer Ft-ban

Év Bevétel összesen Kiadás összesen Fejlesztés Pénzmaradvány év végén Értékpapírok év végén Megjegyzés
Év Fejlesztés
1949 7 33        
1950            
1955 104 104        
1957         80  
1973 436 364 21 72    
1974 298 298 77      
1975         231  
1976 325 471 130   1335  
1977 2 003 2298 453 1053   Közös
1978 2 551 2327 213 1281   tanács
1979 3 848 2 567 152 1 173   Vértes-
1980 9120 2 770 356     somlóval
1989         202  
1990 11062 8 864 1124 2 198    
1991 19 415 14 594 1184 6 652    
1992 37 136 33 657 25 000* 916    
1993 16 006 17 061 30 800* 4 513    
1994 25 231 18 619 17 600* 3 773    
1995 24 806 23 693 5 015 1113 2 491  
1996 29 537 28 439 3 598 1160    
1997 39 039 36169 9 067 5 654    
1998 48 790 42 910 9 341 12 116 26 500  
1999 52 578 48 344 5 417 18 693 31448  
2000 97 861 106 370 22 929 31046 81561  
2001 312 796 273 747 146 639 54 700 20 007  
2002 374 725 358 141 208 543 10 503 6 275  
2003 81428 79 919 9 267 10 568 6 275  
2004 104 922 100 051 18 300 7 670 10 275  
2005 127 468 118159 33 680 11486 5 329  
2006 130 066 105 628 34 310 22 648 5 553  
2007 109 442 126 000        

*A Csatornatársulat és a gázépítő közösség fejlesztésével együtt (kerekített összeg).

Az 1990-2002 években átlagosan 70 millió forint jutott fejlesztésre évente (2002. évi árszinten).

 

Adatok Várgesztesről 1747-1996

 

N:47,47494
E:18,39691

 

Forrás: Körmendi Géza: Komárom megye helységneveinek rendszere, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1986

1747-es adat Weisz János: Várgesztes történetéből

 

Feliratok Gresrtesen

A Gesztesi vár falán elhelyezett vörös márvány emléktábla felirata

 

 

Templombejárati tábla

latinul (1872) és magyarul (1991)

 

 

A hősi emlékmű felirata

 

 

A millenniumi emléktábla felirata

 

 

A faluház bejáratának lablája

 

 

A faluház aulájában elhelyezett fémtábla felirata

 

 

Az Arany János utca 39—31. előtt

álló kőkereszt felirata

 

Zu Ehren Gottes errichtet durch Masuch Kurt Anna 1930

 

Kőkereszt az Arany János utca 29-31. előtt
(Állíttatták: Kurt és Anna Masuch 1930)

 

Fakereszt a falu bejáratánál

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet